14.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/148

—

tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—

tekintettel az európai ombudsman 2015. november 18-i határozatára, amelyben lezárta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ellen 1770/2013/JF. számmal indított panasz alapján végzett vizsgálatot,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0111/2016),

1.

örömmel látja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2014. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

2.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy 2014. évi éves jelentésében a Számvevőszék észrevételeket tett az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) felé amiatt, hogy a vizsgált 15 közbeszerzési eljárás közül négy esetében hiányosságokat tárt fel;

3.

üdvözli, hogy a Számvevőszék megállapításai nyomán az EGSZB a főigazgatóságok – kivéve a Logisztikai Igazgatóság, ahol már létezik ilyen szolgálat – munkájának segítése céljából létrehozott egy speciális, a közbeszerzést támogató szolgálatot; várakozása szerint ez a szolgálat 2016. második felében már teljes körűen működni fog;

4.

megjegyzi, hogy 2014-ben az EGSZB költségvetése 128 559 380 EUR volt (2013-ban 130 104 400 EUR), ami a 2013. évi költségvetéshez képest 1,19 %-os csökkenés, míg a felhasználási arány 95,6 %-os volt; tudomásul veszi, hogy a felhasználási arány 2014-ben növekedett, ám sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még mindig nem érte el a 2012. évi 96,8 %-ot;

5.

hangsúlyozza, hogy az EGSZB költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, valamint a felszerelésekhez kapcsolódik és egyéb fenntartási költségekből tevődik össze;

6.

tudomásul veszi a 2013-as pénzügyi év kapcsán a Parlament által 2015. április 29-én kiadott mentesítési állásfoglalást (1) követően az EGSZB éves tevékenységi jelentéséhez csatolt nyomonkövetési észrevételeket;

7.

megállapítja, hogy 2014-ben az EGSZB kevesebb jelentést és véleményt készített, és kevesebb jogalkotási munkaértekezletet tartott; meglepetésének ad hangot mindazonáltal amiatt, hogy ugyanebben az időszakban a jogi osztály megnövekedett számú jogi szakvéleményt adott ki; kéri, hogy tájékoztassák ennek okairól;

8.

tudomásul veszi, hogy a Parlament és a Régiók Bizottsága közötti megállapodással párhuzamosan az EGSZB és a Parlament között együttműködési megállapodást írtak alá 2014. február 5-én, amelynek két melléklete az igazgatási együttműködésről és a költségvetési hatásokról szól;

9.

üdvözli az EGSZB válaszát a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, fent említett parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott kérésre, nevezetesen hogy értékeljék egyenként az együttműködési megállapodás hatását az emberi erőforrások, valamint a költségek, a szinergiák, a hozzáadott érték és a tartalom minősége szempontjából;

10.

úgy véli, hogy még mindig van mit javítani az együttműködési megállapodáson, különösen ami a politikai vetületet illeti; véleménye szerint a Parlament, az EGSZB és a Régiók Bizottsága képes további olyan szinergiákat teremteni, amelyek növelik a termelékenységet az együttműködési területek mindegyikén, és arra szólít fel, hogy a három intézmény közös szervezeti egységeinek működésére vonatkozóan állapítsanak meg konkrét és részletes szabályokat; kéri, hogy végezzenek felmérést az EGSZB tagjai körében arról, hogy elégedettek-e az Európai Parlament Kutatószolgálata által számukra nyújtott szolgáltatásokkal; kéri, hogy továbbra is tájékoztassák az együttműködési megállapodás további fejleményeiről;

11.

kéri, hogy az együttműködési megállapodás félidős felülvizsgálatába foglaljanak bele intézményenkénti részletes bontást az abból fakadó megtakarításokról és a megnövekedett költségvetési terhekről;

12.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB a Parlament a 2013. évi mentesítés kapcsán tavaly benyújtott konkrét kérésének megfelelően bevezette a tagok utazási költségeinek tényleges költségek alapján történő megtérítésére vonatkozó új szabályokat; üdvözli, hogy a 2015 őszén kezdődött új, jelenlegi EGSZB ciklus elejére a rendszer már teljes mértékben felállt;

13.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az EGSZB kedvezményezettjeinek kifizetett utazási költségek és ellátmányok teljes összege 17 375 864 EUR volt; sürgeti az intézményt, hogy dolgozzon ki következetes stratégiát e költségek és ellátmányok jelentős mértékű csökkentése érdekében;

14.

megjegyzi, hogy az együttműködési megállapodás értelmében 2014-ben az EGSZB 1 560 000 EUR-s pozitív egyenleggel rendelkezett; aggodalommal állapítja meg, hogy az EGSZB 36 tisztviselőjét és a Régiók Bizottsága 24 tisztviselőjét, akik mind a fordítói szolgálatoknál dolgoztak és az esetek többségében nagyon közel voltak a nyugdíjkorhatárhoz, az említett együttműködési megállapodás értelmében áthelyezték, így az EGSZB és a Régiók Bizottsága jelentős megtakarításokat könyvelhet majd el a személyzettel kapcsolatos jogcímeken (bérek és nyugdíjak), míg a Parlament kiadásai jelentősen növekedni fognak, mind a rövid távon (bérek) mind pedig hosszú távon (nyugdíj);

15.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a személyzet kiküldetési költségei a 2013. évi 338 366 EUR-ról 2014-ben 387 481 euróra emelkedtek (14,5 %-os növekedés);

16.

javasolja, hogy az éves tevékenységi jelentésében tüntessék fel a vezetői álláshelyeket betöltők nemzetiség, nem és beosztás alapján csoportosított áttekintését;

17.

üdvözli, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok kidolgozása során szoros volt az együttműködés az EGSZB és a Régiók Bizottsága között, mivel a két intézménynek vannak közös szervezeti egységei és személyzete; úgy véli azonban, hogy az EGSZB-nek túl sok ideig tartott e szabályok jóváhagyása; üdvözli mindazonáltal azt a tényt, hogy a szabályokat visszamenő hatállyal alkalmazzák;

18.

tudomásul veszi, hogy 2014-ben enyhén növekedett a vezető pozíciót betöltő egyik nem száma (a 2013. évi 39 %-hoz képest 40 %); sajnálatát fejezi ki azonban a még mindig meglévő különbség miatt, ami a többi kategóriára nem jellemző; hangsúlyozza a szükséges egyensúly eléréséhez szükséges középtávú célok kitűzésének fontosságát, és sürgeti, hogy e cél elérése érdekében tevékenyen folytassák a munkát;

19.

üdvözli, hogy az EGSZB „Etika és feddhetetlenség” címmel külön tanfolyamot szervezett az alkalmazottak jogaira és kötelességeire vonatkozó ismeretek és tudatosság javítása érdekében; úgy véli azonban, hogy a tanfolyamot nem csak az új alkalmazottak számára kellene kötelezővé tenni, hanem az EGSZB személyzetének valamennyi tagja számára;

20.

sajnálja, hogy az EGSZB még nem hajtotta végre a fent említett 2013. évi mentesítési állásfoglalás 24. bekezdésében a Parlament által kért valamennyi intézkedést; úgy véli, hogy az, hogy az EGSZB nem tájékoztatta a Parlament Elnökségét és saját tagjait valamint alkalmazottait két elmarasztaló bírósági ítéletről, és hogy úgy döntött, hogy arról inkább más, általános jellegű beszámolókban tesz csak említést, nem volt helyénvaló eljárás; reméli, hogy ilyen jellegű mulasztásokra a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó új szabályok kidolgozását követően nem fog sor kerülni, és hogy a konkrét esetet visszamenőlegesen orvosolni lehet majd;

21.

reméli, hogy a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó új szabályok nyomán az EGSZB haladéktalanul és hatékony módon fogja biztosítani azt, hogy a visszaélést bejelentő személyeket elismerjék, komolyan vegyék és tiszteletben tartsák az olyan ügyekben, mint amelyeka Törvényszék elé kerültek, és amelyek az említett szabályok elfogadása előtt történtek; kéri, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a visszaélést bejelentő személyek ellen a különféle EGSZB-kiadványokban megjelenő támadásoknak;

22.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB elleni fent említett 1770/2013/JF. ügyet lezáró határozatában az ombudsman megállapítja, hogy az EGSZB csak részben fogadta el a hivatali visszásságok orvoslására tett javaslatot; helyteleníti, hogy az EGSZB nem ismerte el, hogy hivatali visszásság történt, sem azt, hogy hibát követett el akkor, amikor a panaszost áthelyezte; helyteleníti, hogy az EGSZB elvben sem ismeri el ezeket a hibákat, jóllehet a gyakorlatban elfogadta az ombudsman ajánlásainak arra vonatkozó részét, hogy kártérítést nyújtson az elkövetett hivatali visszásságokért;

23.

tudomásul veszi a fent említett 2013. évi mentesítési állásfoglalás nyomán az EGSZB által a videokonferencia-berendezések használatáról nyújtott tájékoztatást; kéri, hogy a jövőben is tájékoztassák az e téren elért eredményekről; úgy véli, hogy a videokonferencia és az ahhoz hasonló technológiák alkalmazása lehetővé teszi az EGSZB számára az utazási és az ülésekkel kapcsolatos költségek jelentős csökkentését;

24.

tudomásul veszi, hogy a videokonferencia segítségével tartott ülések száma 2013-hoz képest megkétszereződött; tudomásul veszi hogy a videokonferencia eszközt azokon az üléseken veszik igényben, amelyeken nincs szükség tolmácsolásra; ösztönzi az EGSZB-t, hogy használja fel hatékony módon a nyelvi képzést annak biztosítása érdekében, hogy kevesebb tolmácsolásra legyen szükség, és ezáltal tegye eredményesebbé és hatékonyabbá munkáját;

25.

ösztönzi az EGSZB-t, hogy erősítse tájékoztatási és kommunikációs politikáját, valamint a közösségi médiában való jelenlétét;

26.

tudomásul veszi az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ismertségét hatékony tájékoztatási és kommunikációs politika révén növelje; egyetért azzal, hogy az EGSZB az intézményközi együttműködés ösztönzésére összpontosít annak érdekében, hogy javuljon a kommunikáció és az ismertség, valamint hogy tagjai nagyobb mértékben részt vegyenek a nemzeti szintű intézmények munkájában, és ösztönzi az EGSZB-t, hogy továbbra is haladjon ezen irányvonalak mentén; ebben az összefüggésben üdvözölni fog minden olyan további erőfeszítést, amely az információáramlás javítására, és ezáltal az átláthatóság fokozására irányul;

27.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az előzetesen kért, de végül igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatások aránya a 2013. évi 5,1 %-ról 2014-re 4,3 %-ra csökkent; úgy véli, hogy az együttműködési megállapodás nyomán a tolmácsolási költségek tovább fognak csökkenni;

28.

meglepetéssel veszi tudomásul, hogy a kiszervezett fordítás aránya 2013-hoz képest 1 %-kal csökkent; várakozásai szerint ez a trend az együttműködési megállapodás végrehajtása nyomán változni fog, mivel az a fordítói személyzet a Parlamenthez történő áthelyezését követően nagyobb arányú fordítás-kiszervezést irányoz elő;

29.

tudomásul veszi az Intézményközi Fordítási és Tolmácsolási Bizottság által a harmonizált módszerek kialakítása terén elért eredményeket, amelyek lehetővé teszik a fordítási költségek közvetlen összehasonlítását valamennyi intézmény között; üdvözli, hogy az EGSZB e módszer alapján szolgáltat adatokat;

30.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2014-ben az egyik jelentős rendezvényt el kellett halasztani; ismételten kéri az EGSZB-t, hogy belső rendezvényeit körültekintőbben szervezze;

31.

üdvözli, hogy az éves tevékenységi jelentésbe belefoglalták az Európai Csalás Elleni Hivatal által 2014-ben lezárt esetekre vonatkozó megállapításokat és következményeket;

32.

üdvözli az EGSZB azon döntését, hogy ingatlanpolitikáját csatolja az éves tevékenységi jelentéshez;

33.

tudomásul veszi az EGSZB és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közötti együttműködést, különösen a mentesítési eljárás tekintetében.