EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2021.10.5.

COM(2021) 615 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030)

„Mert az antiszemitizmus értékeink – az emberiesség, a vallásszabadság, az egyenlőség – középpontjára sújt le. Az antiszemitizmus méreg a társadalmunk számára. Mindannyiunk feladata, hogy küzdjünk ellene. Hogy elejét vegyük. És gyökerestül kiirtsuk.”

– Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Brüsszel, 2021. február 3.

„A zsidókkal kezdődő gyűlölet soha nem ér véget a zsidókkal. Nagy hibát követünk el, ha úgy gondoljuk, hogy az antiszemitizmus csak a zsidókra nézve jelent fenyegetést. Ez mindenekelőtt Európát és az évszázadok alatt kivívott szabadságjogokat fenyegeti.”

– Jonathan Sacks rabbi

Európai Parlament, 2016. szeptember 27.

AZ ANTISZEMITIZMUSTÓL MENTES EU FELÉ

Az európai zsidó emberek és zsidó közösségek több mint két évezrede járulnak hozzá Európa társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos és kulturális fejlődéséhez, és Európa identitásának elválaszthatatlan részét képezik. Gustav Mahlertől Sigmund Freudig, Hannah Arendtig és Simone Weilig a zsidó emberek gazdagították Európa kulturális, szellemi és vallási örökségét.

Ugyanakkor az antiszemitizmus évszázadok óta jelen van Európában – kiűzés, üldözés és pogromok formájában nyilvánul meg; mindez a holokausztban csúcsosodott ki, amely az európai történelem letörhetetlen szégyenfoltja, és amely a kontinens számos részén eltörölte a zsidó életet és örökséget. Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig, valamint az európaiak az iránti egyértelmű elkötelezettségéig nyúlnak vissza, hogy az ilyen atrocitások soha ne ismétlődhessenek meg.

Az antiszemitizmus azonban nem ért véget a holokauszttal. Generációkkal a Soá 1 vége után az antiszemitizmus aggasztóan fokozódik Európában és Európán kívül is.

Az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Egyértelműen kiáll a gyűlölet és megkülönböztetés minden formája, így a faj vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, nem, szexuális irányultság, kor vagy fogyatékosság alapján történő gyűlölettel és megkülönböztetéssel szemben.

Az antiszemitizmus összeegyeztethetetlen Európa alapvető értékeivel. Nemcsak a zsidó közösségekre és a zsidó életre nézve jelent fenyegetést, hanem a nyitott és sokszínű társadalomra, a demokráciára és az európai életmódra is. Az Európai Uniónak eltökélt szándéka, hogy véget vessen ennek.

Korunkban az antiszemitizmus számos formában – régi és új módon – fordul elő: az online gyűlöletbeszédtől a gyűlölet-bűncselekményekig, a zsidó emberek, vagyontárgyaik és intézményeik elleni támadásokig, a zsinagógák, temetők és emlékhelyek megszentségtelenítéséig. A zsidó emberek mindennapi életében a munkahelyen, magánbeszélgetésben, nyilvános helyen, a médiában, a sportban és a kultúrában, vagy a zsidó emberek vallásgyakorlása során elejtett alkalmi megjegyzések vagy cselekedetek formáját ölti. Az antiszemitizmus a zsidók és zsidónak hitt emberek faji, etnikai vagy vallási megkülönböztetése, sztereotipizálása és gyűlölete formájában nyilvánul meg. Erőszakos és halálos kimenetelű támadásokhoz vezethet, ilyen volt például 2012-ben Toulouse-ban az Ozar Hatorah iskola, 2014-ben a brüsszeli Zsidó Múzeum, 2015-ben Párizsban a Hypercasher, 2019-ben pedig a hallei zsinagóga ellen intézett támadás.

Emellett a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a régi antiszemita előítéletek újjáéledhetnek, és új összeesküvés-elméleteket és gyűlöletet táplálhatnak online és offline. A világjárvány idején a zsidóké volt az egyik leginkább megtámadott közösség; indokolatlanul hibáztatták őket a vírus létrehozásáért és azért is, hogy haszonszerzés céljából oltóanyagokat fejlesztettek ki 3 . Mindezt tovább súlyosbítja a pandémiás intézkedések és a zsidó népirtáshoz vezető politikák párhuzamba állítása 4 , amely bagatellizálja és banalizálja a holokauszt áldozatai és túlélői által átélteket 5 .

Bár a gyűlöletbeszéd és az erőszak könnyen azonosítható, a társadalmunkban uralkodó általános tájékozatlanság és közöny lehetővé teszi az antiszemitizmus virágzását és akár növekedését is, ha nem foglalkoznak vele. Mindannyiunk felelőssége, hogy folyamatosan tájékoztassuk és oktassuk a fiatalokat és az időseket. Ez különösen igaz, mivel a holokausztot megélt generációk már szinte teljesen eltávoztak közülünk, ami még nehezebbé teszi az első kézből szerzett tapasztalatok és az alapvető tanulságok továbbadását a következő generációknak.

Zsidó élet az Európai Unióban a 21. században

A becslések szerint a második világháború előtt 9,5 millió zsidó ember élt Európában. A nácik és kollaboránsaik hatmillió zsidót gyilkoltak meg szisztematikusan. Napjainkban az EU-ban a zsidó népesség a becslések szerint legfeljebb 1,5 millió főre tehető 6 .

Napjainkban Európa-szerte újra élénk zsidó élet folyik. Az elmúlt évtizedekben számos európai országban újjáéledt a zsidó élet és kultúra. A zsidó identitás megerősödött, és az európai társadalom szerves részét képezi. Az antiszemita támadások növekvő száma 7 miatt azonban a zsidó közösségek körében is fokozódott a félelem 8 , és a zsidó létesítmények tekintetében további biztonsági intézkedésekre volt szükség.

Az elmúlt években az EU-ban élő zsidó népesség száma csökkent, ami nagyrészt az EU-n kívülre történő migrációnak tudható be 9 . Ez több tényezővel függ össze 10 , különösen a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakkal, valamint azzal, hogy egyes kormányok láthatóan nem elkötelezettek az antiszemitizmus kezelése iránt 11 , valamint a zsidó szokások és hagyományok körül folyó nyilvános viták átpolitizálódásával.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem fokozása

Az elmúlt 20 évben az antiszemitizmus kérdésével az Európai Unió rasszizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos munkája keretében foglalkoztak 12 . Az antiszemitizmus jelentős terjedése miatt az utóbbi években felgyorsultak a probléma kezelése terén tett erőfeszítések, és az antiszemitizmus elleni küzdelem az EU politikai programjának előterébe került. 2015-ben az Európai Bizottság kinevezte az antiszemitizmus elleni küzdelemért és a zsidó élet előmozdításáért felelős első koordinátort. 2017 júniusában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az antiszemitizmus elleni küzdelemről 13 , 2018 decemberében pedig a Tanács nyilatkozatot fogadott el az antiszemitizmus elleni küzdelemről 14 . A nyilatkozat végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság létrehozott egy, az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó ad hoc munkacsoportot 15 , amelyben a tagállamok és a zsidó közösségek képviselői vesznek részt. 2019 decemberében az antiszemitizmus elleni küzdelem részévé vált a Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős alelnöke portfóliójának, jelezve azt a szándékot, hogy az antiszemitizmust horizontális prioritásként kezeljék. 2020 decemberében a Tanács további nyilatkozatot fogadott el, amelynek középpontjában az antiszemitizmus elleni küzdelem különböző szakpolitikai területeken való általános érvényesítése állt 16 . Ezt megerősítette egy sor olyan stratégia elfogadása, amelyek egy interszekcionális lencsén keresztül előmozdítják az egyenlőségközpontú Unióra vonatkozó csomagot 17 .

Az antiszemitizmus továbbélése és fokozódása határozottabb uniós szintű fellépést tesz szükségessé. Ezzel a stratégiával, amely a maga nemében az első, az Európai Bizottság eltökélt szándéka, hogy jelentősen fokozza az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és segítsen az egyenlőségen és tiszteleten alapuló, befogadó társadalom létrehozásában, hogy jó perspektívát biztosítson a zsidóság jövőjéhez Európában.

Ez a stratégia az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáción 18 alapul. A Bizottság felkéri az uniós intézményeket, a tagállamokat, a nemzetközi szervezeteket, valamint a civil társadalom valamennyi szereplőjét és a polgárokat, hogy kötelezzék el magukat az antiszemitizmustól mentes jövő mellett az EU-ban és azon kívül is. A Bizottság rendszeres párbeszédet fog folytatni az Európai Parlamenttel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására irányuló megújult fellépés ösztönzése érdekében. A nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett ez a stratégia meghatározza a Bizottság 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó szakpolitikai keretét, és célja a tagállamok és valamennyi érdekelt fél közötti együttműködés támogatása és ösztönzése.

Ez a stratégia alapvetően arra törekszik, hogy ne csak reagáljon az antiszemitizmusra, hanem fokozza az antiszemitizmus valamennyi formájának aktív megelőzésére és az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló fellépést, és biztosítsa, hogy a zsidó élet továbbra is virágzó legyen egy befogadó és sokszínű EU-ban. A stratégia három pillérből áll:

1. Az antiszemitizmus minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem

2. A zsidó élet védelme és előmozdítása az EU-ban

3. Oktatás, kutatás és a holokausztról való megemlékezés

E stratégia arra is törekszik, hogy az EU-t határozottan az antiszemitizmus elleni globális küzdelem élére állítsa, kiegészítve az EU-n belüli intézkedéseket a három pillér mentén tett nemzetközi erőfeszítésekkel.

A gyűlölet minden formája aláássa a személy értékét, és összeegyeztethetetlen mindazzal, amiért az EU kiáll. Ez a stratégia a gyűlölet, a megkülönböztetés és a rasszizmus valamennyi formája elleni küzdelemre irányuló bizottsági erőfeszítések részét képezi. Kiegészíti a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervet, mivel a rasszizmus más alapon, például vallás vagy meggyőződés alapján történő megkülönböztetéssel és gyűlölettel is párosulhat. Ezt interszekcionális megközelítéssel 19  kell tekintetbe venni annak érdekében, hogy valóban egyengessük az antiszemitizmustól mentes EU felé vezető utat, előmozdítsuk a zsidó életet annak teljes sokszínűségében, és konkrét javulást érjünk el a zsidóság és annak európai jövője tekintetében. Bizonyos esetekben ez a stratégia a zsidó emberekkel és más etnikai vagy vallási kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés tapasztalatainak közös vonásait is figyelembe veszi.

I.AZ ANTISZEMITIZMUS MINDEN FORMÁJÁNAK MEGELŐZÉSE ÉS AZ ELLENE VALÓ KÜZDELEM

„Emlékezzünk: az áldozatot nem az elnyomás, hanem a körülötte lévők hallgatása bántja a legjobban.”

– Elie Wiesel

Korunkban az antiszemitizmus megtalálható a jobboldali, a baloldali vagy az iszlamista szélsőségesség radikális és szakadár csoportjaiban, elrejtőzhet az anticionizmus mögé, de a társadalmi közép körében is megtalálható 20 . Az antiszemita megszólalások és megnyilvánulások lehetnek nyíltak vagy leplezettek, tudatosak vagy tudatalattiak. Az antiszemitizmus jogellenes cselekmények formáját is öltheti, mely cselekményeket az uniós és a nemzeti jog bünteti. Az antiszemita megnyilvánulások közé tartozik az Izraellel kapcsolatos antiszemitizmus 21 , ez az antiszemitizmus legelterjedtebb formája, amellyel a zsidók manapság Európában az interneten szembekerülnek 22 . A régi keletű antiszemita összeesküvés-elméletek és dezinformáció, bár nem feltétlenül jogellenesek, igencsak károsak. Állandósítják az előítéleteket és sztereotípiákat, és megkülönböztetéshez, marginalizálódáshoz, radikalizálódáshoz és gyűlölet-bűncselekményekhez vezethetnek.

2017 óta a Bizottság az antiszemitizmusnak a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség jogilag nem kötelező erejű munkadefinícióját (az IHRA meghatározását) 23 alkalmazza gyakorlati iránymutatásként és az antiszemitizmus ellen folytatott küzdelme alapjaként 24 . Az IHRA meghatározása mércéül szolgál a jogokon alapuló és áldozatközpontú megközelítés előmozdításához 25 . 2021 januárjában a Bizottság az IHRA-val együttműködve kiadta a Handbook for the practical use of the IHRA working definition of antisemitism (Kézikönyv az antiszemitizmus IHRA szerinti munkadefiníciójának gyakorlati alkalmazásáról) 26 című kiadványt, amely áttekintést nyújt a fogalommeghatározásnak a nemzetközi szervezetek, nemzeti közigazgatások, a civil társadalom és a zsidó közösségek általi használatával kapcsolatos, egész Európából származó bevált gyakorlatokról 27 .

1.1.Az antiszemitizmus elleni küzdelem a különböző szakpolitikai területeken és az uniós források mozgósítása

Az antiszemitizmus kezelése összetett kihívás. Sokrétű kifejeződése, valamint a társadalmi és politikai spektrumban való elterjedtsége átfogó választ igényel, amely a megfelelően végrehajtott szilárd jogi kerettől a biztonsági vonatkozásokon át az oktatási és integrációs politikákig terjed, hogy csak néhányat említsünk.

A Bizottság ezért szisztematikusan figyelembe fogja venni az antiszemitizmus elleni küzdelmet a szakpolitikák, jogszabályok és finanszírozási programok kidolgozása során, és felkéri a többi uniós intézményt, hogy működjenek együtt az érvényesítés eszközeinek és gyakorlatainak megerősítésében. Ezen felül a tagállamok már elkötelezték magukat az antiszemitizmus minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem mellett, amelyet új nemzeti stratégiákon, illetve a rasszizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzését célzó meglévő nemzeti stratégiák és/vagy cselekvési tervek keretében hozott intézkedéseken keresztül hajtanak végre 28 . Ahhoz, hogy hatásuk legyen, ezeknek a stratégiáknak célzott intézkedéseket kell tartalmazniuk, és megfelelő finanszírozással kell támogatni őket. Az, hogy valamennyi tagállam elfogadja az IHRA fogalommeghatározását 29 és különmegbízottakat vagy koordinátorokat nevezzen ki, szintén szükséges lépés a hatékony nemzeti szintű fellépéshez.

A stratégia sikeréhez kulcsfontosságú a civil társadalmi szervezetek és a zsidó közösségek megerősített bevonása. A Bizottság célja, hogy fokozza a velük folytatott aktív együttműködést, és pénzügyi támogatást nyújtson a stratégia által lefedett valamennyi területen indított kezdeményezésekhez.

A célzott fellépések az uniós finanszírozási programok 30 széles skáláján keresztül valósulnak meg, különösen a polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon (CERV programon) 31 keresztül, amely 1,55 milliárd EUR-s költségvetéssel az alapvető jogok előmozdítására irányuló eddigi legnagyobb uniós finanszírozási program. Emellett a vonatkozó intézkedések olyan uniós programokon keresztül kapnak támogatást, mint a Jogérvényesülés program, a Horizont Európa, a Kreatív Európa, az Erasmus+, a Belső Biztonsági Alap, a kohéziós politikai alapok, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA). Ezen túlmenően a technikai támogatási eszközön keresztül a Bizottság – akár több országra kiterjedően – strukturális reformokat finanszírozhat a tagállamokban, hogy fokozza az együttműködést, és építsen a megkülönböztetés és az antiszemitizmus elleni küzdelem terén bevált gyakorlatokra.

Az uniós alapok végrehajtása érdekében megvalósított valamennyi tagállami fellépésnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a megkülönböztetésmentesség elvét. A programok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, a programokra vonatkozó jelentéstétel és értékelés során tiszteletben kell tartani különösen az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely tiltja többek között a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetést. A megkülönböztetés elleni uniós szabályok megsértése esetén, ideértve a zsidó emberek valláson vagy etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetését is, a finanszírozás felfüggeszthető. A Bizottság és a tagállamok valamennyi uniós finanszírozású program esetében nyomon követik e szabályok betartását.

E stratégia végrehajtásának támogatása és a tagállamok erőfeszítéseinek összehangolása érdekében a Bizottság hivatalos formába önti, azaz állandó struktúraként létrehozza az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó ad hoc munkacsoportot, amely a tagállamok és a zsidó közösségek képviselőit és más érdekelt feleket foglal magában.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) e stratégia, valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégiák és cselekvési tervek végrehajtásának nyomon követése során is támogatni fogja az EU-t és a tagállamokat bizonyítékokkal, segítséggel és szakértelemmel.

Kulcsfontosságú intézkedések:

1.2.Az antiszemita gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem

Az antiszemita előítélet alapján elkövetett bűncselekmények fő célpontjai a zsidó emberek 33 . Az antiszemitizmus retorikai és fizikai megnyilvánulásai azonban nem zsidó egyénekre is irányulhatnak 34 .

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló uniós kerethatározat 37 szilárd jogi keretet biztosít az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemhez, ideértve a holokauszt nyilvános védelmezését, tagadását vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetését, amely olyan módon valósul meg, hogy erőszakra vagy gyűlöletre való uszításra alkalmas. A kerethatározat teljes körű és helyes átültetése prioritás a Bizottság számára 38 . A bűnüldözés és az igazságszolgáltatás kulcsfontosságú szerepet játszik a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok (többek között a kerethatározat) hatékony végrehajtásában, valamint az áldozatok jogainak védelmében. A jogi keret további megerősítése érdekében a Bizottság 2021-ben kezdeményezést fog előterjeszteni az „uniós bűncselekmények” listájának a gyűlölet-bűncselekményekkel és a gyűlöletbeszéddel való kiegészítésére 39 .

A Bizottság az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű csoporton 40  keresztül támogatja a tagállamokat, és együttműködik az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL), az FRA-val 41 , az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal (EJTN), tagállami és civil társadalmi szervezetekkel a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás képzésének és kapacitásépítésének fejlesztése, a gyűlölet-bűncselekmények nyilvántartása és a róluk való adatgyűjtés javítása, továbbá az áldozatoknak a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésére való ösztönzése, valamint a bűnüldözés és a zsidó közösségek közötti együttműködés megerősítése érdekében.

Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) 42 célja annak biztosítása, hogy a bűncselekmények – köztük az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények – áldozatai teljes mértékben támaszkodhassanak jogaikra, és védelemben részesüljenek a másodlagos viktimizációval szemben 43 . Az antiszemita incidensek áldozatait támogató struktúrák Európa-szerte gyakran nem megfelelőek. Célszerű, hogy a tagállamok hozzanak létre integrált és célzott segítő szakszolgálatokat a legkiszolgáltatottabb áldozatok, köztük az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára. Emellett speciális képzést kell biztosítaniuk a megkülönböztetésmentességről a rendőrség és az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő más személyek számára.

A Bizottság továbbra is nyomon követi az áldozatok jogairól szóló irányelv 44 végrehajtását, amely biztosítja, hogy a bűncselekmények valamennyi áldozata rendelkezzen jogokkal, az egyéni szükségleteiknek és kiszolgáltatottságuknak megfelelő segítő szakszolgálatokhoz és védelmi intézkedésekhez való hozzáférést is beleértve. A 2021–2024-es időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégiával 45  a Bizottság támogatja az igazságügyi szakemberek képzését annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogszabályokat helyesen alkalmazzák, és a szakemberek rendelkezzenek a megfelelő készségekkel. A Bizottság támogatni fogja továbbá az antiszemitizmussal kapcsolatos képzések és anyagok kidolgozását, és elérhetővé teszi azokat az e-igazságügyi portál Európai Képzési Platformján 46 . Az uniós gyermekjogi stratégiával 47 a Bizottság arra törekszik, hogy a gyermekek jogait általánosan érvényesítse az uniós szakpolitikákban annak érdekében, hogy jobban védje a – többek között a valláson vagy meggyőződésen alapuló – megkülönböztetés áldozatává váló gyermekeket.

Az antiszemita incidensekre vonatkozó megbízható és összehasonlítható adatok elengedhetetlenek az antiszemitizmus európai terjedésének értékeléséhez és hatékony kezeléséhez 48 . A bejelentett események rögzítése gyakran következetlen, mivel a tagállamok eltérő módszertant alkalmaznak, ezért az adatokat nem lehet összehasonlítani. A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű csoporton belül az FRA segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy javítsák és összehangolják a gyűlölet-bűncselekményekre, többek között az antiszemitizmusra vonatkozó adatok rögzítésére és gyűjtésére vonatkozó módszertanaikat.

Az alacsony bejelentési arány kihívást jelent: a megkérdezett zsidó személyek 79 %-a a vele előfordult legsúlyosabb antiszemita incidenst sem jelentette be egyetlen szervezetnek sem 49 . E tekintetben a tagállamoknak meg kell könnyíteniük az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd áldozatai számára, hogy különböző csatornákon keresztül tudják bejelenteni az incidenseket, ezáltal növelve a bejelentés szintjét és javítva az ilyen esetek nyilvántartását.

Kulcsfontosságú intézkedések:

1.3.Az online antiszemitizmus elleni küzdelem

Az antiszemitizmus széles körben elterjedt az interneten 50 , és radikalizálódáshoz és fizikai támadásokhoz vezethet. Az erőszakra és gyűlöletre uszító antiszemita beszédet – online és offline egyaránt – a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja. Az antiszemita sztereotípiák, összeesküvés-elméletek és dezinformáció, bár nem feltétlenül jogellenesek, igencsak károsak. A Covid19-világjárvány kezdete óta ugrásszerűen megnőtt az internetes antiszemitizmus 51 . E probléma hatékony kezeléséhez több információra van szükség arról, hogyan terjednek az antiszemita tartalmak az interneten, valamint az ilyen tartalmakat megosztó személyek hátteréről és motivációjáról. Új és innovatív módszereket kell találni a megkülönböztetés és az antiszemita kibergyűlölködés kezelésére.

A náci jelképek, emléktárgyak és irodalom, valamint mai változataik könnyen elérhetők az interneten. Az ilyen termékek megjelenítése és értékesítése a kerethatározatot végrehajtó nemzeti jogszabályok értelmében gyűlöletbeszédnek minősülhet, ha alkalmas arra, hogy nyilvánosan gyűlöletre és erőszakra uszítson. Még ha nem is ez a helyzet, mindezek online elérhetősége megóvhatja a feledéstől a náci ideológiát, és antiszemita szubkultúrákat ösztönözhet. A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex tapasztalataira építve meg kell erősíteni az iparral és az informatikai vállalatokkal folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy biztosítsák, együttműködnek az ilyen termékek megjelenítésének és/vagy értékesítésének elkerülése érdekében.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 52  előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a videomegosztóplatform-szolgáltatók megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy megvédjék a nyilvánosságot az olyan audiovizuális tartalmaktól és kereskedelmi közlésektől, amelyek erőszakra vagy gyűlöletre uszítanak, beleértve az antiszemita tartalmakat is. A digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendeletjavaslat 53 egyértelmű és harmonizált kötelezettségeket határoz meg az online platformokra vonatkozóan, beleértve a jogellenes tartalmakra és termékekre vonatkozó bejelentési-cselekvési eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy könnyen és hatékonyan jelentsék a gyűlöletbeszédet. Emellett az online óriásplatformok tekintetében a javaslat arra összpontosít, hogy kezelje a még fennálló hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik a jogellenes és káros magatartásokat az interneten, különösen a veszélyeztetett csoportokkal szemben.

A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex 54  a Bizottság és az informatikai vállalatok közötti önkéntes együttműködés a jogellenes gyűlöletbeszéd – többek között az antiszemita gyűlöletbeszéd – terjedésének megakadályozása érdekében. Azzal a céllal, hogy megkönnyítse az uniós tagállamoknak a gyűlöletet és terrorista tartalmat online terjesztő csoportokat és egyéneket célzó integrált fellépését, az Europol koordinálja az online rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszéd, valamint az online terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmak, köztük az antiszemita tartalmak elleni európai szintű akciónapokat 55 .

A dezinformációval szembeni cselekvési terv 56 és az európai demokráciáról szóló cselekvési terv 57 keretében a Bizottság és az EKSZ továbbra is külön figyelmet fordít a dezinformációs kampányok, a gyűlöletbeszéd, az erőszakra való uszítás és a szélsőséges retorika elemzésére és az azokra való reagálásra, többek között az EKSZ keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportján keresztül. Emellett megerősítésre kerül 58 a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex 59 , amely az online antiszemitizmus elleni hatékonyabb küzdelemhez is hozzájárul. A civil társadalmi szervezetek szorosan együttműködnek a Bizottsággal és az online platformokkal a magatartási kódex és a gyakorlati kódex alkalmazása érdekében.

Az új technológiák új lehetőségeket teremtenek az emberek életének javítására, ugyanakkor súlyosbíthatják a hátrányos megkülönböztetést és felerősíthetik a káros internetes tartalmakat, köztük az antiszemita tartalmakat is. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 60 célja annak megakadályozása, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek népszerűsíthessék a hátrányos megkülönböztetést és az előítéleteket, az antiszemita gyűlöletet is beleértve. A mesterségesintelligencia-algoritmusok a pozitív üzenetek és ellennarratívák felerősítésére is felhasználhatók azáltal, hogy összekötnek szakértőket az antiszemitizmus, az összeesküvés-elméletek és a holokauszttagadás vagy -torzítás online kezelése érdekében.

Kulcsfontosságú intézkedések:

1.4.Az antiszemita megkülönböztetés elleni küzdelem

A zsidó emberek ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetésnek, különösen akkor, ha zsidóként azonosíthatók, azaz kipát vagy Dávid-csillagos nyakláncot viselnek, vagy amikor nyíltan beszélnek zsidó identitásukról. Fennállhat a hátrányos megkülönböztetés kockázata, amikor állásra pályáznak vagy a munkahelyen is, vagy más területeken, például az oktatás, az egészségügy vagy a lakhatás terén. Az uniós jog tiltja a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetést, beleértve az antiszemitizmust is. Konkrétan a faji egyenlőségről szóló irányelv 61  a „faji vagy etnikai származáson” alapuló megkülönböztetés ellen (a zaklatást is beleértve) nyújt védelmet a zsidó személyek számára az élet bizonyos területein 62 , a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv 63 pedig a valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetéssel vagy zaklatással szemben a foglalkoztatás területén nyújt védelmet a zsidó személyek számára.

A nemzeti esélyegyenlőségi szervek előmozdítják, elemzik, nyomon követik és támogatják az egyenlő bánásmódot. 2022-ig a Bizottság új jogszabályra tesz javaslatot szerepük megerősítése érdekében. A sokszínűségi charták arra ösztönzik a szervezeteket, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre a munkahelyi sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikákat. A sokszínűségi charták uniós platformja azért jött létre, hogy lehetővé tegye a meglévő charták számára a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét és megosztását 64 . Emellett módszeresen foglalkozniuk kell a munkahelyi antiszemitizmus azonosításának és leküzdésének sajátos kihívásaival is.

A zsidó emberekre vonatkozó egyenlőségi adatok viszonylag szűkösek a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen alapuló adatgyűjtés érzékenysége miatt, valamint azért, mert az európai zsidók meglehetősen kis csoportot alkotnak, ami nagyobb felmérésekből származó, kevésbé elérhető összesített adatokhoz vezet. A megkülönböztetésmentességgel, az egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport egy külön alcsoporton keresztül támogatja a tagállamokat abban, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával adatokat gyűjtsenek az egyenlőség helyzetének elemzéséhez 65 . Ezen túlmenően a Bizottság egy sor intézkedést fog végrehajtani a faji és etnikai sztereotípiák kezelésére a médiával, a civil társadalommal és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek képviselőivel együtt, valamint lépéseket fog tenni az egyenlőségre vonatkozó adatgyűjtés következetes megközelítésének biztosítása érdekében, különösen, ami a faji vagy etnikai hovatartozás szerinti bontásban gyűjtött adatokat illeti 66 .

Kulcsfontosságú intézkedések:

1.5.Az Európai Bizottság jó példával jár elöl

Saját humánerőforrás-stratégiájának részeként a Bizottság továbbra is törekszik egy inkluzív és sokszínű, antiszemitizmustól mentes munkakörnyezet 68  kialakítására a sokszínűséggel és egyenlőséggel kapcsolatos politikák révén, amelyek megelőzik a zaklatást, a megkülönböztetést és a rasszizmus minden formáját. A Bizottság továbbra is fel fogja hívni személyzete figyelmét az antiszemitizmusra és arra, hogy hogyan kell ellene küzdeni, valamint el fogja mélyíteni a zsidó élet és kultúra megértését, többek között általánosságban véve összpontosítva az olyan alapvető európai értékekre, mint a kisebbségi csoportok tiszteletben tartása. A képzés kiterjed a tudatalatti elfogultságra is, beleértve a vallás vagy meggyőződés felfogásán alapuló előítéleteket is. A Bizottság továbbra is megemlékezik a holokausztról belső személyzeti rendezvényekkel és figyelemfelhívó kezdeményezésekkel, és továbbra is otthont ad az éves „euro-hanukának” 69 , hogy elismerje a személyzet sokszínűségét. A Bizottság felszólítja a többi uniós intézményt, hogy ők is tegyenek lépéseket a munkahelyi sokszínűség és befogadás előmozdítása érdekében.

Kulcsfontosságú intézkedések:

II.A ZSIDÓ ÉLET VÉDELME ÉS ELŐMOZDÍTÁSA AZ UNIÓN BELÜL

„Sajnos elég hosszú ideig éltem ahhoz, hogy láthassak olyan dolgokat, amelyekről úgy gondoltam, hogy végleg eltűntek a történelemből, de csak szunnyadtak.”

– Liliana Segre (Soá-túlélő)

Ahhoz, hogy a zsidók teljes mértékben részt vehessenek az európai életben, elengedhetetlen, hogy biztonságban érezzék magukat. Mégis, a zsidó közösség számára a biztonság a legnagyobb aggály 70 . 38 %-uk gondolt már a kivándorlásra, mivel zsidóként nem érzi magát biztonságban az EU-ban 71 .

Európa-szerte számos halálos terrortámadás megmutatta, hogy a zsidó épületek nem mindig részesülnek megfelelő védelemben. Bár valamennyi polgár védelméért a nemzeti hatóságok felelősek, a legtöbb zsidó közösségnek és civil társadalmi szervezetnek jelentős forrásokat kellett fordítania a saját biztonságát védő intézkedésekre.

2.1.A zsidók ellen irányuló erőszakos szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelem

A 2020–2025-ös időszakra szóló, a biztonsági unióra vonatkozó stratégia 73 célja, hogy az uniós értékekkel és elvekkel összhangban garantálja a biztonságot az EU-ban mindenki számára. A 2020-as terrorizmus elleni menetrend 74 fokozza a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelmet és növeli az EU terrorfenyegetettséggel szembeni rezilienciáját.

A nyilvános terek, köztük az imahelyek védelmének támogatására irányuló 2017. évi cselekvési terv 75 keretében a Bizottság különböző útmutató anyagokat 76 , eszközöket és képzéseket 77 dolgozott ki a tagállamok és a vallási közösségek e területen végzett munkájának támogatása érdekében. A nyilvános terek védelméről szóló 2021. júniusi tanácsi következtetések 78 hangsúlyozták, hogy az imahelyek különleges védelmi intézkedéseket igényelnek.

Tovább kell erősíteni a hatóságok és a vallási vezetők és egyházközségek – köztük a zsidó hitközségek – közötti együttműködést a biztonságtudat szintjének növelése, valamint a közösségi szerepvállalás és ellenálló képesség bizalomépítő tevékenységeken keresztül történő fokozása érdekében. Ez elő fogja mozdítani a bevált gyakorlatokat és a képzést a terrorista támadások által egyre növekvő mértékben érintett imahelyek védelme terén. A Bizottság magas szintű konferenciát is szervez az EU-ban élő zsidó közösségek védelméről.

A Bizottság a nyilvános terek védelméhez nyújtott támogatásának részeként továbbra is támogatni fogja a tagállamokat és a zsidó közösségeket az imahelyek védelmének megerősítésében. A következő pályázati felhívást 2022-ben teszik közzé, és a teljes összeg 24 millió EUR-ra emelkedik. A Bizottság az Európai Unió Helyzetelemző Központjával együtt megvizsgálja a zsidó embereket, közösségeket és imahelyeket fenyegető konkrét veszélyek rendszeres uniós értékelésének lehetőségét a konkrét biztonsági kockázatok jobb megértése, megelőzése, az azokkal szembeni védelem és az azokra való jobb reagálás érdekében.

Az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem érdekében alapvető fontosságú demokratikus társadalmaink megerősítése és a szélsőséges ideológiákkal szembeni társadalmi ellenálló képesség növelése. Az antiszemitizmus a szélsőséges ideológiák teljes spektrumában megtalálható, a dzsihádizmustól az erőszakos jobboldali szélsőségességig. A radikalizálódás, a terroristatoborzás és a terrortámadások előkészítése gyakran az online térben történik. Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló rendelet 79 úgy kezeli ezt a problémát, hogy arra kötelezi az online platformokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az ilyen tartalmak felderítésében és legkésőbb egy órán belül történő eltávolításában.

Kulcsfontosságú intézkedések:

2.2.A zsidó élet, valamint a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdítása

A zsidó élet az EU sokszínűségének része. A zsidók lehetnek világi, liberális, reform-, agnosztikus, ortodox vagy ultraortodox zsidók; lehetnek askenázi vagy szefárd zsidók; gyökereik lehetnek a korábbi Szovjetunióban, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, Afrikában vagy másutt. Sok zsidó vegyes család tagja, ami tovább növeli származásuk és hitük sokféleségét 81 . Annak ellenére azonban, hogy Európában régóta jelen vannak a zsidók, az emberek kevéssé ismerik a zsidó életet és a judaizmust. Az európaiak mindössze 3 %-a érzi magát „igen jól tájékozottnak” a zsidó történelemről, szokásokról és gyakorlatokról, míg 68 %-uk mondja azt, hogy „nem tájékozott” 82 . Az előítéletek felszámolása és a zsidó életnek az európai társadalom részeként való teljes körű elismerése érdekében növelni kell a zsidó történelem és kultúra ismertségét és a róla való tudást a nagyközönség körében 83 .

A zsidó emberek sajátos kulturális, hagyományos és vallási gyakorlatokon keresztül fejezik ki zsidóságukat, felidézve történelmüket és tanítva a jövő generációkat. Az egyik ilyen gyakorlat a Tu BiSvát (a fák újéve) tavaszi fesztivál, egy zsidó ünnep, amelynek célja a természet megőrzése; ilyenkor ünnepélyes faültetésre kerül sor.

Egy másik példa a sehitá, az állatok kóser vágása 84 . A vallási célú vágásról szóló, 2020. decemberi ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB) 85 elismerte, hogy a tagállamok a nemzeti összefüggések alapján eltérő szabályokat fogadhatnak el, miközben biztosítják a Charta 10. cikke (1) bekezdésének tiszteletben tartását 86 , méltányos egyensúlyt teremtve a vallás kifejezésre juttatásához való jog tiszteletben tartása és az állatok jóllétének védelme között 87 .

A zsidó élet csak befogadó társadalmon belül virágozhat, a más közösségekkel – köztük az újonnan érkezőkkel – fenntartott erős és bizalmon alapuló kapcsolatokra építve, különösen helyi szinten. A kultúra fontos szerepet játszhat a befogadó társadalom kialakításában. A kulturális ágazat a zenétől a filmművészetig és az előadó-művészetig jelentős szerepet játszik a befogadás előmozdításában és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemben. A Bizottság uniós finanszírozási programokon – például a Kreatív Európa programon – keresztül támogatja a zsidó kultúrát és művészetet, így kívánja felvenni a küzdelmet az európai társadalomban a sztereotípiák, többek között a zsidó emberekkel kapcsolatos előítéletekkel.

A sport és a média szintén fontos szerepet játszik a befogadás előmozdításában. A labdarúgásban egyes nemzeti szövetségek és klubok már foglalkoznak az antiszemita viselkedésekkel és incidensekkel. A Bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a civil társadalmi kezdeményezésekkel és más érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy megerősítse a labdarúgásban az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni küzdelmet az UEFA-val kötendő jövőbeli együttműködési megállapodásban (2022–2024), valamint hogy más partnerszervezetekkel együttműködve általánosságban foglalkozzon a sportban előforduló antiszemitizmussal, többek között a közösségi médiában folytatott kampányokon keresztül. A sztereotípiák a médiában is jelen vannak. A sajtószabadság tiszteletben tartása mellett a Bizottság támogatni fogja az újságírók képzését az antiszemitizmus valamennyi formájának felismerésével és a tudósításokban előforduló antiszemita elfogultság eseteinek feltárásával kapcsolatban.

Kulcsfontosságú intézkedések:

2.3.A zsidó örökség védelme

A zsidó kulturális örökség az európai kultúra szerves része. A zsidó közösségek holokauszt idején történt kiirtása megváltoztatta Európa arcát; számos épület, temető és a zsidó örökség részét képező más helyszínek is elhanyagolt állapotba vagy használaton kívül kerültek. Ez a „gazdátlan örökség” most már sok esetben rossz állapotban van, vagy állagromlás fenyegeti.

A kulturális örökségért való fellépés európai kerete 89 külön intézkedést tartalmaz az európai zsidó temetőkre vonatkozóan. Európa kulturális örökségét, beleértve a zsidó örökséget, számos uniós szakpolitika, program és finanszírozási forrás támogatja, nevezetesen a Kreatív Európa, a Horizont Európa, az Erasmus+, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program és a kohéziós politikai alapok. Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló keretegyezménye (Faro-egyezmény) 90 a kulturális örökség fontos aspektusait hangsúlyozza, mivel azok az emberi jogokhoz és a demokráciához kapcsolódnak, és előmozdítja magának az örökségnek, valamint az örökség közösségekhez és a társadalomhoz fűződő kapcsolatának a szélesebb körű megértését 91 . A holokauszt korszak javairól és kapcsolódó kérdésekről szóló, 2009-ben valamennyi tagállam által aláírt 92 Terezíni Nyilatkozat 93 számos intézkedést vázol fel a náci üldöztetés áldozatai és leszármazottaik részére nyújtandó helyreállító igazságszolgáltatás érdekében. A DiscoverEU kezdeményezés 94 keretében a fiatal utazókat arra ösztönzik, hogy látogassanak el kulturális örökségi helyszínekre, hogy jobban megismerjék Európa kulturális örökségét.

Kulcsfontosságú intézkedések:

III.OKTATÁS, KUTATÁS ÉS EMLÉKEZET

„Mennyire csodálatos, hogy egyetlen pillanatot sem kell várnia senkinek, mielőtt nekifog a világ jobbításának.”

– Anne Frank

Európa jövőjének alakításához az embereknek meg kell érteniük a múltját. Az évszázadok során zajlott zsidó élettel és az európai antiszemitizmussal kapcsolatos ismeretek, valamint a holokausztnak a zsidó népre és az európai kontinensre gyakorolt hatása alapvető fontosságú az antiszemitizmus mai megértéséhez és ahhoz, hogy elejét vegyük az ilyen atrocitások megismétlődésének. A zsidó élettel, az antiszemitizmussal és a holokauszttal kapcsolatos oktatás és kutatás kulcsfontosságú e tekintetben, és ennek során nemcsak a holokausztot, hanem a zsidóknak az európai társadalomhoz való hozzájárulását is a középpontba kell állítani.

Az európai oktatási térséggel 97 és az Európai Kutatási Térséggel 98 kapcsolatos új közlemények a befogadás, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség kérdéseivel foglalkoznak. A Bizottság azt is javasolta, hogy a küszöbön álló kutatási és innovációs paktum keretében az esélyegyenlőség a kutatás és az innováció terén a tagállamok közös értéke legyen.

A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) középpontjában a dezinformáció elleni küzdelem és a digitális jártasság előmozdításának fontossága áll az oktatás és képzés terén, amelyet a kritikus gondolkodás és a tolerancia erősítését, valamint az online szerepvállalás ösztönzését célzó, tanároknak és oktatóknak szóló iránymutatások kidolgozása révén valósítanak meg. Ezen túlmenően az UNESCO és az EBESZ/ODIHR többször is felszólított az oktatási programok előmozdítására a részt vevő államokban, beleértve az uniós tagállamokat is, annak érdekében, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a kölcsönös tisztelet és megértés értékére. Az UNESCO és az EBESZ/ODIHR kötelezettségvállalásai ösztönzik az antiszemitizmussal kapcsolatos oktatást, amely szisztematikus megközelítést biztosít, beleértve az antiszemitizmus jelenlegi formáinak kezelésére szolgáló tantervek kidolgozását és használatát 99 .

3.1.Az antiszemitizmussal és a zsidó élettel kapcsolatos oktatás és kutatás

Minden gyermeknek ismereteket kellene szereznie a zsidó életről és az antiszemitizmusról mint az európai történelem szerves részéről. Az oktatás erősítheti a fiatalok antiszemita eszmékkel és ideológiákkal, valamint az intolerancia és a megkülönböztetés valamennyi formájával szembeni ellenálló képességét. A zsidó közösségekkel és azok tagjaival, valamint más kisebbségekkel és vallási csoportokkal való kapcsolattartási lehetőségek szintén elősegíthetik a kölcsönös megértést. 2022, az ifjúság európai éve új lehetőségeket kínál majd e tekintetben. Az iskoláknak és az egyetemi campusoknak mindenki számára biztonságos helynek kell lenniük. A tanárokat fel kell jogosítani arra, hogy a multikulturális osztályokban is foglalkozzanak az antiszemitizmussal, a holokauszttal, a zsidó élettel és történelemmel.

A Bizottság a Horizont 2020 és az Európa a polgárokért program keretében támogatja az antiszemitizmussal, a zsidó élettel és a holokauszttal kapcsolatos kutatásokat, és ezt az említett programok örökébe lépő Horizont Európa 100 és a CERV programok keretében is folytatni fogja. Az EU-ban az antiszemitizmussal és zsidó tanulmányokkal foglalkozó egyetemi tanszékek azonban csak lazán kapcsolódnak egymáshoz. Nincs átfogó kutatási központ. A holokausztkutatás kiegészítése érdekében fokozni kell az európai antiszemitizmus és zsidó élet valamennyi aspektusára irányuló kutatási erőfeszítéseket.

Az EU vezető szerepet vállalt abban, hogy összehasonlítható adatokat biztosítson az antiszemita tapasztalatokra és észlelésekre vonatkozóan. A zsidó emberek antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatairól szóló FRA-felmérést 2023-ban, majd azt követően rendszeres időközönként megismétlik. Az antiszemitizmus közvélemény általi észleléséről szóló Eurobarométer felmérést második alkalommal 2024-ben, majd ötévente fogják elvégezni. A tényeken alapuló politikai döntéshozatal további elősegítése érdekében több kutatásra van szükség az antiszemita előítéletekkel kapcsolatban a lakosság körében.

Kulcsfontosságú intézkedések:

3.2.A holokausztra vonatkozó oktatás, kutatás és a holokausztról való megemlékezés

A holokauszt az európai történelem meghatározó öröksége, amelynek során hatmillió zsidó gyermeket, nőt és férfit gyilkoltak meg. Bár a náci rezsim kiemelt célpontjai a zsidók voltak, más csoportokat is üldöztek, köztük a romákat, a fogyatékossággal élőket, a szlávokat, Jehova tanúit, az LMBTIQ-személyeket és a politikailag másként gondolkodókat.

A holokauszttúlélők – az emlékezés hagyományának részeként – évtizedek óta osztják meg történeteiket. Mára azonban már valamennyi túlélő megöregedett vagy elhunyt. Azok, akik a II. világháború alatt felnőttek voltak, és a legjobban emlékeznek a holokausztra, már nincsenek köztünk. Örökségük megőrzése és tisztelete, annak biztosítása, hogy történeteikről ne feledkezzenek meg és pontosan adják tovább azokat, továbbá találják meg a megemlékezés új formáit – mindezek kihívást és kötelességet jelentenek az európaiak jelen és jövőbeli generációi számára.

Ma minden huszadik európai soha nem hallott a holokausztról, és az európaiak kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy eleget beszélnek a holokausztról az iskolákban 102 . Az oktatás és a kutatás vezető szerepet játszik a holokauszt fokozottabb megismertetésében.

A szabad, nyílt és független kutatás a demokráciák egyik alapértéke. A holokauszt valamennyi aspektusára irányuló kutatás szintén fontos ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan történhetett meg a holokauszt Európában. A 2010–2024-es időszakra vonatkozó európai holokausztkutatási infrastruktúra projekt (EHRI) 103 25 millió EUR-s költségvetésével 104 a világ legnagyobb uniós finanszírozású, a holokausztra vonatkozó kutatási kezdeményezése, amely összeköti a kutatótársadalmat azáltal, hogy a holokauszttal kapcsolatos, Európa-szerte és Európán kívül elszórtan megtalálható forrásokat elérhetővé teszi. E tekintetben az EHRI azokra az antiszemita megnyilvánulásokra is kiterjeszti a kutatásait, amelyek elvezettek a holokauszthoz.

A tudatosság mélyítésének új módjait is ki kell dolgozni, különösen helyi kontextusban, ahol sokszor nem láthatók azok a helyek, „ahol megtörtént a holokauszt” – a zsinagógáktól a zsidó kulturális helyszínekig, a rejtekhelyektől a kivégzések helyszínéig. Ide tartozhat egy olyan hálózat létrehozása, amely iskolai tanulók, gyakorló szakemberek és a nagyközönség számára is lehetővé teszi, hogy nyomon kövessék a zsidók évszázadokon átívelő folyamatos jelenlétét Európában, és megkönnyíti a kulturális és emlékhelyek felkeresésére és helyreállítására irányuló helyi kezdeményezéseket.

A Bizottság ösztönözni fogja továbbá a nyilvános vitát (online vagy lakossági fórum keretében) arról, hogy milyen jelentőséggel bír a holokauszt egy sokszínű EU-ban, és támogatni fogja – részvételen alapuló megközelítéssel – egy európai holokauszt-emlékmű létrehozását Brüsszelben, amely az Unió fővárosaiban található művészeti alkotásokhoz kapcsolódik.

Kulcsfontosságú intézkedések:

3.3.A holokauszt tagadása, elferdítése és bagatellizálása

Sajnos egyre gyakoribbak a holokauszt tagadásának, elferdítésének és bagatellizálásának megnyilvánulásai. Az európaiak 53 %-a érzi úgy, hogy a holokauszttagadás probléma a hazájában 105 . A zsidók 62 %-a volt szem- vagy fültanúja annak, hogy nem zsidó emberek arról beszéltek, hogy a holokauszt mítosz vagy – legalábbis esetenként – eltúlozzák 106 . A holokauszt tagadását, elferdítését és bagatellizálását gyakran használják a zsidókkal szembeni gyűlölet táplálására, valamint arra, hogy megpróbálják átírni az európai és a zsidó történelmet. Az említetteknek a kollektív történelmi emlékezetre, valamint demokratikus társadalmaink ellenálló képességére és kohéziójára gyakorolt erodáló hatását nem szabad alábecsülni, és kifejezetten kezelni kell. A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározat 107 tiltja a holokauszt védelmezésével, tagadásával vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetésével kapcsolatos gyűlöletbeszédet.

Az oktatás és a tudatosság növelése érdekében a Bizottság állandó nemzetközi partnerségén keresztül együttműködik az IHRA-val a holokauszttagadás és -elferdítés 108 jelensége elleni küzdelemben, ennek során felhasználva a vonatkozó IHRA-definíciót. Erre példa a #ProtectTheFacts 109 figyelemfelhívó kampány, amely a holokauszt elferdítése elleni küzdelemre összpontosít. Az IHRA-val és az UNESCO-val partnerségben a Bizottság „A holokauszt elferdítésének felismeréséről és az ez elleni küzdelemről szóló IHRA-ajánlás” 110 alapján további kezdeményezéseket fog kidolgozni.

Kulcsfontosságú intézkedések:

IV.VEZETŐ SZEREP AZ ANTISZEMITIZMUS ELLENI GLOBÁLIS KÜZDELEMBEN

„A világ, ahogy létrehoztuk, gondolkodásunk folyamata. Nem változtatható meg anélkül, hogy ne változtatnák meg a gondolkodásunkat.”

– Albert Einstein

A zsidó népességet világszerte 15,2 millióra becsülik 111 . A zsidóság 45 %-a, azaz 6,9 millió ember Izraelben él. Mintegy 6 millió főt számláló zsidó lakosságával az Egyesült Államok a zsidóság második legnagyobb közösségének otthont adó ország. A zsidóság további része – az EU-ban élő 1,5 millión kívül – elszórtan él a világ lakott kontinensein 112 .

Az antiszemita előítéletek világszerte széles körben elterjedtek. A Rágalmazásellenes Liga a zsidókkal kapcsolatos attitűdre és véleményekre vonatkozó kutatása 113 szerint a Közel-Keleten/Észak-Afrikában élő emberek 74 %-a rendelkezik antiszemita attitűddel, ugyanakkor néhány pozitív jel is érzékelhető, ilyen például az Izrael és a régió számos országa 114 közötti kapcsolatok közelmúltbeli normalizálódása 115 . Nyugat-Európába 116 ez az arány 24 %, Kelet-Európában 34 %, míg az amerikai kontinensen 19 %, Ázsiában 22 %, a szubszaharai Afrikában pedig 23 %. A zsidó közösségek helyzete és mérete országonként jelentősen eltér egymástól. A zsidók világszerte veszélyben vannak, és antiszemita támadásokat és incidenseket tapasztalnak. Az antiszemita előítéletek olyan országokban is fellelhetők, ahol nincsenek zsidó közösségek.

Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság megerősíti szilárd és egyértelmű elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni globális küzdelem iránt. Az antiszemitizmus, a gyűlöletre uszítás vagy az erőszak bármilyen formája elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen az Európai Unió és tagállamai értékeivel és céljaival. Határozott fellépéssel kell kezelni mind európai, mind nemzeti szinten. Ezek az elvek az Európai Bizottság számára nem képezik alku tárgyát. A fentiek fényében alapvető fontosságú az antiszemitizmus valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem érvényesítése valamennyi szakpolitikai területen.

4.1.Az antiszemitizmus kezelése az EU külső fellépésén keresztül, minden eszköz felhasználásával

Az EU alapját az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság világszerte történő előmozdítása és védelme iránti elkötelezettség képezi. Ez a kötelezettségvállalás alátámasztja az EU bővítési és szomszédságpolitikáját, valamint más nem uniós országokkal kapcsolatos politikáit, valamint a nemzetközi szervezetekben végzett munkáját. Minden országnak meg kell védenie mindenkinek, köztük a zsidóságnak a jogát ahhoz, hogy vallása vagy meggyőződése legyen vagy ne legyen, illetve azt megváltoztassa, vallását vagy meggyőződését nyilvánosan kifejezésre juttassa, és hogy ne legyen kitéve a valláson vagy meggyőződésen, illetve faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetésnek, üldöztetésnek vagy erőszaknak. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési terv kitűzi a célok nagyságrendjét, és meghatározza az EU és tagállamai prioritásait ezen a területen, a nem uniós országokkal fenntartott kapcsolatokban. Az Európai Unión kívül a vallás vagy meggyőződés szabadságáról szóló 2013. évi iránymutatások 117 és a megkülönböztetésmentesség elvének az EU külső tevékenysége keretében való érvényesítéséről szóló 2019. évi iránymutatások 118 meghatározzák azokat az eszközöket, amelyeket az EU külső tevékenysége során használhatnak a vallás és a meggyőződés szabadságának megsértése elleni fellépéshez és a – többek között a zsidó emberekkel szembeni – megkülönböztetés elleni küzdelemhez 119 .

Az EU minden rendelkezésre álló eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy felhívja a partnerországokat az antiszemitizmus elleni aktív küzdelemre, figyelembe véve az antiszemitizmus fogalmának IHRA általi meghatározását 120 , a politikai és emberi jogi párbeszédek során, valamint a partnerországokkal folytatott szélesebb körű együttműködés során. Ezt tematikus és földrajzi programok, valamint az EU szomszédsági és bővítési politikái támogatják, többek között a stabilizációs és társulási folyamat során is.

Az EU aktívan együtt fog működni nemzetközi szervezetekkel, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel, valamint regionális szervezetekkel 121 a megkülönböztetés és az antiszemitizmus elleni közös fellépésekben. Az EU fokozni fogja a fellépéseit az oktatási ágazatban, és a partnerországokkal folytatott oktatási együttműködés keretében továbbra is elő fogja mozdítani, hogy az oktatási anyagok teljes mértékben megfeleljenek az UNESCO békére, toleranciára, együttélésre és erőszakmentességre vonatkozó normáinak. Minden, e normákkal ellentétes anyag veszélyezteti a békét és az együttélést, és nincs helye sem tankönyvekben, sem osztálytermekben.

Az EU emberi jogi különleges képviselője és a vallás és meggyőződés szabadságának az Európai Unión kívüli előmozdításáért felelős különmegbízott munkája során továbbra is rendszeresen foglalkozni fog az antiszemitizmus kérdésével. Emellett az EU erősíteni fogja az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottak és koordinátorok globális együttműködését.

Izrael az Európai Unió kulcsfontosságú partnere, többek között az antiszemitizmus elleni globális küzdelemben. Az EU törekedni fog az évente közösen szervezett, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű EU-Izrael szeminárium további megerősítésére, az operatív nyomon követésre összpontosítva.

Az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló fellépések az NDICI 122 Globális Európa elnevezésű, a megkülönböztetésmentességet célzó emberi jogi és demokratikus kezdeményezésekre irányuló tematikus programján keresztül támogathatók. Az EU a küldöttségeknél és a székhelyeken dolgozó személyzetének tartott emberi jogi képzése részeként külön üléseket fog tartani a vallás és a meggyőződés szabadságáról, benne az antiszemitizmus elleni küzdelemről.

Kulcsfontosságú intézkedések:

4.2.A zsidó kulturális örökség megőrzése és a holokausztról való megemlékezés

A zsidó kulturális örökség számos helyen látható a Közel-Keleten, Ázsiában és a világ más részein, ami tanúsítja a zsidó közösségek történelmi jelenlétét ezekben a régiókban. Ezen örökség nagy része elhagyatott, mivel már nem élnek ott zsidó közösségek. A zsidó kulturális örökség – mint minden örökség – a kulturális sokszínűség közös és fontos megnyilvánulása, amely világszerte célzott védelmet érdemel. Az EU-nak a tagállamokkal együtt kulcsszerepet kell játszania abban, hogy képzés, készségfejlesztés és tudástranszfer, valamint megerősített együttműködés révén segítse a helyi, regionális és nemzetközi partnereket a kulturális örökség megőrzésében 124 . Az EU támogatni fogja a kultúrák és vallások közötti párbeszédet a kulturális örökség védelmének megerősítése érdekében a közös történelemmel és emlékezettel kapcsolatos munka révén, megteremtve az alapot a közösségek számára a békés, multikulturális környezetben való együttéléshez. Az EU továbbra is nemzetközi szinten előmozdítja a holokausztról való megemlékezést, és nyilvánosan felhívja a figyelmet a holokauszt tagadására, elferdítésére és bagatellizálására a nem uniós országokban, nemzetközi fórumokon is.

Kulcsfontosságú intézkedések:

V.A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA

Az antiszemitizmus elleni küzdelem az EU-ban közös felelősség; ehhez minden szinten közös erőfeszítésekre és fellépésre van szükség. Az uniós intézmények és ügynökségek, a tagállamok, a nemzetközi szervezetek, a zsidó szervezetek és közösségek, valamint az emberi jogi és a civil társadalmi szereplők mind szerepet játszanak a stratégia célkitűzéseinek elérésében. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt e stratégia végrehajtásában. A Bizottság felhívja a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy mozdítsák elő a párbeszédet a helyi és regionális hatóságokkal és a civil társadalommal, beleértve a szociális partnereket is, arról, hogy miként lehet előrelépni az antiszemitizmustól mentes európai társadalom felé.

A Bizottság különböző finanszírozási lehetőségek révén aktívan támogatni fogja a javasolt szakpolitikai intézkedések végrehajtását, és felkéri a tagállamokat, a zsidó szervezeteket és közösségeket, valamint a civil társadalmi szereplőket, hogy vegyék igénybe az uniós programokat.

A stratégia végrehajtására a 2021–2030 közötti időszakban kerül sor. Az átfogó végrehajtási jelentéseket 2024-ben és 2029-ben teszik közzé. Ezek a tagállamok észrevételein alapulnak majd, figyelemmel többek között a nemzeti stratégiáik és szakpolitikáik végrehajtására. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének támogatásával ezek a jelentések tartalmazni fogják a nemzeti szinten elért eredmények nyomon követését, figyelembe véve az antiszemitizmusról szóló 2018. és 2020. évi tanácsi nyilatkozatokban tett kötelezettségvállalásokat.

KÖVETKEZTETÉS

Ez a stratégia az európai és Európán kívüli zsidó élet jövője iránti elkötelezettségünk lenyomata. Előrelépést jelent a Bizottság antiszemitizmustól és a megkülönböztetés minden formájától mentes Európai Unió iránti politikai elkötelezettségében; a nyitott, befogadó és egyenlő társadalomért az EU-ban. Tükrözi Európa azon elkötelezettségét, hogy életben tartsa a holokauszt emlékét, még azt követően is, hogy az utolsó holokauszttúlélők eltávoztak közülünk.

Ahhoz, hogy megzabolázzuk az antiszemitizmus ősrégi veszedelmét, tartós erőfeszítéseket kell tenni. Ahogy a Soá-túlélő Primo Levi mondta: „Megtörtént, így hát ismét megtörténhet”. Az antiszemita támadások számának veszélyes növekedése mind arra emlékeztet, hogy nem hagyhatunk fel az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló szakadatlan kollektív erőfeszítéseinkkel. Ezen túlmenően a zsidó élet nemcsak védelemre érdemes, hanem arra is, hogy a zsidó élet minden sokszínűségében virágozhasson.

Európa csak akkor virágozhat, ha zsidó közösségei is virágoznak.

(1)

A Soá a „katasztrófa” héber megfelelője, míg a holokauszt az „egészen elégő áldozat” görög szóból származik. Ez a stratégia mindkét fogalmat használja. https://aboutholocaust.org/hu/facts/mi-a-kueloenbseg-a-holokauszt-es-a-soa-koezoett

(2)

  484. sz. Eurobarométer felmérés: Perceptions of antisemitism (Az antiszemitizmus észlelése), 2019. január és Experiences and perceptions of antisemitism Second survey on discrimination and hate crime against Jews in the EU (Antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatok és észlelések – Második felmérés a zsidókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésekről és gyűlölet-bűncselekményekről az Európai Unió tagállamaiban), 2018 ( Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése ).

(3)

  Coronavirus and the plague of antisemitism (Koronavírus és az antiszemitizmus pestise) , Community Security Trust, 2021.

(4)

Például sárga Dávid-csillag viselése, amelyen a héber ábécére hasonlító betűkkel szerepel a „nem oltott” felirat.

(5)

  The rise of antisemitism online during the pandemic - A study of French and German content (Az antiszemitizmus térnyerése az interneten a világjárvány idején – tanulmány a francia és a német tartalmakról) , 2021. június.

(6)

A zsidó közösségek nagysága tagállamonként igen eltérő. Franciaországban mintegy félmillió zsidó él, míg a legkisebb közösségek csak néhány ezer, sőt esetenként csupán néhány száz tagot számlálnak, gyakran még mindig a holokauszt következményeként.

Jews in Europe at the turn of the Millennium (Zsidók Európában az ezredfordulón). Population trends and estimates (Tendenciák és becslések a lakosságszám alakulásában), Sergio DellaPergola és Daniel Staetsky, JPR European Jewish Demography Unit, 2020. október.

(7)

  Antisemitism: Overview of antisemitic incidents recorded in the European Union 2009- 2019 (Antiszemitizmus: az Európai Unióban 2009 és 2019 között bejelentett antiszemita incidensek áttekintése), FRA.

(8)

2013-ban a válaszadók 33 %-a mondta azt, hogy fizikai támadástól tart. 2018-ban ez az arány 40 %-ra emelkedett. „A zsidók elleni megkülönböztetés és gyűlölet-bűncselekmények az uniós tagállamokban: az antiszemitizmus tapasztalatai és észlelése”, 2013 ( Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2013. évi első felmérése ); ( Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése ).

(9)

  Are Jews leaving Europe? (A zsidók elhagyják Európát?), szerző: Daniel Staetsky, JPR Report, 2017. január.

(10)

  International Migration of Jews (A zsidók nemzetközi migrációja), szerző: Sergio DellaPergola, 2007.

(11)

Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérésében részt vett válaszadók 70 %-a véli úgy, hogy saját országának kormánya nem küzd hatékonyan az antiszemitizmus ellen.

(12)

  A faji egyenlőségről és a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvek 2000-es elfogadását követően Prodi bizottsági elnök 2004-ben „Európa az antiszemitizmus ellen, a sokféleség Uniójáért” címmel magas szintű konferenciát hívott össze. Ugyanebben az évben a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (EUMC) kidolgozta az antiszemitizmus munkadefinícióját, amely később a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus-definíciójának alapjául szolgált.  

(13)

  Az Európai Parlament 2017. június 1-jei állásfoglalása az antiszemitizmus elleni küzdelemről .

(14)

  A Tanács nyilatkozata az antiszemitizmus elleni küzdelemről , 2018. december 6.

(15)

  Az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos munkája .

(16)

  A Tanács nyilatkozata az antiszemitizmus elleni küzdelem általános érvényesítéséről , 2020. december 2.

(17)

2020 óta: A 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia; a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv; a 2020–2030-as időszakra vonatkozó, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer; 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia, a 2021–2030-as időszakra vonatkozó, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia. Emellett az Európai Bizottság létrehozott egy egyenlőséggel foglalkozó munkacsoportot, és kinevezett egy, a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátort.

(18)

Ez a stratégia  széles körű konzultáción  alapszik, amely nemzeti és regionális hatóságok, zsidó közösségek és szervezetek, független szakértők és kutatók, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, nemzetközi szervezetek és más érdekelt felek részvételével zajlott (az összefoglaló jelentést lásd  itt ).

(19)

 Lásd például: Graham, D. és Boyd, J.: „ Understanding more about antisemitic hate crime: Do the experiences, perceptions and behaviours of European Jews vary by gender, age and religiosity? ” (Az ismeretek bővítése az antiszemita bűncselekményekről: eltérhetnek-e az európai zsidók tapasztalatai, észlelései és viselkedése nem, életkor és vallásosság szerint?) – Institute for Jewish Policy Research, 2017.

(20)

 Az antiszemitizmus elkövetőiről bővebben lásd az FRA 2018. évi második felmérését .

(21)

Számos érdekelt fél által használt terminológia, összhangban az IHRA fogalommeghatározásával, például amikor azzal vádolják a zsidó polgárokat, hogy jobban hűek Izraelhez vagy a zsidók állítólagos prioritásaihoz világszerte, mint saját nemzetük érdekeihez; amikor azt állítják, hogy Izrael Állam létezése rasszista törekvés; amikor a zsidókat teszik kollektíven felelőssé az izraeli állam cselekedeteiért.

(22)

 Az európai zsidók 79 %-a érzi úgy, hogy őket hibáztatják Izrael Állam valamely tettéért. 69 %-uk mondja azt, hogy az arab-izraeli konfliktus kihatással van a biztonságérzetükre ( az FRA 2018. évi második felmérése ).

(23)

A definíció így szól: Az antiszemitizmus a zsidók olyan megítélése, amely a velük szembeni gyűlölet kifejezéseként nyilvánulhat meg. Az antiszemitizmus verbális és fizikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó személyekre és/vagy e személyek vagyonára, a zsidó közösségi intézményekre és vallási létesítményekre irányulnak. Az IHRA definíciójához számos, illusztrációként szolgáló példa tartozik.

(24)

Az IHRA definícióját a 2018. és 2020. évi tanácsi nyilatkozatok és az Európai Parlament 2017. június 1-jei állásfoglalása is jóváhagyta. Oktatási, képzési célokra és az antiszemitizmus leleplezésére használják, és nincs hatással az uniós vagy nemzeti jogi definíciókra, amelyek meghatározzák, hogy egy magatartás vagy beszéd milyen mértékben valósít meg jogellenes megkülönböztetést, gyűlöletbeszédet, gyűlölet-bűncselekményre irányuló elfogult szándékot vagy az antiszemitizmus jogellenes megnyilvánulását.

(25)

A közelmúltban az antiszemitizmus más definícióit is kidolgozták, ilyen például a Nexus-dokumentum (2020) és a Jeruzsálemi Nyilatkozat az Antiszemitizmusról (2021).

(26)

  Handbook for the practical use of the IHRA working definition of antisemitism (Kézikönyv az antiszemitizmus IHRA szerinti munkadefiníciójának gyakorlati alkalmazásáról).

(27)

Hasznos referenciaként szolgálhatnak az Európa Tanács Rasszizmus Elleni Bizottsága (ECRI) által 2021. szeptember 14-én közzétett, az antiszemitizmus megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló általános politikai ajánlások is.

(28)

  A Tanács nyilatkozata az antiszemitizmus elleni küzdelem általános érvényesítéséről , 2020. december 2.

(29)

  Azok az uniós tagállamok, amelyek már elfogadták vagy jóváhagyták az IHRA fogalommeghatározását : Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(30)

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretben.

(31)

  C(2021) 2699 final ; CERV program .

(32)

  (EU) 2021/240 rendelet .

(33)

Az Antisemitism: Overview of antisemitic incidents recorded in the European Union 2009-2019 (Antiszemitizmus: az Európai Unióban 2009 és 2019 között bejelentett antiszemita incidensek áttekintése) című dokumentumból kitűnik, hogy mind a tagállamok, mind az ezen a területen dolgozó civil társadalmi szervezetek hivatalosan bejelentett incidensek ezreit jegyzik fel évente.

(34)

Az IHRA antiszemitizmus-definíciójával összhangban.

(35)

  Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése .

(36)

  Young Jewish Europeans: perceptions and experiences of antisemitism  (Fiatal zsidó európaiak: az antiszemitizmus észlelése és megtapasztalása), FRA, 2019.

(37)

  A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.).  

(38)

2020 októbere óta a Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljeskörűen és helyesen átültessék a kerethatározatot.

(39)

Az EUMSZ 83. cikkében.

(40)

https://ec.europa.eu/newsroom/just/items/51025/en

(41)

  Encouraging hate crime reporting - The role of law enforcement and other authorities (A gyűlölet-bűncselekmények bejelentésének ösztönzése – A bűnüldöző és más hatóságok szerepe), FRA, 2021.

(42)

  COM(2020) 258 final .

(43)

A másodlagos viktimizáció a következőképpen határozható meg: az áldozatok számára esetlegesen a büntetőeljárásban való részvételből – többek között az elkövetőkkel, az igazságügyi hatóságokkal és/vagy a nagyközönséggel való kapcsolatoknak való kitettségből – fakadó negatív következmények.

(44)

  2012/29/EU irányelv .

(45)

  COM(2020) 713 final .

(46)

  Európai Képzési Platform (ETP) .

(47)

  COM(2021) 142 final .

(48)

  Németország és az Egyesült Királyság finanszíroz olyan nem kormányzati szervezeteket , amelyek a rendőrséggel egyeztetett módszertan szerint rögzítik az antiszemita incidenseket. Ezek a nem kormányzati szervezetek kapcsolatban állnak a zsidó közösségi szervezetekkel, és hozzájárulnak a hivatalos rendőrségi statisztikákhoz.

(49)

  Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése .

(50)

A megkérdezett európai zsidók 89 %-a az antiszemitizmust tartja a legnagyobb problémának az interneten; 80 %-uk mondja azt, hogy az antiszemita kijelentések voltak a leggyakoribb mérgező közlések, amelyekkel találkoztak. ( Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése ). A mérgező internetes közlések egyik fő célpontja a zsidóság (platformtól függően az esetek 6,3 %-ától 27,9 %-áig terjedően). Tanulmány: Heroes and scapegoats (Hősök és bűnbakok), 2021.

(51)

  The rise of antisemitism online during the pandemic (Az antiszemitizmus internetes térnyerése a pandémia idején) című tanulmány hétszeres növekedést mutatott ki a francia nyelvű fiókokban megjelenő antiszemita posztok számában, a németeknél ez a növekedés több mint 13-szoros volt a világjárvány ideje alatt.

(52)

  2010/13/EU irányelv .

(53)

  COM(2020) 825 final .

(54)

  The Code of conduct on countering illegal hate speech online . (A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex).

(55)

  Stopping Hate Speech Online: Europol Coordinates First Europe-Wide Action Day (Az online gyűlöletbeszéd megállítása: az Europol koordinálja az első európai szintű akciónapot), 2020. november 5.

(56)

  JOIN(2018) 36 final .

(57)

  COM(2020) 790 final .

(58)

  COM(2021) 262 final .

(59)

  A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex .

(60)

  COM(2021) 206 final .

(61)

  2000/43/EK irányelv.

(62)

Foglalkoztatás és szakképzés, szociális védelem – beleértve a szociális biztonságot –, szociális kedvezmények, oktatás, valamint az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, beleértve a lakhatást is.

(63)

  2000/78/EK irányelv .

(64)

  A sokszínűségi charták uniós platformja.

(65)

  Az egyenlőségre vonatkozó adatokkal foglalkozó alcsoport, FRA, 2019 .

(66)

  Rasszizmus elleni cselekvési terv, COM(2020) 565 final .

(67)

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek európai hálózata.

(68)

Az Európai Bizottság 2020 novemberében létrehozta a Sokféleség és a Társadalmi Befogadás Hivatalát.

(69)

  A fény zsidó ünnepe .

(70)

Az európai zsidók 47 %-a aggódik amiatt, hogy a következő 12 hónap során antiszemita indíttatású szóbeli inzultus vagy zaklatás áldozatává válik, 40 %-uk pedig amiatt, hogy ezen időszakban fizikai támadás éri ( Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése ).

(71)

  Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése .

(72)

  Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése .

(73)

  COM(2020) 605 final .

(74)

  COM(2020) 795 final .

(75)

  COM(2017) 612 final .

(76)

  Iránymutatás – Épületek védelme , JRC, 2020.

(77)

A Bizottság évente, ősszel képzést nyújt a vallási közösségek tagjai számára fenntartott nyilvános terek védelméről.

(78)

  A Tanács következtetései a nyilvános terek védelméről , 2021. június 7.

(79)

  (EU) 2021/784 rendelet .  

(80)

Azaz a sebezhetőségi értékelésre szolgáló eszközt és az EU Quick Guide to support the protection of places of worship (Összefoglaló uniós útmutató az imahelyek védelmének támogatásáról) című dokumentumot.

(81)

  Jews in Europe at the turn of the millennium: Population trends and estimates  (Zsidók Európában az ezredfordulón: tendenciák és becslések a lakosságszám alakulásáról), Sergio DellaPergola és Daniel Staetsky, European Jewish Demography Unit/JPR, 2020.

(82)

  484. sz. Eurobarométer felmérés: Perceptions of antisemitism (Az antiszemitizmus észlelése), 2019. január.

(83)

Az EU-ban élő zsidó személyek 82 %-a számára probléma lenne, ha betiltanák a körülmetélést, a kóser vágás betiltása pedig 69 %-uk számára jelentene gondot ( az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése ).

(84)

A hagyományos vágás (sehitá) az állatok kóser vágása egy, az élelmiszer-előállításra előírt gyakorlat keretében. A zsidók 69 %-a számára problémát jelentene a kóser vágás betiltása ( az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése ).

(85)

  C-336/19. sz. ügy ; Centraal Israëlitisch Consistorie van België és társai, 2020. december 17.

(86)

A 10. cikk (1) bekezdése: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül”. 

(87)

Lásd az ítélet 71. pontját. Az 1099/2009/EK tanácsi rendelet értelmében a hagyományos vágás az érintett vallási közösségek szükségleteihez szükséges mértékben engedélyezett, és a tagállamok által hozott szigorúbb szabályokat megfelelően indokolni kell.

(88)

  COM(2020) 380 final .

(89)

  A kulturális örökségért való fellépés európai kerete .

(90)

  A Farói Egyezményt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2005. október 13-án fogadta el, amelyet 2005. október 27-én nyitottak meg aláírásra a tagállamok számára, és 2011. június 1-jén lépett hatályba.

(91)

  2309 (2019) állásfoglalás .

(92)

Lásd még: Az Európai Bizottság és az EU cseh elnökségének együttes nyilatkozata , amelyet 2009. június 29-én írtak alá.

(93)

  Terezíni Nyilatkozat, 2009 .

(94)

https://europa.eu/youth/discovereu_hu

(95)

A projekt I. szakaszában létrehozott adatbázis itt érhető el: https://pilot-demo.jdcrp.org

(96)

  https://www.esjf-surveys.org/

(97)

  COM(2020) 625 final .

(98)

  COM(2020) 628 final .

(99)

Az ODIHR számos forrást és programot dolgozott ki annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a megkülönböztetés, a gyűlölet-bűncselekmények, az antiszemitizmus és az intolerancia egyéb formáira, többek között a muzulmánokkal, a keresztényekkel és más vallásokhoz tartozókkal vagy más meggyőződést vallókkal szemben. További információk az EBESZ/ODIHR honlapján találhatók.

(100)

A Horizont Európa első pályázati felhívásai például a rasszizmus és az idegengyűlölet különböző strukturális formáival kapcsolatos kutatásokat finanszírozzák, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat és az interszekcionalitást.

(101)

  (2018/C 195/01) tanácsi ajánlás , 2018. május 22.

(102)

Az európaiak kétharmada meg van győződve arról, hogy a holokausztról való megemlékezés segít biztosítani, hogy ilyen atrocitások soha többé ne forduljanak elő. ( CNN Poll: Anti-Semitism in Europe – A shadow over Europe . [A CNN közvéleménykutatása: Antiszemitizmus Európában – árnyék Európa fölött], 2018).

(103)

  https://www.ehri-project.eu/

(104)

Az európai kutatási és innovációs keretprogramokból finanszírozott EHRI most válik a tagállamok közös finanszírozásán alapuló, hosszú távú európai infrastruktúrává.

(105)

  484. sz. Eurobarométer felmérés: Perceptions of antisemitism (Az antiszemitizmus észlelése), 2019. január.

(106)

  Az Alapjogi Ügynökség 2018. évi második felmérése .

(107)

  A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.) .

(108)

  Az IHRA-nak a holokauszttagadásra és a holokauszt elferdítésére vonatkozó munkadefiníciója .  

(109)

  https://ec.europa.eu/newsroom/just/items/700272/default ; www.againstholocaustdistortion.org

(110)

Az IHRA ajánlása a holokauszt elferdítésének felismeréséről és az ez elleni küzdelemről .

(111)

  https://www.jewishagency.org/jewish-population-5782/

(112)

  World Jewish Population 2019 (A világ zsidó népessége, 2019), szerző: Sergio DellaPergola, in: Arnold Dashefsky és Ira M. Sheskin (szerk.): American Jewish Year Book 2019, The Annual Record of the North American Jewish Communities since 1899;

World Jewish Population on Eve of New Year – 14.7 Million, Haaretz (A világ zsidó népessége újévkor – 14,7 millió).

(113)

  https://global100.adl.org/map

(114)

Az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Szudán (2020), majd Marokkó (2021 januárja).

(115)

Egy másik jó példa, hogy zsinagóga építését kezdték meg az Egyesült Arab Emírségekben.

(116)

Meg kell jegyezni, hogy a Rágalmazásellenes Liga kutatása nem tartalmaz az EU-ra vonatkozó átlagadatokat; valamint hogy a „Nyugat-Európa” kategória nem foglalja magában az összes uniós országot. A tagállamonkénti adatokért lásd a honlapot .

(117)

  https://eeas.europa.eu/sites/default/files/06_hr_guidelines_religion_en.pdf  

(118)

  https://eeas.europa.eu/sites/default/files/11_hr_guidelines_external_action_en.pdf

(119)

Ezen túlmenően a fejlesztés emberi jogokon alapuló megközelítéséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum iránymutatást nyújt az uniós alkalmazottak számára a bármely alapon való megkülönböztetésmentességnek a projektciklusba való beépítéséről. Elfogadva: 2021. június 30.

(120)

  Az IHRA fogalommeghatározását nem uniós országok is jóváhagyták vagy elfogadták: Albánia, Argentína, Ausztrália, Bahrein, Dél-Korea, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Guatemala, Izrael, Kanada, Moldova, Szerbia és Uruguay.

(121)

Köztük az Amerikai Államok Szervezetével (amely 2021 júniusában létrehozta az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízott tisztségét) és az Iszlám Együttműködés Szervezetével.

(122)

Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz.

(123)

A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározattal összhangban a költségvetési rendelet 136. cikke 2018-ban további operatív iránymutatásokkal egészült ki „a gyűlöletre és az erőszakra való uszítás megelőzése” érdekében.

(124)

A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé című közlemény és a konfliktussal és válsággal érintett kulturális örökségre vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről szóló tanácsi következtetések , és az erre vonatkozó külön koncepció alkotják az EU munkájának alapját.