21.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/28

1.

üdvözli az Európai Bizottságnak „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közleményét, valamint azt a támogató intézkedéscsomagot, amelyet a digitális egységes piaci stratégiából adódó lehetőségek kibontakoztatására javasol. Európa jövőbeli gazdasági növekedése és foglalkoztatási kilátásai, de társadalmi kohéziója is egyre nagyobb mértékben függ attól, hogy képes-e megérteni, befogadni és hasznosítani régióiban az innovációs társadalom valamennyi dimenzióját;

2.

rámutat arra, hogy az EU digitális egységes piaca 500 millió fogyasztóra támaszkodik, és a digitális egységes piac az EU, a tagállamok és a régiók egyedüli leghatékonyabb szakpolitikai eszköze az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére;

3.

megjegyzi, hogy folyamatosan zajlik az új ipari forradalom, amelyben a digitális technológiák új generációi – például a nagy adathalmazok és a digitális technológiáknak az ágazati és helyi problémák megoldására alkalmazott új és eltérő alkalmazásai – játszanak vezető szerepet. E digitális lehetőségek teljes körű és gyors kiaknázása az európai ipar előtt álló kihívás. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a hagyományos és nem technológiai iparágakban működő vállalatok, különösen a kkv-k számára abban rejlő lehetőségeket, hogy versenyképességük javításának és biztosításának eszközeként teljes mértékben kiaknázzák a digitalizálást;

4.

elismeri, hogy az EU ikt-ágazata fontos részét teszi ki a gazdaságnak, mivel több mint 6 millió embert foglalkoztat, és a GDP mintegy 4 %-áért felel. A közelmúltban készített tanulmányok becslései szerint a termékek és szolgáltatások digitalizálása – ha teljes mértékben kiaknázzák – a következő 5 év során képes évente több mint 110 milliárd EUR bevételt előteremteni az európai ipar számára;

5.

egyetért azzal, hogy a digitális egységes piacban rejlő összes előny kiaknázásának két rendkívüli kulcsfontosságú sikertényezője van: a) magas versenyképességű európai digitális ipar, ami kiegészül azzal, hogy b) az állami és a magánszektor is készen áll az alkalmazkodásra, mégpedig azáltal, hogy beépíti a létrejött digitális innovációkat tevékenységeibe annak érdekében, hogy kiváló minőségű szolgáltatásokat nyújtson valamennyi polgár számára. Kiemeli, hogy a szabályozási korlátok felszámolása, a bürokrácia csökkentése és az uniós szabályozás korszerűsítése szintén fontos tényezőt alkot;

6.

kiemeli, hogy mérettől, régiótól és ágazattól függetlenül minden vállalkozás támaszkodhat az európai ikt erősségeire azáltal, hogy digitális ipari platformokat alakít ki annak érdekében, hogy az alkatrészektől kezdve az eszközökig és szoftverekig digitális technológiákat fejlesszen ki a fogyasztói piacok, a webes és adatplatformok, valamint a vonatkozó alkalmazások és szolgáltatások terén;

7.

hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaci stratégia, különösen „a digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása” elnevezésű pillér az adatgazdasághoz, a tárgyak internetéhez, a számítási felhőhöz, a készségekhez és az e-kormányzáshoz hasonló területeken való fellépések révén a gazdaság digitalizálásának előmozdításához szükséges valamennyi fontos eszközt tartalmazza. Emellett további technológiák, nevezetesen a robotika és a mesterséges intelligencia, valamint a háromdimenziós nyomtatás közeledése is egyre inkább a digitális változás mozgatórugójává válik;

8.

a beruházások folytatását szorgalmazza a Horizont 2020 három átfogó szerződéses köz-magán társulása, nevezetesen „A jövő üzemei” (FoF), a „Fenntartható feldolgozóipar az erőforrás- és energiahatékonyság révén” (SPIRE) és a „Bioalapú iparágak közös vállalkozás” (BBIJU) terén;

9.

megjegyzi, hogy a legtöbb iparági döntéshozó számára nehézséget jelent annak eldöntése, hogy mikor, milyen szintű és milyen technológiákba ruházzon be. A nagyvállalatok közel 60 %-a és a kkv-k több mint 90 %-a úgy véli, hogy le van maradva a digitális innovációk terén;

10.

hangsúlyozza, hogy a digitális technológiák gyors ütemű fejlődése és egyre szélesebb körű alkalmazása sürgősen szükségessé teszi a jelenlegi szabályozási keret korszerűsítését, hogy az lépést tartson az innováció eddig soha nem látott ütemével;

11.

egyetért azzal, hogy többet kell tenni az egyéb kulcsfontosságú digitális technológiai területeken végrehajtott jelentős, de szétforgácsolt európai kutatási, fejlesztési és innovációs erőfeszítések összehangolásának megkönnyítése érdekében is;

12.

kijelenti, hogy a tárgyak internetének elterjesztéséhez és az adatok régiókon átívelő zökkenőmentes áramlásához elengedhetetlen az átjárhatóság alaposabb megértése, azaz annak felismerése, hogy az átjárhatóság nemcsak a közigazgatás számára fontos, hanem minden ágazat számára (pl. eszköz annak biztosításához, hogy a fogyasztói szabadságot ne szűkítsék le az egyes technológiai vállalkozások magánrendszerei által bevezetett korlátozások). Világos követelmény a közös formátumok, szabványok és specifikációk rendelkezésre állása;

13.

elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Bizottság minőségi jogalkotást célzó (REFIT) programja az innováció előtt álló akadályokra összpontosítson, és megvizsgálja, hogy miként lehet az egységes piaci stratégiában előírt új szabályozási megközelítések segítségével eltávolítani vagy csökkenteni ezeket. Hangsúlyozza ennek kapcsán, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nem érdekcsoportokként, hanem kulcsfontosságú partnerekként kell kezelni a REFIT-folyamatban, hiszen ők azok, akik az EU szintjén hozott határozatok többségének érvényt szereznek;

14.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy szorosabban működjön együtt az iparágakkal és mérettől függetlenül a vállalkozásokkal, az egyes kormányzati szintekkel és az érdekcsoportokkal az európai ipar digitalizálása előtt álló szabályozási akadályok azonosítása és lebontása, valamint a hatályos szabályozás egyszerűsítése kapcsán;

15.

álláspontja szerint a hatékony ikt-szabványosítási környezetnek döntő szerepe van az európai ipar digitalizálásában, és a digitális egységes piac kulcstényezője is, amennyiben lehetővé teszi, hogy az eszközöket és szolgáltatásokat határokon és technológiákon átívelően egymáshoz csatlakoztassák. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseknek stratégiai módon a szabványosítási munka öt elsőbbségi területére kell összpontosítaniuk: 5G, számítási felhő, a tárgyak internete, adattechnológiák és kiberbiztonság;

16.

kiemeli, hogy a digitális egységes piac kulcsfontosságú ikt-szabványainak célja egyfelől a technológiák nyílt és versenyképes piacon való széles körű rendelkezésre állásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg méltányos megtérülés biztosítása a globális K+F és innováció ösztönzése, illetve a fenntartható szabványosítási folyamat biztosítása érdekében;

17.

megjegyzi, hogy számos ipari területen a fejlesztés, tesztelés és szabványosítás hagyományos ciklusa többé nem megfelelő a gyorsan változó és összetett konvergáló technológiák esetében;

18.

rámutat arra, hogy a digitalizált gazdaságban folytatott munka új készségeket és képességeket is magában foglal, ideértve a nagyobb kreativitást, kommunikációt és alkalmazkodóképességet, amihez a képzettségi szint nagymértékű növelésére van szükség a munkaerő minden szintjén;

19.

hangsúlyozza, hogy a tárgyak internetének és a nagy adathalmazoknak a további fejlődése valamennyi vállalat számára és a társadalmi elfogadottság tekintetében is jelentős kihívásokat jelent a bizalommal és biztonsággal kapcsolatban;

20.

sürgeti, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést annak érdekében, hogy célirányos partnerségeket hozzanak létre ezen a téren regionális, nemzeti és uniós szinten azzal a céllal, hogy jelentős magánberuházásokat teremtsenek elő, és piacképes termékek és szolgáltatások fejlesztésén keresztül áttörő hatást érjenek el a versenyképesség terén, valamint hogy e partnerségeken belül gyümölcsöző tapasztalat-, tudás- és eszmecsere jöhessen létre, és így ki lehessen használni a szinergiákat, illetve el lehessen kerülni a többszörös ráfordításokat, emellett egy hálózat is kialakuljon;

21.

szorgalmazza, hogy vizsgálják tovább a nemzeti és regionális innovációs politikai döntéshozók közötti megerősített együttműködés hozzáadott értékét, figyelembe véve az intelligens szakosodás elképzelését és az újonnan megjelenő, alulról indított, régiók közötti kezdeményezéseket;

22.

úgy véli, hogy ösztönözni kell az állami és magánforrásokból finanszírozott beruházásokat, ideértve az üzleti és intézményi szereplők, például az Európai Beruházási Bank (EBB) átfogóbb hozzájárulásait is (például az EBB-nek az európai beruházási terven/Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül nyújtott finanszírozását), és meg kell erősíteni a Horizont 2020, a Startup Europe és a FIWARE-kezdeményezések, az európai strukturális és beruházási alapok és a regionális és nemzeti szakpolitikai eszközök közötti szinergiák fontosságát az EU átfogó versenyképességi és kohéziós célkitűzéseivel kapcsolatban;

23.

elismeri és üdvözli az Európai Bizottság azon terveit, hogy a Horizont 2020 keretében 500 millió eurót fektet be célzottan a digitális innovációs központok széles körű kiépítésébe, és hangsúlyozza, hogy ennek finanszírozását a Horizont 2020 második pilléréből („Az ipar vezető szerepe”), nem pedig keretprogram többi részének rovására kell megoldani. Egyben kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jó pozícióban vannak ahhoz, hogy az ipari végfelhasználók nevében hozzájáruljanak a kompetenciaközpontok és technológiai egyablakos ügyintézési helyek e formájához, és hangsúlyozza, hogy továbbra is a tudományos kiválóság marad a döntő kritérium a támogatásra érdemes projektek kiválasztásakor, illetve hogy kellően figyelembe kell venni a felsőoktatás kiemelkedő szerepét a tudásátadásban és az innovációs folyamatban annak érdekében, hogy tovább lehessen optimalizálni a Horizont 2020 keretében tervezett beruházások hatását. Mindennek fényében különösen fontos, hogy konkretizáljuk és adott esetben átgondoljuk, milyen hatással lesznek a tevékenységek a digitális innovációs központokra;

24.

megismétli felhívását, hogy az előretekintő uniós kohéziós politika alapelemeként továbbra is garantálni kell a szükséges erőforrásokat a digitális beruházásokhoz, amelyeknek lehetőleg lényegesen meg kell haladniuk az európai strukturális és beruházási alapokból 2007 és 2013 között erre a témára fordított 14 milliárd eurót;

25.

rámutat arra, hogy az internet nyitottsága és a tartalmak és szolgáltatások kínálatának és keresletének impozáns növekedése ma már a versenyképesség, a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés és az innováció legfontosabb mozgatórugója Európában. A tartós infrastrukturális deficitnek betudható hátrányos helyzet miatt azonban – különösen a magánbefektetők által nem nyereségesnek tartott vidéki környezetben – sok helyi és regionális önkormányzat jelenleg továbbra sem tudja teljeskörűen kihasználni ezeket a fejleményeket;

26.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa ezeket a helyi és regionális önkormányzatokat finanszírozási tevékenységeikben, elsősorban azzal, hogy továbbra is engedélyezi az európai strukturális és beruházási alapok elsőbbségi felhasználását a digitális infrastruktúra céljára valamennyi európai régióban, másrészt pedig azzal, hogy elismeri a vidéki és ritkán lakott térségekben, illetve az egyéb demográfiai kihívásokkal küzdő régiókban az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak tekintendő digitális fejlesztési projektek előtt álló technológiai akadályokat;

27.

továbbra is osztja az Európai Parlament aggodalmait az Európai Tanács 2013. februári határozatának következményei miatt, amely 9,2 milliárd euróról mindössze 1 milliárd euróra csökkenti a digitális infrastruktúra és szolgáltatások költségvetését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, ami miatt az Európai Bizottságnak alapvetően új irányba kell elindítania a terveit;

28.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok olyan helyzetben vannak, hogy testre szabott kereslet- és kínálatoldali megoldásokon keresztül elő tudják mozdítani az innovációt és a versenyképességet, ideértve a széles sávú rendszerek kiépítését, a digitális gazdaságot, az e-befogadást és az e-kormányzatot is. Oktatási és képzési létesítményeket biztosítanak továbbá, uniós finanszírozási kezdeményezéseket hajtanak végre, és elősegítik a kölcsönösen előnyös együttműködést és cserekapcsolatot más közigazgatási szervekkel, határokon átnyúló összefüggésben is;

29.

üdvözli az Európai Beruházási Bankon keresztül kínált lehetőségeket; az EBB ugyanis kötelezettséget vállalt arra, hogy évi 2 milliárd euróra növeli a széles sávú infrastruktúrára nyújtott hiteleit, és kifejezetten hangsúlyozta a helyi és regionális szint fontos szerepét az ilyen típusú növekedésorientált beruházásokban. Az RB kiemeli ezenkívül, hogy fontos ösztönözni a közösségi szinten irányított erőfeszítéseket, például a közösségi vállalkozásokat;

30.

szorgalmazza, hogy támogassanak új beruházási eszközöket is az olyan infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása érdekében, amely képes elérni az Európa 2020 stratégia európai digitális menetrendjében a széles sávú rendszerek sebességére kitűzött célokat, továbbá annak érdekében, hogy a technológiasemlegesség fenntartása mellett felgyorsítsák a 4G teljes körű telepítését (az újabb technológiák, például az 5G fogadására készülve), valamint azért, hogy hatékony verseny jöhessen létre a piaci szereplők között;

31.

ragaszkodik ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak legyen lehetőségük prioritássá tenni az emberek digitális és vállalkozói készségekkel való felvértezését, amelyek képessé teszik őket az új technológiák teljes körű kihasználására, a kiberbiztonság kérdéseinek és a személyes adatok védelme szükségességének megértésére, emellett növelik foglalkoztathatóságukat és új üzleti lehetőségeket teremtenek, például az óriási méretű adathalmazok elemzésén keresztül;

32.

úgy véli, hogy az e-kereskedelem továbbra is egy kihagyott lehetőség számos kisebb vállalkozás számára, különösen az azzal járó megfizethetetlen költségek miatt: az európai internetfelhasználók 65 %-a vásárol online, azonban erre a nagyon jelentős keresletre mindössze a kkv-k 16 %-a reagál online értékesítéssel, és ezeknek is csak kevesebb mint a fele (7,5 %) folytat határokon átnyúló online értékesítést;

33.

szorgalmazza, hogy kezeljék kiemelten az e-kereskedelem előtt álló akadályokat, amelyek olyan kérdésekből adódnak, mint a területi alapú tartalomkorlátozás és a biztonságos online hitelkártya-fizetési rendszerek hiánya. Ezek a kérdések szükségtelen költségeket és bonyodalmakat jelentenek, a potenciális online kiskereskedőket pedig a csalás kockázatának teszik ki, különösen azokat, akik határokon átnyúló értékesítést folytatnak;

34.

hangsúlyozza az Európai Bizottság által a közszolgáltatások digitalizáláson keresztül történő korszerűsítéséről készített e-kormányzati cselekvési tervének fontosságát, különös tekintettel arra, hogy a közintézményeknek elektronikus úton hozzáférhetővé kell válniuk a magánszemélyek és vállalkozások számára, bárhol is tartózkodjanak éppen. Hangsúlyozza ezért, hogy támogatja a periferikusságérzet megszüntetésének funkcionális eszközéként szolgáló interoperábilis és többnyelvű határokon átnyúló közszolgáltatások (például az információcsere) fejlesztését;

35.

rámutat arra, hogy amikor arra kerül sor, hogy társadalmi haszon biztosítására használják fel az e-kormányzatban rejlő lehetőségeket, mint például a szénlábnyom csökkentése, a vállalkozási ügyintézés egyszerűsítése, az idegenforgalom előmozdítása vagy a kulturális örökség értékeinek hangsúlyozása, akkor gyakran a helyi és regionális önkormányzatok azok, akik nagyban vezető szerepet vállalnak az ikt lehetőségeinek és szereplőinek azonosításában, a bevált technológiai módszerek megosztásában, az ikt-eszközökbe való beruházáshoz szükséges források kiutalásában, a haladás mérésében és a sikerek kommunikálásában;

36.

úgy látja, hogy ahogyan a vállalkozások digitális készségei fejlődnek, és egyre többet használnak digitális szolgáltatásokat, egyre inkább igénylik majd azt is, hogy a hatóságokkal fenntartott kapcsolataikat digitális megoldások útján kezelhessék. Egy jól működő digitalizált közigazgatás egyúttal hatékony e-szolgáltatásokat és digitális folyamatokat is kínál a vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek számára, ezáltal jobb hozzáférést és egyszerűbb ügyintézést biztosít, és a közigazgatási ügyek feldolgozásának időtartamát is lerövidíti. A nagyobb fokú digitalizációval a közigazgatási szereplőknek központi, regionális és helyi szinten egyaránt több lehetőségük nyílik erőforrások felszabadítására, így több időt fordíthatnak ügyfelekkel folytatott találkozókra, és kevesebbet kell tölteniük adminisztrációval és ellenőrzéssel;

37.

hangsúlyozza, hogy az e-kormányzás interoperabilitásához nemcsak kompatibilis rendszerekre van szükség, de arra is, hogy a közigazgatás képes legyen szorosan együttműködni az információs rendszerekkel, és a nagyközönség tisztában legyen az ilyen rendszerek kínálta lehetőségekkel. Ezért az RB azt ajánlja, hogy a közigazgatás korszerűsítésének támogatása érdekében az interoperabilitási megoldásokra vonatkozó ISA2-programba építsenek bele a digitális és nyelvi készségekre vonatkozó humánkapacitás-bővítéssel, illetve figyelemfelkeltéssel kapcsolatos elemeket;

38.

üdvözli az elektronikus kommunikáció belső piacára vonatkozó eljárási javaslatokat, amelyek célja, hogy felgyorsítsák az összes gazdasági ágazat dinamikus és fenntartható fejlődését, új munkahelyeket teremtsenek, illetve biztosítsák a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályok naprakésszé tételét a digitális forradalomnak és a fogyasztói magatartások változásának alapján;

39.

elismeri a Régiók Európai Bizottsága (RB) és az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága (DG RTD) közötti tudáscsereplatformban rejlő lehetőségeket, amelyek eszközt kínálnak az új kutatási és innovációs (K+I) megoldások, innovatív termékek és bevált gyakorlatok előmozdítására, választ adva az európai helyi és regionális önkormányzatok előtt álló társadalmi kihívásokra;

40.

hangsúlyozza, hogy az európai digitális menetrend néhány prioritása – nevezetesen a digitális képességek és készségek hiányosságainak, valamint a társadalmi kihívások leküzdése terén elmulasztott lehetőségeknek a kezelése – nélkülözhetetlen elem az életminőség, valamint a társadalmi aktivitás és gazdasági tevékenység szempontjából, és azokkal a legjobban helyi és regionális szinten lehet foglalkozni a lakosság és a helyi vállalkozások számára nyújtott hatékonyabb és személyre szabottabb szolgáltatások ösztönzése érdekében;

41.

elismeri, hogy az ikt-szakembereket tekintve több mint egymillió új munkahely jött létre Európában az elmúlt három évben. Ennek ellenére az várható, hogy a gyorsan növekvő kereslet több mint 800 000 betöltetlen álláshelyet fog eredményezni 2020-ig ebben az ágazatban;

42.

sürgeti az Európai Bizottság által összeurópai, több érdekelt felet tömörítő kezdeményezésként elindított digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció továbbfejlesztését, amelynek célja, hogy feloldja a szakképzett munkaerő hiánya és az ikt-hoz kapcsolódó betöltetlen álláshelyek közötti egyensúlytalanságot azzal, hogy megfelelő képzést, tanulószerződéses gyakorlati képzést, munkaközvetítést, mobilitást elősegítő tevékenységeket biztosít és/vagy a fiatalokat ikt-tanulmányok vagy ikt-karrierek folytatására buzdító figyelemfelkeltő tevékenységeket hajt végre;

43.

emlékeztet arra, hogy a nemzeti alatti szinten szerezhetők be a legpontosabb és legidőszerűbb információk a munkaerőpiacokról, és ez az a szint, ahol a helyi és regionális önkormányzatok jelentős szerepet játszhatnak a strukturális munkaerőhiány azonosításában azzal, hogy a helyi keresletre reagálva támogatják megfelelő szakképzési programok kialakítását, és ösztönzik a beruházásokat;

44.

szorgalmazza, hogy az oktatási és képzési szolgáltatók dolgozzanak ki célzottabb és rugalmasabb képzési megközelítéseket az ikt-ban. A jövő munkahelyei az alapkészségek, a humán- és a technikai készségek, különösen a digitális és üzleti vállalkozásokra jellemző készségek megfelelő kombinációját fogják megkövetelni, amit az oktatási és képzési rendszerek jelenleg még nem kezelnek teljeskörűen; le kell fektetni ezért egy olyan oktatási és képzési rendszernek az alapjait, amely az elméleti aspektusokkal szemben nagyobb hangsúlyt helyez a tanulók/diákok gyakorlati készségeire;

45.

elismeri az Európai Bizottság készségekre vonatkozó új európai menetrendjének létrehozását és jelentőségét, valamint annak módját, ahogyan az átfogó keretet fog biztosítani a foglalkoztathatósághoz, ideértve a digitális és a kiegészítő kulcsfontosságú alapkészségek iránti igényt;

46.

hangsúlyozza, hogy a polgárok, illetve a munkavállalók, a diákok és a munkát keresők digitális képességei és készségei biztosításának rendkívül nagy szerepe van abban, hogy részesei lehessenek a digitalizáció átfogó gazdasági és társadalmi bevezetésének;

47.

megerősíti, hogy létezik európai szintű ifjúságpolitikai együttműködés (a 2010–2018 közötti időszakban), továbbá kiemeli, hogy ki kell dolgozni egy alapcsomagot, amelyet minden tagállamnak garantálnia kellene a fiatal diákok számára azzal, hogy hozzáférést biztosítanak a szélessávú internethez az oktatási rendszerben, és így minimális garanciát nyújtanak a fiataloknak az informatikai szakképesítés és készségek megszerzése kapcsán. Ez utóbbit nemcsak a tankötelezettség keretében, hanem az egész életút során biztosítani kell a technológiai fejlődéssel lépést tartó innovatív és továbbképzési programok révén;

48.

a gazdasági és foglalkoztatási szempont mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális technológiák fokozódó befolyása, különösen a fiatalok körében, nem áshatja alá az olyan alapvető emberi készségeket, mint amilyen az írástudás és a személyes interakció;

49.

azt a következtetést vonja le, hogy a digitális menetrend fenntartható végrehajtásával kapcsolatban még inkább el kell ismerni az EU régióinak szerepét. A helyi és regionális önkormányzatok a menetrend ajánlásainak fő célközönségébe tartoznak, és a menetrend végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú szereplőknek és partnereknek kell tekinteni őket.