EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.1.28.

COM(2016) 29 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Jelentés az általános vámkedvezmény-rendszerről a 2014–2015-ös időszakra vonatkozóan

{SWD(2016) 8 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Jelentés az általános vámkedvezmény-rendszerről a 2014–2015-ös időszakra vonatkozóan

1.Bevezetés

1.1.Általános vámkedvezmény-rendszer (GSP)

Az EU általános vámkedvezmény-rendszere (a továbbiakban: GSP) 1971 óta segíti a fejlődő országokat a szegénység csökkentésére, valamint a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló erőfeszítéseikben. A GSP kedvezményes piacra jutási lehetőséget biztosít az Unióban, ezáltal segítve a fejlődő országokat abban, hogy a nemzetközi kereskedelem révén további bevételekhez jussanak. Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelete az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 1 (a továbbiakban: GSP rendelet) képezi a GSP jogi keretét. A rendszer összhangban áll a WTO szabályaival, mivel az úgynevezett „felhatalmazó záradék” alapján jött létre, ami lehetővé teszi a WTO „legnagyobb kedvezmény” elve alóli kivételt.

1.2.A GSP-n belüli három előírás

A GSP-rendelet annak érdekében reformálta meg a GSP-t, hogy a GSP-kedvezmények jobban a leginkább rászoruló országokra, különösen a legkevésbé fejlett országokra, valamint az alacsony és közepes jövedelmű (alsó sáv) fejlődő országokra koncentráljanak. A GSP-reformok jelentősen, 178-ról 92-re csökkentették a kedvezményezettek számát 2 . A Világbank általi besorolás szerint közepes jövedelmű (felső sáv) vagy efölötti országok ki vannak zárva a GSP-kedvezményekből. Ki vannak zárva azok az országok is, amelyek az Unióval kötött olyan kedvezményes piacra jutási megállapodás kedvezményezettjei, amely lényegében a teljes kereskedelem tekintetében legalább olyan vámkedvezményeket biztosít, mint a GSP-rendszer.

A fejlődő országok fejlődési, kereskedelmi és pénzügyi szükségleteinek kielégítése érdekében a GSP három különböző előírásból, egy általános GSP-előírásból és két különleges előírásból áll.

−Az általános előírás (a továbbiakban: standard GSP) az összes uniós vámtétel kb. 66 %-a esetében csökkenti a vámot az olyan alacsony és közepes jövedelmű (alsó sáv) országok számára, amelyek nem részesülnek más uniós piacra jutási kedvezményből. Jelenleg 30 standard GSP-kedvezményezett van.

−A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (a továbbiakban: GSP+) teljes vámmentességet ad – a vámtételek lényegében ugyanazon 66 %-a esetében, mint a standard GSP – a gazdaságuk diverzifikáltsága és importvolumenük miatt különösen sérülékeny országoknak. Cserébe a kedvezményezett országok kötelesek megerősíteni és ténylegesen végrehajtani 27 alapvető nemzetközi egyezményt, a GSP-rendelet VIII. mellékletében felsoroltak szerint. Ezek az egyezmények az emberi jogokra és a munkához kapcsolódó jogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkoznak. Jelenleg 13 GSP+-kedvezményezett van.

−A fegyver kivételével mindent (a továbbiakban: EBA) különleges előírás a fegyverek és lőszerek kivételével teljesen vámmentes és kontingensek nélküli bejutást biztosít az ENSZ által legkevésbé fejlettnek minősített országok termékei számára. Jelenleg 49 EBA-kedvezményezett van.

2014-ben csaknem 50,83 3 milliárd EUR értékű import kapott GSP preferenciát az alábbiak szerint: 27,3 milliárd EUR import a standard GSP-országokból, mintegy 6,5 milliárd EUR import a GSP+-kedvezményezettektől és 17 milliárd EUR import az EBA-országokból. A jelentés 1–4. táblázatában minden részlet látható.

Az alábbi 1. és 2. ábra áttekintést ad a három GSP-előírás szerinti importról.

1.3.A jelentés célja

A GSP rendelet előírása szerint 2016. január 1-jétől kezdve a Bizottság kétévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a GSP rendszer működéséről.

A jelentésben az előző kétéves időszakra vonatkozóan kell bemutatni mindhárom preferenciális GSP-előírás kihatásait 4 . A GSP rendelet azonban előírja, hogy a GSP+ külön figyelmet kapjon a jelentésben. A jelentésben részletezni kell az adott egyezményeknek a kedvezményezett országok általi megerősítését, jelentését és tényleges végrehajtását 5 .

Ennek megfelelően ebben a jelentésben a GSP mindhárom eleme szerepel: a standard GSP rendszer, az EBA- rendszer és a külön figyelmet kapó GSP+-rendszer. 6

2.A standard GSP-előírás

A GSP rendelet 4. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelően a GSP-ből kikerülő országok miatt (ha az országot a Világbank három egymást követő évben a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak minősítette, vagy ha az ország az Unióval kötött olyan preferenciális piacra jutási előírás kedvezményezettje, amely a rendszerével azonos vagy jobb tarifális preferenciákat biztosít) már módosult néhányszor a GSP kedvezményezettek listája.

A kedvezményezettek listája a GSP jogosultsági kritériumoknak újonnan megfelelő országok miatt is módosult már. Különös tekintettel a következőkre:

−Irán és Azerbajdzsán 2014. február 23-án került le a listáról 7

−Uniós csatlakozásakor Horvátország megszűnt jogosult ország és kedvezményezett lenni 8  

−Dél-Szudán és Mianmar 2014. január 1-jén felkerült a listára 9

−Kína, Ecuador, Thaiföld és a Maldív-szigetek 2015. január 1-jén került le a listáról 10

−Botswana, Kamerun, Elefántcsontpart, Fidzsi, Ghána, Kenya, Namíbia és Szváziföld 2014. október 1-jén felkerült a listára 11 .

Az alábbi 30 ország a standard GSP rendszer kezdvezményezettje 12 :

−Afrika: Botswana*, Kamerun, Elefántcsontpart, Kongói Köztársaság, Kenya, Ghána, Namíbia, Nauru, Nigéria, Szváziföld

−Ázsia: Kirgizisztán, India, Indonézia, Sri Lanka, Vietnam, Tádzsikisztán, Türkmenisztán**, Üzbegisztán

−Ausztrália és a Csendes-óceán: Cook-szigetek, Fidzsi, Marshall-szigetek, Mikronéziai Szövetségi Államok, Niue, Tonga

−Európa: Ukrajna

−Közel-Kelet: Irak, Szíria

−Dél-Amerika: Kolumbia**, Honduras**, Nicaragua**

Az alábbi 3. és 4. ábra azt mutatja, hogy Kína kikerülése nagyban befolyásolta a rendszer hatályát. Emiatt mind a VI. melléklet 13 szerinti áruosztály átsorolási határértékek, mind a VII. melléklet 14  szerinti kiszolgáltatottsági határértékek módosultak.

Háromévente felülvizsgálják az olyan standard GSP-országokból származó áruosztályok listáját, amelyek túlságosan versenyképessé válnak (és amelyek esetében ezért felfüggesztik a preferenciákat) 15 . Az új lista 2017. január 1-jétől alkalmazandó.

Az alábbi 2. táblázatban 16 standard GSP-ország szerinti bontásban szerepel az EU-ba irányuló összes, jogosult és preferenciális import értéke 17 . A jogosult import értéke enyhe visszaesést mutat (2013-ban 43,5 milliárd EUR-ról 2014-ben 38,7 milliárd EUR-ra) az összes import kismértékű növekedése ellenére. Emellett az igénybevételi arány 2014-ben 70,3 % volt, ami enyhe visszaesés az előző év 71,5 %-ához képest. Az igénybevételi arány országonként komoly eltéréseket mutat. Az alábbi 5. ábra azt mutatja, hogy India messze a legnagyobb standard GSP felhasználó, utána pedig Vietnam és Indonézia következik. 2014-ben ez a három kedvezményezett együttesen a standard GSP preferenciák alá tartozó összes import 87,8 %-át tette ki.

3.Az EBA-előírás

Jelenleg az alábbi 49 ország az EBA-előírás kezdvezményezettje:

−Afrika: Angola, Burkina Faso, Burundi, Benin, Csád, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Gambia, Guinea, Egyenlítői-Guinea, Bissau-Guinea, Comore-szigetek, Libéria, Lesotho, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Malawi, Mozambik, Niger, Ruanda, Sierra Leone, Szenegál, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, São Tomé és Príncipe, Togo, Tanzánia, Uganda, Zambia

−Ázsia: Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Mianmar/Burma, Nepál, Kelet-Timor, Jemen

−Ausztrália és a Csendes-óceán: Kiribati, Szamoa 18 , Salamon-szigetek, Tuvalu, Vanuatu

−Karib-térség: Haiti.

Az alábbi 3. táblázatban 19  EBA-ország szerinti bontásban szerepel az EU-ba irányuló összes, jogosult és preferenciális import értéke. Növekedést mutat mind a jogosult import értéke (2013-ban 17,4 milliárd EUR-ról 2014-ben 19,5 milliárd EUR-ra), mind az igénybevételi arány (83,1 %-ról 87,1 %-ra). Az igénybevételi arány országonként itt is komoly eltéréseket mutat. Az alábbi 6. ábra azt mutatja, hogy Banglades messze a legnagyobb EBA-felhasználó, utána pedig Kambodzsa következik. 2014-ben ez a két kedvezményezett együttesen az EBA-preferenciák alá tartozó összes import 85.4 %-át tette ki.

4.A GSP+ előírás

4.1.GSP+-kedvezményezettek

A GSP+ további tarifális preferenciákat biztosít azoknak a fejlődő országoknak, amelyek az Unióba irányuló exportjuk esetén a diverzifikáció hiánya, valamint a nemzetközi kereskedelemben való elégtelen részvételük miatt kiszolgáltatottak. Az előírás támogatja ezeket az országokat az emberi jogokra és a munkához kapcsolódó jogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó 27 alapvető nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtásában 20 .

GSP+-preferenciákat csak olyan ország kérelmezhet, amely már megerősítette ezt a 27 egyezményt. Emellett a GSP+ kérelmezők kötelező erejű írásos kötelezettségvállalást tesznek 21  az említett egyezmények megerősítésére és tényleges végrehajtásukra. A kérelmezők fenntartás nélkül elfogadják az említett egyezmények által előírt jelentéstételi és ellenőrzési követelményeket, és vállalják az együttműködést az Európai Bizottság által vezetett uniós ellenőrzési eljárás során.

Az 2014–2015-ös jelentéstételi időszak összesen 14 GSP+-kedvezményezettet érint 22 . Örményország, Bolívia, a Zöld-foki-szigetek, Costa Rica, Ecuador 23 , Grúzia, Mongólia, Pakisztán, Paraguay és Peru 2014. január 1-jén kapott GSP+ státuszt 24 . El Salvador, Guatemala és Panama 2014. február 28-án 25 , míg a Fülöp-szigetek 2014. december 25-én 26 kapott GSP+ státuszt.

2016. január 1-jétől megszűnt Costa Rica, Guatemala, El Salvador, Panama és Peru GSP/GSP+ 27 kedvezményezett státusza, mert kétoldalú kereskedelmi megállapodások alapján preferenciális piacra jutás kedvezményezettjei lettek. 2017. január 1-jétől Grúzia GSP/GSP+-kedvezményezett státusza is megszűnik 28 . A Bizottság 2015. november 25-én határozott arról, hogy Kirgizisztán GSP+ státuszt kap 29 ; a határozatot jelenleg az Európai Parlament és a Tanács vizsgálja.

Az alábbi 4. táblázatban GSP+-kedvezményezettek szerinti bontásban szerepel az EU-ba irányuló összes és preferenciális import értéke. Az összes GSP+-preferenciális import értéke emelkedett (2013-ban 5,99 milliárd EUR-ról 2014-ben 6,48 milliárd EUR-ra). Mivel több kedvezményezett is új kereskedelmi megállapodások alkalmazását kezdte meg az Unióval 30 , az általános igénybevételi arány enyhén visszaesett (2013-ban 69,7 %-ról 2014-ben 66,1 %-ra). Tekintettel ezekre az új preferenciális piacra jutási előírásokra, az igénybevételi arány országonként jelentős eltéréseket mutatott. Az alábbi 7. ábra azt mutatja, hogy 2014-ben Pakisztán és a Fülöp-szigetek együttesen a GSP+-preferenciális import 87,8 %-át tették ki.

4.2.GSP+-ellenőrzés

4.2.1.A GSP+-ellenőrzés célja és szándéka

A GSP+-rendszer olyan ösztönzési eszközt jelent, amelynek célja a kedvezményezettek támogatása a 27 nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtásában. A GSP rendeletben foglaltak szerint a GSP+-rendszer 10 éves kezdeti időtartamra jön létre (vagyis 2023. december 31-ig alkalmazandó 31 ). Ez egy hosszú távú folyamat. Az egyezmények tényleges végrehajtását akadályozó hiányosságok gyakran kapcsolódnak közép/hosszú távú megoldásokat igénylő kérdésekhez. A GSP+-egyezmények a kérdések széles körét ölelik fel, például az emberi jogokat és a munkához kapcsolódó jogokat, a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, valamint a kábítószerek és a korrupció elleni küzdelmet. Emellett a hiányosságok okát gyakran a társadalmi, kulturális, történelmi, biztonsági vagy gazdasági fejleményeket érintő összetett és egymással összefüggő kérdések jelentik. Fejlődő országként valószínűleg valamennyi kedvezményezett tapasztal végrehajtási nehézségeket, különösen rövid/középtávon.

A fentiek alapján a megreformált GSP+-ellenőrzés komoly ösztönzést ad a GSP+-kedvezményezettek részére a végrehajtás és a jelentéskészítés javításához. Ehhez nem csupán rövid távú, hanem közép/hosszú távú elkötelezettség szükséges, amit a GSP+ ellenőrzés maradéktalanul próbál tükrözni.

4.2.1.A nemzetközi normák előmozdítása

GSP+ beleillik a nemzetközi jog végrehajtásának fenntartását és megerősítését célzó uniós kötelezettségvállalásba, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés megfogalmazza. Célja annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek betartsák az általuk megerősített nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségvállalásaikat. A GSP+-rendszer nem kötelezi a kedvezményezetteket uniós normák elfogadására vagy végrehajtására – a kedvezményezetteknek valójában az említett nemzetközi egyezmények alapján általuk már elfogadott kötelezettségeket kell teljesíteniük.

A Bizottság célja ezért az, hogy egyre szorosabbra fűzze kapcsolatát a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel (mint pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (a továbbiakban: ILO) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ)) annak érdekében, hogy a GSP+ uniós ellenőrzése és értékelése folyamatosan figyelembe vegye ezek véleményét és tapasztalatát. Fontos a szoros kapcsolat ápolása a nemzetközi szervezetek kedvezményezett országokban létesített helyi irodáival.

Ez a kapcsolattartás különösen fontos, hiszen a GSP+-rendelet VIII. mellékletében felsorolt egyezmények közül soknak hosszú jelentéstételi ciklusa van. ENSZ jelentések például 4–5 évente készülnek, ami hosszabb időszak, mint a GSP+ kétéves jelentéstételi ciklusa. A vonatkozó nemzetközi szervezetekkel történő aktív kapcsolattartás ezért különösen hasznos a jelentéstételi ciklusok között.

Emellett a szervezetek szakértelme is nagyon hasznos lehet a kedvezményezett országokban indított együttműködési projektekhez. A Bizottság és az ILO éppen most indít el egy kapacitásépítő GSP+ kísérleti projektet Pakisztánban, Mongóliában, Guatemalában és Salvadorban. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik majd a nemzetközi szervezetekkel a GSP+ élettartama során, konkrét projektek keretében is.

Végül, a GSP+ útján az EU konstruktív vitákat tud folytatni a kedvezményezettek említett egyezmények szerinti kötelezettségvállalásairól a vonatkozó nemzetközi szervezetekben, például a szabványok alkalmazásával foglalkozó háromoldalú ILO bizottságban vagy az ILO igazgatótanácsában.

4.2.2.A GSP+ ellenőrzési folyamata

A GSP-rendelet fokozott uniós ellenőrzést ír elő a GSP+-kedvezményezettek kötelezettségvállalásainak teljesítését illetően. A Bizottság szolgálatai ezért az Európai Külügyi Szolgálattal (a továbbiakban: EKSZ) együtt kidolgoztak egy strukturált ellenőrzési folyamatot: a folyamatos „GSP+-párbeszédet” a kedvezményezett hatóságokkal, melyet éves témalisták („pontozólapok”) formalizálnak.

Amikor egy kedvezményezett belép a GSP+-rendszerbe, a Bizottság elsődleges értékelést (első hivatalos pontozólapot) készít a kedvezményezett GSP+-kötelezettségvállalásainak teljesüléséről. Ez a hivatalos pontozólap jelzi a nemzetközi egyezmények ellenőrző szervei által feltárt kiugró hiányosságokat. Ezzel elindul a folyamatos GSP+-párbeszéd, amelynek során a Bizottság felhívja a kedvezményezett figyelmét a pontozólapon felsorolt kérdésekre.

Lehetőség szerint a párbeszéd során az EU és a kedvezményezettek között meglevő politikai és intézményi kapcsolatokat is alkalmazzák 32 . A kérdéslista évente frissül, a kedvezményezettek pedig kötelesek komolyan foglalkozni a feltárt problémák megoldásával.

A GSP rendelettel összhangban a GSP+ ellenőrzési folyamat a nemzetközi egyezmények ellenőrző szervein kívül a legkülönbözőbb források (civil társadalom, szociális partnerek, az Európai Parlament és a Tanács) véleményét veszi figyelembe. Emellett a kedvezményezett országokban be vannak vonva a különböző érintettek is – nem csak a központi kormányzat, hanem a helyi és regionális hatóságok, a civil társadalom (pl. szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek), a vállalkozói szövetségek és a nemzetközi szervezetek helyi irodái is.

Az ellenőrzés részeként a Bizottság részt vehet a helyi workshop-ok munkájában vagy helyszíni látogatásokat tehet. A helyi érintettek megkeresése – különösen a GSP+ ellenőrzési látogatások során – nem csak első kézből származó információk miatt, hanem ahhoz is fontos, hogy jobban meg lehessen érteni a GSP+ működését és a kedvezményezettekkel szembeni uniós elvárásokat. Ily módon a helyi érintettek konstruktív módon segíthetik a helyi, regionális és központi hatóságokat az egyezmények szerinti kötelezettségvállalások teljesítésében. Ezen belül – a vámkedvezmények közvetlen kedvezményezettjeiként – a gazdasági szereplőktől elvárás, hogy kulcsszerepet vállaljanak az egyezmények végrehajtásának támogatásában.

Az első jelentéskészítési időszak során nagyon jól sikerült együttműködni a civil társadalommal a kedvezményezett országokban. A civil társadalom általában erősen támogatja országa részvételét a GSP+-rendszerben. Ezen belül többször is kifejezetten üdvözölte a GSP+ ellenőrzést és az ezen keresztül biztosított lehetőséget a fontosabb emberi jogi és munkajogi kérdések hatóságok előtti felvetésére. A Bizottság ezért az ellenőrzés során a helyi érintettekkel továbbra is kapcsolatot tart, lehetőség szerint még inkább kiterjesztve azt.

4.2.3.Segítségnyújtási és fejlesztési projektek

A nemzetközi ellenőrző szerv jelentései – mint a pontozólapok legfőbb forrása – nem csak a haladás hiányosságait és elemeit tárják fel, hanem azokat a korlátokat is, amelyek a kedvezményezettet gátolhatják vagy akadályozhatják egy egyezmény végrehajtásában. Ez azért fontos, mert az ilyen korlátok némelyike a közigazgatási szervek közvetlen hatáskörén vagy ellenőrzésén kívül állhat, ami magyarázatul szolgálhat egyes hiányosságokra. Bár egyértelmű, hogy az állam feladata a nemzetközi kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítése, a Bizottság ellenőrzése során olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint az erőforrások hiánya, a szegénység, a természeti katasztrófák vagy fegyveres konfliktus esetén az egyes területek feletti ellenőrzés hiánya. 2015-ben a Bizottság az ILO-val közös projekteket indított a GSP+ országok adminisztratív kapacitásának támogatására, így segítve a tényleges végrehajtást és jelentéskészítést az alapvető ILO egyezmények tekintetében. Az említett korlátok leküzdése érdekében a következő jelentéskészítési időszak során a Bizottság folytatja majd a kedvezményezettek ilyen jellegű támogatását szakértelem, technikai segítségnyújtás és specifikus kapacitásépítő projektek formájában.

4.2.4.A kedvezményezettek belső szerveződése a GSP+ tekintetében

A GSP+ folyamat iránti politikai elkötelezettség első jelzését adta az, ahogyan a kedvezményezettek berendezkedtek a GSP+ egyezmények szerinti kérdések kezeléséhez. Az egyezmények gyakorta érintik egyszerre több kormányzati szerv és hivatal illetékességét, amelyek különböző mértékű erőforrásokkal és befolyással rendelkezhetnek.

A kedvezményezettek ezért mind a központi, mind a helyi kormányzat szintjén koordinációra kényszerülnek. Egyes kedvezményezettek magas rangú tisztviselők által irányított specifikus GSP+ munkacsoportokat állítottak fel (pl. Pakisztán), míg mások az ad hoc jellegű koordinálást választották a kereskedelmi minisztérium vagy a külügyminisztérium bevonásával (pl. Fülöp-szigetek, Guatemala). Ez a fajta koordinálás idővel várhatóan egyre hatékonyabb lesz. A Bizottság által – az uniós küldöttségek segítségével – végzett GSP+ ellenőrző látogatások hasznosnak bizonyultak ebben a tekintetben 33 . A kedvezményezettek által a GSP+ és az adott egyezmények kapcsán végzett koordinációs munka fontos és szükséges eszközt jelent a végrehajtás javításához. A Bizottság ezért továbbra is kiemelten figyeli majd a koordinálást.

4.2.5.Az első GSP+ ellenőrzési időszak (2014–2015) következtetései

A fent említettek szerint az ellenőrzés akkor indul, amikor egy kedvezményezett belép a GPS+ rendszerbe. Az egyes GSP+ egyezmények hiányosságaira vonatkozó áttekintés – amit a nemzetközi ellenőrző szervek nyújtanak be – rögzíti az alapállapotot az egyes kedvezményezettek folyamatos ellenőrzéséhez. A kedvezményezettekkel szemben elvárás az, hogy komoly erőfeszítést tegyenek a 27 alapvető egyezmény végrehajtásának javítása és az említett hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Az ellenőrzés a 27 egyezmény végrehajtásának minden szempontjára kiterjed, ideértve a kapacitási korlátokra és az előrehaladásra vonatkozó megbeszéléseket is. Ezenkívül a GSP+ ellenőrzés figyelembe veszi – az alapállapot részeként – a kedvezményezett országokban már meglevő jogi és igazgatási keretet.

Az első ellenőrzési időszak minden kedvezményezett és a Bizottság számára is egyfajta tanulási folyamat volt. Ennek ellenére minden kedvezményezett komoly elkötelezettséget mutatott a GSP+ folyamat iránt, mind a politikai akarat, mind az intézményi és jogszabályi reformok megkezdése terén. Ezen belül a kedvezményezettek a Bizottsághoz való kapcsolódás komoly szintjét mutatták azzal, hogy időben válaszoltak az éves pontozólap dokumentumokra, lehetővé tették a konkrét GSP+ ellenőrző látogatásokat és konkrét GSP+ kormányzási struktúrákat hoztak létre. Ezenkívül minden kedvezményezett tett lépéseket – habár néha kiegészítő jelleggel – arra, hogy javítsa a GSP+ egyezmények szerinti kötelezettségvállalások végrehajtását, ideértve például több elmaradt országjelentés benyújtását.

A mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum az egyes kedvezményezettek átfogó értékelését tartalmazza, ideértve a kedvező fejleményeket és a helyi korlátokat is, amelyek akadályozhatják a kedvezményezetteket a tényleges végrehajtásban. Minden egyes egyezmény külön van értékelve, egyezménycsoportonként (emberi jogok, munkajogok, környezetvédelem, jó kormányzás) átfogó értékeléssel. Ebben a fázisban – tekintettel a 27 alapvető GSP+ egyezmény eltérő jellegére és az első jelentéskészítési időszak rövidségére (18 hónap) – nem lett volna reális, illetve helyénvaló az előrehaladást a nyilvánvaló teljesítménymérő referenciaértékeken (pl. a nemzeti jelentések határidőben való benyújtása) túl számszerűsíteni. Félrevezető és – bizonyos mértékben – önkényes lett volna standardizált és számszerűsíthető értéket rendelni a kedvezményezettek teljesítményéhez.

Az ellenőrzési eszközök finomítása azonban folytatódik. A következő jelentéskészítési időszak során fontos lesz például, hogy a kedvezményezettek saját kezükbe veszik a folyamatot és önállóbban oldják meg a pontozólapokon szereplő kérdéseket. A Bizottság jobban fog figyelni a kedvezményezettek saját cselekvési prioritásaira, a hiányosságok felszámolásának időkeretére és a végrehajtáshoz biztosított erőforrásokra. E tekintetben a Bizottság a cselekvési prioritások meghatározása céljából erősíti majd kapcsolatát a kedvezményezettekkel.

Valójában ez jelenti a GSP+ reformok legfőbb okát. A belépési kritériumok maradéktalan teljesülésének biztosítását követően a GSP+ kereskedelmi ösztönzőket kínál a kedvezményezetteknek, miközben azok fokozatosan javítják az adott egyezmények végrehajtását. A GSP+-kedvezményezettekkel szemben tehát elvárás az eredmények folyamatos javítása. Ennek ellenére a kedvezményezettek egyedi körülményei és korlátai is figyelembe lesznek véve. E tekintetben a GSP rendelet rögzíti, hogy a preferenciákat ideiglenesen visszavonhatók, ha a kedvezményezett nem tartja tiszteletben kötelező erejű kötelezettségvállalását 34 .

A következő jelentéstételi időszak (2016–2017) során a Bizottság strukturált módon folytatja majd a kedvezményezettek ellenőrzését. A következő felülvizsgálatig megfontolja majd az esetleges válaszlépéseket, ideértve a vizsgálat indítását is, ha a kedvezményezett nem teljesíti GSP+ kötelezettségvállalását.

4.2.6.A jelentés melléklete: a bizottsági szolgálati munkadokumentuma a GSP+ tárgyában

A GSP rendelet előírja, hogy a GSP+ működése külön figyelmet kapjon a jelentésben. A jelentéshez ezért mellékelve van egy bizottsági szolgálati munkadokumentum, aminek témája A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges uniós ösztönző előírás (a továbbiakban: GSP+) a 2014–2015-ös időszakhoz, és amit a Bizottság szolgálatai az Európai Külügyi Szolgálattal (a továbbiakban: EKSZ) együtt készítettek. 

A bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesebben tárgyalja a GSP+ működését a 978/2012/EU rendelet 2014. január 1-jéi hatályba lépése óta eltelt időszakra vonatkozóan. Emellett a bizottsági szolgálati munkadokumentum a GSP+ egyezmények szerint részletesen értékeli a GSP+-kedvezményezetteket is, és beszámol a GSP+ igénybevételéről a kedvezményezett országok körében.

5.A Bizottság jövőbeni jelentései

A GSP rendelet előírása szerint a GPS rendelet hatálybalépését követő öt év elteltével (vagyis 2017 novemberéig) a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról. Ez a teljes GSP rendszer 2012 és 2017 közötti ötéves időszakáról számol majd be. Figyelembe veszi majd a rendszer kihatásait a kedvezményezettek fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi igényeit illetően. A Bizottság felméri majd a rendszer felülvizsgálatának szükségességét is, ideértve a GSP+ és a tarifális preferenciák ideiglenes visszavonásának rendelkezéseit is, szükség szerint jogszabály-alkotási javaslat csatolása mellett. Emellett a jelentésben részletesen elemezni kell a GSP rendeletnek a kereskedelemre és az Unió vámbevételeire gyakorolt hatását, különös figyelmet fordítva a kedvezményezett országokra gyakorolt hatásokra. Végül, a 2017 novemberéig közzéteendő jelentésben ki kell térni a második GSP+ jelentéstételi ciklust (2016–2017) jellemző fejleményekre is.

6.A 2015. december 1-jén GSP-kedvezményezett országokra vonatkozó statisztikai információkat tartalmazó táblázatok

1. táblázat – A preferenciális import értéke az összes GSP-országra nézve (ezer EUR)

2. táblázat – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke standard GSP-ország szerinti bontásban (ezer EUR)

3. táblázat – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke EBA-ország szerinti bontásban (ezer EUR)*

* Az „Összes import” minden importot tartalmaz, ideértve azon termékeket is, amelyeknél automatikusan jár a legnagyobb kedvezmény elve szerinti nulla százalékos vámtétel. Az „EBA-jogosult import” csak az EBA-rendszer szerinti termékekre utal, amelyek különben nem kedvezményezettjei a legnagyobb kedvezmény elve szerinti nulla százalékos vámtételnek.

3. táblázat (folytatás) – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke EBA-ország szerinti bontásban (ezer EUR)

4. táblázat – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke GSP+ ország szerinti bontásban (ezer EUR)*

* 2016 januárjától megszűnt Costa Rica, Guatemala, El Salvador, Panama és Peru GSP+-kedvezményezett státusza. Az ezen országokból származó GSP+ import értéke jelentősen csökkent 2014 és 2015 során, mivel ezek az országok igénybe vették az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás szerint elérhető alternatív preferenciákat. Ehhez hasonlóan 2014 óta Grúzia is az átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) kedvezményezettje, így a GSP+ alkalmazása várhatóan csökkenni fog 2017. január 1-jéig, amikor az ország kikerül majd a GSP+-rendszerből.

(1) HL L 303., 2012.10.31., 1. o.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában ez a jelentés a 2015. december 1-jei állapotot tükrözi. A jelentésben szereplő adatok továbbá kizárólag a GSP 2015. december 1-jén aktuális kedvezményezettjeire vonatkoznak.

(3) 2015. szeptember 1-jei Eurostat adatok

(4) A GSP-rendelet 40. cikke. Eltérő rendelkezés hiányában ez a jelentés a 2015. december 1-jei állapotot tükrözi.

(5) A GSP-rendelet 14. cikke

(6) A GSP-rendelet hatálybalépését követő öt év elteltével (vagyis 2017 novemberéig) a Bizottságnak teljes jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egész GSP-rendelet alkalmazásáról.

(7) A Bizottság 154/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 18.) (HL L 48., 2013.2.21., 1. o.)

(8)

 A Bizottság 1421/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. október 30.) (HL L 355., 2013.12.31., 1. o.)

(9) Lásd a 8. lábjegyzetet

(10) A Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 22.) (HL L 283., 2014.9.27., 20. o.)

(11) A Bizottság 1016/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 22.) (HL L 283., 2014.9.27., 23. o.)

(12) *2015. december 31-ig, a Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete; **2016. december 31-ig, a Bizottság 2015/1979/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (OJ L 289/3., 2015.11.5., 3. o.)

(13) A GSP-rendelet VI. melléklete szerinti áruosztály átsorolási határértékeket a Bizottság 2015/1978/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 28.) módosította (OJ L 289/1., 2015.11.5., 1. o.)

(14)  A GSP-rendelet VII. melléklete szerinti, a kérelmező országok részvételének felmérésére szolgáló kiszolgáltatottsági határértéket a Bizottság 2015/602/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. február 9.) 2 %-ról 6,5 %-ra emelte (HL L 100/8., 2015.4.17., 8. o.)

(15) Az átsorolt áruosztályok aktuális listáját a Bizottság 1213/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. december 17.) tartalmazza (HL L 348., 2012.12.18., 11. o.)

(16) Lásd az alábbi 6. szakaszt

(17) A jogosult és az összes import eltér egymástól, mert a GSP nem minden termékre, hanem csak a GSP-rendelet V. mellékletében felsoroltakra vonatkozik, és mert az áruosztályok átsorolása a GSP-rendelet 8. cikke szerint történik. A preferenciális import azt a jogosult importot jelenti, amihez GSP preferenciákat alkalmaztak

(18)  2019. január 1-jéig, a Bizottság 1979/2015/EU felhatalmazáson alapuló rendelete. Szamoa ekkor standard GSP kedvezményezett lesz, mert már nem tartozik az ENSZ besorolása szerinti legkevésbé fejlett országok közé

(19) Lásd az alábbi 6. szakaszt

(20) A GSP-rendelet VIII. melléklete

(21) A Bizottság 155/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 18.) (HL L 48., 2013.2.21., 5. o.)

(22) A Bizottság 2015. november 25-én határozott arról, hogy Kirgizisztán GSP+ státuszt kap (C(2015) 8213). A határozatot jelenleg a Tanács és az Európai Parlament vizsgálja

(23) 2015. január 1-jétől megszűnt Ecuador GSP/GSP+ kedvezményezett státusza. Lásd a Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletét

(24) A Bizottság 1/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. augusztus 28.) (HL L 1., 2014.1.4., 1. o.)

(25) A Bizottság 182/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. december 17.) (HL L 57/1., 2014.2.27., 1. o.)

(26) A Bizottság 1386/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 19.) (HL L 369/33., 2014.12.24., 33. o.)

(27) A Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete

(28) A Bizottság (EU) 2015/1979 felhatalmazáson alapuló rendelete

(29) (C(2015) 8213)

(30) EU–Közép-Amerika társulási megállapodás, EU–Peru szabadkereskedelmi megállapodás

(31) A GSP-rendelet 43. cikkének (3) bekezdése. A lejárati dátum nem vonatkozik a nyílt végű EBA rendszerre.

(32) Mivel a 27 egyezmény mindegyikének eltérő céljai vannak, a GSP+ a kereskedelempolitikán kívül eső területeket is érinti (pl. emberi jogok, fejlődés, munkaügy, környezetvédelem stb.). Ezek a politikai területek a Bizottság különböző szolgálatainak és az EKSZ illetékességi körébe tartoznak. Ennek eredményeként GSP+ kérdések vetődnek fel a kedvezményezettekkel folytatott különböző kétoldalú párbeszédek során (például kereskedelmi párbeszédek, emberi jogi párbeszédek, vegyes bizottságok stb.).

(33)  Ez akár a szakminisztériumok és hivatalok bevonásának és pozíciójának a megerősödéséhez is hozzájárulhat

(34) A GSP-rendelet 15. cikke