1.   

2018. szeptember 25-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról, amellyel a Tata Steel Limited (a továbbiakban: a Tata) és a ThyssenKrupp AG (a továbbiakban: ThyssenKrupp) az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében közös irányítást szerezne egy újonnan létrehozott közös vállalkozás felett (a továbbiakban: az ügylet). A Tata és a ThyssenKrupp a továbbiakban együttesen: a felek.

2.   

A piacvizsgálat első szakaszának eredményei alapján a Bizottságnak komoly aggályai vetődtek fel az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében határozatot fogadott el 2018. október 30-án. A felek 2018. november 19-én írásbeli észrevételeket nyújtottak be a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján.

3.   

A Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében 2018. november 13-án, 2019. március 19-én és 2019. április 25-én összesen húsz munkanappal meghosszabbította az ügylet vizsgálatának második szakaszát.

4.   

2018. december 5-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében elfogadott két, a Tatának, illetve a ThyssenKruppnak címzett határozatot, amelyben bizonyos dokumentumok legkésőbb 2019. december 21-ig történő benyújtását kérte, és az összefonódás ellenőrzésének határidejét a hiánytalan és helytálló információk kézhezvételéig felfüggesztette (a továbbiakban: az információkérési határozatok). 2018. december 11-én a felek levélben tiltakoztak a meghallgatási tisztviselőnél az információkérési határozatok elfogadása miatt, lényegében azzal érvelve, hogy a kérés túlzottan tág, a felek számára eredetileg megadott válaszadási határidő túlságosan szűk, a bizottsági ellenőrzés határidejének az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (4) bekezdése szerinti felfüggesztése pedig aránytalan, indokolatlan és észszerűtlen intézkedés. A felek kifogásolták, hogy az információkérési határozatok (és következésképpen az összefonódás-ellenőrzési határidő nyilvánosságra hozott felfüggesztése) rendkívül hátrányos következményekkel járt, például a sajtómegkeresések és a tőzsdei reakciók szempontjából. Először is megjegyzem, hogy a 2011/695/EU határozat nem teszi lehetővé, hogy a meghallgatási tisztviselő konkrét intézkedéseket hozzon a felek aggályait illetően (2). A Versenypolitikai Főigazgatóság által az információkérési határozatokkal kapcsolatosan adott magyarázatokra, a felek információkérési határozatokra adott gyors válaszára (3) és a felek által az információkérési határozatot illetően hozzám benyújtott további panaszainak hiányára tekintettel úgy vélem, hogy az információkérési határozatok elfogadása nem befolyásolta a felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását.

5.   

2019. február 13-án a Bizottság kifogásközlést fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint. A kifogásközlésben a Bizottság arra az előzetes álláspontra jutott, hogy az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke értelmében valószínűleg jelentősen akadályozná a tényleges versenyt a belső piaconegy jelentős részén, mivel: i. horizontális, nem koordinatív hatásokat idézne elő a gépjárműipari tűzihorganyzott acél termékek gyártásának és szállításának EGT-n belüli piacán fennálló jelentős versenykényszer megszüntetésével; ii. piaci erőfölény kialakulásához vezetne, de legalább horizontális, nem koordinatív hatásokat váltana ki a fémbevonatú (vagyis fehérbádog és elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél) és laminált acél csomagolási termékek gyártásának és szállításának EGT-n belüli piacán fennálló jelentős versenykényszer megszűnése következtében; és iii. horizontális, nem koordinatív hatásokat okozna a szemcseorientált elektromos acél gyártásának és szállításának EGT-n belüli piacán fennálló jelentős versenykényszer megszüntetésével. A Bizottság előzetes következtetése ezért az volt, hogy a bejelentett összefonódás nem lenne összeegyeztethető a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével.

6.   

A felek először 2019. február 14-én, majd 2019. március 1-jén, március 21-én, április 17-én, május 3-án és május 17-én tekinthettek be a Bizottság irataiba. Az adatszoba kialakítására 2019. február 14. és 21. között került sor. Ennek során a felek gazdasági tanácsadói megerősíthették a Bizottság iratainak részét képező mennyiségi jellegű bizalmas információkat. A felek 2019. február 21-én nyilvános jelentést kaptak az adatszobáról. E jelentés átdolgozott változatát 2019. február 22-én kapták meg. 2019. március 21. és 25. között újabb adatszoba kialakítására került sor. Az adatszobáról készült második nyilvános jelentést a felek 2019. március 26-án kapták meg.

7.   

2019. február 27-én a felek benyújtották a kifogásközléssel kapcsolatos észrevételeiket. A felek nem kértek szóbeli meghallgatást.

8.   

Öt vállalkozást (ArcelorMittal, Ardagh, IG Metall, IndustriAll és Salzgitter AG) vontak be érdekelt harmadik személyként az eljárásba. Valamennyi érdekelt harmadik személy megkapta a kifogásközlés betekinthető változatát, az Ardagh Group és a Salzgitter AG pedig a 802/2004/EK bizottsági rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint írásbeli észrevételeket fűzött a kifogásközléshez.

9.   

A Bizottság 2019. március 20-án tényállást közlő levelet küldött a felek részére. A felek 2019. március 25-én benyújtották a tényállást közlő levéllel kapcsolatos észrevételeiket.

10.   

2019. április 1-jén a felek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelezettségvállalásokat tettek. A kötelezettségvállalások piaci tesztelésére 2019. április 2-án került sor. 2019. április 23-án a felek módosított kötelezettségvállalásokat nyújtottak be (a továbbiakban: a módosított kötelezettségvállalások). 2019. április 25-én a Bizottság megindította a módosított kötelezettségvállalások piaci tesztjét.

11.   

A Bizottság a határozattervezetben azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az ügylet a belső piac jelentős részén nagymértékben akadályozná a tényleges versenyt i. a gépjárműipari tűzihorganyzott acél termékek EGT-n belüli gyártása és szállítása, valamint ii. a fémbevonatú (vagyis fehérbádog és elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél) és laminált acél csomagolási termékek EGT-n belüli gyártása és szállítása tekintetében. A szemcseorientált elektromos acél EGT-n belüli gyártását és szállítását érintő kifogásokat a Bizottság nem tartotta fenn a határozattervezetben. A határozattervezet emellett kimondta, hogy a felek által tett kötelezettségvállalások nem küszöbölik ki maradéktalanul az ügylet által a tényleges versenyben előidézett jelentős akadályokat.

12.   

A határozattervezetet a 2011/695/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdése alapján megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy az csak olyan kifogásokkal foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére.

13.   

Mindezek fényében megállapítom, hogy az ügyben tiszteletben tartották az eljárási jogok tényleges gyakorlását.