Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012DC0429

    A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2011. évi végrehajtásáról

    /* COM/2012/0429 final */

    52012DC0429

    A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2011. évi végrehajtásáról /* COM/2012/0429 final */


    A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

    az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2011. évi végrehajtásáról

    Előszó

    E jelentés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] 17. cikkének (1) bekezdése alapján készült a 2011. évre vonatkozóan, és a mellékletben összefoglalt statisztikai adatokra támaszkodik.

    E statisztikai adatok a kérelmek számát jelzik, nem pedig a kért dokumentumok számát. A gyakorlatban a kérelmek irányulhatnak egyetlen dokumentumra, vagy egy adott eljárás összes ügyiratára is. A statisztikai adatok az adott kérelem benyújtásának idején nyilvánosan elérhető dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmeket nem tartalmazzák.

    1.           A 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata

    1.1.        Az Európai Bizottság által az 1049/2001/EK felülvizsgálatára benyújtott két különböző javaslat tekintetében még mindig zajlik az intézményközi mérlegelés. A rendelet átdolgozására irányuló első javaslat, amelyet a Bizottság 2008. április 30-án nyújtott be, számos jelentős módosítást vezetett be, egyértelműsítve az 1049/2001/EK rendelet értelmezését. A második javaslatot 2011. március 21-én nyújtotta be a Bizottság azzal a céllal, hogy az 1049/2001/EK rendeletet hozzáigazítsák a Lisszaboni Szerződés alaki követelményeihez azáltal, hogy a rendelet intézményi hatályát kibővítik valamennyi uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre, néhány korlátozással a Bíróság, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank tekintetében.

    1.2.        Az Európai Parlament az első olvasatot követően 2011. december 15-én fogadta el a két javaslattal kapcsolatos álláspontját, 63 módosítást javasolva. A Tanács dán elnöksége mérlegelte a jogalkotási folyamat továbbvitelének különböző lehetőségeit annak érdekében, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között megállapodás szülessen.

    2.           Nyilvántartások és internetes oldalak

    2.1.        A 2011-es év folyamán 19 956 új dokumentumot vettek fel a bizottsági dokumentumok nyilvántartásába (lásd a mellékletben szereplő táblázatot).

    2.2.        Az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak éves jelentéseiben meg kell adnia a birtokában lévő azon dokumentumok számát, amelyek a rendelet 9. cikkének (1) bekezdésének meghatározása[2] szerint „minősített” dokumentumok, és ezért nem vették fel őket a nyilvántartásba. A Bizottság nyilvános nyilvántartása a COM, C, OJ, PV és SEC jelzésű dokumentumokra terjed ki 2011 végéig. 2011-ben a Bizottság nem hozott létre és nem kapott a fenti dokumentumtípusokba tartozó minősített dokumentumokat.

    2.3.        Az alábbi táblázat ismerteti az EUROPA szerver „Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés” elnevezésű weboldalának látogatottságára vonatkozó 2011. évi adatokat:

    || Látogatók száma || Látogatások száma || Letöltött oldalak

    Összesen || 41,408 || 46,191 || 425,434

    Havi átlag || 3,451 || 3,849 || 35,453

    3.           A többi intézménnyel való együttműködés a rendelet alapján

    A rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti intézményközi bizottság 2011-ben nem tartott ülést. A három intézmény (az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság) között igazgatási szinten rendszeres volt a kapcsolattartás a rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

    4.           A hozzáférési kérelmek elemzése

    4.1.        2011-ben a hozzáférésre irányuló kérelmek mennyisége a kezdeti szakaszban viszonylag stabil volt, a kérelmek száma csupán enyhén növekedett (2011-ben 6447, míg 2010-ben 6361), és az 1049/2001/EK rendeleten alapuló válaszok számában még kisebb csökkenés is mutatkozott (2011-ben 6055, míg 2010-ben 6127).

    4.2.        A megerősítő szakaszt illetően a beérkezett kérelmek száma közel 9 %-kal csökkent (2011-ben 165 új megerősítő kérelem érkezett, összevetve a 2010-ben kapott 181 kérelemmel). A megerősítő kérelmekre adott válaszok teljes száma közel állt a beérkezett kérelmek számához (2011-ben 162 ügyet, 2010-ben pedig 150 ügyet zártak le.) Ezek közül 144 válasz (89 %) az 1049/2001/EK rendelet alapján a dokumentumokhoz való hozzáférést megerősítő határozat volt. Számuk 2011-ben 18 %-kal nőtt 2010-hez képest, amikor 122 ilyen határozatot adtak ki.

    4.3.        2011-ben az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz érkezett a legtöbb első kérelem (7,8 %), majd szorosan ezt követte a Versenypolitikai Főigazgatóság az első kérelmek 6,99 %-ával, valamint az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság 6,96 %-kal. Érdemes megemlíteni a megnövekedett érdeklődést a nemrég átszervezett ágazatok iránt, hiszen négy új főigazgatóság vette át a korábbi két főigazgatóság helyét: ezek a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság és az Energiaügyi Főigazgatóság (amelyek a Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság helyébe léptek), valamint a Környezetvédelmi Főigazgatóság és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (amelyek a Környezetvédelmi Főigazgatóság szerepét vették át).

    Az EU külkapcsolatai ugyan átkerültek az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálat hatáskörébe, 2011-ben ez még nem mutatkozott a Bizottság statisztikájában, mivel annak nyilvántartásai továbbra is lefedték az 1049/2001/EK rendelet szerinti kérelmek jelentős részét.

    4.4.        A tudományos körök ismét a kérelmezők legaktívabb csoportjának bizonyultak, az első kérelmek 25,73 %-át benyújtva. Ahogy a korábbi években is, e csoportot az ügyvédi irodák (11,30 %) és a kérelmek teljes számának 8,59 %-át benyújtó civil társadalmi szervezetek (nem kormányzati szervezetek, érdekcsoportok) követik. A kérelmek 34,78 %-a esetében a társadalmi-szakmai háttér nincs meghatározva.

    4.5.        Az első kérelmek földrajzi megoszlása szintén hasonló az előző évek adataihoz, és a legnagyobb arányban Belgiumból érkező kérelmek száma (21,42 %) enyhén nőtt. Majdnem azonos számú kérelem érkezett Olaszországból és Németországból (12,37 % , illetve 12,27 %). Nem volt más olyan tagállam, ahonnan 10 %-nál magasabb arányban nyújtottak volna be kérelmeket. A legnagyobb számban a nagy népességgel rendelkező tagállamokból – Franciaországból, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Lengyelországból érkeztek kérelmek. A 12 „új”tagállamból érkező kérelmek aránya továbbra is valamivel alacsonyabb a „régi” tagállamok azonos arányánál.

    5.           A hozzáférési jogra vonatkozó kivételek alkalmazása

    5.1.        2011-ben az első fokon teljes mértékben elutasított kérelmek aránya majdnem azonos az előző évivel (2011-ben 12,17 %, míg 2010-ben 12,47 %). Öt ügyből négyben teljes hozzáférést biztosítottak (80,20 %, összevetve a 2010. évi 82,16 %–kal), miközben a részlegesen hozzáférhetővé tett dokumentumok aránya kis mértékben növekedett a korábbi évekhez viszonyítva, elérve a 7,63 %-ot (a 2010. évi 5,37 %-hoz képest).

    5.2.        Továbbra is stabil maradt azon ügyek száma, amelyekben a megerősítő kérelmet követve a Bizottság megváltoztatta a szolgálatai álláspontját azáltal, hogy teljes mértékben hozzáférhetővé tette a korábban elutasított dokumentumokat (14,58 % a 2010. évi 15,57 %-hoz képest). Kevesebb olyan ügy volt azonban, amelyek esetében az elutasítást teljes mértékben megerősítették, és sokkal több ügyben szélesebb körű hozzáférést engedélyeztek a megerősítő kérelmet követően.

    5.3.        A Bizottság döntéshozatali eljárásának védelme (4. cikk (3) bekezdése) ugyan az előző évvel összehasonlítva viszonylag kisebb százalékot képvisel a kérelem elutasításának indokai között (25,73 % a 2010. évi 26,42 %-hoz képest), a leggyakrabban hivatkozott kivételek sorrendjében elsőként szerepel, megelőzve az olyan kivételt, mint az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja (4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése), amely tavaly közel 5 %-kal esett, az ügyek 21,9 %-át jelentve (2010-ben ez 26,63 % volt).

    5.4.        Növekvő tendencia vehető észre a kereskedelmi érdekek (16,83 % a 2010. évi 11,84 %-hoz képest) és a nemzetközi kapcsolatok védelme (12,02 % a 2010. évi 9,83 %-hoz viszonyítva) tekintetében.

    5.5.        A hozzáférési kérelem elutasításának megerősítésekor a legfőbb indokok – ahogy a korábbi években is – a vizsgálatok céljának védelme volt (32,68 %, míg 2010-ben 32 %).

    – A Bizottság döntéshozatali eljárásának védelmére az ügyek 19,33 %-ában hivatkoztak (ami azonos a 2010. évi százalékkal), ez a szám azonban halmozott eredmény, amely a folyamatban lévő döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó ügyek számában mutatkozó növekedésből (15,33 % az előző évi 11,33 %-hoz képest) és a döntéshozatal utáni, belső használatra szánt véleményeket érintő ügyek számának ezzel párhuzamos csökkenéséből adódik (4 % a 2010. évi 8 %-kal összevetve).

    – Fontos növekedés észlelhető a személyiség és a magánszemély becsületének védelmét illetően (20,67 % a 2010. évi 9,33 %-hoz képest). Másrészt a kereskedelmi érdekek védelmére viszonylag kevesebb alkalommal hivatkoztak az előző évhez képest (14,1 %, összevetve a 2010. évi 16,67 %-kal), a bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelmére vonatkozó kivételre pedig még kevesebbszer (1,33 % az előző évi 10 %-hoz képest).

    6.           Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszbeadványok

    6.1.        Az ombudsman 2011-ben az alábbi 17 panaszt zárta le a dokumentumokhoz való hozzáférési kérelmek bizottsági elbírálásával kapcsolatban:

    1 ügy, amelyet hivatali visszásság megállapítása nélkül zárt le

    1735/2010/MHZ ||

    8 ügy, amelyet kritikai és/vagy egyéb megjegyzéssel zárt le

    56/2007/PB || 3196/2007/(BEH)VL || 1633/2008/DK || 1294/2009/TN

    271/2010/GG || 1403/2010/GG || 2073/2010/AN || 339/2011/AN

    8 ügy, amelyet további intézkedés nélkül zárt le

    715/2009/ANA || 1861/2009/(JF)AN || 1051/2010/BEH || 1109/2010/VL

    1577/2010/GG || 1581/2010/(FS)GG || 2609/2010/BEH || 2691/2010/(VL)GG

    6.2.        Az év folyamán az ombudsman 10 olyan új vizsgálatot indított, ahol a panasz tárgya első vagy másodsorban a dokumentumokhoz való hozzáférés volt. Ez jelentősen kevesebb, mint 2010-ben, amikor 22 vizsgálatot indítottak meg.

    7.           Bírósági felülvizsgálat

    Ahogy az előző évben is, 2011-ben jelentős számú új határozat született[3].

    7.1.        A Bíróság a My Travel ügyben a fellebbezési eljárás során egy fontos ítéletet hozott[4]. Megerősítette, hogy a nem jogalkotási kérdéssel kapcsolatos belső dokumentumok esetében, amelyekről már határozatot fogadtak el, a döntéshozatali eljárás és a jogi tanácsadás védelmére vonatkozó kivételekre hivatkozáskor bizonyítási kötelezettség áll fenn.

    7.2.        A Törvényszék a hozzáférési joghoz kapcsolódóan 6 ítéletet hozott:

    A T-362/08 IFAW kontra Bizottság ügyben 2011. január 13-án hozott ítélet || A T-250/08. sz., Batchelor kontra Bizottság ügyben 2011. május 24-én hozott ítélet || A T-109/05. és T-444/05. sz., Navigazione Libera del Golfo kontra Bizottság egyesített ügyekben 2011. május 24-én hozott ítélet

    A T-161/04, V. Jordana kontra Bizottság ügyben 2011. július 7-én hozott ítélet || A T-29/08. sz., LPN kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítélet || A T-437/08 CDC kontra Bizottság ügyben 2011. december 15-én hozott ítélet

    A Batchelor ügyben és az IFAW II ügyben hozott ítéleteiben a Bíróság jelentősen pontosította a az egy adott tagállamból származó, de a Bizottság birtokában lévő dokumentumok közzététele elleni tagállami kifogások értékelésének mikéntjét.

    A Navigazione Libera del Golfo ügyben a Törvényszék megsemmisítette a Bizottság azon határozatát, amely a Svédország kontra Bizottság (IFAW I) ügyben hozott bírósági ítélet előtt született, és amelyben a tagállam kifogására hivatkoztak az adott tagállamból származó dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásának minden további indoklása nélkül.

    A Jordana ügyben hozott ítéletében a Bíróság pontosította, hogy a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja egy oszthatatlan rendelkezés, és amely megköveteli, hogy a magánélet és a magánszemély becsülete esetleges sérelmét mindig a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal, különösen a 45/2001 rendelettel összhangban vizsgálják és értékeljék.

    Az LPN ügyben a Bíróság megerősítette azon általános vélelem fennállását, amely szerint a kötelezettségszegési eljárás során a dokumentumainak hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sérti a vizsgálat céljainak védelmét mindaddig, míg az eljárás folyamatban van.

    Legvégül, a CDC ügyben hozott ítéletében a Bíróság úgy határozott, hogy a vizsgálatok céljainak védelmére nem lehet hivatkozni a dokumentumok listájához való hozzáférés elutasításakor.

    Három olyan további ügyet kell megemlíteni, amelyeket töröltek a nyilvántartásból, mivel a felperes elállt a keresettől:

    A T-88/11. sz. BIA Separations kontra Bizottság ügy || A T-14/11. sz. Timab Industries és CFPR kontra Bizottság ügy || A T-399/07. sz. Basell Polyolefine kontra Bizottság ügy

    7.3.        A Bíróság öt ügyben úgy határozott, hogy nem hoz ítéletet, tehát elrendelte azok törlését a nyilvántartásból.

    T-411/09. sz. Terezakis kontra Bizottság ügy || T-291/10. sz. Anne Martin kontra Bizottság ügy || T-395/10. sz. Stichting Corporate Europe Observatory kontra Bizottság ügy

    T-120/10. sz. ClientEarth és társai kontra Bizottság ügy || T-449/10. sz. ClientEarth és társai kontra Bizottság ügy ||

    7.4.        2010-ben a Bizottság 1049/2001/EK rendelet alapján hozott határozatai ellen 15 újabb keresetet indítottak:

    T-603/11. sz. Ecologistas en Acción-CODA kontra Bizottság ügy || T-545/11. sz. Stichting Greenpeace Nederland és PAN Europe kontra Bizottság ügy || T-534/11. sz. Schenker kontra BIzottság ügy

    T-516/11. sz. MasterCard és társai kontra Bizottság ügy || T-480/11. sz. Technion - Israel Institute of Technology and Technion Research & Development kontra Bizottság ügy || T-362/11. sz. Stichting Greenpeace Nederland és PAN Europe kontra Bizottság ügy

    T-341/11. sz. Ecologistas en Acción-CODA kontra Bizottság ügy || T-330/11. sz. MasterCard és társai kontra Bizottság ügy || T-278/11. sz. ClientEarth és társai kontra Bizottság ügy

    T-211/11. sz. Timab Industries és CFPR kontra Bizottság ügy || T-111/11. sz. ClientEarth kontra Bizottság ügy || T-93/11. sz. Stichting Corporate Europe Observatory kontra Bizottság ügy

    T-14/11. sz. Timab Industries és CFPR kontra Bizottság ügy || T-88/11. sz. BIA Separations kontra Bizottság ügy || T-447/11. sz. Catinis kontra Bizottság ügy

    7.5.        Emellett három újabb fellebbezést nyújtottak be a Bírósághoz a Törvényszék végzéseivel/ítéleteivel szemben.

    C-208/11P. sz. Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ügy || C-554/11P. sz. Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ügy || Case C-135/11 P. sz. IFAW Internationaler Tierschutz-Fonds kontra Bizottság ügy

    8.           Következtetések

    A kilenc éven át tartó folyamatos növekedést követően a Bizottsághoz beküldött hozzáférésre irányuló kérelmek száma 2010-ben és 2011-ben azonos szinten maradt. Évi közel 6500 kérelemmel az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve közül a Bizottság kezelte messze a legtöbb hozzáférésre irányuló kérelmet.

    A kérelmek mennyiségének e stabilizációja azt jelezheti, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés joga jelentős mértékben tudatosult az európai polgárokban, a civil társadalomban és a gazdasági szereplőkben. A Lisszaboni Szerződés szellemében az ilyen tudatosság előkészíti a terepet a fokozottabb nyilvános vitákhoz és a nyilvánosság nagyobb szerepvállalásához az európai politikák formálásában.

    Másrészt ahogy a Bizottság fokozatosan növeli a dokumentumok és információk proaktív nyilvánossá tételét a nyilvántartások és honlapok révén, úgy csökken az igény a dokumentumokhoz való hozzáférés kérelmezésére.

    Nagy mértékben sikerült elérni az aktív átláthatóságot a jogalkotási tevékenység tekintetében. A hozzáférésre irányuló kérelmek jelentős része, és szinte valamennyi megerősítő kérelem az uniós jog alkalmazásának nyomon követése terén végzett bizottsági tevékenységeket érinti. E kérelmeket az érintett vizsgálatokkal párhuzamosan kell kezelni. Az ilyen ügyekben a Bizottságnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt tevékenységei átláthatósága, valamint az egyéb olyan jogok védelme között, amelyeket a jog és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata garantál.

    MELLÉKLET

    Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó statisztikák

    1.           A nyilvántartásba vett dokumentumok száma

    || COM || C || OJ || PV || SEC || Összesen

    2011 || 2414 || 14025 || 131 || 93 || 3293 || 19956

    Első kérelmek

    2.           A beérkezett és elbírált kérelmek

    || 2009 || 2010 || 2011

    Beérkezett kérelmek || 5401 || 6361 || 6477

    Válaszok[5],[6] || 6636 || 7148 || 7075

    Az 1049/2001/EK rendelet alapján adott válaszok || 5055 || 6127 || 6055

    3.           Eredmények

                || 2009 || 2010 || 2011

    Szám || % || Szám || % || Szám || %

    Hozzáférés megadása || 4258 || 84,23 || 5034 || 82,16 || 4856 || 80,20

    Hozzáférés megtagadása || 589 || 11,65 || 764 || 12,47 || 737 || 12,18

    Részleges hozzáférés || 208 || 4,11 || 329 || 5,37 || 462 || 7,62

    Összesen || 5055 || 100 || 6127 || 100 || 6055 || 100

    Megerősítő kérelmek

    4.           A beérkezett és elbírált kérelmek

    || 2009 || 2010 || 2011

    Beérkezett kérelmek || 140 || 181 || 165

    A kérelmekre adott válaszok || 134 || 152 || 162

    A megerősítő kérelmekre vonatkozóan az 1049/2001/EK rendelet alapján hozott határozatok || 120 || 122 || 144

    5.           Eredmény

    || 2009 || 2010 || 2011

    Szám || % || Szám || % || Szám || %

    Megerősítés || 27 || 22,50 || 61 || 50 || 61 || 42,36

    Részleges felülvizsgálat || 33 || 27,50 || 42 || 34,43 || 62 || 43,05

    Teljes felülvizsgálat || 60 || 50 || 19 || 15,57 || 21 || 14,58

    Összesen || 120 || 100 || 122 || 100 || 144 || 100

    (1) Az elutasítások megoszlása az alkalmazott kivétel szerint (%)

    6.           Első kérelmek

    || 2009 || 2010 || 2011

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése – A közbiztonság védelme || 1,36 || 1,94 || 2,40

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése – Védelmi és katonai ügyek védelme || 0,54 || 0,14 || 0,39

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése – A nemzetközi kapcsolatok védelme || 8,17 || 9,83 || 12,02

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése – A pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika védelme || 2,09 || 2,15 || 1,88

    A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A személyiség és a magánszemély becsületének védelme || 6,99 || 9,76 || 8,90

    A 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése – A kereskedelmi érdekek védelme || 13,99 || 11,84 || 16,83

    A 4. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdése – A bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelme || 9,81 || 7,32 || 6,76

    A 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme || 27,61 || 26,63 || 21,90

    A 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése – Döntéshozatali eljárás, még nem született határozat || 17,80 || 16,80 || 17,15

    A 4. cikk (3) bekezdésének második albekezdése – Döntéshozatali eljárás, már született határozat: az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott állásfoglalások || 7,81 || 9,62 || 8,58

    4.5. tagállami / harmadik felek részéről történő elutasítás || 3,81 || 3,94 || 3,18

    Összesen || 100 || 100 || 100

    7.           Megerősítő kérelmek

    || 2009 || 2010 || 2011

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése – A közbiztonság védelme || 2,55 || 2,67 || 1,33

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése – Védelmi és katonai ügyek védelme || 0 || 0 || 2,00

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése – A nemzetközi kapcsolatok védelme || 4,38 || 6,67 || 4,67

    A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése – A pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika védelme || 3,28 || 3,33 || 3,34

    A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A személyiség és a magánszemély becsületének védelme || 14,23 || 9,33 || 20,67

    A 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése – A kereskedelmi érdekek védelme || 17,52 || 16,67 || 14,66

    A 4. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdése – A bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelme || 5,47 || 10 || 1,33

    A 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme || 25,91 || 32 || 32,68

    A 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése – Döntéshozatali eljárás, még nem született határozat || 12,77 || 11,33 || 15,33

    A 4. cikk (3) bekezdésének második albekezdése – Döntéshozatali eljárás, már született határozat: az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott állásfoglalások || 13,87 || 8 || 4,00

    4.5. Tagállami elutasítás || - || - || -

    Összesen || 100 || 100 || 100

    A kérelmek megoszlása

    8.           A kérelmezők társadalmi és foglalkozási helyzete szerint (%)

    || 2009 || 2010 || 2011

    Tudományos körök || 21,29 || 23,24 || 25,73

    Ügyvédek || 10,24 || 10,69 || 11,30

    Civil társadalom (érdekcsoportok, ipar, nem kormányzati szervek stb.) || 9,85 || 8,18 || 8,59

    Hatóságok (az EU-intézményeken kívül) || 7,33 || 13,56 || 8,20

    Egyéb EU-intézmények || 3,77 || 8,32 || 8,15

    Újságírók || 2,02 || 3,35 || 3,25

    Nincs meghatározva || 45,5 || 32,68 || 34,78

    Összesen || 100 || 100 || 100

    9.           A kérelmezők országa szerint (%)

    || 2009 || 2010 || 2011

    Belgium || 18,26 || 17,95 || 21,42

    Olaszország || 7,18 || 8,85 || 12,37

    Németország || 16,61 || 16,62 || 12,27

    Franciaország || 8,01 || 9,05 || 8,90

    Egyesült Királyság || 6,23 || 7,24 || 8,59

    Spanyolország || 6,27 || 6,86 || 7,16

    Hollandia || 5,45 || 4,43 || 4,18

    Lengyelország || 2,86 || 2,76 || 2,68

    Luxemburg || 1,71 || 1,99 || 2,12

    Dánia || 1,63 || 2,02 || 2,11

    Svédország || 2,13 || 2,18 || 1,81

    Finnország || 0,78 || 0,81 || 1,57

    Ausztria || 1,98 || 2,08 || 1,38

    Portugália || 1,61 || 1,16 || 1,15

    Görögország || 1,06 || 1,22 || 1,10

    Írország || 0,72 || 1,49 || 1,02

    Magyarország || 0,70 || 0,89 || 0,96

    Cseh Köztársaság || 1,11 || 4,23 || 0,93

    Bulgária || 0,56 || 0,69 || 0,93

    Románia || 0,93 || 1,11 || 0,87

    Szlovákia || 0,50 || 0,56 || 0,56

    Litvánia || 0,35 || 0,31 || 0,42

    Szlovénia || 0,39 || 0,52 || 0,31

    Ciprus || 0,20 || 0,20 || 0,25

    Észtország || 0,17 || 0,09 || 0,19

    Lettország || 0,06 || 0,13 || 0,15

    Málta || 0,30 || 0,22 || 0,12

    EU-n kívüli európai országok || 0,83 || 0,50 || 0,40

    Észak-Amerika || 0,37 || 0,11 || 0,23

    Ausztrália és Új-Zéland || 0,07 || 0,09 || 0,03

    Afrika || 0,20 || 0,05 || 0,02

    Dél-Amerika || 0,09 || 0,05 || 0,02

    Ázsia || 0,19 || 0,04 || 0,06

    Nincs meghatározva || 10,57 || 3,49 || 3,73

    Összesen || 100 || 100 || 100

    10.         Az érintett terület szerint (%)

    Főigazgatóság /Szolgálat || 2009 || 2010 || 2011

    SG – Főtitkárság || 10,10 || 11,64 || 10,12

    TAXUD – Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság || 6,20 || 5,30 || 7,80

    COMP – Versenypolitikai Főigazgatóság || 7,03 || 9,07 || 6,99

    SANCO – Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság || 4,69 || 5,44 || 6,96

    ENV – Környezetvédelmi Főigazgatóság[7] || 8,37 || 4,86 || 6,37

    ENER – Energiaügyi Főigazgatóság || - || 2,91 || 5,86

    MARKT – Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság || 7,27 || 6,14 || 5,72

    ENTR – Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság || 4,55 || 4,48 || 4,84

    HOME – Belügyi Főigazgatóság || - || 1,63 || 4,74

    TRADE – Kereskedelmi Főigazgatóság || 2,08 || 3,06 || 3,47

    DEVCO – EuropeAid Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság (korábban DEV + AIDCO) || 2,75 || 2,77 || 3,30

    MOVE – Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság || - || 3,13 || 3,02

    SJ – Jogi Szolgálat || 1,80 || 2,68 || 2,76

    AGRI – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || 4,07 || 3,15 || 2,62

    JUST – Jogérvényesülési Főigazgatóság (korábban JLS) [8] || 7,74 || 6,75 || 2,54

    RELEX – Külkapcsolati Főigazgatóság[9] || 2,25 || 3,29 || 2,39

    HR – Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság + OIB + OIL – a Brüsszeli és a Luxembourgi Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal + PMO – Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal RTD – Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, JRC – Közös Kutatóközpont || 3,15 || 2,29 || 2,34

    REGIO – Regionális Politikai Főigazgatóság || 3,67 || 3,06 || 2,29

    CLIMA – Éghajlatpolitikai Főigazgatóság || - || 1,21 || 2,22

    INFSO – Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság || 2,29 || 1,79 || 1,98

    EMPL – A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága || 3,28 || 2,74 || 1,64

    ECFIN – Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság || 1,87 || 2,32 || 1,57

    RTD – Kutatási és Innovációs Főigazgatóság + JRC – Közös Kutatóközpont || 1,74 || 1,82 || 1,27

    COMM – Kommunikációs Főigazgatóság || 0,41 || 0,74 || 1,26

    EAC – Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság || 1,44 || 1,13 || 1,05

    ELARG – Bővítési Főigazgatóság || 1,74 || 1,47 || 1,04

    BUDG – Költségvetési Főigazgatóság || 1,07 || 1,24 || 1,02

    MARE – Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság || 0,79 || 0,66 || 0,95

    OP – Az Európai Unió Kiadóhivatala || 0,19 || 0,19 || 0,37

    ECHO – Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága || 0,24 || 0,28 || 0,33

    OLAF – Európai Csalás Elleni Hivatal || 0,24 || 0,27 || 0,25

    EPSO –Európai Személyzeti Felvételi Hivatal || 0,26 || 0,14 || 0,23

    ESTAT – Eurostat || 0,11 || 0,31 || 0,20

    DGT – Fordítási Főigazgatóság || 0,13 || 0,36 || 0,14

    CAB – A biztosok kabinetjei || 0,30 || 0,28 || 0,11

    BEPA – Európai Szakpolitikai Tanácsadó Iroda || 0,06 || 0,03 || 0,11

    DIGIT – Informatikai Főigazgatóság || 0,07 || 0,09 || 0,09

    IAS – Belső Ellenőrzési Szolgálat || 0,02 || 0,09 || 0,05

    SCIC – Tolmácsolási Főigazgatóság || 0,02 || 0,08 || 0,00

    TREN – Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság[10] || 8,02 || 1,10 || -

    Összesen || 100 || 100 || 100

    [1]               HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

    [2]               „A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, az érintett intézmény szabályainak megfelelően "TRÈS SECRET/TOP SECRET", "SECRET" vagy "CONFIDENTIEL" minősítésű dokumentumok, amelyek védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállama alapvető érdeke a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó területeken, nevezetesen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben” (a 9. cikk (1) bekezdése).

    [3]               Az alább felsorolt egyes ügyekre vonatkozóan részletesebb információk találhatók az alábbi internetcímen: http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=en

    [4]               A C-506/08 P sz. Svédország/My Travel kontra Bizottság ügyben 2011. július 21-én hozott ítélet.

    [5]               Kérjük, vegye figyelembe, hogy egyetlen kérelem több dokumentumra is irányulhat, ezért több különböző választ tehet szükségessé;

    [6]               Kérjük, vegye figyelembe, hogy a „Válaszok” rovat adatai magukba foglalják az 10498/2001/EK rendelet hatályán kívüli válaszokat, így például a 45/2001/EK rendelet alapján adott válaszokat is;

    [7]               Kérjük vegye figyelembe, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság 2010-ben Környezetvédelmi Főigazgatósággá és Éghajlatpolitikai Főigazgatósággá alakult át.

    [8]               Kérjük vegye figyelembe, hogy a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága 2010-ben Jogérvényesülési Főigazgatósággá és Belügyi Főigazgatósággá alakult át.

    [9]               Kérjük vegye figyelembe, hogy a Külkapcsolati Főigazgatóság tevékenységét 2011. január 1-jétől az Európai Külügyi Szolgálat vette át;

    [10]             Kérjük vegye figyelembe, hogy az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság 2010-ben Energiaügyi Főigazgatósággá és Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósággá alakult át.

    Top