INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Általános háttér, a javaslat indokai és céljai

A személyszállító kötélvontatású vasutakról szóló 2000/9/EK irányelvet[1] 2000. március 20-án fogadták el, és 2002. május 3-ától kellett alkalmazni.

A 2000/9/EK irányelv gondoskodik arról, hogy a kötélpálya-létesítmények a felhasználók, a munkavállalók és harmadik személyek számára egyaránt fokozott biztonságot nyújtsanak. Meghatározza azokat az alapvető biztonsági követelményeket, amelyeknek a biztonságos kötélpálya-létesítményeknek, azok infrastruktúrájának, részegységeinek és biztonsági alkatrészeinek eleget kell tenniük.

A 2000/9/EK irányelv egyúttal arra is jó példa, hogy az uniós harmonizációs jogi aktusok miként biztosítják a szabad mozgást az Unió egységes piacán – pontosabban a kötélpálya-létesítmények részegységeinek és biztonsági alkatrészeinek egységes piacán. Az irányelv összehangolja a kötélpálya-létesítményekbe való beépítésre szánt részegységek és biztonsági alkatrészek forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének feltételeit. A gyártóknak igazolniuk kell, hogy az általuk gyártott részegységek vagy biztonsági alkatrészek tervezése és gyártása megfelel az alapvető követelményeknek, azokon fel kell tüntetniük a CE-jelölést, és mellékelniük kell a kötélpálya-létesítményekbe való beépítésükre vonatkozó utasításokat.

A 2000/9/EK irányelv jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 114. cikke. Az „új megközelítési” elveken alapuló, teljes harmonizációt előíró irányelvről van szó, amely kötelezi a gyártókat annak biztosítására, hogy termékeik megfeleljenek a jogalkotási eszközben foglalt kötelező teljesítmény- és biztonsági követelményeknek, konkrét műszaki megoldásokat vagy előírásokat azonban nem ír elő.

A 2000/9/EK irányelvet a személyszállító kötélpálya-létesítményekre kell alkalmazni.

A 2000/9/EK irányelv alkalmazási körének meghatározása szempontjából a két fő kritérium a kötélvontatási és a személyszállítási funkció.

A 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó kötélpálya-létesítmények főbb típusai a siklóvasutak, a kabinos pályák, a levehető és a rögzített függőszékes pályák, a függőkocsipályák, a sífelvonó kabinok, a (több kötélpályatípust, például kabinos és függőszékes pályákat egyesítő) kombinált létesítmények, valamint a sí- és szánfelvonók.

A kötélpálya-létesítmény a fogalommeghatározás szerint infrastruktúrából, részegységekből és biztonsági alkatrészekből álló teljes helyszíni rendszer.

A kötélpálya-létesítményeket és azok infrastruktúráját közvetlenül érintik annak a régiónak a tulajdonságai, ahol találhatók, annak a területnek a jellege és fizikai jellemzői, ahol üzembe helyezik őket, a környezet, a légköri és meteorológiai tényezők, valamint a közelben – akár a földön, akár a levegőben – található építmények és akadályok.

Mindezt figyelembe véve a kötélpálya-létesítmények építése és üzembe helyezése nemzeti engedélyezési eljárások keretében történik.

A 2000/9/EK irányelv a kötélpálya-létesítmények által teljesítendő harmonizált alapvető követelményeket ír elő, míg más szempontok, például a területhasznosítás, a regionális tervezés és a környezetvédelem szabályozása továbbra is a tagállamok feladata.

A biztonsági alkatrészek és a részegységek esetében alkalmazni kell az áruk szabad mozgásának elvét. A biztonsági alkatrészeken szerepel a CE-jelölés, amely tanúsítja, hogy azok megfelelnek a 2000/9/EK irányelvben foglalt követelményeknek, többek között a megfelelőségértékelési eljárásoknak.

E javaslat célja, hogy a Bizottság egyszerűsítési törekvéseivel összhangban felváltsa a 2000/9/EK irányelvet.

A javaslat a 2000/9/EK irányelvet összhangba kívánja hozni a 2008-ban elfogadott „árucsomaggal”, és különösen az új jogszabályi keretre (New Legislative Framework, NLF) vonatkozó 768/2008/EK határozattal.

Az NLF-határozat közös keretet határoz meg az uniós termékharmonizációs jogi aktusok számára. Ez a keret a termékekre vonatkozó uniós jogi aktusokban található közös rendelkezésekből áll (pl. fogalommeghatározások, a gazdasági szereplők kötelezettségei, védelmi mechanizmusok stb.). E közös rendelkezések megerősítésre kerültek, hogy az irányelveket a gyakorlatban hatékonyabban lehessen alkalmazni és érvényesíteni. Olyan új elemek is bevezetésre kerültek, mint például az importőrökre vonatkozó kötelezettségek, amelyek elengedhetetlenek a forgalomban lévő termékek nagyobb biztonságosságához.

A Bizottság – a 2011. november 21-én elfogadott „NLF végrehajtási csomag” révén – már kilenc másik irányelv esetében javasolta az NLF-határozattal való összehangolást. Javasolta továbbá a nyomástartó berendezésekről szóló 97/23/EK irányelv összehangolását az NLF-határozattal[2].

Az ipari termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogi aktusok egységessége érdekében – az NLF-határozat elfogadásából eredő politikai kötelezettségvállalással és az NLF-határozat 2. cikkében foglalt jogi kötelezettségvállalással összhangban – ezt a javaslatot is össze kell hangolni az NLF-határozat rendelkezéseivel.

A javaslat ezenfelül a 2000/9/EK irányelv végrehajtása során tapasztalt egyes nehézségeket is orvosolni kívánja. Konkrétabban a hatóságok, a bejelentett szervezetek és a gyártók eltérően vélekedtek arról, hogy egyes létesítménytípusok a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartoznak-e, és ezért azokat az irányelvben előírt követelmények és eljárások szerint kell-e gyártani, illetve tanúsítani. Különböztek az álláspontok azt illetően is, hogy egyes berendezések részegységnek, infrastruktúrának vagy biztonsági alkatrésznek minősüljenek-e. Mindemellett az irányelv nem határozza meg pontosan, hogy a részegységekre a megfelelőségértékelési eljárás mely típusát kell alkalmazni.

Ezek az eltérő megközelítések piaci torzulásokat és a gazdasági szereplők eltérő bánásmódban való részesítését eredményezték. Az érintett létesítmények gyártóinak és üzemeltetőinek át kellett alakítaniuk az érintett berendezéseket, vagy további tanúsításra volt szükség, ami többletköltségekhez, illetve az adott létesítmények engedélyezésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos késésekhez vezetett.

A rendeletjavaslat ennélfogva növelni kívánja a 2000/9/EK irányelv hatályával kapcsolatos jogi egyértelműséget, hogy ezáltal javítsa a vonatkozó jogi rendelkezések végrehajtását.

Ezenfelül a 2000/9/EK irányelv a részegységek megfelelőségértékelésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A gyártó és a bejelentett szervezet által alkalmazandó konkrét eljárást ugyanakkor nem határozza meg. Mindemellett nem sorolja fel a biztonsági alkatrészek esetében a gyártók által választható, rendelkezésre álló megfelelőségértékelési eljárásokat sem. A rendeletjavaslat ennélfogva a részegységek esetében elérhető megfelelőségértékelési eljárásokat – a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozatban (NLF-határozat) meghatározott megfelelőségértékelési modulok alapján – összehangolja a biztonsági alkatrészek esetében már alkalmazott eljárásokkal. Ebben az összefüggésben egyúttal előírja, hogy a biztonsági alkatrészekre vonatkozó meglévő rendszerrel összhangban fel kell tüntetni a rendeletjavaslat rendelkezéseinek való megfelelést tanúsító CE-jelölést.

A javaslat figyelembe veszi az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet[3].

Figyelembe veszi továbbá a termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre vonatkozó 2013. február 13-i bizottsági javaslatot[4], amelynek célja, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek, a fogyasztói vagy nem fogyasztói termékek, valamint az uniós harmonizációs szabályozás hatálya alá tartozó vagy nem tartozó termékek terén folytatott piacfelügyeleti tevékenységekre vonatkozóan egyetlen jogi eszközt hozzon létre. Ez a javaslat az Unión belül végzett piacfelügyeleti tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében egyesíti az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv[5], a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[6], valamint az ágazatspecifikus harmonizációs szabályozás piacfelügyeleti szabályait. A termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslatban a vonatkozó piacfelügyeleti és védzáradékokról szóló rendelkezések is szerepelnek. Ennélfogva a meglévő ágazatspecifikus harmonizációs jogi aktusok piacfelügyeletre és védzáradékokra vonatkozó rendelkezéseit törölni kell az adott harmonizációs jogi aktusokból. A termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslat átfogó célja, hogy a hatékonyabb működés érdekében az uniós piacfelügyeleti keretet egyszerűbbé tegye annak fő felhasználói, így a piacfelügyeleti hatóságok és a gazdasági szereplők számára. A 2000/9/EK irányelv a részegységek és a biztonsági alkatrészek tekintetében védzáradéki eljárást ír elő. A termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslattal létrehozandó kerettel összhangban ez a javaslat nem tartalmaz a részegységekre és a biztonsági alkatrészekre vonatkozó, az NLF-határozatban foglalt piacfelügyeleti és védzáradéki eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. A jogi egyértelműség biztosítása érdekében azonban hivatkozik a termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletre irányuló javaslatra.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Ez a kezdeményezés összhangban áll az egységes piaci intézkedéscsomaggal[7], amely hangsúlyozta, hogy vissza kell nyerni a piaci termékek minősége iránti fogyasztói bizalmat, valamint meg kell erősíteni a piacfelügyeletet.

Ezenfelül a javaslat támogatja a Bizottságnak a jobb szabályozással és a szabályozási környezet egyszerűsítésével kapcsolatos politikáját.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekeltekkel

A 2000/9/EK irányelv felülvizsgálata hosszúra nyúlt, és 2010 óta kiterjedt egyeztetések mellett zajlott. Egyeztetésekre került sor különösen a kötélpálya-létesítményekkel foglalkozó tagállami munkacsoporton belül, az irányelv végrehajtásáért felelős nemzeti szakértőkkel, a 2000/9/EK irányelvben előírt állandó bizottságon, a kötélpálya-létesítmények piaci felügyeletével foglalkozó közigazgatási együttműködési csoporton és a bejelentett szervezetek európai koordinációját végző szervezet kötélpálya-létesítményekért felelős ágazati csoportján belül, valamint az iparági és felhasználói szövetségekkel.

A tagállamok és az érdekelt felek, köztük a gyártói szervezetek, a bejelentett szervezetek és a szabványügyi testületek képviselői a kezdetektől részt vettek a hatásvizsgálati eljárásban. A 2000/9/EK irányelvben előírt állandó bizottság keretein belül rendszeres egyeztetéseket folytattak az irányelv működéséről és azokról a lehetséges problémákról, amelyeket jogalkotási vagy nem jogalkotási eszközök segítségével orvosolni kell.

Emellett három célzott konzultációra is sor került.

Az első konzultációra 2010 első felében került sor a 2000/9/EK irányelv végrehajtásáról szóló, az irányelv 21. cikkének (4) bekezdésében előírt jelentés előkészítésével összefüggésben.

A 2000/9/EK irányelv végrehajtásáról szóló első jelentésében[8] a Bizottság megállapította, hogy az irányelv sikeresen teljesítette azt a célt, hogy az egységes és magas szintű biztonság szavatolásával egyidejűleg létrejöjjön a részegységek és a biztonsági alkatrészek belső piaca. Ezzel egyidejűleg meghatározott néhány vizsgálatra szoruló problémát.

Ezek a következők voltak:

– a 2000/9/EK irányelv hatálya, különös tekintettel az új típusú kötélpálya-létesítményekre;

– a részegységekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások megfelelően meghatározott körének hiánya, amelynek következtében a részegységek megfelelőségértékelését többen különféleképpen értelmezték és hajtották végre;

– az az igény, hogy a 2000/9/EK irányelvet összhangba kell hozni az NLF-határozattal.

A második és harmadik konzultációra 2012-ben a hatásvizsgálati tanulmány részeként került sor; az első a meglévő helyzettel, a második a szakpolitikai lehetőségekkel foglalkozott. A hatásvizsgálati tanulmányról szóló végleges jelentés hivatalos ismertetésére és vitájára az állandó bizottság 2012. szeptember 25-i és 2013. április 8-i ülésén kerül sor: a tagállamok és az ágazati érdekelt felek ekkor lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék a tanulmányban szereplő szakpolitikai lehetőségekkel kapcsolatos véleményüket, saját elképzeléseiket, valamint álláspontjukat.

Az érdekelt felek aktívan közreműködtek azon problémák meghatározásában, amelyekre a 2000/9/EK irányelv eredményesebb működése érdekében megoldást kell találni. Az érdekelt felek többsége egyetértett a megnevezett problémákkal. A hatásvizsgálati tanulmánnyal kapcsolatos konzultációban a válaszadók közül igen sokaknak okozott gondot a kötélpálya-létesítmények fogalommeghatározása és a felvonókról szóló 95/16/EK irányelv hatályával való átfedés[9].

Az összegyűjtött információk mennyiségére és a meglehetősen szakmai jellegű kérdésekre tekintettel nyilvános konzultációra nem került sor, mivel e fokozottan szakmai jellegű kezdeményezés szempontjából a célzott szakértői konzultációk megfelelőbbnek bizonyultak.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása – hatásvizsgálat

A 2000/9/EK irányelv felülvizsgálatáról hatásvizsgálat készült.

Az összegyűjtött információk alapján a Bizottság által végzett hatásvizsgálat három lehetőséget vizsgált meg és vetett össze:

1. lehetőség – „Nincs intézkedés” – A meglévő helyzet nem változik

E lehetőség szerint a 2000/9/EK irányelv nem módosul.

2. lehetőség –Nem jogalkotási intézkedések útján történő beavatkozás

A 2. lehetőség a 2000/9/EK irányelvnek a hatálya tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletesebb iránymutatás, valamint a részegységek értékelésére vonatkozó célzott megfelelőségértékelési eljárások alkalmazására irányuló ajánlás lehetőségét vizsgálja, amelyre elsősorban a 2000/9/EK irányelv alkalmazási útmutatójának átdolgozásával kerülne sor.

3. lehetőség – Jogalkotási intézkedések útján történő beavatkozás

Ez a lehetőség a 2000/9/EK irányelv módosításából áll.

A javasolt megoldás az alábbi okok miatt a 2. és 3. lehetőség együttes alkalmazása:

– az érdekeltek megítélése szerint ez orvosolja a leghatékonyabban a problémát, mivel pontosabban meghatározza a hatályt, valamint biztosítja a részegységekre és a biztonsági alkatrészekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások következetességét és rugalmasságát;

– nem jár számottevő költséggel a gazdasági szereplők és a bejelentett szervezetek számára; a már jelenleg is felelősen eljáró szereplőknek nem kell jelentős gazdasági vagy társadalmi hatásokra számítaniuk;

– a valamennyi gazdasági szereplő, elsősorban az importőrök és a forgalmazók, valamint a bejelentett szervezetek számára biztosított egyenlő bánásmódnak köszönhetően javítja a részegységek és a biztonsági alkatrészek belső piacának működését;

– az 1. lehetőség nem ad választ a 2000/9/EK irányelv egyes rendelkezéseiből fakadó jogi bizonytalanság kérdésére, és ezért nem segíti elő annak hatékonyabb végrehajtását.

A javaslat a következőket foglalja magában:

· a hatály pontosabb meghatározása a személyszállítási és szabadidős célokat egyaránt szolgáló kötélpálya-létesítmények tekintetében;

· a részegységekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások bevezetése a biztonsági alkatrészekre vonatkozó meglévő megfelelőségértékelési modulok alapján, az NLF-határozattal összhangban;

· az irányelv összehangolása az NLF-határozattal.

A javaslat joghatása, hogy egyenlő feltételeket teremt a gazdasági szereplők számára, valamint megerősíti az utasok és más felhasználók, a munkavállalók és a harmadik személyek védelmét.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. Hatály és fogalommeghatározások

A javasolt rendelet hatálya megegyezik a 2000/9/EK irányelv hatályával, tehát a kötélpálya-létesítményeket, azok infrastruktúráját, valamint a kötélpálya-létesítmények részegységeit és biztonsági alkatrészeit foglalja magában.

A javaslat pontosítja és aktualizálja a meglévő hatályt.

Az új típusú kötélpálya-létesítmények fejlesztésének fényében tisztázza különösen, hogy a vásárok vagy vidámparkok területén használt, szabadidős célú kötélpálya-létesítmények kizárása nem vonatkozik a kettős funkciót betöltő, azaz személyszállítási és szabadidős célú tevékenységet egyaránt ellátó kötélpálya-létesítményekre.

A javaslat továbbra is kizárja a hatálya alól a mezőgazdasági vagy ipari célokra szánt egyes kötélpálya-létesítményeket, ugyanakkor kimondja, hogy a hatály a hegyi menedékházak vagy melegedők kiszolgálására szánt, nem közszállítási feladatot ellátó kötélpálya-létesítményekre is kiterjed.

A kötéllel működő kompok jelenlegi kizárását olyan módon aktualizálták, hogy a kizárás ezentúl valamennyi olyan, kötéllel működő létesítményre vonatkozik, ahol a felhasználók vagy a szállítóeszközök vízen közlekednek, így például a kötéllel működő vízisí-létesítményekre is.

A 2000/9/EK irányelvben a fogaskerekű vasutakra és a lánchajtású létesítményekre vonatkozóan előírt kizárás az új javaslatban nem szerepel, mivel ezek a létesítmények nem felelnek meg a kötélpálya-létesítmények fogalommeghatározásának.

A szöveg az NLF-határozattal történő összehangolás nyomán a vonatkozó általános fogalommeghatározásokkal bővül.

3.2. A gazdasági szereplők kötelezettségei

A részegységek és a biztonsági alkatrészek tekintetében a javaslat a termékekkel kapcsolatos uniós harmonizációs jogi aktusok jellemző rendelkezéseit tartalmazza, és az NLF-határozatnak megfelelően meghatározza az érintett gazdasági szereplők (gyártók, meghatalmazott képviselők, importőrök és forgalmazók) kötelezettségeit.

3.3. Harmonizált szabványok

A harmonizált szabványoknak való megfelelés vélelmezhetővé teszi az alapvető követelményeknek való megfelelést. Az európai szabványosítás átfogó jogi keretét az 1025/2012/EU rendelet határozza meg. A rendelet többek között a Bizottság által az európai szabványügyi szervezetekhez intézett szabványosítási felkérésekre, a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásolási eljárásra és az érdekelt feleknek a szabványosítási folyamatban való részvételére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ennélfogva a 2000/9/EK irányelv ugyanezen szempontokat érintő rendelkezései a jogbiztonság érdekében ebben a javaslatban már nem szerepelnek.

3.4. Megfelelőségértékelés

A javaslat fenntartja a 2000/9/EK irányelvben a biztonsági alkatrészekre vonatkozóan előírt megfelelőségértékelési eljárásokat. A vonatkozó modulokat azonban az NLF-határozattal összhangban aktualizálja.

A javaslat különösen megtartja azt a követelményt, hogy a részegységek és biztonsági alkatrészek tervezési és gyártási szakaszában egy bejelentett szervezetnek kell közreműködnie.

A javaslat a részegységekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat vezet be az NLF-határozatban foglalt megfelelőségértékelési modulok alapján. Ennek keretében egyúttal bevezeti a részegységek CE-jelölését, mivel semmi nem indokolja azoknak a biztonsági alkatrészekétől eltérő kezelését; ez utóbbiakra vonatkozóan a 2000/9/EK irányelv már előírja, hogy azokon fel kell tüntetni az irányelv követelményeinek való megfelelést tanúsító CE-jelölést.

3.5. Bejelentett szervezetek

A bejelentett szervezetek megfelelő működése elengedhetetlen a magas szintű egészségvédelem és biztonság szavatolásához, valamint ahhoz, hogy elnyerjük az érintett felek bizalmát az új megközelítési rendszer iránt.

Ennélfogva a javaslat az NLF-határozattal összhangban megerősíti a bejelentett szervezetekre vonatkozó bejelentési kritériumokat, és a bejelentő hatóságokra vonatkozóan külön követelményeket vezet be.

3.6. Végrehajtási aktusok

A javaslat felhatalmazza a Bizottságot, hogy adott esetben végrehajtási aktusokat fogadjon el, amelyekkel biztosítja e rendeletnek a bejelentéshez szükséges feltételeket nem vagy már nem teljesítő bejelentett szervezetek tekintetében történő egységes alkalmazását.

E végrehajtási aktusokat a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási aktusokkal kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban kell elfogadni.

3.7. Záró rendelkezések

A javasolt rendelet alkalmazását a hatálybalépése után két évvel kell megkezdeni annak érdekében, hogy a gyártóknak, a bejelentett szervezeteknek és a tagállamoknak elegendő idő álljon a rendelkezésére az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz.

A bejelentett szervezeteket azonban már röviddel e rendelet hatálybalépését követően az új követelmények és eljárás szerint kell kijelölni. Ezáltal biztosítható, hogy a javasolt rendelet alkalmazásának megkezdésekor elegendő számú, az új szabályoknak megfelelően bejelentett szervezet működik majd, és elkerülhetők a gyártás folyamatosságát és a piaci kínálatot érintő problémák.

A javaslat a bejelentett szervezetek által a részegységekre és biztonsági alkatrészekre vonatkozóan a 2000/9/EK irányelv alapján kiállított tanúsítványok tekintetében átmeneti rendelkezéseket irányoz elő, amelyek lehetővé teszik a készletek felhasználását és az új követelményekre való zökkenőmentes átállást.

A 2000/9/EK irányelvnek megfelelően megépített kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére vonatkozóan a javaslat átmeneti rendelkezést ír elő, biztosítva ezáltal az új követelményekre való zavartalan átállást.

A javasolt rendelet hatályon kívül helyezi és felváltja a 2000/9/EK irányelvet.

3.8. Az Unió hatásköre, jogalap, a szubszidiaritás elve és a jogi forma

Jogalap

A javaslat alapja a Szerződés 114. cikke.

A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve különösen a 2000/9/EK irányelv eredményes végrehajtásának javítását célzó új rendelkezések, nevezetesen a gazdasági szereplők kötelezettségei, a nyomonkövethetőségi rendelkezések, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére vonatkozó rendelkezések tekintetében merül fel.

A szabályozás végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok arra utalnak, hogy a nemzeti szintű intézkedések eltérő megközelítéseket és a gazdasági szereplőkkel szemben tanúsított különböző elbánást eredményeztek az Unión belül, ami veszélyezteti a 2000/9/EK irányelv célját. Ha a problémákat nemzeti szintű intézkedésekkel kívánják orvosolni, az akadályozhatja az áruk szabad mozgását. Mindemellett a nemzeti szintű fellépés az egyes tagállamok területi hatáskörére korlátozódik. Az összehangolt uniós szintű fellépéssel hatékonyabban megvalósíthatók a kitűzött célok, és ez különösen eredményesebbé teszi a piacfelügyeletet. Ennélfogva indokoltabb uniós szinten fellépni.

Arányosság

Az arányosság elvének megfelelően a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

Az új vagy módosított kötelezettségek nem rónak felesleges terhet és költségeket az ágazatra – különösen a kis- és középvállalkozásokra –, illetve a közigazgatási szervekre. Abban az esetben, ha a módosítások bizonyítottan kedvezőtlen hatással járnak, a szakpolitikai lehetőség hatásainak elemzése hivatott biztosítani azt, hogy a meghatározott problémára a legarányosabb válaszintézkedés szülessen. Több módosítás a meglévő irányelv egyértelműségét hivatott javítani, és nem vezet be további költségekkel járó új követelményeket.

Az alkalmazott jogalkotási módszer

A javaslat formája rendelet.

Az irányelv és a rendelet közötti javasolt váltás figyelembe veszi a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló általános bizottsági célkitűzést, valamint azt, hogy Unió-szerte biztosítani kell a javasolt jogszabály egységes végrehajtását.

A javasolt rendelet jogalapja a Szerződés 114. cikke, és célja, hogy biztosítsa a kötélpálya-létesítményekbe való beépítésre szánt részegységek és biztonsági alkatrészek belső piacának megfelelő működését, egyúttal fenntartva a tagállamok kötélpálya-létesítményekkel kapcsolatos meglévő feladatait. Egyértelmű és részletes szabályokat ír elő, amelyeket azonos időponttól kezdve Unió-szerte egységesen kell alkalmazni.

A teljes harmonizációra vonatkozó elvekkel összhangban a tagállamok nemzeti jogukban nem írhatnak elő szigorúbb vagy további követelményeket a részegységek és a biztonsági alkatrészek forgalomba hozatalára vonatkozóan. A gyártók számára előírt alapvető követelményeknek és az általuk alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásoknak különösen valamennyi tagállamban azonosnak kell lenniük.

Ugyanez vonatkozik az NLF-határozattal történő összehangolás nyomán bevezetett rendelkezésekre is. Ezek a rendelkezések egyértelműek és kellően pontosak ahhoz, hogy az érintett szereplők közvetlenül alkalmazzák ezeket.

A tagállamokra vonatkozó kötelezettségeket, például a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére, kijelölésére és bejelentésére vonatkozó kötelezettséget mindazonáltal nem közvetlenül ültetik át a nemzeti jogba, hanem a tagállamok a szükséges szabályozási és közigazgatási intézkedések útján hajtják végre azokat. Ez akkor sem változik majd, ha az érintett kötelezettségeket rendelet írja elő.

Ennélfogva a tagállamoknak szinte semmiféle mozgástere nincs egy irányelv saját nemzeti jogukba történő átültetése során. A rendeleti formának köszönhetően ugyanakkor megtakaríthatják az irányelv átültetésével kapcsolatos költségeket.

Mindemellett a rendelettel elkerülhető az a veszély, hogy az egyes tagállamok adott esetben különféleképpen ültetik át az irányelvet, aminek nyomán eltérhet a biztosított védelem szintje, és ami akadályozhatja a belső piac működését, veszélyeztetve ezáltal annak eredményes végrehajtását.

Az irányelv és a rendelet közötti váltás nem módosítja a szabályozási megközelítést.

Az új megközelítés jellemzői teljes körűen fennmaradnak, így különösen az a gyártók számára biztosított lehetőség, hogy rugalmasan megválaszthatják az alapvető követelmények teljesítéséhez igénybe vett eszközöket, valamint a rendelkezésre álló megfelelőségértékelési eljárások közül a részegységek és a biztonsági alkatrészek megfelelőségének igazolása céljából alkalmazott eljárást. A szabályozás végrehajtását támogató meglévő mechanizmusokat (szabványosítási eljárás, munkacsoportok, közigazgatási együttműködés, útmutatók kidolgozása stb.) a jogi eszköz jellege nem érinti.

Ezenfelül a rendelet alkalmazása nem jelent központosított döntéshozatali eljárást. A tagállamoknak a kötélpálya-létesítményekkel és harmonizált rendelkezésekkel kapcsolatos hatáskörei fennmaradnak: továbbra is ők felelnek például a bejelentett szervezetek kijelöléséért és akkreditálásáért, a piacfelügyelet ellátásáért és a végrehajtási intézkedések (pl. szankciók) elvégzéséért.

Végül a belső piaci jogi szabályozás e területén a rendelet eszközének alkalmazása – az érdekelt felek óhajával is összhangban – lehetővé teszi a túlszabályozás kockázatának elkerülését. Lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a gyártók közvetlenül a rendelet szövegével dolgozzanak, így nem kell 28 átültető jogszabályt felkutatniuk és megvizsgálniuk.

Ennek alapján megállapítható, hogy a rendelet valamennyi érintett fél számára a legmegfelelőbb és legkevésbé költséges megoldás, mivel lehetővé teszi a javasolt jogi aktus mielőbbi és egységes alkalmazását, valamint egyértelműbb szabályozási környezetet teremt a gazdasági szereplők számára, egyúttal pedig kiküszöböli a tagállamokat érintő átültetési költségeket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsen az Európai Unió költségvetését érintő vonzata.

5.           KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Meglévő jogi aktusok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadásával a 2000/9/EK irányelv hatályát veszti.

Európai Gazdasági Térség

A javaslat érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

2014/0107 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kötélpálya-létesítményekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A kötélvontatású vasutakról szóló 2000/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] a személyszállítás céljára tervezett, gyártott és üzembe helyezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)       A 2000/9/EK irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 5-i tanácsi állásfoglalásban meghatározott új megközelítési elveken alapul[12]. Ennek megfelelően csak a kötélpálya-létesítményekre alkalmazandó alapvető követelményeket határozza meg, a műszaki részleteket pedig az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) fogadja el az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[13] összhangban. Az így megállapított szabványok – amelyek hivatkozási száma az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre került – betartása vélelmezhetővé teszi a 2000/9/EK irányelv követelményeinek teljesítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az alapelvek beváltak ebben az ágazatban, ezért indokolt megtartani, sőt szélesebb körben alkalmazni ezeket.

(3)       A 2000/9/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy annak egyes rendelkezései módosításra szorulnak: a jogbiztonság érdekében azokat – különösen az irányelv hatálya és a részegységek megfelelőségértékelése tekintetében – egyértelműsíteni és aktualizálni kell.

(4)       A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[14] közös keretrendszert teremt a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket harmonizáló jogi aktusokra vonatkozó általános elvek és referenciarendelkezések számára, egységes alapot biztosítva ezáltal e jogi aktusok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. A 2000/9/EK irányelvet ezért az említett határozatnak megfelelően módosítani kell.

(5)       Mivel a 2000/9/EK irányelven számos módosítást kell végezni, az irányelvet az egyértelműség érdekében hatályon kívül kell helyezni, és új jogszabállyal kell felváltani. Mivel minden tagállamra azonos hatály, alapvető követelmények és megfelelőségértékelési eljárások irányadók, az új megközelítési elveken alapuló irányelveknek a nemzeti jogba való átültetése igen csekély mozgásteret hagy. A szabályozási keret egyszerűsítése érdekében a 2000/9/EK irányelvet rendelettel célszerű felváltani, mivel ez a jogalkotási eszköz a legmegfelelőbb, ugyanis olyan egyértelmű és részletes szabályok előírását teszi lehetővé, amelyek nem adnak alkalmat eltérő tagállami átültetésekre, így az egész Unióban egységes végrehajtást biztosítanak.

(6)       A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[15] horizontális rendelkezéseket tartalmaz a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálására [, a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletére és ellenőrzésére] és a CE-jelölésre vonatkozóan.

(7)       [A termékek piaci felügyeletéről] szóló […/…]/EU rendelet[16] részletes piacfelügyeleti és ellenőrzési szabályokat állapít meg az Unióba harmadik országokból belépő termékekre, beleértve a részegységeket és a biztonsági alkatrészeket is. Emellett védzáradéki eljárásról is rendelkezik. A tagállamok feladata a piacfelügyelet megszervezése és elvégzése, a piacfelügyeleti hatóságok kijelölése, valamint azok hatáskörének és feladatkörének meghatározása. Ezenkívül általános és ágazatspecifikus piacfelügyeleti programokat kell létrehozniuk.

(8)       Indokolt, hogy e rendelet hatálya azonos legyen a 2000/9/EK irányelvével. Az említett rendeletet a magashegyi turistaközpontokban, illetve a városi közlekedésben használt, személyszállításra szánt kötélpálya-létesítményekre kell alkalmazni. A kötélpálya-létesítmények többnyire felvonórendszerek, például siklóvasutak, függőkötélpályák, függősínpályák, kabinos és függőszékes pályák, valamint sí- és szánfelvonók. Az e rendelet hatálya alá tartozó kötélpálya-létesítmények meghatározása szempontjából a két alapvető kritérium a kötélvontatási és a személyszállítási funkció.

(9)       Idővel olyan új típusú kötélpálya-létesítményeket is kialakítottak, amelyek egyszerre látnak el szállítási és szabadidős célú feladatokat. Indokolt, hogy ezek a létesítmények szintén e rendelet hatálya alá tartozzanak.

(10)     Indokolt a kötélpálya-létesítmények egyes típusait kizárni e rendelet hatálya alól, mivel azok más egyedi uniós harmonizációs jogi aktus hatálya alá tartoznak, vagy mert nemzeti szinten megfelelően szabályozhatók.

(11)     Az állomásoktól eltérő épületek és építmények meghatározott szintjeit állandó jelleggel kiszolgáló, kötéllel működő függőleges vagy ferdepályás felvonókról egy célzott uniós jogi aktus rendelkezik, ezért azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(12)     A jogbiztonság érdekében a kötéllel működő kompok kizárásának ezentúl valamennyi olyan kötéllel működő létesítményre ki kell terjednie, ahol a felhasználók vagy a szállítóeszközök vízen közlekednek, így például a kötéllel működő vízisí-létesítményekre is.

(13)     Annak biztosítása céljából, hogy a kötélpálya-létesítmények és azok infrastruktúrája, részegységei és biztonsági alkatrészei biztosítsák a személyek egészségének és biztonságának magas szintű védelmét, szabályokat kell megállapítani a kötélpálya-létesítmények tervezésére és gyártására vonatkozóan.

(14)     A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kötélpálya-létesítmények a gyártáskor, az üzembe helyezéskor és az üzemeltetés során biztonságosak legyenek.

(15)     Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket a területhasznosítás és a regionális tervezés szempontjából, illetve annak érdekében szükségesnek tartanak, hogy a kötélpálya-létesítmények használata közben biztosítsák a környezet, valamint a személyek és különösen a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.

(16)     Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy megfelelő eljárásokat írjanak elő a tervezett kötélpálya-létesítmények engedélyezésére, a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezés előtti vizsgálatára és üzemeltetésük során történő ellenőrzésére vonatkozóan.

(17)     A rendeletnek figyelembe kell vennie, hogy a kötélpálya-létesítmények biztonságossága egyaránt függ a környezeti feltételektől, a beszerelt ipari termékek minőségétől és attól, hogy azokat hogyan szerelték össze, hogyan helyezték üzembe és hogyan ellenőrzik az üzemeltetés során. A súlyos baleseteknek lehetnek a helykiválasztással, a szállítási rendszerrel, a felépítményekkel, illetve a rendszer üzemeltetésének és karbantartásának módjával összefüggő okai.

(18)     Noha ez a rendelet a kötélpálya-létesítmények tényleges üzemeltetésére nem vonatkozik, olyan általános keretet kell nyújtania, amely azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok területén lévő ilyen létesítményeket úgy működtessék, hogy az a felhasználók, az üzemeltető személyzet és harmadik személyek számára nagyfokú védelmet biztosítson.

(19)     A kötélpálya-létesítményekkel kapcsolatos műszaki fejlesztések ellenőrzésére és azok teljes körű vizsgálatára csak új kötélpálya-létesítmény építésekor van lehetőség. Ezért olyan eljárást kell előírni, amely amellett, hogy biztosítja az alapvető követelmények betartását, lehetővé teszi a valamely konkrét kötélpálya-létesítményt érintő sajátos feltételek figyelembevételét is.

(20)     A tagállamoknak meg kell tenniük az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha azok eleget tesznek e rendeletnek, és ha a rendeltetésüknek megfelelő üzembe helyezés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát.

(21)     A tagállamoknak meg kell határozniuk a tervezett kötélpálya-létesítmények építésének és az ilyen létesítmények átalakításának, valamint üzembe helyezésének engedélyezésére szolgáló eljárásokat, biztosítva ezáltal, hogy a kötélpálya-létesítmény helyszíni építése és összeszerelése a biztonsági elemzéssel, a biztonsági jelentéssel és valamennyi vonatkozó szabályozási követelménnyel összhangban történjen.

(22)     A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés során meg kell határozni azokat az alkatrészeket, amelyektől a kötélpálya-létesítmények biztonságossága függ.

(23)     A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés során figyelembe kell venni a kötélpálya-létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó követelményeket, ez azonban a részegységek és a biztonsági alkatrészek tekintetében nem sértheti az áruk szabad mozgásának elvét, illetve nem veszélyeztetheti a kötélpálya-létesítmények biztonságosságát.

(24)     A rendeletnek arra kell törekednie, hogy biztosítsa a kötélpálya-létesítmények részegységei és biztonsági alkatrészei belső piacának működését. Indokolt, hogy az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelő részegységek és biztonsági alkatrészek esetében érvényesüljön az áruk szabad mozgásának elve.

(25)     A részegységek és biztonsági alkatrészek kötélpálya-létesítményekbe történő beépítése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan kötélpálya-létesítmények építését teszik lehetővé, amelyek eleget tesznek e rendeletnek, és a rendeltetésüknek megfelelő üzembe helyezés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát.

(26)     Az alapvető követelményeket a tudománynak és a technikának a tervezéskor és gyártáskor jellemző fejlettségét, valamint a magas fokú egészség- és biztonságvédelemmel összhangban lévő műszaki és gazdasági megfontolásokat figyelembe véve kell értelmezni és alkalmazni.

(27)     A részegységek és biztonsági alkatrészek e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését az ellátási láncon belüli szerepüknek megfelelően a gazdasági szereplőknek indokolt biztosítaniuk, hogy ezáltal gondoskodjanak a közérdekeknek, például a felhasználók és más személyek egészségének és biztonságának és az anyagi javaknak a védelméről, valamint tisztességes versenyt biztosítsanak az uniós piacon.

(28)     Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket indokolt hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan részegységeket és biztonsági alkatrészeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Az egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban vállalt szerepnek megfelelően kell felosztani a kötelezettségeket.

(29)     Mivel a részegységek és a biztonsági alkatrészek gyártója részletes ismeretekkel rendelkezik a tervezésről és a gyártásról, ő a legalkalmasabb a teljes megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére. Ezért indokolt, hogy a megfelelőségértékelés elvégzésének kötelezettsége kizárólag a részegység vagy a biztonsági alkatrész gyártóját terhelje.

(30)     A gazdasági szereplők és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak célszerű arra ösztönözniük a gazdasági szereplőket, hogy azok a postacímük mellett internetes honlapjuk címét is megadják.

(31)     Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő részegységek és biztonsági alkatrészek megfeleljenek e rendelet követelményeinek, és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a részegységeken és biztonsági alkatrészeken elvégezzék az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezért az importőrök számára elő kell írni, hogy gondoskodjanak az általuk forgalomba hozott részegységek és biztonsági alkatrészek e rendelet követelményeinek való megfelelőségéről, továbbá hogy ne hozzanak forgalomba olyan részegységet, illetve biztonsági alkatrészt, amely nem felel meg az említett követelményeknek, vagy kockázatot jelent. Ezenkívül kötelezni kell az importőröket annak ellenőrzésére, hogy sor került-e a megfelelőségértékelési eljárásokra, és hogy a részegységeknek és a biztonsági alkatrészeknek a gyártók által elkészített jelölése és dokumentációja ellenőrzés céljából az illetékes felügyeleti hatóságok rendelkezésére áll-e.

(32)     A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott részegységet vagy biztonsági alkatrészt a forgalmazó forgalmazza; ez utóbbinak kellő gondossággal indokolt eljárnia, hogy a részegységet, illetve a biztonsági alkatrészt olyan módon kezelje, hogy ne befolyásolja hátrányosan annak megfelelőségét.

(33)     Indokolt, hogy részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatalakor minden importőr megadja a részegységen vagy biztonsági alkatrészen a nevét, a bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a postacímét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. Ez alól akkor kell kivételt tenni, ha a biztonsági alkatrész mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a biztonsági alkatrészen feltüntethesse.

(34)     Indokolt gyártónak tekinteni és a gyártóval azonos kötelezettségekkel terhelni minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba részegységet vagy biztonsági alkatrészt, vagy olyan módosítást végez egy már piaci forgalomba hozott részegységen vagy biztonsági alkatrészen, amely befolyásolja, hogy az megfelel-e e rendelet követelményeinek.

(35)     Mivel közel vannak a piachoz, a forgalmazókat és az importőröket be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és aktívan közre kell működniük azáltal, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett részegységekre vagy biztonsági alkatrészekre vonatkozó összes szükséges információt.

(36)     A részegységnek vagy biztonsági alkatrésznek a teljes ellátási láncban való nyomonkövethetőségének biztosítása segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő részegységek és biztonsági alkatrészek értékesítéséért felelős gazdasági szereplő nyomon követésében.

(37)     Ennek a rendeletnek az alapvető követelmények megfogalmazására kell korlátozódnia. Az említett követelményeknek való megfelelés értékelésének megkönnyítésére indokolt a megfelelőség vélelméről rendelkezni azon kötélpálya-létesítmények esetében, amelyek megfelelnek az említett követelményekhez kapcsolódó részletes műszaki előírásokat rögzítő, az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott – különösen a kötélpálya-létesítmények tervezésére, építésére és üzemeltetésére vonatkozó – harmonizált szabványoknak.

(38)     Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amely akkor alkalmazandó, ha kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben eleget tesznek-e e rendelet követelményeinek.

(39)     Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott részegységek és biztonsági alkatrészek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell meghatározni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárások tekintetében különböző modulokat határoz meg, amelyek a felmerülő veszélyekkel és a szükséges biztonsági szinttel arányosan növekvő szigorúságú eljárásokat foglalnak magukban. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében célszerű a lehetséges megfelelőségértékelési eljárások körét e modulokra korlátozni.

(40)     Indokolt, hogy a részegységek és biztonsági alkatrészek gyártói EU-megfelelőségi nyilatkozatot készítsenek, amelyben megadják az e rendeletben a részegység vagy a biztonsági alkatrész e rendelet és más vonatkozó uniós harmonizációs jogi aktusok követelményeinek való megfelelésére vonatkozóan előírt információkat. Indokolt, hogy az EU-megfelelőségi nyilatkozatot mellékeljék a részegységhez vagy a biztonsági alkatrészhez.

(41)     Az információkhoz való, piacfelügyeleti célú eredményes hozzáférés biztosítása érdekében a részegységre vagy a biztonsági alkatrészre alkalmazandó valamennyi uniós jogi aktus meghatározásához szükséges információkat egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatba célszerű belefoglalni.

(42)     A részegység vagy biztonsági alkatrész megfelelőségét tanúsító CE-jelölés a tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének látható eredménye. A CE-jelölésre irányadó általános elveket és a CE-jelölés és más jelölések közötti kapcsolatot a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az rendeletben célszerű megállapítani.

(43)     A felhasználók és a harmadik személyek hatékony védelme érdekében a részegységeknek és a biztonsági alkatrészeknek az e rendeletben előírt alapvető követelményeknek való megfelelése ellenőrzésre szorul.

(44)     Annak biztosítása érdekében, hogy a részegységek és a biztonsági alkatrészek eleget tegyenek az alapvető biztonsági követelményeknek, szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. A szóban forgó eljárásokat a 768/2008/EK határozatban foglalt megfelelőségértékelési modulok alapján célszerű meghatározni.

(45)     Az ebben a rendeletben előírt megfelelőségértékelési eljárások olyan megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok jelentenek be a Bizottságnak.

(46)     A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2000/9/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy e szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi megfelelőségértékelő szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek között lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(47)     A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre nézve szintén követelményeket kell előírni.

(48)     Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel e rendelet megfelelő követelményeinek.

(49)     Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszerrel kell kiegészíteni. Mivel az akkreditálás a megfelelőségértékelő szervezetek felkészültsége ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, azt a bejelentés céljából is alkalmazni kell.

(50)     Indokolt, hogy a nemzeti hatóságok az Unió egészében előnyben részesítsék a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást mint eszközt a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságának bizonyítására. A nemzeti hatóságok azonban úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az értékelés megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében indokolt, hogy a nemzeti hatóságok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsássák azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy az értékelt megfelelőségértékelő szervezet megfelel a vonatkozó szabályozási követelményeknek.

(51)     A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az Unióban forgalomba hozandó részegységekre és biztonsági alkatrészekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(52)     Célszerű a bejelentési eljárást hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni, és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében az új technológiákhoz hozzáigazítani.

(53)     Mivel a megfelelőségértékelő szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emeljenek. Ezért fontos rendelkezni egy olyan időtartamról, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezet alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, még mielőtt az megkezdi bejelentett szervezetként való működését.

(54)     A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a megfelelőségértékelő szervezetek egymás közötti megfelelő koordinálásával és együttműködésével érhető el.

(55)     E rendelet végrehajtási feltételeinek egységessége érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[17] összhangban kell gyakorolni.

(56)     A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási aktusok elfogadására, amelyek a bejelentéshez szükséges feltételeket nem vagy már nem teljesítő bejelentett szervezetek tekintetében szükséges korrekciós intézkedések elfogadását írják elő a bejelentő tagállam számára.

(57)     Rendelkezni kell olyan átmeneti rendelkezésekről, amelyek lehetővé teszik a 2000/9/EK irányelvnek megfelelően már forgalomba hozott részegységek és biztonsági alkatrészek forgalmazását és üzembe helyezését.

(58)     Rendelkezni kell olyan átmeneti rendelkezésekről, amelyek lehetővé teszik a 2000/9/EK irányelvnek megfelelően már megépített kötélpálya-létesítmények üzembe helyezését.

(59)     Helyénvaló, hogy a tagállamok meghatározzák az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítsák végrehajtásukat. A szankció hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen.

(60)     Mivel e rendelet célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a kötélpálya-létesítmények megfeleljenek a felhasználók egészségének és biztonságának magas szintű védelmét előíró követelményeknek, ugyanakkor pedig hogy a részegységek és biztonsági alkatrészek belső piaca megfelelően működjön – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és így az léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a fenti cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

            ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a személyszállító kötélpálya-létesítmények tervezésére és építésére, valamint az ilyen létesítmények részegységeinek és biztonsági alkatrészeinek forgalomba hozatalára és szabad mozgására vonatkozó szabályokat állapít meg.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a személyszállító kötélpálya-létesítményekre, valamint az ilyen létesítmények részegységeire és biztonsági alkatrészeire kell alkalmazni.

(2) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a)      a felvonókról szóló 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] szerinti felvonókra;

b)      hagyományos építésű, kötéllel működő villamosokra;

c)      a mezőgazdasági célokra, illetve a hegyi menedékházak vagy melegedők kiszolgálására szánt és nem közszállítási feladatot ellátó kötélpálya-létesítményekre;

d)      vásárok és/vagy vidámparkok területén használatos helyhez kötött vagy mobil berendezésekre, amelyek szabadidős célokra és nem személyszállításra szolgálnak;

e)      bányászati létesítményekre, illetve ipari tevékenységekhez használt más helyszíni létesítményekre;

f)       olyan létesítményekre, amelyek esetében a felhasználók vagy a szállítóeszközök vízen közlekednek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.           „kötélpálya-létesítmény”: teljes helyszíni rendszer, amelyet különböző alkatrészekből álló, személyszállítás céljára tervezett, gyártott, összeszerelt és üzembe helyezett létesítmények infrastruktúrája és részegységei alkotnak, és ahol a vontatás az utazás vonala mentén futó kötelekkel történik;

2.           „részegység”: az I. mellékletben felsorolt rendszerek vagy azok kombinációja;

3.           „infrastruktúra”: az adott létesítményhez külön megtervezett és a helyszínen kialakított, a létesítmény megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges tervrajz, rendszeradatok, állomás és pálya menti szerkezetek, az alapozásokat is beleértve;

4.           „biztonsági alkatrész”: a részegységbe vagy kötélpálya-létesítménybe biztonsági funkcióval beépítendő berendezés és készülék minden olyan alapvető alkatrésze, alkatrészcsoportja, szerelvénye vagy teljes részegysége, amelynek meghibásodása a személyek biztonságát és egészségét veszélyezteti, legyenek azok felhasználók, az üzemeltető személyzet tagjai vagy harmadik személyek;

5.           „működési követelmények”: azon műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és a gyártásra, és amelyek a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek;

6.           „karbantartási követelmények”: azon műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és a gyártásra, amelyek a karbantartáshoz szükségesek, és amelyek a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemeltetését hivatottak biztosítani;

7.           „függősínpálya”: olyan kötélpálya-létesítmény, ahol a kabinokat egy vagy több kötél tartja függve;

8.           „sí- és szánfelvonók”: olyan kötélpálya-létesítmények, amelyek az utasokat megfelelő szerkezet segítségével előre kijelölt pályán vontatják;

9.           „siklóvasút”: olyan kötélpálya-létesítmény, ahol a kabinokat a földre fektetett vagy rögzített szerkezetekkel alátámasztott sínek mentén vontatják;

10.         „forgalmazás”: valamely részegységnek vagy biztonsági alkatrésznek gazdasági tevékenység keretében az uniós piacon történő rendelkezésre bocsátása terjesztés vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

11.         „forgalomba hozatal”: valamely részegység vagy biztonsági alkatrész első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

12.         „üzembe helyezés”: a kötélpálya-létesítmény üzemeltetésének megkezdése;

13.         „gyártó”: a részegységet vagy biztonsági alkatrészt gyártó, illetve ilyen részegység vagy biztonsági alkatrész tervezésére vagy gyártására megbízást adó természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az adott részegységet vagy biztonsági alkatrészt a saját nevében vagy védjegye alatt értékesíti;

14.         „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatokban eljárjon a nevében;

15.         „importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó részegységet vagy biztonsági alkatrészt hoz forgalomba az Unióban;

16.         „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt forgalmazza;

17.         „gazdasági szereplő”: a részegység vagy biztonsági alkatrész gyártója, importőre és forgalmazója, valamint a gyártó meghatalmazott képviselője;

18.         „műszaki előírás”: a létesítmény, infrastruktúra, részegység vagy biztonsági alkatrész által teljesítendő műszaki követelményeket meghatározó dokumentum;

19.         „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

20.         „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontja szerinti akkreditálás;

21.         „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

22.         „megfelelőségértékelés”: az az értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy az e rendeletben foglalt, valamely részegységgel vagy biztonsági alkatrésszel kapcsolatos alapvető követelmények teljesültek;

23.         „megfelelőségértékelő szervezet”: a részegységekhez vagy biztonsági alkatrészekhez kapcsolódó megfelelőségértékelési tevékenységeket – többek között kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet;

24.         „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a valamely kötélpálya-létesítménybe már beépített részegység vagy biztonsági alkatrész visszaküldésének elérése;

25.         „kivonás a forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalmazásának megakadályozása az ellátási láncban;

26.         „CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a részegység vagy a biztonsági alkatrész megfelel a jelölés elhelyezését előíró uniós harmonizációs jogi aktusban foglalt vonatkozó követelményeknek;

27.         „uniós harmonizációs jogi aktus”: minden olyan uniós jogi aktus, amely harmonizálja a termékek piacra bocsátásának feltételeit.

4. cikk

Forgalmazás a részegységek és a biztonsági alkatrészek piacán

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a részegységek és a biztonsági alkatrészek forgalmazására csak akkor kerüljön sor, ha azok eleget tesznek az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(1) A tagállamok a 9. cikkel összhangban megteszik az azon eljárások meghatározásához szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a részegységeket és a biztonsági alkatrészeket csak akkor kerüljenek beépítésre be kötélpálya-létesítményekbe, ha azok olyan kötélpálya-létesítmények építését teszik lehetővé, amelyek eleget tesznek az e rendeletben foglalt követelményeknek, és a rendeltetésüknek megfelelő beépítés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát.

5. cikk

A kötélpálya-létesítmények üzembe helyezése

(1) A tagállamok a 9. cikkel összhangban megteszik az azon eljárások meghatározásához szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha azok eleget tesznek az e rendeletben foglalt követelményeknek, és ha a rendeltetésüknek megfelelő üzembe helyezés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát.

(2) Azokról a kötélpálya-létesítményekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok említett részei vonatkoznak.

(3) Ez az irányelv nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák azokat az általuk annak érdekében szükségesnek tartott követelményeket, hogy a létesítmény használata közben biztosítsák a személyek és különösen a személyzet védelmét, feltéve hogy ennek nyomán nincs szükség a kötélpálya-létesítménynek az e rendeletben előírtaktól eltérő módon történő átalakítására.

6. cikk

Alapvető követelmények

A kötélpálya-létesítményeknek és azok infrastruktúrájának, részegységeinek és biztonsági alkatrészeinek eleget kell tenniük a II. mellékletben ezekre vonatkozóan meghatározott alapvető követelményeknek.

7. cikk

A részegységek és a biztonsági alkatrészek szabad mozgása

A tagállamok nem tiltják, nem korlátozzák és nem akadályozzák az e rendeletnek megfelelő részegységek és biztonsági alkatrészek forgalmazását.

8. cikk

A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági vizsgálat és biztonsági jelentés

(1) Minden tervezett létesítményt alá kell vetni a III. mellékletben meghatározott biztonsági vizsgálatnak, amely kiterjed a kötélpálya-létesítmény és környezete minden, tervezéssel, építéssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos biztonsági vonatkozására, és a múltbeli tapasztalatok alapján lehetővé teszi a kötélpálya-létesítmény üzemeltetése során esetlegesen fellépő kockázatok felmérését.

(2) A biztonsági vizsgálatról biztonsági jelentést kell készíteni. Ez a jelentés javaslatot tesz az említett kockázatok kezelését célzó intézkedésekre, és tartalmazza a kötélpálya-létesítménybe történő beépítésre szánt részegységek és biztonsági alkatrészek jegyzékét.

9. cikk

A kötélpálya-létesítmények engedélyezése

(1) A tagállamok a területükön található kötélpálya-létesítmények építésének és üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozó eljárásokat állapítanak meg.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a biztonsági vizsgálat, a biztonsági jelentés, az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a részegységek és biztonsági alkatrészek megfelelőségével kapcsolatos más dokumentumok, valamint a kötélpálya-létesítmény jellemzőire vonatkozó dokumentumok benyújtásra kerüljenek a kötélpálya-létesítmény jóváhagyásáért felelős hatósághoz. A kötélpálya-létesítményre vonatkozó dokumentációnak ezenfelül tartalmaznia kell a szükséges feltételeket, beleértve az üzemeltetési korlátozásokat is, valamint a kötélpálya-létesítményre vonatkozó részletes felügyeleti, beállítási és karbantartási adatokat. E dokumentumok egy példányát a kötélpálya-létesítmény területén kell tárolni.

(3) Abban az esetben, ha egyes meglévő létesítmények lényeges jellemzőiben, részegységeiben vagy biztonsági alkatrészeiben olyan módosítás történik, amelyet az érintett tagállam új üzembe helyezési engedélyhez köt, e módosításnak és a kötélpálya-létesítmények egészére gyakorolt hatásainak meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket nem alkalmazhatják azzal a céllal, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szempontokhoz kapcsolódó indokok alapján megtiltsák, korlátozzák vagy akadályozzák az e rendeletnek eleget tevő és a rendeltetésüknek megfelelő üzembe helyezés esetén a személyek egészségét és biztonságát, illetve az anyagi javak biztonságát nem veszélyeztető kötélpálya-létesítmények építését és üzembe helyezését.

(5) A tagállamok az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket nem alkalmazhatják azzal a céllal, hogy megtiltsák, korlátozzák vagy akadályozzák az e rendeletnek megfelelő részegységek és biztonsági alkatrészek szabad mozgását.

10. cikk

A kötélpálya-létesítmények üzemeltetése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden kötélpálya-létesítmény csak akkor üzemelhessen tovább, ha megfelel a biztonsági jelentésben megállapított feltételeknek.

(2) Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy rendeltetésszerűen használt, engedélyezett létesítmény veszélyeztetheti az emberi egészséget és biztonságot, illetve adott esetben bizonyos anyagi javak biztonságát, megteszi a szükséges intézkedéseket a kötélpálya-létesítmény üzemeltetési feltételeinek korlátozására, illetve megtiltja annak üzemeltetését.

II. FEJEZET

A RÉSZEGYSÉGEKÉRT ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKÉRT FELELŐS GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

11. cikk [a 768/2008/EK határozat R2. cikke]

A gyártó kötelezettségei

(1) Az általuk gyártott részegységek vagy biztonsági alkatrészek forgalomba hozatalakor a gyártók meggyőződnek arról, hogy azok tervezése és gyártása a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelően történt.

(2) A részegységek vagy biztonsági alkatrészek gyártói elkészítik az V. mellékletben előírt műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 18. cikkben említett, alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az első albekezdésben említett eljárás igazolja a részegység vagy a biztonsági alkatrész vonatkozó követelményeknek való megfelelését, a gyártó EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és elhelyezi a terméken a CE-jelölést.

(3) A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalomba hozatalát követően 30 évig kötelesek megőrizni.

(4) A gyártó biztosítja a sorozatgyártás e rendelet szerinti folyamatos megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások meglétét. Megfelelően figyelembe kell venni a részegység vagy a biztonsági alkatrész tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy más műszaki előírások változásait, amelyek alapján a részegység vagy a biztonsági alkatrész megfelelőségét megállapították.

Amennyiben ezt a részegység vagy a biztonsági alkatrész jelentette kockázatok szempontjából indokoltnak vélik, a gyártók a felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott részegységek és biztonsági alkatrészek mintáinak vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a nem megfelelő részegységekkel és biztonsági alkatrészekkel kapcsolatos panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, valamint az ilyen részegységeket vagy biztonsági alkatrészeket érintő visszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót az ilyen nyomon követésről.

(5) A gyártók gondoskodnak arról, hogy az általuk gyártott részegységekhez vagy biztonsági alkatrészekhez mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat, és hogy azokon szerepeljen az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy más ilyen elem.

Ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a gyártók gondoskodnak arról, hogy a szükséges információ a csomagoláson vagy a biztonsági alkatrészt kísérő használati utasításban szerepeljen.

(6) A gyártók feltüntetik a részegységen vagy a biztonsági alkatrészen, vagy ha ez nem lehetséges, a biztonsági alkatrész csomagolásán vagy az azt kísérő használati utasításban a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a postacímüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címen a gyártó általános kapcsolattartója kell, hogy elérhető legyen. Az elérhetőségi adatokat az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(7) A gyártók gondoskodnak arról, hogy a részegységhez vagy a biztonsági alkatrészhez mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a használati utasítás és a biztonsági tájékoztató, az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók által könnyen érthető nyelven. A használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót egyértelmű, közérthető és olvasható formában kell elkészíteni.

(8) Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott részegység vagy biztonsági alkatrész nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul meghozzák az érintett részegység vagy biztonsági alkatrész megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges kiigazító intézkedéseket. Továbbá ha a részegység vagy a biztonsági alkatrész kockázatot jelent, a gyártók erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt forgalmazták, részletes tájékoztatást adva különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(9) A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a részegység vagy a biztonsági alkatrész e rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentumot, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett információk és dokumentumok nyomtatott vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. Az említett hatóság kérésére a gyártók együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk forgalomba hozott részegységek vagy biztonsági alkatrészek jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

12. cikk [a 768/2008/EK határozat R3. cikke]

Meghatalmazott képviselők

(1) A gyártók írásbeli meghatalmazás útján kijelölhetnek egy meghatalmazott képviselőt.

A 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezi a meghatalmazott képviselő meghatalmazásának részét.

(2) A meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott meghatalmazásban meghatározott feladatokat látják el. A meghatalmazásnak legalább az alábbiak elvégzését kell lehetővé tennie a meghatalmazott képviselő számára:

a)      a részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalomba hozatalát követően 30 évig megőrzi és a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)      valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett hatóság rendelkezésére bocsátja a részegység vagy a biztonsági alkatrész megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentumot;

c)      az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik ezekkel a meghatalmazás körébe tartozó részegységek és biztonsági alkatrészek jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

13. cikk [a 768/2008/EK határozat R4. cikke]

Az importőrök kötelezettségei

(1) Az importőrök kizárólag e rendeletnek megfelelő részegységet és biztonsági alkatrészt hoznak forgalomba.

(2) A részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalomba hozatala előtt az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a 18. cikkben előírt alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást. Meggyőződnek arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, hogy a részegységhez vagy a biztonsági alkatrészhez mellékelték az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót, valamint hogy feltüntették rajta a CE-jelölést, továbbá hogy a gyártó teljesítette a 11. cikk (5), illetve (6) bekezdésében foglalt követelményeket.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely részegység vagy biztonsági alkatrész nem felel meg a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, az érintett részegységet vagy biztonsági alkatrészt mindaddig nem hozza forgalomba, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva. Továbbá amennyiben az adott részegység vagy biztonsági alkatrész kockázatot jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) Az importőrök feltüntetik a részegységen vagy a biztonsági alkatrészen, vagy ha ez nem lehetséges, a biztonsági alkatrész csomagolásán vagy az azt kísérő használati utasításban a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a postacímüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőségi adatokat az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(4) Az importőrök meggyőződnek arról, hogy a részegységhez vagy a biztonsági alkatrészhez mellékelték a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót, az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók által könnyen érthető nyelven.

(5) Az importőrök biztosítják, hogy amíg valamely részegység vagy biztonsági alkatrész a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék annak a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelését.

(6) Amennyiben ezt a részegység vagy a biztonsági alkatrész jelentette kockázatok szempontjából indokoltnak vélik, az importőrök a felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében az illetékes hatóságok megfelelően indokolt kérésére elvégzik a forgalmazott részegységek és biztonsági alkatrészek mintáinak vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a nem megfelelő részegységekkel és biztonsági alkatrészekkel kapcsolatos panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, valamint az ilyen részegységeket vagy biztonsági alkatrészeket érintő visszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót az ilyen nyomon követésről.

(7) Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott részegység vagy biztonsági alkatrész nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul meghozzák az érintett részegység vagy biztonsági alkatrész megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges korrekciós intézkedéseket. Továbbá ha a részegység vagy a biztonsági alkatrész kockázatot jelent, az importőrök erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt forgalmazták, részletes tájékoztatást adva különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(8) Az importőrök a részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalomba hozatalát követően 30 évig megőrzik és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják az EU-megfelelőségi nyilatkozat másolatát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9) Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a részegység vagy a biztonsági alkatrész megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentumot, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett információk és dokumentumok nyomtatott vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. Az importőrök az adott hatóság kérésére együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk forgalomba hozott részegységek vagy biztonsági alkatrészek jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

14. cikk [a 768/2008/EK határozat R5. cikke]

A forgalmazók kötelezettségei

(1) Részegység vagy biztonsági alkatrész forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e rendeletben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

(2) A részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalmazását megelőzően a forgalmazók megbizonyosodnak arról, hogy a részegységen vagy a biztonsági alkatrészen fel van tüntetve a CE-jelölés, és mellékelve van hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a használati utasítás és a biztonsági tájékoztató, az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók által könnyen érthető nyelven, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr teljesítette a 11. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely részegység vagy biztonsági alkatrész nem felel meg a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, az érintett részegységet vagy biztonsági alkatrészt mindaddig nem hozza forgalomba, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva. Továbbá amennyiben a részegység vagy a biztonsági alkatrész kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) A forgalmazók biztosítják, hogy amíg valamely részegység vagy biztonsági alkatrész a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék annak a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelését.

(4) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalmazott részegység vagy biztonsági alkatrész nem felel meg ennek a rendeletnek, gondoskodnak az érintett részegység vagy biztonsági alkatrész megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges kiigazító intézkedések meghozataláról. Továbbá amennyiben az adott részegység vagy biztonsági alkatrész kockázatot jelent, a forgalmazók erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt forgalmazták, részletes tájékoztatást adva különösen a megfelelés hiányáról és a meghozott kiigazító intézkedésekről.

(5) A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a részegység vagy a biztonsági alkatrész megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentumot. Az említett információk és dokumentumok nyomtatott vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. Az említett hatóság kérésére a forgalmazók együttműködnek azzal a hatósággal az általuk forgalmazott részegységek vagy biztonsági alkatrészek jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

15. cikk [a 768/2008/EK határozat R6. cikke]

Azon esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Azt az importőrt vagy forgalmazót, aki vagy amely a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba részegységet vagy biztonsági alkatrészt, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott részegységet vagy biztonsági alkatrészt, amely befolyásolhatja annak az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 11. cikkben előírt kötelezettségei terhelik.

16. cikk [a 768/2008/EK határozat R7. cikke]

A gazdasági szereplők azonosítása

Kérésre a gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok részére azonosítaniuk kell:

a)           minden gazdasági szereplőt, amely részükre részegységet vagy biztonsági alkatrészt szállított;

b)           minden gazdasági szereplőt, amelynek a részére részegységet vagy biztonsági alkatrészt szállítottak.

A gazdasági szereplőknek a részegység vagy a biztonsági alkatrész részükre történő szállítását követően 30 éven át, illetve a részegység vagy a biztonsági alkatrész általuk történő szállítását követően 30 éven át rendelkezésre kell tudniuk bocsátani az első bekezdésben említett információkat.

III. FEJEZET

A RÉSZEGYSÉGEK ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEK MEGFELELŐSÉGE

17. cikk [a 768/2008/EK határozat R8. cikke]

A megfelelőség vélelme

Azokról a részegységekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, amelyekre az említett szabványok, illetve azok említett részei vonatkoznak.

18. cikk

Megfelelőségértékelés

(1) Részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala előtt a gyártó a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt a megfelelőség megállapítására szolgáló, a (2) bekezdés szerinti eljárásnak veti alá.

(2) A részegységek és a biztonsági alkatrészek megfelelőségének tanúsítása a gyártó választása szerint az alábbi megfelelőségértékelési eljárások egyike útján végezhető el:

a)      a IV. mellékletben meghatározott EU-típusvizsgálat (B. modul – gyártási típus) az alábbiak egyikével együtt:

i.        az V. mellékletben meghatározott, a gyártás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D. modul);

ii.       a részegység vagy a biztonsági alkatrész ellenőrzésén alapuló, a VI. mellékletben meghatározott típusmegfelelőség (F. modul).

b)      a VII. mellékletben meghatározott, egyedi ellenőrzésen alapuló megfelelőség (G. modul).

c)      a VIII. mellékletben meghatározott, a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség (H. modul).

(3) A (2) mellékletben említett eljárások végrehajtását követően a gyártó a 21. cikknek megfelelően feltünteti a CE-jelölést az e rendeletnek megfelelő részegységen vagy biztonsági alkatrészen.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést a gyártó saját felhasználásra szánt részegységeire és biztonsági alkatrészeire is alkalmazni kell.

(5) A megfelelőségértékeléssel kapcsolatos nyilvántartást és levelezést a (2) bekezdésben említett eljárásokat végző szervezet székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) vagy az említett szervezet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

19. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1) A részegységre vagy a biztonsági alkatrészre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat megállapítja, hogy a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények teljesültek.

(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a X. mellékletben szereplő minta alapján kell elkészíteni, és annak tartalmaznia kell a IV–VIII. mellékletben meghatározott, alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások előírt elemeit, valamint azt rendszeresen aktualizálni kell. A nyilatkozatot mellékelni kell a részegységhez vagy a biztonsági alkatrészhez, és le kell fordítani az azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3) Amennyiben egy adott részegység vagy biztonsági alkatrész egyszerre több EU-megfelelőségi nyilatkozatot előíró uniós jogi aktus hatálya alá is tartozik, valamennyi ilyen jogi aktus tekintetében egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteni. A nyilatkozatban meg kell nevezni az érintett uniós jogi aktusokat, a közzétételükre vonatkozó hivatkozásokkal együtt.

(4) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az adott részegység vagy biztonsági alkatrész megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek.

20. cikk [a 768/2008/EK határozat R11. cikke]

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

21. cikk [a 768/2008/EK határozat R12. cikke]

A CE-jelölés elhelyezésének szabályai és feltételei

(1) A CE-jelölést a részegységen vagy a biztonsági alkatrészen vagy azok adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni.

(2) A CE-jelölést a részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni.

(3) A CE-jelölést azon bejelentett szervezet azonosító száma követi, amely a gyártásellenőrzés szakaszában részt vett.

(4) A CE-jelölést és a (3) bekezdésben említett azonosító számot különleges kockázatokra vagy felhasználásra utaló bármilyen egyéb jelölés követheti.

IV. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

22. cikk [a 768/2008/EK határozat R13. cikke]

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyek jogosultak a 18. cikk szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

23. cikk [a 768/2008/EK határozat R14. cikke]

Bejelentő hatóságok

(1) A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felel a megfelelőségértékelési szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezet felügyeletéért, ideértve a 26. cikk rendelkezéseinek való megfelelés felügyeletét is.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és felügyeletet egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el annak rendelkezéseivel összhangban.

(3) Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, értesítést vagy figyelemmel kísérést átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor az utóbbi szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 26. cikk (1)–(6) bekezdésében foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeiből eredő felelősségéért való helytállásról.

(4) A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

24. cikk [a 768/2008/EK határozat R15. cikke]

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1) A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2) A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosítható legyen tevékenységeinek objektivitása és pártatlansága.

(3) A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hozzon meg.

(4) A bejelentő hatóság nem kínál és nem végez kereskedelmi vagy piaci alapon semmilyen olyan tevékenységet vagy szaktanácsadási szolgáltatást, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek.

(5) A bejelentő hatóság megőrzi a kapott információ bizalmas jellegét.

(6) A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

25. cikk [a 768/2008/EK határozat R16. cikke]

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettsége

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a nemzeti eljárásokról, amelyeket megfelelőségértékelő szervezetek értékelése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezet felügyelete érdekében hoztak létre, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az erre vonatkozó információkat.

26. cikk [a 768/2008/EK határozat R17. cikke]

A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1) A bejelentés érdekében a bejelentett szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2) A megfelelőségértékelő szervezet valamely tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3) A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől, illetve részegységtől vagy biztonsági alkatrésztől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt részegység vagy biztonsági alkatrész tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve hogy bizonyítottan független és mentes az összeférhetetlenségtől.

(4) A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző személyzete nem lehet annak a részegységnek vagy biztonsági alkatrésznek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet a felsorolt felek képviselője sem. Ez nem zárja ki az olyan értékelt részegységek vagy biztonsági alkatrészek felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen részegységek vagy biztonsági alkatrészek személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt közvetlenül e részegységek vagy biztonsági alkatrészek tervezésében, gyártásában vagy építésében, forgalmazásában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy a leányvállalataiknak és alvállalkozóiknak tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5) A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6) A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a IV–VIII. mellékletben előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelynek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – mindenkor és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint a részegységek vagy a biztonsági alkatrészek minden olyan típusa vagy kategóriája tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkeznie kell a következőkkel:

a)      személyzettel, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)      azon eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, és amely biztosítja ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát. Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

c)      olyan eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott részegység vagy biztonsági alkatrész gyártásához használt technológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá hozzáféréssel valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

(7) A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie:

a)      alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyre vonatkozóan a szervezetet bejelentették;

b)      megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)      a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogi aktusok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)      az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8) Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső szintű vezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és az értékelést végző személyzetnek a javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9) A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül felel a megfelelőségértékelésért.

(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a IV–VIII. melléklet vagy az azokat átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladatai végrehajtása során jutott a birtokába; ez alól kivételt képez az azon tagállam illetékes hatóságaival folytatott kommunikáció, ahol a szervezet a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(11) A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az e rendelet alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, illetve gondoskodnak arról, hogy az értékelést végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről a tevékenységekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

27. cikk [a 768/2008/EK határozat R18. cikke]

A megfelelőség vélelme

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

28. cikk [a 768/2008/EK határozat R20. cikke]

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1) Amennyiben a bejelentett szervezet egyes, a megfelelőség értékelésével kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá ennek megfelelően tájékoztatnia kell a bejelentő hatóságot.

(2) A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3) A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4) A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítéseinek értékelésére, valamint az utóbbiak által a IV–VIII. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

29. cikk [a 768/2008/EK határozat R22. cikke]

Bejelentés iránti kérelem

(1) A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon részegység/biztonsági alkatrész vagy azon részegységek/biztonsági alkatrészek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag illetékesnek tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 26. cikkben előírt követelményeket.

(3) Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem nyújt be akkreditálási tanúsítványt, be kell nyújtania a bejelentő hatóságnak az annak ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres figyelemmel kíséréséhez szükséges összes igazoló okmányt, hogy teljesíti a 26. cikkben rögzített követelményeket.

30. cikk [a 768/2008/EK határozat R23. cikke]

Bejelentési eljárás

(1) A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 26. cikkben rögzített követelményeket.

(2) A tagállamok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3) A bejelentés részletes információkat tartalmaz a megfelelőségértékelési tevékenységekről, a megfelelőségértékelési modulról vagy modulokról, az érintett részegységről/biztonsági alkatrészről vagy részegységekről/biztonsági alkatrészekről, és tartalmazza a megfelelő szakmai alkalmasság igazolását.

(4) Amennyiben a bejelentés nem a 29. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat az okmányokat, amelyek tanúsítják a megfelelőségértékelő szervezet szakmai felkészültségét, valamint azokat a meghozott intézkedéseket, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfelel a 26. cikkben foglalt követelményeknek.

(5) Az érintett szervezet csak akkor láthatja el a bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam akkreditálási tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás használata nélkül a bejelentést követő két hónapon belül nem emelt kifogást.

Ezen rendelet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6) A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi változásáról.

31. cikk [a 768/2008/EK határozat R24. cikke]

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

(1) A Bizottság azonosító számmal látja el a bejelentett szervezetet.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki, akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a számukra kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre ezeket bejelentették.

A Bizottság gondoskodik a jegyzék folyamatos naprakészen tarjásáról.

32. cikk [a 768/2008/EK határozat R25. cikke]

A bejelentés változásai

(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy ezt hatóságot arról tájékoztatják, hogy a bejelentett szervezet már nem teljesíti a 26. cikkben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A bejelentő hatóságnak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Amennyiben a bejelentés korlátozásra, felfüggesztésre vagy visszavonásra kerül, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel az említett szervezet ügyiratait, vagy azok kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetők legyenek.

33. cikk [a 768/2008/EK határozat R26. cikke]

A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

(1) A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétségesnek tekinti a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságát vagy azt, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá háruló követelményeket és kötelezettségeket, illetve amikor erre felhívják a figyelmét.

(2) A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3) A Bizottság biztosítja, hogy a vizsgálata során kapott kényes információkat bizalmasan kezeli.

(4) Amennyiben a Bizottság meggyőződik róla, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem tesz eleget a rá vonatkozó bejelentés követelményeinek, végrehajtási aktust fogad el, amelyben felkéri a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések meghozatalára, szükség esetén akár a bejelentés visszavonására is.

Az első albekezdésben említett végrehajtási aktust a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni.

34. cikk [a 768/2008/EK határozat R27. cikke]

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1) A bejelentett szervezetek a megfelelés értékelését a IV–VIII. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzik el.

(2) A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott részegység vagy biztonsági alkatrész gyártásához használt technológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a részegység vagy a biztonsági alkatrész e rendeletben foglalt rendelkezéseknek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és védelem szintjét.

(3) Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a II. mellékletben, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy más műszaki előírásokban megállapított követelményeket, felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések meghozatalára, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(4) Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy részegység vagy biztonsági alkatrész már nem megfelelő, felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések meghozatalára, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(5) Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem hajtják végre, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványt.

35. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntéseivel szemben

A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentett szervezetek döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

36. cikk [a 768/2008/EK határozat R28. cikke]

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1) A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)      a tanúsítványok bármilyen elutasításáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

b)      azokról a körülményekről, amelyek érintik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c)      a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatási felkérésekről;

d)      kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységekről, valamint minden más elvégzett tevékenységről, beleértve a határokon átnyúló tevékenységeket és a tevékenységek alvállalkozásba adását is.

(2) A bejelentett szervezetek tájékoztatják az e rendelet szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a részegységekkel vagy biztonsági alkatrészekkel foglakozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

37. cikk [a 768/2008/EK határozat R29. cikke]

Tapasztalatcsere

A Bizottság gondoskodik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

38. cikk [a 768/2008/EK határozat R30. cikke]

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek ágazati csoportja vagy csoportjai formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen rendelet szerint bejelentett szervezetek között, és az valóban működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vesznek e csoport vagy csoportok munkájában.

V. FEJEZET

A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a kötélpálya-létesítményekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) E bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

40. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek a gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Ezek a szabályok súlyos jogsértések esetére büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok legkésőbb [a 43. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpont előtt 3 hónappal] értesítik a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és haladéktalanul tájékoztatják a szabályokat érintő későbbi módosításokról is.

41. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozzák a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, [a 43. cikk (2) bekezdésében említett időpont] előtt forgalomba hozott részegységek vagy biztonsági alkatrészek forgalmazását.

A tagállamok nem akadályozzák a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, [a 43. cikk (2) bekezdésében említett időpont] előtt forgalomba hozott kötélpálya-létesítmények üzembe helyezését.

42. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2000/9/EK irányelv [a 43. cikk (2) bekezdésében említett napon] hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a X. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

43. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet [két évvel a hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a 22–38. cikket [hat hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL L 106., 2000.5.3., 21. o.

[2]               COM(2013) 471 final.

[3]               HL L 316., 2012.11.14.

[4]               Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékek piaci felügyeletéről és a 89/686/EK és a 93/15/EK irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, az 1999/5/EK, a 2000/9/EK, a 2000/14/EK, a 2001/95/EK, a 2004/108/EK, a 2006/42/EK, a 2006/95/EK, a 2007/23/EK, a 2008/57/EK, a 2009/48/EK, a 2009/105/EK, a 2009/142/EK, a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 305/2011/EU, a 764/2008/EK és a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról. COM(2013) 75 final.

[5]               HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

[6]               HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

[7]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2011) 206 végleges.

[8]               A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2011) 123 végleges, 2011.3.16.

[9]               HL L 213., 1995.9.7., 1. o.

[10]             HL C […]., [...], […]. o.

[11]             Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/9/EK irányelve a személyszállító kötélvontatású vasutakról (HL L 106., 2000.5.3., 21. o.).

[12]             HL L 136., 1985.6.4., 1. o.

[13]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

[14]             Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

[15]             Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

[16]             HL L […].

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)

[18]             Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/16/EK irányelve a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 213., 1995.9.7., 1. o.).

I. MELLÉKLET

RÉSZEGYSÉGEK

Ezen irányelv alkalmazásában a kötélpálya-létesítmények infrastruktúrára és az alább felsorolt részegységekre vannak felosztva, a működési és karbantartási követelményeket azonban minden esetben figyelembe kell venni:

1.         Kötelek és kötélkapcsolások

2.         Hajtások és fékek

3.         Gépészeti berendezések:

3.1.      Kötélhajtás

3.2.      Állomási gépészet

3.3.      Pálya menti gépészeti berendezés

4.         Járművek:

4.1.      Kabinok, függőszékek, illetve vonószerkezetek

4.2.      Függesztékek

4.3.      Futómű

4.4.      Kapcsolókészülékek

5.         Elektromos berendezések:

5.1.      Ellenőrző, vezérlő- és biztonsági berendezések

5.2.      Kommunikációs és tájékoztató berendezések

5.3.      Villámvédelmi berendezés

6.         Mentőberendezések:

6.1.      Rögzített mentőberendezések

6.2.      Mobil mentőberendezések

II. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Tárgy

Ez a melléklet a kötélpálya-létesítményekre vonatkozó alapvető tervezési, építési és üzembehelyezési követelményeket állapítja meg, beleértve a karbantartási és üzemelési követelményeket is.

2. Általános követelmények

2.1. Személybiztonság

A felhasználók, dolgozók és harmadik személyek biztonsága a kötélpálya-létesítmény tervezésének, megépítésének és üzemeltetésének alapvető követelménye.

2.2. A biztonság alapelvei

A kötélpálya-létesítményeket az alábbi alapelvek szerint kell megtervezni, üzemeltetni és karbantartani, és ezeket az alábbi sorrendben kell alkalmazni:

– a veszélyek tervezési és építési megoldásokkal történő kiküszöbölése, vagy ha ez nem lehetséges, csökkentése,

– a védelemhez szükséges tervezési és építési megoldásokkal nem kiküszöbölhető veszélyek elleni intézkedések meghozatala és végrehajtása,

– olyan óvintézkedések meghatározása és rögzítése, amelyek azon veszélyek elhárítására szolgálnak, amelyeket az első két francia bekezdésben szereplő intézkedésekkel és rendelkezésekkel nem lehetett kiküszöbölni.

2.3. Külső tényezők figyelembevétele

A kötélpálya-létesítményeket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztonságosan üzemeltethetők legyenek, figyelembe véve a kötélpálya-létesítmény típusát, annak a területnek a jellegét és fizikai jellemzőit, ahol telepítésre kerül, környezetét, valamint a légköri és meteorológiai tényezőket, illetve a közelben – akár a földön, akár a levegőben – lévő építményeket és akadályokat.

2.4. Méretezés

A kötélpálya-létesítményt, a részegységeket és minden biztonsági alkatrészét úgy kell méretezni, megtervezni és beszerelni, hogy kielégítő biztonsággal ellenálljanak minden igénybevételnek a várható körülmények között, beleértve azokat is, amelyek üzemen kívüli helyzetben következhetnek be, továbbá figyelembe véve különösen a külső behatásokat, a dinamikus hatásokat és a fáradási jelenségeket, és eleget téve a szakma elismert szabályainak. A fentiek különösen vonatkoznak az anyagok megválasztására.

2.5. Összeszerelés

2.5.1. A kötélpálya-létesítményt, a részegységeket és minden biztonsági alkatrészt úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy azokat biztonságosan össze lehessen szerelni és be lehessen építeni.

2.5.2. A biztonsági alkatrészeket úgy kell megtervezni, hogy – akár kialakításuk, akár a rajtuk feltüntetett jelölések révén – szerelési hibákra ne kerülhessen sor.

2.6. A kötélpálya-létesítmény üzembiztossága

2.6.1. A biztonsági alkatrészeket úgy kell megtervezni és beszerelni, illetve felhasználásukat olyan módon kell kialakítani, hogy az minden esetben biztosítsa működésük és/vagy a kötélpálya-létesítmény biztonságát a III. mellékletben szereplő biztonsági elemzés szerint úgy, hogy meghibásodásuk nagyon valószínűtlen és a megfelelő biztonsági tűrésen belüli legyen.

2.6.2. A kötélpálya-létesítményt olyan módon kell megtervezni és megépíteni, hogy bármely olyan alkatrész üzemelés közbeni meghibásodása, amely a biztonságot akár csak közvetetten is befolyásolja, kellő időben kiváltsa a megfelelő intézkedést.

2.6.3. A 2.6.1. és a 2.6.2. pontokban említett biztosítékok az érintett alkatrész két tervszerű felülvizsgálata közötti időszakra érvényesek. A biztonsági alkatrészek tervszerű felülvizsgálatának időintervallumát a kezelési útmutatóban egyértelműen meg kell adni.

2.6.4. A kötélpálya-létesítményekbe pótalkatrészként beépített biztonsági alkatrészeknek meg kell felelniük ezen irányelv alapvető követelményeinek és a kötélpálya-létesítmények egyéb alkatrészeivel történő zökkenőmentes kölcsönhatásra vonatkozó feltételeknek.

2.6.5. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy amennyiben a kötélpálya-létesítményben tűz keletkezik, az ne veszélyeztesse az utazóközönség és a személyzet biztonságát.

2.6.6. Külön intézkedéseket kell tenni a kötélpálya-létesítmények és a személyek villámcsapás elleni védelmére.

2.7. Biztonsági berendezések

2.7.1. A kötélpálya-létesítmény minden olyan hibáját, amely biztonságot veszélyeztető meghibásodást idézhet elő, ha ez lehetséges, biztonsági készülékkel kell érzékelni, jelezni és feldolgozni. Ugyanez vonatkozik minden előre látható külső eseményre, amely veszélyeztetheti a biztonságot.

2.7.2. A kötélpálya-létesítmény manuális leállításának lehetőségét mindenkor biztosítani kell.

2.7.3. Biztonsági készülék általi leállítása után a kötélpálya-létesítmény csak a megfelelő intézkedés megtételét követően teheti lehetővé az újraindítást.

2.8. Karbantartási követelmények

A kötélpálya-létesítményt úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a rendszeres és eseti karbantartási és javítási műveleteket biztonságosan lehessen rajta végrehajtani.

2.9. Káros környezeti hatás

A kötélpálya-létesítményt úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy az ártalmas gáz-, zaj-, illetve rezgésforrások okozta belső, illetve külső káros hatás az előírt határértékeken belül maradjon.

3. Infrastrukturális követelmények

3.1. Elrendezés, sebesség, járművek közötti távolság

3.1.1. A kötélpálya-létesítményt úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan működjön, olyan módon figyelembe véve a terület és a környezet jellemzőit, a légköri és meteorológiai feltételeket, a közelben a földön és a levegőben található építményeket és akadályokat, hogy azok ne zavarjanak és ne jelentsenek veszélyt semmilyen üzemi, illetve karbantartási körülmény, illetőleg a mentőszemélyzet tevékenysége esetén.

3.1.2. A járművek, vonóeszközök, pályák, kötelek stb., valamint a földön vagy a levegőben a közelben található esetleges építmények és akadályok között elegendő távolságot kell tartani oldalirányban és függőlegesen egyaránt, figyelembe véve a kötelek és a járművek, illetve a vontatókészülékek függőleges, hosszirányú és oldalirányú mozgását a várható legszélsőségesebb üzemelési feltételek között.

3.1.3. A jármű és a terep közötti maximális távolságnál figyelembe kell venni a kötélpálya-létesítmény jellegét, a járművek típusát és a mentési eljárásokat. Nyitott kocsik esetében számításba kell venni a leesés veszélyét, valamint a járművek és a terep közötti távolsággal összefüggő pszichológiai szempontokat is.

3.1.4. A járművek, illetve vonóeszközök maximális sebességét, a köztük lévő minimális távolságot, a gyorsulásukat és a fékezési teljesítményt úgy kell megválasztani, hogy a személyek biztonsága és a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemelése biztosítható legyen.

3.2. Állomások és pályaszerkezetek

3.2.1. Az állomásokat és a pálya menti szerkezeteket a stabilitásuk biztosításával kell megtervezni, felállítani és felszerelni. Az állomásoknak és a pálya menti szerkezeteknek lehetővé kell tenniük a kötelek, a járművek és a vonóeszközök biztonságos vezetését és a karbantartás biztonságos elvégzését, bármilyen üzemelési feltételek között.

3.2.2. A kötélpálya-létesítmény beszállási és kiszállási területeit úgy kell megtervezni, hogy az biztosítsa a járművek, a vonóeszközök és a személyek közlekedésének biztonságát. A járművek és a vonóeszközök állomásokon történő mozgását úgy kell lehetővé tenni, hogy ne veszélyeztessék az utasokat, figyelembe véve a járművek és a vonóeszközök mozgásához való lehetséges aktív hozzájárulásukat.

4. A kötelekkel, hajtóművekkel, fékekkel, valamint a gépészeti és elektromos berendezésekkel szemben támasztott követelmények

4.1. Kötelek és tartószerkezeteik

4.1.1. A legújabb technikai fejlesztéseknek megfelelően minden intézkedést meg kell tenni:

– a kötelek és rögzítéseik szakadásának elkerülésére,

– ezek minimális és maximális feszítési értékeinek biztosítására,

– annak biztosítására, hogy ezek biztonságosan legyenek felerősítve tartószerkezeteikre és megelőzzék a kisiklást,

– a fentiek felügyeletének lehetővé tételére.

4.1.2. A kötél kisiklásának lehetőségét nem lehet teljesen kizárni, ezért intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy kisiklás esetén a kötélpálya-létesítményt a személyek veszélyeztetése nélkül le lehessen állítani, és a köteleket a megfelelő helyzetükbe vissza lehessen helyezni.

4.2. Gépészeti berendezések

4.2.1. Hajtóművek

A kötélpálya-létesítmény meghajtórendszerének a különböző üzemelési rendszereknek és üzemmódoknak megfelelő kialakításúnak és kapacitásúnak kell lennie.

4.2.2. Tartalék hajtómű

A kötélpálya-létesítményt tartalék hajtóművel kell felszerelni, amelynek energiaellátása a fő meghajtás rendszerétől független. Nincs szükség azonban tartalék hajtóműre akkor, ha a biztonsági elemzés azt mutatja ki, hogy az utasok akkor is könnyen, gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a szállítóeszközöket, és különösen a vonóeszközöket, ha nincs tartalék hajtómű.

4.2.3. Fékezés

4.2.3.1. A megengedett terhelés és hajtókorong-súrlódás legkedvezőtlenebb körülményei között is lehetővé kell tenni a kötélpálya-létesítménynek és/vagy a járműveknek az üzemelés közben bekövetkezett veszélyhelyzet esetén történő mindenkori leállítását. A megállási távolságnak olyan rövidnek kell lennie, amit a kötélpálya-létesítmény biztonsága megkövetel.

4.2.3.2. A lassulási értékeket a megfelelő határokon belül úgy kell megállapítani, hogy ezáltal biztosítani lehessen a személyek biztonságát és a járművek, kötelek, valamint a kötélpálya-létesítmény egyéb részeinek megfelelő viselkedését.

4.2.3.3. A kötélpálya-létesítményeken két vagy több fékrendszernek kell lennie, amelyek képesek a kötélpálya-létesítményt megállítani, és amelyeket úgy hangolnak össze, hogy automatikusan az aktív rendszer helyére lépjenek, ha annak hatékonysága nem megfelelő. A vonókötél utolsó fékrendszerének közvetlenül a hajtókorongra kell hatnia. E rendelkezések a sí- és szánfelvonókra nem vonatkoznak.

4.2.3.4. A kötélpálya-létesítményt hatékony rögzítő- és zárómechanizmussal kell felszerelni, amely az idő előtti újraindítást megakadályozza.

4.3. Vezérlőberendezések

A vezérlőberendezéseket úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy biztonságosak és megbízhatók legyenek, ellenálljanak az általános üzemi igénybevételnek és olyan külső tényezőknek, mint a nedvesség, a szélsőséges hőmérsékletek vagy az elektromágneses interferencia, és még működési hiba esetén se idézzenek elő veszélyhelyzeteket.

4.4. Kommunikációs eszközök

Megfelelő berendezéseket kell biztosítani ahhoz, hogy a személyzet tagjai bármikor kommunikálhassanak egymással és veszélyhelyzet esetén az utasokat tájékoztathassák.

5. Járművek és vonóeszközök

5.1. A szállítóeszközöket és/vagy vonóeszközöket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy előre látható üzemi körülmények között az utasok ne eshessenek ki, és ne legyenek egyéb veszélynek sem kitéve.

5.2. A járművek és vonóeszközök szerelvényeit úgy kell méretezni és kialakítani, hogy:

– ne sértsék meg a kötelet, illetve

– ne csússzanak meg – kivéve ha ez a megcsúszás nem érinti jelentősen a jármű, a vonóeszköz, illetőleg a létesítmény biztonságát –

a legkedvezőtlenebb körülmények között sem.

5.3. A járművek ajtóit (kocsikon, kabinokon) úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy be lehessen csukni és zárni őket. A jármű padlózatát és falait úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy minden körülmény között ellenálljanak az utasok által kifejtett nyomásnak és terhelésnek.

5.4. Ha a járművön üzemeltetési okból kezelő jelenléte szükséges, a járművet fel kell szerelni a kezelő feladatainak ellátásához szükséges berendezésekkel.

5.5. A járműveket és/vagy vonóeszközöket és különösen ezek felfüggesztőszerkezeteit úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy ezek a vonatkozó szabályoknak és utasításoknak megfelelően biztosítsák a karbantartó személyzet biztonságát.

5.6. Kioldható kapcsolókészülékekkel ellátott járművek esetében az utasok veszélyeztetése nélkül minden intézkedést meg kell tenni az olyan járműnek az indulás pillanatában történő megállítására, amelynek kapcsolókészüléke helytelenül kapcsolódott a kötélhez, illetve az olyan járműnek az érkezés pillanatában történő megállítására, amelynek kapcsolója nem oldott ki, továbbá a szállítóeszköz lezuhanásának megelőzésére.

5.7. A siklókocsikat és – ha a kötélpálya-létesítmény kialakítása ezt megengedi – a kétköteles függősínpályák járműveit a pályán lévő automatikusan működő fékberendezéssel kell felszerelni, ha a vonókötél szakadásának lehetőségét nem lehet kizárni.

5.8. Ha a jármű kisiklásának veszélyét más intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni, a járművet olyan kisiklás elleni berendezéssel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a jármű megállítását a személyek veszélyeztetése nélkül.

6. Utazóközönséget kiszolgáló berendezések

A beszállóhelyek megközelítését és a kiszállóhelyek elhagyását, valamint az utasok be- és kiszállását a járművek mozgását és megállását is figyelembe véve úgy kell megszervezni, hogy biztosítva legyen a személyek biztonsága, különösen olyan helyeken, ahol fennáll a leesés veszélye.

A kötélpálya-létesítménynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy gyermekek és mozgáskorlátozott személyek használják, ha a kötélpálya-létesítményt ilyen személyek szállítására tervezték.

7. Működési követelmények

7.1. Biztonság

7.1.1. Minden műszaki intézkedést és rendelkezést meg kell hozni annak érdekében, hogy a kötélpálya-létesítményt rendeltetésszerűen, a műszaki előírásoknak és a megadott üzemelési feltételeknek megfelelően használják, illetve hogy a biztonságos üzemelésre és karbantartásra vonatkozó utasítások betarthatóak legyenek. A kezelési utasítást és az útmutatókat az azon tagállam által meghatározott, a felhasználók által könnyen érthető nyelven kell elkészíteni, amelynek a területén a kötélpálya-létesítmény megépül.

7.1.2. A kötélpálya-létesítmény üzemeltetéséért felelős személyeket megfelelő munkaeszközökkel kell ellátni, és feladatuk ellátásához megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük.

7.2. Biztonság a kötélpálya-létesítmény üzemzavara esetén

Minden műszaki intézkedést és rendelkezést meg kell tenni annak érdekében, hogy az utasokat a kötélpálya-létesítmény típusától és környezetétől függően megadott időn belül biztonságba lehessen helyezni, ha a kötélpálya-létesítmény működése leáll és nem állítható helyre rövid időn belül.

7.3. A biztonságra vonatkozó egyéb különleges rendelkezések

7.3.1. Kezelői állások és munkahelyek

Az állomásokon felszerelt hozzáférhető mozgó alkatrészeket úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy eleve ki legyen zárva minden veszélyhelyzet, illetve ha a veszély lehetősége fennáll, az alkatrészeket olyan védőberendezésekkel kell ellátni, amelyek megakadályozzák a kötélpálya-létesítmény azon részeivel való érintkezést, amelyek balesetet okozhatnak. E védőberendezéseknek nehezen eltávolíthatóknak, illetve nehezen üzemen kívül helyezhetőknek kell lenniük.

7.3.2. Lezuhanás veszélye

A munkahelyeket és a munkaterületeket, köztük azokat, amelyeket csak alkalomszerűen használnak, valamint az azokhoz vezető útvonalakat úgy kell kialakítani és megépíteni, hogy az ott dolgozó vagy közlekedő személyek védve legyenek a leeséssel szemben. Ha ez így önmagában nem elegendő, a munkahelyeket a leesés megelőzésére a személyes védőeszközök rögzítésére szolgáló pontokkal kell felszerelni.

III. MELLÉKLET

BIZTONSÁGI ELEMZÉS

A 8. cikknek megfelelő kötélpálya-létesítményeknél megkövetelt biztonsági elemzésben figyelembe kell venni valamennyi tervezett üzemmódot. Az elemzést valamely elismert és bevált módszer szerint kell végezni, és figyelembe kell venni a technika aktuális fejlettségét és a szóban forgó kötélpálya-létesítmény összetettségét. A cél emellett az, hogy a kötélpálya-létesítmény megtervezése és felszerelése során a megfelelő biztonsági feltételek teljesítése érdekében a helyi környezetet és a legkedvezőtlenebb helyzeteket is figyelembe vegyék.

A biztonsági elemzésnek ki kell terjednie a biztonsági berendezésekre és arra, hogy ezek milyen hatással vannak a kötélpálya-létesítményre mint egészre és azokra a részegységekre, amelyeket működésbe hoznak, olyan módon, hogy

– úgy képesek reagálni az általuk érzékelt kezdeti meghibásodásra vagy a jelzett hibára, hogy a biztonságot garantáló állapotban, alacsonyabb üzemmódban vagy csökkent biztonsági állapotban maradnak,

– redundánsak, és megfigyelés alatt vannak, vagy

– meghibásodásuk valószínűségét jellegükből fakadóan fel lehet mérni, és szabványosan egyenértékűek az első és második francia bekezdésben szereplő kritériumoknak megfelelő biztonsági berendezésekkel.

A biztonsági elemzést arra kell felhasználni, hogy sor kerüljön a veszélyek és a veszélyes helyzetek felmérésére a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően, továbbá hogy a 8. cikk (2) bekezdésében említett biztonsági alkatrészek jegyzékét összeállíthassák. A biztonsági elemzés eredményét biztonsági jelentésben kell összefoglalni.

IV. MELLÉKLET

A RÉSZEGYSÉGEKRE ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: B. MODUL: EU-TÍPUSVIZSGÁLAT – GYÁRTÁSI TÍPUS

1. Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja egy részegység vagy egy biztonsági alkatrész műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a műszaki tervezés megfelel ezen rendelet követelményeinek.

2. Az EU-típusvizsgálat elvégzésekor értékelik a részegység vagy a biztonsági alkatrész megfelelő műszaki tervezését a műszaki dokumentáció és az 3. pontban említett alátámasztó bizonyítékok vizsgálata, valamint a teljes részegységnek vagy a biztonsági alkatrésznek a tervezett gyártás tekintetében reprezentatív mintadarabján (gyártási típuson) végzett vizsgálat révén.

3. A gyártónak az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen, általa választott bejelentett szervezethez kell benyújtania.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)      a gyártó neve és címe, és amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;

b)      írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)      a részegység és/vagy a biztonsági alkatrész IX. melléklet szerinti műszaki dokumentációja.

d)      a tervezett részegység vagy biztonsági alkatrész típusmintáját vagy annak a helynek az adatait, ahol az megvizsgálható. A bejelentett szervezet további mintadarabokat is kérhet, ha ez a vizsgálati program végrehajtásához szükséges.

4. A bejelentett szervezet köteles:

4.1. megvizsgálni a műszaki dokumentációt és a részegység vagy a biztonsági alkatrész műszaki tervezése megfelelőségének értékelésére szolgáló bizonyítékot;

4.2. ellenőrizni, hogy a mintadarabo(ka)t a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és azonosítani a vonatkozó harmonizált szabványok és műszaki előírások alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően tervezett elemeket, továbbá azokat az elemeket, amelyeket e szabványok vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül terveztek;

4.3. ahol a gyártó úgy döntött, hogy a vonatkozó harmonizált szabványok előírásait alkalmazza, elvégezni vagy elvégeztetni azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy a gyártó azokat megfelelően alkalmazta;

4.4. elvégezni vagy elvégeztetni azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy műszaki előírások szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta;

4.5. elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy ahol nem a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy műszaki előírások szerinti megoldásokat alkalmazták, a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e e rendelet megfelelő alapvető követelményeinek;

4.6. megállapodni a gyártóval a tesztek és a vizsgálatok elvégzésének helyszínéről.

5. A bejelentett szervezetnek értékelő jelentést kell készítenie, melyben rögzíti az 1.4. ponttal összhangban vállalt tevékenységeket és az azok eredményeit. A bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi részben vagy egészben közzé.

6. Amennyiben a típus megfelel e rendelet követelményeinek, a bejelentett szervezetnek a gyártó részére EU-típusvizsgálati tanúsítványt kell kiállítania. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének esetleges feltételeit és a jóváhagyott típus (részegység vagy biztonsági alkatrész) azonosításához szükséges adatokat, valamint adott esetben működésének leírását. A tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

A tanúsítványnak és mellékleteinek tartalmazniuk kell az összes olyan lényeges információt, amely lehetővé teszi annak értékelését, hogy a gyártott részegységek vagy biztonsági alkatrészek megfelelnek-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.

A tanúsítvány érvényességi ideje a kiállításától számítva legfeljebb harminc éves időszakra terjedhet ki Amennyiben a típus nem felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezetnek vissza kell utasítania az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indoklása mellett tájékoztatnia kell erről a kérelmezőt.

7. A bejelentett szervezetnek a technika általánosan elismert jelenlegi fejlettségének valamennyi olyan változásáról tájékozódnia kell, amely arra utal, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem feltétlenül felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, és meg kell állapítania, hogy ezek a változások igényelnek-e további vizsgálatot. Amennyiben igen, a bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell erről a gyártót.

A gyártónak értesítenie kell az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a berendezés vagy a részegység e rendelet alapvető követelményeinek való megfelelőségét vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit.

A bejelentett szervezet megvizsgálja a módosítást, és tájékoztatja a gyártót arról, hogy az EU-típusvizsgálati tanúsítvány továbbra is érvényes-e, illetve hogy szükség van-e újabb vizsgálatokra, ellenőrzésekre vagy tesztekre. A bejelentett szervezet adott esetben kiegészítést ad ki az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítványhoz, vagy új EU-típusvizsgálati tanúsítvány iránti kérelem benyújtását írja elő.

8. Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a bejelentő hatóságokat és a többi bejelentett szervezetet az általa kiadott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Az a bejelentett szervezet, amely megtagadja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kibocsátását, illetve visszavonja, felfüggeszti vagy más módon korlátozza azt, döntése indokainak megjelölésével tájékoztatni köteles erről bejelentő hatóságait és a többi bejelentett szervezetet.

Kérésre az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy-egy példánya a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható. Kérésre a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy-egy példánya a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátható. A bejelentett szervezet a tanúsítvány érvényességének végéig köteles megőrizni az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, illetve a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek másolatát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

9. A gyártó a részegység vagy a biztonsági alkatrész forgalomba hozatalát követő 30 éven keresztül köteles a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak a tanúsítvány mellékleteit és kiegészítéseit is tartalmazó példányát, valamint a műszaki dokumentációt.

10. A gyártónak a 7. és 9. pontban meghatározott kötelezettségei a meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

V. MELLÉKLET

A RÉSZEGYSÉGEKRE ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: D. MODUL: A GYÁRTÁSI FOLYAMAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG

1. A gyártás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2.2. és a 2.5. pontban foglalt kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett részegységek vagy biztonsági alkatrészek megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártó a 2.3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett részegységek vagy biztonsági alkatrészek gyártása, végső termékellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 2.4. pontban meghatározott módon felügyelik.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártónak a minőségirányítási rendszere értékelése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)           a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)           írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)           a B. modul keretében jóváhagyott részegységre vagy biztonsági alkatrészre vonatkozó összes lényeges információ;

d)           a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

e)           a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja, valamint az EU-típusvizsgálati tanúsítvány(ok) egy másolata;

f)            azon telephely adatai, ahol a részegység vagy a biztonsági alkatrész gyártása zajlik.

3.2. A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a részegységek vagy biztonsági alkatrészek megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által figyelembe vett összes szempontot, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásbeli iránymutatások, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

a)           minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vállalatirányítás feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően,

b)           a megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, folyamatok és rendszeres intézkedések, amelyeket alkalmaznak,

c)           a gyártás előtt, alatt és után elvégzendő vizsgálatok és ellenőrzések, és ezek elvégzésének gyakorisága,

d)           a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, beállítási adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

e)           az elvárt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer működési hatékonyságának a nyomon követéséhez használt eszközök.

3.3. A bejelentett szervezet köteles értékelni a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek.

A minőségbiztosítási rendszer azon elemei tekintetében, amelyek megfelelnek a vonatkozó harmonizált szabványt és/vagy műszaki előírásokat végrehajtó nemzeti szabvány megfelelő előírásainak, a bejelentett szervezetnek vélelmeznie kell az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

Az ellenőrzés keretében értékelő szemlét kell tartani azon a telephelyen, ahol a részegységek vagy a biztonsági alkatrészek gyártása, vizsgálata és tesztelése zajlik.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának a kötélpálya-létesítmény érintett területének és a részegység vagy biztonsági alkatrész adott technológiájának értékelésében kellő tapasztalattal, e rendelet vonatkozó követelményei terén pedig kellő ismerettel kell rendelkeznie. Az ellenőrzésnek a gyártó telephelyén tett értékelő szemlét is magában kell foglalnia. Az ellenőrzést végző csoport köteles felülvizsgálni a 3.1. pont e) alpontjában említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a részegység vagy biztonsági alkatrész e követelményeknek való megfelelőségének biztosítása tekintetében.

A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.4. A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és hogy fenntartja a rendszert annak érdekében, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

3.5. A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert érintő minden tervezett változtatásról tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

Az értékelés eredményéről értesítenie kell a gyártót. Újbóli értékelés esetén szintén értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

4. A kijelölt szerv által gyakorolt felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott gyártásminőség-biztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

4.2. A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet értékelési célból beléphessen a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és rendelkezésre kell bocsátania a szükséges információkat, különösen a következőket:

a)           a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)           a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, beállítási adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

4.3. A bejelentett szervezetnek legalább kétévente időszakos ellenőrzéseket kell végeznie, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá az ellenőrzési jelentést a gyártó rendelkezésére kell bocsátania.

4.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer helyes működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezetnek a gyártó rendelkezésére kell bocsátania a látogatási jelentést, valamint – amennyiben vizsgálatokat is végeztek – a vizsgálati jelentést.

5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.1. A gyártó az e rendeletben előírt módon minden olyan részegységen vagy biztonsági alkatrészen köteles feltüntetni a CE-jelölést, valamint – a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz e rendelet vonatkozó követelményeinek. A gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási eljárás során elhelyezheti a bejelentett szervezet azonosító számát a részegységeken vagy biztonsági alkatrészeken.

5.2. A gyártó mindegyik részegységre vagy biztonsági alkatrészre vonatkozóan köteles írásbeli EU-megfelelőségi nyilatkozatot készíteni, és azt a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni a részegység vagy biztonsági alkatrész azon modelljét, amelynek tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az érintett hatóságok számára.

6. A gyártó köteles a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után legalább 30 évig tartó időszakban a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni a következőket:

a)           a 3.1. pontban említett dokumentáció;

b)           a 3.5. pontban említett jóváhagyott módosítás;

c)           a bejelentett szervezettől kapott, a 3.5., a 4.3. és a 4.4. pontban említett döntések és jelentések.

7. Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell bejelentő hatóságait a minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásának visszavonásáról, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé kell tennie bejelentő hatóságai számára a minőségbiztosítási rendszerek értékeléseire vonatkozó információkat.

Mindegyik bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett, visszavont vagy más módon korlátozott jóváhagyásáról, valamint döntése indoklásáról.

8. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

VI. MELLÉKLET

A RÉSZEGYSÉGEKRE ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: F. MODUL: TÍPUSMEGFELELŐSÉG A RÉSZEGYSÉG VAGY BIZTONSÁGI ALKATRÉSZ ELLENŐRZÉSE ALAPJÁN

1. A részegység vagy biztonsági alkatrész termékellenőrzésén alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz az 3.2., a 3.5.1. és az 3.6. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett – az 3.3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó – részegységek vagy biztonsági alkatrészek megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a gyártott részegységek vagy biztonsági alkatrészek megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet követelményeinek.

3. Ellenőrzés

3.1. A gyártónak a részegység vagy biztonsági alkatrész vizsgálata érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez be kell nyújtania egy kérelmet.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)           a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)           írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)           a B. modul keretében jóváhagyott részegységre vagy biztonsági alkatrészre vonatkozó összes lényeges információ;

d)           a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja, valamint az EU-típusvizsgálati tanúsítvány(ok) egy másolata;

e)           azon telephely adatai, ahol a részegység vagy a biztonsági alkatrész (gyártása zajlik) megvizsgálható.

3.2       A bejelentett szervezetnek el kell végeznie vagy el kell végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a részegység vagy biztonsági alkatrész megfelel-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek.

A részegység vagy biztonsági alkatrész megfelelő követelményeknek való megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokat és teszteket a gyártó választása szerint vagy úgy kell elvégezni, hogy a 4. pontban meghatározott módon minden részegységet vagy biztonsági alkatrészt megvizsgálnak és tesztelnek, vagy úgy, hogy az 5. pontban meghatározott módon statisztikai alapon vizsgálják és tesztelik a részegységeket vagy biztonsági alkatrészeket.

4. A megfelelőség ellenőrzése minden részegység vagy biztonsági alkatrész vizsgálatával és tesztelésével

4.1. Minden egyes részegységet vagy biztonsági alkatrészt külön meg kell vizsgálni, és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban előírt vagy ezekkel egyenértékű vizsgálatokat az EU-típusvizsgálati tanúsítványban ismertetett jóváhagyott típusnak és az e rendelet megfelelő követelményeinek való megfelelésük ellenőrzése érdekében.

Harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezetnek kell döntenie arról, hogy mely teszteket kell elvégezni.

4.2. A bejelentett szervezetnek megfelelőségi tanúsítványt kell kiadnia az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és minden egyes jóváhagyott részegységen vagy biztonsági alkatrészen el kell helyeznie, illetve saját felelősségére el kell helyeztetnie az azonosító számát.

A gyártónak a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után 30 évig meg kell őriznie a megfelelőségi tanúsítványokat a nemzeti hatóságok által történő ellenőrzés céljából.

5. A megfelelőség statisztikai ellenőrzése

5.1. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak figyelemmel kísérése biztosítsa az egyes gyártott tételek homogenitását, továbbá részegységeit vagy biztonsági alkatrészeit homogén tételek formájában kell benyújtania ellenőrzésre.

5.2. E rendelet követelményeinek megfelelően minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában lévő valamennyi részegységet vagy biztonsági alkatrészt egyenként kell megvizsgálni, és ezeken el kell végezni a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban és/vagy műszaki előírásokban előírt megfelelő vizsgálatokat vagy az ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak biztosítására, hogy azok megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, valamint e rendelet alkalmazandó követelményeinek, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy a tétel elfogadható-e vagy visszautasítandó. Harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezetnek kell döntenie arról, hogy mely teszteket kell elvégezni.

5.3. Ha egy tételt elfogadnak, a tételbe tartozó valamennyi részegységet vagy biztonsági alkatrészt jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve azokat a mintába tartozó részegységeket vagy biztonsági alkatrészeket, amelyekről megállapították, hogy a vizsgálatok alapján nem felelnek meg.

A bejelentett szervezetnek megfelelőségi tanúsítványt kell kiadnia az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és minden egyes jóváhagyott részegységen vagy biztonsági alkatrészen el kell helyeznie, illetve saját felelősségére el kell helyeztetnie az azonosító számát.

A gyártónak a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok részére elérhetővé kell tennie a megfelelőségi tanúsítványokat.

5.4. Ha egy tételt visszautasítanak, a bejelentett szervezetnek vagy az illetékes hatóságnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a tétel forgalomba hozatalának megakadályozására. Abban az esetben, ha a tételeket gyakran visszautasítják, a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzést, és megfelelő intézkedéseket tehet.

6. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

6.1. A gyártó az e rendeletben előírt módon minden olyan részegységen vagy biztonsági alkatrészen köteles feltüntetni a CE-jelölést, valamint – a 3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, és eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

6.2. A gyártó mindegyik részegységre vagy biztonsági alkatrészre vonatkozóan köteles írásbeli EU-megfelelőségi nyilatkozatot készíteni, és azt a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az érintett hatóságok számára.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát kérésre hozzáférhetővé kell tenni.

A gyártó – a 3. pontban említett bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a bejelentett szervezet azonosító számát is elhelyezheti a részegységen vagy biztonsági alkatrészen.

7. A gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási eljárás során elhelyezheti a bejelentett szervezet azonosító számát a részegységeken vagy biztonsági alkatrészeken.

8. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 2. és 5.1. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

VII. MELLÉKLET

A RÉSZEGYSÉGEKRE ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: G. MODUL: AZ EGYEDI TERMÉKELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG

1. Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 4.2., 4.3. és 4.5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett – a 4.4. pont rendelkezései hatálya alá tartozó – részegység vagy biztonsági alkatrész megfelel e rendelet rá alkalmazandó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a tervezés, a gyártási eljárás és annak nyomon követése biztosítsa, hogy a gyártott részegység vagy biztonsági alkatrész megfeleljen e rendelet vonatkozó követelményeinek.

3. Ellenőrzés

3.1. A gyártónak a részegység vagy biztonsági alkatrész vizsgálata érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez be kell nyújtania egy kérelmet.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)           a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)           írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)           a részegység vagy a biztonsági alkatrész IX. melléklet szerinti műszaki dokumentációja;

d)           azon telephely adatai, ahol a részegység vagy a biztonsági alkatrész (gyártása zajlik) megvizsgálható.

3.2       A bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia a részegység vagy a biztonsági alkatrész műszaki dokumentációját, és el kell végeznie vagy el kell végeztetnie a vonatkozó harmonizált szabványokban és/vagy műszaki előírásokban megállapított megfelelő vizsgálatokat és teszteket vagy az ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak biztosítása érdekében, hogy a berendezés megfeleljen e rendelet vonatkozó követelményeinek. Ilyen harmonizált szabvány és/vagy műszaki előírás hiányában az érintett bejelentett szervezetnek kell döntenie azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

A bejelentett szervezetnek megfelelőségi tanúsítványt kell kiadnia az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott berendezésen vagy részegységen el kell helyeznie, illetve saját felelősségére el kell helyeztetnie az azonosító számát.

Ha a bejelentett szervezet megtagadja a megfelelőségi tanúsítvány kiadását, e döntését részletesen meg kell indokolnia, és meg kell neveznie a szükséges kiigazító intézkedéseket.

A gyártónak az érintett részegység vagy biztonsági alkatrész egyedi ellenőrzése iránti újbóli kérelmet ugyanahhoz a bejelentett szervezethez kell benyújtania.

A bejelentett szervezet kérésre a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátja a megfelelőségi tanúsítvány másolatát.

A gyártónak a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok részére elérhetővé kell tennie a műszaki dokumentációt és a megfelelőségi tanúsítvány másolatát.

4. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1. A gyártónak minden olyan részegységen vagy biztonsági alkatrészen fel kell tüntetnie a CE-jelölést, valamint – a 4. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

4.2. A gyártónak írásbeli megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie, és azt a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az érintett hatóságok számára.

5. A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1. és 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

VIII. MELLÉKLET

A RÉSZEGYSÉGEKRE ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: H. MODUL: A TELJES MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSON ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG

1.         A teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó részegységek vagy biztonsági alkatrészek megfelelnek a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett részegység vagy biztonsági alkatrész tervezése, gyártása, végső termékellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett részegységgel vagy biztonsági alkatrésszel kapcsolatban köteles kérelmezni minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)           a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)           a gyártani tervezett részegységre vagy biztonsági alkatrészre vonatkozó összes szükséges információ;

c)           a gyártani tervezett részegységek vagy biztonsági alkatrészek kategóriáiként egy-egy reprezentatív típusra vonatkozóan a IX. melléklet szerinti műszaki dokumentáció;

d)           a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

e)           azon telephely adatai, ahol a részegységek vagy a biztonsági alkatrészek tervezése, gyártása, vizsgálata és tesztelése zajlik;

f)            írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be.

3.2. A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a részegység vagy a biztonsági alkatrész megfeleljen az e rendelet rá vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által figyelembe vett összes szempontot, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásbeli iránymutatások, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

a)           a minőségbiztosítási célok, a szervezeti felépítés, a vezetés feladatai és jogköre a részegység vagy biztonsági alkatrész tervezésére és minőségére vonatkozóan;

b)           a műszaki terv előírásai, ideértve az alkalmazandó szabványokat, és amennyiben a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák teljes mértékben, az ezen irányelv alapvető követelményei teljesítésének biztosítása érdekében alkalmazott módszereket is;

c)           a terv-ellenőrzési és terv-felülvizsgálati módszerek, eljárások és rendszeres intézkedések, amelyeket a részegység vagy biztonsági alkatrész tervezésénél alkalmaznak;

d)           az ezeknek megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;

e)           a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és próbák, valamint azok elvégzésének gyakorisága;

f)            a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, beállítási adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

g)           az elvárt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer működési hatékonyságának a nyomon követéséhez használt eszközök.

3.3. A bejelentett szervezet köteles értékelni a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A vonatkozó harmonizált szabványt és/vagy műszaki előírást végrehajtó nemzeti szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezetnek vélelmeznie kell az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

Az ellenőrzés keretében értékelő szemlét kell tartani azon a telephelyen, ahol a részegységek vagy a biztonsági alkatrészek tervezése, gyártása, vizsgálata és tesztelése zajlik.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának a kötélpálya-létesítmény releváns területének és a részegység vagy biztonsági alkatrész adott technológiájának értékelésében kellő tapasztalattal, e rendelet vonatkozó követelményei terén pedig kellő ismerettel kell rendelkeznie.

Az ellenőrzést végző csoport köteles felülvizsgálni a 3.1. pontban említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a berendezés vagy a részegység e követelményeknek való megfelelőségének biztosítása tekintetében.

A bejelentett szervezet értesíti döntéséről a gyártót vagy annak meghatalmazott képviselőjét. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.4. A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és hogy fenntartja a rendszert annak érdekében, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

3.5       A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert érintő minden tervezett változtatásról tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

Az értékelés eredményéről értesítenie kell a gyártót. Újbóli értékelés esetén szintén értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

4. A kijelölt szerv által gyakorolt felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

4.2. A gyártó felügyeleti célból beengedi a bejelentett szervezetet a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen a következőket:

a)           a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)           a minőségbiztosítási rendszernek a tervezési részre meghatározott minőségbiztosítási feljegyzések, például az elemzések, számítások, próbák eredményei stb.

c)           a minőségbiztosítási rendszer gyártási részében előirányzott minőségi nyilvántartás, így a vizsgálati jegyzőkönyvek és a vizsgálatok adatai, a kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

4.3. A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést ad ki a gyártónak. Az időszakos ellenőrzéseket háromévenként teljes egészében újra el kell végezni.

4.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál.

E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése érdekében. A szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint vizsgálat végzése esetén a vizsgálati jelentést.

5.         CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.1.      A gyártó az e rendeletben előírt módon minden olyan részegységen vagy biztonsági alkatrészen köteles feltüntetni a CE-jelölést, valamint – a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

A gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási eljárás során elhelyezheti a bejelentett szervezet azonosító számát a részegységeken vagy biztonsági alkatrészeken.

5.2.      A gyártó mindegyik részegységre vagy biztonsági alkatrészre vonatkozóan köteles írásbeli EU-megfelelőségi nyilatkozatot készíteni, és annak másolatát a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni a részegységet vagy a biztonsági alkatrészt, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az érintett hatóságok számára.

6. A gyártó köteles a részegység vagy biztonsági alkatrész forgalomba hozatala után legalább 30 éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni a következőket:

a)           a 3.1. pont c) alpontjában említett műszaki dokumentáció;

b)           a 3.1. pontban említett minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

c)           a 3.5. pontban említett jóváhagyott módosításra vonatkozó dokumentáció;

d)           a bejelentett szervezettől kapott, a 3.3., a 3.5., a 4.3. és a 4.4. pontban említett döntések és jelentések.

7. Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell bejelentő hatóságait a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott vagy visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé kell tennie bejelentő hatóságai számára a minőségbiztosítási rendszerek elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett vagy visszavont jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.

8.         A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

IX. MELLÉKLET

A RÉSZEGYSÉGEKRE ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ:

1.           A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a részegység vagy biztonsági alkatrész megfelel-e ezen rendelet alkalmazandó követelményeinek, valamint tartalmaznia kell a kockázatok megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentációnak meg kell határoznia az alkalmazandó követelményeket, és – amennyire ez az értékelés szempontjából releváns – ismertetnie kell a részegység vagy a biztonsági alkatrész tervét, gyártását és működését.

2.           A műszaki dokumentáció legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)      a részegység vagy biztonsági alkatrész általános leírása;

b)      az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és ábrái, valamint a részegység vagy a biztonsági alkatrész e rajzai és ábrái, illetve működése megértéséhez szükséges ismertetők és magyarázatok;

c)      a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok és/vagy egyéb műszaki leírások jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, amikor ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azon megoldások leírása, amelyeket e rendelet alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak. A csak részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták;

d)      a terv megfelelőségét alátámasztó bizonyítékok, beleértve a gyártó által vagy kérésére elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok vagy tesztek eredményeit és a kapcsolódó jelentéseket;

e)      a részegység vagy a biztonsági alkatrész használati utasításának másolata;

f)       részegység esetében az abba beépített biztonsági alkatrészek EU-megfelelőségi nyilatkozatának másolata.

X. MELLÉKLET

A RÉSZEGYSÉGEKRE ÉS A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1.           Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot mellékelni kell a részegységhez vagy a biztonsági alkatrészhez. A nyilatkozatot és a dokumentációt ugyanaz(ok)on a nyelv(ek)en kell elkészíteni, mint a II. melléklet 7.1.1. pontjában említett kezelési utasítást.

2.           Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a)      Részegység vagy biztonsági berendezés modellje (termék-, tétel-, típus- vagy sorozatszám).

b)      A gyártó vagy adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

c)      Ez a megfelelőségi nyilatkozat a gyártó kizárólagos felelősségére kerül kiadásra.

d)      A nyilatkozat tárgya (a részegység vagy biztonsági berendezés azonosítása a nyomonkövethetőség biztosítására. Ha az a részegység vagy biztonsági berendezés azonosításához szükséges, fényképet is tartalmazhat):

– a részegység vagy biztonsági berendezés leírása (gyártmány, típus stb.),

– az alkalmazott megfelelőségértékelési eljárás;

– a megfelelőségértékelést elvégző bejelentett szervezet neve és címe;

– az EU-típusvizsgálati tanúsítványra való hivatkozás és annak adatai, ideértve a tanúsítvány dátumát, valamint szükség esetén érvényességének időtartamát és feltételeit;

– az összes vonatkozó rendelkezés, amelyeknek az alkatrész meg kell feleljen, és az alkalmazási feltételek.

e)      A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogi aktusnak: ……………. (hivatkozás a többi alkalmazott uniós jogi aktusra):

f)       Hivatkozás az alkalmazott harmonizált szabványokra, illetve azokra az előírásokra, amelyekre a megfelelőségi nyilatkozatot vonatkozik:

g)      … (név, cím, szám) bejelentett szervezet(ek) elvégezte (elvégezték) a(z) … (a beavatkozás ismertetése), és a következő tanúsítvány(oka)t állította (állították) ki: …

h)      Annak a személynek az adatai, akit a gyártó nevében történő aláírásra felhatalmaztak, vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének adatai.

i)       További információk:

A tanúsítványt a következő nevében és megbízásából írták alá: …………………….

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):

XI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2000/9/EK irányelv || E rendelet

___ || 1. cikk

1. cikk, (1) bekezdés || 2. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés || 3. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés || 3. cikk, (7)–(9) bekezdés

1. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés || ___

1. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés || 8. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (5) bekezdés || 3. cikk, (1), (3) és (6) bekezdés

2. cikk || ___

3. cikk || 6. cikk

___ || 3. cikk, (10)–(27) bekezdés

4. cikk || 8. cikk

5. cikk, (1) bekezdés || 4. cikk, (1) és (2) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés || 3. cikk

6. cikk || 7. cikk

7. cikk || ___ cikk

8. cikk || 4. cikk, (1) és (2) bekezdés

9. cikk || 4. cikk, (1) és (2) bekezdés

10. cikk || ___

11. cikk, (1) bekezdés || 9. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés || 4. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés || ___

11. cikk, (4) bekezdés || ___

11. cikk, (5) bekezdés || ___

11. cikk, (6) bekezdés || ___

11. cikk, (7) bekezdés || ___

___ || 11. cikk

___ || 12. cikk

___ || 13. cikk

___ || 14. cikk

___ || 15. cikk

___ || 16. cikk

12. cikk || 9. cikk, (4) bekezdés

13. cikk || 10. cikk, (1) bekezdés

14. cikk || ___ cikk

15. cikk || 10. cikk, (2) bekezdés

16. cikk || ___

___ || 17. cikk

___ || 18. cikk

___ || 19. cikk

___ || 20. cikk

___ || 21. cikk

___ || 22. cikk

___ || 23. cikk

___ || 24. cikk

___ || 25. cikk

___ || 26. cikk

___ || 27. cikk

___ || 28. cikk

___ || 29. cikk

___ || 30. cikk

___ || 31. cikk

___ || 32. cikk

___ || 33. cikk

___ || 34. cikk

___ || 35. cikk

___ || 36. cikk

___ || 37. cikk

___ || 38. cikk

17. cikk || 39. cikk

18. cikk || ___

19. cikk || ___

20. cikk || ___

21. cikk || ___

22. cikk || ___

23. cikk || ___

___ || 40. cikk

___ || 41. cikk

___ || 42. cikk

___ || 43. cikk

I. melléklet || I. melléklet

II. melléklet || II. melléklet

III. melléklet || III. melléklet

IV. melléklet || IX. melléklet

V. melléklet || IV–VIII. melléklet

VI. melléklet || IX. melléklet

VII. melléklet || IV–VIII. melléklet

VIII. melléklet || __

IX. melléklet || __

__ || X. melléklet