Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012IE0963

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A kiemelkedő értelmi képességű fiatalok potenciáljának felszabadítása az Európai Unióban (saját kezdeményezésű vélemény)

HL C 76., 2013.3.14, pp. 1–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

14.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 76/1


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A kiemelkedő értelmi képességű fiatalok potenciáljának felszabadítása az Európai Unióban (saját kezdeményezésű vélemény)

2013/C 76/01

Előadó: José Isaías RODRÍGUEZ GARCÍA-CARO

2012. január 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

A kiemelkedő értelmi képességű fiatalok potenciáljának felszabadítása az Európai Unióban.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2012. december 20-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2013. január 16–17-én tartott, 486. plenáris ülésén (a 2013. január 16-i ülésnapon) 131 szavazattal, 13 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tisztában van azzal, hogy a kiemelkedő értelmi képességű gyermekek és fiatalok kérdésköre a több évtizede folytatott kutatásoknak és a jelentős mennyiségben rendelkezésre álló szakirodalomnak köszönhetően már aránylag jól fel van dolgozva (1). A téma fontossága miatt azonban az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok támogassák további tanulmányok és kutatások elvégzését, és fogadjanak el olyan megfelelő intézkedéseket, amelyek elősegítik általában az emberek sokféleségére irányuló figyelmet, olyan programokkal együtt, amelyek úgy képesek mozgósítani a kiváló képességű fiatalok potenciálját, hogy az a lehető legkülönfélébb területeken kiaknázható legyen. Ez a fellépés számos célt szolgálna, többek között a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság elősegítését az Európai Unión belül, valamint – a gazdasági válságra tekintettel – a szakismeretek hasznosításának javítását és annak megakadályozását, hogy a tehetséges emberek a világ más tájaira vándoroljanak.

1.2

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a különféle oktatási szakaszok és formák során segítsék elő a kiemelkedő képességű gyermekek és fiatalok fejlődését és potenciáljának kibontakozását, elkerülve a túl korai szakosodást, előmozdítva a sokszínűség figyelembevételét az iskolában, továbbá kiaknázva a kooperatív tanulás kínálta lehetőségeket.

1.3

Az EGSZB az egész életen át tartó oktatás és tanulás ösztönzését és annak figyelembevételét ajánlja, hogy minden ember szellemi potenciálja folyamatosan változik, és a különböző életszakaszokban egyedien fejlődik.

1.4

Az EGSZB azt javasolja, hogy a jövőben fordítsanak több figyelmet a kiemelkedő értelmi képességű tanulókkal való foglalkozással kapcsolatos, az egyes tagállamokban meglévő különféle munkamódszerekre és -tapasztalatokra, különösen azokra a modellekre, amelyek az egész társadalom javát szolgálják, elősegítve a kohéziót, csökkentve a korai iskolaelhagyást és elősegítve az oktatás javítását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megfelelően.

1.5

Az EGSZB rámutat arra, hogy a munkahelyen azonosítani kell azokat a munkavállalókat, különösen a fiatalokat, akik képesek és hajlandók volnának értelmi képességeiket fejleszteni és hozzájárulni az innovációhoz, és meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy tanulmányaikat az ambícióiknak és érdeklődésüknek megfelelő területen folytassák.

1.6

Az EGSZB szerint a jó képességeket mutató gyermekek és fiatalok oktatását az alábbi szempontok tekintetében kellene javítani:

a tanárok alap- és rendszeres továbbképzése a kiemelkedő képességű tanulók profiljával és jellemzőivel, a tehetség felismerésével és azzal kapcsolatban, hogy milyen foglalkozást igényelnek,

azoknak az eljárásoknak az egységesítése, amelyekkel korán felismerhetők a kiemelkedő értelmi képességek a diákok összességét tekintve és különösen a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó vagy hátrányos szociális hátterű tanulók esetében,

a kiemelkedő értelmi képességű diákok oktatásával kapcsolatos intézkedések megtervezése és végrehajtása. Az intézkedéseknek a rendes oktatási intézményen belül és azon kívüli tevékenységeket is magukban kell foglalniuk,

a tanárképzés során ki kell térni az alábbiakra: a humanizmus értékei, a multikulturalizmus kezelése, az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú felhasználása, valamint a kreativitás, az innováció és a kezdeményezőkészség ösztönzése.

1.7

A kiemelkedő képességű gyermekek és fiatalok oktatásának javításakor gondolni kell a – különösen serdülőkorban fontos – érzelmi nevelésre és a társas készségek elsajátítására is, célul pedig a fiatalok társadalmi beilleszkedésének, munkaerő-piaci integrációjának és csapatmunkára való képességének elősegítését kell kitűzni.

1.8

Ki kell használni a diákok cseréjét, illetve ideiglenes külföldi tartózkodását célzó mechanizmusokat és eljárásokat, hogy a jó képességűnek ítélt diákok is részt vehessenek bennük, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre.

1.9

Az Európai Unió tagállamainak ki kell használniuk minden lehetőséget a tehetséges diákok felismerésével és gondozásával kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjére.

1.10

A kiváló képességű gyermekek és fiatalok körében ösztönözni kell a vállalkozó szellemet, hangsúlyozva a felelősséget és az egész társadalom javát szolgáló szolidaritást.

2.   Általános háttér

2.1

Az Európai Bizottság által 2010-ben elfogadott Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája c. program három alapvető prioritásának egyike: „az intelligens növekedésre való törekvés a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása révén”. Ebből a szempontból valamennyi polgár oktatása kulcsfontosságú az Európai Unió jövőjének biztosításához, és ez magában foglalja többek között a tehetség felismerésének és a tehetséges emberek képességfejlesztésének javítását.

2.2

Az uniós tagállamok jelenlegi oktatáspolitikái nagy jelentőséget tulajdonítanak a tanulók sokszínűségére való odafigyelésnek, azaz az iránti elkötelezettségnek, hogy minden egyes diák megkapja a benne rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához szükséges tanítást és figyelmet. A sajátos nevelési igényű diákokra irányuló erőfeszítések keretében növelni kell a kiemelkedő értelmi képességű diákokra jelenleg szánt erőforrásokat.

2.3

Az uniós tagállamokban végzett helyzetelemzés nagy eltéréseket mutat a kiváló értelmi képességű diákok azonosítása és tehetséggondozása tekintetében. Az is kiderült, hogy javítani kell az e diákokkal kapcsolatos tanítási gyakorlatokat és tevékenységeket, ugyanis a tanárok ezzel a témával kapcsolatban nem kapnak elegendő képzést.

3.   A kiemelkedő értelmi képességek

3.1   Fogalom

3.1.1

Egybehangzó nemzetközi tanulmányok és kutatások szerint kiemelkedő értelmi képességűek minden társadalmi csoportban vannak (2). Ez az EU tagállamainak népességére is érvényes. Társadalmi, politikai és oktatási szempontból a kiemelkedő képességű személyek felismerése és képességfejlesztése aránylag új keletű téma, melynek jelentősége az elkövetkező évek során kétségkívül nőni fog. A tanulmányok egybehangzóan állítják, hogy a kiváló képességű tanulók felismerése és fejlesztése az egész társadalom: a politikai döntéshozók, a tanárok, a tudósok és kutatók, a családok és a szociális partnerek részvételét megkívánja.

3.1.2

A kiemelkedő képességekről szóló szakirodalom általában különféle elnevezésekkel illeti a jó képességeket: koraérettség (egy adott életkorban elvárhatónál jobb eredmények), tehetség (különleges adottság konkrét területeken: matematika, zene stb.), illetve kiváló vagy kiemelkedő képesség. Ez utóbbit, a kiváló vagy kiemelkedő képességet manapság az alábbi tulajdonságokkal határozzák meg:

Az átlagosnál jobb értelmi képesség mind általános, mind speciális készségek terén. Jóllehet hagyományosan a 130-nál magasabb intelligenciahányadost veszik alapul (az átlagos érték 100), az utóbbi években ez a kritérium kibővült és rugalmasabbá vált, és más, hasonlóan fontos mutatókat is magában foglal:

Magas szintű elkötelezettség a feladatok iránt: kitartás, érdeklődés, ellenállás, önbizalom stb.

Nagyfokú kreativitás, rugalmasság és eredetiség a kérdésfeltevés, a válaszadás és a felmerülő nehézségek és problémák megoldása terén.

Bár az iskolai és tudományos/oktatási tevékenységek terén a kiváló képesség általában jó tanulmányi eredményekkel jár együtt, a jó képességű diákok körében viszonylag gyakori a korai iskolaelhagyás is. A kiemelkedő képességet nem szabad állandó állapotnak tekinteni, hanem olyan potenciálnak, melynek kiaknázásához szükséges, hogy a társadalom észrevegye, elismerje és fejlessze, ellenkező esetben ugyanis elveszhet.

3.1.3

A szakirodalom abban is egységes állásponton van, hogy a kiemelkedő képesség többdimenziós, azaz átfogó és többoldalú, nem korlátozható pusztán az intelligenciahányados mérésére, hanem olyan szempontokat is magában kell foglalnia, mint a gondolkodás eredetisége és kreatív volta, és gyakran erősítik vagy befolyásolják a családi és társadalmi-kulturális tényezők. Esetenként, például egyes autista vagy valamely motoros képesség zavarával rendelkező személyek esetében a kiemelkedő képesség egy fogyatékossággal párosulhat

3.1.4

Kiemelkedő képességű tanulók és személyek minden társadalmi csoportban és rétegben vannak, nincs különbség a különböző neműek és szociális helyzetűek között, a gyakorlatban azonban az alábbi jelenségek tapasztalhatók a felismerési folyamat során, melyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen őket:

A közép- és felsőbb társadalmi rétegekben gyakrabban azonosítanak jó képességű tanulókat, mivel a családok jobban értesültek a kérdésben, és a nevelési-oktatási szempontból ingergazdag családi környezet is hat rájuk. A hátrányos szociális környezetben esetenként az is hátráltathatja a kiemelkedő képességű tanulók felismerését, hogy az iskola saját tanulóinak képességeit illetően alacsony elvárásokat támaszt.

Bár általános tendencia, hogy a kiemelkedő képességeket diszkréten és névtelenül kezelik, statisztikailag gyakoribb, hogy a fiúk között fedeznek fel jó képességű tanulókat. Ennek oka a kulturális és lelki fejlődési tényezőkben keresendő, melyek szerint a potenciálisan kiváló képességű leánytanulók és nők hajlamosabbak névtelenségben maradni (3).

3.1.5

Csakúgy mint általában az összes iskoláskorú esetében, a kiemelkedő képességű fiatalok esetében is figyelembe kell venni, hogy igen heterogén csoportról van szó.

3.1.6

Vannak olyan diákok, akik bár kiemelkedő értelmi képességeket mutatnak, nehezen tudják elvégezni az iskolát, és a hiányos vagy hiányzó speciális nevelő foglalkozás vagy alkalmazkodási problémák miatt a korai iskolaelhagyók csoportját gyarapítják. Gyakoriak azok a kiváló képességű tanulók is, akiket a csoport háttérbe szorít vagy kivet magából, ami miatt szintén nő az iskolai kudarc esélye. A kiemelkedő képességű diákok felismerése és gondozása olyan tényező, amely hozzájárulhat – és hozzá is kell, hogy járuljon – az iskolaelhagyás visszaszorításához és a felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség arányának növekedéséhez, ami az Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája c. program egyik alapvető oktatási célkitűzése.

3.2   A kiemelkedő képességű diákok felismerése és tanulmányainak nyomon követése

3.2.1

A kiemelkedő képességek fejlesztésének javításához több különböző tényező szükséges: elsődleges felismerés, átfogó pszichopedagógiai és szociális értékelés a kiemelkedő képességek meglétének megerősítésére vagy cáfolására, végül pedig maga a fejlesztő foglalkozás, illetve tehetséggondozás, amely mind formális, mind nem formális oktatás keretein belül megvalósulhat.

3.2.2

Általánosan elfogadott, hogy jelentős számú kiváló képességű személy nem akad fenn a rostán. A szűrést már az óvoda befejezésétől kezdve vagy az alapfokú oktatás kezdetén el lehet végezni. Akárcsak a többi speciális nevelési igényű tanuló esetében, a korai felismerés a kiemelkedő képességűek esetében is elősegíti a megfelelő reagálást és fejlesztést, így elkerülhetők az esetleges későbbi kudarcok és iskolaelhagyás. Emiatt – bár a kiváló képességek felismerése későbbi oktatási szakaszokban, illetve életkorban is lehetséges – különös jelentősége van az esetlegesen kiemelkedő képességeket mutató diákok elsődleges felismerésének és pszichopedagógiai értékelésének.

3.2.3

A kiváló képességű tanulók elsődleges azonosítása általában azzal kezdődik, hogy a szülőknek vagy a tanítóknak feltűnik, hogy a gyermek kortársaihoz képest kiemelkedően teljesít, vagy időnként alkalmazkodási problémák mutatkoznak nála. Az első jelek észlelése, melyet aztán szakembereknek meg kell erősíteni vagy cáfolni, az alábbi mutatókon alapulhat:

Nyelvhasználat: a szókincs gazdagsága, pontos szóválasztás, összetett mondatszerkezetek alkalmazása.

Összetett és absztrakt fogalmak megértésének fejlettsége. Emellett gondolatok olyan szintű megfogalmazása és kifejtése, ami korosztályától nem várható el.

Kérdéseinek minősége. Szokatlan, eredeti, bonyolult vagy érettséget és átgondoltságot mutató kérdések.

Képes rendszerezett és összetett problémamegoldási stratégiák kialakítására.

A téma iránti érdeklődés esetén gyorsan és könnyen tanul.

igen kreatív magatartás az ötletek, a célok kitűzése és bizonyos problémák megoldása terén.

3.2.4

Az első életévekben (4-5 éves korig) nagyon óvatosan kell bánni egy gyermek kiemelkedő képességűvé nyilvánításával, mivel a korai érés vagy az iskolai teljesítmény szempontjából nagyon ösztönző családi környezet elhamarkodott diagnózist eredményezhet, amely nem feltétlenül tartós vagy pontos. Az ilyen esetekben érdemes újra megvizsgálni a helyzetet olyankor, amikor a kiváló képességek megszilárdulnak vagy ellenőrizni, hogy – épp ellenkezőleg – a gyermek teljesítménye nem közelít-e az átlagoshoz.

3.2.5

Hátrányos szociális körülmények között gyakori, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek vagy hiányosságok, vagy akár maga az iskola alacsony elvárásai miatt a jó képességek rejtve maradnak, illetve nehezebben manifesztálódnak. Ezt fontos szem előtt tartani, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok fejlesztésére, hogy az iskolában megkaphassák a szükséges figyelmet, ideértve az esetlegesen kiemelkedő képességekkel rendelkezők kiszűrését.

3.2.6

A kiváló képességű tanulók/fiatalok kapcsán kerülendők az alábbi sztereotípiák vagy várakozások:

nem szabad azt feltételeznünk, hogy a tehetséges gyermekek minden fejlődési területen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, érzelmileg érettek lesznek, erős önkontrollal rendelkeznek, függetlenek, felelősségteljesek, és megpróbálnak a tanáruk kedvére tenni.

Ne gondoljuk, hogy minden tantárgyból kiválóak lesznek. A tanárok gyakran elvárják, hogy a kiváló tanulók minden területen kiválóan teljesítsenek.

Ne gondoljuk, hogy a jó képességű gyerekek erősen motiváltak kitűnő iskolai eredmények elérésére, és bármely feladatot nagy odaadással és érdeklődéssel végeznek.

3.2.7

Ha a szülőknek vagy a tanároknak az a benyomásuk, hogy egy gyerek kiemelkedő képességű lehet, az előzetes szűrést bizonyos speciális értékelő eszközök felhasználásával, a pszichopedagógiai értékeléshez értő szakembereknek kell elvégezni, akiket az iskola tanárai segíthetnek. Az értékelésnek minél változatosabbnak és átfogóbbnak kell lennie, több területre ki kell terjednie (iskolai, társas, illetve családi környezet), ezenkívül sokféle információgyűjtési eszközt kell felhasználni, hogy családi és szociális háttértől függetlenül bármely diák esetében alkalmazni lehessen ezeket. Egy ilyen átfogó és sokoldalú értékelés alapján elkészíthető a végleges pszichopedagógiai jelentés, amely vagy megerősíti, vagy cáfolja a kiemelkedő képességek meglétét.

3.3   A kiváló képességű diákok tanítása

3.3.1

Ha a kiváló képességek megléte megerősítést nyert, az alábbi tényezők és körülmények segíthetik elő az érintett gyerekek megfelelő tanítását:

ösztönző légkör, amely előmozdítja a benne rejlő képességek kibontakozását,

autonómia és önkontroll,

a barátok és osztálytársak csoportjához tartozás érzése,

elfogadás és bizalom a gyermeket körül vevő emberek részéről,

a szükségleteinek és személyes tanulási ritmusának megfelelő oktatás,

rugalmas tanmenet, mely lehetővé teszi az egyes témákban való elmélyedést,

a rendes tananyagot kiegészítő ismeretforrásokhoz való hozzáférés,

a tanítás rugalmassá tétele az órarend, tevékenységek, források/eszközök, anyagok és tanulócsoportok tekintetében,

a tanuló részvétele a saját tanulási folyamatának megtervezésében.

3.3.2

A különféle pedagógiai modellek és oktatási rendszerek eltérően közelítik meg a kiváló képességű tanulók tanulási szükségleteinek kielégítését. Az ezzel kapcsolatban elfogadott intézkedések két csoportba oszthatók:

a)

Differenciált oktatás: egy iskolán belül homogén tanulócsoportok alkotása a képességek és a tanulási szint alapján.

b)

Inkluzív oktatás: a tanulócsoportok heterogének, és az iskola az egyes csoportokban jelen lévő különféle tanulók igényeihez igazított tanítási módszereket alkalmaz.

3.3.3

Napjainkban az Európai Unió különféle oktatási rendszereiben az inkluzív oktatás jelenti az uralkodó paradigmát. Ez azt jelenti, hogy az első tanítási szakaszokban igyekeznek közös oktatást nyújtani a tanulók számára olyan iskolai környezetben, amely figyelembe veszi a sokszínűséget, elkerülve, hogy túl korán homogén csoportokat alakítsanak ki. Ez a szemlélet összhangban van azzal, hogy egyes uniós tagállamokban a későbbi, nem kötelező oktatási szinteken, illetve a középfokú oktatás végeztének és az egyetemi éveknek a közeledtével egy-egy konkrét tehetség fejlesztését célzó programokat, vagy homogénebb tanulócsoportokat alakítanak ki a kiemelkedő képességű vagy jó tanulmányi eredményt elért diákok számára. A jelenlegi helyzet elemzése előrejelzi a valószínű jövőbeli tendenciát: a korai oktatási szakaszokban megmarad az inkluzív oktatás, a magasabb vagy nem kötelező oktatási szinteken pedig lehetőség nyílik homogén csoportok kialakítására.

3.3.4

A kiváló képességű diákok kapcsán az iskolák az alábbi konkrét oktatási intézkedéseket hozhatják. Ezek között vannak olyan általános intézkedések, melyek a diákok teljes körére alkalmazhatók:

Általános intézkedések.

Különféle nehézségi fokú tananyag leadása, rugalmas csoportképzés, differenciált tevékenységek és a rendes tananyag kibővítése.

A tananyag kiegészítése az egyes diákok motivációja és bizonyos témák iránti érdeklődése alapján, melyet maga a diák állít össze.

Kevésbé szokványos intézkedések. Ezek a tananyag adaptálásával járnak, kibővítve és/vagy gazdagítva azt egy adott diák számára: személyre szabott tananyag.

Rendkívüli intézkedések. Az egyes oktatási szakaszok és tanórák rugalmas kezelését, azaz lerövidítését jelentik: a diák idősebb tanulók csoportjába kerülhet. Nagyon ritkán élnek vele, a kiemelkedő képességű diákok mintegy 3 %-a esetében.

3.3.5

Az iskolán kívül a kiemelkedő képességű diákok rendszeres és szervezett, de az iskolai munkánál kevésbé szabályozott tevékenységekben vehetnek részt, ahol más iskolákba járó tehetséges gyerekekkel találkozhatnak. Ilyen tanórán kívüli tevékenységekből igen sok van, sokféle témában, Ezek állami, közigazgatási és uniós támogatást kaphatnának.

3.3.6

Ez a két fajta – formális és nem formális – oktatás nem zárja ki egymást. A kiemelkedő képességű gyerekek tanítása mindkét területen javításra szorul: saját iskolájukban, iskolaidőben, az egyedi támogatást igénylő gyerekek oktatásának mintájára, valamint kiegészítő és tanórán kívüli tehetséggondozás keretében, akár az iskolában, akár azon kívül.

3.3.7

A jelenleg még előttünk álló nagy feladat az iskolai tehetséggondozás jelentős javítása. Ennek előfeltétele a tanárok alap- és továbbképzésének javítása a tekintetben, hogy a diákok sokféleségére való odafigyelés általános keretén belül felismerjék a kiemelkedő képességű diákokat és külön foglalkozzanak velük.

3.3.8

Az Európai Unió ifjúságában, és különösen a rendkívül tehetséges fiatalokban rejlő potenciál felszabadítása nem csak az oktatási szektor feladata. Emellett olyan gazdaság- és szociálpolitikára is szükség van, amely már korai életszakaszban megfelelő foglalkozást és lehetőségeket nyújt az érintetteknek képességeik kiaknázásához. E tekintetben Európa létfontosságú feladat előtt áll: meg kell előznie, illetve akadályoznia, hogy a legtehetségesebbek a világ más tájain keressenek alkalmas helyet képességeik kamatoztatásához.

4.   A kiemelkedő képességű tanulók figyelemmel kísérése európai kontextusban

4.1   Áttekintés

4.1.1

Az utóbbi évek során több olyan tanulmány is született, amely igyekezett feltérképezni a kiemelkedő értelmi képességű személyekkel kapcsolatos helyzetet az egész Unió területén (4). Az alábbi információk szűrhetők le belőlük:

A tanulmányok általánosságban felhívják a figyelmet arra, hogy változtatni kell az iskolai gyakorlatokon, javítva a különféle diákok, köztük a kiemelkedő képességűek tanulási igényeinek kielégítését.

Az egyes országok oktatásügyi jogszabályai mind kitérnek a kiemelkedő képességű diákok létezésére, azzal kapcsolatban azonban, hogy ezek egyedi oktatási intézkedéseket igényelnek-e, jelentősek az eltérések.

A kiemelkedő képességek megállapításának kritériumai fokozatosan bővülnek. A kizárólag az intelligencia méréséhez kötődő hagyományos felfogás helyett most már a kreativitást és az eredetiséget mérő tesztek mellett a tanárok és a családok által készített, iskolai, szociális és családi jelentéseket is figyelembe veszik.

A kiemelkedő képességű diákokkal való foglalkozások között a nem formális oktatás keretében végzett, iskolán kívüli tevékenységek általában túlsúlyban vannak az iskolában, a tanórákon végzett tevékenységekkel szemben. Az egy-egy konkrét készséghez/tehetséghez kötődő (tudományos, technológiai, sport, zenei stb.) versenyek és vetélkedők gyakoribbak, mint az általában a kiemelkedő képességek fejlesztését célzó intézkedések.

A tanárok alap- és továbbképzésében a kiemelkedő képességek felismerése és fejlesztése területén még bőven van mit javítani.

4.2   Jogszabályok és oktatási intézkedések

4.2.1

Az Európai Unió minden országában vannak olyan, szakembereket és családokat tömörítő magánszervezetek, amelyek iskolán kívüli tevékenységeket szerveznek a tehetséges diákok képességeinek fejlesztése érdekében. Egyes országokban emellett az oktatási hatóságok által – vagy velük együttműködésben – szorgalmazott tevékenységek is vannak.

4.2.2

Az EU tagállamaiban a kiemelkedő képességű diákokra irányuló oktatási intézkedések közül az alábbiak említhetők meg:

Gyakorlatilag az összes uniós tagállam idevonatkozó jogszabályaiban szerepel olyan oktatási intézkedés, amely ezekre a diákokra vonatkozik. Néhány ország minden diákra vonatkozó, általános oktatási intézkedéseket határoz meg, anélkül hogy megkülönböztetné a kiemelkedő képességű vagy tehetséges gyerekeket a többiektől: a kiválóságot minden diákban keresik.

A legtöbb ország a különféle képességek alapján heterogén tanulócsoportokat állít össze, és igyekszik a csoporton belül differenciáltan kezelni a diákokat. Egyes országok homogén csoportokat állítanak össze a diákok képességei és tanulmányi eredménye alapján, bár néhányan csak a sport vagy a művészetek terén kiemelkedő diákok esetében élnek ezzel a lehetőséggel.

A legtöbb ország jogszabályai lehetőséget adnak a tanulmányok rugalmas vagy gyorsabb elvégzésére, azaz arra, hogy egy tanuló az életkorának megfelelőhöz képest magasabb osztályt végezzen, egységes kritériumrendszer azonban nem létezik ennek megvalósítására. Néhány tagállamban lehetőség van arra, hogy nagyon tehetséges középiskolás diákok részt vegyenek az egyetemeken szervezett projektekben és egyénre szabott kurzusokon.

4.3   Tanárképzés

4.3.1

A jelenlegi nehéz – és az oktatási rendszert is sújtó – gazdasági helyzet és a tanárok által mindennapi munkájuk során tapasztalt problémák ellenére javítani kellene a tanárok ezzel kapcsolatos speciális képzését, mind az alap-, mind a továbbképzésben.

4.3.2

Az Európai Unió tagállamainak többségének hivatalos tanárképzési tantervében valamilyen formában szerepel a kiemelkedő képességű gyerekek tanításával kapcsolatos speciális képzés; vagy konkrét tantárgyként, vagy a diákok sokféleségének kezeléséről szóló általános tananyag részeként.

4.3.3

Az állami szervek által kínált tanár-továbbképzési tantervekben ez a téma az uniós országok alig felében szerepel. E hivatalos továbbképzés mellett egyes magánintézmények is kínálnak ilyen képzést.

4.3.4

Összefoglalva: a kérdés uniós helyzetének elemzése alapján kialakult kép azt mutatja, hogy az alábbi területeken sokat lehet még javítani:

A kiemelkedő képességű diákokról a tanárokban élő kép javítására, e diákok jellemzőinek megismerésére, valamint kiszűrésükhöz és a velük való speciális foglalkozáshoz használt módszerekre irányuló tanári alap- és továbbképzés.

A tanárképzés során ki kell térni az alábbiakra: a humanizmus értékei, a multikulturalizmus kezelése, az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú felhasználása, valamint a kreativitás, az innováció és a kezdeményezőkészség ösztönzése.

A pszichopedagógiai értékelési eljárások, valamint a kiemelkedő értelmi képességű diákok felismerésében szerepet játszó szociális és családi tényezők egységesítése. A szűrést korán el kell végezni, de nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy későbbi oktatási szakaszokban, vagy – azok esetében, akik már munkába álltak – akár a munkahelyen is sor kerüljön rá.

A kiemelkedő értelmi képességekkel vagy egyéb rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező diákok tanításával kapcsolatos intézkedések megtervezése és végrehajtása mind az iskolában, mind pedig azon kívül, nem formális oktatási keretek között: bővített tanulási programok.

A kiemelkedő értelmi képességeket mutató személyek egész életen át tartó tanulását lehetővé tevő mechanizmusok és eljárások tervezése és végrehajtása, különösen az egyetemi tanulmányok kezdetén, illetve ezek során végig.

Kelt Brüsszelben, 2013. január 16-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON


(1)  A kiemelkedő képességekkel és iskolai kezelésükkel kapcsolatos tanulmányok közül az alábbiakat ajánljuk:

 

Martinez Torres, Mercé y Guirado, Angel (szerk.) Altas capacidades intelectuales. Pautas de actuación, orientación, intervención y evaluación en el período escolar [Kiemelkedő értelmi képességek – Iránymutatások az órai tevékenységekre, orientációra, támogatásra és értékelésre vonatkozóan], Barcelona, Editorial Graó, 2012.

 

Torrego, Juan Carlos. (szerk.), Alumnos con altas capacidades y aprendizaje cooperativo. Un modelo de respuesta educativa [Kiemelkedő képességű tanulók és kooperatív tanulás. Tanítási modell], Madrid, Fundación SM, 2012.

 

Pfeiffer, Stephen: Current perspectives on the identification and assessment of gifted students [A tehetséges diákok azonosításának és értékelésének aktuális perspektívái], In: Journal of Psychoeducational assessment, 2011.Wallace, B. y Erikson, G.: Diversity in Gifted Education. International perspectives on global issues [Sokféleség a tehetséges gyerekek nevelésében. Globális kérdések nemzetközi szemszögből], New York, Routledge, 2006.

 

Sternberg, R.J. y Davidson, J.E.: Conceptions of giftedness [Tehetségfelfogások], Cambridge University Press, 2005.

 

Sternberg, R J. (szerk.) Definitions and conceptions of giftedness [A tehetség fogalmai és felfogásai], Thousand Oaks, Corwin Press, 2004.

(2)  A legalaposabban vizsgált társadalmi csoport, az iskoláskorúak esetében a becslések a feléréshez alkalmazott mutatók függvényében 2-15 %-ra teszik a kiemelkedő képességűek arányát. A leghagyományosabb kritérium, az intelligenciahányados mérése esetében régebben a 130-as vagy annál magasabb IQ volt a referenciaszint, ebbe a körbe a népesség körülbelül 2 %-a tartozik bele. Manapság már elismerik, hogy ez a kritérium túlságosan szűk, és hogy a kiemelkedő képességek megállapításakor a szellemi képességek értékelése csak egy szempont a sok közül, amit figyelembe kell venni. Ezért a kiváló képesség fogalmát kiterjesztették más tényezőkre is, például a kreativitásra, az eredetiségre és az relációs, dedukciós és extrapolációs képességre is. Ezen újabb szemlélet alapján végzett becslések szerint a kiemelkedő képességűek aránya inkább 10 %, de még akár 15 % is lehet az össznépesség körében, jóllehet a szélesebb körben elfogadott becslések ezt az arányt 5-10 %-ra teszik. A téma alaposabb megismeréséhez ajánljuk Joseph Renzulli már klasszikusnak számító tanulmányait vagy az alábbi frissebb munkákat: Borland, J.H.: Myth 2: The gifted constitute 3 % to 5 % of the population, In: Gifted child quarterly, 53, 2009; Miraca, G.:Exceptionally gifted children, New York, Routledge, 2004; valamint Robson, D.: High IQ kids: collected insights, information and personal stories from the experts, Free spirit publishing, 2007.

(3)  Például a Madrid városa által szervezett, kiemelkedő képességű diákokat célzó tanulásfejlesztési programban a résztvevők aránya 1999 és 2012 között 70–30 % volt a fiúk javára, és ez évről évre alig változott. Erről a kérdésről lásd még: Pérez, L. Domínguez P. y Alfaro, E. (szerk.) Actas del Seminario: situación actual de la mujer superdotada en la sociedad [A tehetséges nők jelenlegi társadalmi helyzete], Madrid, Consejería de Educación, 2002.

(4)  A kiemelkedő képességű gyerekek tanításával kapcsolatos részletes uniós körképet az alábbi munkák adnak:

 

„La atención a los alumnos con altas capacidades en la Unión Europea” [A jó képességű tanulókra irányuló figyelem az Európai Unióban] In: De todo un poco (Madrid város kiváló képességű tanulókat célzó tanulásfejlesztési programjának éves kiadványa), 11. szám, 21–29. o., Madrid, 2009.

 

Gifted Learners. A survey of educational policy and provision (Tehetséges tanulók. Az idevonatkozó oktatáspolitika és rendelkezések áttekintése). Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért, 2009.

 

Eurydice (2006), „Specific Educations Measures to promote all Forms of Giftedness at School in Europe”. [Pedagógiai módszerek a különféle tehetségek gondozásához Európában]. Munkadokumentum. Brüsszel, Eurydice egység.

 

Monks, F.J., Pflüger, R, „Gifted Education in 21 European Countries: Inventory and Perspective” (A tehetséges tanulók oktatása 21 európai országban: helyzetfelmérés és kilátások), Nijmegeni Egyetem, 2005.


Top