29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/167

—

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0143/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (a továbbiakban: a hivatal) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 4 017 244 EUR volt, ami 2014-hez képest 3,5 %-os csökkentést jelent;

B.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint a hivatal 2015-re szóló költségvetéséhez való teljes uniós hozzájárulás 3 498 143 EUR volt, ami 2014-hez képest 3,31 %-os csökkentést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék a hivatal 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

D.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

elismeri, hogy a hivatal:

lezárta azon két ajánlását, amelyek a belsőkontroll-standardok végrehajtásának korlátozott felülvizsgálatával kapcsolatos 2014-es nyomon követés után még nyitottak maradtak;

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 95,65 %-os volt, ami 2014-hez képest 2,26 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 80,31 %-os volt, ami 2014-hez képest 4,65 %-os növekedést jelent;

3.

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől; megjegyzi, hogy a hivatal kiszervezte a számviteli tisztviselői szerepkört az Európai Bizottság számviteli tisztviselőjéhez, és hogy a részletességben mutatkozó eltérés a Bizottság jelentéstételi gyakorlatából ered; elismeri, hogy a hivatal kész követni bármilyen költségvetési útmutatást a következő pénzügyi évre vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatban, amennyiben ilyen útmutatás kiadásra kerül; sürgeti a Számvevőszéket és az az uniós ügynökségek hálózatát, hogy dolgozzanak ki a decentralizált ügynökségek bevált gyakorlatain alapuló közös jelentéstételi iránymutatásokat;

4.

megjegyzi, hogy a hivatal kiigazította a 2015. és 2016. évi költségvetést azon előirányzott hozzájárulások tekintetében, amelyek 2014-ben nem érkeztek be az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) nemzeti szabályozó hatóságaitól; megjegyzi, hogy az EFTA-megállapodásról szóló tárgyalás a Bizottság és az érintett országok között zajlik, így a hivatalnak nincs ráhatása a tárgyalásokra;

5.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a II. cím alatt lekötött előirányzatok 134 228 eurós (44 %) átviteli szintje magas volt a 2014-es 91 757 euróhoz (40 %) képest; megjegyzi, hogy ezek az átvitelek zömében 2015 utáni szolgáltatásnyújtásokra vonatkoznak és nem szükségszerűen utalnak a költségvetési tervezés hiányosságára;

6.

elégedettséggel állapítja meg, hogy a költségvetési átcsoportosítások száma a 2014-es 37-ről 2015-ben 17-re csökkent; megjegyzi továbbá, hogy az I. cím (Személyzeti költségek) alatt nem történt változás a teljes kiadások tekintetében, a II. cím (Igazgatási kiadások) kiadásai 33 %-kal csökkentek, míg a III. cím (Operatív kiadások) 13 %-kal nőtt; megjegyzi, hogy az eredeti költségvetés szerkezete kisebb mértékben változott, mint 2014-ben;

7.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal alulbecsülte a professzionális rendezvényszervezési szolgáltatásokkal kapcsolatos szükségleteit; megjegyzi, hogy a 2013-ban aláírt négyéves keretszerződés 2014 decemberében érte el maximális összegét; megjegyzi, hogy a hivatal azért becsülte alul e szükségleteit, mert váratlan változások történtek a 2014-es záró plenáris ülésének szervezésében; úgy véli, hogy az ilyen helyzetek megismétlődésének elkerülése érdekében a hivatalnak a tagjaival és megfigyelőivel együtt működési módszert kell kidolgoznia az ilyen ülésekre; rámutat arra, hogy 2015 augusztusában közbeszerzési eljárás indult egy új keretszerződés aláírására, és hogy a köztes időszakban a hivatal beszerzési rendelések és kis értékű szerződések (tárgyalásos eljárások) keretében szerezte be a szolgáltatásokat; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy nyílt közbeszerzési eljárást kellett volna alkalmazni, ahol minden érdekelt gazdasági partner jogosult pályázatot benyújtani; megjegyzi, hogy a hivatal 2016-ban felülvizsgálta aktuális közbeszerzési szabályait a folyamat racionalizálása céljából, beleértve az e-pályáztatás alkalmazását; üdvözli, hogy a hivatal már tett lépéseket közbeszerzési szabályainak javítására és nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek eredményeképpen 2016 januárjától több féllel kötött, lépcsőzetes rendszerű keretszerződést kötött három vállalattal;

8.

megjegyzi, hogy az álláshelyek száma a 2014 év végi 28-ról 2015 végére 27-re csökkent; megjegyzi, hogy a hivatal többletfeladatokat vállalt, ami többletmunkaterhet eredményezett és ez tetézte a szakértői személyi állomány cserélődése miatt előállt személyzeti felvételi nehézségeket; elismeri, hogy a hivatalnak sikerült fenntartható működést elérnie és egyensúlyt teremtenie a munkateher személyzet körében történő elosztásában;

9.

megjegyzi, hogy a hivatal napi rendszerességgel frissítette a BEREC/BEREC Hivatal dokumentumainak nyilvános dokumentumtárát; elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatal az összeférhetetlenségre vonatkozó politikával foglalkozó külön részt hozott létre és honlapján új részt különített el az elnök beszédei számára;

10.

megjegyzi, hogy a hivatal éves jelentésébe az átláthatóságról, elszámoltathatóságról és feddhetetlenségről szóló alfejezetet iktatott be; megjegyzi, hogy éves jelentése megfelel a bizottsági iránymutatásoknak, amelyek nem rendelkeznek az átláthatóságról, elszámoltathatóságról és feddhetetlenségről szóló szabványos fejezetről;

11.

üdvözli, hogy a hivatal aktívan részt vett az ügynökségközi jogi hálózat csaláselleni munkacsoportjának tevékenységében; elégedetten veszi tudomásul, hogy ezen együttműködés eredményeképpen 2017 februárjában elfogadásra került a hivatal csalás elleni stratégiája;

12.

megjegyzi, hogy a hivatal várhatóan 2017 első felében véglegesíti a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát és a szabályzattervezetet előzetes ellenőrzés céljából már elküldte az európai adatvédelmi biztosnak; felhívja a hivatalt, hogy fogadjon el a visszaélések bejelentésére vonatkozó olyan belső politikát, amely elősegíti az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúráját a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassa és részesítse képzésben alkalmazottait az e politikára vonatkozó jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatban, biztosítsa a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövesse nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát és vezessen be anonim belső jelentéstételi csatornát; felhívja a hivatalt, hogy tegyen közzé jelentéseket a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követéséről, és azokat bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére; kéri a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

13.

megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat belsőkontroll-standardok végrehajtására vonatkozó 18 ajánlásából az utolsó kettőt 2015-ben lezárták, és ezzel befejeződött a belsőkontroll-standardok végrehajtása; elismeri, hogy a belsőkontroll-standardoknak való magas szintű megfelelés fenntartása jelentős adminisztratív terhet ró a hivatalra, tekintettel a hivatal kis méretére és arra, hogy a belsőkontroll-standardok keretét általánosságban nem kisméretű szervezetekre tervezték;

14.

elismeri, hogy a kockázati önértékelési eljárás nem tárt fel kritikus kockázatokat; megjegyzi, hogy a kockázatértékelés eredményeiről szóló jelentés több jelentős kockázatot tartalmazott; megjegyzi, hogy a hivatal kockázat-nyilvántartást készített, amely tartalmazza a kockázatértékelés során feltárt legjelentősebb kockázatokat és a kockázatok megszüntetésére irányuló cselekvési terveket;

15.

elégedetten konstatálja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által végzett ellenőrzés eredményei azt állapították meg, hogy az ellenőrzött folyamatok a célnak megfelelőek és azok irányítása és szervezése hatékony és eredményes módon történik; megjegyzi azonban, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat észrevételei további fejlődés lehetőségeket említenek több konkrét területen; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásainak végrehajtása érdekében a hivatal cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtását 2016-ra tervezték;

16.

megjegyzi, hogy a Bizottság 2016 szeptemberében rendeleti javaslatot (COM(201) 591) terjesztett elő, amelyben javasolta a hivatal teljes jogú ügynökséggé történő átalakítását kibővített feladatkörökkel; hangsúlyozza, hogy a jogalkotási folyamat lezárása nyomán végrehajtott bármilyen reformnak biztosítania kell a maximális hatékonyságot és költséghatékonyságot, valamint az átláthatóság és az összeférhetetlenség elleni védelem lehető legmagasabb szintjét és arra kell törekednie, hogy előmozdítsa az elektronikus kommunikációra vonatkozó uniós szabályozói rendszer hozzáadott értékét;

17.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).