EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.11.22.

COM(2018) 771 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Az európai beruházási terv: helyzetfelmérés és a következő lépések

1. A beruházások fellendítésére irányuló európai kezdeményezés

A Juncker-Bizottság első számú prioritása az volt, hogy a pénzügyi és gazdasági válságot követően jelentős lendületet adjon a gazdaságnak azáltal, hogy orvosolja az Európai Unióban a beruházási hiányt (1. ábra). A köz- és a magánberuházás a munkahelyteremtés és a növekedés alapvető hajtóereje. A megtakarításokat a jövőnk szempontjából olyan kulcsfontosságú projektekbe és ágazatokba csatornázza, mint például az infrastruktúra és a lakhatás, a kutatás-fejlesztés, az új technológiák és termelési módszerek, az oktatás és a készségek. Ezek a beruházások az európai iparágak és társadalmak korszerűsítését is támogatják az egyre inkább digitalizált és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során.

1. ábra: A beruházási ráta csökkenése és fellendülése

Teljes gazdaság, a GDP %-ában

2014 novemberében a Bizottság bemutatta az európai beruházási tervet, azaz a Juncker-tervet, amely a beruházások új és innovatív megközelítésén alapul. Korlátozott összegű állami források – az Európai Beruházási Bank Csoport számára nyújtott uniós költségvetési garancia 1 — felhasználásával jelentős magán- és állami forrásokat mozgósítottak, és azok továbbra is mozgósíthatók az uniós gazdaság stratégiai ágazataiban megvalósuló beruházások érdekében. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amely a beruházási terv pénzügyi alapját képezi, 2018 novembere óta 360 milliárd EUR értékű további beruházást idézett elő, ami jelentős mértékben meghaladta a kezdeti 315 milliárd EUR összegű célkitűzést. Az alapot 2020 végéig meghosszabbították 2 , azzal a céllal, hogy addigra további 500 milliárd EUR értékű beruházást érjenek el.

Ez a rendkívül sikeres modell most az Európán belüli és kívüli uniós beruházási támogatás új standardjává válik. Ez vált az EU 2016 szeptemberében javasolt külső beruházási terve 3 szerinti, az Afrikába és az európai szomszédságba irányuló beruházások mozgósítása, valamint a többéves pénzügyi kerettel összefüggő, külső fellépéseket finanszírozó új eszközök 4 útmutatójává.

A Juncker-terv sikere – a beruházási dimenzió mellett – három pilléren nyugszik, amelyek átfogó és összehangolt fellépést biztosítanak a beruházási támogatáshoz. A beruházások mobilizálása mellett a Juncker-terv projekttervet hozott létre, és olyan intézkedésekre összpontosított, amelyek az üzleti környezetet jobban ösztönzik a beruházásokra. E célból a Bizottság összefogott az Európai Beruházási Bank Csoporttal, hogy elindítsa az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot és a Beruházási Projektek Európai Portálját. A platform tanácsadást és technikai segítségnyújtást biztosít a projektgazdák számára, a portál pedig a befektetésre alkalmas projektek átlátható portfólióját mutatja be. Ezzel párhuzamosan a beruházási terv a beruházások strukturális akadályainak leküzdésére összpontosít. Ez magában foglalja a szabályozási szűk keresztmetszetek megszüntetését, az adminisztratív terhek enyhítését, a tisztességes verseny lehetővé tételét és a beruházási környezet szempontjából előnyös strukturális reformok végrehajtását. Ehhez uniós, nemzeti és regionális szintű erőfeszítésekre van szükség. A Bizottság javaslatokat tett az egységes piac – azaz az EU egyik legnagyobb eszköze – elmélyítésére, az európai szemeszter keretében egyértelműen hangsúlyt fektetett a beruházásokra, és létrehozta a Strukturálisreform-támogató Szolgálatot, hogy segítse a tagállamokat a reformok végrehajtásában. A tagállamok lépéseket tettek a beruházások előtt álló akadályok felszámolása érdekében, azonban valamennyi szinten többet kell tenni.

A beruházási terv az EU nyitott beruházási és kereskedelmi programjának részét képezi. A beruházás tekintetében az EU a világ egyik legnyitottabb helye. A stabil szabályozási keretek és a tisztességes verseny az EU belső piacán vonzza a közvetlen külföldi beruházásokat, és jelentős előnyökkel jár az EU számára a munkahelyteremtés és a növekedés tekintetében. Ugyanakkor a Bizottság tudatában van annak, hogy egyes közvetlen külföldi befektetések veszélyt jelenthetnek a biztonságra vagy a közrendre nézve, és 2017 szeptemberében 5 rendeletjavaslatot fogadott el az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról, valamint a tagállamok és a Bizottság között e tekintetben zajló együttműködésről. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy mielőbb zárják le a rendelet elfogadását.

Az EU a beruházások világszerte történő liberalizációját is támogatja. Beruházási tárgyalásokat folytat a partnerekkel, hogy egyrészt mindkét oldal befektetői számára kiszámítható, hosszú távú hozzáférést biztosítson a piacokhoz, másrészt pedig védelmet nyújtson a befektetők és beruházásaik számára. Az EU például Kanadával, Szingapúrral, Vietnammal, Japánnal és Kínával folytatott beruházási tárgyalásokat.

2. Az európai beruházási terv kézzelfogható eredményeket produkál.

Magánberuházások mobilizálása a közjó érdekében

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap jó úton halad azon cél elérése felé, hogy öt év alatt (2015–2020) legalább 500 milliárd EUR összegű további beruházást tegyen lehetővé. 2018 novembere óta az Európai Beruházási Bank Csoport az alap által támogatott 993 tranzakciót hagyott jóvá, összesen 360 milliárd EUR beruházási értékben, valamennyi tagállamra kiterjedően. Várhatóan mintegy 850 000 kis- és középvállalkozás és közepes piaci tőkeértékű vállalat fog részesülni az előnyökből. A mozgósított 360 milliárd EUR kétharmada magánforrásokból ered, vagyis az Európai Stratégiai Beruházási Alap a magánbefektetések mobilizálására irányuló célját is teljesítette 6 .

Az Alap ugyancsak teljesíti az addicionalitás célkitűzését. Az alapon keresztül költségvetési támogatásban részesülő projekteknek abban az értelemben kell kiegészítő jellegűnek lenniük, hogy azok olyan piaci hiányosságokat vagy nem megfelelő beruházási helyzeteket kezelnek, amelyeket nem azonos időben vagy nem azonos mértékben finanszíroztak volna. Az Európai Beruházási Bank Csoport éves aláírásai mennyiségének 2014. és 2017. közötti alakulása azt mutatja, hogy míg az éves hitelnyújtás teljes volumene többé-kevésbé stabil maradt, a különleges tevékenységek 7 aránya meredeken emelkedett az alap végrehajtásával, és 2017-ben elérte a 17,9 milliárd EUR-t, a 2014. évi 4,6 milliárd EUR-hoz képest. Ezenfelül az „ESBA 2.0” rendelet 8 , amely 2020 végéig meghosszabbította az Európai Stratégiai Beruházási Alap élettartamát, bevezette az addicionalitás részletesebb meghatározását és a beruházási döntések nagyobb átláthatóságát 9 .

2. ábra: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap 2018. novemberi eredményei

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap valamennyi tagállam számára előnyökkel járt. Jelenleg Görögországban, Észtországban, Litvániában, Portugáliában és Bulgáriában 10 a legmagasabb a mozgósított beruházás a bruttó hazai termékhez képest. Az összegek földrajzi bontása azt mutatja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül mozgósított beruházások nagyrészt a pénzügyi válság által leginkább sújtott országokba irányultak, amelyekben a beruházások visszaesése a legjelentősebb volt.

A beruházási terv jelentősen hozzájárult a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. Az Európai Beruházási Bank Gazdasági Osztálya és a Bizottság Közös Kutatóközpontja szerint az Európai Stratégiai Beruházási Alap már több mint 750,000 munkahelyet támogatott 11 . Ez a szám 2020-ra 1,4 millió munkahelyre fog emelkedni. A számításokból emellett az is kiderül, hogy az európai beruházási terv az uniós GDP-t eddig 0,6 %-kal növelte, 2020-ra pedig várhatóan az uniós bruttó hazai termék 1,3 %-os növekedését eredményezi. E várt pozitív hatáson felül a Bizottság Közös Kutatóközpontja által végzett elemzés azt jelzi, hogy digitális egységes piac, az egységes piaci stratégia, a tőkepiaci unió és az energiaunió területén azonosított szabályozási reformok teljes körű és kellő időben történő végrehajtásának kombinált makrogazdasági hatása 2030-ig további 1 millió munkahely létrehozását, valamint 2030-ig az EU bruttó hazai termékének 1,5 %-os növekedését eredményezteti 12 . Ez az elemzés a Bizottság által e négy szakpolitikai csomag részeként elfogadott jogalkotási javaslatok által a beruházások útjában álló akadályok várható megszüntetésén vagy csökkentésén alapul.

A projekt minőségének javítása és egy stabil projektterv létrehozása

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja segít a projektek valóra váltásában. A Platform, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport közös kezdeményezése egyetlen hozzáférési pontot kínál a tanácsadási és technikai segítségnyújtási szolgáltatásokhoz. A Bizottság eddig 860 kérelemmel foglalkozott, amelyek valamennyi tagállamból érkeztek. Ezenfelül több mint 20 megállapodást írt alá a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, hogy fejlessze az ilyen intézmények azon képességét, hogy támogassák a beruházási terveket és fokozzák a helyi segítségnyújtást. E célból 2017 decemberében pályázati felhívást írtak ki. Nyolc nemzeti fejlesztési bank és intézmény már jelentkezett a felhívásra, és továbbiak is kifejezték érdeklődésüket tanácsadói kapacitásuk fejlesztése iránt. Ezen túlmenően a 2017 novemberében elindított városi beruházások támogatása (URBIS) 13 egy új, célzott városi beruházási tanácsadó platform a Platformon belül. Az URBIS-t azért hozták létre, hogy tanácsadási támogatást nyújtson a városi hatóságoknak a városi beruházási projektek, programok és platformok megkönnyítése, felgyorsítása és felszabadítása érdekében. A Bizottság a mai napig 17 tagállamból származó 36 URBIS-kérelmet nyújtott be.

A Beruházási Projektek Európai Portálja az EU online kapcsolatteremtő portálja, amely a projektgazdákat a világ minden tájáról származó befektetők felé irányítja. Eddig csaknem 450 beruházási projektet tett közzé az összes tagállam különböző ágazataiból. A portált használó projektgazdák között 2018 tavaszán végzett felmérés szerint a befektetők a projektek 80%-ával felvették a kapcsolatot. A portál több együttműködési megállapodást is aláírt hasonló portálokkal.

InvestEU: a beruházástámogatás magasabb szintre emelése

Az európai beruházási terv sikerére építve a Bizottság az EU 2021–2027-as többéves pénzügyi keretének részeként javasolta az InvestEU programot. Az új program az InvestEU Alapból, az Európai Stratégiai Beruházási Alap utódjából, az InvestEU Tanácsadó Platformból és az InvestEU Portálból áll majd. Az InvestEU 13 meglévő, a Bizottság által központilag kezelt pénzügyi eszközt fog össze, ami hozzáférhetőbbé és méretgazdaságosabbá teszi az uniós támogatást. Az InvestEU Alap az uniós költségvetés által biztosított garancia révén mozgósítja majd a beruházásokat, ami lehetővé teszi, hogy a Bizottság partner pénzügyi intézményei nagyobb kockázatot vállaljanak. Az InvestEU Alap várhatóan legalább 650 milliárd EUR értékű további beruházást fog mozgósítani az Unió belső politikai prioritásaival összhangban lévő ágazatokba, amelyek a társadalmi-gazdasági és környezeti eredmények, többek között az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére összpontosítanak. Az InvestEU Portál továbbra is támogatja a befektetőket abban, hogy beruházási lehetőségeket találjanak az érdekeltségüknek megfelelő ágazatban vagy helyszínen. Jobb kapcsolatot biztosít majd a projektek és az InvestEU végrehajtó partnerei általi lehetséges finanszírozás között. Az InvestEU Tanácsadó Platform a jelenlegi 13 különböző uniós tanácsadó szolgáltatást egyablakos ügyintézési pontként fogja össze a projektfejlesztési támogatás számára. A Platform technikai támogatást és segítséget fog nyújtani a projektek előkészítéséhez, fejlesztéséhez, szerkezetének kialakításához és végrehajtásához, beleértve a kapacitásépítést is.

3. A beruházási akadályok felszámolása

Az európai beruházási terv harmadik pillére célja, hogy javítsa a beruházási környezetet azáltal, hogy azonosítja és felszámolja a beruházások előtt álló akadályokat mind intézményi, mind közigazgatási szinten, többek között a bürokrácia és a szabályozási szűk keresztmetszetek tekintetében is. A Bizottság foglalkozott és a jövőben is foglalkozni fog a nemzeti és uniós szintű szabályozási és adminisztratív akadályokkal. Az uniós szintű kezdeményezések és a tagállamok strukturális reformjai kiegészítik egymást, ezért a tagállamok nemzeti szinten is foglalkoznak a beruházás előtt álló akadályokkal.

3.1 Uniós szintű kezdeményezés

Az egységes piac valamennyi dimenziójának elmélyítése

A Bizottság a mai napon benyújtotta az Európai Tanács 2018. márciusi felkérésére adott első válaszát, amelynek célja az aktuális helyzet, valamint a teljes körűen működő egységes piac előtt álló akadályok és lehetőségek értékelése 16 .

Az évek során a Bizottság lépéseket tett azon szabályozási akadályok felszámolása érdekében, amelyek gátolják a határokon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat az egységes piacon. Az egységes piac, amely Európa egyik legnagyobb vívmánya és eszköze, segített új lehetőségeket és méretgazdaságosságot kialakítani az európai vállalatok számára, és lehetővé tette az emberek számára, hogy ott éljenek, tanuljanak és dolgozzanak, ahol akarnak. A Bizottság 2015 októberében elfogadta az egységes piaci stratégiát, amely különös hangsúlyt fektet a beruházásoknak a fennmaradó akadályok felszámolása és a szabályozás nagyobb kiszámíthatósága révén történő előmozdítására. Az egységes piaci stratégia folytatásaként a 2017. évi közbeszerzési csomag különböző intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja az Európai Unió közbeszerzési keretének megerősítése és a meglévő szabályok stratégiaibb jellegű végrehajtásának ösztönzése. A beruházások fellendítésének kulcsa a tisztességes, kiszámítható és átlátható közbeszerzés 17 .

A 2015-ben elindított digitális egységes piaci stratégia 18 célja a digitális gazdaság működésének optimális működését gátló akadályok felszámolása, valamint az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés előtt álló új lehetőségek megnyitása. Elindítása óta jelentős előrelépés történt 19 . Számos új kezdeményezés – például az e-kereskedelemre vonatkozó egységes uniós keret és egy egyszerűsített, határokon átnyúló héa-rendszer – fontos eszközt jelentett az európai vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex tovább ösztönzi a széles sávú hálózatokba történő beruházásokat (beleértve az 5G technológiát is) azáltal, hogy csökkenti az üzemeltetők előtt álló akadályokat a közös beruházások és a költségek egyesítése tekintetében. Az EU emellett a legmagasabb szintű normákat is bevezetett az európai polgárok számára, hogy a digitális korban jobban összekapcsolódjanak és védelmet élvezzenek, többek között a barangolási díjak eltörlése és az általános adatvédelmi irányelv révén.

Tőkepiacok

A tőkepiaci unió 20 jelentős potenciállal rendelkezik az uniós beruházások fellendítésére azáltal, hogy megszünteti az európai határokon átnyúló szabad tőkeáramlás akadályait, támogatva a gazdasági konvergenciát és bővítve a létfontosságú, piaci alapú finanszírozáshoz való hozzáférést. Ez hozzájárul az innováció finanszírozásához és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez. A fejlett és likvid tőkepiacok szintén támogatják az euró nemzetközi szerepét, erősítik a gazdasági és monetáris uniót és javítják az uniós gazdaság rezilienciáját azáltal, hogy az euróövezeten belül és kívül megvédik az uniós polgárokat és vállalkozásokat az olyan gazdasági sokkoktól, amelyek a régiójukat sújtják. A Bizottság eddig számos javaslatot terjesztett elő a tőkepiaci unió kulcsfontosságú építőelemei tekintetében, a 2015. és 2017. évi bejelentésnek megfelelően. A társjogalkotók eddig csak 3 jogalkotási javaslatot fogadtak el ezekből. A függőben lévő javaslatokat sürgősen el kell fogadni.

A tőkepiaci unió egyik konkrét prioritása a helyi tőkepiacok fejlesztése. A tőkepiaci unió által előirányzott célzott intézkedéseken felül európai szinten a fejlettebb és likvidebb tőkepiacok támogatása és nyomon követése a strukturálisreform-támogató programon és az európai szemeszter folyamatán keresztül biztosított. A helyi tőkepiacok az Európai Unió által ösztönzött nemzeti és regionális impulzusoknak köszönhetően szintén előrelépést tesznek. Regionális szinten néhány ország határokon átnyúló együttműködést alakított ki a külföldi tőzsdei jegyzés és befektetések megkönnyítése, a piaci infrastruktúrák összekapcsolása és a további regionális szabályok harmonizálása érdekében. Nemzeti szinten számos tagállam fogadott el nemzeti tőkepiaci stratégiákat, hozott intézkedéseket a tőkepiacokhoz való hozzáférés állami forrásokból történő támogatására, és általában véve javította üzleti környezetét 21 .

Közlekedési és energetikai infrastruktúrák

A közlekedési infrastruktúrába történő beruházások előtt álló akadályok hatékony kezelése, valamint a transzeurópai közlekedési törzshálózat 2030-ig történő megvalósításának támogatása érdekében a Bizottság 2018 májusában előterjesztett egy, az engedélyezési és közbeszerzési eljárások egyszerűsítését célzó rendeletre irányuló javaslatot, amely növeli a határokon átnyúló projektek előkészítésének hatékonyságát, és csökkenti a projektgazdák adminisztratív terheit 22 . Ez a közlekedési infrastrukturális beruházásokra vonatkozó szabályozási keret megerősítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítés része 23 .

Az energiaunió létrehozása és az energetikai átállás felgyorsítása hatalmas befektetési lehetőségeket teremt. Jelentős előrelépés történt a kulcsfontosságú transzeurópai energiaipari infrastruktúra-projektek végrehajtása terén: 2018 végéig 30 közös érdekű projekt fog lezárulni. Ez a szám 2020 végére várhatóan 47-re emelkedik. E projektek közül sok az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében részesül támogatásban. 2017 novemberében a Bizottság elfogadta a közös érdekű projektek 3. uniós listáját 24 . A 2016. november 30-én elfogadott „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű csomag az európai energiarendszer – a termelőtől a végfelhasználóig terjedő – átfogó reformját írja elő, amely kiterjed a villamosenergia-piac szerkezetére, a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra, a villamosenergia-ellátás biztonságára és az uniós energiaunió irányítási szabályaira 25 . Előmozdítja majd a versenyképességet támogató és a tiszta energiára való átállás társadalmi hatásait enyhítő, az ipar vezette kezdeményezéseket, és a szereplők széles körét igyekszik megszólítani, többek között a helyi és városi önkormányzatokat és vállalkozásokat, a szociális partnereket és a befektetőket. A csomag olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a tiszta energián alapuló innovációk felgyorsítását és az európai épületek felújítását szolgálják, továbbá, amelyek ösztönzik a köz- és magánberuházásokat. Az első jogalkotási javaslat 2018 júliusában lépett hatályba, míg három javaslat tekintetében már politikai megállapodásra jutottak. A fennmaradó négyről a társjogalkotók tárgyalnak a korai megállapodás és elfogadás céljából. Ezzel az ambiciózus, stabil és kiszámítható szabályozási kerettel az EU jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja az energetikai átállás előnyeit. Az EU vezető szerepe a fenntartható finanszírozásban, amelynek célja, hogy a magántőke áramlását a fenntarthatóbb beruházások felé irányítsa, és amely segítséget nyújt a befektetőknek a környezeti – köztük az éghajlatváltozással kapcsolatos – kockázatok kezelésében, tovább erősíti ezeket az intézkedéseket.

Emberek, oktatás és készségek

Az emberekbe, képességeikbe és tudásukba való beruházás elengedhetetlen Európa versenyképességének ösztönzéséhez és a beruházások vonzásához. Ez a szociális beruházási megközelítés tükröződik a szociális jogok európai pillérében, amelyet az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács 2017 novemberében hirdetett ki 26 . A Bizottság továbbá 2016-ben átfogó európai készségfejlesztési programot 27 fogadott el. 10 kulcsfontosságú intézkedése előmozdítja a készségfejlesztést és az egész életen át tartó tanulást, és biztosítja, hogy az európai polgárok rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyekre munkaerőpiacainknak szükségük van 28 . Ezen túlmenően az állam-, illetve kormányfők felhívásaira 29 válaszul a Bizottság létrehozza az európai oktatási térséget 30 . Végül a szociális infrastruktúrába – többek között az egészségügybe és a tartós ápolásba – történő további beruházások elengedhetetlenek az idősödő társadalmak és a csökkenő munkaerő szempontjából.

Európai strukturális és beruházási alapok

Ezen túlmenően az európai strukturális és beruházási alapok hatékonyságának növelése érdekében a 2014–20-as végrehajtási időszakban bevezetett előzetes feltételrendszer eredményeként megszüntették a beruházás előtt álló akadályokat a tagállamokban és a régiókban ágazatokon átívelően (a horizontális feltételek révén, például a közbeszerzés, az állami támogatási szabályok és au európai kisvállalkozói intézkedéscsomag területén) és az ezen alapok által támogatott ágazatokban (például a közlekedés, a digitális ágazat, az energia, a kék gazdaság, a hulladék- és a vízügyi ágazat). Politikai reformokat kezdeményeztek a tagállamokban, és új stratégiai és szakpolitikai keretet fogadtak el az állami támogatásokra és a magánszektor beruházásaira vonatkozóan, valamint hozzájárultak a közigazgatás adminisztratív kapacitásának javításához. A következő programozási időszakban az előzetes feltételrendszerek helyébe „előfeltételek” lépnek, amelyek biztosítanák az uniós alapok eredményes és hatékony felhasználásához szükséges előfeltételeket.

A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a Bizottság a strukturális alapok felhasználásával kapcsolatos adminisztratív terhek jelentős csökkentését javasolta. A Bizottság az uniós támogatásban részesülő vállalkozások és vállalkozók számára a bürokrácia csökkentését és a kevésbé szigorú ellenőrzési eljárások bevezetését javasolta. A Bizottság továbbá javaslatot tett a tagállamokkal közösen végrehajtott hét uniós alapra, köztük a kohéziós politikai alapokra vonatkozó egységes szabályokra 31 . A közös agrárpolitikának a szabályszerűségtől a teljesítményalapú megközelítés felé történő elmozdulásának is csökkentenie kell a bürokráciát. A következő költségvetési időszakban az adminisztratív terhek további jelentős csökkentése az InvestEU programra irányuló javaslatból következik, amely leegyszerűsíti és összevonja a meglévő alapok egész sorát.

Állami támogatás

A Bizottság a beruházási terv elfogadását követően egyszerűsítette az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. A Bizottság részletes iránymutatással szolgált a befektetők számára arra az esetre, ha az állami támogatási intézkedések, köztük az infrastrukturális beruházások nem tartoznak az uniós állami támogatási szabályok hatálya alá 32 . Az általános csoportmentességi rendeletet kiterjesztették a kikötőkre, repülőterekre és a kulturális infrastruktúrára vonatkozó állami támogatási intézkedések lehetővé tétele érdekében 33 . Jelenleg az összes állami támogatási intézkedés 97 %-ára egyértelmű feltételek mellett, előzetes uniós állami támogatási jóváhagyás nélkül kerül sor. Legutóbb 2018 júniusában a Bizottság elfogadta a felhatalmazó rendelet célzott módosítására irányuló javaslatot, hogy az a következő többéves pénzügyi keretet kísérje. Ezen intézkedések együttes hatása a jogbiztonság jelentős növekedéséhez és egyszerűbb eljárásokhoz vezetett, különösen lehetővé téve az infrastrukturális beruházások ösztönzését.

3.2. Az akadályok felszámolása nemzeti és regionális szinten

A nemzeti strukturális reformok gyakran foglalkoznak az üzleti környezet gyengeségeivel és olyan szűk keresztmetszetekkel, amelyek hatással vannak az üzleti hatékonyságra és gátolják a beruházásokat. Az európai szemeszter segíti a tagállamokat abban, hogy jobban összehangolják költségvetési, makrogazdasági és strukturális politikáikat azáltal, hogy összehangolják őket az uniós szinten elfogadott szabályokkal és célkitűzésekkel. Lehetőségeket biztosít továbbá a fiskális, gazdasági és szociális politikákról és a nemzeti reformtervekről, és többek között a beruházási kihívások kezeléséről szóló többoldalú párbeszéd számára. Az Európai Bizottság által közzétett országjelentések számba veszik az ebben az összefüggésben javasolt és végrehajtott kiemelt reformokat. A legutóbbi, 2018 márciusában közzétett jelentések azt mutatják, hogy számos területen zajlik előrelépés a beruházási kihívások kezelése terén (lásd: 2. melléklet). A 2015. évi éves növekedési jelentés 34 először a Bizottság gazdaságpolitikára vonatkozó integrált megközelítését terjesztete elő, összpontosítva a beruházások fellendítésére a strukturális reformok előmozdításával és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás biztosításával együtt. A mai napig továbbra is vezető megközelítésként szerepel az európai szemeszterben.

Egyes tagállamokban határozottabb fellépésre van szükség a fennmaradó strukturális reformok végrehajtása érdekében. A végrehajtás során az összes ajánlás mintegy kétharmada mutatott legalább „némi haladást”. Ugyanakkor azonban éberségre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a reformokat ne fordítsák vissza. A reformok végrehajtása terén elért eredmények továbbá nem azonosak a tagállamokban.

A Bizottság áttekintést adott a tagállamok számára a nemzeti szintű beruházásokkal és a megfelelő reformokkal összefüggő fő kihívásokról 35 . A lehetséges beruházási kihívásokat öt tág kategóriába sorolták: i. közigazgatás/üzleti környezet; ii. munkaerőpiac/oktatás; iii. pénzügyi szektor/adózás; iv. kutatás-fejlesztés és innováció, valamint v. ágazatspecifikus szabályozás. Következésképpen a Bizottság több vitát is ösztönzött a Tanácsban az egyes szakpolitikai területeken történő beruházások akadályairól. Ezek többek között az üzleti tevékenység megkönnyítésére, az immateriális javakba való beruházásokra, a fizetésképtelenségi keretrendszerekre, a köz- és magánszféra közötti partnerségekre és a hálózati iparágakba történő befektetésekre összpontosultak (lásd a 1. mellékletet).

Az elmúlt években a tagállamok jelentős előrelépést tettek a kedvező beruházási feltételek biztosítása terén. Az adminisztratív környezetet mérő szinte valamennyi mutató jelentős javulást jelez. A legtöbb tagállam arra összpontosított, hogy javítsa a vállakozásindítás és a határokon átnyúló üzleti tevékenység feltételeit. Jó példa erre az új vállalkozások online bejegyzése, az egyablakos ügyintézés az üzleti nyilvántartás számára vagy a közös problémák megoldására, valamint a nem adójellegű terhek és egyéb üzleti vonatkozású díjak eltörlése vagy csökkentése. A tagállamok igazságügyi reformokat hajtottak végre, és sikerült tovább javítaniuk igazságszolgáltatási rendszereik hatékonyságát. Intézkedéseket hoztak a munkaerő- és termékpiacok reformja, a magán kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében, például a nemteljesítő hitelek állományának csökkentése révén.

A képzettségi szintek javítása és a munkaerőpiaci igényekhez való igazításuk kulcsfontosságú a munkaerő termelékenységének és alkalmazkodóképességének növelése szempontjából, ami pozitív hatást gyakorol a beruházásokra. A jól működő és befogadó oktatási és képzési rendszerek segíthetnek megelőzni vagy csökkenteni a szakképzett munkaerő hiányának, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltéréseknek a kockázatát, amely a társadalom számára gazdaságilag és társadalmilag is költséges az elmaradt növekedési lehetőségek és az egyes lakossági csoportok munkalehetőségei tekintetében. Ennek elismeréseképpen a tagállamok 2015 óta valóban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a készségek fejlesztését célzó politikákra.

Annak ellenére, hogy jelentős előrelépés történt a beruházási környezet javítása terén, továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenézni, és a folyamatban lévő reformok végrehajtását prioritásként kell kezelni. A tagállamoknak fokozniuk kell a beruházások előtt álló akadályok felszámolását célzó szükséges reformok végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúak a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek, ideértve a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartását is. Ezek a reformok a tagállami beruházási szintek fenntartásához és növeléséhez szükségesek, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat. Mindezek fényében, valamint a következő európai szemeszter előkészítése érdekében a Bizottság a 2019. évi éves növekedési jelentésben értékeli majd a tagállamok beruházási környezetével kapcsolatos kihívásokat is 37 .

4. Következtetések és a kiemelt intézkedések kulcsfontosságú területei

A beruházási ráták az európai beruházási terv elindítása óta jelentősen emelkedtek, de a válság előtti szint alatt maradnak. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap hatékony eszköznek bizonyult az uniós gazdaság beruházási hiányosságainak orvoslására azáltal, hogy a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek által sújtott kulcsfontosságú ágazatokban mozgósította a finanszírozást. Az Alapot alátámasztó költségvetési garancia segített jelentősen növelni az Európai Beruházási Bank Csoport által finanszírozott kockázatosabb műveletek számát. Az InvestEU programra vonatkozó javaslatával a Bizottság célja, hogy a következő szintre emelje a beruházási támogatást az EU-ban. Felkérjük a társjogalkotókat, hogy prioritásként fogadják el a javaslatot, hogy a következő költségvetési időszakban lehetővé váljon a beruházási támogatás zökkenőmentes folytatása. Ezzel párhuzamosan gyors előrelépésre van szükség a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre vonatkozó új, egyszerűsített bizottsági javaslattal kapcsolatos tárgyalások tekintetében.

A belföldi beruházások ösztönzése mellett beruházásbarátabb környezetre van szükség az EU globális gazdaságban betöltött pozíciójának vonzó befektetési célpontként való megerősítéséhez. Az egységes piac, a tőkepiaci unió, a digitális egységes piac és az energiaunió kiteljesítése – a versenyszabályok valamennyi ágazatban való érvényesítése mellett – megszüntetné az európai szintű beruházások előtt még fennálló akadályok túlnyomó részét. Ebben az összefüggésben különösen fontos a tőkepiaci unió, mivel Európa legnagyobb pénzügyi központja éppen elhagyja az egységes piacot. Az új helyzethez való alkalmazkodás érdekében szükség van az EU-27 tőkepiacok további fejlesztésére és mélyebb integrációjára, az erősebb és fejlettebb helyi tőkepiacok mellett. A Bizottság ezért arra kéri a társjogalkotókat, hogy gyorsítsák fel az egységes piac, a tőkepiaci unió és az energiaunió kiteljesítésére irányuló további kezdeményezések elfogadását, és haladjanak előre a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok terén.

Az európai szemeszter keretében a Bizottság továbbra is meghatározza a szakpolitikai prioritásokat, és nyomon követi a reformok végrehajtásának előrehaladását, amely még mindig nem egyenletes a tagállamokban és a szakpolitikai területeken. Megerősítik az uniós finanszírozás és az európai szemeszter közötti meglévő kapcsolatokat, biztosítva a szinergiákat és a kiegészítő jelleget a gazdaságpolitika összehangolása és elemzése, valamint az uniós szintű kiadások között. Ennek elérése érdekében a 2019. évi európai szemeszter az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra és a Kohéziós Alapra vonatkozó programozási döntéseket irányítása érdekében nagyobb hangsúlyt fog fektetni a nemzeti szintű beruházási igények azonosítására és rangsorolására. Ezen túlmenően a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy készítsenek és nyújtsanak be kiváló minőségű nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozóan annak érdekében, hogy stabil és segítő szabályozási keretet biztosítsanak az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházások számára.

Az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatok a beruházásokra és a vonatkozó uniós alapok közötti kiegészítő jellegre helyezett hangsúlyt is megerősítik. A strukturális reformok végrehajtásának támogatása érdekében az Európai Bizottság reformtámogató programot 38 javasolt, amely pénzügyi ösztönzőket nyújt a tagállamoknak a reformok végrehajtásához. Emellett az európai beruházásstabilizáló funkció 39 a jelentősebb aszimmetrikus sokkhatások esetén segít fenntartani a beruházási aktivitást. Ezek az eszközök kiegészítik majd az egyéb uniós alapokat, nevezetesen a kohéziós politikát támogató eszközöket, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, a Horizont Európát és az új InvestEU Alapot. A Bizottság azt is javasolta, hogy a különböző innováció-finanszírozási forrásokat egyetlen eszközbe vonják össze, az Európai Innovációs Tanácsba, amely segít kezelni a magas kockázattal járó innovációval kapcsolatos finanszírozási hiányt az induló európai vállalkozások területén. Az uniós programok hatékony felhasználása – a tervezés láthatóságával és a következetes jogosultsági kritériumokkal együtt –kulcsfontosságú a jelentős beruházási igények kielégítéséhez, mind a tervezés, mind a végrehajtás szakaszában. A következő többéves pénzügyi keretben a meglévő gyakorlatok megerősítésével az uniós programokat egységesen használják majd fel az uniós finanszírozás hozzáadott értékének maximalizálása és az európai szemeszter keretében zajló tagállami szintű reformok támogatása érdekében, azzal a végső céllal, hogy az EU szakpolitikai prioritásai eredményesen valósuljanak meg.

(1)

Az Európai Beruházási Bank Csoport az Európai Beruházási Bankból és az Európai Beruházási Alapból áll.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról. HL L 345., 2017.12.27., 34–52. o.

(3)

COM(2016) 0581.

(4)

COM(2018) 460.

(5)

COM(2017) 487.

(6)

Emellett a VentureEU, az EU 2018-ban létrehozott kockázatitőke-alapok alapja várhatóan 6,5 milliárd EUR értékű új beruházást fog mozgósítani az innovatív induló vállalkozások és növekvő innovatív vállalkozások számára Európa szerte, jelentősen növelve az EU-ban rendelkezésre álló kockázati tőke összegét.

(7)

A különleges tevékenységek olyan tevékenységek közös elnevezése, amelyek az Európai Beruházási Bank által általánosan elfogadott kockázatnál nagyobb kockázattal járnak, és amelyek meghatározása a következő: a teljes élettartam alatti várható 2 %-os vagy annál nagyobb veszteségű hitelezési/garanciaműveletek; infrastrukturális alapokban és egyéb alapokban való részvétel, kockázati tőke tevékenységek, sajáttőke-műveletek és más, azonos kockázati profilú műveletek. Az Európai Beruházási Bank alapokmányának 16. cikke előírja, hogy a Banknak különleges céltartalékkal („különleges tevékenységi tartalék”) kell rendelkeznie annak érdekében, hogy megvédje a Bankot a különleges tevékenységek váratlan veszteségeitől.

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) (HL L 345., 2017.12.27., 34–52. o.). E rendelet 5. cikkének (1) bekezdése részletesen leírja az addicionalitás kritériumát.

(9)

 Az Európai Stratégiai Beruházási Alap beruházási bizottságának az uniós garancia igénybevételét jóváhagyó összes határozata, beleértve az e határozatok indokolását is, itt érhető el: http://www.eib.org/en/efsi/governance/efsi-investment-committee/decisions.htm  

(10)

 A legfrissebb eredmények itt érhetők el: https://ec.europa.eu/commission/priorities/jobs-growth-and-investment/investment-plan-europe-juncker-plan/investment-plan-results_en  

(11)

Az Európai Beruházási Bank „Juncker Plan exceeds original EUR 315 billion investment target” (Az európai beruházási terv meghaladja az eredeti 315 milliárd eurós beruházási célt)(http://www.eib.org/en/infocentre/press/releases/all/2018/2018-192-juncker-plan-exceeds-original-eur-315-billion-investment-target.htm)

(12)

Christensen, M., Conte, A., Di Pietro, F., Lecca, P., Mandras, G., és Salotti, S (2018). Az európai beruházási terv harmadik pillére: a RHOMOLO modellt alkalmazó hatásvizsgálat. A Közös Kutatóközpont területi modellezéssel és elemzéssel foglalkozó 02/2018 sz. munkadokumentuma, Európai Bizottság, Sevilla, 2018, JRC113746.

(13)

  http://eiah.eib.org/about/initiative-urbis.htm  

(14)

További példák a Tanácsadó Platform 2017-es eredményeiben (The Advisory Hub Yielding Results 2017) találhatók.

(15)

A vonatkozó összefogási felhívás az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség révén érhetők el: https://ec.europa.eu/inea/en/connecting-europe-facility/cef-transport/apply-funding/2017-cef-transport-blending-map-call

(16)

COM(2018) 772.

(17)

COM(2017) 572.

(18)

COM(2015) 0192.

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács 2015 májusa óta az előterjesztett 29 jogalkotási javaslatból 12 javaslatot fogadott el. A polgárok máris élvezik ennek előnyeit: például a barangolási díjak eltörlésének köszönhetően megnégyszereződött az adatfelhasználás a más tagállamokba való utazások során.

(20)

A tőkepiaci unió magában foglalja a 2019 közepéig végrehajtandó, a 2015. évi cselekvési tervben (33 intézkedés) és a 2017. évi félidős felülvizsgálatban (38 intézkedés) szereplő mintegy 70 intézkedést átfogó csomagot. A különböző fellépések helyzetképét a Bizottság „Egységes piac a változó világban. Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges” című közleménye tartalmazza, COM (2018) 772.

(21)

Az Ecofin Tanács 2017. május 19-én jóváhagyta a Bizottság és a tagállamok közös cselekvési tervrét a tőkeáramlás útjában álló nemzeti akadályok megszüntetésére, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/170519-roadmap-national-capital-barriers_en.pdf  

Ez a közös ütemterv az Európai Bizottság azon jelentését követte, amely az uniós jog által nem szabályozott vagy a nemzeti hatáskörbe tartozó területeken meglévő tőkeáramlások nemzeti akadályainak azonosítására szolgált. https://ec.europa.eu/info/files/170227-report-capital-barriers_en  

(22)

COM(2018) 277.

(23)

K. Bodewig és C. Secchi „Action Plan – Making the best use of new financial schemes for European transport infrastructure projects” („Cselekvési terv – Az új finanszírozási rendszerek legjobb kihasználása az európai közlekedési infrastrukturális projektek érdekében”), 2018. január. https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/cbs2_report_final.pdf.

(24)

A Bizottság (EU) 2018/540 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 23.) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról (HL L 90., 2018.4.6., 38. o.).

(25)

COM(2016) 0860.

(26)

https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_hu

(27)

COM(2016) 0381.

(28)

A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára, HL C 484., 2016.12.24., 1–6. o.

(29)

A 2017. márciusi Római Nyilatkozatban az európai vezetők elkötelezték magukat egy „olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”. Az Európai Tanács 2017 decemberében felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki számos kulcsfontosságú kezdeményezést, és vizsgálják meg a készségekkel kapcsolatos kihívások kezelését célzó lehetséges intézkedéseket.

(30)

COM (2018) 268.

(31)

COM(2018) 375.

(32)

A Bizottság közleménye az állami támogatás fogalmáról, HL C 262., 2016.7.19., 1. o.

(33)

A Bizottság (EU) 2017/1084 rendelete (2017. június 14.) (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.).

(34)

 COM(2014) 902.

(35)

SWD(2015) 400.

(36)

Finnország jelenleg a Bizottság új kiskereskedelem-korlátozottsági mutatójának uniós átlaga feletti pontszámot kapott, a COM (2018) 219 mellékletében.

(37)

COM(2018) 770.

(38)

COM(2018) 391.

(39)

COM(2018) 387.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.11.22.

COM(2018) 771 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Az európai beruházási terv: helyzetfelmérés és a következő lépések

1. MELLÉKLET – A TANÁCSI BIZOTTSÁGOKBAN FOLYÓ BERUHÁZÁSOK AKADÁLYAIRÓL SZÓLÓ TEMATIKUS MEGBESZÉLÉSEK

1. A beruházás teljesítménye és szűk keresztmetszetek

2. Infrastrukturális beruházások

3. Immateriális javakba történő beruházás

2. MELLÉKLET – A TAGÁLLAMOKNAK A BERUHÁZÁSI KIHÍVÁSOKBAN TETT ELŐRELÉPÉSEI.