EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.6.13.

COM(2023) 314 final

2023/0177(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 241 final} - {SWD(2023) 204 final} - {SWD(2023) 207 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

E javaslat szerves részét képezi az Európai Bizottság 2021 júliusában elfogadott új fenntartható finanszírozási stratégiájának 1 .

A fő finanszírozási csatornák egyre fontosabb részét képezik a környezeti, társadalmi és irányítási (a továbbiakban: ESG) befektetések, azaz a befektetési döntések meghozatalakor ESG-tényezőket figyelembe vevő befektetések (más néven fenntartható befektetések). A fenntartható jellemzőkkel vagy célkitűzésekkel rendelkező befektetési alapok száma, mérete és az általuk vonzott tőketípus különösen nagy növekedést mutat. E tekintetben kialakult egy ESG befektetési ökoszisztéma, amely többek között az ESG-minősítések kínálatát is magában foglalja. Ezen ESG-minősítéseket úgy forgalmazzák, mint amelyek véleményt adnak egy vállalat vagy szervezet környezeti, társadalmi és/vagy irányítási tényezőknek való kitettségéről és azok társadalmi hatásáról.

Az ESG-minősítések egyre nagyobb hatással vannak a tőkepiacok működésére és a fenntartható termékek iránti befektetői bizalomra. Az ESG-minősítések különösen az uniós fenntartható finanszírozási piac megfelelő működésében töltenek be támogató szerepet azáltal, hogy fontos információforrásul szolgálnak a befektetési stratégiákhoz, a kockázatkezeléshez és a befektetők és pénzügyi intézmények közzétételi kötelezettségeihez. A minősítéseket olyan vállalkozások is használják, amelyek célja a maguk vagy a partnereik tevékenységéhez kapcsolódó fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek jobb megértése és a partnerekkel való összehasonlítás.

Az elkövetkező években várhatóan folytatódik majd az ESG-minősítések piacának jelentős növekedése. Az ESG-minősítések iránti kereslet növekedését és bővülését a vállalatokat érintő kockázatok változó jellege, az e kockázatok pénzügyi következményeivel kapcsolatos fokozódó befektetői tudatosság, valamint azon befektetési termékek bővülése hajtja, amelyek kifejezett célja bizonyos fenntarthatósági standardok teljesítése vagy bizonyos fenntarthatósági célkitűzések elérése. Ez az EU által a fenntartható finanszírozásra vonatkozóan 2018 óta előterjesztett jogszabályokkal is összefügg.

Az ESG-minősítési piac azonban hiányosságokkal küzd és nem működik megfelelően, mivel a jelenlegi helyzet nem elégíti ki a befektetők és a minősített szervezetek ESG-minősítésekkel kapcsolatos igényeit és aláássa a minősítésekbe vetett bizalmat. E problémának jó néhány különböző aspektusa van, főként i. az átláthatóság hiánya az ESG-minősítések jellemzői, módszertanai és adatforrásai tekintetében, és ii. az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésével kapcsolatos egyértelműség hiánya. Az ESG-minősítések nem tesznek lehetővé megalapozott döntéseket a felhasználók, befektetők és minősített szervezetek számára az ESG-vel kapcsolatos kockázatok, hatások és lehetőségek terén.

Ezért a Bizottság az új fenntartható finanszírozási stratégiában elkötelezte magát az ESG-minősítések megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és átláthatóságának javítása melletti fellépésre. Konkrétabban, e javaslat célja az ESG-minősítésekre vonatkozó információk minőségének fokozása i. az ESG-minősítések jellemzőinek és módszertanainak átláthatóbbá tétele, és ii. az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésének egyértelműbbé tétele és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók szintjén az összeférhetetlenségi kockázatok megelőzése révén. Mivel az ESG-minősítéseket és az alapul szolgáló adatokat befektetési döntésekhez és tőkeallokációhoz használják, a kezdeményezés általános célkitűzése az ESG-minősítések minőségének javítása, hogy így a befektetők megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak a fenntarthatósági célkitűzéseket illetően. Emellett a minősített szervezetek számára lehetővé teszi, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok kezeléséről, illetve a műveleteik hatásáról. Ugyanakkor alapvető fontosságú az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésébe vetett bizalom erősítése a piac megfelelő működésének, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók esetében pedig az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének biztosítása révén.

E javaslat célja nem az ESG-minősítések számítási módszertanainak harmonizálása, hanem azok átláthatóságának fokozása. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók továbbra is teljes mértékben ellenőrzik az általuk alkalmazott módszertanokat, és továbbra is önállóan választhatnak annak biztosítása érdekében, hogy az ESG-minősítési piacon többféle megközelítés álljon rendelkezésre (azaz az ESG-minősítések különbözhetnek egymástól és eltérő területeket fedhetnek le).

E javaslat célja, hogy megkönnyítse a belső piacban és a tőkepiaci unióban rejlő lehetőségek kiaknázását, és hozzájáruljon a teljes mértékben fenntartható és inkluzív gazdasági és pénzügyi rendszerre való átálláshoz, összhangban az európai zöld megállapodással 2 és a fenntartható fejlődési célokkal.

A klímasemleges gazdaságra való átálláshoz és az Unió környezeti fenntarthatósági célkitűzéseinek eléréséhez jelentős beruházásra van szükség a gazdaság valamennyi ágazatában. Meg kell könnyíteni a befektetők és vállalkozások számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását és hitelességének biztosítását.

•Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti megosztott hatáskörbe tartozik, és az EUMSZ 114. cikkén alapul, amely hatáskörrel ruházza fel az EU-t a belső piac megteremtését és működését célzó megfelelő rendelkezések megállapítására.

Az EUMSZ 114. cikke lehetővé teszi az Unió számára, hogy ne csak az alapvető szabadságok gyakorlása előtt álló meglévő akadályok felszámolása érdekében hozhasson intézkedéseket, hanem annak megelőzésére is, hogy a jövőben ilyen akadályok alakulhassanak ki. Ide tartoznak azon akadályok is, amelyek megnehezítik a piaci szereplők, például az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók vagy befektetők számára a belső piac előnyeinek teljes mértékű kihasználását.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

E kezdeményezés célja – az ESG-minősítések jellemzőinek és célkitűzéseinek és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésének egyértelműbbé tétele – nem érhető el megfelelően a tagállamok önálló fellépése révén, ezért az uniós tőkepiacok megfelelő működéséhez uniós szintű fellépésre van szükség.

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozóan jelenleg nincs uniós szabályozási keret. A tagállamok nem szabályozzák az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók tevékenységét, illetve az ESG-minősítés nyújtásának feltételeit. Az egyes ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók a saját szabályaikat követik, és nem egyértelmű, hogy mit és hogyan tesznek.

Az ESG-minősítések piaca globális. Néhány nagy ESG-szolgáltató székhelye az EU-ban van, míg számos másiké az EU-n kívül található, de leányvállalataik az EU-n belül vannak.

Bár a tagállamok külön is felléphetnének az ESG-minősítések megbízhatóságának és átláthatóságának megerősítése céljából, e fellépések valószínűleg jelentősen eltérnének a tagállamok között. Ez a minősítések összehasonlíthatóságának korlátozása mellett eltérő szintű átláthatóságot, a piaci szereplőknél akadályokat, a határokon átnyúló tevékenységet folytatók számára (akik gyakoriak az uniós piacon, ahol több tagállamban vannak a felhasználók) pedig kihívásokat jelenthet. A másik lehetőség az, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésére vonatkozó szabályok teljes hiányában a jelenlegi helyzet és az átláthatósági problémák fennmaradnak, sőt tovább súlyosbodhatnak.

Mivel a joghatóságok körében világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható befektetés és az ESG-minősítés, az EU számára létfontosságú, hogy egy koherens és átfogó harmonizált megközelítés alapján kapcsolódjon a partnereihez. A kezdeményezés nem lépne a nemzeti jogszabályok helyébe, mivel jelenleg egyetlen tagállamban sincs az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működését szabályozó jogszabály.

Javítaná a belső piac működését, ha a finanszírozás irányítása terén egyre fontosabbá váló szervezetek működése egyértelműbbé válna.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

E javaslat célja egy olyan rendszer bevezetése, amely egyértelműbbé teszi az ESG-minősítések jellemzőit. Ennek érdekében szabályokat állapít meg az EU-ban működő ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára. A javaslat célja, hogy megkönnyítse a belső piacban rejlő lehetőségek kiaknázását, és hozzájáruljon a teljes mértékben fenntartható és inkluzív gazdasági és pénzügyi rendszerre való átálláshoz, összhangban az európai zöld megállapodással és a fenntartható fejlődési célokkal. E szakpolitikai célkitűzések eléréséhez rendeletre van szükség, amely a legjobb mód a finanszírozás irányítása terén egyre fontosabbá váló szervezetek működésének egyértelműbbé tételéhez.

A szabályozási keret összhangba kerülne a többi pénzügyi piaci szereplőre alkalmazott megközelítéssel és a vonatkozó jogszabályokkal, pl. az uniós referenciamutatókról szóló rendelettel, a hitelminősítő intézetekről szóló rendelettel és az uniós zöldkötvénystandardra vonatkozó javaslattal, amelyek folyamatos felügyeletet írnak elő és számos szervezeti követelményt, illetve irányítási folyamatokra és dokumentumokra vonatkozó követelményt határoznak meg. Más eszközök, például a „puha” jogi intézkedések és a magatartási kódexek csak részben érnék el e kezdeményezés céljait, mivel semmi nem ösztönözné egy kellően szigorú magatartási kódex kidolgozását. A kódex szigorúságát és átfogó jellegét a meglévő piaci nyomás határozná meg, e nyomás viszont elégtelennek bizonyult a problémák kezeléséhez. Ráadásul a magatartási kódex önkéntes lenne. Így előfordulhatna, hogy egyes szolgáltatók nem vezetik be, vagy akár több ágazati kódex is születik. Mindkét esetben gyengülne annak lehetősége, hogy a felhasználók vagy a minősített szervezetek számára egyértelműbbé váljon a piac.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság jelentős mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze különböző forrásokból, többek között a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (DG FISMA) által megrendelt tanulmányból, a Bizottság konzultációs és tájékoztatási tevékenységeiből, valamint az érdekelt felekkel folytatott eszmecserékből. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) egy 2022-ben közzétett véleményezési felhívás révén is támogatta a Bizottság munkáját, és feltérképezte az EU-ban működő ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat. A Bizottság emellett elemezte az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó meglévő nemzetközi ajánlásokat és kódexeket, különösen az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (a továbbiakban: IOSCO) ajánlásait. Az e kezdeményezést támogató célzott konzultációra összesen 168 szervezet és magánszemély – főként befektető, ESG-minősítést nyújtó szolgáltató és tőzsdén jegyzett társaság – válaszolt.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

Ennek a problémának több következménye is van. A felhasználó szempontjából a következmények a következők:

(1)A befektetők befektetési döntéseik során nem tudják kellőképpen figyelembe venni a fenntarthatósággal kapcsolatos és egyéb nem pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket.

(2)A befektetők emellett kevésbé tudják a pénzügyi erőforrásokat a társadalmi és környezeti problémákat kezelő, nem pedig súlyosbító vállalkozások és gazdasági tevékenységek felé irányítani.

(3)A referenciamutató-kezelők úgy készítenek referenciamutatókat ESG-minősítések alapján, hogy azok kiszámítási módja nem teljesen egyértelmű számukra.

(4)A vállalkozások nem tudják figyelembe venni a tevékenységeikből eredő összes potenciális kockázatot és lehetőséget, és a befektetéseket ennek megfelelően irányítani.

A minősített szervezetek szempontjából ez azzal a konkrét következménnyel jár, hogy elavult vagy helytelen elemekre vonatkozó ESG-minősítést kaphatnak, ami hatással lehet a finanszírozáshoz való hozzáférésük feltételeire.

Más érdekelt felek szempontjából ez azzal a konkrét következménnyel jár, hogy a nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek és más érdekelt felek kevésbé tudják felelősségre vonni a vállalkozásokat a társdadalomra és környezetre gyakorolt hatásaikért.

A problémák negatív következményekkel járnak az uniós fenntartható finanszírozási piac működésére, rést hagyva az uniós fenntartható finanszírozási keretben, amelyet azért hoztak létre, hogy nagyobb átláthatóságot és eszközöket biztosítson a magántőkének az átálláshoz sürgősen szükséges fenntartható beruházásokba áramlása terén. A tágabb értelemben vett következmények közé tartozik, hogy nem használják ki teljes mértékben a belső piacban rejlő azon lehetőséget, hogy hozzájáruljon az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez és a fenntartható fejlődési célokhoz.

(1)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésével kapcsolatos egyértelműség és ellenőrzés hiánya;

(2)az ESG-minősítések jellemzőivel, módszertanaikkal és adatforrásaikkal kapcsolatos egyértelműség hiánya (beleértve létrehozásuk módját és annak közzétételét/átláthatóságát); és

·az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésének egyértelműbbé tétele és az összeférhetetlenség kockázatának megelőzése az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók szintjén, és

·az ESG-minősítések jellemzői egyértelműbbé tételének szükségessége (azaz mit jelentenek és milyen célokat valósítanak meg, a kialakításukhoz használt módszertanok és adatforrások vagy becslések).

Több jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőséget elemeztek a következő két dimenzióhoz: szervezetek (ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók) és termékek (ESG-minősítések). Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók szabályozási kezelését illetően figyelembe vett három lehetőséget az ágazati magatartási kódex (1. lehetőség), a nyilvántartásba vétel és egyszerű felügyelet (2. lehetőség), valamint az engedélyezés, elveken alapuló szervezeti követelmények és kockázatalapú felügyelet (3. lehetőség) jelentette. Az ESG-minősítésekre és azok módszertanaira vonatkozó átláthatósági követelmények mértékét illetően a figyelembe vett két lehetőséget a nyilvános közzétételi minimumkövetelmények (1. lehetőség) és a nyilvános közzétételi minimumkövetelmények és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók ügyfelei és a minősített szervezetek felé történő átfogóbb közzététel követelményei (2. lehetőség) jelentik. Az elemzés körültekintően figyelembe veszi az alternatívák költséghatékonyságát és koherenciáját is. A következő lehetőségeket már a korai szakaszban elvetették: nemzeti szintű nyilvántartásba vétel és felügyelet, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók módszertanainak harmonizálása, az ESG-minősítések tartalmára vonatkozó minimumkövetelmények és a közzétételi követelmények részletes sablonjainak meghatározása.

Az eredményesség, hatékonyság és koherencia összehasonlítása alapján az előnyben részesített lehetőség az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó 3. lehetőséget (engedélyezés, szervezeti követelmények és felügyelet) kombinálná az ESG-minősítésekre vonatkozó 2. lehetőséggel (a nyilvános közzététel minimális átláthatósága és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók ügyfelei és a minősített szervezetek felé történő átfogóbb közzététel követelményei). A részletes elemzés megállapította, hogy e lehetőségek kombinációja (a többi lehetőséggel ellentétben) teljes mértékben megfelelne a célkitűzéseknek, és a legnagyobb előnyökkel járna a felhasználók és a minősített szervezetek, illetve maguk a szolgáltatók és a társadalom számára. Bár az előnyben részesített lehetőség magasabb előzetes költségekkel járhat, hosszú távon az előnyök várhatóan meghaladják a költségeket.

Az előnyben részesített lehetőség várhatóan jelentős gazdasági előnyökkel jár. E kezdeményezés várhatóan pozitívan befolyásolná a pénzügyi piacok működését és az ESG-befektetések feltételeit. Az előnyben részesített lehetőségnek lehetővé kell tennie a befektetők és minősített szervezetek számára, hogy megértsék a minősítéseket és azokkal kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzanak. Emellett csökkentenie kell az információgyűjtés költségeit és az extra szolgáltatók igénybevételének szükségességét, csökkentve ezzel az üzleti tevékenység költségét. Emellett az előnyben részesített lehetőség megkülönböztetésmentes lenne, és a belföldi és nem uniós piaci szereplőkre egyaránt vonatkozna. E kezdeményezés hatással lehet az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók általános versenyképességére, rövid távon valószínűleg növelve az üzleti tevékenységük költségét, de az ESG-minősítések iránti nagyobb bizalom fokozhatja a piac növekedését. A piacra jutás elvesztésével kapcsolatos esetleges aggályok enyhítése érdekében átmeneti időszakot lehetne előírni, amely különösen a kisebb szereplők számára több időt adna az alkalmazkodásra. A kezdeményezés várhatóan pozitív, bár marginális, közvetett társadalmi és környezeti hatásokkal is jár.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az e rendelet szerinti új követelmények miatt a kisebb szolgáltatókat érintő költségek és hatások enyhítése céljából a következő enyhítő intézkedések javasoltak.

(1)Átmeneti időszak. A piaci szolgáltatókhoz való hozzáférésnek az engedélyezési folyamat miatti elvesztésével kapcsolatos esetleges aggályok enyhítése céljából azzal a feltétellel lenne megengedett a szolgáltatók további működése, hogy bejelentést tesznek az ESMA felé és egy előre meghatározott időszakon, azaz egy átmeneti időszakon belül engedélyt kapnak.

(2)A felügyeleti díjaknak a szolgáltató méretéhez való igazítása. A szolgáltatók között az éves nettó forgalmuk alapján arányosan osztanák el a díjakat.

(3)Arányos felügyelet. Az ESMA kockázatalapú, adatvezérelt megközelítést alkalmaz a felügyelet ellátásához 12 , és felügyeleti tevékenységeit az azonosított kockázati szint és a felügyelt szervezetek jelentősége/mérete alapján rangsorolja.

(4)Lehetőség arra, hogy a kisebb és innovatív szervezetek mentességet kérjenek a belső szervezeti intézkedések széles köre alól, ha bizonyítani tudják, hogy a követelmények nem állnak arányban üzleti tevékenységük jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint a termékük által értékelt kérdések jellegével és körével (pl. adatvezérelt értékelő 13 vagy innovatív, előretekintő értékelő) 14 .

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

E javaslat felhatalmazza az ESMA-t arra, hogy új feladatkört töltsön be, nevezetesen a szolgáltatásaikat e rendelet alapján nyújtó ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók nyilvántartásba vétele és felügyelete céljából. Ehhez az szükséges, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak az ESMA díjat számítson fel, amely fedezi az ESMA engedélyezési és felügyeleti tevékenységei során felmerülő összes adminisztratív költséget. A piac mérete 59 szervezet: 30 ESG-minősítés szolgáltató az EU-ban (3 nagy, 6 közepes, 9 kis és 12 mikro); és 29 szervezet az EU-n kívül. A becslés alapján, miszerint az ESMA-nak egy nagy ESG-minősítést nyújtó szolgáltató esetében 1,7, egy kisebb ESG-minősítést nyújtó szolgáltató esetében pedig 0,2 teljes munkaidős egyenértékre lenne szüksége a felügyelethez, évente 20 teljes munkaidős egyenérték szükségességét kalkuláltuk. Ugyanezen becslés alapján az N+ 1. évtől kezdődően az ESMA-nak 7 ideiglenes és 12 szerződéses alkalmazotti álláshelyre lenne szüksége a 30 uniós és 29 nem uniós szervezet engedélyezéséhez, valamint a 30 uniós és 29 nem uniós szervezet felügyeletéhez. Valószínűnek tartjuk, hogy az engedélyezéshez kapcsolódó egyszeri munka csúcsa az első évben (N. év) lesz. Fontos tehát, hogy az ESMA elejétől fogva megkapja a 19 teljes munkaidős egyenértéket e csúcs kezeléséhez.

A teljes éves költségnövekedés becsült összege körülbelül 3,7–3,8 millió EUR. E költséget nem az uniós költségvetés viseli, mivel a javaslat alapján az ESMA engedélyezési és felügyeleti díjakat számíthat fel az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak, így fedezve az összes felügyeleti költséget. Ez hasonló más területekhez, ahol az ESMA bizonyos szervezetek (pl. hitelminősítő intézetek) felügyeletéért felel. További részletekért lásd a pénzügyi kimutatást.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság biztosítja, hogy az e rendeletben kiválasztott intézkedések a végrehajtás hatékonysága és a konkrét célkitűzések felé tett előrehaladás mérésére szolgáló egyedi nyomonkövetési elemek, valamint az általános célkitűzésekhez hozzájáruló egyéb nyomonkövetési eszközök kombinációjával járuljanak hozzá a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez. Ezen elemek és eszközök ismertetése alább látható. A konkrét célkitűzések felé tett előrehaladás nyomon követése érdekében a Bizottság megvizsgálja a befektetők, vállalkozások és ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók körében végzett rendszeres felmérések szervezésének lehetőségét.

A felmérések a következőkről gyűjtenének adatokat: 1. a felhasználók és a minősített szervezetek véleménye az elérhető információk változásairól, különösen a 4. szakaszban meghatározott konkrét célkitűzések tekintetében, illetve arról, hogy ezek a célkitűzések teljesülnek-e, valamint 2. az ESG-minősítés szabályozásának és felügyeletének költségei és előnyei az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató szempontjából. E felmérések a pénzügyi források rendelkezésre állásától függenek.

A konkrét célkitűzések elérése felé tett előrehaladás több mutató segítségével is nyomon követhető, mint például az elérhetővé tett ESG-minősítések száma, az ESG-minősítések felhasználók és kibocsátók általi használatának növekedése, és az ESG-minősítések közötti általános korreláció növekedése.

A konkrét célkitűzések elérése felé tett előrehaladás nyomon követése eleve sokkal bonyolultabb, mivel módszertanilag nehéz megkülönböztetni a javasolt intézkedések ESG-minősítésekre gyakorolt hatásait az egyéb lehetséges tényezőktől. A Bizottság mindazonáltal javasolja az általános célkitűzések felé tett előrehaladás alábbiak szerinti nyomon követését:

–a fenntartható gazdasági tevékenységeket folytató vállalkozásokba történő befektetések trendjeinek nyomon követése, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat is 15 ,

–együttműködés a felügyelőkkel és más fontos érdekelt felekkel annak értékeléséhez, hogy csökkennek-e a zöldrefestéssel kapcsolatban az ESG-minősítéseket érintő aggályok.

A befektetők, a vállalkozások és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók körében javasolt felmérések révén bizonyíték is gyűjthető arra, hogy az érdekelt felek szerint nőtt-e az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók elszámoltathatósága a tevékenységükkel kapcsolatban.

Az e kezdeményezés szerinti ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók felügyelőjeként az ESMA lenne a megfelelő szerv a fejlemények számbavételére és a lehetséges aggályos kérdések kiemelésére, kapcsolatot tartva azon tagállam illetékes nemzeti hatóságaival, ahol ESG-minősítéseket használnak, valamint ahol ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók találhatók és működnek.

Emellett a különböző érdekelt felek, köztük a civil szervezetek, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók, az üzleti szervezetek és a közigazgatási szervek valószínűleg jelentéseket tesznek közzé e területek fejleményeinek nyomon követéséről, ami hasznos kiegészítője lesz a Bizottság által végzett nyomon követésnek.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat konkrét rendelkezéseinek részletes magyarázata (a cikkek számozásának/átrendezésének egyértelműsége esetén töltendő ki)

2023/0177 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 16 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én elfogadta a fenntartható fejlődés új globális keretrendszerét: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet 17 , amelynek középpontjában a fenntartható fejlődési célok állnak. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény 18 annak érdekében köti az uniós szakpolitikai kerethez a fenntartható fejlődési célokat, hogy azokat minden uniós fellépés és szakpolitikai kezdeményezés – az Unión belül és globálisan – kezdettől fogva figyelembe vegye. Az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetései 19 megerősítették az Unió és a tagállamok elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend teljes körű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt. A Bizottság 2019. december 11-én közzétette az európai zöld megállapodásról szóló közleményét 20 .

(2)A fenntartható gazdaságra való átállás kulcsfontosságú az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához. A fenntarthatóság már régóta az uniós projekt középpontjában áll, és az uniós szerződések elismerik annak társadalmi és környezeti vonatkozásait.

(3)A fenntartható fejlődési célok uniós eléréséhez a tőkeáramlásokat fenntartható befektetések felé kell irányítani. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Ezzel összefüggésben döntő fontosságú a belső piacon a fenntartható befektetések felé irányuló hatékony tőkeáramlás útjában álló akadályok eltávolítása és az ilyen akadályok felmerülésének megelőzése.

(4)Az EU fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzáállása a szociális jogok európai pillérének 20 alapelvén nyugszik, e cél és a „senkit nem hagyunk hátra” elven alapuló szakpolitika méltányos elérésének biztosítása érdekében. Ezen túlmenően az EU szociális vívmányai – ideértve az Unió esélyegyenlőséggel foglalkozó stratégiáit 21 – standardokat határoznak meg a munkajog, egyenlőség, akadálymentesség, munkahelyi egészség és biztonság, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma területén.

(5)2018 márciusában a Bizottság közzétette „Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása” című közleményét 22 , amelyben felvázolta a fenntartható finanszírozásra vonatkozó stratégiáját. E cselekvési terv célja a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a kockázatkezelésben, illetve a tőkeáramlások fenntartható befektetések felé való átirányítása a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében.

(6)A cselekvési terv részeként a Bizottság megbízást adott a „Tanulmány a fenntarthatósággal kapcsolatos minősítésekről, adatokról és kutatásokról” című tanulmányra 23 a fenntarthatósággal kapcsolatos termékek és szolgáltatások piacán történt fejlemények számbavétele, a főbb piaci szereplők azonosítása és a lehetséges hiányosságok kiemelése céljából. E tanulmány elkészítette a piaci szereplők és a piacon elérhető fenntarthatósági termékek és szolgáltatások leltárát és osztályozását, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos termékek és szolgáltatások piaci szereplők általi használatának és érzékelt minőségének elemzését. A tanulmány kiemelte a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési módszertanok átláthatóságának és pontosságának hiányát, valamint az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésével kapcsolatos egyértelműség hiányát.

(7)Az európai zöld megállapodás keretében a Bizottság új fenntartható stratégiát terjesztett elő. Az új fenntartható stratégia elfogadására 2021. július 6-án került sor 24 ..

(8)Követő intézkedésként a Bizottság az új fenntartható finanszírozási stratégiában egy hatásvizsgálat alapjául szolgáló nyilvános konzultációt jelentett be az ESG-minősítésekről. A 2022-ben lezajlott nyilvános konzultáció során az érdekelt felek megerősítették az ESG-minősítési módszertanok és célkitűzések átláthatóságának, illetve az ESG-minősítési tevékenységek egyértelműségének hiányával kapcsolatos aggályaikat.

(9)Nemzetközi szinten 2021 novemberében az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) jelentést adott ki az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó ajánlásokkal 25 .

(10)Az ESG-minősítések fontos szerepet játszanak a globális tőkepiacokon, mivel a befektetők, hitelfelvevők és kibocsátók egyre inkább használják ezen ESG-minősítéseket a megalapozott, fenntartható befektetési és finanszírozási döntések meghozatalánál. Befektetési tevékenységük során többek között hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók, bizonyosságot nyújtó vállalkozások és viszontbiztosítók használják gyakori referenciaként ezen ESG-minősítéseket a fenntarthatósági teljesítmény vagy a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek tekintetében. Következésképpen az ESG-minősítések jelentős hatással vannak a piacok működésére, valamint a befektetők és fogyasztók bizalmára. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban használt ESG-minősítések függetlenek, objektívek és megfelelő minőségűek legyenek, fontos az integritás, átláthatóság, felelősség és jó kormányzás elveivel összhangban végezni az ESG-minősítési tevékenységeket. Az ESG-minősítések jobb összehasonlíthatósága és nagyobb megbízhatósága növelné e gyorsan növekvő piac hatékonyságát, ezáltal pedig elősegítené a zöld megállapodás célkitűzései felé tett előrehaladást.

(11)Az ESG-minősítések az uniós fenntartható finanszírozási piac megfelelő működésében töltenek be támogató szerepet azáltal, hogy a befektetési stratégiák, a kockázatkezelés és a befektetők és pénzügyi intézmények közzétételi kötelezettségeinek információforrásai. Biztosítani kell tehát, hogy az ESG-minősítések lényeges, a döntéshozatal szempontjából hasznos információkat nyújtsanak a felhasználóknak, és hogy az ESG-minősítések felhasználói jobban értsék az ESG-minősítések célkitűzéseit és hogy e minősítések milyen konkrét kérdéseket és mérőszámokat mérnek.

(12)Szükség van az ESG-minősítési piac különböző üzleti modelljeinek elismerésére. Az első üzleti modell a felhasználó által fizetett modell, ahol a felhasználók főként olyan befektetők, akik befektetési döntésekhez vásárolnak ESG-minősítéseket. A második üzleti modell a „kibocsátó fizet” modell, ahol a vállalkozások a működésükkel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek értékeléséhez vásárolnak ESG-minősítéseket.

(13)A tagállamok nem szabályozzák és nem felügyelik az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók tevékenységét, illetve az ESG-minősítés nyújtásának feltételeit. A fenntartható fejlődési célok és az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való igazodás biztosítása során, valamint a meglévő eltérések, az átláthatóság hiánya és a közös szabályok hiánya miatt valószínű, hogy a tagállamok eltérő intézkedéseket és megközelítéseket fogadnának el, ami közvetlen negatív hatással lenne a belső piac megfelelő működésére, akadályozva azt, és károsan hatna az ESG-minősítési piacra. Az Unión belüli pénzügyi intézmények és vállalkozások számára ESG-minősítéseket kibocsátó ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra a különböző tagállamokban eltérő szabályok vonatkoznának. Az eltérő standardok és piaci gyakorlatok nehezítenék az ESG-minősítések kialakításának egyértelműségét és összehasonlítását, ami egyenlőtlen piaci feltételeket teremtene a felhasználók számára, további akadályokat okozna a belső piacon és a befektetési döntések torzításának kockázatával járna.

(14)Ez a rendelet kiegészíti a fenntarthatósági szempontú finanszírozás meglévő keretét. Végső soron az ESG-minősítések célja, hogy előmozdítsák a befektetési döntéseket megkönnyítő információk áramlását.

(15)Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók az egyéni megrendelés alapján készített és kizárólag a megrendelést adó személy számára megadott, nem nyilvános közzétételre vagy előfizetés útján vagy más módon történő terjesztésre szánt ESG-minősítésekre. E szabályok nem alkalmazhatók az európai pénzügyi vállalkozások által készített, belső célokra használt ESG-minősítésekre sem. Az európai vagy nemzeti hatóságok, valamint a központi bankok által kidolgozott ESG-minősítéseket szintén mentesíteni kell e szabályok alól. Végezetül, e szabályok nem alkalmazhatók olyan ESG-adatok szolgáltatására, amelyek nem tartalmaznak minősítési vagy pontozási elemet, és semmilyen ESG-minősítést eredményező modellezés vagy elemzés tárgyát nem képezik.

(16)Fontos olyan szabályokat megállapítani, amelyek biztosítják, hogy az engedélyezett uniós ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által nyújtott ESG-minősítés megfelelő minőségű legyen, megfelelő követelmények hatálya alá tartozzon és biztosítsa a piac integritását. E szabályok a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket felölelő átfogó ESG-minősítésekre, illetve azon minősítésekre vonatkoznának, amelyek csak egyetlen környezeti, társadalmi vagy irányítási tényezőt vagy annak alkomponensét vizsgálják.

(17)Tekintettel az Unión kívüli szolgáltatóktól származó ESG-minősítések használatára, szükséges olyan követelmények bevezetése, amelyek alapján a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az Unióban kínálhatják szolgáltatásaikat. Erre a piaci integritás, a befektetők védelme és a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében van szükség. A harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókhoz ezért három lehetséges rendszert javaslunk: egyenértékűség, jóváhagyás és elismerés. Átfogó elvként a harmadik országbeli felügyeletnek és szabályozásnak egyenértékűnek kell lennie az ESG-minősítések uniós felügyeletével és szabályozásával. Ezért egy harmadik országban található ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítés csak akkor kínálható az Unióban, ha a Bizottság pozitív határozatot hozott a harmadik országbeli rendszer egyenértékűségéről. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítések uniós kínálatának esetleges hirtelen megszűnése kedvezőtlen hatást idézzen elő, bizonyos egyéb mechanizmusokról, azaz a jóváhagyásról és az elismerésről is rendelkezni kell. A csoportstruktúrával rendelkező ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak lehetővé kell tenni a jóváhagyási mechanizmus alkalmazását az Unión kívül készített ESG-minősítések esetében, feltéve, hogy a csoporton belül létrehoznak egy engedélyezett uniós ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót. A kisebb ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak – amelyek megfelelnek a 2013/34/EU irányelvben 26 a kisvállalkozások meghatározására szolgáló nettó árbevétel felső határértékének, csoporthoz általában nem tartoznak és esetleg nem rendelkeznek eszközökkel ahhoz, hogy Unióban engedélyezett jogi személyt hozzanak létre – lehetővé kell tenni uniós szolgáltatásaik folytatását vagy megkezdését, és ezért egyszerűbb rendszert, azaz elismerést kell élvezniük. Amennyiben a harmadik országbeli ESG-szolgáltató felügyelet alá tartozik, megfelelő együttműködési megállapodásokat kell kialakítani a harmadik ország érintett illetékes hatóságával való megfelelő információcsere biztosítása érdekében.

(18)A belső piacba vetett magas szintű befektetői és fogyasztói bizalom biztosítása érdekében az Unióban ESG-minősítéseket nyújtó szolgáltatókat kell engedélyezni. Meg kell tehát határozni az ilyen engedélyezés harmonizált feltételeit, valamint az engedély megadására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárást.

(19)A befektetők és az ESG-minősítések más felhasználóinak magas szintű tájékoztatása érdekében az ESG-minősítésekre, valamint az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra vonatkozó információkat kell biztosítani az egységes európai hozzáférési ponton 27 . Az egységes európai hozzáférési pontnak könnyen elérhető, központosított hozzáférést kell biztosítani az ilyen információkhoz.

(20)Az ESG-minősítések minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak szigorú, szisztematikus, objektív, folyamatos és validálás tárgyát képező minősítési módszertanokat kell alkalmazniuk. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak folyamatosan és legalább évente felül kell vizsgálniuk az ESG-minősítések módszertanát.

(21)A nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk az ESG-minősítési tevékenységeik során és az egyes ESG-minősítési termékeikben alkalmazott módszertanokat, modelleket és fontos minősítési feltételezéseket. Tekintettel az ESG-minősítések befektetők általi felhasználására, a minősítési termékeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a minősítés a kettős lényegesség mely dimenziójával foglalkozik, a minősített szervezet lényeges pénzügyi kockázatával, valamint a minősített szervezet környezetre és a társadalomra általánosságban gyakorolt lényeges hatásával vagy ezek közül csak az egyiket veszi figyelembe. A minősítési termékeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a minősítés egyéb dimenziókkal is foglalkozik-e. Ugyanezen okból az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak részletesebb információt kell adniuk az ESG-minősítések előfizetői számára a módszertanokról, a modellekről és a fő minősítési feltételezésekről. Ezen információnak saját átvilágítás végzését kell lehetővé tennie az ESG-minősítések felhasználói számára annak felmérésekor, hogy támaszkodjanak-e az adott ESG-minősítésekre. A modellekre vonatkozó információ közzététele azonban nem tárhat fel érzékeny üzleti adatokat, illetve nem akadályozhatja az innovációt.

(22)Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a független, objektív és megfelelő minőségű ESG-minősítések nyújtását. Fontos olyan szervezeti követelmények bevezetése, amelyek biztosítják az esetleges összeférhetetlenségek megelőzését és mérséklését. Függetlenségük biztosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak kerülniük kell az összeférhetetlenségi helyzeteket, elkerülhetetlen esetben pedig megfelelően kezelniük kell azokat. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak időben kell jelezniük az összeférhetetlenségeket. Nyilvántartást kell vezetniük továbbá az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató, valamint a minősítési folyamatba bevont alkalmazottai és más személyek függetlenségét fenyegető összes jelentős veszélyről és az e veszélyek mérséklését célzó biztosítékokról. Emellett az esetleges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak nem szabad megengedni több más szolgáltatás, köztük a tanácsadási szolgáltatások, hitelminősítések, audit vagy banki, biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységek végzését. Végezetül, az esetleges összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, megszüntetése vagy kezelése és közzététele, valamint az ESG-minősítés és a felülvizsgálati folyamat minőségének, integritásának és alaposságának mindenkori biztosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak megfelelő belső politikákat és eljárásokat kell kialakítaniuk a minősítési folyamatba bevont alkalmazottakra és más személyekre vonatkozóan. Különösen a belső kontrollmechanizmus és a megfelelési funkció kell, hogy e politikák és eljárások részét képezze.

(23)Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók működésének egyértelműbbé tétele és a beléjük vetett bizalom erősítése érdekében uniós szinten kell meghatározni az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók folyamatos felügyeletének követelményeit. A folyamatos felügyelet tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a tagállamok közötti szabályozási arbitrázs kockázatának kiküszöbölése érdekében az ilyen engedélyezés és felügyelet kizárólagos felelősségét az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra (ESMA) kell ruházni. Ez a kizárólagos felelősség ugyanakkor optimalizálja a felügyeleti erőforrások uniós szintű allokálását, ezáltal pedig az ESMA válik a felügyelet központjává.

(24)Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy a felügyeleti feladatainak hatékony ellátásához szükséges minden információt bekérhessen. Ezért lehetővé kell tenni számára ilyen információk kérését az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóktól, az ESG-minősítési tevékenységekbe bevont személyektől, a minősített szervezetektől és azon harmadik felektől, amelyekhez az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók operatív funkciókat szerveztek ki, illetve az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókhoz vagy ESG-minősítési tevékenységekhez egyébként szorosan és lényegesen kapcsolódó személyektől.

(25)Az ESMA számára lehetővé kell tenni felügyeleti feladatainak ellátását, és különösen az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók kötelezését jogsértések megszüntetésére, teljes és helyes információk szolgáltatására, illetve a kivizsgálásoknak vagy helyszíni ellenőrzéseknek való megfelelésre. Ahhoz, hogy az ESMA elláthassa e felügyeleti feladatokat, az ESMA számára lehetővé kell tenni szankciók vagy kényszerítő bírságok kiszabását.

(26)Tekintettel az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók kapcsán betöltött engedélyezési és felügyeleti szerepére, az ESMA-nak szakpolitikai döntéseket nem tartalmazó szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a Bizottságnak való benyújtáshoz. Az ESMA-nak pontosítania kell az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók engedélyezéséhez szükséges információkat. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie e végrehajtás-technikai standardoknak az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(27)ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat engedélyező és felügyelő szerepében az ESMA számára lehetővé kell tenni felügyeleti díj felszámítását a felügyelt szervezetnek. E díjakat a felügyelt szervezeteknek kell megfizetniük.

(28)E rendelet további technikai elemeinek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó eljárás előírásai, köztük a védelemhez való jog, az időbeli előírások, a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok beszedésének rendelkezései, valamint a szankciók kiszabásához és végrehajtásához kapcsolódó elévülési idők, a díjtípusok, a díjfizetési kötelezettséggel járó ügyek, a díjösszegek és a díjfizetési mód részletes szabályai tekintetében. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 29 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek rendszeresen részt kell venniük a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(29)Több intézkedés szükséges a kisebb ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók támogatásához, hogy azok e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően folytathassák tevékenységüket vagy beléphessenek a piacra. Ezen intézkedéseknek tartalmazniuk kell a lehetőséget arra, hogy az ESMA több szervezeti követelmény alól mentesítse a kisebb ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat, amennyiben megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Emellett a rendelet alkalmazását követő első hónapokra átmeneti rendszert kell bevezetni, hogy a kisebb ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók számára könnyebb legyen az alkalmazás kezdeti szakasza. Végezetül, a felügyeleti díjaknak arányosnak kell lenniük az érintett ESG-minősítés szolgáltató éves nettó árbevételével.

(30)Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen az ESG-minősítések okozta hiányosságok és sebezhetőségek kezelésére szolgáló következetes és hatékony rendszer kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel azok a nagyságrend és a hatások miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31)E rendelet az EUMSZ 101. és 102. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím

TÁRGY, HATÁLY, ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös szabályozási megközelítést vezet be az ESG-minősítési tevékenységek integritásának, átláthatóságának, felelősségének, jó irányításának és függetlenségének fokozása érdekében, hozzájárulva az ESG-minősítések átláthatóságához és minőségéhez. Célja, hogy az ESG-minősítések átláthatósági követelményeinek és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók szervezetére és magatartására vonatkozó szabályok bevezetésével hozzájáruljon a belső piac zavartalan működéséhez, magas szintű fogyasztó- és befektetővédelem megvalósításával és a zöldrefestés vagy más típusú félretájékoztatások, köztük a social-washing elkerülésével egyidejűleg.

2. cikk

Hatály

1.E rendelet a szabályozott uniós ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által kibocsátott, nyilvánosságra hozott vagy a szabályozott uniós pénzügyi vállalkozások, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások, illetve az Unió vagy a tagállamok közigazgatási szervei számára terjesztett ESG-minősítésekre alkalmazandó.

2.E rendelet nem vonatkozik az alábbiak egyikére sem:

a)nem nyilvános közzétételre vagy terjesztésre szánt magáncélú ESG-minősítések;

b)szabályozott uniós pénzügyi vállalkozások által készített, belső célokra vagy házon belüli pénzügyi szolgáltatások és termékek nyújtására használt ESG-minősítések;

c)olyan nyers ESG-adatok szolgáltatása, amelyek nem tartalmaznak minősítési vagy pontozási elemet, és semmilyen ESG-minősítést eredményező modellezés vagy elemzés tárgyát nem képezik;

d)az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kibocsátott hitelminősítések 30 ;

e)az ESG-minősítés valamely elemét tartalmazó termékek vagy szolgáltatások;

f)fenntarthatósági kötvényekről szóló második fél általi vélemények;

g)az Unió vagy a tagállamok közigazgatási szervei által készített ESG-minősítések;

h)engedélyezett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatótól származó ESG-minősítések, amelyeket harmadik fél bocsát a felhasználók rendelkezésére;

i)központi bankok által készített, az alábbi feltételek mindegyikének megfelelő ESG-minősítések:

a)nem a minősített szervezet fizet értük;

b)nem hozzák nyilvánosságra;

c)nyújtásuk a minősítési tevékenységek megfelelőségét, integritását és függetlenségét biztosító, e rendeletben előírt elvekkel, standardokkal és eljárásokkal összhangban történik; és

d)nem kapcsolódnak az adott központi bankok tagállamai által kibocsátott pénzügyi eszközökhöz.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)„ESG-minősítés”: egy szervezetre, pénzügyi eszközre, pénzügyi termékre vagy egy vállalkozás ESG-profiljára vagy jellemzőire, illetve környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettségére vagy az emberekre, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásra vonatkozó vélemény, pontszám vagy ezek kombinációja, amely bevett módszertanon és a minősítési kategóriák meghatározott rangsorolási rendszerén alapul, és amelyet harmadik felek számára nyújtanak, függetlenül attól, hogy az adott ESG-minősítést kifejezetten „minősítésként” vagy „ESG-pontszámként” jelölik-e;

(2)„vélemény”: szabályalapú módszertanon és a minősítési kategóriák meghatározott rangsorolási rendszerén alapuló, a minősítési folyamatba vagy rendszerfolyamatba hitelminősítő elemző közvetlen bevonásával végzett értékelés;

(3)„pontszám”: adatokból szabályalapú módszertannal származtatott és kizárólag előre meghatározott statisztikai vagy algoritmusos rendszeren vagy modellen alapuló mérőszám, elemzőtől származó további lényeges elemzési input nélkül;

(4)„ESG-minősítést nyújtó szolgáltató”: jogi személy, amelynek tevékenysége ESG-minősítések vagy pontszámok hivatásos alapú felajánlását és terjesztését foglalja magában;

(5)„szabályozott uniós pénzügyi vállalkozás”: jogi formájától függetlenül olyan vállalkozás, amely:

–i.    az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

–ii.    a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

–iii.    a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alternatívbefektetésialap-kezelő (a továbbiakban: ABAK), beleértve a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 3. cikkének c) pontjában meghatározott minősített kockázatitőkealapkezelőt, a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 3. cikkének c) pontjában meghatározott minősített szociális vállalkozási alapkezelőt és az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 2. cikkének 12. pontjában meghatározott EHTBA kezelőjét;

–iv.    átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV) 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapkezelő társasága;

–v.    a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 13. cikke 1. pontjában meghatározott biztosító;

–vi.    a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 4. pontjában meghatározott viszontbiztosító vállalkozás;

–vii.    az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 1. cikkének 6. pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;

–viii.    a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 hatálya alá tartozó, szociális biztonsági rendszernek minősülő nyugdíjrendszereket működtető nyugdíjintézetek és az ilyen nyugdíjrendszerek működtetése céljára létrehozott bármely jogi személy;

–ix.    a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK által kezelt alternatív befektetési alap (a továbbiakban: ABA) vagy a vonatkozó tagállami jogszabály alapján felügyelt ABA;

–x.    a 2009/65/EU irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ÁÉKBV;

–xi.    a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 2. cikke 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

–xii.    a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;

–xiii.    a 2009/138/EK irányelv 211. cikkével összhangban engedélyezett különleges célú gazdasági egységként működő biztosító vagy viszontbiztosító;

–xiv.    az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 2. cikkének 2. pontjában meghatározott „értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység”;

–xv.    a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott biztosítói holdingtársaság vagy a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holdingtársaság, amely olyan biztosítói csoport része, amely az említett irányelv 213. cikke alapján csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozik, és amely az említett irányelv 214. cikkének (2) bekezdése értelmében nem mentesül a csoportfelügyelet alól;

–xvi.    az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény;

–xvii.    a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény;

–xviii.    az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltató;

–xix.    [a kriptoeszközök piacairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 48 ] 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben [a kriptoeszközök piacairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat] 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt;

–xx.    a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott kereskedési adattár;

–xxi.    az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 23. pontjában meghatározott értékpapírosítási adattár;

–xxii.    az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 3. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott referenciamutató kezelője;

–xxiii.    az 1060/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézet;

(6)„hitelminősítő elemző”: az ESG-minősítések kibocsátása céljából elemzői feladatokat ellátó személy;

(7)„minősített szervezet”: olyan jogi személy, pénzügyi eszköz, pénzügyi termék, közigazgatási szerv vagy közjogi intézmény, amelyet az ESG-minősítés vagy -pontszám kifejezetten vagy hallgatólagosan minősít, függetlenül attól, hogy kértek-e ilyen minősítést, és függetlenül attól, hogy a jogi személy szolgáltatott-e információt az adott ESG-minősítéshez vagy -pontszámhoz;

(8)„felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, köztük közigazgatási szerv vagy közjogi intézmény, aki vagy amely ESG-minősítést kap;

(9)„illetékes hatóságok”: az egyes tagállamok által e rendelet alkalmazásában kijelölt hatóságok;

(10)„felső vezetés”: az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, továbbá az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagja vagy tagjai;

(11)„ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók csoportja”: az Unióban letelepedett olyan vállalkozáscsoport, amelyet a 2013/34/EU irányelv 2. cikkében foglalt anyavállalat és annak leányvállalatai, valamint az egymással kapcsolatban álló és ESG-minősítések nyújtásával foglalkozó vállalkozások alkotnak.

II. CÍM

ESG-minősítések nyújtása az Unióban

4. cikk

Az ESG-minősítések nyújtására vonatkozó követelmények az Unióban

Az alábbiak valamelyike vonatkozik minden olyan jogi személyre, amely az Unióban kíván ESG-minősítéseket nyújtani:

a)az ESMA által kiadott, 5. cikkben említett engedély;

b)a 9. cikkben említett végrehajtási határozat;

c)a 10. cikkben említett jóváhagyási engedély;

d)a 11. cikkben említett elismerés.

1. FEJEZET

Az ESG-minősítések nyújtására vonatkozó engedély az Unióban

5. cikk

Az ESG-minősítés nyújtására vonatkozó engedély iránti kérelem

1.Az ESMA-tól kell engedélyt kérniük az Unióban letelepedett azon jogi személyeknek, amelyek az Unióban kívánnak ESG-minősítéseket nyújtani.

2.Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az I. mellékletben felsorolt összes információt, és az Unió bármelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani. Az 1. tanácsi rendelet 50 értelemszerűen alkalmazandó az ESMA és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók és alkalmazottaik közötti egyéb kommunikációra.

3.Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az I. mellékletben felsorolt információk további pontosítására.

E szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA XX XXXX XXXX-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

4.Az engedélyezett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak mindenkor meg kell felelnie a kezdeti engedélyezés feltételeinek.

5.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül bejelentik az ESMA felé a kezdeti engedélyezés feltételeinek minden lényeges változását, beleértve az Unión belüli fióktelep megnyitását vagy bezárását.

6. cikk

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók engedély iránti kérelmének ESMA általi vizsgálata

1.Az ESMA az 5. cikk (2) bekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az ESMA határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kérelmezőnek pótlólagos információkat kell nyújtania.

2.A kérelem hiánytalanságának értékelését követően az ESMA értesíti a kérelmezőt az értékelés eredményéről.

3.Az ESMA a (2) bekezdésben említett értesítéstől számított 120 munkanapon belül teljes körű indokolással ellátott határozatot hoz az engedély megadásáról vagy elutasításáról.

4.Az ESMA a (3) bekezdésben említett határidőt 140 munkanapra hosszabbíthatja, különösen ha a kérelmező:

a)a 10. cikkben említett ESG-minősítések jóváhagyását tervezi;

b)kiszervezés alkalmazását tervezi; vagy

c)a 20. cikkel összhangban megfelelés alóli mentességet kér.

5.Az ESMA által a (3) bekezdés értelmében elfogadott határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

7. cikk

Az ESG-minősítések nyújtására vonatkozó engedély megadásáról vagy elutasításáról szóló határozat és a határozatról szóló értesítés

1.Az ESMA akkor engedélyezi ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóként a kérelmezőt, ha a kérelem 6. cikkben említett vizsgálata alapján arra a következtetésre jut, hogy a kérelmező megfelel a minősítések nyújtásához e rendeletben meghatározott feltételeknek.

2.Az ESMA az első bekezdésben említett határozattól számított öt munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt.

3.Az ESMA a (2) bekezdés alapján elfogadott minden határozatról tájékoztatást ad az EBH és az EIOPA felé.

4.Az engedélyezés az Unió teljes területén érvényes.

8. cikk

Az engedély visszavonása vagy felfüggesztése

1.Az ESMA az alábbi esetek bármelyikében visszavonja vagy felfüggeszti az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató engedélyét:

a)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató kifejezetten lemondott az engedélyről, vagy a visszavonást vagy felfüggesztést megelőző kilenc hónapban nem adott ki ESG-minősítést;

b)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató hamis nyilatkozatokkal vagy egyéb szabálytalan módon szerezte meg az engedélyét;

c)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján engedélyt kapott;

d)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató súlyosan vagy ismételten megsértette ezt a rendeletet.

2.Az engedély visszavonásáról vagy felfüggesztéséről szóló határozat az Unió teljes területén azonnal hatályba lép.

2. FEJEZET

ESG-minősítések nyújtása az Unióban harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által

9. cikk

Egyenértékűségi határozat

1.Az a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató, amely az Unióban ESG-minősítéseket kíván nyújtani, ezt csak akkor teheti meg, ha szerepel a 13. cikkben említett nyilvántartásban és ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató jogi személy, az érintett harmadik országban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett ESG-minősítést nyújtó szolgáltató, és az adott harmadik ország felügyelete alá tartozik;

b)a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató értesítette az ESMA-t arról, hogy ESG-minősítéseket kíván nyújtani az Unióban, és tájékoztatta az ESMA-t a felügyeletéért a harmadik országban felelős illetékes hatóság nevéről;

c)a Bizottság a (2) bekezdés alapján egyenértékűségi határozatot fogadott el;

d)érvényben vannak a (4) bekezdésben említett együttműködési megállapodások.

2.A Bizottság végrehajtási határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi keretrendszere és felügyeleti gyakorlata biztosítja, hogy:

a)az adott harmadik országban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók megfelelnek az e rendelet szerinti követelményekkel egyenértékű kötelező érvényű követelményeknek;

b)az a) pontban említett kötelező érvényű követelményeknek való megfelelés az adott harmadik országban folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás tárgyát képezi.

Az a) pont alkalmazásában a Bizottság figyelembe veszi, hogy a harmadik ország jogi kerete és felügyeleti gyakorlata biztosítja-e az ESG-minősítésekre vonatkozóan 2021 novemberében közzétett IOSCO ajánlásoknak való megfelelést.

A szóban forgó végrehajtási határozatot a 47. cikkben említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3.A Bizottság a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el az első albekezdés a) és b) pontjában említett feltételek meghatározása céljából. A Bizottság az alábbiaktól teheti függővé a (2) bekezdésben említett végrehajtási határozat alkalmazását:

a)a végrehajtási határozatban meghatározott bármely olyan feltétel adott harmadik ország általi folyamatos és tényleges teljesítése, amely egyenértékű felügyeleti és szabályozástechnikai standardok biztosítására irányul;

b)az ESMA képessége az 1095/2010/EU rendelet 33. cikkében említett nyomonkövetési feladatok ellátására.

4.    Az ESMA együttműködési megállapodásokat hoz létre azon harmadik országok illetékes hatóságaival, amelyek jogi keretét és felügyeleti gyakorlatát a (2) bekezdésnek megfelelően egyenértékűnek ismerték el. E megállapodások a következőket határozzák meg:

a)az ESMA és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti információcsere-mechanizmus, beleértve az adott harmadik országban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóval kapcsolatban az ESMA által kért összes releváns információhoz való hozzáférést;

b)az ESMA azonnali értesítésére szolgáló mechanizmus, amennyiben egy harmadik országbeli illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott harmadik országban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett és az adott harmadik országbeli illetékes hatóság által felügyelt ESG-minősítést nyújtó szolgáltató megsérti az engedélyezés vagy nyilvántartásba vétel feltételeit vagy az adott harmadik ország egyéb nemzeti jogszabályait;

c)a felügyeleti tevékenységek – beleértve a helyszíni ellenőrzéseket – összehangolásával kapcsolatos eljárások.

10. cikk

A harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által adott ESG-minősítések jóváhagyása

1.Az Unióban található és a 7. cikkel összhangban engedélyezett ESG-minősítést nyújtó szolgáltató az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén hagyhatja jóvá az ugyanazon csoporthoz tartozó harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítéseket:

a)az Unióban található ESG-minősítést nyújtó szolgáltató a jóváhagyás engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az ESMA-hoz;

b)az Unióban található ESG-minősítést nyújtó szolgáltató ellenőrizte és képes folyamatosan igazolni az ESMA felé, hogy a jóváhagyandó ESG-minősítés nyújtása megfelel az e rendeletben foglalt követelményekkel legalább azonos szigorúságú követelményeknek;

c)az Unióban található ESG-minősítést nyújtó szolgáltató rendelkezik az ESG-minősítések harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató általi adásának hatékony nyomon követéséhez és a kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelemmel;

d)objektív oka van annak, hogy a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak miért kell ESG-minősítést adnia és ezen ESG-minősítést miért kell jóváhagyni az Unióban történő használathoz;

e)az Unióban található ESG-minősítést nyújtó szolgáltató kérésre az ESMA rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges összes információt, hogy az ESMA folyamatosan felügyelhesse a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató e rendeletnek való megfelelését;

f)amennyiben egy harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató felügyelet alá tartozik, az ESMA és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató székhelye szerinti harmadik ország illetékes hatósága között megfelelő együttműködési megállapodás van érvényben a hatékony információcsere biztosítása érdekében.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ESMA úgy tekintheti, hogy a jóváhagyandó ESG-minősítés nyújtásának az ESG-minősítésekre vonatkozó IOSCO ajánlásoknak való megfelelése egyenértékű az e rendelet követelményeinek való megfeleléssel.

2.A jóváhagyást az (1) bekezdés szerint kérelmező ESG-minősítést nyújtó szolgáltató minden szükséges információt megad ahhoz, hogy az ESMA meggyőződhessen arról, hogy a kérelem időpontjában az említett bekezdésben említett összes feltétel teljesül.

3.Az ESMA az (1) bekezdésben említett jóváhagyási kérelem kézhezvételétől számított 90 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt a jóváhagyás engedélyezéséről vagy elutasításáról. Az ESMA nyilvánosan bejelenti a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítések jóváhagyásáról szóló döntést.

4.A jóváhagyott ESG-minősítés a jóváhagyó ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítésnek tekintendő. A jóváhagyó szolgáltató nem használhatja a jóváhagyást e rendelet követelményeinek elkerülésére vagy kijátszására.

5.A harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítést jóváhagyó ESG-minősítést nyújtó szolgáltató teljes mértékben felelős marad az ilyen ESG-minősítésért és az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

6.Amennyiben az ESMA megalapozott okkal úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, jogosult a jóváhagyó ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót a jóváhagyás megszüntetésére kötelezni.

11. cikk

A harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók elismerése

1.Amíg a Bizottság nem fogad el a 9. cikkben említett egyenértékűségi határozatot, vagy – amennyiben elfogadta – az egyenértékűségi határozatot hatályon kívül helyezik, az ESG-minősítési tevékenységeikből három egymást követő évben 12 millió EUR alatti éves nettó árbevételt elérő harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók ESG-minősítéseket nyújthatnak szabályozott uniós pénzügyi vállalkozásoknak, feltéve, hogy az ESMA az XX és YY bekezdés szerint elismerte az adott harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót.

2.Az (1) bekezdésben említettek szerinti elismerést óhajtó harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt követelményeknek és az ESMA-nál kell kérelmezniük az elismerést. E feltételt az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az ESG-minősítésekre vonatkozó IOSCO ajánlások alkalmazásával teljesíthetik, feltéve, hogy ez az alkalmazás egyenértékű az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfeleléssel.

Az első albekezdés alkalmazásában az ESMA figyelembe veheti egy független külső könyvvizsgáló értékelését vagy a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató székhelye szerinti harmadik ország illetékes hatóságának tanúsítását.

3.Az (1) bekezdésben említettek szerinti elismerést óhajtó harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak jogi képviselővel kell rendelkezniük. A jogi képviselő az Unióban található olyan jogi személy, amelyet az adott harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató kifejezetten kijelölt arra, hogy az adott ESG-minősítést nyújtó szolgáltató e rendelet szerinti kötelezettségei tekintetében az adott ESG-minősítést nyújtó szolgáltató nevében eljárjon, és e tekintetben az ESMA-nak tartozik elszámolással.

4.A harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató az (1) bekezdésben említett elismerést megelőzően az alábbi információkat szolgáltatja az ESMA részére:

a)az ahhoz szükséges minden információ, hogy az ESMA meggyőződjön arról, hogy az adott harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató megtette a (2) bekezdésben említett követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket;

b)az Unióban nyújtani kívánt tényleges vagy leendő ESG-minősítéseinek jegyzéke;

c)adott esetben a felügyeletéért felelős harmadik országbeli illetékes hatóság neve és elérhetősége.

Az ESMA az e bekezdés első albekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított 90 munkanapon belül ellenőrzi, hogy a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.

5.Az ESMA elismeri az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató megfelel a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott összes feltételnek;

b)amennyiben a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató felügyelet alá tartozik, az ESMA törekszik arra, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató székhelye szerinti harmadik ország illetékes hatóságával megfelelő együttműködési megállapodást hozzon létre a hatékony információcsere biztosítása érdekében.

6.Nem adható elismerés, ha akár a harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató székhelye szerinti harmadik ország jogszabályai, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései, akár – adott esetben – az adott harmadik ország illetékes hatóságának korlátozott felügyeleti és vizsgálati hatáskörei akadályozzák az ESMA e rendelet szerinti felügyeleti funkcióinak hatékony gyakorlását.

7.Az ESMA a 30. cikkel összhangban pénzbírságot szab ki, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja az (1) bekezdésben említett elismerést, ha dokumentált bizonyítékokra épülő megalapozott indokok birtokában úgy ítéli meg, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató:

a)olyan módon jár vagy járt el, amely egyértelműen hátrányosan érinti az általa készített ESG-minősítések felhasználóinak érdekeit vagy a piacok szabályos működését;

b)súlyosan megsértette az e rendeletben meghatározott alkalmazandó követelményeket;

c)hamis állításokkal vagy más szabálytalan eszközzel szerezte meg az elismerést.

8.Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) bekezdésben említett kérelem formájának és tartalmának és különösen a (4) bekezdésben előírt információk bemutatásának meghatározása céljából. Az ESMA ezeket benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadja.

12. cikk

Együttműködési megállapodások

1.A 9. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 11. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett együttműködési megállapodásokra legalább a 44. cikkben foglaltakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciák vonatkoznak. Az ilyen együttműködési megállapodások keretében végrehajtott információcsere az ESMA vagy az illetékes hatóságok feladatainak ellátását szolgálja.

2.A személyes adatok harmadik ország részére történő továbbítása tekintetében az ESMA az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 51 alkalmazza.

3. FEJEZET

Az információk nyilvántartása és hozzáférhetősége

13. cikk

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók nyilvántartása és az egységes hozzáférési ponton található információk hozzáférhetősége

1.Az ESMA az alábbiak mindegyikéről információkat tartalmazó nyilvántartást hoz létre és tart fenn:

a)a 7. cikk szerint engedélyezett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók azonosító adatai;

b)a 9. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók és az adott harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók felügyeletéért felelős harmadik országbeli illetékes hatóságok azonosító adatai;

c)a 10. cikkben említett jóváhagyó ESG-minősítést nyújtó szolgáltató és jóváhagyott harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató, valamint adott esetben a jóváhagyott harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltató felügyeletéért felelős harmadik országbeli illetékes hatóságok azonosító adatai;

d)a 11. cikkel összhangban elismert harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók, valamint adott esetben az adott harmadik országbeli ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók felügyeletéért felelős harmadik országbeli illetékes hatóságok azonosító adatai.

2.Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást nyilvánosan elérhetővé kell tenni az ESMA honlapján, és szükség szerint azonnal frissíteni kell.

3.2028. január 1-jétől kezdődően az információknak a 18. cikk (1) bekezdése és a 21. cikk (1) bekezdése alapján történő közzétételekor az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató a szóban forgó információkat ezzel egyidejűleg továbbítja az e cikk (6) bekezdésében említett illetékes gyűjtőszervezetnek az Európai Parlament és a Tanács (EU) XX/XXXX rendelettel [ESAP-rendelet] létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőség érdekében.

4.Az említett információknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a)az információk az (EU) XX/XXXX rendelet [ESAP-rendelet] 2. cikkének 3. pontja értelmében az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, illetőleg az uniós jog ilyen értelmű rendelkezése esetén az [ESAP-rendelet] 2. cikkének 4. pontja értelmében géppel olvasható formátumban vannak elkészítve;

b)az információkhoz mellékelve vannak a következő metaadatok:

(1)az információt adó, ESG-minősítést nyújtó szolgáltató összes neve;

(2)Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak az (EU) XX/XXXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdésében említett jogalany-azonosítója;

(3)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak az (EU) XX/XXXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdésében említett mérete;

(4)az információknak az (EU) XX/XXXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott típusa;

(5)személyes adattartalomra utaló metaadatok.

5.Az (1) bekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazása céljából az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató megszerzi az (EU) XX/XXXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdésében említett jogalany-azonosítót.

6.Az (1) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az (EU) XX/XXXX rendelet [ESAP-rendelet] 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezet az ESMA lesz.

7.2028. január 1-jétől kezdődően a 10. cikk (3) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 34. és a 35. cikkben említett információk elérhetők lesznek az egységes európai hozzáférési ponton. Ezzel összefüggésben az említett rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezet az ESMA lesz. A szóban forgó információkkal szembeni követelmények: az (EU) XX/XXXX rendelet [ESAP-rendelet] 2. cikkének 3. pontja értelmében adatok kinyerésére alkalmas formátumban készülnek el, tartalmazzák a nevekre vonatkozó metaadatokat, és – ha rendelkezésre áll – a rendelet 7. cikke (4) bekezdésében meghatározott, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató jogalany-azonosítóját, az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdése szerinti osztályozását, és azt a tényt, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatot.

8.A (3) bekezdéssel összhangban benyújtott adatok hatékony begyűjtése és kezelése érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak meghatározására:

a)bármely más, az információkat kísérő metaadatok;

b)a továbbított információk adatstruktúrája;

c)mely információk esetében szükséges a géppel olvasható formátum és melyik géppel olvasható formátumot kell alkalmazni.

A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása előtt az ESMA költség-haszon elemzést végez. A c) pont alkalmazásában az ESMA értékeli a különböző géppel olvasható formátumok előnyeit és hátrányait és megfelelő gyakorlati teszteket hajt végre.

E végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban elfogadja.

9.Az ESMA szükség esetén iránymutatásokat fogad el a szervezetek részére a (8) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott metaadatok helyességének biztosítása érdekében.

III. CÍM

AZ ESG-MINŐSÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK INTEGRITÁSA ÉS MEGBÍZHATÓSÁGA

1. FEJEZET

Az irányítással kapcsolatos szervezeti követelmények, folyamatok és dokumentumok

14. cikk

Általános elvek

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók biztosítják minősítési tevékenységük többek között minden politikai és gazdasági befolyástól vagy kényszertől való függetlenségét.

2.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók szabályokat és eljárásokat alkalmaznak az ESG-minősítések e rendelettel összhangban történő nyújtásának és közzétételének biztosításához.

3.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók megfelelő és hatékony rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaznak az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez.

4.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók írásos szabályzatok és eljárások elfogadása és végrehajtása révén biztosítják, hogy ESG-minősítéseik a rendelkezésükre álló összes releváns információ alapos elemzésén alapuljanak.

5.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók belső átvilágítási politikák és eljárások elfogadása és végrehajtása révén biztosítják, hogy üzleti érdekeik ne rontsák az értékelési tevékenységek függetlenségét vagy pontosságát.

6.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók megbízható igazgatási és számviteli eljárásokat, belső kontrollmechanizmusokat, az információfeldolgozó rendszerekhez pedig hatékony ellenőrzési és biztosítéki intézkedéseket fogadnak el és hajtanak végre.

7.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az általuk nyújtott ESG-minősítésekhez szigorú, szisztematikus, objektív és validálható minősítési módszertanokat használnak, és e minősítési módszertanokat folyamatosan alkalmazzák.

8.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók folyamatosan, de legalább évente felülvizsgálják a (6) bekezdésben említett minősítési módszertanokat.

9.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók legalább évente nyomon követik és értékelik a (2) bekezdésben említett rendszerek, erőforrások és eljárások megfelelőségét és hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket hoznak a hiányosságok kezelésére.

10.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók állandó és hatékony felügyeleti funkciót hoznak létre és tartanak fenn az ESG-minősítéseik nyújtásának összes szempontja feletti felügyelet biztosítása érdekében.

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók stabil eljárásokat alakítanak ki és tartanak fenn felügyeleti funkciójukhoz.

11.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók intézkedések elfogadása, végrehajtása és érvényesítése révén biztosítják, hogy ESG-minősítéseik a rendelkezésükre álló és az elemzésükhöz releváns összes információ alapos elemzésén alapuljanak, a minősítési módszertanoknak megfelelően. Minden szükséges intézkedést elfogadnak annak biztosítására, hogy megfelelő minőségű és megbízható forrásokból származó információkat használjanak az ESG-minősítések megadásához. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók kifejezetten megemlítik, hogy ESG-minősítésük a saját véleményük.

12.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók nem fedhetnek fel a szellemi tőkéjükre, szellemi tulajdonukra, know-how-jukra vagy az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv 52 2. cikkének 1. pontjában meghatározott üzleti titoknak minősülő innovációs eredményekre vonatkozó információkat.

13.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók kizárólag a 21. cikk szerint közzétett minősítési módszertanukkal összhangban módosíthatják ESG-minősítéseiket.

15. cikk

Az üzlet és a tevékenységek szétválasztása

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók egyik alábbi tevékenységet sem végezhetik:

a)tanácsadási tevékenységek befektetők vagy vállalkozások számára;

b)hitelminősítések kibocsátása és értékesítése;

c)referenciamutatók kidolgozása;

d)befektetési tevékenységek;

e)auditálási tevékenységek;

f)banki, biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységek.

2.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említettektől eltérő szolgáltatások nyújtása ne okozzon összeférhetetlenségi kockázatot az ESG-minősítési tevékenységeik során.

16. cikk

Hitelminősítő elemzők, alkalmazottak és az ESG-minősítések nyújtásába bevont egyéb személyek

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy a hitelminősítő elemzők, az alkalmazottak és bármely más természetes személy, akinek szolgáltatásai a rendelkezésükre állnak vagy ellenőrzésük alatt vannak, illetve aki az ESG-minősítések nyújtásába közvetlenül be van vonva, köztük a minősítési folyamatba közvetlenül bevont elemzők és a pontszámok adásába bevont személyek megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezzenek a kijelölt kötelezettségek és feladatok ellátásához.

2.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett személyek semmilyen minősített szervezettel vagy ahhoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személlyel ne kezdeményezzenek tárgyalásokat díjakról vagy kifizetésekről, illetve ne vegyenek részt azokban.

3.Az (1) bekezdésben említett személyek nem vásárolhatnak vagy adhatnak el semmilyen minősített szervezet által kibocsátott, garantált vagy más módon támogatott pénzügyi eszközt, kivéve a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedéseket, beleértve a kezelt alapokat is, és nem vehetnek részt ilyen pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekben.

4.Az (1) bekezdésben említett személyek nem vehetnek részt a minősített szervezet ESG-minősítésének meghatározásában, illetve nem befolyásolhatják azt egyéb módon, amennyiben e személyek:

a)a minősített szervezet valamely pénzügyi eszközének birtokosai, a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedések kivételével;

b)a minősített szervezethez kapcsolódó bármely szervezet olyan pénzügyi eszközének birtokosai, amelynek birtoklása összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető, a diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedések kivételével;

c)nemrég olyan munkaviszonyban, üzleti vagy egyéb kapcsolatban álltak a minősített vállalkozással, amely összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető.

5.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett személyek:

a)minden észszerű intézkedést megtesznek, hogy a csalással, lopással vagy visszaéléssel szemben védjék az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató tulajdonát és a birtokában lévő nyilvántartásokat, figyelembe véve az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, illetve az ESG-minősítési tevékenységek jellegét és körét;

b)nem osztják meg az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóra bízott bizalmas információkat azokkal, akik nincsenek közvetlenül bevonva ESG-minősítési tevékenységek végzésébe, beleértve a hitelminősítő elemzőket és az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóhoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó bármely személy alkalmazottait, illetve bármely más természetes személyt, akinek szolgáltatásai az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóhoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó bármely személy rendelkezésére álltak vagy állnak, illetve ellenőrzése alatt vannak;

c)nem használnak fel és nem osztanak meg bizalmas információkat az ESG-minősítési tevékenységek nyújtásán kívüli egyéb célokra, köztük pénzügyi eszközökkel való kereskedésre.

6.Az (1) bekezdésben említett személyek, akik szerint az (1) bekezdésben említett bármely más személy általuk jogellenesnek tartott magatartást tanúsított, erről haladéktalanul tájékoztatják a megfelelési funkciót. Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató biztosítja, hogy az ilyen bejelentés ne járjon negatív következményekkel a bejelentő személyre nézve.

7.Amennyiben egy hitelminősítő elemző megszünteti munkaviszonyát az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóval és olyan minősített szervezetnél kerül alkalmazásba, amelynek minősítésében részt vett, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató felülvizsgálja a hitelminősítő elemző által a távozását megelőző egy évben végzett munkát.

8.Az (1) bekezdésben említett személyek a minősítésben való részvételüket követő hat hónapon belül nem tölthetnek be vezetői kulcspozíciót minősített szervezetnél.

17. cikk

Nyilvántartási követelmények

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók nyilvántartást vezetnek ESG-minősítési tevékenységeikről. E nyilvántartás a II. mellékletben felsorolt információkat tartalmazza.

2.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók legalább öt évig megőrzik az (1) bekezdésben említett információkat olyan formában, amely biztosítja az ESG-minősítés meghatározásának reprodukálását és teljes körű megértését.

18. cikk

Panaszkezelési mechanizmus

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók a kapott panaszok fogadására, kivizsgálására és nyilvántartásának megőrzésére szolgáló eljárásokat vezetnek be és tesznek közzé a honlapjukon.

2.Az (1) bekezdésben említett eljárások a következőkre terjednek ki:

a)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató nyilvánosan elérhetővé teszi a panaszkezelési politikát, amelyen keresztül panaszok nyújthatók be az alábbiakról:

(1)az adott ESG-minősítéshez használt adatforrások;

(2)az adott ESG-minősítéssel kapcsolatos minősítési módszertan alkalmazásának módja;

(3)az adott ESG-minősítés reprezentatív-e a minősített szervezetre nézve;

(4)az ESG-minősítés meghatározási folyamatának javasolt módosítása;

(5)az ESG-minősítéssel kapcsolatos egyéb döntések;

b)a panaszok kivizsgálását időben és méltányos módon végzik, és a kivizsgálás eredményét észszerű időn belül közlik a panaszossal azon esetek kivételével, amikor ez a közlés ellentétes lenne a közrend célkitűzéseivel vagy az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 53 ;

c)a vizsgálatot a panasz tárgyában érintett személyzettől függetlenül folytatják le.

19. cikk

Kiszervezés

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók nem szervezhetnek ki fontos operatív funkciókat, amennyiben az ilyen kiszervezés jelentősen rontaná az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató belső ellenőrzési politikáinak és eljárásainak minőségét, vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) azon képességét, hogy felügyelje az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítését.

2.Az ESG-minősítés nyújtása szempontjából releváns funkciót, illetve bármely szolgáltatást vagy tevékenységet kiszervező ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók továbbra is teljes felelősséggel tartoznak az e rendelet szerinti összes kötelezettség teljesítéséért.

3.Az ESG-minősítés nyújtása szempontjából releváns funkciót, illetve bármely szolgáltatást vagy tevékenységet kiszervező ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók továbbra is teljes felelősséggel tartoznak a II. mellékletben említett információk közzétételéért.

20. cikk

Az irányítási követelmények alóli mentességek

1.Az ESMA az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót kérésére mentesítheti a 14. cikkben meghatározott egyes követelmények teljesítése alól, amennyiben az adott ESG-minősítést nyújtó szolgáltató bizonyítani tudja, hogy üzleti tevékenységének jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, valamint az ESG-minősítések kibocsátásának jellegére és körére tekintettel e követelmények nem arányosak, és feltéve, hogy:

a)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató a 2013/34/EU irányelv 3. cikkében meghatározott kritériumok szerinti kis- vagy középvállalkozás;

b)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató a hitelminősítő elemzők és az ESG-minősítéseket jóváhagyó személyek függetlenségét és az e rendeletnek való eredményes megfelelést biztosító intézkedéseket és eljárásokat, különösen belső kontrollmechanizmusokat, jelentéstételi szabályokat és intézkedéseket vezetett be;

c)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató méretét nem úgy határozzák meg, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató vagy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók csoportja elkerülhesse e rendelet követelményeinek betartását.

2.ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók csoportja esetében az ESMA biztosítja, hogy a csoport ESG-minősítést nyújtó szolgáltatói közül legalább egy ne mentesüljön az e rendeletben meghatározott követelmények alól.

2. FEJEZET

Átláthatósági követelmények

21. cikk

Az ESG-minősítési tevékenységek során alkalmazott módszertanok, modellek és fő minősítési feltételezések nyilvános közzététele

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók a honlapjukon közzéteszik az ESG-minősítési tevékenységeik során alkalmazott módszertanokat, modelleket és fő minősítési feltételezéseket, beleértve a III. melléklet 1. pontjában említett információkat.

2.Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő elemek további meghatározásához.

3.E szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA XX XXXX XXXX-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

22. cikk

Közzététel az ESG-minősítések előfizetői és a minősített szervezetek számára

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók legalább a III. melléklet 2. pontjában említett információkat közzéteszik előfizetőik és a minősített szervezetek számára.

2.Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő elemek további meghatározásához.

3.E szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA XX XXXX XXXX-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

3. FEJEZET

Függetlenség és összeférhetetlenségek

23. cikk

Függetlenség és az összeférhetetlenségek elkerülése

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az ESG-minősítés nyújtásába bevont összes személy jól meghatározott, átlátható és következetes szerepeire és feladataira épülő, egyértelmű szervezeti struktúrájú stabil irányítási rendszert vezetnek be.

2.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a nyújtott ESG-minősítést ne befolyásolja fennálló vagy potenciális összeférhetetlenség, illetve üzleti kapcsolat akár magának az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak, akár annak részvényesei, vezetői, hitelminősítő elemzői, alkalmazottai vagy bármely más természetes személy részéről, akinek szolgáltatásai az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató vagy ahhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó bármely személy rendelkezésére állnak vagy ellenőrzése alatt vannak.

3.Amennyiben egy ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónál összeférhetetlenség kockázata áll fenn az adott ESG-minősítést nyújtó szolgáltató, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót tulajdonló vagy ellenőrző szervezet, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezet vagy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató bármely leányvállalatának tulajdonosi szerkezete, ellenőrzésre jogosító részesedése vagy tevékenységei miatt, az ESMA az adott kockázat mérséklésére irányuló intézkedések meghozatalát írhatja elő az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató számára. Ilyen intézkedés lehet egy független felügyeleti funkció létrehozása, amely kiegyensúlyozott módon képviseli az érdekelt feleket, köztük az ESG-minősítések felhasználóit és az e minősítésekhez hozzájáruló személyeket.

Amennyiben az első albekezdésben említett összeférhetetlenség nem kezelhető megfelelően, az ESMA előírhatja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak az összeférhetetlenséget okozó tevékenység vagy kapcsolat beszüntetését, vagy az ESG-minősítések nyújtásának felhagyására kötelezheti az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót.

4.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az ESMA tudomására hoznak minden meglévő vagy potenciális összeférhetetlenséget, beleértve az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók tulajdonlásából vagy ellenőrzéséből eredő összeférhetetlenségeket is.

5.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az összeférhetetlenségek azonosítására, közzétételére, megelőzésére, kezelésére és mérséklésére vonatkozó politikákat, eljárásokat és hatékony szervezeti megoldásokat dolgoznak ki és működtetnek. E politikákat, eljárásokat és megoldásokat az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják. E politikák, eljárások és megoldások kifejezett célja megelőzni, kezelni és mérsékelni az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató tulajdonlásából vagy ellenőrzéséből, illetve az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató csoportjában meglévő egyéb érdekeltségekből eredő összeférhetetlenségeket, vagy az ESG-minősítés meghatározásával kapcsolatban az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató felett befolyást vagy ellenőrzést gyakorló más személyek által okozott összeférhetetlenségeket.

6.A potenciális összeférhetetlenségek azonosítása érdekében az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók legalább évente felülvizsgálják működésüket.

24. cikk

Az alkalmazottak potenciális összeférhetetlenségének kezelése

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy alkalmazottaik és bármely más természetes személy, akinek szolgáltatásai a rendelkezésükre állnak vagy ellenőrzésük alatt vannak, illetve akik az ESG-minősítések nyújtásába közvetlenül be vannak vonva:

a)rendelkeznek a feladataik és kötelezettségeik ellátásához szükséges készségekkel, és hatékony irányítás és felügyelet alatt állnak;

b)nincsenek jogtalan befolyásolásnak vagy összeférhetetlenségnek kitéve;

c) e személyek díjazása és teljesítményértékelése nem okoz összeférhetetlenséget, illetve nem érinti más módon az ESG-minősítés meghatározásának integritását;

d)nem rendelkeznek az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató tevékenységét veszélyeztető érdekeltségekkel vagy üzleti kapcsolatokkal;

e)számára tilos a személyes alapú vagy piaci szereplők megbízásából történő közreműködés vételi vagy eladási ajánlatokban, illetve kereskedési ügyletekben, kivéve ha ez a közreműködés kifejezetten szükséges az ESG-minősítési módszertan részeként, és az abban meghatározott konkrét szabályok hatálya alá tartozik;

f)az összeférhetetlenség kockázatával járó tevékenységeket folytató más alkalmazottakkal vagy harmadik felekkel való információcserét ellenőrző hatékony eljárások hatálya alá tartoznak, amennyiben ezen információk befolyásolhatják az ESG-minősítést.

2.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató külön belső ellenőrzési eljárásokat alakít ki az ESG-minősítés meghatározását végző alkalmazott vagy személy integritásának és megbízhatóságának biztosítására, beleértve a vezetőség általi belső jóváhagyást az ESG-minősítés terjesztése előtt.

25. cikk

Az ESG-minősítések felhasználóinak méltányos, észszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes kezelése

1.Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók megfelelő lépéseket tesznek az ügyfeleknek felszámított díjak méltányos, észszerű, átlátható, megkülönböztetésmentes és költségalapú jellegének biztosítása érdekében.

2.Az (1) bekezdés alkalmazásában az ESMA dokumentált bizonyítékok benyújtására kötelezheti az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat, a 33. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedéseket hozhat és a 34. cikknek megfelelően pénzbírság kiszabásáról dönthet, amennyiben az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók díjai esetében a méltányos, észszerű, átlátható, megkülönböztetésmentes és költségalapú jelleg hiányát állapítja meg.

4. FEJEZET

Az ESMA általi felügyelet

1. szakasz

Általános elvek

26. cikk

A minősítések vagy módszertanok tartalmába való beavatkozás tilalma

Az e rendelet szerinti feladataik teljesítése során az ESMA, a Bizottság vagy valamely tagállam közigazgatási szervei nem avatkozhatnak be az ESG-minősítések vagy módszertanok tartalmába.

27. cikk

ESMA

1.Az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban az ESMA iránymutatásokat ad ki és aktualizál az ESMA és az illetékes hatóságok között e rendelet alkalmazásában folytatott együttműködésről, beleértve a feladatok átruházásával kapcsolatos eljárásokat és részletes feltételeket is.

2.Az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban az ESMA – az EBH-val és az EIOPA-val együttműködve – XX XXXX XXXX-ig iránymutatásokat ad ki és aktualizál az e rendelet 10. cikkében említett jóváhagyási rendszer alkalmazásáról.

3.Az ESMA éves jelentést tesz közzé e rendelet alkalmazásáról, beleértve az ESMA által e rendelet alapján hozott felügyeleti intézkedéseket és kiszabott szankciókat, köztük a pénzbírságokat és a kényszerítő bírságokat. E jelentés tartalmazza különösen az ESG-minősítések piacának alakulására vonatkozó információkat, valamint a 9., 10. és 11. cikkben említett harmadik országbeli rendszerek alkalmazásának értékelését.

Az ESMA az első albekezdésben említett éves jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

4.Feladatai ellátása során az ESMA együttműködik az EBH-val és az EIOPA-val, továbbá az iránymutatások kiadása és frissítése és a szabályozástechnikai standardtervezetek benyújtása előtt konzultál az EBH-val és az EIOPA-val.

28. cikk

Illetékes hatóságok

1.XX XXXX XXXX-ig minden tagállam kijelöli az e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságot.

2.E rendelet alkalmazásához az illetékes hatóságoknak kapacitás és szakértelem tekintetében megfelelő személyzettel kell rendelkezniük.

29. cikk

A 30–32. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

A 30–32. cikk által az ESMA-ra vagy annak bármely tisztviselőjére, illetve az ESMA által felhatalmazott egyéb személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információk vagy dokumentumok közzétételének előírásához.

30. cikk

Információkérések

1.Az ESMA e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges összes információ rendelkezésre bocsátását egyszerű kérés vagy határozat útján előírhatja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak, az ESG-minősítési tevékenységekbe bevont személyeknek, a minősített szervezeteknek, azon harmadik feleknek, amelyekhez az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók operatív funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, illetve az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókhoz vagy ESG-minősítési tevékenységekhez egyébként szorosan és lényegesen kapcsolódó személyeknek.

2.Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az ESMA:

a)a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b)megjelöli a kérés célját;

c)meghatározza, hogy milyen információra van szükség;

d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)tájékoztatja azt a személyt, akitől az információt kéri, hogy nem köteles az információt megadni, de az információkérésre adott válasz nem lehet helytelen vagy félrevezető;

f)jelzi a 34. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a kérdésre adott válasz helytelen vagy félrevezető.

3.Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az ESMA:

a)a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b)megjelöli a kérés célját;

c)meghatározza, hogy milyen információra van szükség;

d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)jelzi a 35. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságot, ha a kért információk benyújtása hiányos;

f)jelzi a 34. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a kérdésre adott válasz helytelen vagy félrevezető;

g)jelzi, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat ellen a fellebbviteli tanácsnál lehet fellebbezni, illetve hogy kérhető a határozatnak az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálata.

4.A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. Megfelelően meghatalmazott ügyvédek az ügyfeleik nevében nyújthatják be az információt. Ezen ügyfelek teljes felelősséggel tartoznak, ha az ügyvédek által benyújtott információ hiányos, pontatlan vagy félrevezető.

5.Az ESMA haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

31. cikk

Általános vizsgálatok

1.Az e rendelet szerinti feladatainak ellátása érdekében az ESMA a 30. cikk (1) bekezdésében említett összes szükséges vizsgálatot elvégezheti. E célból az ESMA tisztviselői és az ESMA által felhatalmazott más személyek jogosultak az alábbiakra:

a)a feladataik végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, a tárolási adathordozótól függetlenül;

b)az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c)a 30. cikk (1) bekezdésében említett bármely személy, illetve képviselőjének vagy személyzetének beidézése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekre és dokumentumokra vonatkozóan, és a válaszok rögzítése;

d)bármely más természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki vagy amely hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák;

e)a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

2.Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az ESMA tisztviselői és az ESMA által felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazás jelzi továbbá a 35. cikk (1) bekezdése szerint akkor esedékes kényszerítő bírságot, ha a kért nyilvántartások, adatok, eljárások vagy egyéb anyagok, vagy a cikkben említett személyeknek feltett kérdések válaszainak megadására nem vagy hiányosan kerül sor, illetve a 34. cikk szerint akkor esedékes pénzbírságot, ha a cikkben említett személyeknek feltett kérdések válaszai helytelenek vagy félrevezetőek.

3.A 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek alávetik magukat az ESMA határozata alapján elrendelt vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, az 3. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket és azt a jogot, hogy kérhető a határozatnak az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálata.

4.A vizsgálatot megelőzően az ESMA kellő időben tájékoztatást ad a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes hatósága számára, amelynek a területén a vizsgálatot el kell végezni. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői az ESMA kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Kérésre az érintett illetékes hatóság tisztviselői is jelen lehetnek a vizsgálatokon.

5.Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez a nemzeti jogszabályok szerint igazságügyi hatóság engedélye szükséges, ezt az engedélyt kérelmezik. Ez az engedély óvintézkedésként is kérelmezhető.

6.Az (5) bekezdésben említett engedély kérelmezése esetén a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy hiteles-e az ESMA határozata, valamint hogy a vizsgálatok tárgyát figyelembe véve nem önkényesek vagy túlzottak-ez előirányzott kényszerintézkedések. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az ESMA-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataival kapcsolatos információkat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

32. cikk

Helyszíni ellenőrzések

1.Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 30. cikk (1) bekezdésében említett jogi személyek üzlethelyiségeiben. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő elvégzése és eredményessége megköveteli, az ESMA előzetes bejelentés nélkül is végezhet helyszíni ellenőrzést.

2.Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek az ESMA vizsgálati határozatával érintett jogi személyek bármely üzlethelyiségébe és telkére beléphetnek, és rendelkeznek a 31. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

3.Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 31. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek. Az ESMA a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes hatóságának, ahol az ellenőrzésre sor kerül.

4.A 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek alávetik magukat az ESMA határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozat megjelöli az ellenőrzés tárgyát és célját, feltünteti az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint jelzi a 31. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket és azt a jogot, hogy kérhető a határozatnak az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálata. Az ESMA az ilyen határozatok meghozatala előtt konzultál azon tagállam illetékes hatóságával, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül.

5.Azon tagállam illetékes hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, ahol a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az ESMA kérésére aktívan segítik az ESMA tisztviselőit és az általa felhatalmazott más személyeket. E célból rendelkeznek a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörökkel. A szóban forgó tagállam illetékes hatóságának tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzéseken.

6.Az ESMA arra is felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy végezzék el nevében az e cikkben és a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket. Az illetékes hatóságok e célból az ESMA-éval azonos, az e cikkben és a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörrel rendelkeznek.

7.Amennyiben az ESMA tisztviselői és az általa felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, az érintett tagállam illetékes hatósága – szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű bűnüldözési hatóság bevonásával – megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

8.Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a nemzeti szabályok szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezik. Ez az engedély óvintézkedésként is kérelmezhető.

9.A (8) bekezdésben említett engedély kérelmezése esetén a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy hiteles-e az ESMA határozata, valamint hogy a vizsgálatok tárgyát figyelembe véve nem önkényesek vagy túlzottak-ez előirányzott kényszerintézkedések. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az ESMA-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataival kapcsolatos információkat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

2. szakasz

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

33. cikk

Az ESMA felügyeleti intézkedései

1.Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy egy ESG-minősítést nyújtó szolgáltató nem teljesítette az e rendelet szerinti kötelezettségeit, az alábbiak közül egy vagy több felügyeleti intézkedést hoz:

a)visszavonja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató engedélyét;

b)a jogsértés megszüntetéséig ideiglenesen megtiltja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónak az ESG-minősítések nyújtását;

c)a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által nyújtott ESG-minősítések használatát;

d)felszólítja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;

e)a 34. cikk szerinti pénzbírságot szab ki;

f)hirdetményt ad ki.

2.A (1) bekezdésben említett felügyeleti intézkedéseknek hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

3.Az (1) bekezdésben említett felügyeleti intézkedések meghozatalakor az ESMA figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

a)a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c)a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

d)a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

e)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató teljes éves nettó árbevétel szerinti pénzügyi ereje;

f)a jogsértés lakossági befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

g)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által elért nyereség és elkerült veszteség jelentősége, illetve harmadik feleknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben e nyereség és veszteség meghatározható;

h)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató és az ESMA közötti együttműködés szintje, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatására vonatkozó szükségesség sérelme nélkül;

i)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató korábbi jogsértései;

j)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által a jogsértés után az ismétlődés megelőzése érdekében hozott intézkedések.

4.Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős személyt az (1) bekezdés alapján hozott intézkedésekről. Az ESMA az ilyen intézkedést az annak elfogadásától számított 10 munkanapon belül közzéteszi a honlapján.

Az első albekezdésben említett közzététel az alábbiakat tartalmazza:

a)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató határozat elleni fellebbezési jogát megerősítő nyilatkozat;

b)adott esetben a fellebbezés benyújtásának megerősítése és annak pontosítása, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya;

c)arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

34. cikk

Pénzbírságok

1.Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató vagy adott esetben annak jogi képviselője szándékosan vagy gondatlanságból megsértette e rendeletet, pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el. A pénzbírság maximális összege az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató teljes éves nettó árbevételének 10 %-a, amelyet az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató vezető testülete által jóváhagyott legfrissebb rendelkezésre álló pénzügyi kimutatások alapján számítanak ki.

2.Amennyiben az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató olyan anyavállalat vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

3.A pénzbírság (1) bekezdés szerinti mértékének meghatározásakor az ESMA figyelembe veszi a 33. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumokat.

4.A (3) bekezdéstől eltérően, ha az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság minimális összege ez az előny.

5.Amennyiben az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató valamely cselekménye vagy mulasztása e rendelet szerint több jogsértést is megvalósít, csak a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított és e jogsértések egyikére vonatkozó magasabb pénzbírság alkalmazandó.

35. cikk

Kényszerítő bírságok

1.Az ESMA határozatban kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezze:

a)az ESG-minősítés szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére a 33. cikk alapján hozott határozattal összhangban;

b)a 30. cikk (1) bekezdésében említett személyeket:

(1)a 30. cikk szerinti határozattal kért információk hiánytalan benyújtására;

(2)arra, hogy vessék alá magukat a vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adják át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolják és helyesbítsék a 30. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat;

(3)arra, hogy vessék alá magukat a 32. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

2.A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. Az ESMA naponta szabja ki a kényszerítő bírságot mindaddig, amíg az érintett ESG-minősítést nyújtó szolgáltató vagy személy nem tesz eleget az (1) bekezdésben említett vonatkozó határozatnak.

3.A (2) bekezdéstől eltérően a kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, illetve természetes személyek esetében az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a lehet. Az összeg a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól számítandó.

4.A kényszerítő bírság az ESMA határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az ESMA felülvizsgálja az intézkedést.

36. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok közzététele, jellege, végrehajtása és felhasználása

1.Az ESMA nyilvánosságra hozza az általa a 34. és 35. cikk alapján kiszabott minden pénzbírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvános közzététel súlyosan veszélyeztetné az uniós pénzügyi piacokat vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel nem tartalmazhat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54 értelmében vett személyes adatokat.

2.A 34. és 35. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

3.A 34. és 35. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok végrehajthatóak.

A pénzbírságok és kényszerítő bírságok végrehajtására azon tagállam vagy harmadik ország hatályos eljárási szabályai vonatkoznak, amelyben arra sor kerül.

4.A pénzbírságok és kényszerítő bírságok az Európai Unió általános költségvetését illetik.

3. szakasz

Eljárások és felülvizsgálat

37. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalára és a pénzbírságok kiszabására vonatkozó eljárási szabályok

1.Amennyiben az ESMA úgy találja, hogy komoly jelek utalnak e rendelet esetleges megsértésére, az ESMA vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására az ESMA-n belül. A kijelölt tisztviselő nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten azon ESG-minősítések felügyeletében, amelyekhez a jogsértés kapcsolódik, és feladatait az ESMA felügyeleti tanácsától függetlenül látja el.

2.Az (1) bekezdésben említett vizsgálatvezető kivizsgálja az állítólagos jogsértéseket, figyelembe veszi a vizsgálat tárgyát képező személyek által benyújtott észrevételeket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az ESMA felügyeleti tanácsának.

3.A vizsgálatvezető jogosult a 30. cikknek megfelelően információkat kérni, valamint a 31. és a 32. cikknek megfelelően vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni.

4.Feladatainak ellátása során a vizsgálatvezető hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az ESMA a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

5.A vizsgálat tárgyát képező személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

6.A megállapításait tartalmazó ügyiratnak az ESMA felügyeleti tanácsa részére történő benyújtásakor a vizsgálatvezető értesíti a vizsgálat tárgyát képező személyeket.

7.A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, továbbá amennyiben az érintett személyek kérik, miután a 38. cikkel összhangban sor került a meghallgatásukra, az ESMA felügyeleti tanácsa értékelést végez arról, hogy a vizsgálat tárgyát képező egy vagy több személy elkövette-e az érintett jogsértéseket, és amennyiben arra a következtetésre jut, hogy ilyen jogsértések elkövetésére került sor, a 33. cikkben említett felügyeleti intézkedést hoz, valamint a 34. cikkel összhangban pénzbírságot szab ki.

8.A vizsgálatvezető nem vesz részt az ESMA felügyeleti tanácsának megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele az ESMA felügyeleti tanácsának döntéshozatali folyamatába.

9.A Bizottság kiegészíti e rendeletet az ESMA pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabását biztosító hatáskörének gyakorlására vonatkozó további eljárási szabályok elfogadásával, beleértve a védelemhez való jog, az időbeli előírások és a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok beszedésének rendelkezéseit, továbbá a szankciók kiszabásához és végrehajtásához kapcsolódó elévülési idők részletes szabályainak elfogadásával.

Az első albekezdésben említett szabályokat a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni.

10.Az ESMA az ügyet büntetőeljárás lefolytatása céljából az érintett nemzeti hatóság elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátása során megállapítja, hogy komoly jelek utalnak bűncselekménynek minősülő tények esetleges fennállására. Az ESMA tartózkodik pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabásától, amennyiben az azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

38. cikk

A vizsgálat tárgyát képező személyek meghallgatása

1.A 33., 34. és 35. cikk szerinti határozat meghozatala előtt az ESMA meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára. Az ESMA csak olyan megállapításokra alapozhatja határozatait, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

Az első albekezdés nem alkalmazandó akkor, ha a pénzügyi rendszer jelentős és várhatóan hamarosan bekövetkező kárának megelőzése érdekében a 33. cikk szerinti sürgős intézkedésre van szükség. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, a határozathozatal után pedig a lehető leghamarabb biztosítja a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

2.Az eljárás alá vont személyek védelemhez való jogát a vizsgálat során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ESMA ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.

39. cikk

A Bíróság általi felülvizsgálat

A Bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik azon határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az ESMA pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság megsemmisítheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

4. szakasz

Díjak és átruházás

40. cikk

Felügyeleti díjak

1.Az ESMA a (2) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban díjakat számít fel az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak. E díjak teljes mértékben fedezik az ESMA-nak az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók felügyeletéhez kapcsolódó kiadásait és az illetékes hatóságoknál az e rendelet szerint és különösen a 41. cikkel összhangban történő feladatátruházás eredményeként végzett munka során felmerülő esetleges költségek megtérítését.

2.Az egyedi díj összege arányos az érintett ESG-minősítés szolgáltató éves nettó árbevételével.

E rendelet kiegészítése céljából a Bizottság XX XXXX XXXX-ig a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, meghatározva a díjtípusokat, a díjfizetési kötelezettséggel járó ügyeket, a díjösszegeket és a díjfizetési módot, valamint adott esetben azt, hogy az ESMA milyen módon téríti meg az illetékes hatóságoknak az e rendelet szerint, különösen a 41. cikkel összhangban történő feladatátruházás eredményeként általuk elvégzett munka során felmerülő esetleges költségeket.

5. FEJEZET

Az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés

41. cikk

A feladatok ESMA általi átruházása az illetékes hatóságokra

1.Amennyiben valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke alapján általa kibocsátott iránymutatásokkal összhangban konkrét felügyeleti feladatokat ruházhat át egy tagállam illetékes hatóságára. E konkrét felügyeleti feladatok közé tartozhat különösen a 30. cikk szerinti információkérések, valamint a 31. és 32. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatásának hatásköre.

2.A feladat (1) bekezdés szerinti átruházását megelőzően az ESMA konzultál az érintett illetékes hatósággal az alábbiakról:

a)az átruházandó feladat terjedelme;

b)a feladat elvégzésének ütemezése;

c)a szükséges információk ESMA részéről és részére történő átadása.

3.A 45. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban az ESMA megtéríti az illetékes hatóságnak az átruházott feladatok elvégzésével kapcsolatban felmerült költségeket.

4.Az ESMA megfelelő időközönként felülvizsgálja az (1) bekezdéssel összhangban történt átruházásokat. Az ESMA bármikor visszavonhatja az átruházást.

5.A feladatok átruházása nem érinti az ESMA felelősségét, és nem korlátozza az ESMA-t az átruházott feladat elvégzésében és ellenőrzésében. Az ESMA nem ruházhat át felügyeleti feladatokat, beleértve az engedélyezési határozatokat, a végleges értékeléseket és a jogsértésekre vonatkozó további határozatokat.

42. cikk

Információcsere

Az ESMA és az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül megadják egymásnak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat.

43. cikk

Az illetékes hatóságok általi értesítések és felfüggesztési kérelmek

1.Ha egy tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy saját területén vagy egy másik tagállam területén e rendeletet sértő cselekményeket hajtanak vagy hajtottak végre, erről tájékoztatja az ESMA-t. A kivizsgálási célból ezt megfelelőnek tartó illetékes hatóság javasolhatja az ESMA felé annak értékelését, hogy szükséges-e a 30. cikk szerinti hatáskörök alkalmazása az ezen cselekményekben érintett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóval kapcsolatban.

2.Az ESMA megteszi a megfelelő intézkedéseket. Az ESMA tájékoztatja a bejelentő illetékes hatóságot az eredményről és – amennyire lehetséges – minden jelentős közbenső fejleményről.

3.Egy tagállam bejelentő illetékes hatósága, amely úgy véli, hogy a 13. cikkben említett nyilvántartásban szereplő ESG-minősítést nyújtó szolgáltató, amelynek ESG-minősítéseit az adott tagállam területén használják, e rendeletet oly módon sértette meg, hogy az jelentősen befolyásolja az adott tagállam befektetőinek védelmét vagy a pénzügyi rendszer stabilitását, az ESG-minősítések érintett ESG-minősítést nyújtó szolgáltató általi nyújtásának felfüggesztését kérheti az ESMA-tól. Kérelmét a bejelentő illetékes hatóság teljeskörűen megindokolja az ESMA-nak.

4.Amennyiben az ESMA megítélése szerint nem indokolt a (3) bekezdésben említett kérés, erről írásban tájékoztatja a bejelentő illetékes hatóságot, véleményének indoklásával együtt. Amennyiben az ESMA megítélése szerint indokolt a kérés, megteszi a megfelelő intézkedéseket a probléma megoldására.

44. cikk

Szakmai titoktartás

1.A szakmai titoktartási kötelezettség az ESMA-ra, az illetékes hatóságokra és minden olyan személyre vonatkozik, aki az ESMA-nak, az illetékes hatóságoknak vagy más olyan személynek dolgozik vagy dolgozott, akire az ESMA feladatokat ruházott át, ideértve az ESMA által megbízott ellenőröket és szakértőket is.

2.    Az ESMA, az illetékes hatóságok, az EBH, az EIOPA és az ERKT között e rendelet alapján kicserélt valamennyi információ bizalmasnak minősül, kivéve:

a)ha a közlés időpontjában az ESMA vagy az érintett illetékes hatóság vagy más hatóság vagy szerv kijelenti, hogy az ilyen információ közzétehető;

b)ha a közzététel bírósági eljárás miatt szükséges;

c)ha a közzétett információt olyan összefoglalóban vagy összesített formában használják fel, amelyben az egyes pénzügyi piaci szereplők nem azonosíthatók.

IV. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása és visszavonása, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

1.A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

2.A Bizottság határozatlan időre szóló hatáskört kap az 5., 21., 22. és 40. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [Kiadóhivatal: kérjük a hatálybalépés dátumának beillesztését].

3.Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5, 21., 22. és 40. cikkben említett hatáskör-átruházást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott hatáskör-átruházást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4.A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

5.A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

6.A 7., 33., 34. és 40. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az ezen időtartam leteltét megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ez az időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére [két hónappal] meghosszabbodik.

7.Ha a (6) bekezdésben említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az kihirdetendő az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az ott megjelölt időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ezen időtartam letelte előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphet, ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem szándékozik kifogást emelni.

8.Ha az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett időtartamon belül kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem léphet hatályba. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 296. cikkének megfelelően a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogását.

46. cikk

A mellékletek módosítása

A különösen a fenntartható finanszírozással kapcsolatban a pénzügyi piacokon bekövetkező – többek között nemzetközi – fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el a mellékletek módosítására.

47. cikk

Bizottsági eljárás

1.A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal 55 létrehozott Európai Értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 56 értelmében vett bizottságnak minősül.

2.Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

V. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Átmeneti rendelkezések

1.Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában szolgáltatást nyújtó ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók 3 hónapon belül értesítik az ESMA-t, ha továbbra is kínálni kívánják szolgáltatásaikat, és az 5. cikkel összhangban engedélyt kérnek. Ebben az esetben az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított 6 hónapon belül kérnek engedélyt.

2.Az első bekezdéstől eltérve, a 2013/34/EU irányelv 3. cikke szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított 24 hónapon belül kérnek engedélyt.

3.A 2013/34/EU irányelv 3. cikke szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók, amelyek [kérjük az alkalmazásba lépés időpontjának beillesztését] után lépnek piacra, szolgáltatásaik nyújtásának megkezdése előtt értesítik az ESMA-t, és az értesítéstől számított 12 hónapon belül kérnek engedély.

49. cikk

Felülvizsgálat

1.A Bizottság [az e rendelet hatálybalépését követő öt év]-ig értékeli e rendelet alkalmazását.

2.A Bizottság az értékelés főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelés végzése során a Bizottság figyelembe veszi a piaci fejleményeket és a rendelkezésére álló releváns bizonyítékokat.

3.Amennyiben a Bizottság helyénvalónak tartja, a jelentéshez csatolja az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányuló jogalkotási javaslatot.

50. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet [az e rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1,1.A javaslat/kezdeményezés címe

1,2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1,3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1,4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1,5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1,6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1,7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2,1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2,2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2,3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3,1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3,2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3,3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1,1.A javaslat/kezdeményezés címe

1,2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1,3.A javaslat a következőre irányul: 

☑ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 57  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1,4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1,5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1,6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ határozatlan időtartam

–végrehajtás 2022-től 2024-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütem

1,7.Tervezett irányítási módszer(ek) 59   

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

☑ a 70. és 71. cikkben említett szervek;

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2,1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2,2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2,3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3,1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

(1)Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

(2)Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3,2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az ESMA előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az ESMA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–☑    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–☑    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a Rugalmassági Eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 68 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3,3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

(a)◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

(b)◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

(c)◻ kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb „címzett” bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Melléklet a pénzügyi kimutatáshoz

Általános feltételezések:

·A jogszabály 2024 második felében lép hatályba.

·A közvetlen felügyelet és a díjak 6 hónappal később, 2025-ben kezdődnek.

·A további személyzeti kiadások (I. cím) költségét a 2023 januárjától alkalmazandó átlagos személyzeti költségek alapján számították ki, amelyek összege ideiglenes alkalmazottanként 171 000 EUR, szerződéses alkalmazottanként pedig 91 000 EUR (azaz a standard költségek, kivéve a további teljes munkaidős egyenértékekhez kapcsolódó épület- és informatikai költségek 29 000 EUR összegű standard „habillage” költségét).

E standard költségekre a Párizsra jelenleg vonatkozó korrekciós együtthatót (118,7) alkalmazták, amelyet a 2023 utáni évekre 2 %-kal indexáltak (ami az uniós költségvetés programozásakor bevett gyakorlat, tekintettel arra, hogy az infláció egyes években alacsonyabb, másokban pedig magasabb lehet).

·A további infrastrukturális és működési kiadások (II. cím) költségét a 2023 utáni évekre 2 %-kal indexált, a további teljes munkaidős egyenértékekhez kapcsolódó épület- és informatikai költségek 29 000 EUR összegű standard „habillage” allokációja alapján számították ki. Emellett teljes munkaidős egyenértékenként 2 500 EUR (a 2023 utáni évekre szintén 2 %-kal indexált) standard költséget vettek figyelembe a „habillage” allokációval nem fedezett egyéb igazgatási költségek tekintetében.

Az uniós költségvetésre gyakorolt előrejelzett hatás becslése az alábbiak alapján történt:

I. cím – Személyzeti kiadások

·A számítások a következő adatokon alapulnak: az EU-ban 59 szervezet működik, amelyek közül 30 az EU-ban, 29 pedig az EU-n kívül található. A nem uniós szervezetek 3 módon nyújthatnak szolgáltatásokat az EU-ban: a) egyenértékűség, b) jóváhagyás, c) elismerés. A felügyeleti feladatok intenzitása a szolgáltatók helyétől (EU vagy nem EU) függően változik.

Uniós szervezetek: az Unióban tevékenykedő 30 (3 nagy + 6 közepes + 9 kis + 12 mikro) ESG-szolgáltató esetében: i. (n) évben 6 hónapot vesz igénybe a 30 uniós szervezet engedélyezése (szerződéses alkalmazottak) + 6 hónapot a már engedélyezett szervezetek felügyelete (ideiglenes alkalmazottak), ii. az (n)+1. évben 30 szervezet felügyelete, iii. az (n)+2. évben 30 szervezet felügyelete.

·Az uniós szolgáltatók feltételezései: A Bizottság az ESMA adatai alapján úgy becsüli, hogy egy nagy ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónál 1,7, egy kis ESG-minősítést nyújtó szolgáltatónál pedig 0,2 teljes munkaidős egyenértéket vesz igénybe a felügyelet. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy az ESG-minősítések rendszerszintű jelentősége kisebb, mint a hitelminősítéseké, így az előbbiek az ESMA által a hitelminősítő intézetek esetében jelenleg alkalmazottnál alacsonyabb szintű felügyeleti intenzitást igényelnek, ezért a Bizottság 50 %-os csökkentést alkalmazott a hitelminősítő intézetek teljes munkaidős egyenértékére.

·A nem uniós ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók feltételezései:

A nem uniós szolgáltatóknál figyelembe vett érték = 0,1 teljes munkaidős egyenérték (az egy uniós mikro ESG-szolgáltatóra fordított idő fele), 29 nem uniós ESG-szolgáltatót tekintve 3 000 EUR átalánydíjat vettünk figyelembe mindegyik nem uniós ESG-szolgáltatónál (a tanúsított hitelminősítő intézeteknek felszámított 6 000 EUR összegű díjak fele).

·Megjegyzendő, hogy az ESG-minősítésekhez rendelt személyzet egyensúlya (több szerződéses, mint ideiglenes alkalmazott) eltér a hitelminősítő intézetekre vonatkozó megközelítéstől. Az ESMA mindkét esetben közvetlen felügyeletet gyakorol, a hitelminősítő intézetek esetében azonban a szerződéses alkalmazottaknál jóval több ideiglenes alkalmazott (37 ideiglenes és 14 szerződéses alkalmazott) foglalkoztatásával biztosítja a képzett és tapasztalt személyzet állandó jellegét.

·Valószínűnek tartjuk, hogy az engedélyezéshez kapcsolódó egyszeri munka csúcsa az első évben (2025) lesz. E tekintetben fontos, hogy az ESMA elejétől fogva megkapja a 19 teljes munkaidős egyenértéket e csúcs kezeléséhez. 2027-ben valószínűleg mérséklődik a nyilvántartásba vétel és az engedélyezés kezdeti nagy munkaterhelése, így csökkenhet az átmeneti szerződése alkalmazottak száma, ezzel pedig a teljes munkaidős egyenértékek számát 17-re lehet csökkenteni. 2027-ben azonban az ESMA feladata lesz a 2025-ben és 2026-ban nyilvántartásba vett és engedélyezett összes szervezet felügyelete, ezért a javasolt csökkentés nem lehet túl jelentős.

·A hitelminősítő intézetek közvetlen felügyeletére szolgáló teljes munkaidős egyenértékek számához képest több mint 50 %-kal csökkent az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók közvetlen felügyeletére vonatkozó teljes munkaidős egyenértékek száma (összesen 51 teljes munkaidős egyenérték a hitelminősítők esetében, szemben a 2025/2026. évi 19 és a 2027. évi 17 teljes munkaidős egyenértékkel az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók esetében). Ez a minimális létszám, amely képes biztosítani az 59 szervezetből álló piac megfelelő közvetlen felügyeletét.

III. cím – Operatív kiadások

·35 000 EUR indokolása a szervezetek felügyeleti adatszolgáltatási rendszerbe történő felvételéhez. E költség a BWise modul létrehozásához szükséges az ESMA által a felügyeleti adatszolgáltatáshoz használt rendszerben. Tekintettel a közvetlen felügyeletre vonatkozó új megbízatásra, a felügyeleti adatszolgáltatási rendszert bővíteni kell. A kezdeti költségek mellett 5 000 EUR összegű ismétlődő éves karbantartási díj is felmerül.

·Az adatszolgáltatási rendszer lehetővé teszi az ESMA számára a szervezetektől kapott felügyeleti dokumentáció feldolgozását, és segíti az e-mail mellékletek megnyitásával és mentésével járó kézi munka csökkentését. Ezáltal segíti a teljes munkaidős egyenérték költségek csökkentését.

Az ESMA által végzett valamennyi közvetlen felügyeleti feladat díjából fedezendő becsült kiadások

EUR

(1)    A Bizottság közleménye – A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, COM(2021) 390 final . 

(2)    A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(3)    Ezek az építőelemek a következők: 1. a fenntartható tevékenységek osztályozási rendszere vagy taxonómiája, 2. közzétételi keretrendszer a nem pénzügyi és a pénzügyi vállalkozások számára, valamint 3. befektetési eszköztár, ezen belül referenciamutatók, standardok és címkék.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről.

(7)    Javaslat a zöldkötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre, COM(2021) 391 final.

(8)    A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről.

(9)    A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről.

(10)    A hatásvizsgálat problémameghatározásáról lásd a 2. szakaszt.

(11)    SWD(2023) [XXX] bizottsági szolgálati munkadokumentum.

(12)     Az ESMA kockázatalapú és adatvezérelt megközelítése a felügyelet során .

(13)    Kvantitatív elemzők kis csoportja adatvezérelt ESG-minősítési modellt fejleszt, amely az első naptól kezdve nagyon széles vállalati lefedettséget biztosít.

(14)    Innovatív, de nem jövedelemtermelő vállalkozás, amelynél az alapítástól számítva több mint hét évbe telik az ESG-minősítési modell véglegesítése.

(15)    Erre a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal szoros együttműködésben kerül sor, amely a taxonómiai rendelet 20. cikkében foglaltak szerint nyomon követi a fenntartható befektetések felé irányuló tőkeáramlás trendjeit.

(16)    HL C […]., […]., […]. o.

(17)    Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (UN 2015).

(18)    COM(2016) 739 final.

(19)    CO EUR 17, CONCL. 5.

(20)    A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final, 2019. december 11.

(21)    Nemi esélyegyenlőségi stratégia; az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségéről szóló stratégia; uniós romastratégiai keret; stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért.

(22)    Európai Bizottság: Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása, COM(2018) 97 final.

(23)    Európai Bizottság, A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága: Tanulmány a fenntarthatósággal kapcsolatos minősítésekről, adatokról és kutatásokról, az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021, https://data.europa.eu/doi/10.2874/14850

(24)    A Bizottság közleménye – A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, COM(2021) 390 final .

(25)     Az IOSCO jelentése az ESG-minősítést és adattermékeket nyújtó szolgáltatókról , elérhető itt: https://www.iosco.org/library/pubdocs/pdf/IOSCOPD690.pdf

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XX/XXXX rendelete a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L [...], […], […]. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(29)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 347., 2020.10.20., 1. o.).

(48)    COM(2020) 593 final.

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(50)    A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(53)    Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(55)    A Bizottság 2001. június 6-i határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

(56)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(57)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(58)    A díjak relatív nagysága az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók méretétől függ. A pénzügyi ágazatban jellemző gyakorlat a felügyelet költségeinek áthárítása a felügyelt szervezetekre.

(59)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(60)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(61)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(62)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(63)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(64)    Minden díj finanszírozott (beleértve a munkáltatói nyugdíjjárulékokat).

(65)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(66)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(67)    Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében.

(68)    Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (2020. december 17.) 12. és 13. cikkét.

(69)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.6.13.

COM(2023) 314 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére

a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról

{SEC(2023) 241 final} - {SWD(2023) 204 final} - {SWD(2023) 207 final}

I. MELLÉKLET
Az engedély iránti kérelemben feltüntetendő információk

Az engedély iránti kérelem a következő információkat tartalmazza:

a)a kérelmező teljes neve, az Unión belüli bejegyzett székhely címe, a kérelmező honlapja és – amennyiben rendelkezésre áll – a jogalany-azonosító;

b)egy kapcsolattartó személy neve és elérhetősége;

c)a kérelmező jogállása;

d)a kérelmező tulajdonosi szerkezete;

e)a kérelmező felső vezetése tagjainak személyazonossága, valamint képesítésük, tapasztalatuk és képzettségük szintje;

f)a kérelmezőnek dolgozó, az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő elemzők, alkalmazottak és más személyek száma, valamint tapasztalatuk és képzettségük szintje;

g)a kérelmező által az ESG-minősítések kiadása és felülvizsgálata során alkalmazott eljárások és módszertanok ismertetése;

h)a rendelet 14. cikkében említett összeférhetetlenség azonosítására, kezelésére és közzétételére a kérelmező által alkalmazott politikák vagy eljárások;

i)adott esetben az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó, meglévő vagy tervezett kiszervezési megállapodásokkal kapcsolatos dokumentumok és információk;

j)adott esetben a kérelmező által végzett egyéb tevékenységekre vonatkozó, vagy a kérelmező által nyújtani kívánt információk.

II. MELLÉKLET
Szervezeti követelmények

1.Nyilvántartási információk

Az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók a következők mindegyikéről nyilvántartást vezetnek:

a)minden vélemény formájú ESG-minősítés esetében az ESG-minősítés meghatározásában részt vevő hitelminősítő elemzők személyazonossága, az ESG-minősítést jóváhagyó személyek személyazonossága, információ arról, hogy megbízáson alapuló vagy megbízás nélküli volt-e az ESG-minősítés, valamint az ESG-minősítési intézkedés meghozatalának időpontja;

b)minden pontszám formájú ESG-minősítés esetében a szabályokon alapuló módszertan kidolgozásáért felelős személyek személyazonossága és a minősítési módszertant jóváhagyó személyek személyazonossága;

c)a minősített szervezettől vagy azzal kapcsolatban álló harmadik féltől, illetve a minősítések bármilyen felhasználójától kapott díjakhoz kapcsolódó könyvviteli nyilvántartás;

d)az ESG-minősítések minden előfizetőjének könyvviteli nyilvántartása;

e)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által az ESG-minősítések meghatározására használt bevált eljárások és minősítési módszertanok nyilvántartása;

f)a belső nyilvántartás és a külső kommunikáció, és akták – köztük a nem nyilvános információk és munkadokumentumok –, amelyek az ESG-minősítéssel kapcsolatos döntések alapjául szolgálnak;

g)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató által az e rendeletnek való megfelelés céljából végrehajtott eljárások és intézkedések nyilvántartása;

h)az ESG-minősítés meghatározásához használt módszertan;

i)a standard eljárások és módszertanok változásai vagy azoktól való eltérések;

j)a panaszokkal kapcsolatos dokumentumok, köztük a panaszos által benyújtottak.

2.Kiszervezés

Amennyiben az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató az ESG-minősítés nyújtásával kapcsolatos funkciókat vagy bármely releváns szolgáltatást vagy tevékenységet kiszervez egy szolgáltatónak, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)a szolgáltató megfelelő képességgel, kapacitással és a törvényben előírt engedéllyel rendelkezik a kiszervezett funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez;

b)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató megfelelő intézkedéseket tesz, ha úgy tűnik, hogy a szolgáltató nem képes eredményesen és az alkalmazandó jogszabályi és szabályozási követelményeknek megfelelően végezni a kiszervezett funkciókat;

c)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató rendelkezik a kiszervezett feladatok eredményes felügyeletéhez és a kiszervezéssel összefüggő kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelemmel;

d)a szolgáltató tájékoztatja az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatót minden olyan fejleményről, amely jelentős mértékben befolyásolhatja a kiszervezett funkciók jogszabályi és szabályozási követelményeknek megfelelő végzésére való képességét;

e)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató szükség esetén megszüntetheti a kiszervezési megállapodásokat;

f)az ESG-minősítést nyújtó szolgáltató észszerű lépéseket, köztük vészhelyzeti tervet foganatosít, hogy elkerülje a szolgáltatónak az ESG-minősítés meghatározásának folyamatában való részvételével kapcsolatos indokolatlan működési kockázatot.

III. MELLÉKLET
Közzétételi követelmények

1.Nyilvános közzétételi minimumkövetelmények

A rendelet 12. cikkével összhangban az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók legalább a következőket teszik közzé honlapjukon és az egységes európai hozzáférési ponton keresztül:

a)széles körű áttekintés az alkalmazott minősítési módszertanokról (és azok változásairól), jelezve azt is, hogy az elemzés visszatekintő vagy előretekintő-e;

b)széles körű áttekintés az adatfolyamatokról (adatforrások, jelezve, ha azok nyilvánosak vagy nem nyilvánosak, és ha az (EU) 2022/2464 irányelvben előírt fenntarthatósági nyilatkozatokból származnak, bemeneti adatok becslése rendelkezésre nem állás esetén, adatfrissítés gyakorisága);

c)tájékoztatás arról, hogy a módszertanok tudományos bizonyítékokon alapulnak-e, és hogyan;

d)tájékoztatás a minősítések célkitűzéséről, egyértelműen jelezve, hogy a minősítés kockázatokat, hatásokat vagy más dimenziókat értékel-e;

e)a minősítés hatóköre – azaz, hogy összevont minősítésről (az E-, S- és G-tényezők összevonása), vagy egyes tényezők vagy konkrét kérdések (pl. átmeneti kockázatok) minősítéséről van-e szó;

f)összevont ESG-minősítés esetén a három átfogó ESG-tényező kategóriájának súlyozása (pl. 33 % E (környezeti), 33 % S (társadalmi), 33 % G (irányítási)) és a súlyozási módszer magyarázata, beleértve az egyes E-, S- és G-tényezők szerinti súlyt;

g)az E-, S- vagy G-tényezőkön belül az ESG-minősítés/pontszám által lefedett témák és annak meghatározása, hogy ezek megfelelnek-e a 2013/34/EU irányelv 29b. cikke szerint kidolgozott fenntarthatósági beszámolási standardok témáinak;

h)tájékoztatás arról, hogy a minősítés abszolút vagy relatív értékekben van-e kifejezve;

i)adott esetben hivatkozás a mesterséges intelligencia (MI) használatára az adatgyűjtési vagy minősítési/pontozási folyamat során;

j)általános tájékoztatás az ügyfelek díjainak megállapításához használt kritériumokról, a különböző figyelembe vett elemek, mint például adatelemzők bevonása, informatikai berendezések, adatok vásárlása meghatározásával;

k)az ESG-minősítések összeállításához használt adatforrások bármilyen korlátozottsága.

2.További közzétételek az ESG-minősítések felhasználói és a 2013/34/EU irányelv hatálya alá tartozó minősített vállalkozások számára

A rendelet 13. cikkében említett elemeken túlmenően az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók a következő tájékoztatást adják az európai szabályozott pénzügyi vállalkozások és a 2013/34/EU irányelv hatálya alá tartozó, ilyen minősítés tárgyát képező vállalkozások számára:

a)részletesebb áttekintés az alkalmazott minősítési módszertanokról (és azok változásairól), beleértve a következőket:

1.adott esetben a minősítés alapjául szolgáló tudományos bizonyítékok és feltételezések;

2.az elemzés visszatekintő vagy előretekintő-e;

3.milyen mérőszámokat választottak relevánsként;

4.az E-, S- és G-tényezőkre vonatkozó KPI-k és a súlyozási módszer;

5.a módszertanok esetleges hiányosságai;

6.a módszertanok felülvizsgálatára vonatkozó politikák;

7.a felülvizsgálat utolsó időpontja;

b)részletesebb áttekintés az adatfolyamatokról, beleértve a következőket:

1.részletesebb magyarázat a felhasznált adatforrásokról – jelezve, ha azok nyilvánosak vagy nem nyilvánosak, és ha azok a 2013/34/EU irányelv 29b. cikke/taxonómia/SFDR szerint kidolgozott fenntarthatósági beszámolási standardokból származnak;

2.adott esetben a becslés és az ágazati átlag használata, valamint az alapul szolgáló módszertan magyarázata;

3.az adatok frissítésére és a múltbeli adatok felülvizsgálatára vonatkozó politikák, az adatok utolsó frissítésének időpontja;

4.az adatminőség ellenőrzése;

5.adott esetben az adatforrások korlátozottságának kezelése érdekében tett lépések;

c)adott esetben tájékoztatás a minősített szervezetekkel való együttműködésről;

d)adott esetben magyarázat az adatgyűjtési vagy a minősítési folyamat során alkalmazott MI-módszertanhoz;

e)minősített szervezetre vonatkozó olyan jelentős új információ esetén, amely befolyásolhatja az ESG-minősítés eredményét, az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók tájékoztatást adnak arról, hogy hogyan vették figyelembe ezt az információt, és hogy módosították-e a vonatkozó ESG-minősítést.