19.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/36

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Parlament (1) és a Régiók Bizottsága álláspontjával (2) és saját korábbi véleményeivel (3) összhangban üdvözli az Európai Bizottságnak a világ első regionális pénzügyi tranzakciós adójának bevezetésére irányuló javaslatát.

1.2

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy korábban már javasolta a pénzügyi tranzakciós adó világszintű bevezetését. Úgy véli, hogy az adó regionális szintű (EU11+ térségbeli) alkalmazása – az Európai Unió tizenegy tagállamának (4) bevonásán keresztül – az adó globális bevezetésének ösztönzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű lehet a jövőben.

1.3

Az EGSZB hangsúlyozza a megerősített együttműködés módszerének jelentőségét, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy a Szerződésekben meghatározott bizonyos témákban (5) a lehető legszélesebb körű megállapodásra jussanak az egyhangú szavazás akadályának a kiiktatásával, amely gyakran vezette az EU-t politikai és gazdasági zsákutcába.

1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adójavaslat két legfőbb erőssége a tág adóalap és a két alacsony adókulcs, ami csökkenti a negatív és torzító hatásokat. Az EGSZB véleménye szerint az adó EU11+ térségben való bevezetése ösztönözni fogja az egységes pénzpiac kialakulását, ezért célszerűnek tartja az adó 2014. január 1-jei bevezetését. Úgy véli, hogy a fokozatos bevezetés nem megfelelő.

1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az adó gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának teljes kiaknázásához az adóbevételt a rövid távú gazdasági és foglalkoztatási fellendülés biztosítása érdekében egy nemzeti és európai beruházási program finanszírozására kell fordítani.

1.6

Az EGSZB üdvözli, hogy a pénzügyi tevékenységek áthelyezése miatti kockázat megszüntetése vagy legalább minimalizálása érdekében az Európai Bizottság új javaslatában (az eredetiben szereplő) illetőség szerinti vagy területi elv szerinti adózás elvéhez az Európai Parlament által előterjesztett és az EGSZB által az előző véleményében is erőteljesen támogatott kibocsátási elvet társította (6). Az EGSZB megjegyzi, hogy ezen elvek kumulatív alkalmazása azt eredményezhetné, hogy az adó bizonyos esetekben a részt nem vevő tagállamok pénzügyi intézményeire is vonatkozik. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy – az Európai Parlament javaslataival összhangban – ezt a kérdést alaposabban meg kellene vizsgálni, és tárgyalásokat kellene kezdeni a harmadik országokkal a pénzügyi tranzakciós adó beszedésének megkönnyítése érdekében.

1.7

Az EGSZB az Európai Parlamenttel összhangban célszerűnek tartja a tranzakció helye és a kibocsátás elvének összevonását a „megosztott felelősség” elvével. Ez az elv kockázatossá és költségessé teheti a pénzügyi tranzakciós adó megkerülését, és ily módon szavatolja annak jobb alkalmazását.

1.8

Az EGSZB előremutatónak tartja az Európai Bizottság által az adóigazgatás javítása érdekében bevezetett módosításokat az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására. Az EGSZB egyetért az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és az alternatív befektetési alapok (ABA) befektetési jegyeinek elsődleges piaci tranzakcióira vonatkozó adómentesség bevezetésével a vállalkozások finanszírozása érdekében.

1.9

Az EGSZB, kifogásolva, hogy a pénzügyi tranzakciós adó mikro- és makrogazdasági hatásainak értékelése csak a szóban forgó jogszabály hatálybalépésétől számított három év múlva várható, állandó ellenőrzési és felülvizsgálati (évenkénti nyomonkövetési) tevékenységet kér az Európai Bizottság részéről. Ilyen módon a tranzakciós adó hatásai azonnal értékelhetők lesznek, ami lehetővé teszi az adó alkalmazására vonatkozó esetleges módosítások mihamarabbi előterjesztését.

1.10

Az EGSZB – miután bírálta, hogy az eredeti javaslat nem foglalkozott kellő részletességgel a pénzügyi tranzakciós adó értékelésével – üdvözli, hogy az Európai Bizottság intézkedett e hiányosság részleges orvoslásáról. Az EGSZB kiemeli, hogy a javaslatok hatásainak mennyiségi értékelésében az Európai Bizottságnak a jelenleginél jobb modelleket kellene készítenie úgy, hogy azokat az alternatív szakpolitikai hipotézisek értékeléséhez igazítja. Különösen az Európai Bizottság szolgálatait kell felhívni arra, hogy ahol lehetséges, készítsenek becsléseket a konkrét javaslatok tényleges jellemzőiről.

1.11

Az EGSZB sajnálja, hogy a pénzügyi tranzakciós adó – mivel az EU27 teljes térségében nem alkalmazható – az Európai Unió költségvetésében nem válhat a saját források rendszerének alapvető pillérévé. Ez egy olyan rendszer, amely – a Római Szerződés 201. cikke eredeti szándékának megfelelően – az EU szükséges pénzügyi autonómiájának biztosítását hivatott újra megteremteni.

1.12

Az EGSZB kiemeli, hogy az igazgatási szerveknek a pénzügyi tranzakciós adó alkalmazása során a tagállamok közötti koordináció révén csökkenteniük kell az adócsalás és az adókikerülés kockázatát, valamint az igazgatás adminisztrációs költségeit.

1.13

Az EGSZB, bár továbbra is szükségesnek tartja a nyugdíjalapokra és a kedvezményezett leendő nyugdíjasokra kivetett adó hatásainak további, gondos figyelemmel kísérését, nem tartja szükségesnek a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alóli kizárásukat.

1.14

Az EGSZB az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács tanácsadó szerveként megerősíti abbéli szándékát, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az európai bizottsági javaslat jogszabályba foglalásának folyamatát.

2.1

Az Európai Bizottság által javasolt irányelv (7) a 2011 szeptemberében megfogalmazott korábbi javaslatot (8) tükrözi. A javaslat, bár a Tanácsban nem talált egyhangú elfogadásra, tizenegy uniós tagállamot mozgósított annak érdekében, hogy 2012. szeptember 28-án hivatalosan az Európai Bizottság elé terjesszék kérésüket a pénzügyi tranzakciós adó területén megvalósítandó megerősített együttműködésre vonatkozóan.

2.2

Az Európai Bizottság a kérés megvalósíthatóságának értékelése után megállapította, hogy a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködés nem befolyásolná negatívan a belső piacot vagy az abban részt nem vevő tagállamok kötelezettségeit, jogait és hatáskörét, így 2012 októberében engedélyező határozatot fogalmazott meg, amelyet decemberben az Európai Parlament elé terjesztett, és amelyet 2013 januárjában az Ecofin Tanács egyhangúlag jóváhagyott.

2.3

Az Európai Bizottság javaslata alapvetően az eredeti javaslatot tükrözi néhány változás beiktatásával, amelyek célja a következő: i. a jogszabályok egyértelműségének növelése és ii. a jogszabályok megerősítése a visszaélések és az adókikerülés megakadályozása céljából a tizenegy tagállam kérésének megfelelően.

2.3.1

A javaslat megerősíti a három eredeti célkitűzést: i. az egységes piac erősítése az eltérő nemzeti adózások megszüntetésével; ii. annak biztosítása, hogy más ágazatokkal együtt a pénzügyi ágazat méltányosan járuljon hozzá az államháztartáshoz; iii. a pénzügyi rendszer beruházásainak a reálgazdaság felé történő előmozdítása.

2.3.2

Az eredeti elképzelés szerint az adóalap tág, az alsó adókulcsok pedig alacsonyak: a részvényekkel, kötvényekkel, kollektív befektetések értékpapír-részesedéseivel, pénzpiaci eszközökkel, visszavásárlási megállapodásokkal, kölcsönvételi megállapodásokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciók esetében 0,1 %, míg a származékos ügyletekkel kapcsolatos pénzügyi tranzakciók esetében 0,01 %.

2.3.3

A reálgazdaság normális működése érdekében az adó nem alkalmazandó a következőkre: i. az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi pénzügyi tevékenységeire (pl. kölcsönök, fizetési műveletek, biztosítások, betétek stb.); ii. a tőkeemeléssel vagy szerkezetátalakítási műveletek részeként végrehajtott pénzügyi tranzakciókkal összefüggő hagyományos befektetési banki tevékenységekre; iii. a refinanszírozási tevékenységekre, monetáris politikai tevékenységekre és az államadósság kezelésére; iv. az ÁÉKVB és az ABA befektetési jegyeire vonatkozó elsődleges piaci tranzakciókra. Így az adó hatálya nem terjed ki az Európai Központi Bankkal, a tagállami központi bankokkal, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel, az Európai Stabilitási Mechanizmussal és az Európai Unióval folytatott tranzakciókra sem.

2.3.4

A javaslat megerősíti az illetőség vagy a területi elv szerinti adózás elvét, amelynek alapján ha a tranzakcióban érintett pénzügyi intézmény a pénzügyi tranzakciós adóztatásban részt vevő tagállamban letelepedett, vagy olyan intézménnyel folytat tranzakciót, amely a szóban forgó térségben letelepedett, akkor a tranzakció a megvalósulás földrajzi helyétől függetlenül adóköteles.

2.3.5

A pénzügyi tevékenységeknek a pénzügyi tranzakciós adó területi hatályán kívülre helyezésének megakadályozására vezették be a kibocsátási elvet az Európai Parlament kérésére és az EGSZB támogatása mellett. Ennek értelmében a tranzakció adóköteles, amennyiben a megerősített együttműködésben részt vevő 11 ország valamelyike által kibocsátott pénzügyi termékre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a tranzakcióban részt vevő felek az adó területi hatályán kívül működnek, vagy a tranzakció abban a térségen zajlik-e.

2.3.6

A két elv (az illetőség szerinti és a kibocsátási) egyidejű alkalmazása megszünteti, vagy legalábbis jelentősen csökkenti az adókikerülés céljából az adó területi hatályán kívülre történő áttelepülés szándékát. Az adózás kikerülése céljából az adott pénzügyi szervezetnek a tranzakciós adó alkalmazási területén letelepedett ügyfeleiről le kellene mondania, valamint az abban a térségben kibocsátott pénzügyi termékekkel kapcsolatos ügyleteitől is el kellene állnia. Érdemes megemlíteni, hogy a szóban forgó térség az Európai Unió GDP-jének kétharmadát, a teljes euróövezet GDP-jének pedig a 90 %-át adja. Emiatt nem érdemes stratégiákat keresni az ezzel a piaccal való érintkezés elkerülése érdekében, amelyen a pénzügyi piacok egységes adóztatása az egységes piac megvalósításának erős eleme lesz.

2.3.7

Az adóból származó bevétel – az Európai Bizottság számításai szerint – 30–35 milliárd EUR lesz évente. Ez körülbelül 60 %-a annak a bevételnek, amely a korábbi hipotézis szerint az EU összes tagállamára kiterjesztett adóztatás során keletkezett volna (a becslések szerint 57 milliárd EUR). A bevétel egyik része – 13 milliárd EUR – részvényekből és értékpapírokból, a másik része – 21 milliárd EUR– pedig származékos termékekből tevődik össze várhatóan.

3.1

Az elmúlt évek során a különböző tagállamok a pénzügyi tranzakciós adó különböző formáinak alkalmazását hagyták jóvá, ily módon növelve annak a veszélyét, hogy a fiskális sokféleség kárt tesz az egységes piacban (szűkített adóalapok, mentességek különböző formái). A regionális pénzügyi tranzakciós adó bevezetése ösztönözni fogja az egységes pénzügyi piac hatékony kialakítását a kevéssé hatékony adózási rendszerek által okozott versenytorzulás nélkül.

3.1.1

Ezért az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adónak az Európai Bizottság által előírt időben, vagyis 2014. január 1-jén kell hatályba lépnie, mellőzve a fokozatosságot, mert ez utóbbi az EU11+ tagállamok között a nemzeti szinten érvényben lévő jogszabályok következtében késésekre és technikai jellegű problémákra adhatna okot.

3.2

A pénzügyi tranzakciós adónak az EU 27 tagállamában történő bevezetése célszerű lenne, de kiderült, hogy nem valósítható meg, ezért a járható útnak a megerősített együttműködés keretében történő – a nem részt vevő tagállamokra negatív hatással nem járó – alkalmazása bizonyul a jövőbeni európai és globális bevezetésének garantálása érdekében.

3.3

Az adó ki nem vetése az EU tagállamaiban – néhány esetben – kettős adóztatást eredményezhet a nem részt vevő tagállamokban. Ez a probléma a tranzakciók kis hányadát érinti, és kétoldalú kompenzációs megállapodásokkal orvosolható.

4.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a pénzügyi tranzakciós adó hosszú távú (40 éves) makrogazdasági hatásainak a kezdeti előrejelzését az Európai Bizottság szolgálatai alaposan módosították: – 1,76 %-os negatív előrejelzésről a kedvező + 1,0 %-ra.

4.1.1

Az eredeti javaslatot kísérő előrejelzést a javasolt tényleges adómérték hatásai, illetve az enyhítő hatások értékeléseinek figyelembevételével módosították. Ennek következtében a GDP – 1,76 %-áról – 0,53 %-ára csökkent (9).

4.1.2

Ezt követően az Európai Bizottság tovább módosította az értékelést megállapítva, hogy az nem vette figyelembe a javaslat sajátos jellemzőit, valamint irreális munkahipotézisre támaszkodott (például: minden új üzleti beruházás a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alá tartozó eszközökkel kerül finanszírozásra). E korrekcióval a GDP-re gyakorolt hosszú távú hatás csökkent, mintegy – 0,28 %-ra. Ennek az elemzésnek a keretében az Európai Bizottság további hatástanulmányt végzett a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevétel felhasználásnak hatásairól, más adózási formák alternatívájaként vagy közberuházások lehetséges eszközeként történő felhasználásáról. Az értékelés eredményeként – az adóbevételt a GDP 0,16 %-ának feltételezve – a pénzügyi tranzakciós adó GDP-re gyakorolt hatása pozitív lett, és 0,2 és 0,4 % között mozgott (10).

4.1.3

Az utóbbi feltételezés azonban még mindig korlátozó, mivel az árbevétel tekintetében nem veszi figyelembe a származtatott termékek adójából származó bevételt, amely azonban szerepel az Európai Bizottság javaslatában, és a teljes adóbevételt a GDP 0,16 %-áról a 0,4 %-ára emelné 1 %-os pénzügyi tranzakciós adókulcs esetén (11).

4.2.

Az Európai Bizottság által végzett elemzés alapján a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése akkor a leghatékonyabb az EU gazdasága számára, ha az abból származó bevételt – akár európai, akár uniós szinten – közberuházási program finanszírozására fordítják, ami garantálni tudja a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás erősítését.

4.3.

Az EGSZB az elmúlt öt évben – a válsággal egyidejűleg – számos véleményt fogalmazott meg, amelyben az európai makrogazdasági politikák egyensúlyának helyreállítását javasolta, előmozdítandó a növekedést és a foglalkoztatást szolgáló befektetési politikákat (12). Az EGSZB útmutatásait követve a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevétel akkor nyújtana maximális hatékonyságot, ha azt egy nagy nemzeti és európai szintű beruházási program finanszírozására fordítanák.

4.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó két legfőbb erőssége a tág adóalap és a két alacsony adókulcs. Ezek a jellemzők képesek az adó negatív hatásait csökkenteni, amelyek az adóalap szűkítése és az adókulcsok növelése által erőteljes piactorzulást eredményeznének. Ezért az EGSZB egyrészt úgy véli, hogy az adóalapból történő kizárásokat és az adóalanyok adó hatálya alóli kivonását minimalizálni kell, másrészt pedig arra ösztönzi a 11 részt vevő tagállamot, hogy olyan megközelítést fogadjanak el, amely a javasolt adókulcsok alkalmazásával valódi egységes piacot hoz létre.

4.5.

Az EGSZB célszerűnek tartja a „megosztott felelősség” elvének felvételét, amelynek alapján egy, a pénzügyi tranzakciós adót elkerülő pénzügyi tranzakció jogilag nem végrehajtható, és nem jár együtt az érintett pénzügyi eszköz tulajdonjogának átruházásával.

4.6.

Az EGSZB egyetért azzal a feltevéssel, hogy az adó hatálya alól ki kell vonni az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokat (ÁÉKBV) és az alternatív befektetési alapok (ABA) részesedéseire vonatkozó tranzakciókat, amennyiben azok az eszközök közvetlenül a vállalkozások finanszírozásához kapcsolódnak, és megfelelnek a 2008/7/EK irányelv útmutatásainak. Fontos kiemelni, hogy a kizárás eredményeként bekövetkező adóbevétel-csökkenés mintegy 4 milliárd EUR lenne.

4.7.

Az EGSZB, figyelembe véve, hogy az államadósság kamatlábaira gyakorolt esetleges nyomásokat ellenőrzés alatt kell tartani, egyetért azzal a javaslattal, hogy fenn kell tartani az elsődleges piacra bocsátott állampapírok adómentességét és a másodlagos piacon történő állampapírügyletek megadóztatását. Ebben a tekintetben helyénvalónak tartja, hogy csak az állami hatóságok által az államadósság-kezeléshez kapcsolódó műveletek érdekében delegált intézmények mentesüljenek a másodlagos piaci adóztatástól.

4.8.

A nyugdíjalapokkal kapcsolatban az EGSZB már kifejtette véleményét, amely szerint a pénzügyi tranzakciós adó nyugdíjalapokra gyakorolt hatását megfelelő módon nyomon kell követni. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és az alternatív befektetési alapok (ABA) részesedésének adóalapból való kivonása és az államadósságot megtestesítő értékpapírok elsődleges piaci megadóztatásának kizárása bizonyosan pozitív hatást gyakorol a nyugdíjalapokra, azok portfólió-szerkezetét tekintve.

4.9.

Az EGSZB, bár továbbra is szükségesnek tartja a nyugdíjalapokra és a kedvezményezett leendő nyugdíjasokra kivetett adó hatásainak további, gondos figyelemmel kísérését, nem tartja szükségesnek a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alóli kizárásukat.

4.10.

A pénzügyi tranzakciós adó alkalmazása – a rendszer likviditásának sérelme nélkül – a nyugdíjalap-befektetéseket a hosszú távú stratégiák irányába mozdítja elő, csökkentve az olyan destabilizáló elemeket, mint a nagyfrekvenciájú pénzügyi tranzakciók (13).

4.11.

Az új adó kivetésekor az adócsalás és adóelkerülés kockázatainak minimalizálása érdekében különös figyelmet kell fordítani az adminisztratív irányítás módozataira, legyen szó akár a tagállamok, akár az adóalanyok adminisztratív költségeiről. Ezért a tagállamoknak, illetve az Európai Bizottságnak a fizetési módozatokra és az adóellenőrzésre vonatkozó végrehajtási eszközök kidolgozása során az adminisztratív költségek csökkentésére kell törekedniük, és gondosan ellenőrizniük kell azok alakulását. A javaslat hatásaira való tekintettel az EGSZB arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a részt nem vevő tagállamok pénzügy intézményei és az adó kedvezményezettjeinek számító tagállamok közötti együttműködés módozataira.

4.12.

Az EGSZB, miután bírálta a pénzügyi tranzakciós adó értékelésének az eredeti javaslatban szereplő nem kellő részletességű dokumentációját, üdvözli, hogy az Európai Bizottság intézkedett e hiányosság részleges orvoslásáról a hatástanulmány hét megjegyzésén keresztül (14), amelyekhez a jelenlegi javaslatot kísérő hatástanulmány is csatlakozik (15). Ennek ellenére az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy még hiányosság tapasztalható az elemzési dokumentációban a pénzpiacok megadóztatása jelenlegi helyzetének, valamint a különböző tagállamokban, különösen az EU11+ tagállamaiban keletkező adóbevételnek a tekintetében. Különösen helyénvaló lenne egy széles körű értékelés a megtakarítókra és a leendő nyugdíjasokra gyakorolt hatásokra vonatkozóan, figyelembe véve az adóáthárítás eltérő forgatókönyveit.

4.13.

Az EGSZB kiemeli, hogy a javaslatok hatásainak mennyiségi értékelése során az Európai Bizottságnak a jelenleginél jobb modelleket kell készítenie, az alternatív szakpolitikai hipotézisek értékeléséhez igazítva azokat. Az EGSZB ezért arra hívja fel az Európai Bizottság szolgálatait, hogy ahol lehetséges, készítsenek becsléseket a konkrét javaslatok tényleges jellemzőire vonatkozóan.