Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017AE2846

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról [COM(2017) 281 final – 2017/0123 (COD)]

    EESC 2017/02846

    HL C 197., 2018.6.8, p. 38–44 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    8.6.2018   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 197/38


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról

    [COM(2017) 281 final – 2017/0123 (COD)]

    (2018/C 197/07)

    Előadók:

    Stefan BACK és Pasi MOISIO

    Felkérés:

    Európai Parlament, 2017.6.15.

    az Európai Unió Tanácsa, 2017.6.20.

    Jogalap:

    az EUMSZ 91. cikke

    Illetékes szekció:

    „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2018.1.4.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2018.1.18.

    Plenáris ülés száma: xx.

    531.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    221/3/2

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az EGSZB ismételten kinyilvánítja támogatását a javaslat és az egész mobilitási csomag azon célkitűzésével kapcsolatban, hogy – többek között a közúti fuvarozási szolgáltatások társadalmilag igazságos és versenyképes belső piacának biztosítása révén – erősíteni kell az európai mobilitási ágazat versenyképességét (1).

    1.2.

    Az EGSZB üdvözli, hogy a közlemény a tiszta, együttműködésen alapuló és összekapcsolt mobilitásra helyezi a hangsúlyt, amely lehetővé teszi a fenntartható és hatékony multimodális megoldásokat, és hogy a közlemény elismeri a közúti fuvarozás alapvető szerepét.

    1.3.

    Az EGSZB ezért üdvözli a javaslat azzal kapcsolatos céljait, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani egy egységes belső közúti fuvarozási piacon, kerülni kell a túlzott adminisztratív terhek vállalkozások számára történő előírását, javítani kell a szabályozási keret egyértelműségét és érvényre juttatását, és kezelni kell a fedőcégek alkalmazásához, a nem átlátható üzleti modellekhez és az illegális kabotázshoz hasonló visszaéléseket.

    1.4.

    Az EGSZB támogatja a javaslat azon célkitűzéseit, hogy olyan, székhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell felvenni az 1071/2009/EK rendeletbe, amelyek megakadályozzák a fedőcégek közúti fuvarozási műveletekhez történő alkalmazását, továbbá – többek között a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés javítása és a közúti fuvarozási vállalkozások európai elektronikus nyilvántartásának bevezetése révén – meg kell erősíteni a megfelelés ellenőrzését.

    Az EGSZB emellett támogatja a kötelezettségszegési eljárásokra és a jó hírnév elvesztésének veszélyével járó szankciók értékelésére vonatkozó szabályok javítását, melyek mindegyike javítja a jogbiztonságot. Az EGSZB hangsúlyozza a 6. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott küszöbértékekre vonatkozó előírások összehangolt alkalmazásának fontosságát azon jogsértések esetében, amelyek hatással vannak a jó hírnévre.

    A fedőcégek vonatkozásában az EGSZB úgy véli, hogy a hatékony végrehajtás továbbra is annak függvénye, hogy mennyire hatékonyak a nemzeti hatóságok, mennyire hatékony a határokon átnyúló együttműködés és mennyire egységes a létrehozáshoz szükséges feltételek értelmezése. Ennek kapcsán figyelembe kell venni a digitális téren elért fejlődést is.

    Az EGSZB üdvözli a nemzeti nyilvántartásokban rendelkezésre álló információk javítását és a tájékoztatás iránti megkeresések megválaszolására vonatkozó határidők bevezetését. Az EGSZB üdvözölné, ha az ellenőrző hatóságok valós időben hozzáférhetnének a nemzeti nyilvántartásokban elektronikusan elérhető információkhoz.

    Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartásokban feltüntetendő adatoknak a vállalkozás által alkalmazott vezetőkre vonatkozó olyan információkat is tartalmazniuk kellene, amelyek relevánsak a szociális és munkajogi jogszabályoknak való megfelelés szintjének meghatározása szempontjából, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mérlegeljen egy ilyen intézkedést.

    1.5.

    Az EGSZB vitathatónak tartja, hogy a könnyű haszongépjárművek nem teljeskörűen kerültek a szakma gyakorlásának engedélyezéséről szóló 1071/2009/EK rendelet hatálya alá, és felveti a kérdést, hogy milyen hozzáadott értéke van ennek az intézkedésnek, tekintve, hogy ezek a járművek az 1072/2009/EK rendelet hatályán kívül maradnak. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az 1071/2009/EK és az 1072/2009/EK rendeletnek teljes mértékben ki kell terjednie a könnyű haszongépjárművekre, még ha esetlegesen könnyített formában is.

    1.6.

    Az EGSZB üdvözli az 1072/2009/EK rendelethez javasolt módosítások fő csapásirányát, nevezetesen a kabotázs szabályainak egyszerűsítését és egyértelműsítését, valamint a megfelelőség ellenőrzésének erősítését. Az EGSZB tudomásul veszi a digitális menetíró készülékben mint a megfelelőség ellenőrzésének hatékony eszközében rejlő potenciált, és támogatja annak korai telepítését, még a meglévő járművekre is.

    Ugyanakkor az EGSZB nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kabotázzsal kapcsolatban javasolt módosításokat csak akkor lehet sikeresen és méltányosan életbe léptetni, ha rendelkezéseket vezetnek be annak egyértelműsítésére, hogy mikortól nem minősül ideiglenesnek a kabotázsszolgáltatások nyújtása és merül fel a letelepedés követelménye, valamint ha a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok összessége kivétel nélkül alkalmazandó valamennyi kabotázsműveletre.

    1.7.

    Az EGSZB sajnálja, hogy nem használták ki ezt az alkalmat egy sor további pont tisztázására a különbözőképpen értelmezett kabotázsszabályokkal kapcsolatban. A megfelelés hatékony ellenőrzésének alapvető előfeltétele – különösen a közúti ellenőrzések vonatkozásában – az, hogy a szabályok világosak és egyszerűek legyenek, ami lehetővé teszi a megfelelés könnyen rendelkezésre álló tények alapján történő azonnali és biztos értékelését. Az EGSZB sajnálja, hogy bár a javaslat előrelépést jelent, a jogszabály továbbra sem egyértelmű, és számos ponton különféle értelmezéseket tesz lehetővé.

    1.8.

    Az EGSZB sajnálja továbbá, hogy a kombinált árufuvarozásról szóló (92/106/EGK) irányelv, amely gyakorlatilag párhuzamos piaci hozzáférést biztosít, nem kerül napirendre az 1071/2009/EK és az 1072/2009/EK rendelettel egyidejűleg. A hathatós jogi szabályozáshoz a kabotázs valamennyi formája esetében hasonló szabályokat kellene alkalmazni.

    1.9.

    Az EGSZB támogatja egy európai közúti szállítási ügynökség létrehozását, amely hatékony eszköz a határokon átnyúló végrehajtás javítására az ágazatban.

    2.   Háttér

    2.1.

    Az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a javaslat) az Európai Bizottság által 2017. május 31-én előterjesztett mobilitási csomag részét képezi.

    2.2.

    A javaslat fő céljai a következők:

    a versenyképes és tisztességes mobilitás feltételeinek megteremtése, a fedőcégek felszámolása, a kabotázsszabályok egyszerűsítése és egyértelműsítése, valamint a hatékony ellenőrzés lehetővé tétele a hatóságok közötti együttműködés javítása révén, egyebek mellett a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása segítségével.

    2.3.

    A csomag egészének a fenti 2.1. és 2.2. pontban említett célokon túlmenő, átfogó céljait az „Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” című európai bizottsági közlemény (COM(2017) 283, a továbbiakban: a közlemény) rögzíti.

    2.4.

    A közlemény stratégiát határoz meg annak érdekében, hogy Európa a jövőben is élen járjon a tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitásban, amely fenntartható és hatékony multimodális megoldásokat tesz lehetővé. Erre azért van szükség, mert a mobilitás létfontosságú szerepet játszik a határok nélküli Európa működésében, és mindez korszerű mobilitási rendszert követel meg, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés kulcsa.

    2.5.

    A közlemény elismeri a közúti közlekedés kulcsszerepét, és egy sor javaslatot tartalmaz erre az ágazatra vonatkozóan, ideértve az erős belső piacra irányuló keretet, a közúti árufuvarozáson belüli munkakörülmények javítását, a közlekedés digitalizálását és az útdíjrendszerrel kapcsolatos szabályok felülvizsgálatát.

    3.   Általános észrevételek

    3.1.

    Az EGSZB támogatja a közleményben felvázolt mobilitási stratégiát, amely hangsúlyt helyez az optimális multimodalitásra, és elismeri a közúti közlekedés elengedhetetlen szerepét.

    3.2.

    A javaslat fő céljai, nevezetesen a fedőcégek felszámolása, valamint a közúti árufuvarozási kabotázzsal kapcsolatos szabályok egyszerűsítése és ezáltal érthetőbbé és betartathatóbbá tétele összhangban állnak a tisztességes és versenyképes belső közúti fuvarozási piac biztosításának a közleményben rögzített célkitűzésével, és teljes mértékben élvezik az EGSZB támogatását.

    3.3.

    Az EGSZB utal az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Eredmények és kihívások” (TEN/566) és „A nemzetközi közúti árufuvarozás belső piaca: szociális dömping és kabotázs” (TEN/575) című korábbi véleményeire, melyekben rámutatott a belső piac közúti fuvarozás területén történő kiteljesítésének szükségességére, valamint arra, hogy meg kell előzni a csalárd tevékenységeket, a kijátszást és a visszaéléseket, ideértve a fedőcégeken keresztüli működést és a kabotázsszabályok kijátszását. Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat foglalkozik néhány, az említett véleményekben felvetett rendkívül sürgető problémával, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem él azzal a lehetőséggel, hogy a szociális dömpinggel – a hivatkozott EGSZB-véleményekben (2) közösen meghatározott értelmezés szerint – kifejezetten mint csalárd tevékenységgel, kijátszással és visszaéléssel foglalkozzon (lásd továbbá az Európai Parlament 2016., szeptember 14-i állásfoglalását az Európai Unión belüli szociális dömpingről, I. szakasz, 1. pont (2015/2255 (INI)).

    3.4.

    Kérdéses azonban, hogy megfelelőek-e az említett problémák kezeléséhez választott eszközök, nem kellett volna-e más vagy további intézkedéseket meghozni, és nem aránytalanok-e a javasolt intézkedések az elérni kívánt célokhoz képest.

    3.5.

    Az EGSZB meggyőződése, hogy egy európai közúti szállítási ügynökség létrehozása kulcsfontosságú lesz a szabályozás határokon átnyúló végrehajtásának megerősítése szempontjából a közúti közlekedés ágazatában.

    4.   1071/2009/EK rendelet – a szakma gyakorlása

    4.1.

    Az EGSZB támogatja az 1. cikk módosításait annyiban, amennyiben azok világosabbá teszik a szöveget vagy más módon hozzáadott értéket jelentenek a belső piac közúti fuvarozás területén belüli működésének javítása révén. Az EGSZB vitathatónak tartja, hogy jelent-e hozzáadott értéket az 1. cikk (4) bekezdésének b) pontjához javasolt kiegészítésben szereplő hivatkozás, amely csupán egyet jelöl meg a nem kereskedelmi célú tevékenységek több lehetséges esete közül, anélkül, hogy foglalkozna a bizonyítási teher kérdésével, melynek alapvetően a tevékenységet gyakorlókra kellene hárulnia. A javaslat ezen a ponton több problémához vezethet, mint amennyit megold. Nem teremt további jogbiztonságot, és magában hordozza annak kockázatát, hogy fokozódni fognak a versenytorzulások és létrejön egy „szürke piac”.

    4.2.

    Az 1. cikk új (6) bekezdésének első albekezdése a rendelet hatálya alá vonja a legfeljebb 3,5 tonna össztömegű könnyű haszongépjárműveket használó vállalkozásokat, de felmenti őket a jó hírnévre és a szakmai alkalmasságra vonatkozó követelmények, valamint a szakmai irányítóval kapcsolatos követelmény alól.

    Az EGSZB véleménye szerint ezek a mentességek nagyon szerencsétlen jelzést küldenének. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az 1071/2009/EK rendelet és az 1072/2009/EK rendelet teljes mértékben terjedjen ki a könnyű haszongépjárművekre, még ha esetlegesen könnyített formában is. Csak ezáltal biztosítható az ágazaton belüli professzionalizálódás egységes szintje és az egyenlő versenyfeltételek megléte.

    Az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokról kell gondoskodni ahhoz, hogy kezelni lehessen az 1071/2009/EK és az 1072/2009/EK rendelet kibővített hatályának való megfelelés biztosításához szükséges megnövekedett munkamennyiséget.

    Az EGSZB emellett kérdésesnek tartja azt a lehetőséget, hogy a tagállamok teljes egészében vagy részben alkalmazhatják a könnyű haszongépjárművekre a jó hírnévvel, a szakmai alkalmassággal, illetve a szakmai irányítóval kapcsolatos előírásokat. Ez a lehetőség megzavarhatja a belső piac koherenciáját. Emellett nem áll összhangban a jelenlegi 3. cikk (2) bekezdésének elhagyására irányuló javaslattal, amely bekezdés lehetővé teszi a tagállamok számára további követelmények megállapítását a szakma gyakorlására vonatkozóan.

    4.3.

    Az EGSZB támogatja a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt azon lehetőség törlését, amely szerint a tagállamok a 3. cikkben foglaltakon túlmenően további követelményeket írhatnak elő a szakma gyakorlásához.

    4.4.

    Az 5. cikkben foglalt, székhelyre vonatkozó kritériumok tekintetében javasolt módosítások a fedőcégek ellen irányulnak. A javasolt követelmények kidolgozottabbak a korábbi rendelkezésekhez képest. A javaslat nagyobb hangsúlyt helyez a kereskedelmi és adminisztratív tevékenységeknek a székhely szerinti tagállamban található telephelyen történő tényleges gyakorlására – ahol a fő üzleti dokumentumokat is tárolni kell –, például annak beillesztésével, hogy az adminisztratív és kereskedelmi tevékenységeket ténylegesen és folyamatosan az adott tagállamban kell végezni, miközben fenntartja a vállalkozás rendelkezésére álló járművekkel végzett fuvarozási műveletek irányításával kapcsolatos követelményt. Ezenfelül bevezetésre kerül az a követelmény, hogy a vállalatnak a székhely tevékenységével arányosan rendelkeznie kell eszközökkel és személyzettel. Az EGSZB támogatja ezeket a módosításokat, és az előreláthatóság biztosítása érdekében kiemeli az egységes értelmezés jelentőségét. Az EGSZB abból indul ki, hogy a fő üzleti dokumentumokat digitális formában is tárolhassák ott, ahol az jogilag lehetséges.

    4.5.

    Mindazonáltal az EGSZB véleménye szerint továbbra is nehéz lesz bizonyítani, hogy egy tevékenységet fedőcég formájában végeznek. A javasolt szövegek tág teret adnak a mérlegelésre, ami eltérő diszkrecionális gyakorlatokat eredményezhet. Az ilyen szövegeken alapuló határozatok könnyen megtámadhatók. Sajátos problémák merülhetnek fel azon vállalkozásoknál, amelyek valamely nemzetközi csoport részei, vagy amelyek például bizonyos adminisztratív tevékenységeket kiszerveznek. Nyilvánvaló annak kockázata, hogy az eltérő nemzeti értelmezések miatt a nemzeti gyakorlatok nagyon különbözően fejlődhetnek.

    4.6.

    Az EGSZB véleménye szerint világosabb képet lehetne kapni a vállalkozás jogállásáról a tulajdoni viszonyokkal kapcsolatos tájékoztatás kötelezettsége révén (3).

    4.7.

    Az EGSZB ezért felhívja a figyelmet a végrehajtási nehézségekre, és hangsúlyozza a határokon átnyúló hatékony együttműködés és a bevált gyakorlatok végrehajtó hatóságok közötti megosztásának fontosságát.

    4.8.

    Az EGSZB megjegyzi, hogy bár a 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdése további részletekkel bővült azon személyek köre tekintetében, akiknek magatartása befolyásolhatja a jó hírnév értékelését, a tagállamok továbbra is szabadon határozhatnak meg „egyéb releváns” személyeket. Így az érintett személyek köre továbbra is tagállamonként eltérő lehet.

    Az EGSZB támogatja az „adójogszabályok” felvételét ugyanazon bekezdés harmadik albekezdése a) pontjában azon okok közé, amelyek alapján a jó hírnév megkérdőjelezhető; ez tükrözi az adójogszabályoknak való megfelelés növekvő jelentőségét, valamint hogy a javaslat fontosnak tartja a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályoknak való megfelelést, amit a 6. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának xi. alpontja tükröz.

    Mindkét esetben a jogbiztonságot olyan küszöbértékek biztosítják, amelyek értelmében csak azokat a cselekményeket kell figyelembe venni, amelyek a nemzeti vagy az uniós szabályok súlyos megsértése miatt ítéleteket vagy szankciókat eredményeztek.

    4.9.

    Az EGSZB megkérdőjelezhetőnek tartja a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog vonatkozásában az uniós jogszabályok súlyos megsértése esetén kirótt szankciók felvételét, mivel ez az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó szabályokat érinti, nem érdemi problémákat. Amennyiben a rendelkezés az alkalmazandó jogszabályok kötelező megválasztásának megsértésére irányul, ezt egyértelművé kell tenni. Relevánsabb intézkedés lehet a polgári eljárások során kötelezettségszegés, csalás vagy rossz gazdálkodás alapján tett negatív megállapításokkal foglalkozni.

    4.10.

    Az EGSZB támogatja a 6. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárási rendelkezések módosításait. A tekintetben, hogy milyen hatásokkal járhat az uniós szabályok súlyos megsértése egy vállalkozás vagy szakmai irányító valamely tevékenység végzésére való lehetőségeit illetően, az EGSZB kérdésesnek tartja, hogy mennyiben megfelelő, ha az Európai Bizottság a 6. cikk új (2a) bekezdésében javasoltaknak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza e jogsértések jegyzékét.

    4.11.

    Az EGSZB megkérdőjelezi annak arányosságát, hogy a szakmai irányító a jó hírnév elvesztésétől számított egy évnél korábban nem rehabilitálható. A jó hírnév helyreállításának időzítését és megfelelőségét az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon kell meghatározniuk.

    4.11.1.

    A pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételeket illetően az EGSZB megkérdőjelezi, hogy érdemes-e javasolni egy a 7. cikk új (2) bekezdésébe illesztendő rendelkezést, amely kimondja, hogy az illetékes hatóság a pénzügyi helyzet megfelelő bizonyítékaként „más kötelező erejű dokumentumot” is elismer. A javasolt rendelkezés nem kielégítő, mivel a szóban forgó dokumentum jellege nem elég konkrét.

    4.12.

    Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy további információkat kell felvenni a 16. cikk szerinti nemzeti elektronikus nyilvántartásokba, valamint hogy a nyilvántartásba valamennyi jogsértést be kell vezetni. Az EGSZB különösen üdvözli, hogy az információkérésekre öt munkanapon belül választ kell adni, és rámutat arra, hogy az ellenőrző hatóságoknak valós idejű hozzáférést kellene biztosítani a közúti és/vagy vállalati ellenőrzések során az elektronikus nyilvántartásokban rendelkezésre álló valamennyi információhoz.

    Az EGSZB emellett úgy véli, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartásokban feltüntetendő adatoknak a vállalkozás által alkalmazott vezetőkre vonatkozó olyan információkat is tartalmazniuk kellene, amelyek relevánsak a szociális és munkajogi jogszabályoknak való megfelelés szintjének meghatározása szempontjából. Ez különös hatást gyakorolna a 3.3. pontban említett csalárd gyakorlatok csökkentésére. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fontoljon meg egy ilyen intézkedést (lásd az Európai Parlament 2017. május 18-i állásfoglalását a közúti fuvarozásról az Európai Unióban (2017/2545 (RSP)), 33. pont).

    4.13.

    Az EGSZB üdvözli az igazgatási együttműködésnek az új 18. cikk szerinti javítását, beleértve a megkeresések teljesítésére vonatkozó egyértelmű eljárások és határidők bevezetését. Ugyanakkor az EGSZB a következő javításokat javasolná:

    A (3) bekezdés tekintetében javasolja, hogy az ellenőrzésekre a másik tagállamok illetékes hatóságainak kérésére minden esetben sor kerüljön. Javasolja továbbá a (3) bekezdés utolsó mondata szerinti megbízhatósági követelmény elhagyását, mivel az információkérés megalapozottságának kérdésével a (4) bekezdés megfelelően foglalkozik.

    Az EGSZB véleménye szerint az (5) bekezdésben a megkereső tagállamnak az információk megszerzésével kapcsolatos problémákról való tájékoztatására vonatkozóan megállapított határidőt öt napra kellene lerövidíteni.

    4.14.

    Az EGSZB üdvözli az évenkénti jelentéstétel kötelezettségét a 18. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti megkeresésekre és az azok nyomán tett intézkedésekre vonatkozóan. A tagállamok közötti hatékony együttműködés kulcsfontosságú a hatékony végrehajtáshoz, és ezért nélkülözhetetlen a megfelelés ellenőrzése.

    5.   1072/2009/EK rendelet – piaci hozzáférés

    5.1.

    Az EGSZB üdvözli a piachoz való hozzáférés szabályainak a kabotázs és a közúti ellenőrzésekkor rendelkezésre álló bizonyítékok tekintetében történő egyértelműsítése céljából javasolt módosításokat. Ugyanakkor a javaslatok több, az alábbiakban részletezett kérdést is felvetnek. Az EGSZB emellett sajnálja, hogy – különösen a kabotázs vonatkozásában – az alábbiakban kifejtetteknek megfelelően számos probléma megoldatlan marad.

    5.2.

    Az EGSZB felhívja a figyelmet az alábbi átfogó problémákra:

    Amint arra a 4.2. pontban rámutattunk, az EGSZB sajnálja, hogy az 1072/2009/EK rendelet nem terjed ki a könnyű haszongépjárművekre, ami a szakma gyakorlására vonatkozó szabályok alá tartozó járművek számára indokolatlan piaci hozzáférést jelent. Ez torzíthatja a versenyt, és károsan hathat például a torlódásokra és a környezetre.

    Az EGSZB sajnálja, hogy a javaslat egyáltalán nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mikortól nem ideiglenes egy kabotázsművelet és válik olyan folyamatos és állandó tevékenységgé, amelynek esetében már nem alkalmazandó a vállalkozás székhelye szerintitől eltérő tagállamban történő szolgáltatásnyújtáshoz való, a 8. cikkben meghatározott jog.

    A jelenlegi helyzet, ahol a kabotázsműveletek 8. cikkben meghatározott formai kritériumainak eleget tevő műveletek hosszú időn át szisztematikusan és rendszeresen végezhetők, akár hosszú távú szerződés keretében is úgy, hogy mindeközben ideiglenesek maradnak, nem kielégítő, és nem áll összhangban a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz való jog ideiglenes jellegét meghatározó kritériumokkal (lásd Európai Bírósági Határozatok Tára 1995, I-04165. és Európai Bírósági Határozatok Tára 1985, 01513.). Az EGSZB ezért kulcsfontosságúnak tartja annak egyértelmű szabályozását, hogy mi minősül ideiglenesnek.

    Az EGSZB rámutat arra, hogy az EUMSZ 91. cikke (1) bekezdésének b) pontja széles mérlegelési jogkört biztosít az uniós jogalkotó számára a kabotázs elvégzése mint átmeneti szolgáltatásnyújtás feltételeinek megállapítása tekintetében. Lehetséges megoldás az adott időszakon belüli műveletek vagy műveleti napok számának korlátozása vagy egy várakozási időszak bevezetése a sorozatos kabotázsműveletek között. Az EGSZB véleménye szerint nagyon fontos, hogy az ezzel kapcsolatos szabályok világosak és – például egy közúti ellenőrzés során – könnyen alkalmazhatóak legyenek.

    A megfelelőség hatékony ellenőrzésének kulcsa, hogy kellően hozzáértő személyzet álljon a nemzeti hatóságok rendelkezésére a javasolt 10a. cikk szerinti érdemi ellenőrzések elvégzéséhez. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy mindkét elem adott legyen, és létrejöjjön egy hálózat a bevált gyakorlatok cseréje céljából.

    Az EGSZB sajnálja, hogy a javaslattal egyidejűleg nem nyújtottak be a kombinált árufuvarozásról szóló (92/106/EGK) irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, mivel ez az irányelv gyakorlatilag párhuzamos piaci hozzáférést biztosít a más tagállamban letelepedett fuvarozók számára a nemzeti fuvarozási műveletekhez. Az EGSZB véleménye szerint a kombinált fuvarozási láncok előmozdításának teljes mértékben jogos közlekedéspolitikai célját meg lehet valósítani e speciális piaci hozzáférési szabály nélkül. Ezért az egy tagállamon belüli, kikötőkből vagy pályaudvarokról kiinduló vagy oda irányuló kombinált fuvarozási művelet közúti részét nemzeti fuvarozási műveletnek kell tekinteni, és az 1072/2009/EK rendelet kabotázsra vonatkozó rendelkezéseit, illetve az erre irányuló rendelkezéseket kell alkalmazni.

    5.3.

    Az EGSZB tudomásul veszi az 1. cikk (1) bekezdésének kiegészítését az üres konténerek vagy raklapok fuvarozása tekintetében, és megállapítja, hogy a fuvarozási szerződés döntő jelentőségű, és ennek nyomán nagyon jelentéktelen mennyiségű rakomány fuvarozása is díjazás ellenében végzett árufuvarozásnak fog minősülni.

    5.4.

    Az egy kabotázsidőszakon belüli három kabotázsműveletben meghatározott korlátozást különféleképpen értelmezték abban a tekintetben, hogy mi tartozik egy műveletbe, és a gyakorlatban nehéznek – ha nem lehetetlennek – bizonyult a szabálynak való megfelelés ellenőrzése.

    Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, amely megszünteti a három műveletre való korlátozást, és hétről öt napra csökkenti a kabotázsműveletekhez rendelkezésre álló időt, feltéve, hogy:

    1.

    a kabotázs ideiglenes jellegét a fenti 5.2. pontban foglalt kérésnek megfelelően egyértelmű fogalommeghatározás biztosítja;

    2.

    a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok (96/71/EK és 2014/67/EU irányelv) az első naptól kezdve valamennyi kabotázsműveletre alkalmazandók. Ez megvalósítható a 96/71/EK és a 2014/67/EU irányelvnek a 9. cikk kabotázsműveletekre alkalmazandó szabályai közé történő felvételével, függetlenül a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezésektől.

    Ennek hiányában az EGSZB helyénvalóbbnak tartja a jelenlegi kabotázsszabályok fenntartását, mivel az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat a fenti feltételek teljesülése nélkül a gyakorlatban a piac szinte teljeskörű megnyitását jelentené, ami kiszámíthatatlan hatásokkal járhat a piacra nézve.

    Az EGSZB emellett üdvözli a nemzetközi fuvarmenet célországától (a fogadó tagállamtól) eltérő tagállamban megengedett kabotázsműveleteknek az azzal határos tagállamokra történő korlátozását, ami megkönnyíti a megfelelés ellenőrzését. A javaslatot azonban módosítani kellene annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a szomszédos tagállamba irányuló új nemzetközi fuvarozási műveletből adódó új kabotázsjogok megszüntetik a meglévő kabotázsjogokat, elkerülendő e jogok halmozását („lánckabotázs”). E jogi kiszámíthatóság kérdése rendkívül fontos.

    5.5.

    A közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó szabályok javasolt kiigazítása (COM(2017) 278) egyértelművé teszi, hogy ezek a szabályok az első naptól kezdve alkalmazandók a kabotázsműveletekre. Bár a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok nem teljesen szüntetik meg a költségek tekintetében a tagállamok között fennálló különbségeket, e szabály révén ezek csökkenni fognak. Az EGSZB ugyanakkor megkérdőjelezi az akár hat hónapra történő könnyített kiküldetési nyilatkozat és a könnyített dokumentálási követelmények hatékonyságát, amelyek keretében nem kötelező képviselőt kijelölni a kabotázs vonatkozásában, amint azt az Európai Bizottság a 96/71/EK és a 2014/67/EU irányelvvel kapcsolatos egyedi szabályokra irányuló javaslatban előirányozta, mindaddig, amíg a kabotázs ideiglenes jellegével kapcsolatos, az 1.6. és az 5.2. pontban említett probléma meg nem oldódik.

    5.6.

    Az Európai Bizottság 2011-ben több ponttal kapcsolatban kifejtette véleményét a kabotázsra vonatkozó rendelkezések értelmezésével kapcsolatban („The New Cabotage Regime under Regulation (EC) No 1072/2009”, elérhető a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság weboldalán). A mostani javaslat a 2. cikk 6. pontjában rögzített fogalommeghatározás javasolt módosításában integrálja a kabotázsművelet Európai Bizottság általi értelmezését, és rendezi a dokumentumok járműben való rendelkezésre állásának kérdését a közúti ellenőrzések vonatkozásában, amit a 8. cikk javasolt új (4a) bekezdése tárgyal.

    Az EGSZB üdvözli ezeket a pontosításokat, de sajnálja, hogy a javaslat nem foglalkozik néhány további releváns kérdéssel, amelyekre az Európai Bizottság értelmező dokumentuma kitér. Ezek közé tartozik az a kérdés, hogy valamennyi nemzetközi rakományt le kell-e szállítani a kabotázs megkezdése előtt, és miként számítandó a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott jelenlegi hétnapos kabotázsidőszak.

    Az EGSZB sajnálja továbbá, hogy nem ragadták meg az alkalmat annak egyértelművé tételére, hogy felhasználhatók-e a menetíró készülék adatai is a kabotázsra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzéséhez. Az Európai Bizottság 2011-es értelmező dokumentuma alapján egyértelmű, hogy az Európai Bizottság ezen a véleményen van. Az EGSZB szerint fel kellett volna használni ezt az alkalmat arra, hogy ez kristálytisztán megjelenjen a rendelet szövegében.

    Az EGSZB mindenesetre rámutat annak fontosságára, hogy a digitális menetíró készülék a szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének eszközeként teljes mértékben elérhető legyen, és szeretné jelentősen csökkenteni a meglévő járművek ilyen típusú menetíró készülékkel történő utólagos felszerelésére vonatkozó határidőt.

    5.7.

    Az EGSZB üdvözli a 14a. cikk felelősségre vonhatóságra vonatkozó új rendelkezését, ugyanakkor rámutat arra, hogy a jogellenes szolgáltatások szándékos megrendelésének bizonyítása problematikus lehet.

    Kelt Brüsszelben, 2018. január 18-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Georges DASSIS


    (1)  HL C 13., 2016.1.15., 176. o.

    (2)  HL C 13., 2016.1.15., 176. o.

    (3)  HL L 140., 2012.5.30., 32. o.


    Top