(-1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének értelmében az Unió a belső piac kialakítása során a magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon munkálkodik; előmozdítja a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét; valamint küzd a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció ellen. Az Európai Unió működéséról szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikke értelmében az Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a többek közt a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. [Mód. 1]

(1)

2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia, ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174. , illetve 175. cikkének megfelelően. Az ESZA+ keretében végrehajtott valamennyi intézkedésnek tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta), az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt, valamint tekintettel kell lennie a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek az Európai Unió és annak valamennyi tagállama részes fele. [Mód. 2]

(2)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködésével kell kidolgozni, figyelemmel kell lenniük a nemek közötti egyenlőség szempontjára, és azokat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő kell előterjeszteni . Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. [Mód. 3]

(3)

A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, amelyeket a Tanács az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban fogadott el, nevezetesen: a munkaerő-kereslet fellendítése; a munkaerő-kínálat javítása: munkavállalás, készségek és kompetenciák; a munkaerőpiacok működésének és a társadalmi párbeszéd hatékonyságának javítása, valamint a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység elleni küzdelem, így a közszolgáltatások javítása az egészségügyi ágazatban és más ágazatokban, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal együtt az Európa 2020 stratégiát alátámasztó integrált iránymutatások részét képezik.  A(z) […] Európai Tanács elfogadta a tagállamok módosított foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat annak érdekében, hogy a szöveget azokat összhangba hozza a szociális jogok európai pillérének elveivel az európai versenyképesség javítása, valamint a munkahelyteremtés ösztönzése és a beruházások társadalmi kohézió erősítése , a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése ezáltal az európai versenyképesség javítása, valamint az uniós beruházások serkentése érdekében. Annak biztosítására, hogy az ESZA+ teljes összhangban álljon az említett a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások célkitűzéseivel, különös tekintettel a foglalkoztatás , a tagállamoknak programozniuk kell az oktatás, a képzés és a társadalmi kirekesztés, a szegénység és ESZA+ keretében nyújtandó, számukra releváns támogatásokat , figyelembe véve a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén meghatározott célkitűzésekre szóban forgó iránymutatásokat , az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamokat, figyelembe véve valamint az EUMSZ 121 148 . cikke (2 4 ) bekezdésének és 148 121 . cikke (4 2 ) bekezdésének megfelelően elfogadott, vonatkozó integrált iránymutatásokat és releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint – adott esetben – nemzeti szinten a nemzeti foglalkoztatási stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramokat reformprogramok foglalkoztatási és társadalmi szempontjait . Az ESZA+-nak ESZA+ progamnak a kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtásával összefüggő területeket is elő kell segítenie, ilyen különösen az „európai készségfejlesztési program” és az „európai oktatási térség”, a az ifjúsági garancia és más vonatkozó tanácsi ajánlások és egyéb kezdeményezések, mint például az ifjúsági garancia, a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, valamint a kompetenciafejlesztési pálya pályákról , valamint a tartósan munkanélküliek integrációja integrációjáról, a szakmai gyakorlatok európai minőségi keretéről, valamint a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervről szóló ajánlások és kezdeményezések . [Mód. 4]

(4)

2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” című dokumentumra az Unió által adott választ – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a három irány (gazdaság, társadalom és környezet) mentén kiegyensúlyozott és integrált módon kell megvalósítani a fenntartható fejlődést. Nagyon fontos, hogy az Unió valamennyi bel- és külpolitikai területének szerves részévé váljon a fenntartható fejlődés, az Unió pedig az általános problémák megoldására törekedjen az általa alkalmazott szakpolitikákkal. A Tanács üdvözölte a 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című bizottsági közleményt, amely az első lépést jelenti a fenntartható fejlesztési célok elterjesztése, illetve a valamennyi uniós szakpolitikára legfontosabb vezérelvként alkalmazandó fenntartható fejlesztés irányába, beleértve a finanszírozási eszközöket is. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez többek közt a szegénység szélsőséges formáinak felszámolása (1. cél) révén; a minőségi és inkluzív oktatás előmozdítása (4. cél); a nemek közötti egyenlőség előmozdítása (5. cél); a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes körű és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka előmozdítása (8. cél); valamint az egyenlőtlenség csökkentése (10. cél) révén. [Mód. 5]

(4a)

Az Unió és tagállamai céljai között – szem előtt tartva az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai Szociális Chartát –, szerepelnie kell a foglalkoztatás előmozdításának, az élet- és munkakörülmények javításának a tartósan magas foglalkoztatás megvalósítása és a kirekesztés elleni küzdelem céljából, összhangban az EUMSZ 151. cikkével. [Mód. 6]

(4b)

Az európai társadalom továbbra is számos társadalmi kihívással néz szembe. Több mint 100 millióra tehető a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett polgárok száma, az ifjúsági munkanélküliség aránya még mindig kétszerese az általános munkanélküliségi rátának, továbbá javítani kell a harmadik országbeli állampolgárok integrációját. Ezek a kihívások nem csak a közvetlenül érintett polgárok jóllétét fenyegetik, hanem gazdasági és társadalmi nyomás alá helyezik az európai társadalom egészét is. [Mód. 7]

(5)

A gazdasági globalizáció, a  társadalmi egyenlőtlenségek, a migrációs hullám kezelése fokozott biztonsági fenyegetés, és a  kapcsolódó integrációs kihívások kezelése , a tiszta energia és a méltányos átmenet , energiára való átállás, a technológiai változások , a demográfiai hanyatlás, a munkanélküliség általában és az ifjúsági munkanélküliség és a társadalom és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével készségekbe, az oktatásba, a képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba való befektetéssel , a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például a munkaerő az uniós polgárok munkavállalói mobilitásán keresztül is – a  kompetenciák és ismeretek, a foglalkoztatási és szociális politika javításával , valamint a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli növekvő egészségi egyenlőtlenségek kezelésével az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra. [Mód. 8]

(6)

A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, illetve más alapokkal való összehangolását, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket. [Mód. 9]

(7)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a költségvetési rendelet) megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra valamint a pénzügyi eszközök közötti szinergiákra  – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre. E rendeletben meg kell határozni az operatív célkitűzéseket, valamint konkrét rendelkezéseket kell megállapítani az ESZA+ által közvetlen és közvetett irányítás keretében finanszírozásban részesíthető intézkedésekre vonatkozóan. [Mód. 10]

(8)

A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához befogadásához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet (a közös rendelkezésekről szóló újrendelet) [88. cikkével] összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is. [Mód. 11]

(9)

A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja, illetve az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő három ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve az a közvetlen és közvetett irányítás alatt működő egészségügyi ág. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok és a kedvezményezettek esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok. [Mód. 12]

(10)

Az Uniónak hozzá kell járulnia a tagállamok foglalkoztatási politikáihoz az együttműködés ösztönzése és tevékenységeik kiegészítése révén. Az ESZA+ e tágabb célkitűzésére tekintettel azzal is célszerű számolni, hogy a  valamennyi nem szempontjából befogadó, nyílt és tisztességes munkaerőpiacok hatékonyságának fokozása és a színvonalas munkahelyekhez való jutás hozzáférés előmozdítása, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítása, az oktatási rendszerekbe való visszailleszkedés segítése és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, valamint a társadalmi befogadás és az egészségügy javítása, illetve a szegénység csökkentése nemcsak felszámolása továbbra is elsősorban megosztott irányítással történik , hanem és adott esetben a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával is történik kiegészítve ott, ahol uniós szintű fellépésekre van szükség. [Mód. 13]

(11)

Az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program és az ESZA+ összepárosítása az ESZA+ program egészségügyi ága által az egészségügyi rendszer hatékonyságának, hozzáférhetőségének, ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására kifejlesztett kezdeményezések és szakpolitikák kidolgozása és kipróbálása, illetve a tagállamokban az ESZA+ rendelet egyéb ágai által biztosított eszközökkel történő nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtása között is szinergiát teremt. [Mód. 14]

(12)

Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. A pénzügyi keretösszeg egy részét Meg kell határoznia a keretösszegnek a foglalkoztatási és szociális innováció megosztott irányítással , illetve az egészségügyi ág valamint a közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre kell felhasználni vonatkozó megosztását . [Mód. 15]

(13)

Az ESZA+ programnak a tagállamokkal szorosan együttműködve a foglalkoztatás előmozdítására kell törekednie a munkaerőpiacokra való (vissza)illeszkedést be- és visszailleszkedést lehetővé tevő hatékony beavatkozásokkal – főként a fiatalok, illetve a tartósan munkanélküli munkanélküliek, a gondozók, a gazdaságilag inaktív és inaktív személyek hátrányos helyzetű csoportok esetében –, valamint az önfoglalkoztatás , a vállalkozói készségek és a szociális gazdaság támogatásával. Az ESZA+ programnak a  foglalkoztatási politikák és a munkaerőpiacok működésének javítására kell törekednie a munkaerőpiaci intézmények, például az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésének támogatásával annak érdekében, hogy adott esetben jóval célzottabbá és személyre szabottabbá tudják tenni tanácsadási és útmutatási szolgáltatásaikat az álláskeresés és a munka világába való átmenet során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, illetve hogy javíthassák a dolgozók mobilitását és megkülönböztetésmentesen nyújthassák a szolgáltatásaikat . Az ESZA+ -programnak programnak elő kell segítenie a nők munkaerőpiaci részvételét egyebek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly javítását , illetve a gyermekgondozási lehetőségek javítását megfizethető vagy ingyenes, minőségi gyermek- és idősgondozási lehetőségekhez és egyéb gondozási szolgáltatásokhoz vagy minőségi támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó intézkedések révén. Az ESZA+ programnak biztonságos, egészséges és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítására is törekednie kell annak érdekében, hogy a munkával és a változó munkavállalási formákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatoknak és az elöregedő munkaerő igényeinek megfelelő válaszokat tudjon adni. Az ESZA+ programnak olyan intézkedéseket is támogatnia kell, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az oktatásból a foglalkoztatásba való belépést. [Mód. 16]

(13a)

A szociális gazdaságban rejlő munkahelyteremtő potenciál támogatása és felszabadítása céljából az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális gazdasági vállalkozások a nemzeti foglalkoztatási és szociális innovációs programokba, valamint nemzeti reformprogramjaikba történő integrációjának javításához. A szociális gazdasági vállalkozás definíciójának a tagállamok szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályaiban, valamint az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekben rögzített meghatározásokat kell követnie. [Mód. 17]

(14)

Az Mivel az ESZA+ programnak a foglalkoztatásra, a készségekre és a társadalmi befogadásra vonatkozó fő uniós eszköz, elengedhetetlen, hogy az Unió valamennyi részén hozzájárulhasson a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz. E célból olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, megkülönböztetésmentes jellegének, hozzáférhetőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a  nyelvi, vállalkozói és digitális készségekre gondolva , ideértve az adatvédelemmel és információkezeléssel kapcsolatos készségeket is  – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a  munkavállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A tartósan munkanélküli és a hátrányos szociális hátterű személyek esetében különös figyelmet kell fordítani társadalmi szerepvállalásuk megerősítésére. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet és a munkába való visszailleszkedés területén, támogatnia kell az a mindenki számára biztosítandó egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia az inkluzivitáshoz, a versenyképességhez , a horizontális és vertikális szegregáció csökkentéséhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a  szakoktatásba való beruházással, a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel – különös hangsúlyt helyezve a bevált duális rendszerre, amely ötvözi az oktatást és a munkatapasztalatot – , egész életen át tartó pályaorientációval, az iparággal együttműködve a készségigények előrejelzésével a készségigények előrejelzésével szociális partnerekkel való együttműködésben , korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a  nem formális és az informális tanulás támogatásával, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével. Az ESZA+ programnak emellett ösztönöznie kell a kisebbségek tanári hivatáshoz való hozzáférését, az olyan marginalizált közösségek jobb integrációját szem előtt tartva, mint a romák, a kisebbségek és a migránsok. [Mód. 18]

(14a)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok nemzeti terveiben szereplő azon intézkedéseket, amelyek célja az energiaszegénység felszámolása, valamint a veszélyeztetett háztartások, köztük az energiaszegénység által érintett háztartások, valamint adott esetben a szociális lakások energiahatékonyságának előmozdítása, összhangban „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című bizottsági közleménnyel, valamint az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (5) és az (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel  (6) . [Mód. 19]

(14b)

A jövőben az ESZA+ források tagállamok számára való elosztását annak bizonyításához kell kötni, hogy ténylegesen részt vesznek olyan projektekben, amelyek célja az oktatást és a szakmai tapasztalatot ötvöző duális rendszernek az ifjúsági garancia keretében történő bevezetése vagy megerősítése. [Mód. 20]

(15)

Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve , különös figyelmet fordítva a hátrányos szociális hátterű gyermekekre, többek között az intézményi gondozásban élő és a hajléktalan gyermekekre, az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, valamint az oktatási rendszerbe való visszailleszkedésig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami megelőzi a szegénység generációk közötti átörökítését, előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, csökkenti és megelőzi az iskolai lemorzsolódást a korai iskolaelhagyást és társadalmi kirekesztést , javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Az informális tanulás e formái nem helyettesíthetik a rendszeres oktatáshoz való hozzáférést, különösen az iskolára felkészítő és az alapfokú oktatást. Ebben az összefüggésben támogatni szinergiákat, komplementaritást és szakpolitikai koherenciát kell kialakítani az Erasmus programmal a hátrányos helyzetű tanulók megfelelő és aktív megszólítása és külföldi mobilitási tapasztalatokra való szinergiákat felkészítése , különösen illetve a hátrányos helyzetű tanulók határokon átnyúló tanulási célú mobilitásának megkönnyítése mobilitásban való részvételük növelése érdekében. [Mód. 21]

(15a)

A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritás keretében nyújtott támogatás hozzájárul az e rendeletben meghatározott célkitűzésekhez. Az ESZA+ által támogatott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak befogadóknak kell lenniük a területen élő hátrányos helyzetű személyek tekintetében, mind a helyi akciócsoportok irányítása, mind a stratégia tartalmát illetően. Az ESZA-nak képesnek kell lennie arra, hogy a városi és vidéki területeken támogassa a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, valamint az integrált területi beruházásokat. [Mód. 22]

(15b)

Az uniós kohéziós politika hozzáadott értéke különösen a helyi adottságokból kiinduló, területi dimenziójú megközelítésben, a többszintű kormányzásban, a többéves tervezésben, valamint a közös és mérhető célkitűzésekben, az integrált fejlesztési megközelítésben és a közigazgatási kapacitások terén az európai szabványok kialakítását célzó törekvésben rejlik. [Mód. 23]

(15c)

A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nemekkel kapcsolatos szempontok beépítése a programozás minden szakaszában kötelező elv legyen, az operatív programok prioritásainak meghatározásától a végrehajtáson és a nyomon követésen át az értékelésig, valamint hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló kiemelt fellépések támogatásban részesüljenek. [Mód. 24]

(15d)

Az ESZA+ programnak olyan oktatási programokat kell támogatnia, amelyek az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek számára lehetővé teszik a minimális szintű írni-olvasni tudás, számtantudás és digitális kompetenciák elsajátítását a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlással  (7) összhangban. [Mód. 25]

(16)

Az ESZA+ programnak – a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében felmerülő kihívásokat figyelembe véve – elő kell segítenie mindenki számára a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a  vállalkozói és digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében azzal a céllal, hogy olyan készségeket , kompetenciákat és tudást biztosítson az emberek és helyi közösségek számára, amelyek alkalmazkodnak a digitalizációhoz, a technológiai változásokhoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz, így a karbonszegény gazdaságra való átállás által indukált változásokhoz, megkönnyítik a pályaváltást az átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába , a mobilitást, és támogatják különösen az alacsonyan képzett , fogyatékossággal élő és/vagy alulképzett felnőtteket az európai készségfejlesztési programmal összhangban , és a Digitális Európa programmal együttműködve és azt kiegészítve . [Mód. 26]

(17)

A „Horizont Európa” programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ a „Horizont Európa” által támogatott innovatív tanterveket építse be és erősítse meg annak érdekében, hogy felvértezze az embereket a  személyes és szakmai fejlődésükhöz és a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és kompetenciákkal , valamint hogy kezelje a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívásokat . A Bizottságnak biztosítania kell az egészségügyi ág és a Horizont Európa program közötti szinergiákat az egészségvédelem és betegségmegelőzés terén elért eredmények javítása érdekében. [Mód. 27]

(17a)

A Jogok és Értékek programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ képes legyen a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzésére és leküzdésére irányuló fellépések általános érvényesítésére és megerősítésére, valamint hogy konkrét fellépéseket tartalmazzon a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés, ezen belül a megfélemlítés, a zaklatás és az intolerancia megelőzésére. [Mód. 28]

(17b)

A regionális és határon átnyúló szinten megvalósuló európai területi együttműködésnek köszönhetően létrejövő szinergiák a foglalkoztatás, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok befogadása, a demográfiai helyzet, az egészségügy és az oktatás javítását célzó együttműködési projekteket is eredményeztek nemcsak az Unión belül, hanem a csatlakozás előtti szakaszban lévő és a szomszédos országokkal is, ahol az európai együttműködés hozzáadott értéket jelent. Az ESZA+ programnak javítania kell az ilyen típusú projektek finanszírozását, és gondoskodnia kell az e projektek közötti tudástranszferről és az európai szabályozási keret javítására irányuló jogalkotási folyamatról, valamint elő kell mozdítania a bevált gyakorlatoknak az Unió területei közötti megosztását. [Mód. 29]

(18)

Az ESZA+ programnak a kormányzás minden szintjén, beleértve a regionális és helyi szinteket is, támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit , ideértve az (EU) 2018/1999 rendeletben rögzített energiaszegénységet is, azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, felszámolja csökkenti az akadályokat, küzd a hátrányos megkülönböztetést megkülönböztetés ellen , és megszünteti kezeli a társadalmi és az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez többek közt különböző olyan proaktív és reagáló jellegű szakpolitikákat és stratégiákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat , a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanságban élőket, a harmadik országbeli állampolgárokat, köztük a migránsokat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket , többek között a szociális gazdaság célzott támogatásán keresztül . A tagállamoknak támogatniuk kell az ESZA+ intézkedéseit, amelyek a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. október 3-i bizottsági ajánlással  (8) összhangban kiegészítik a nemzeti intézkedéseket, ideértve a megfelelő jövedelemtámogatásra vonatkozó intézkedéseket is. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások szolgáltatásokhoz , például az a személyközpontú egészségügyi ellátás ellátáshoz, a kapcsolódó gondozáshoz és a tartós gondozás gondozáshoz , különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások szolgáltatásokhoz, valamint a megfelelő szociális és megfizethető lakhatáshoz való hozzáféréshez iránymutatást nyújtó szolgáltatásokhoz való időben és egyenlő feltételek mellett történő hozzáférés javítására. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségjavító és betegségmegelőzési szolgáltatások. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét , inkluzivitását és hatékonyságát a munka világának változásaira való reagálás tekintetében . Az ESZA+ programnak kezelnie kell a vidéki területek olyan specifikus hátrányaiból eredő vidéki szegénységet is, mint például a kedvezőtlen demográfiai helyzet, a gyenge munkaerőpiac, az oktatási és képzési, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés. [Mód. 30]

(19)

Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez felszámolásához azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénység szegénységben vagy a társadalmi kirekesztődés kirekesztettségben élők vagy azok kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 2  3 %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység , az időskori szegénység és az élelmiszerhiány kezelésére leküzdésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa kedvezményezettek jellege miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb a lehető legegyszerűbb szabályok vonatkozzanak. [Mód. 31]

(19a)

Az ESZA+ programnak az idős nők szegénységének kezelésére kell törekednie az Unióban, figyelembe véve, hogy a jelenleg 40 %-os nemek közötti nyugdíjkülönbség akut kockázatot jelent a fokozódó elszegényedés tekintetében az idősebb nők körében, különösen a társ nélkül élők esetében, vagyis nyomon kellene követnie az „A nők és a férfiak közötti egyenlő jövedelmi lehetőségről: a nemek közötti nyugdíjak közötti különbségek megszüntetése” című 2015-ös tanácsi következtetésekben  (9) tett kötelezettségvállalásokat. Az idősebb nők körében előforduló szegénységet tovább súlyosbítja az egészségügyi ellátásért és a gyógyszerekért közvetlenül a betegek által fizetendő költségek növekedése, amelyeket az idős betegeknek kell viselni, különösen a nőknek, akik életük nagyobb részét élik le rossz egészségi állapotban, mint a férfiak, elsősorban a hosszabb várható élettartamuk miatt. [Mód. 32]

(19b)

A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás javítása érdekében az ESZA+ programnak ösztönöznie kell a szakosodott NGO-k, valamint a szegénységben élők szervezeteinek aktív részvételét a fentieket célzó programok kidolgozásában és végrehajtásában. [Mód. 33]

(20)

Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és méltányos felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap , az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a harmadik országbeli állampolgárok befogadására pozitív hatást gyakorolni képes alapok keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok , így a migránsok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania , amely magában foglalhat helyi szintű kezdeményezéseket is . [Mód. 34]

(20a)

Az ESZA+ tervezéséért és végrehajtásáért felelős tagállami hatóságoknak egyeztetniük kell a tagállamok által a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap beavatkozásainak irányítására kijelölt hatóságokkal a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának minden szinten a lehető legjobb módon, elsősorban helyi és regionális hatóságok, valamint nem kormányzati szervezetek által megvalósított stratégiákon keresztül és a harmadik országbeli állampolgárok sajátos helyzetére szabott legmegfelelőbb intézkedések révén történő előmozdítása érdekében. Az integrációs intézkedések körének azokra a harmadik országbeli állampolgárokra kell összpontosítania, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállamokban, illetve adott esetben akiknek az esetében a jogszerű tartózkodás engedélyezése folyamatban van valamely tagállamban, a nemzetközi védelemben részesülő személyeket is beleértve. [Mód. 35]

(21)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a szegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk be kell vonniuk a helyi és regionális hatóságokat annak érdekében, hogy biztosítsák a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén egészségügyi területei között , beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt is . A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania biztosítaniuk kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is , figyelembe véve a szociális jogok európai pillérében, az európai szemeszter szociális eredménytáblájában, az ILO tisztes munka programjában meghatározott elveket és jogokat, valamint a regionális sajátosságokat, ezáltal hozzájárulva az EUMSZ 174. cikkében a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése tekintetében meghatározott uniós célok megvalósításához . [Mód. 36]

(21a)

Tekintettel a régiók fejlettségi szintje közötti különbségekre és az eltérő társadalmi realitásokra Unió-szerte, az ESZA+ programnak elegendően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye a regionális és területi sajátosságokat. [Mód. 37]

(22)

A szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális vonatkozás megfelelő kibontakoztatásának, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimális összeg eljusson a legrászorultabbakhoz, a tagállamoknak a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti ESZA+-források legalább 25  27 %-át a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység felszámolására kell elkülöníteniük. Ennek a százaléknak ki kell egészítenie a mélyszegénység elleni fellépés céljára szolgáló nemzeti forrásokat. [Mód. 38]

(22a)

Az összes tagállam megerősítette a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRC), amely a gyermek jogai előmozdításának és védelmének normáját képezi. A gyermekek jogainak előmozdítása az uniós politikák egyik kifejezett célja (a Lisszaboni Szerződés 3. cikke), és a Charta megköveteli, hogy az Unió minden fellépésénél elsődleges szempontként vegyék figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az Uniónak és a tagállamoknak megfelelően kell felhasználniuk az ESZA+ programot a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő gyermekeket érintő hátrányok ördögi körének megtörésére a „Beruházások a gyermekek érdekében” című 2013. évi bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint. Az ESZA+ programnak támogatnia kell a hatékony beavatkozásokat előmozdító intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesítéséhez. [Mód. 39]

(22b)

Figyelemmel a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjére az Unióban (2017-ben 26,4 %), valamint a szociális jogok európai pillérére, amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek az esélyegyenlőség javítása érdekében joguk van meghatározott intézkedésekre, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ programból származó forrásaik legalább 5 %-át az európai gyermekgarancia programra kell elkülöníteniük, hogy hozzájáruljanak a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő feltételek mellett történő hozzáféréséhez a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében. A gyermekekbe való korai befektetés e gyermekek és a társadalom egésze számára jelentős megtérülést eredményez, és döntő fontosságú a hátrányos helyzet ördögi körének a korai években való megtörésében. A gyermekek készségei és képességei fejlesztésének támogatása lehetővé teszi számukra a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatását, a legjobb oktatási és egészségügyi eredmények elérését, és segíti őket abban, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak, és fiatalokként növeljék esélyeiket a munkaerőpiacon. [Mód. 40]

(23)

Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt (NEET-fiatalok), és amely még magasabb a hátrányos társadalmi helyzetből származó fiatalok esetében  – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő megfelelő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például különösen az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a  színvonalas munka világába és az oktatásba visszavezető és hatékonyan bevonó intézkedéseket, – adott esetben a  tartósan munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok, között prioritás meghatározásával –a legnehezebben megszólítható fiatalok és a sérülékeny helyzetben lévő fiatalok előnybe részesítésével , például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat támogatást nyújtsanak a fiataloknak., Az érintett tagállamoknak ezért a megosztott irányítás alatti és szolgáltatásaikat mindenfajta megkülönböztetéstől mentesen biztosítsák. A tagállamoknak az ESZA+ -ág keretében a nemzeti források forrásainak legalább 10  3 %-át a fiatalok foglalkoztathatóságára , a folyamatos oktatásra, a minőségi foglalkoztatásra, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó politikák támogatására kell elkülöníteniük. Azoknak a tagállamoknak, ahol a NEET-fiatalok aránya az uniós átlag felett, vagy 15 % felett van, az ESZA+ nemzeti forrásainak legalább 15 % -át az e területet érintő, a megfelelő területi szinten hatást gyakorló politikák támogatására kell fordítaniuk. [Mód. 41]

(23a)

Mivel egyre inkább elmélyülnek a szubregionális különbségek, beleértve a gazdagabb, de elszegényedett területekkel is rendelkező régiókat is. [Mód. 42]

(23b)

Tekintettel az ESZA+ alkalmazási körének kiterjesztésére, a program céljainak teljesülése érdekében biztosítani kell, hogy az extra feladatok megnövelt költségvetéssel párosuljanak. Nagyobb mértékű finanszírozás szükséges a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez, a szegénység felszámolásához és a szakmai fejlődés és képzés támogatásához, különösen a digitális munkahelyeken, összhangban a szociális jogok európai pillérében rögzített elvekkel. [Mód. 43]

(23c)

Tartósan meg kell erősíteni az EURES-t, mindenekelőtt az internetes platform átfogó fejlesztése és a tagállamok aktív részvétele révén. A tagállamoknak hatékonyabban kell használniuk a már létező modellt, és az EURES-rendszerben közzé kell tenniük a megüresedő munkahelyekre vonatkozó valamennyi információt. [Mód. 44]

(24)

A tagállamoknak gondoskodniuk és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az említett alapokból ESZA+ által, illetve más uniós programokból és eszközökből, így az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, az Erasmus programból, a Menekültügyi és Migrációs Alapból, a Horizont Európa programból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a Digitális Európa programból, az InvestEU programból, a Kreatív Európa programból vagy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott fellépések közötti összhangról összhangot és kiegészítő jellegről jelleget, illetve ki kell aknázniuk az ezek közti szinergiákat . [Mód. 45]

(25)

Az EUMSZ 349. és 174. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, illetve a ritkán lakott északi régiók és szigetek a közös politika politikák és az uniós programok értelmében egyedi intézkedésekre jogosultak. Ezeknek a régióknak súlyos és tartós természeti hátrányaik miatt egyedi támogatásra van szükségük . Az állandó korlátok miatt ezek a régiók egyedi támogatást igényelnek. [Mód. 46]

(25a)

Az EUMSZ 174. cikkével összhangban a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a súlyos és állandó demográfiai hátrányban lévő régiók, például az elnéptelenedett régiók és a gyéren lakott régiókat érintő korlátozások és nehézségek kezelésére irányuló egyedi politikák kidolgozásához és végrehajtásához. [Mód. 47]

(26)

Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője uniós intézmények és a helyi, regionális, nemzeti hatóságok és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Fontos ezért Ezért alapvető fontosságú , hogy a tagállamok ösztönözzék a regionális és helyi hatóságokkal partnerségben biztosítsák a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a megosztott irányítású társadalmi szervezetek, az egyenlőséggel foglalkozó testületek, a  nemzeti emberi jogi intézmények és más releváns vagy reprezentatív szervezetek érdemi részvételét az ESZA+ programozásában és végrehajtásában , az operatív programok prioritásainak meghatározásától kezdve az eredmények és a hatás nyomon követéséig és értékeléséig, összhangban a Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete  (10) által létrehozott, az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexszel . Emellett a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség védelme érdekében az egyenlőséggel foglalkozó testületeknek és a nemzeti emberi jogi intézményeknek is minden szakaszban részt kell venniük. [Mód. 48]

(26a)

Az irányító hatóságok és a partnerek közötti felelősségteljes kormányzáshoz és partnerséghez a kapacitásépítés hatékony és eredményes alkalmazása szükséges az érdekeltek tekintetében, akik részére a tagállamoknak megfelelő összegű ESZA+ forrásokat kell elkülöníteniük. Mivel a megosztott irányítású ESZA+ operatív céljai között már nem szerepel az intézményi kapacitásokba és a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságába történő, nemzeti, regionális és helyi szintű beruházás a reformok végrehajtása, a szabályozás javítása és a felelősségteljes kormányzás céljából, a strukturálisreform-támogató program ellenben tartalmazza ezeket, szükséges, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a két eszköz közötti hatékony koordinációt. [Mód. 49]

(27)

A szociális innováció és a szociális gazdaság támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák jobban megfeleljenek a társadalmi változásoknak, és – többek közt helyi szinten is – ösztönözzék, illetve támogassák az innovatív megoldásokat. Különösen az innovatív megoldások elterjesztését megelőző tesztelés és értékelés bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA+ által nyújtott célzott támogatások szükségességét. [Mód. 50]

(27a)

Az ágazatközi együttműködésben rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása és a más szakpolitikai területekkel való szinergiák és koherencia az ESZA+ általános céljainak elérését szolgáló javítása érdekében a programnak olyan innovatív intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a sport és a testmozgás, illetve a kultúra révén ösztönzik a társadalmi befogadást, küzdenek az ifjúsági munkanélküliség ellen – különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra –, javítják a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi beilleszkedését, valamint előmozdítják az egészséges életmódot és a betegségmegelőzést. [Mód. 51]

(28)

A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. A nemekkel kapcsolatos szempontokat valamennyi végrehajtott programban figyelembe kell venni azok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. Ennek megfelelően az ESZA+ programnak különösen meg kell felelnie az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének, amely kimondja, hogy tilos bármilyen, nemen, fajon, színen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés; továbbá meg kell tiltani minden nemi jelleg, nemi identitás, vagy állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról is, hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10. cikkével összhangban, másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához , többek között az oktatás, a munkavállalás, a foglalkoztatás és az egyetemes hozzáférhetőség tekintetében . Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a az lakossági/intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra gondozásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös és interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. Az (EU) …/… [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait elszámolhatóságára vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a Chartában foglaltakkal, és azokat nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani. [Mód. 52]

(28a)

Meg kell fontolni a regionális mutatók alkalmazását annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a szubregionális különbségeket. [Mód. 53]

(28b)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a nyelvek tanulását, elősegítve a kölcsönös megértést és egy befogadó társadalom kiépítését, többek között az Európa Tanács által a menekültek számára kidolgozott nyelvi támogató eszközkészlet tagállamok általi szélesebb körű átvétele révén is. [Mód. 54]

(29)

Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító hatóságok a nyilvántartásokból gyűjthessék az adatokat, ahol amennyiben ott ilyen adatok – esetleg nemek szerinti bontásban – elérhetők , tiszteletben tartva a nyilvántartásokban személyes adatok védelmét az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével  (11) összhangban . Célszerű lenne ösztönözni az adatok elektronikus továbbításának folytatását, mivel ez segít az adminisztratív terhek csökkentésében. [Mód. 55]

(30)

A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében e rendelet alkalmazásában a nemzeti adatkezelőknek az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezniük a feladataikat.

(31)

A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az ötletek helyi szintű vizsgálatát, az életképes ötleteket ötletek esetében pedig azt, hogy azok megvalósítását adott esetben szélesebb körben vagy különböző régiók vagy tagállamok más környezetben környezetében az ESZA+ -ból és más forrásokból származó pénzügyi támogatással lehet továbbfolytatni származó pénzügyi támogatással vagy más forrásokkal kombinálva folytassák . [Mód. 56]

(32)

Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi állami foglalkoztatási szolgálatai, közötti a Bizottság és a Bizottsággal való szorosabb szociális partnerek közti szoros együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak – a szociális partnerek bevonásával – a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni. Az ESZA+ hatálya kiterjed a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és szociális partnerek közötti határokon átnyúló partnerségekre és azok tevékenységeire a mobilitás, valamint a határokon átnyúló munkaerőpiacok átláthatóságának és integrációjának tájékoztatás, tanácsadás és elhelyezés révén történő előmozdítása érdekében. Ezek számos határ menti régióban fontos szerepet játszanak a valódi európai munkaerőpiac kialakításában. [Mód. 57]

(33)

A mikrovállalkozások, a szociális gazdaság és a szociális gazdasági vállalkozások számára hozzáférhetetlen finanszírozási eszközök a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadályt jelentik, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerülő emberek számára. Az ESZA+-rendelet meghatározza a piaci ökoszisztéma létrehozásához szükséges rendelkezéseket, hogy javuljon a szociális gazdasági vállalkozások számára a finanszírozási és támogató eszközök kínálata és hozzáférhetősége , többek közt a kulturális és kreatív ágazatban is, a leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a sérülékeny hátrányos helyzetű csoportok – szükségleteinek kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni. A program szakpolitikai célkitűzéseinek elérését az InvestEU Alap szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai keretéből származó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják. [Mód. 58]

(33a)

A Bizottságnak uniós szinten be kell vezetnie egy egyértelmű kritériumokon alapuló „európai szociális gazdaság címkét” a szociális és szolidaritásalapú vállalkozások számára, amelynek célja, hogy rávilágítson e vállalkozások sajátos jellemzőire és társadalmi hatására, növelje ismertségüket, ösztönözze a beruházásokat, megkönnyítse a finanszírozáshoz jutást és az egységes piacra való bejutást azon szereplők számára, akik készek arra, hogy nemzeti szinten vagy más tagállamokban terjeszkedjenek, tiszteletben tartva az ágazatban és a tagállamokban érvényben lévő különböző jogi formákat és kereteket. [Mód. 59]

(34)

Több ESZA+-célkitűzés elérésében is kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői, köztük a karitatív szereplők, mivel ők finanszírozást, illetve innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elősegítéséhez. Az ESZA+ fellépéseibe ezért adott esetben be kell vonni a karitatív szereplőket, például az alapítványokat és adományozókat, különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák , feltéve, hogy azok nem rendelkeznek olyan politikai vagy társadalmi célkitűzésekkel, amelyek ellentétesek az Unió elveivel . [Mód. 60]

(34a)

A transznacionális együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bír, ezért azt – kivéve azon kellően indokolt esetekben, amelyekben figyelembe veszik az arányosság elvét – valamennyi tagállamnak támogatnia kell. Erősíteni kell a Bizottságnak a tapasztalatcsere elősegítésében és a vonatkozó kezdeményezések végrehajtásának összehangolásában betöltött szerepét is. [Mód. 61]

(35)

Az EUMSZ 168. cikkével összhangban valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Uniónak ki kell egészítenie és támogatnia kell a nemzeti egészségügyi szakpolitikákat, bátorítania kell a tagállamok közötti együttműködést, és elő kell segítenie programjaik összehangolását, miközben teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikák meghatározására, illetve az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét.

(35a)

A Bizottságnak növelnie kell a tagállamok és az alulreprezentált szervezetek részvételét azzal, hogy amennyire lehet, csökkenti a részvételt akadályozó tényezőket, köztük a finanszírozási kérelemhez és a finanszírozás fogadásához kapcsolódó adminisztratív terheket. [Mód. 62]

(35b)

Az Unió egyik elsődleges célja, hogy megerősítse az egészségügyi rendszereket azáltal, hogy támogatja az egészségügy és a betegellátás digitális átalakítását, fenntartható egészségügyi információs rendszert fejleszt, valamint támogatja a hatékonyabb, hozzáférhetőbb és rugalmasabb egészségügyi rendszerek kialakítására irányuló nemzeti reformokat. [Mód. 63]

(36)

Ha az emberek egészségesek maradnak Az EUMSZ 168. cikkében megállapított követelmények teljesítése érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Ha megkülönböztetés nélkül minden ember egészséges és hosszabb ideig aktívak aktív marad , valamint lehetőséget kapnak kap arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük vállaljon egészsége gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. Az egészségre hatást gyakorló innováció, többek között a társadalmi innováció támogatása és elismerése hozzájárul az egészségügyi ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák megoldásához a demográfiai változások jelentette kihívások kezelésével összefüggésben. Továbbá az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések fontosak az „inkluzív növekedés” céljainak eléréséhez.  A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” (12) elérését. [Mód. 64]

(36a)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az uniós lakosság egészségének javítása érdekében alapvető fontosságú, hogy ne csak a testi egészség és a szociális jólét kerüljön fókuszba. A WHO szerint a fogyatékossággal leélt évek mintegy 40 %-a mentális egészségügyi problémákra vezethető vissza. A mentális egészségügyi problémák továbbá sokfélék, tartósak, okot adhatnak diszkriminációra, és jelentősen hozzájárulnak az egészségügyi egyenlőtlenségekhez. Ezenfelül a gazdasági válság is hatással van a mentális egészséget meghatározó tényezőkre, mivel a védelmet ellátó tényezők gyengülnek, a kockázati tényezők pedig erősödnek. [Mód. 65]

(37)

Az európai uniós egészségügyi rendszerek tapasztalatainak és közös értékeinek, illetve elveinek a Tanács 2006. június 2-i következtetései szerint támogatniuk kell az innovatív, hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek tervezésére és irányítására vonatkozó döntéshozatali eljárást, a jó minőségű , személyközpontú egészségügyi ellátáshoz és kapcsolódó gondozáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító eszközök fejlesztését és a legjobb gyakorlatok szélesebb körben történő önkéntes bevezetését. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségfejlesztési és betegségmegelőzési szolgáltatások. [Mód. 66]

(37a)

A közegészségügy területét (2003–2008) és az egészségügy területét (2008–2013 és 2014–2020) érintő előző uniós cselekvési programok – amelyeket az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal  (13) , az 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal  (14) , illetve a 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (15) hoztak létre („az előző egészségügyi programok”) – értékelése kedvező volt, mivel számos fontos eredményt és javulást értek el. Az ESZA+ egészségügyi ágának az előző egészségügyi programok eredményeire kell épülnie. [Mód. 67]

(37b)

Az ESZA+ egészségügyi ágának olyan eszköznek kell lennie, amely intézkedéseket segít elő olyan területeken, ahol uniós hozzáadott érték áll fenn, amit a következők alapján lehet bizonyítani: a bevált gyakorlatok tagállamok és régiók közötti cseréje; az ismeretek megosztását vagy kölcsönös tanulást célzó hálózatok támogatása; az egészségügyi szakemberek képesítésének támogatása; a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek kezelése azok kockázatainak csökkentése és következményeinek enyhítése érdekében; a belső piaccal kapcsolatos egyes olyan kérdések kezelése, ahol az Unió megfelelő jogosultsággal rendelkezik jó minőségű megoldások biztosítására a tagállamokban; az egészségügyi innovációban rejlő potenciál felszabadítása; olyan tevékenységek, amelyek összehasonlító teljesítményértékelési rendszer létrehozásához vezethetnek a megalapozott uniós döntéshozatal megkönnyítése érdekében; a hatékonyság javítása a források párhuzamosságok miatti pazarlásának elkerülésével, valamint a pénzügyi források felhasználásának optimalizálása. [Mód. 68]

(38)

Az ESZA+ egészségügyi ágának hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez , a korai diagnózishoz az Unió polgárainak Unióban élők egész élete során, illetve az egészség fejlesztéséhez azzal, hogy foglalkozik az egészségügyi kockázatot jelentő tényezőkkel, például a  dohánytermékek használatával, a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, a környezeti egészségügyi kockázatokkal, az illegális kábítószer-fogyasztással, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésével, az elhízással, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal , amelyek összefüggnek a szegénységgel és a testmozgás hiányával, támogatja továbbá az egészséges életmódnak kedvező környezeteket , a kockázati tényezők lakosság általi jobb megismerését, és életünk végéig az egészség minden területén a fertőzések és a megelőzhető fertőző betegségek okozta terheket és következményeket többek között védőoltásokkal csökkentő, jól kidolgozott közegészségügyi beavatkozásokat a tagállamok vonatkozó stratégiákkal összhangban álló fellépéseinek kiegészítése érdekében. Ebben az összefüggésben külön figyelmet kell fordítani az egészségnevelésre, mivel az segíti az egyéneket és közösségeket az egészségi állapotuk javításában, ismereteik bővítésében, és hatással van hozzáállásukra. Napjaink egészségügyi problémáit csak uniós szintű együttműködéssel és az egészségügy területére irányuló folytatólagos uniós fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Az ESZA+ „egészségügy” ágának támogatnia kell a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, olyan hatékony , figyelemfelkeltő és mindenkihez eljutó megelőzési modelleket, innovatív technológiákat és új üzleti modelleket és megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek hozzájárulnak a tagállamok innovatív, hatékony , hozzáférhető és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítik az európai polgárok Unió városaiban és vidéki területein élők jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. [Mód. 69]

(38a)

Az egészségügyi ág intézkedéseinek végrehajtása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell egy egészségügyi irányítóbizottság létrehozását. A Bizottságnak ezenkívül megoldásokat és módszereket kell javasolnia az egészséghez kapcsolódó fellépéseknek az európai szemeszter folyamatával való összehangolására, amely felhatalmazást kapott arra, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek és szociális védelmi rendelkezések hozzáférhetőségének és fenntarthatóságának növelését célzó egészségügyi reformokra tegyen ajánlásokat. [Mód. 70]

(39)

Az Unióban a nem átvihető betegségek felelősek a korai halálozás több mint 80 %-áért, a hatékony megelőzésnek pedig számos, határokon átnyúló vonatkozása van , és számos, ágazatokon átívelő fellépést tesz szükségessé . Az Európai Parlament és a Tanács is hangsúlyozta, hogy a felkészültség támogatásával és a válaszadási kapacitás kiépítésével csökkenteni kell a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például a hirtelen és halmozott környezeti kibocsátás és környezetszennyezés, az átvihető betegségek és egyéb biológiai, kémiai, környezeti és ismeretlen veszélyek közegészségügyi következményeit. [Mód. 71]

(39a)

Elengedhetetlen a határokon át terjedő betegségek, például a HIV/AIDS, tuberkulózis és vírushepatitis járványok megfékezésére irányuló innovatív közösségi alapú megközelítésekbe történő folyamatos beruházás, mivel a betegségek szociális vonatkozásai meghatározó tényezők a tekintetben, hogy sikerül-e ezeket a betegségeket mint járványokat az Unióban és a szomszédos országokban megszüntetni. A fenntartható fejlesztési célok HIV/AIDS, tuberkulózis és hepatitisz tekintetében meghatározott célkitűzéseinek elérése szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy Európában ambiciózusabb politikai irányítás és megfelelő technikai és pénzügyi eszközök biztosítsák az e betegségekkel szembeni fenntartható, regionális fellépést. [Mód. 72]

(40)

Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a polgárok egészsége szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentette teher csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása , valamint az antimikrobiális rezisztencia felszámolásának elősegítése érdekében e szerek alkalmazásának csökkentése is . [Mód. 73]

(41)

Az egészségügyi technológiaértékelés terén az uniós szintű együttműködés támogatása érdekében a Bizottság a közelmúltban javaslatot (16) tett az egészségügyi technológiák értékelésére azzal a céllal, hogy javuljon a betegek számára az innovatív egészségügyi technológiákhoz való hozzáférés, jobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és javuljon az üzleti kiszámíthatóság.

(42)

Tekintettel az ESZA+ egészségügyi ágához tartozó bizonyos célkitűzések sajátos jellegére, illetve az ág keretében megvalósuló fellépések típusára, a tagállamok érintett illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a civil társadalom aktív támogatása mellett végrehajtsák az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. A költségvetési rendelet [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki , valamint adott esetben a civil szervezeteket , és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak. [Mód. 74]

(42a)

A program nyomon követésével kapcsolatos hatékonysági problémák és hiányosságok kezelése és a teljesítmény javítása érdekében a Bizottságnak program- és intézkedésszintű nyomonkövetési mutatókat kell bevezetnie és használnia, amelyekkel biztosítja a program céljainak teljesítését. [Mód. 75]

(42b)

Az ESZA+ programnak fel kell számolnia a civil társadalom részvétele előtt álló akadályokat, egyebek mellett a pályázati eljárások egyszerűsítésével, a pénzügyi kritériumok lazításával, egyes esetekben a biztosítandó társfinanszírozás elengedésével, valamint – oktatáson és képzésen keresztül – a betegek, a betegszervezetek és más érintettek kapacitásainak fejlesztésével. A programnak emellett törekednie kell arra, hogy lehetővé tegye a program céljainak teljesítését előmozdító civil hálózatok és szervezetek, köztük az uniós szintű szervezetek uniós szintű működését. [Mód. 76]

(42c)

Az ESZA+ egészségügyi ágának végrehajtása során tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatásköreit. Tiszteletben tartva a Szerződésből fakadó kötelezettségeket és a tagállamoknak azt a szerepét, amelyet az uniós döntéshozatali folyamatban mint elsődleges tárgyaló felek betöltenek, szubnacionális szinten be kell vonni az érintett hatóságokat annak érdekében, hogy az uniós egészségpolitikának a helyi szintű szociális politikákba való integrálásával gondoskodjanak annak tényleges és tartós hatásáról. [Mód. 77]

(43)

Az európai referenciahálózatok olyan hálózatok, amelyeken belül egészségügyi szolgáltatók Európa-szerte együttműködnek azon összetett és ritka betegségek és állapotok leküzdése céljából, amelyek rendkívül speciális kezelést, valamint a szaktudás és az erőforrások fokozott koncentrációját igénylik. Az európai referenciahálózatokat a 2014/287/EU bizottsági végrehajtási határozatban (17) meghatározott jóváhagyási eljárás szerint az európai referenciahálózatok tagállami tanácsa hagyja jóvá. A költségvetési rendelet [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni ezeket a hálózatokat, és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani az európai referenciahálózatoknak.

(44)

Az Unió egészségügyi jogalkotásának azonnali hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és rugalmasságára, illetve a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), illetve a dohánytermékekre vonatkozó jogalkotásra, a betegek határokon átnyúló egészségüggyel és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos jogaira vonatkozó keretszabályozás nagyon fontos az Unió egészségvédelme szempontjából. A szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak Emellett számos más uniós jogi aktus gyakorol jelentős hatást az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett egészségre, többek között az élelmiszerekkel és az élelmiszerjelöléssel, a területen légszennyezéssel, az innováció endokrin károsító anyagokkal és a kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania. Folyamatosan fejleszteni kell ezért az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist növényvédő szerekkel kapcsolatos jogszabályok. Egyes esetekben nem ismerjük pontosan a környezeti kockázatot jelentő tényezők halmozott hatását, ami elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelenthet a polgárok egészségére . [Mód. 78]

(44a)

Az egészségügyi vonatkozással bíró szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett a területen az innováció és a kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania, miközben továbbra is a Szerződésekben rögzített elővigyázatossági elven kell alapulnia. Folyamatosan fejleszteni kell tehát az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist, a független vizsgálatok lehetőségének biztosítása, és ezáltal az uniós folyamatok iránti általános bizalom újbóli megerősítése érdekében, és mivel e tudásbázis megosztása jellegénél fogva közérdek, biztosítani kell a legmagasabb szintű átláthatóságot. [Mód. 79]

(44b)

Önmagában az egészségügyi ágazat nem tud választ adni az egészségügyi kihívásokra, mivel az egészségre számos, az ágazaton kívüli tényező hatást gyakorol. Ezért, ahogyan azt a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés megállapította, az egészségügyi szempontok minden szakpolitikai területen történő érvényesítése fontos ahhoz, hogy az Unió választ tudjon adni a jövőbeni kihívásokra. Az egészségügyi ágazat számára azonban az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy felhívja más ágazatok figyelmét a döntéseik egészségügyi hatásaira, és elérje, hogy más ágazatok integrálják az egészségügyi szempontokat a szakpolitikájukba. Mindeddig az oktatási, a közlekedési, a táplálkozási, a mezőgazdasági, a munkaügyi és a tervezési ágazatok szakpolitikái eredményeztek jelentős egészségügyi előrelépést. A szív egészségével kapcsolatos területen például jelentős javulást regisztráltak az élelmiszerek minőségével, a fokozott testmozgással és a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos szakpolitikák és szabályozás eredményeként. [Mód. 80]

(45)

Az uniós és nemzetközi szintű tevékenységek eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében az egészségügyi ág végrehajtásához együttműködést kell kialakítani az illetékes nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével és annak szakosított intézményeivel, különösen az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD).

(46)

Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi éghajlati szempontok uniós szakpolitikára kiterjedő szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint ahhoz annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez , hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 %-ával támogassa az 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célok elérését célkitűzések támogatására fordítsák . A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik. [Mód. 81]

(47)

A [2013/755/EU tanácsi határozat (18) 94.] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik. A programnak lehetővé kell majd tennie azokat az egyedi korlátozásokat, amelyekkel az ezen területeken letelepedett személyek és szervezetek szembesülnek, a fent említett ágakhoz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében. [Mód. 82]

(48)

A vonatkozó jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelés mellett az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harmadik országok részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtását az említett megállapodás hatálya alá tartozó határozattal biztosítja. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék szükséges jogainak és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása érdekében, hogy azok átfogóan gyakorolják hatáskörüket. [Mód. 83]

(49)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (20), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (21) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (22) összhangban az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a költségvetési rendelettel és egyéb vonatkozó szabályokkal összhangban, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben adminisztratív szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – tarthat annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást folytathat és büntetőeljárást kezdeményezhet az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és más bűncselekmények ügyében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(50)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik az Unió költségvetésének a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén történő védelmét is, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(50a)

Biztosítani kell az alap hatékony, eredményes és méltányos pénzügyi irányítását, garantálva annak oly módon való végrehajtását, hogy az a lehető legérthetőbb, leghatékonyabb és legkönnyebben felhasználható legyen, biztosítva ugyanakkor a jogbiztonságot és az alap valamennyi résztvevő számára való hozzáférhetőségét. Mivel az ESZA+ tevékenységek megosztott irányítás keretében valósulnak meg, a tagállamok nem vezethetnek be további szabályokat, illetve azokat nem módosíthatják menet közben, mert ez megnehezítené a kedvezményezett számára a pénzeszközök felhasználását, és késleltetheti a számlák kifizetését. [Mód. 84]

(51)

Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának és méltányosságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás , képzés és képzés gondozás elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás , az esélyegyenlőség és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység csökkentését felszámolását , valamint a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág mentén folyó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 85]

(52)

E rendelet egyes nem alapvető elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mutatókról szóló mellékletek módosítása és kiegészítése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő egyeztetéseket folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (24) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(53)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. A minta jellegére tekintettel a végső címzettek strukturált felmérésének mintájával kapcsolatos végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 4. cikkében foglalt tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell gyakorolni,