Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62007TN0146

    T-146/07. sz. ügy: 2007. május 7-én benyújtott kereset – United Technologies kontra Bizottság

    HL C 155., 2007.7.7, p. 30–31 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    7.7.2007   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 155/30


    2007. május 7-én benyújtott kereset – United Technologies kontra Bizottság

    (T-146/07. sz. ügy)

    (2007/C 155/57)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: United Technologies Corp. (Hartford, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: A. Winckler ügyvéd és J. Temple Lang solicitor)

    Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

    Kereseti kérelmek

    A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

    semmisítse meg, vagy lényegesen csökkentse az UTC-vel szemben a határozatban kiszabott bírságot;

    kötelezze a Bizottságot az UTC ezen eljárással kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségeinek, valamint kiadásainak megfizetésére;

    hozzon egyéb olyan intézkedéseket, amelyeket megfelelőnek tart.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A jelen keresettel a felperes az EK 230. cikk alapján a 2007. február 21-én hozott C(2007) 512 végleges bizottsági határozat (COMP/E-1/38.823 PO/Elevators and Escalators-ügy) részleges megsemmisítését kéri, amelynek alapján a Bizottság megállapította a felperes és más vállalkozások négy – adásvételi, felállítási, karbantartási, illetve a felvonók és mozgólépcsők korszerűsítésével kapcsolatos szerződések és ajánlatok odaítélésére irányuló megállapodásokkal és/vagy összehangolt magatartással megvalósított – egyetlen, összetett és folyamatos, az EK 81. cikk (1) bekezdésébe ütköző jogsértésben való részvételért való felelősségét.

    A felperes keresete alátámasztására először is arra hivatkozik, hogy a Bizottság helytelenül találta úgy, hogy egy leányvállalat 100 %-os tulajdonjoga önmagában indokolja az anyavállalat felelősségének megállapítását. A felperes arra hivatkozik ezzel kapcsolatban, hogy i) az 1/2003 rendelet (1) 23. cikkének (2) bekezdése előírja a szándékosság, vagy a gondatlanság bizonyítását, ii) az anyavállalatnak a jogsértés ideje alatt tényleges ellenőrzést kell gyakorolnia a leányvállalata üzletpolitikája felett, illetve ismernie kell azt, és semmit nem tenni annak megszüntetése végett, iii) az anyavállalatnak az antitröszt szabályok leányvállalatai általi megsértéséért fennálló felelősségét a tényleges magatartása, és nem a befolyásolásra való lehetősége alapján kell értékelni.

    A felperes ezt követően úgy érvel, hogy megcáfolta a felelősség vélelmét, mivel a leányvállalatai önállóan határozták meg a mindennapi kereskedelmi magatartásukat, és a releváns alkalmazottak megszegték az utasításokat miután a felperes minden ésszerű lépést megtett a versenyjog tiszteletben tartásának biztosítása céljából. A felperes szerint a Bizottság továbbá nem indokolta meg azon megállapítását, amely szerint a felperes nem döntötte meg a felelősség vélelmét.

    A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a vele szemben kiszabott bírságnak méret és elrettentés miatti 70 %-os emelése indokolatlan és aránytalan.

    Végül a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, amikor a felperesnek tudta be a leányvállalatai jogellenes magatartásáért való felelősséget, míg más jogi feltételeket alkalmazva a Bizottság úgy találta, hogy a Mitsubishi Electric Corporation Japan nem felelős a leányvállalata magatartásáért.


    (1)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i, az 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 2003., L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 8. fejezet, 2. kötet. 205. o.).


    Top