Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról

(COM(2018) 238 final – 2018/0112 (COD))

(2018/C 440/31)

Előadó:

Marco VEZZANI

Felkérés:	Európai Parlament, 2018.5.28. az Európai Unió Tanácsa, 2018.5.22.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.6.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.9.19.
Plenáris ülés száma:	537.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	190/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a rendeletre irányuló európai bizottsági javaslatot, és fontos lépésnek tartja azt az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdítása felé. Az EGSZB különösen azért tartja fontosnak ezt a javaslatot, mert első ízben szabályozza a vállalkozások közötti kapcsolatokat (B2B) az elektronikus kereskedelem vonatkozásában, és a nyilvánvaló joghézag lefedése érdekében annak gyors elfogadását sürgeti.

1.2.

Az EGSZB mindazonáltal úgy véli, hogy az említett rendelet önmagában nem oldja meg a digitális egységes piac valamennyi problémáját. A rendelet gerincét az „átláthatóság” alkotja, ám ez önmagában nem elég arra, hogy egy olyan rendkívül dinamikus és összetett piacot szabályozzon, mint amilyen a digitális piac, amelyben a globális szereplők és az üzleti felhasználók (különösen a kkv-k) közötti erőkülönbség kizárólag a felek közötti határok és a kapcsolatok világosabb meghatározása és a piaci erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelem által egyenlíthető ki. Az EGSZB javasolja továbbá, hogy a szociális párbeszéd folyamatainak elindítása révén mielőbb foglalkozzanak a digitalizáció szociális dimenziójának kérdésével. Ugyanekkora figyelmet érdemelnek az adódömpinghez, a gazdasághoz és az adat feletti rendelkezési joghoz kapcsolódó kérdések, egységes megközelítéssel, amint azt az Európai Bizottság egyébiránt más ügyekben már eddig is tette.

1.3.

Az EGSZB javasolja az árparitásról szóló záradékok rendeletbe iktatásának megtiltását, hiszen azok gátolják a versenyt, károsítják a vállalkozókat és a fogyasztókat, valamint fennáll annak a veszélye, hogy a nagyobb online platformokat oligopol- vagy monopolhelyzetbe hozzák. Nagyon fontos, hogy a fogyasztók a lehető legalacsonyabb áron juthassanak a javakhoz és a szolgáltatásokhoz, hogy a vállalkozások saját weboldalaikon keresztül hatékonyan fejleszthessék üzletüket, valamint hogy az új online platformok fejlődhessenek és tisztességes versenybe léphessenek a már meglévő platformokkal.

1.4.

Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy bizonyos vállalkozások javára (főként fizetés ellenében) történő esetleges megkülönböztetett bánásmód (pl. rangsorolás) esetén ne csak az üzleti felhasználókat értesítsék szerződés útján, hanem azokat a fogyasztók számára is egyértelműen felismerhetővé kell tenni a termékek vagy szolgáltatások internetes keresésének pillanatában a „szponzorált hirdetés”, „fizetett hirdetés” vagy ehhez hasonló feliratok által. Hasonlóan fontos tájékoztatni az üzleti felhasználókat és a fogyasztókat az osztályozási rendszerek fő paramétereiről, amelyek meghatározzák az üzleti felhasználók helyzetét.

1.5.

Az EGSZB támogatja a viták bíróságon kívüli rendezéséhez szükséges mechanizmusok bevezetését, és javasolja a közvetítők függetlenségének garantálására szolgáló harmonizált kritériumok kialakítását. Az EGSZB úgy véli, hogy a kereskedelmi kamarák megfelelők lehetnek erre a célra, hiszen nemzeti szinten már hatékonyan végzik a szóban forgó tevékenységet. Ugyanilyen fontos, hogy a üzleti felhasználókkal szembeni előítéletek megelőzésére és megakadályozására szolgáló, tiltó jellegű mechanizmusok egyszerűek, világosak és alacsony költségűek legyenek.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpontnak kulcsszerepe lesz mind a szóban forgó rendelet végrehajtásában, mind az ahhoz kapcsolódó egyéb jogi kezdeményezésekben is. Mindez jelentős politikai és technikai szereppel ruházza fel az említett szervet. Az EGSZB az e tárgyban folytatott, számos véleményen alapuló reflektálási folyamat eredményeként készen áll a szakértői csoportok munkájának támogatására egy megfigyelő szerepet betöltő saját megbízott révén, így járulva hozzá a szervezett civil társadalom elképzeléseinek megismertetéséhez.

2.   Bevezetés

2.1.

Az online platformok és a keresőprogramok szerves elemei a digitális környezetnek, és jelentős mértékben befolyásolják annak szerveződését és működését. Az utóbbi években központi szerephez jutottak a hálózatfejlesztésben, új „társadalmi és gazdasági modelleket” javasolva, amelyek által befolyásolják a polgárok és a vállalkozások választásait és tevékenységeit.

2.2.

Az e-kereskedelem exponenciális módon nő Európában. A kiskereskedelmi árbevétel 2017-ben 602 milliárd euróra – a 2016-os évnél 14 %-kal többre – becsülhető. Ez az adat tökéletesen megfelel az előző év növekedési tendenciájának, amely során az árbevétel 530 milliárd euro volt (15 %-kal több a 2015-ös évhez képest) (1).

2.3.

Az Eurostat adatai szerint (2) 2016-ban a 28 uniós tagállam vállalkozásainak 20 %-a vett részt aktívan az e-kereskedelemben. Ez az adat a vállalkozások méretétől függően jelentős különbségeket takar. Valójában a nagyobb méretű vállalkozások 44 %-a, a közepes méretűek 29 %-a, míg a kisvállalkozások 18 %-a kereskedik online.

2.4.

Az e-kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások 85 %-a rendelkezik saját weboldallal, azonban az online platformok használata is folyamatosan nő, amit a vállalkozások 39 %-a vesz igénybe (üzleti felhasználók) (3). Mindez két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a kkv-k egyre növekvő érdeklődésére az e-kereskedelem iránt, hiszen az online platformokat a digitális piacra történő belépés stratégiai jelentőségű eszközeinek tekintik, másrészt pedig a felhasználók életének valós és virtuális pillanatait megosztó, együttműködésen alapuló platformok (közösségi hálózat) jelentős növekedésére.

2.5.

Annak ellenére, hogy több mint egymillió kkv él az online közvetítő szolgáltatások lehetőségével, az azokat biztosító platformok száma viszonylag alacsony. Ez a körülmény egyrészt teljes mértékben függővé teszi a kkv-kat az online platformoktól és a keresőprogramoktól, másrészről pedig ez utóbbiakat olyan hatalommal ruházza fel, amelynek keretében a vállalkozások és a fogyasztók jogos érdekeit sértő, egyoldalú fellépéseket tehetnek.

2.6.

Az Európai Bizottság egy másik tanulmánya szerint az online platformokon tevékenykedő európai vállalkozások közel 50 %-a ütközik problémába. Továbbá a szerződéses jogviszonyokat érintő problémák 38 %-a megoldatlan marad, 26 %-a pedig csak nehézségek árán orvosolható (4).

2.7.

Különösen a fogyasztókat érintik – közvetett módon – hátrányosan a hatékony és tisztességes verseny korlátozásának hatásai. Mindez több helyzetben is megmutatkozik: az áruk és szolgáltatások nem átlátható rangsorolásától kezdve a vállalkozások digitális piacba vetett csekély bizalmából adódó választék szűkösségéig.

2.8.

A vállalkozások jogorvoslati mechanizmusa korlátozott, kevésbé hozzáférhető és gyakran eredménytelen. Nem véletlen tehát, hogy a vállalkozások többsége áruinak nemzeti területen történő értékesítésére fókuszál (93 %), alapvetően azért, mert az eltérő jogszabályokból adódóan a határokon átnyúló vitarendezés hosszú és bonyolult folyamat (5).

2.9.

A jelenlegi európai jogi szabályozás mindezidáig az üzleti vállalkozások és a fogyasztók (B2C) online kereskedelemben létrejött kapcsolatának meghatározására összpontosított, míg a vállalkozások és az online platformok közötti kapcsolat (B2B) meghatározására sohasem került komolyan sor.

2.10.

Ezért az Európai Bizottság a digitális egységes piaci stratégia értékeléséről szóló javaslatába (6) foglalta az európai jogszabályozás e szempontból történő kiegészítésére vonatkozó kezdeményezést a tisztességes és átlátható feltételek biztosítása céljából, valamint a joghézagból vagy az eltérő nemzeti jogszabályokból adódó visszaélések elkerülése végett.

3.   A javaslat lényegi tartalma

3.1.

A javaslat célja az online platformok és keresőprogramok által a vállalkozások számára nyújtott közvetítő szolgáltatások szabályozása. Ide tartoznak az online szoftveralkalmazások szolgáltatásai (app store) és az online közösségimédia-szolgáltatások (közösségi hálózat) is.

3.2.

A rendelet valamennyi online közvetítő szolgáltatóra vonatkozik (függetlenül attól, hogy az Unió határain belül vagy kívül rendelkeznek székhellyel), azzal a kitétellel, hogy az üzleti felhasználók vagy az üzleti weboldalak használói uniós székhellyel rendelkeznek, és áruikat vagy szolgáltatásaikat legalább az ügyletek egy részét tekintve az európai fogyasztók számára kínálják. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak az Unió területén kell tartózkodniuk, de nem kell szükségszerűen európai tartózkodási hellyel vagy európai állampolgársággal rendelkezniük.

3.3.

A tisztességesség és az átláthatóság biztosítása érdekében a platformoknak egyszerűen és érthető módon tájékoztatniuk kell a vállalkozásokat a szerződési feltételekről. Az esetleges változásokat legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt közölni kell. Különösen a hirdetések közzétételének módjáról és a szolgáltatás felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó szempontokról kell tájékoztatást adni.

3.4.

A javaslat azt is előírja, hogy a hirdetések és a weboldalak rangsorolását meghatározó paraméterekről tájékoztassák a vállalkozásokat, abban az esetben is, ha fizetett hirdetésről vagy weboldalról van szó. Az esetleges megkülönböztetett bánásmódra – amelynek során a közvetítő szolgáltatáson keresztül a szolgáltató vagy az irányítása alatt álló üzleti felhasználó által a fogyasztóknak kínált áruk és szolgáltatások előnyt élveznek – a szerződési feltételekben egyértelműen ki kell térni.

3.5.

A kisvállalkozások nagyobb védelme érdekében az Európai Bizottság biztosítja az online szolgáltatók részéről történő belső panaszkezelési rendszer létrehozását. A panaszokat gyorsan kell kezelni, és a panaszkezelési folyamat eredményét kétséget kizáró megfogalmazásban kell közölni a felhasználókkal. Ezenkívül a szolgáltatók időszakos jelentésekben tájékoztatást nyújtanak a panaszok számáról, tárgyáról, a panaszkezeléshez szükséges időtartamról és a panaszok elbírálása során hozott döntésről.

3.6.

A javaslat előirányozza továbbá a viták bíróságon kívüli úton történő rendezésének rendszerét. Ily módon a vállalkozások a szolgáltatók által a szerződési feltételekben előzetesen feltüntetett közvetítőhöz fordulhatnak.

3.7.

A közvetítőknek pártatlannak és függetlennek kell lenniük. A szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy támogassák a közvetítők egyesületi formában történő működését, legfőképpen a határon túli viták rendezése esetében.

3.8.

A megfelelési költségek főként a szolgáltatókat érintik, míg a kkv-k mentesülnek alóla (7). Az említett intézkedések nem akadályozzák a bírósági úton történő jogorvoslatot, hanem a viták gyors és hatékony rendezését és jogorvoslatát hivatottak biztosítani.

3.9.

Az új szabályozási keretet nyomon kell követni. E célból a rendelet előírja egy uniós onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont (8) létrehozását, amely az Európai Bizottságot támogatná a digitális piac fejlődésének elemzésében, valamint a rendelet végrehajtási státuszának és hatásainak értékelésében. Az összegyűjtött eredmények beépülnek a rendeletre irányuló javaslat háromévente esedékes felülvizsgálatába.

3.10.

A javaslat megállapítja, hogy képviseleti szerveknek, egyesületeknek vagy közjogi szerveknek jogában áll tiltó jellegű fellépéseket tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy az online közvetítő szolgáltatók számára megtiltsák a rendelet rendelkezéseiben szereplő követelményeknek való meg nem felelést.

3.11.

Az Európai Bizottság kéri az online szolgáltatókat és az őket képviselő szervezeteket, hogy – a rendelet megfelelő alkalmazásának céljából – hozzanak létre magatartási kódexeket, és tartsák különösen szem előtt a kkv-k igényeit.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

Az EGSZB az elsők között támogatta a digitális fejlődést és az ahhoz kapcsolódó gazdasági és társadalmi folyamatokat. Az EGSZB tisztában van a digitalizációhoz kapcsolódó veszélyekkel és lehetőségekkel, és a kezdetektől fogva arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy szilárd, világos, átlátható és tisztességes keretet biztosítson a digitális egységes piacnak.

4.2.

Az EGSZB előző véleményeivel összhangban (9) üdvözli az Európai Bizottságnak a tisztességes és átlátható online közvetítő szolgáltatás előmozdítására vonatkozó javaslatát. Az EGSZB különösen a javaslat rugalmas megközelítését értékeli pozitívan, tekintve, hogy a rendeletnek egy folyamatosan fejlődő ágazat számára kell világos referenciakeretül szolgálnia, miközben a tisztességes versenyt is biztosítania kell.

4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy ez a kezdeményezés alapvető fontosságú a kkv-k védelme érdekében – hiszen ők képviselik e szolgáltatások elsődleges felhasználóit (10) –, valamint a tisztességes és valódi versenyt biztosító jogi keret létrehozásában. Hasonlóan fontos azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik a kkv-k digitális egységes piacon történő lehető legnagyobb mértékű fejlődését, akár saját weboldalaikon, akár az online platformokon keresztül.

4.4.

E tekintetben fontos szem előtt tartani, hogy a kkv-k digitális piacra történő belépése rendkívül nagy kihívást jelent számukra. A kkv-knak ugyanis módosítaniuk kell termelési és értékesítési rendszereiket, új szakmai követelményeknek kell megfelelniük és speciális kompetenciákat kell elsajátítaniuk, valamint megfelelő beruházásokat kell végrehajtaniuk, hiszen ezek hiányában automatikusan kizárnák magukat a piacról, ami negatív hatással lenne az arculatukra is. Ezért szükség van további, akár finanszírozási eszközök létrehozására is, amelyek az átállást segítenék.

4.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az „árparitási záradékok” (vagy az úgynevezett „legnagyobb kedvezmények záradékai”) jelenleg komoly akadályt jelentenek a digitális egységes piacon zajló tisztességes és nyílt verseny számára. Ezek a záradékok arra kötelezik az üzleti felhasználókat, hogy egy meghatározott online platformon mind a többi online platformhoz, mind saját weboldalaikhoz viszonyított legalacsonyabb árakat határozzanak meg. Mindez a verseny komoly torzulását vonja maga után azáltal, hogy hozzájárul a kis számú, már meglévő online platformok megerősödéséhez (megakadályozva újabb platformok létrejöttét), korlátozza a fogyasztók számára az alacsonyabb árakon történő beszerzés lehetőségét, valamint az üzleti felhasználókat a szóban forgó platform használatára kötelezi, ami megakadályozza őket abban, hogy kialakítsák saját, közvetlen értékesítési hálózatukat. Ezt a gyakorlatot az illetékes versenyhatóságok kezdeményezésére számos uniós országban (11) már betiltották, és mindez pozitívan hatott a piac működésére mind a vállalkozások, mind a fogyasztók szempontjából. Mindezek fényében az EGSZB bízik abban, hogy az említett záradékokat hamarosan az Unió teljes területén betiltják, lehetőség szerint e rendelet keretén belül.

4.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy jelenleg az online közvetítő szolgáltatások piaca néhány jelentős, sok esetben Európán kívüli szereplő kezében összpontosul. Ezért a jogszabályozás végrehajtása során fontos az online platformok közötti tisztességes verseny nyomon követése és biztosítása, valamint annak lehetősége, hogy új, főként európai platformok is piacra kerülhessenek.

4.7.

Az EGSZB örömmel veszi tudomásul, hogy számos, előző véleményeiben kifejtett kérése és ajánlása bekerült a rendeletbe. Az EGSZB különösen az alábbiakat illető határozott analógiákat és kapcsolódási pontokat emeli ki: a szerződési feltételek átláthatósága és egyértelműsége, a rangsorolás paramétereinek feltüntetése és az esetleges megkülönböztetett bánásmód kifejtése, a panaszok kezelésének és a viták bírósági úton kívül történő rendezésének szilárd mechanizmusa, az online platformok felelősségvállalása (magatartási kódexek) és a folyamatok nyomon követése (12). Kiemeli, hogy a valamely termék vagy szolgáltatás javára (gyakran fizetés ellenében) alkalmazott esetleges megkülönböztetett bánásmódról a fogyasztókat világos és közérthető módon tájékoztatni kell.

4.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat tökéletesen illeszkedik a digitális egységes piac szélesebb jogi keretrendszerébe, azonban távol áll attól, hogy teljesnek tekinthessük. Az Európai Unió teljesítménye a felhasználók, vállalkozások és online tranzakciók számát tekintve elmarad a legfontosabb globális versenytársaktól. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az elektronikus kereskedelem és tágabb értelemben az e-demokrácia ágazataira vonatkozó rendelkezések kiteljesítésére annak érdekében, hogy az internet és a digitális piac egy biztonságos, mindenki számára lehetőségeket rejtő színtérré válhasson.

4.9.

Az adatgazdaság a digitális piac kulcsfontosságú elemét képezi. Az EGSZB úgy véli, hogy kiváltképp az adat feletti rendelkezési jogot nem szabad kizárólag a két fél közötti szerződéses megállapodásra bízni. Ezenkívül a vizsgált javaslatban előirányzott közzétételi átláthatóság nem oldja meg az említett adatoknak a magánvállalkozások által történő felhasználásával kapcsolatos kulcsfontosságú problémáját. Ezért az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy – a felhasználóknak és magának az adatgazdaság fogalmának az elsődleges érdekeit képviselve – mihamarabb foglalkozzon e kérdéskörrel, és szabályozza azt (13).

4.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális egységes piacnak azonos feltételeket kell biztosítania valamennyi, abban részt vevő – európai vagy Európán kívüli – gazdasági szereplő számára. Ebből kifolyólag az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy számolja fel az olyan tisztességtelen gyakorlatokat, mint amilyen például a digitális adódömping, annak meghatározása által, hogy a nyereség utáni adót az érintett gazdasági tevékenység végzésének helyén kell megfizetni (14), és annak összege a tevékenység valós bevételével arányos kell, hogy legyen (15). Példaként az „Airbnb” platform esetét említi, amely 2015-ben csupán 69 ezer euro értékű adót fizetett be Franciaországban, míg az ország szállodaiparának teljes adóköltsége csaknem 5 milliárd euro volt (16).

4.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy elengedhetetlen a teljes e-kereskedelmi lánc jogi keretrendszerének mielőbbi kiépítése annak érdekében, hogy általa a digitális egységes piac valamennyi szereplője megfelelő garanciával és védelemmel rendelkezzen (17). Az EGSZB különösen fontosnak tartja, hogy a digitalizáció társadalmi vetületének legvitatottabb aspektusai elemzésre kerüljenek, úgy mint: az online platformokon dolgozókat illető bérezés, szerződések, munkafeltételek és munkaidő (18), vagy az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása (19). Ennek érdekében javasolja az európai szociális párbeszéd folyamatainak mihamarabbi elindítását (20). Továbbá tekintve az ágazatot szabályozó jogalkotási aktusok egyre növekvő számát, javasolja az „európai uniós internetes jogok kódexének” (21) létrehozását.

5.   Részletes megjegyzések

5.1.

Az EGSZB üdvözli az online közvetítő szolgáltatók fogalmának széleskörű meghatározását. Ezt az elvet az internet és az e-kereskedelem gyors és kiszámíthatatlan fejlődése indokolja. Ebből kifolyólag az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja e szolgáltatások nyújtása módjának és időzítésének szabályozását a digitális szolgáltatók szabályozása helyett, hiszen ez utóbbiak a hálózat gyors és kiszámíthatatlan fejlődése miatt megváltoztathatják profiljukat vagy működési területeiket (22).

5.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a vizsgált javaslat egy jelentős joghézagot fed le, és alapvető jelentőségű a nemzeti jogi szabályozások által generált széttöredezettség ellensúlyozásában, amely jelenleg az egyik legnagyobb problémát jelenti a határon túli viták esetében. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a javaslat megfelelően illeszkedik a digitális egységes piac már meglévő jogi keretrendszerébe, valamint a B2B kapcsolatot már jelenleg is – többé-kevésbé közvetlen módon – szabályozó, kis számú jogszabályhoz. Az EU alapértékeire épülő átfogó jogi keret bőséges mozgásteret tud biztosítani a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért felelős intézményeknek, hatékony cselekvőképességet biztosítva számukra.

5.3.

Az EGSZB támogatja, hogy az online szolgáltatók közzétegyék a hirdetések és weboldalak rangsorolását meghatározó legfontosabb paramétereket. Az EGSZB ugyanakkor rámutat arra, hogy ezt a kezdeményezést körültekintően kell kezelni, mivel a vállalkozások és a fogyasztók kárára történő, az üzleti felhasználók által elkövetett csalásokhoz vezethet, ami végső soron a piac torzulását eredményezheti.

5.4.

A közvetítők kulcsszerephez jutnak a bíróságon kívüli vitarendezésében. Az EGSZB úgy véli, hogy a közvetítők meghatározó jellemzői és felvételük módja nem teljesen világos, és szeretne rámutatni a különböző tagállamok közötti különbségekre, és a közvetítők függetlenségének biztosítása érdekében harmonizált kritériumok kidolgozását javasolja. Az EGSZB az üzleti felhasználók bizalmának visszaszerzése érdekében megfontolásra javasolja egy európai szakmai jegyzék megalkotásának lehetőségét. Ezzel egyidejűleg a nemzeti szinten már eddig is hatékonyan működő kereskedelmi kamarák szakmai tudásának és szolgáltatásainak igénybevételét javasolja.

5.5.

Az EGSZB üdvözli az üzleti felhasználók védelmét szolgáló tiltó jellegű fellépések bevezetését. Ez az eszköz alapvető jelentőségű a „félelem tényezőjének” kizárásában, amely gyakran megakadályozza, hogy a kisebb vállalkozások kibontakozhassanak az azonos ágazatban tevékenykedő multinacionális vállalkozások árnyékában. Az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen jellegű fellépések elindításához kialakított mechanizmusok egyszerűek, világosak és alacsony költségűek.

5.6.

A megfigyelőközpont kulcsszerephez jut a digitális egységes piac nyomon követésében és a rendelet megfelelő és teljeskörű végrehajtásában. Az EGSZB úgy véli, hogy a szakértőket rendkívüli alapossággal kell kiválasztani, és biztosítani kell azok pártatlanságát és elfogulatlanságát. Az EGSZB továbbá felajánlja, hogy a szakértői csoportokat egy megfigyelő szerepet betöltő, saját megbízott által támogatja, így járulva hozzá a szervezett civil társadalom elképzeléseinek megismertetéséhez (23).

5.7.

Annak ellenére, hogy egy összehangolt szankciórendszerrel kiegészült rendelet látszik erre a legalkalmasabb eszköznek, az EGSZB üdvözli az online szolgáltatókhoz intézett azon felhívást, hogy a jogszabály teljeskörű és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében magatartási kódexeket dolgozzanak ki.

5.8.

Az EGSZB kiemeli, hogy jelenleg – főként az Egyesült Államokban – olyan kereskedelmi gyakorlatok vannak jelen, amelyekben a nagy platformok kiszorítják a többi szereplőt a piacról; ilyen például a csomagküldő vállalkozások kárára történő ingyenes kiszállítás. Az ehhez hasonló helyzetek középtávon a vállalkozások és a fogyasztók kárára történő oligopólium kialakulásához vezethetnek. Éppen ezért az EGSZB e folyamatok körültekintő ellenőrzésére szólít fel.

5.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatnak jelentős közvetett hatása lesz mind a fogyasztókra nézve, akik szélesebb termékskálából választhatnak a vállalkozások között kialakult fokozottabb versenynek köszönhetően, mind a foglalkoztatottság szempontjából, hiszen több vállalkozás tevékenykedik majd a digitális piacon. Ebből kifolyólag fontos, hogy a kisebb digitális platformok (pl. a szövetkezeti platformok) is helyet kapjanak az online piacon.

5.10.

Az EGSZB ismét arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő, a digitális jártasságot illető stratégiák és az azokat kísérő, a kiskorúakra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra fókuszáló, oktató- és nevelőcélzatú folyamatok által támogassák a digitális innováció fejlődését (24). Ezenkívül az üzleti felhasználók tudatosságának növelése céljából alapvető fontosságúnak tartja a szakmai szövetségek – különösen a kkv-k – bevonását a sajátos oktatási tevékenységek megismerésébe és támogatásába annak érdekében, hogy azok a lehető legteljesebb módon élhessenek a digitális piac adta lehetőségekkel.

---

(1)  European E-commerce Report 2017.

(2)  Eurostat, Digital economy and society statistics – enterprises, 2018.

(3)  Eurostat, Web sales of EU enterprises, 2018.

(4)  europa.eu/rapid/press-release_IP-18-3372_hu.pdf

(5)  Eurostat, E-commerce statistics, 2017.

(6)  COM(2017) 228 final.

(7)  A 2003/361/EK ajánlás.

(8)  A megfigyelőközpont a C(2018)2393. sz. európai bizottsági határozat értelmében alakul meg. A megfigyelőközpont legalább 10, legfeljebb 15, nyilvános pályázat útján kiválasztott független szakértőből áll. A szakértők két évig maradnak hivatalban, és ezt a feladatot díjmentesen látják el.

(9)  HL C 75., 2017.3.10., 119. o.; HL C 81., 2018.3.2., 102. o.; HL C 12., 2015.1.15., 1. o. és HL C 271., 2013.9.19, 61. o.

(10)  HL C 389., 2016.10.21., 50. o.

(11)  Németország, Franciaország, Olaszország, Svédország, Belgium, Ausztria.

(12)  HL C 75., 2017.3.10., 119. o.; HL C 81., 2018.3.2., 102. o.

(13)  HL C 345., 2017.10.13., 130. o.. HL C 345., 2017.10.13., 138. o.

(14)  HL C 75., 2017.3.10., 119. o.

(15)  HL C 367., 2018.10.10., 73. o.

(16)  http://www.lastampa.it/2016/08/11/esteri/airbnb-in-francia-riscoppia-il-caso-tasse-KfgawDjefZxFdSNydZs8XP/pagina.htm.

(17)  INT/845 – Mesterséges intelligencia/munkavégzésre gyakorolt hatás, Salis Madinier és Samm, 2018 (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(18)  HL C 125., 2017.4.21., 10. o.

(19)  HL C 75., 2017.3.10., 119. o.

(20)  HL C 434., 2017.12.15., 30. o.

(21)  HL C 271., 2013.9.19, 127. o..

(22)  HL C 75., 2017.3.10., 119. o.

(23)  Az Európai Bizottság C(2018) 2393. sz. határozata, 10. cikk.

(24)  HL C 173., 2017.5.31., 45. o. HL C 173., 2017.5.31., 1. o.