Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és a tanácsi rendeletre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról

[COM(2018) 465 final – 2018/0247 (COD)]

(2019/C 110/28)

Előadó:

Dimitris DIMITRIADIS

Felkérés:	Európai Parlament, 2018.7.2. Európai Bizottság, 2018.7.12. az Európai Unió Tanácsa, 2018.7.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.11.23.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.12.12.
Plenáris ülés száma:	539.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	181/1/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan.

1.2.

Az EGSZB üdvözli azt a kijelentést is, hogy az IPA III-nak a teljesítményt kell az eszköz középpontjába helyeznie, ezáltal lehetővé téve a finanszírozások elosztásának nagyobb mértékű irányítását, hogy azok tükrözzék a kedvezményezettek kötelezettségvállalásait és a reformok előrehaladását. A teljesítménymutatók használata hozzájárul az IPA III általános értékeléséhez, és összhangban van az EGSZB IPA II-re vonatkozó korábbi ajánlásaival (1).

1.3.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozása összhangban áll az Európai Bizottság 2018. február 6-án közzétett „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című új nyugat-balkáni stratégiájával „ és annak hat kiemelt kezdeményezésével, melyek a következők: a jogállamiság megerősítése, a biztonságra és a migrációra vonatkozó együttműködés megerősítése közös nyomozócsoportok és az Európai Határ- és Parti Őrség révén, az EU energiauniójának kiterjesztése a Nyugat-Balkánra, a roamingköltségek csökkentése és a széles sávú rendszer kiépítése. (2). Ez megfelel az Európai Unió bővítési politikájának is Törökország lehetséges jövőbeli csatlakozására vonatkozóan.

1.4.

Az EGSZB megerősíti az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkén alapuló álláspontját, amely szerint bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – értékeit, és elkötelezett azok érvényesítése mellett.

1.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó IPA III programról szóló rendelettervezetben szereplő pénzügyi referenciaösszeg az Európai Bizottság javaslata szerint megközelítőleg 14,5 milliárd euro lesz.

1.6.

Az EGSZB kedvezően fogadja azt is, hogy az uniós kiadások 25 %-a fog hozzájárulni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

1.7.

Az EGSZB örömmel állapítja meg, hogy az IPA III nagyobb rugalmasságot eredményez, mivel nem határozza meg már a kezdetektől a partnerek keretösszegeit. Az IPA programozási keretének a változó szükségleteken kell alapulnia, és egyensúlyt kell teremtenie a kiszámíthatóság és a teljesítményalapú finanszírozás között.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a félidős IPA II értékelést (3) követően tett észrevételeit és sok korábbi EGSZB-ajánlást (4) mind az Európai Bizottságnak, mind a tagjelölteknek és a potenciális tagjelölteknek teljes mértékben el kellene fogadniuk.

1.9.

Az EGSZB hangsúlyozza az előcsatlakozási támogatás jelentőségét a gazdasági reformok előmozdítása, illetve a kedvező és kiszámítható üzleti környezet kialakítása terén, ami a vállalkozási kedv javítását és a vállalkozások indításának előmozdítását szolgálja, továbbá segíti a kkv-k növekedését és ezáltal növeli a versenyképességet, a gazdasági növekedést, és új, tisztességes munkahelyeket teremt.

1.10.

Az EGSZB kiemeli a gazdasági reformprogramok fontosságát, valamint a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek érdemi bevonásának jelentőségét e programok kidolgozási és végrehajtási folyamatába. Az EGSZB kéri, hogy biztosítsanak több forrást – többek között működési támogatásokat – a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek kapacitásépítéséhez, hogy azok hatékony módon részt vehessenek ezekben a folyamatokban. Ösztönözni kell a szociális párbeszéd minőségének és tartalmának javulását a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban.

1.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy az IPA III által nyújtott finanszírozás fontos a nyugat-balkáni gazdaságok uniós integrációjához.

1.12.

Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy az IPA-kedvezményezettek reformokra való törekvése elengedhetetlen ezen alapok felvételéhez és hasznosításához (64,3 % és 88,9 % közötti az IPA II esetében), és hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az együttműködés kultúráját a nyugat-balkáni kedvezményezettek között. Törökország esete sokkal bonyolultabb és kényesebb. Olyan ország finanszírozása, ahol nem kizárt a polgári jogok további romlása, óvatosságot igényel és a feltételesség elvének alkalmazását teszi szükségessé.

1.13.

Az EGSZB hangsúlyozza az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz használatának jelentőségét a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok közigazgatási kapacitásainak növelése szempontjából, hogy felkészíthessük őket a strukturális alapok jövőbeli felhasználására, illetve az EU közös agrárpolitikájában (KAP) való részvételre.

1.14.

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az EU-nak szigorú és hatékony mechanizmusokat kell létrehoznia, amelyek nyomon követik az előcsatlakozási támogatások elosztását valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt számára. Különösen Törökország esetében nagyobb figyelmet kell fordítani a különböző ágazatokban jelentkező rendszeres késedelmek leküzdésére.

1.15.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az IPA III végrehajtását fel kell gyorsítani, különösen az első években, a szerződéskötések és a végrehajtás terén való strukturális lemaradások elkerülése és a jelenlegi késedelmek fokozatos behozatala érdekében. Az Európai Bizottságnak kiemelt figyelmet kell fordítania a kedvezményezettekkel megvalósítandó közvetett irányításra. A félidős értékelés azt mutatja, hogy ami a nagyobb felelősségvállalást illeti, a hatás pozitívnak mondható, azonban a szerződéskötési teljesítmény gyenge volt, és nagy késedelmek voltak a végrehajtás során, különösen Törökországban.

1.16.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nyomon követést az Európai Bizottság javaslatában szereplő mutatók alapján kell elvégezni. Meghatározásra kerülnek majd a releváns teljesítménymutatók, amelyek bekerülnek az IPA programozási keretébe és arányos jelentéstételi követelményeket írnak elő az uniós források címzettjei számára. A bővítési jelentéseket kell összehasonlítási alapként használni az IPA III támogatás eredményeinek értékelésekor. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék.

1.17.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak rendszeresen figyelemmel kell kísérnie tevékenységeit, és át kell tekintenie az eredmények elérése felé tett előrehaladást. Az értékelések az eszközök gyakorlati hatásait egyfelől a releváns mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy az eszköz milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek és hatékonynak, hogy kielégítő uniós hozzáadott értéket képviseljen, és összhangban legyen az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések tanulságokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges hiányosságokat/problémákat, illetve a fellépések továbbfejlesztésének vagy az eredmények javításának lehetőségeit, valamint hogy hozzájáruljanak azok kiaknázásának/hatásának maximalizálásához.

1.18.

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy meg kell határozni a referenciaértékeket, és a bevált gyakorlatokat meg kell osztani a tagjelöltekkel és a potenciális tagjelöltekkel az aktív finanszírozásfelvétel javítása érdekében.

1.19.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az új rendelettervezet szintén fontos szerepet játszik a más donorokkal és pénzügyi intézményekkel való összehangolásban és együttműködésben, beleértve a magánszektort is.

1.20.

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a végrehajtás hosszú távú perspektíváját. Ez növelni fogja a kiszámíthatóság mértékét, és enyhíti az idő szorítását, különösen amikor jelentős késedelmek halmozódnak fel a jelenlegi időszakban.

1.21.

Az EGSZB úgy látja, hogy javítani kell az ágazati tervezésben használt (munka)dokumentumok általános minőségét, valamint egyértelművé kell tenni az ágazati tervezést valamennyi érintett féllel. E célból azt is javasolja, hogy tegyenek lépéseket az Európai Bizottság kapacitásának javítására a horizontális kérdések megoldásának elősegítése érdekében. Általánosságban szükség van az előcsatlakozási támogatás végrehajtásában teljesítésben érintett valamennyi intézmény kapacitásának megerősítésére. Ennek magában kell foglalnia az ezen intézmények támogatását célzó technikai segítség arányos felhasználását is a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban.

1.22.

Az EGSZB úgy véli, hogy az IPA III-t oly módon kellene felhasználni, hogy azzal javítsuk az uniós alapértékek megértését, illetve megismertessük az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz hozzáadott értékét a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok lakosságának körében. Ez az Európai Unió küldöttségei által kezelt, vissza nem térítendő támogatási programokon keresztül érhető el.

1.23.

Az EGSZB üdvözli, hogy az előcsatlakozási támogatást összekapcsolják a) a jogállamisággal, b) a felelősségteljes kormányzással és az alapvető jogokkal, c) a társadalmi-gazdasági fejlődéssel, d) az uniós politikák és vívmányok átvételével, e) a jószomszédi kapcsolatokkal és megbékéléssel, valamint f) a regionális együttműködéssel.

2.   A jogállamiság, a jó kormányzás és az alapvető jogok

2.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós normák és a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok normái között továbbra is nagy különbség van. A helyzet Törökországban most még nehezebbnek tűnik, mint korábban, különösen a 2016. júliusi kudarcba fulladt puccs és a katonai közigazgatás elrendelése után.

2.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az IPA III-nak folytatnia kell a jogállamisággal kapcsolatos olyan projektekre irányuló beruházásait, amelyek segítettek az országoknak erős, professzionális, független és külső befolyástól mentes bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervek létrehozásában.

2.3.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a határokat megóvó hatékony rendszer kialakítására, a migrációs áramlások kezelésére, a humanitárius katasztrófák megelőzésére és a rászorulók menedékjogának biztosítására. A jó kormányzás gyakorlatainak előmozdítására irányuló uniós technikai segítségnyújtás hasznosnak bizonyulhat ezeken a területeken. Továbbá minden tagjelöltnek és potenciális tagjelöltnek mechanizmusokat kell kidolgoznia a szervezett bűnözés megelőzésére, valamint a terrorizmus és az illegális bevándorlás megállítására. Törökországnak erőteljesebb elkötelezettséget kell tanúsítania az EU-val 2016. március 28-án aláírt megállapodás végrehajtására, amelynek célja a Törökországon keresztül Európába irányuló irreguláris bevándorlás megállítása (5).

2.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a közszféra minden tagjelölt és potenciális tagjelölt országban továbbra is olyan problémákkal küzd, mint a klientizmus, az átláthatatlanság, a korrupció és az egyenlőtlenség.

2.5.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban a kisebbségeknek még mindig sok problémával kell szembenézniük a megkülönböztető magatartások és attitűdök miatt.

2.6.

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az előcsatlakozási támogatásban prioritásként kell kezelni az állami szektor reformját és depolitizálását, ezzel ösztönözve az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, az e-kormányzás és az irányítás javítását. Ezzel összefüggésben az előcsatlakozási támogatást arra kellene felhasználni, hogy érdemi lehetőségeket teremtsünk a civil társadalmi szervezetek lehető legszélesebb köre számára, hogy részt vegyenek a kormányzati politikák kialakításában.

2.7.

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a civil társadalmat a jogállamiság biztosításának jelentős szereplőjeként kell elismerni, és ezért a civil társadalmi kezdeményezéseknek elsőbbséget kell élvezniük az előcsatlakozási támogatási programokban.

2.8.

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az esélyegyenlőséget és a polgári jogok tiszteletben tartását elősegítő és finanszírozó intézményeket is prioritásként kell kezelni az előcsatlakozási támogatásban.

3.   Társadalmi-gazdasági fejlődés

3.1.

Az EGSZB elismeri, hogy az e partnerek számára nyújtott pénzügyi támogatás szükségességét jelzik a tartósan magas munkanélküliségi ráták (pl. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban 21,6 %, Koszovóban 35,3 % (*1) a 2018-as év első negyedévében), valamint az uniós országokhoz való lassú felzárkózás az egy főre eső GDP tekintetében.

3.2.

Az EGSZB teljes mértékben tudatában van annak, hogy a szegénység, a magas munkanélküliség, az informális gazdaság, az alacsony bérek, a korrupció, a rosszindulatú bánásmód, a szakmunkások kivándorlása és az agyelszívás minden nyugat-balkáni partnert (6) és Törökországot is érinti.

3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatás és az oktatási rendszerekhez való egyenlő hozzáférés minden nyugat-balkáni partnernél és Törökországban alapvetően fontos szerepet játszik az európai értékek előmozdítása, a kisebbségekkel szembeni tolerancia, a nemek közötti egyenlőség, az előítéletek elleni küzdelem és a társadalmi kohézió megerősítése terén.

3.4.

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az IPA III révén, az oktatási rendszerek eredményességének és hatékonyságának növelésével egy olyan „társadalmi kohéziós programot” kell megvalósítani, amelynek orvosolnia kell a szakemberhiányt és a strukturális munkaerőhiányt, csakúgy mint a gazdaságban jelentkező digitális és technológiai változások miatt tapasztalható munkaerőpiaci kihívásokat. A szakképzési programok, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és az egész életen át tartó tanulási rendszerek pénzügyi támogatásának növelése, valamint a szociális partnerek és más érintett civil társadalmi szervezetek szorosabb bevonása ezek tervezésébe segítene a munkaerőpiacra jellemző strukturális munkaerőhiány kezelésében és a magas munkanélküliség, valamint a betöltetlen munkahelyek számának csökkentésében.

3.5.

Az EGSZB hangsúlyozza a szegénység leküzdését és a munkaerőpiacra jutás elősegítését szolgáló mechanizmusok előcsatlakozási támogatáson keresztüli bevezetésének fontosságát – különösen a fiatalok, a nők és a kisebbségi csoportok esetében –, ezáltal megakadályozva a kivándorlást és az agyelszívást.

3.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális párbeszéd elmélyítése és szélesítése a társadalmi-gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. A szociális partnereknek fontos szerepet kell játszaniuk a politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

3.7.

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a makrogazdasági stabilitás erősítését szolgáló képesség javítása és a működőképes – az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére képes – piacgazdaság irányába mutató fejlődés támogatása az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt országban prioritást kell, hogy kapjon az előcsatlakozási támogatás elosztásakor. Ugyanakkor külön figyelmet érdemel az IPA III által támogatott gazdaságok vállalkozási szintje is. Figyelembe kell venni a vállalkozói szellemet, az önfoglalkoztatást, a kkv-kat és a mikrofinanszírozást.

3.8.

Az EGSZB kéri, hogy az előcsatlakozási támogatás elosztása során fordítsanak kiemelt figyelmet a magánszektor piaci orientációjának és a magánvállalkozások versenyképességének a javítására.

3.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a civil szervezetek számára az IPA III program keretében rendelkezésre kellene bocsátani a legalább 36 hónapos működési támogatásokat.

3.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy fokozni kellene az IPA II alatt futó, a támogatásokat a vidéki/helyi szintű szervezeteknek és a kisebb civil társadalmi szervezeteknek továbbadó kisléptékű programok hatását, elsősorban a civil társadalmi szervezeteknek a támogatás-továbbadási programok tervezésének minden fázisába történő sokkal mélyebb bevonásával.

3.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az előcsatlakozási támogatási intézményeken keresztül segítséget kell nyújtani a digitális technológiák és az elosztás elősegítéséhez, a környezet védelméhez és a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírások meghatározásához.

3.12.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az előcsatlakozási támogatás megszerzésében elsőbbséget kell biztosítani a gyermekkori neveléshez való egyenlő hozzáférés előmozdítását szolgáló intézmények kialakításához, a szakoktatás fejlesztéséhez, a felsőoktatás minőségének javításához és az egész életen át tartó tanulás előmozdításához, valamint a munkaügyi kapcsolatokat, a kollektív tárgyalási eljárásokat és a munkaügyi viták rendezését, illetve a szociális partnerek közti strukturált párbeszédet szabályozó mechanizmusok/szervek létrehozásához.

4.   Uniós szakpolitikák és vívmányok átvétele

4.1.

Az EGSZB tudatában van annak, hogy az uniós normák, valamint a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok normái között jelentős eltérések vannak.

4.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy jelentőséget kellene tulajdonítani annak, hogy előmozdítsuk a tagjelöltek és a potenciális tagjelöltek normáinak, politikáinak és gyakorlatának összehangolását az Európai Unió normáival, beleértve az állami támogatási szabályokat is.

4.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az acquis communautaire jogszabályi részének harmonizálása mellett a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak meg kell ismerkedniük a jelenleg megvitatás és kidolgozás alatt álló uniós politikákkal, illetve politikáikat össze kell hangolniuk azokkal. Ilyenek például a szociális jogok európai pillére, az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, csakúgy mint a menekült- és migrációs áramlásokkal kapcsolatos együttműködés az uniós tagállamok között, valamint az integrált határellenőrzési rendszer.

5.   Jószomszédi kapcsolatok és megbékélés

5.1.

A nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban és Törökországban még nem gyógyultak be azok a sebek, melyeket a háborúk és a viszály, az etnikai gyűlölködések, irredenta mozgalmak és befagyasztott, ismét felszítható konfliktusok okoztak. Határozottan ösztönözni kell, hogy a legégetőbb kétoldalú kérdésekben még az uniós csatlakozás előtt megállapodás szülessen, de ha ragaszkodunk minden nyitott kérdés megoldásához, ez késleltetheti a folyamatot. A kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok újjáépítésének ösztönzése hozzájárulhat a konfliktusmegoldáshoz és a gazdasági növekedéshez.

5.2.

Az EGSZB üdvözli az állami oktatási és a kulturális intézmények, a tudományos körök és a civil társadalmi szervezetek részéről érkező, a megbékélés területeire, a jó szomszédi kapcsolatra és a múlttal kapcsolatban kritikus megközelítéselfogadására irányuló kezdeményezéseket.

5.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és a kedvezményezettek közötti minden szinten történő hálózatépítés ösztönzése megkönnyíti az integráció folyamatát.

5.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy az IPA III-nak finanszírozást kell nyújtania azon civil szervezetek számára, amelyek célja a polgári mozgástér javítása az elköteleződés és a részvétel érdekében. Az IPA III-ban ki kell terjeszteni a civil társadalmi infrastruktúrák és a regionális tematikus civil társadalmi platformok és hálózatok támogatását.

6.   Regionális együttműködés

6.1.

Az energia- és közlekedési hálózatok szerepet játszhatnak a térség fejlődésében és összekapcsolásában. Ez biztosítaná, hogy a nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt országok és Törökország polgárai világos képet kapjanak az Unióhoz való csatlakozás társadalmi, gazdasági és környezeti előnyeiről. Például az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fontos tényezői az üzleti lehetőségek kialakításának, valamint a zöld és hagyományos munkahelyek létrehozásának.

6.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az előcsatlakozási támogatásban prioritást kell kapniuk azoknak az intézményeknek és kezdeményezéseknek, amelyek kapcsolatokat hoznak létre a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek között az energiával, kommunikációval, digitalizációval, innovációval, közlekedéssel és a környezet védelmével kapcsolatos területeken. Jó példa lehet a helyes gyakorlatra a bulgáriai Kula és a szerbiai Boljevac városai közötti együttműködés, ahol speciális járműveket, megfigyelő drónokat és személyre szabott védőeszközöket kívántak beszerezni az erdőtüzek elleni küzdelemhez (7).

6.3.

Az EGSZB támogatja a Közlekedési Közösségről szóló szerződést, melyet az EU és a nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt országok 2017. július 12-én írtak alá, és a közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztésére biztatja a feleket. Ennek szellemében az Európai Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak és a nyugat-balkánipartnereknek arra kellene törekedniük beruházásaikkal, hogy összekössék az uniós EU TEN-T törzshálózatot és a nyugat-balkáni infrastruktúrát. Közös programra van tehát szükség, és fel kell tárni a rendelkezésre álló forrásokat, illetve közös menetrendet kell meghatározni.

6.4.

Az infrastruktúrafejlesztés csökkenteni fogja a szállítási és energiaköltségeket, és nagyobb beruházásokat tesz lehetővé a térségben amellett, hogy elősegíti a régión belüli kereskedelmet. Ezenkívül a digitális fejlesztéseknek és a roamingdíjak fokozatos csökkentésének előmozdítása a Nyugat-Balkánon elő fogja segíteni a vállalkozásfejlesztést, a nagyobb termelékenységet és az életminőségét javítását. Azonban nem az infrastruktúra hiánya jelenti a nyugat-balkáni partnerek közötti együttműködés legfőbb akadályát. A múlt ellenségeskedései és a köztük fennálló megoldatlan viták korlátozzák az együttműködés hatókörét és tartalmát. Ezt részben orvosolni lehetne az IPA-k közötti, határokon átnyúló együttműködési projektek ösztönzésével.

6.5.

A médiát és más kommunikációs eszközöket fel kell használni arra, hogy kiemeljük az EU jelenlétét és tevékenységeinek jelentőségét a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban. Emellett az egész uniós csatlakozási folyamat során ki kell építeni a helyi köztisztviselők projektirányítási és -végrehajtási kapacitásait.

7.   Részletes megjegyzések az IPA III-ról szóló rendelettervezettel kapcsolatban

7.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat az előző programozási időszakban elért eredményekre és tanulságokra épít, és megfelelőnek találja azt a célkitűzések megvalósításához. Mindazonáltal megismétli, hogy a tagjelöltek és a potenciális tagjelöltek meglehetősen eltérő kihívásokkal szembesülnek a tagállamokhoz képest, ezért alapvetően szükséges a messzemenő rugalmasság.

7.2.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja az IPA III által kitűzött célokat, de hangsúlyozni kívánja, hogy a közvetlen hatásokat rövid távon nehezen lehet megfigyelni. Ezért azt ajánlja, hogy a jövőbeli beavatkozások hozzáadott értékét alaposan mérjék fel az elkötelezettség mértéke, a politikai súly és a legtöbb kedvezményezett számára közvetített üzenet tekintetében. Üdvözölni kell, hogy a jelenlegi programozási időszakban nyújtott költségvetési támogatások katalizátorként szolgálnak az intézményi változásokhoz, és a kedvezményezett országokban (pl. Szerbia, Montenegró és Albánia) fokozott politikai párbeszédet eredményeznek.

7.3.

Figyelembe véve a kedvezményezettek nagy többségének nehéz helyzetét, az EGSZB azt ajánlja, hogy megfelelő mértékben egyszerűsítsék a dokumentumok követelményeit, és összpontosítanak a kedvezményezettek támogatására és arra, hogy az elért eredményt a kedvezményezettek magukénak érezhessék. E célból tovább kell folytatni a közvetett irányítási módok fejlesztését a kedvezményezett országgal kapacitásfejlesztési akciók kíséretében, hogy segítsék az érdekelteket abban, hogy konstruktív módon vegyenek részt az általános programozási folyamatban.

7.4.

Az EGSZB szükségesnek tartja az IPA III kiegészítő jellegének erősítését a más finanszírozási forrásaiból biztosított intézkedésekhez képest a tagjelöltek és a potenciális tagjelöltek esetében.

7.5.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban a tárgyalási folyamat során nemzeti szinten hozzanak külön intézkedéseket a jelenlegi programozási időszak során felmerült rendszeres késések, szűk keresztmetszetek és hatékonysághiányosságok leküzdésére. Természetesen figyelembe kell venni az egyes kedvezményezetteknél az IPA-alapok viszonylag korlátozott skáláját a nemzeti költségvetésekhez képest, valamint azt, hogy Európai Bizottság és a nemzeti intézmények közötti stabil konszenzusra van szükség, és támogatni kell a szakpolitikai párbeszédet.

8.   Bevált gyakorlatok

8.1.

Pályázati formanyomtatványok: további egyszerűsítésre van szükség, különösen az IPA-n belüli egységesítés vonatkozásában, de más donorok és a nemzeti jogszabályi követelmények tekintetében is. Túl sok iránymutatás és utasítás létezik – lehetőség van egységesítésre, az egyedi eseteket külön fejezetben kell összefoglalni.

8.2.

Javítani kellene a szerződő hatóságok képesítéseit, ismereteit és készségeit, ideértve az ellenőrző/auditáló szerveket is, különösen azokban az esetekben, amikor egy kérdés értelmezésre szorul, a válaszadás pedig hosszú időbe telik.

8.3.

Bizonyos támogatási rendszerekben túlzott követelmények állnak fenn a projekt környezetének, a régiók helyzetének stb. elemzésével kapcsolatban, ami nagyon igénybe veszi a normál pályázókat. Ez fordított módon is lehetséges. A szerződő hatóságok szakértőket vehetnek fel ilyen elemzések elvégzéséhez és egy projekt életképességének felméréséhez.

8.4.

Felhasználóbarátabb megközelítés a pályázók számára: a pályázati csomagokat az érintett közigazgatási szervek (vagy technikai segítségnyújtók) tisztviselői felülvizsgálhatják és véleményezhetik, és további időt kell biztosítani az adminisztratív követelményeknek való megfelelés érdekében.

8.5.

A szerződés módosításai: biztosítani kell a rugalmasságot és a gyorsabb feldolgozást. Általában egy programot egy vagy két év alatt határoznak meg, és ezt hosszú pályázati folyamat követi – ezért van szükség rugalmas szerződésmódosítási eszközökre.

8.6.

Közönségkapcsolatok, márkaépítés és láthatóság: lehetőség van a követelmények egyszerűsítésére és optimalizálására. Emellett fokozni kell az EU által finanszírozott projektek láthatóságát.

8.7.

A mutatók célértékére vonatkozó ágazati és projektadatlapokat módosítani kell annak érdekében, hogy szinkronizálják őket a tényleges végrehajtási időszakkal.

8.8.

Az ágazati reformszerződések hozzájárulnak a szakpolitikai reformok végrehajtásához és az ágazatspecifikus eredmények eléréséhez. Az IPA III-ban végrehajtandó lehetséges intézkedések a következők: szakképzett személyzet bevonása az operatív struktúrába, valamint az operatív struktúra megfelelő és folyamatos technikai támogatásának biztosítása. A folyamat legfontosabb érdekelt felének felelősségvállalását fokozni kell. A programozás során felmerülő kihívások: a program szerződéseinek ütemezése a szerződés határidejének megsértéséhez vezethet, és ezt követően a végrehajtási folyamat során számos probléma merülhet fel.

8.9.

Az IPA II beszámolási időszakában jelentkező potenciális kockázatok azt mutatták, hogy az elkötelezettség biztosítására és hatékony minisztériumok közötti együttműködésre és koordinációra van szükség. Ez a fellépések összetettsége és az egyes nemzeti intézmények közötti felelősségmegosztás miatt van így, mivel a tervezett reformok különböző kormányzati szektorok hatáskörébe tartoznak.

8.10.

A projektszinten történő beszerzés/szerződéskötés előkészítésében felmerülő problémák főként a rögzített előfeltételekkel, a koordináció és az ütemezés kihívásaival, valamint a többi kapcsolódó projekttel/szerződéssel kapcsolatos nehézségekből állnak, valamint a minőségi pályázati dokumentáció időben történő elkészítéséhez szükséges kapacitásának hiányából adódnak.

8.11.

A szerződés szempontjából a következő fő tanulságokat kell figyelembe venni: a személyi állományi ingadozások következtében a kedvezményezett intézményekben tapasztalható elégtelen kapacitás; a kedvezményezettek által benyújtott dokumentáció rossz minősége; a házon belüli gyakorlati szakértelem hiánya a komplex projektek esetében; a folyamat legfontosabb érdekelt felei felelősségvállalásának fokozása; a programban lévő szerződések ütemezésének kihívásai, amelyek a szerződés és/vagy a végrehajtási határidő megsértéséhez vezetnek; az előfeltételek időben történő teljesítése stb.

8.12.

Gyakori probléma az eredeti ágazati/projektadatlapokon lévő mutatók és a program beszámolási időszakának végére rendelkezésre álló értékek közötti eltérés. Emellett a mutatók minősége és hatóköre egyes esetekben nem megfelelő, ami megakadályozza a program végrehajtásának hatékony nyomon követését.

8.13.

A decentralizált hatóságok által kezelt bizonyos szerződések tartalma a központi szerződő hatóságok által korábban kötött szerződések eredményeitől függ. Ezért a decentralizált hatóságok által kezelt szerződések esetében az időben történő ajánlattétel és végrehajtás veszélybe kerül.

---

(1)  Az EGSZB véleménye: Előcsatlakozási Támogatási Eszköz/Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (HL C 11., 2013.1.15., 77. o.).

(2)  Az EU nyugat-balkáni stratégiájának alapelveit az Európai Bizottság a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i közleménye (COM(2018) 65 final) határozta meg.

(3)  https://ec.europa.eu/europeaid/evaluation-instrument-pre-accession-assistance-ipa-ii-draft-report_en

(4)  Lásd az 1. lábjegyzetbeli hivatkozást.

(5)  http://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-towards-a-new-policy-on-migration/file-eu-turkey-statement-action-plan

(*1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(6)  Az EGSZB véleménye: A nyugat-balkáni országok gazdasági és társadalmi kohéziója, illetve európai integrációja – kihívások és prioritások (HL C 262., 2018.7.25., 15. o.).

(7)  https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/3/2018/EN/C-2018-3051-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF