52012DC0427

I. Bevezetés

Négy évvel a jogi alapok[1] elfogadása után eljött az idő az Európai Migrációs Hálózat (EMH) által elért előrehaladás értékelésére, és a további fejlődés irányának átgondolására, részint a 2013. utáni időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel összefüggésben.

A hivatalosan a 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott EMH[2] célja, hogy a migrációval és a menekültekkel kapcsolatban naprakész, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információt nyújtson, amely segítséget nyújt az európai uniós politikaalkotáshoz ezeken a területeken. Ezt az EMH egy, az Európai Bizottság által koordinált többszintű hálózaton keresztül valósítja meg, két szolgáltató támogatásával, és az egyes tagállamokban,[3] valamint Norvégiában[4] létrehozott EMH nemzeti kapcsolattartó pontokkal (NKP) együttműködve, akik nagyszámú érintett részvételével nemzeti hálózatokat hoznak létre. Újabb fejlemény, hogy Horvátország már részt vesz megfigyelőként a Hálózatban.[5] Az EMH más fontos uniós és nemzetközi testületekkel történő együttműködés révén uniós szinten is folytat hálózati tevékenységet. Az EMH tevékenységével kapcsolatban a kormányzótestület nyújt politikai iránymutatást, melyet az Európai Bizottság elnököl, és amely valamennyi résztvevő tagállam egy-egy képviselőjéből, valamint Dánia, Norvégia és az Európai Parlament által küldött megfigyelőkből áll.

II. AZ EMH tevékenységei

Céljai elérése érdekében az EMH sokféle tevékenységet folytat, melyek mindegyike szerepel az EMH kormányzótestülete által jóváhagyott, és a Bizottság által elfogadott éves munkaprogramban.[6] Jelenleg ilyenek:

· Az éves szakpolitikai jelentések, melyek a politikaformálóknak nyújtanak tájékoztatást a legfontosabb politikai és jogalkotási (ideértve az uniós) fejleményekről, valamint a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos nyilvános vitákról, a lehetséges mértékben itt szerepeltetve a fontos statisztikákat is. E jelentéseket felhasználják a Bizottság a bevándorlásról és a menekültügyről szóló éves jelentéseihez is;[7]

· Eseti kérdőívek, melyek révén konkrét alkalmi kérdésekben lehet gyorsan összehasonlítható információkat szerezni. Ezeket a Bizottság vagy valamely EMH NKP kezdeményezheti, a válaszadás jellemzően legfeljebb négy hétig tart;[8]

· A politikák szempontjából fontos témákban készült tanulmányok. Jellemzően évente készül egy fő tanulmány, amely egy közép- vagy hosszútávon fontos témát fejt ki és elemez részletesen, ideértve a lehetséges jövőbeli ügyek behatárolását is, valamint legfeljebb három fókusztanulmány, melyek a sürgetőbb, rövidtávú politikai szükségletekre reagálnak;[9]

· EMH tájékoztatások, melyek a politikaformálók számára tömören összefoglalják például a tanulmányok vagy az eseti vizsgálatok főbb megállapításait egy meghatározott témában;

· EMH Közlemények, melyek naprakész információkat tartalmaznak az uniós és tagállami szintű aktuális és közelmúltbeli fejleményekről meghatározott témákban, különösen a politikaformálók számára, ideértve a legújabb, elsősorban az Eurostattól származó statisztikákat;[10]

· EMH szójegyzék és fogalomtár; a szójegyzék több, mint 300 terminust tartalmaz, melyek fordítása az uniós vívmányokon alapszik. A szójegyzék az ott szereplő terminusok és meghatározások használata és egyértelművé tétele révén többek között előmozdítja a tagállamok összehasonlíthatóságát, a fogalomtár pedig koherens, strukturált eszközként szolgál összehasonlítható dokumentumok katalogizálásához és kereséséhez valamely meghatározott témában.

· Az EMH állapotjelentések, melyek az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére számolnak be az EMH folyamatban lévő tevékenységeiről és az általa készített termékekről;[11]

· Az uniós bevándorlási portál[12] frissítései, melyek célja annak biztosítása, hogy a tagállamok bevándorlási politikáival és eljárásaival[13] kapcsolatos információk naprakészek legyenek. A tagállamok jogalkotási szerveinek megértése, illetve az ezekhez fűződő kapcsolatai révén az EMH megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy gyors frissítésekkel biztosítsa az uniós bevándorlási portál időszerűségét;

· Hálózatépítés, egyrészt az EMH szintjén, az EMH nemzeti kapcsolattartó pontok rendszeres találkozói formájában; másrészt nemzeti szinten azáltal, hogy az EMH nemzeti kapcsolattartó pontok az érintettekből – ideértve a nemzeti politikaformálókat – álló nemzeti hálózatokat hoznak létre; harmadrészt pedig uniós/nemzetközi szinten, a migráció és menekültügy területén létező uniós eszközökkel és szerkezetekkel való konzisztencia és koordináció, valamint a hasonló célok érdekében tevékenykedő más (nem uniós) európai szervezetek, intézmények és hálózatok közötti stratégiai együttműködés kialakítása érdekében;

· Az EMH által készített termékekről szóló tájékoztatás és azok terjesztése, különösen a korábban említett EMH közlemények és tájékoztatások, az e célokra létrehozott weboldalak (EMH[14] és a nemzetiek), éves EMH konferencia,[15] és a kapcsolódó nemzeti és nemzetközi eseményeken előadások formájában.

Az EMH régebben készített a Migrációról és a nemzetközi védelemről szóló éves jelentéseket,[16] melyekben a 862/2007/EK rendelettel összhangban elsősorban az Eurostattól származó adatokat elemezte. Noha ezen jelentések színvonala magas volt, részben az adatok rendelkezésre állásának menetrendje miatt nem voltak kellően időszerűek.[17] Ezért döntés született e tevékenység megszüntetéséről, és helyette a legújabb rendelkezésre álló, közétett adatoknak az EMH közleményekben történő bemutatásáról.

Az EMH összes terméke nyilvánosan elérhető, elsősorban a weboldalán, valamint a EMH nemzeti kapcsolattartó pontok és a Bizottság publikációiban. A jelentések és tanulmányok esetében az az alkalmazott módszer, hogy a jobb összehasonlíthatóság érdekében közös leírásokat vagy mintákat készítenek, melyeket aztán a nemzeti kapcsolattartó pontok használnak fel nemzeti jelentések vagy hozzájárulás készítéséhez, normál esetben „másodelemzés” révén. Ezek alapján (tipikusan 24 egyedi nemzeti válasz),[18] készül egy összesített jelentés, amely tartalmazza, elemzi és uniós perspektívába helyezi az összes fő megállapítást, például vizsgája viszonyukat a közelmúltbeli politikai kezdeményezésekkel.

III. A külső értékelés

2011 második felében sor került az EMH külső értékelésére annak érdekében, hogy megfelelő információk álljanak rendelkezésre a további fejlesztéshez.[19] Az értékelés több szempontból vizsgálta az EMH-t és működését, az alábbi táblázat tartalmazza az EMH teljesítményéről készült átfogó értékelés összefoglalását:

1. táblázat: Átfogó értékelés –az EMH teljesítménye

Erősségek || Hiányosságok

· Az EMH termékeinek minősége (többségében naprakész, tárgyilagos, megbízható és összehasonlításra alkalmas), az eseti vizsgálatok kiemelten értékesek; · Jótékony befolyás a politikaformálásra, különösen uniós szinten, de számos tagállamban is; · Az EMH nemzeti kapcsolattartó pontok közötti hálózatépítés intenzitása, és elkötelezettségük az EMH mellett; · Az anyagi és emberi erőforrások mértékéhez viszonyítva a termékek mennyisége és minősége. || · Az információ előállításának akadozása, és a korlátozott összehasonlíthatóság, különösen azokban az esetekben, mikor nem minden EMH nemzeti kapcsolattartó pont ad választ; · A szélesebb közönség tekintetében csekély a hatás, és bizonytalanság körükben az EMH szerepével kapcsolatban; · Az EMH relatíve alacsony láthatósága (pl. alacsony a weboldal látogatottsága, és kevesen regisztrálnak a hírlevélre), valamint egyes országokban gyengék a nemzeti hálózatok; · Uniós szinten túl kevés erőforrást fordítanak az EMH fejlesztésére

Az értékelés szerint az EMH összességében jól teljesít, hasznos információkat nyújt uniós és tagállami szinten a politikaformálóknak. Hiányosságként jelent meg, hogy a politikaformálók korlátozottan (például túl sokára) olvashatták az információkat, valamint, hogy az egyéb szakemberek és politikaformálók körében alacsony volt az EMH ismertsége vagy láthatósága, különösen az uniós intézményekben.

Mintegy harminc, az EMH működésének javítását célzó ajánlást fogalmaztak meg. Az EMH még 2012-es munkaprogramjának kidolgozásakor, amikor még folyamatban volt az értékelés, több ajánlást figyelembe vett, különösen annak biztosításával kapcsolatban, hogy a szolgáltatott információ legyen lényeges, időszerű, és kapcsolódjanak hozzá tömör összesítések a politikaformálóknak szóló megállapításokkal.

IV. Az EMH jövőbeli fejlesztése

Noha az EMH mostanra szilárdan beépült a menekültügy és migráció területére, és jelentős elismertségre tett szert, érdemes elgondolkodni azon, hogyan érhetne el még többet. Ezért ez a rész felvázolja, hogy a Bizottság hogyan képzeli el részint a Menekültügyi és Migrációs Alap[20] keretében az EMH jövőjét, noha a javasolt változtatások némelyike már azelőtt megvalósítható, hogy a rendelet hatályba lépne.

Az EMH már bizonyította, hogy képes rugalmasan fejlődni és változni annak érdekében, hogy még inkább eleget tudjon tenni különösen a politikaformálók elvárásainak. E tekintetben a legfontosabb a Bizottság és a tagállamok által jelölt EMH nemzeti kapcsolattartó pontok – az EMH nélkülözhetetlen építőkövei –proaktív részvétele és erős partnersége.

Az EMH folytatását, illetve céljait és feladatait a javasolt Menekültügyi és Migrációs Alapról szóló rendelet 23. cikke tartalmazza, egyben hatályon kívül helyezi a 2008/381/EK tanácsi határozatot. A célok a következők lennének:

a)      az Unió tanácsadó szerveként működni a migráció és a menekültügy területén, a tagállamok, a tudományos szféra, a civil társadalom, az „agytrösztök” és egyéb uniós/nemzetközi szervezetek képviselőivel együttműködve és koordinálva, nemzeti és uniós szinten;

b)      a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtásával kielégíteni az uniós intézmények, valamint a tagállami intézmények ilyen információk iránti igényét, az Európai Unióban e területeken folyó politika-meghatározás elősegítése érdekében;

c)      a nyilvánosság tájékoztatása a b) pontban szereplő információkról.

A 23. cikk vázolja az EMH e célok érdekében folytatott tevékenységeit is. az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal[21] és a Frontexszel[22] való koherencia biztosításának szükségességét; az EMH összetételét; valamint a szükséges pénzügyi támogatást.

Az alábbi alrészek egyesével bemutatják a fentebb felvázolt célokat, ezáltal részletesebben kifejtve a Bizottságnak az EMH-val kapcsolatos elképzeléseit.

IV.1 Az EMH szerepe

A közös uniós migrációs politika kialakítása miatt még inkább szükség van összehasonlítható, tényszerű információkra annak érdekében, hogy sokfajta forgatókönyvre kiterjedő, megbízható bizonyítékokon és elemzésen alapuló politikai megközelítéseket lehessen kialakítani, illetve ezekhez információkat szolgáltatni. Noha nagyon sok információ áll rendelkezésre, melyek nem mindegyike származik az EMH-tól, ezek formátuma azonban leggyakrabban nem olyan, amely emészthető lenne a politikaformálók számára, továbbá nem kellően hozzáférhetőek az azonnali igények kielégítéséhez.

Nyilvánvalóan előnyös lenne, ha létezne egy olyan közös európai forrás, amelyhez tényszerű, felhasználóbarát és objektív módon mind a nemzeti, mind az uniós intézményekben ülő politikaformálók hozzáférhetnének döntéseik megalapozása végett, vagy melyből ugyanezen célból megbízható információkat kérhetnének le, ideértve a statisztikákat. Át kellene továbbá gondolni a hosszútávú kilátásokat annak érdekében, hogy fel lehessen készülni azokra a lehetséges kihívásokra, melyekkel az EU-nak szembe kell majd néznie.

Az EMH tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse ezt az igényt, és teljes mértékben eleget tegyen a politikaformálók elvárásainak. Már bebizonyította, hogy mind tagállami, mind uniós szinten kiterjedt elemzői szakértelemmel rendelkezik, és képes a különböző érintett nemzeti minisztériumokból, valamint a már kialakult, kiterjedt hálózatokban résztvevő más nemzeti forrásokból származó információkat teljes mértékben megérteni és összefüggéseiben kezelni. Az EMH nemzeti kapcsolattartó pontjai közötti hálózatépítés erejét azt is bizonyítja, hogy kialakult egy közös tudáskultúra, amelynek köszönhetően a valamely tagállamban fennálló helyzet érthető a többi tagállam és a Bizottság számára.

Miben kell akkor hát változnia az EMH-nak? Először is két szempontból ki kell egészíteni információforrásait: részint nemzeti hálózatai, részint a más érintett uniós/nemzetközi testületekhez fűződő kapcsolatai tekintetében. Ehhez az EMH nemzeti kapcsolattartó pontok szerepkörének további bővítésére van szükség, hogy valamennyien képesek legyenek nemzeti információgyűjtő- és elemző csomópontként működni.

Sok EMH nemzeti kapcsolattartó pont jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a nemzeti hálózatba sokféle érintett bekapcsolódjon, és ne csak például minisztériumok. A nemzeti hálózati találkozók nagyobb hangsúlyt kaptak részint a nemzeti/uniós szempontból fontos egyes témák kezelése, részint a (nemzeti) politikaformálók bevonása szempontjából. A nemzeti hálózatokon keresztül az EMH ténylegesen megkönnyítette az információk beszerzését és az eszmecserét, például a (nemzeti) politikaformálók, kormányzati tisztviselők, ideértve különféle minisztériumok tisztviselőit is, nemzetközi szervezetek, kutatók, agytrösztök és más politikai tanácsadók, nem kormányzati szervezeteket, és a civil társadalom között. Egyes tagállamokban korábban nem létezett olyan fórum, amiben ilyen sokféle érintett vett volna részt. Egy másik szempont a különféle nemzeti weboldalak fejlesztése, melyek (nemzeti) fókuszpontként működnek a menekültügy és migráció tekintetében, egyes esetekben ideértve a vonatkozó jogszabályokat, esetjogot, egyebeket tartalmazó adatbázisokat is.[23]

Ennek következtében a nemzeti hálózatokat az EMH egyik alkotóelemeként kéne elismerni, és még jobban elő kellene mozdítani fejlődésüket, például akár úgy is, hogy amennyiben meghatározott információra van szükség, a nemzeti hálózatok tagjait is jobban be kellene vonni a kérdés megválaszolásába, akár eseti tanácsadási alapon is.

Jónéhány szervezet foglakozik nemzeti, EU-s vagy nemzetközi szinten a menekültügy és a bevándorlás elemzésének és kutatásának különféle területeivel.[24] Mindegyik más szerepet tölt be, és saját közönsége van. Annak érdekében, hogy a politikaformálók is hasznosítani tudják az így előálló jókora információtömeget, az EMH megerősíthetné ezekkel a különféle szervezetekkel az együttműködést és a közös munkát az információcsere és egymás tevékenységének kiegészítése, illetve a párhuzamosságok elkerülése terén. Noha ez hivatalosan a Bizottságon belül történne (konkrétan az Eurostat, a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, a EuropeAid Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság, valamint a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága révén), illetve más EU-s szervezetek révén, mint az EMTH, a Frontex, és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (EASO)[25] (lásd a IV.4 részt), tipikusan konkrét témák vagy tanulmányok esetében lehetne kapcsolódás más testületekhez, így többek közt EU-s intézményekhez, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Migrációs Megfigyelő Központhoz, a menekültügyi hatóságok főigazgatóinak konferenciájához (GDISC), a kormányközi konferenciához (IGC), a NORFACE-hez, a Nemzetközi Migrációs Szervezethez, az ENSZ-hez, a Migrációpolitikai Központhoz, az OECD-hez stb.[26] Ez bizonyos esetekben rálátást nyújtana valamely konkrét kérdésre a világ többi része vagy az Unión kívüli (regionális) nézőpontjából, valamint kapcsolatot teremtene az EU fejlesztéspolitikájának migrációs dimenziója felé, és így biztosítani lehetne az összhangot és a szinergiát, különös tekintettel az együttműködés kialakítására az uniós migrációs politika külső dimenziója keretében legfontosabb országokkal.

Az EMH-nak több erőfeszítést kéne tennie az e különféle szervezetek által közzétett információk kiaknázása érdekében, noha ehhez több erőforrásra lenne szüksége. Erre van korábbi pozitív tapasztalat, például az EMH A munkaerőigény kielégítése a migráció segítségével (Satisfying Labour Deman through Migration) című tanulmányához az Eurocities és az IOM is hozzájárult, illetve együttműködtek a tanulmány elkészítésében.

Hasonlóképp, noha Dánia hivatalosan nem köteles részt venni az EMH-ban, történtek erőfeszítések bevonásuk érdekében, és részt is vettek az EMH egyes tevékenységeiben és találkozóin. A Norvégiának az EMH-ba történő bekapcsolásával kapcsolatos tapasztalatokra alapozva további lépésekre van szükség annak kigondolása érdekében, hogyan lenne megoldható Dánia aktívabb részétele.

IV.2 információszolgáltatás a politikaakotásnak

Másodszor, az EMH-nak javítania kéne információszolgáltatási módszerét, és növelnie annak felhasználhatóságát. A külső értékelés rámutatott, hogy noha magas az EMH termékek jelentősége, minősége és hozzáadott értéke, van még lehetőség a további fejlődésre, ideértve az összesített jelentéseket. Konkrétan az összesített jelentéseknek kevésbé leíró jellegűnek kellene lenniük, helyette több elemzésnek kellene bennük szerepelnie, és a célcsoport(ok) számára világosabban rá kellene mutatni a kulcsfontosságú üzenetekre és a politikai következtetésekre. Fontos a rugalmasság is, vagyis hogy az időszerű politikai fejlemények fényében történjen az éves tanulmány témájának kiválasztása.

Az EMH-nak továbbra is naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat kell biztosítania, de folytatnia kell a rugalmasság és az alkalmazkodókészség felé megkezdett útját is annak érdekében, hogy jobban ki tudja szolgálni a politikaformálók igényeit. Noha az értékelés szerint az EMH tanulmányai a kormányzótestület által gyakorolt kulcsfontosságú szerepnek is köszönhetően közvetlenül felhasználhatóak a politikaformálók által, és idomulnak azok igényeihez, ám az információ időszerűsége és tömörsége két olyan terület, melyen további javulásra van szükség.

Az EMH 2012-es munkaprogramjában már figyelembe vette ezeket az ajánlásokat, így több változtatást hajtott végre munkamódszereiben, ideértve az EMH-n belül már rendelkezésre álló nagymennyiségű információ jobb kiaknázását, a fókusztanulmányok bevezetését,[27] az EMH tájékoztatások készítését,[28] melyek célja a politikaformálók tájékoztatása valamely tevékenység fő megállapításairól, valamint az EMH közlemények bevezetését.

IV.3 A szélesebb közvélemény tájékoztatása

Az EMH-nak változtatnia kell annak módján is, hogy a termékeiről hogyan tájékoztatja a szélesebb közvéleményt. A migráció manapság egy széles körben vitatott, és időnként nézeteltérésekhez vezető kérdés az EU-ban, a viták egy része a hibás vagy félrevezető információk következménye. Tagállami szinten többféle jó gyakorlata is van az információk felhasználóbarát, objektív és elfogulatlan módon történő bemutatásának,[29] ezek közül néhánynak a kidolgozásában az érintett EMH nemzeti kapcsolattartó is részt vett. Ez jelenleg nem működik az EMH szintjén, és az EMH-nak például modern kommunikációs módszerek alkalmazásával (pl. közösségi média és interaktív weboldal útján) ezt a szerepet is be kellene töltenie, és egy-egy konkrét kérdés tekintetében tömören be kellene mutatnia a média és más információ-sokszorosító közeg számára a tényleges helyzetet. A nemzeti hálózatok tagjai felé is elvárás lenne az információk terjesztése.

Ez teljes mértékben egybeesik azzal, hogy az EMH, mint tanácsadó testület igyekszik célzottabb termékekkel előállni, ideértve az EMH és a nemzeti weboldalak ismertebbé tételét és még inkább felhasználóbarát információ-forrásokká fejlesztését. E kérdéskörhöz kapcsolódik továbbá, hogy az EMH-nak idő- és tényszerű frissítéseket kellene közzétennie, melyek lehetővé tennék többek között a Bizottság és a tagállamok számára, hogy javítsanak adatbázisaik minőségén.

IV.4 Erősebb kapcsolatok az EU-s ügynökségekkel

A menekültügy, a bevándorlás és az integráció természetes módon kapcsolódnak egymáshoz, mivel mindegyik a migráció átfogó területének a része. E tekintetben az EMH erőssége, hogy a tagállamokból szakértők széles körét igénybe véve képes a migrációhoz tartozó egyes kérdéseket elemezni. Ezért képes hasznos támogatást nyújtani más uniós szervezeteknek, konkrétan az ügynökségeknek.

Figyelemmel arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is elemzi az uniós helyzetet, a párhuzamosságok elkerülése végett erősíteni kellene a közös munkát, biztosítani annak koherenciáját és egymást kiegészítő jellegét, és ezáltal növelni mindkét testület teljesítményét. Például az FRA-val szerzett tapasztalatok alapján az EMH és az EASO közösen készíthetne tanulmányt valamely menekültügyi kérdésben,[30] melynek különböző, de egymást kiegészítő elemeit vizsgálnák. Az EASO az éves politikai jelentés elkészítésében is közreműködhetne, különösen a Bizottság éves bevándorlási és menekültügyi jelentéséhez szolgáltathatna információkat.

Hasonlóképp tovább kellene fejleszteni a Frontex-szel a kapcsolatokat. Az EMH és a Frontex közti szinergiák előmozdítása áthidalhatná a határigazgatási és a társadalmi-gazdasági szempontok közötti szakadékot azáltal, hogy sokfajta szakértő jönne össze, akik eltérő, de egymást kiegészítő szaktudással rendelkeznek. Ez biztosítaná a migrációs- és a menekültügyi kérdések teljes körű lefedését. Erre további példa, hogy a Frontex kockázatelemző hálózata (FRAN) negyedévente elemzést készít az EU külső határait érintő migrációs trendekről.[31] Az EMH jobban is felhasználhatná ezt az információt, például az illegális migráció mélységi-, vagy a migrációs áramlatok átfogó elemzésekor.

A FRA-val az évek során kialakult kapcsolatok már most is erősek. A két testület eltérő szerep- és felelősségi köre azzal jár, hogy tevékenységeik gyakran jelentősen kiegészítik egymást, ezért a FRA képviselőinek rendszeres jelenléte az EMH találkozóin biztosítja az egymás munkájáról való kölcsönös tudomást. A komplementaritásra példa a kísérő nélküli kiskorúakról/felnőtt hozzátartozóiktól elszakított gyermekekről[32] és az illegális migrációról[33] párhuzamosan készített tanulmányok.

IV.5 Az új kihívásokkal való szembenézéshez szükséges struktúrák

Az EMH, noha nincs jogi személyisége, igazi európai hálózatként működik, melyben részt vesz a Bizottság, a tagállamok és Norvégia. Noha ez az atipikus struktúra vezetett bizonyos nehézségekhez, konkrétan az EMH nemzeti kapcsolattartóinak finanszírozása terén, mindazonáltal szoros kapcsolatot teremtett a Bizottság politikai menetrendjével. A gyakorlatban is kiválóan működik. Nincs szükség az EMH jelenlegi szerkezetének bármilyen módosítására.

Hasonlóképp az EMH egyik erőssége a heterogenitása, melyre a külső értékelés is rámutatott. Az EMH-t létrehozó tanácsi döntés 5. cikk (1) bekezdése Dánia kivételével minden tagállam számára előírta, hogy nevezze meg azt a szervezetet, amely EMH nemzeti kapcsolattartó pontként fog működni. Noha a legtöbb EMH NKP a menekültügyért és migrációért felelős tagállami minisztériumokból jön, néhányan kutatóintézetekből vagy az IOM nemzeti irodáiból jönnek, noha szorosan együttműködnek a felelős minisztériummal. Ezzel az összetételben kapcsolatban az a tapasztalat, hogy nincs szükség a megváltoztatására. Változásra van szükség azonban abban a tekintetben, hogy megfelelő erőforrásokat kell a tagállamokban azon EMH NCP-k rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy azok teljes mértékben be tudjanak kapcsolódni az EMH tevékenységeibe, és hozzá tudjanak járulni azokhoz.

Változásokra van szükség az EMH kormányzótestületében is néhány tekintetben. Noha a testület bebizonyította hasznosságát azáltal, hogy szorosabbra fűzte a kapcsolatot az EMH tevékenységei és a politikaformálók igényei között, van még lehetőség további fejlesztésre. Először is a kormányzótestületnek még inkább a stratégiai iránymutatás biztosítására kell koncentrálnia annak biztosítása érdekében, hogy az EMH tevékenységei közvetlen haszonnal járjanak a politikaformálók számára. Ez úgy valósítható meg például, ha az érintettek (például az uniós elnökségi triók, a tagállamok, az Európai Bizottság, az Európai Parlament) felvázolják stratégiai prioritásaikat, és a kormányzótestület tagjai kellően magas rangúak ahhoz, hogy megfelelő politikai iránymutatást tudjanak nyújtani. Az Európai Parlamentnek, Dániának és Norvégiának megfigyelőként továbbra is részt kell venniük a kormányzótestület munkájában. Tisztábban el kellene válniuk egymástól a kormányzótestület tagjainak és az azonos országbeli EMH NKP-oknak[34] annak érdekében, hogy ne állhasson fenn összeférhetetlenség, és a kormányzótestület aktívabban kérhesse fel a tagállamokat arra, hogy erősítsék meg a közös teljesítménymutatók[35] szerint nem- vagy alulteljesítő EMH NKP-ok számára nyújtott kapacitásokat. A kormányzótestületnek továbbá többet kellene tennie a kutatás és a politikaformálás közötti kapcsolatok megerősítése érdekében, például rá kellene mutatnia az EMH megállapításai jelentőségére a jelenlegi és jövőbeni migrációs politikák és gyakorlatok szempontjából.

V. Záró megjegyzések

Az EMH bebizonyította magáról, hogy rendkívül hasznos segítséget nyújt a politikaformálók számára. A következő többéves pénzügyi keretre is figyelemmel az e jelentésben leírt további fejlesztések lehetővé tennék az EMH számára, hogy még jobban lássa el ezt a fontos szerepet. Az eddig létrehozott szilárd alapokban bízva a Bizottság hisz abban, hogy az EMH az új kihívásoknak is meg fog felelni.

A Bizottság örömmel tekint e jelentés alapján az EMH további fejlődésének megvitatása elébe a többi uniós intézménnyel és a tagállamokkal.

[1]               A Tanács 2008. május 14-i 2008/381/EK határozata. A jelentés egyben eleget tesz a határozat 13. cikkében foglalt kötelezettségnek.

[2]               Az EMH 2003 óta létezik, kísérleti projektként és előkészítő intézkedésként jött létre. Az EMH-ról és a tevékenységéből származó eredményekről átfogó információk találhatóak itt: http://www.emn.europa.eu.

[3]               Dánia nem vett részt a tanácsi határozat elfogadásában, de megfigyelőként informálisan bekapcsolódik az EMH munkájába.

[4]               A 2010. szeptember 13-i C(2010)6171 bizottsági határozat igazgatási együttműködést hozott létre az Európai Bizottság és a Norvég Királyság Igazságügyminisztériuma között annak érdekében, hogy Norvégiai bekapcsolódhasson az Európai Migrációs Hálózat tevékenységébe. A munkamegállapodás 2010. november 15-én lépett hatályba.

[5]               A Csatlakozási Szerződés 2011. december 9-i aláírását követően Horvátország a hivatalos csatlakozás előtti átmeneti időszakra vonatkozó belső végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. december 8-i C(2011) 9005 bizottsági határozat értelmében részt vesz az EMH munkájában.

[6]               Például az EMH 2012-es munkaprogramját a C(2012) 1771 bizottsági határozattal fogadták el.

[7]               Vö. COM(2012) 250 végleges és SWD(2012) 139 végleges.

[8]               Az eseti kérdőívek kiterjedtsége és az általuk lefedett témák bemutatásához megjegyzendő, hogy 2011-ben összesen 76 egyedi felmérés folyt, melyekre átlagosan több, mint 17 tagállamból érkezett válasz, ami több, mint 1300 egyéni válasznak felel meg. A témák között szerepeltek a határok, a gazdasági migráció, az uniós acquis, a család-újraegyesítés, az illegális migráció, az integráció, a védelem, a tartózkodás, a visszatérés, a diákok, a nyomonkövetés és a vízumok.

[9]               2012-ben az EMH főtanulmánya a Nemzetközi diákok bevándorlása az EU-ba (The Immigration of international Students to the EU) címet viseli, és készülnek fókusztanulmányok is: a Családegyesítés jogával történő visszaélések (Misuse of the Right to Family Reunification), melynek célja, hogy segítséget nyújtson e témában egy Zöld Könyv (COM(2011) 735) elkészítéséhez; A migrációs folyamat során a jelentkezők személyazonosításával kapcsolatos kihívások és gyakorlatok (Challenges and practices for establishing apllicants' identity in the migration process); valamint A harmadik országbeli állampolgárok mobilitása az EU-ban (Intra-EU Mobility of third- Country Nationals).

[10]             Lásd a Belügyi Főigazgatóságának Twitter oldalán (@EUHomeAffairs), a http://t.co/FDBAbFuO-n bejelentett első kiadást.

[11]             E jelentéshez tartozik az EMH 2011-es SEC(2012)240 állapotjelentése. Az előző évek tekintetében lásd: SEC(2010) 1006 és SEC(2011) 1273.

[12]             http://ec.europa.eu/immigration/

[13]             Ez az információ megtalálható a „Mit kell tennem indulás előtt?” ('What do I need before leaving?') és a „Mit tesznek az uniós országok?” ('What do EU countries do?') címszavak alatt.

[14]             http://www.emn.europa.eu

[15]             A 2011-es EMH konferencia, melynek témája az illegális bevándorlás volt, Varsóban került megrendezésre az Európai Unió lengyel elnökségének égisze alatt.

[16]             Az utolsó jelentés a 2009-es időszakra vonatkozott, és 2012 áprilisában készült el.

[17]             Noha a menekültügyi adatok havonta frissülnek, a bevándorlással, kivándorlással, tartózkodási engedélyekkel és állampolgársággal kapcsolatos adatok a 862/2007/EK rendelettel összhangban csak a jelentési év vége után 15 hónappal válnak elérhetővé (vagyis a 2010-es adatok 2012 tavaszán váltak elérhetővé).

[18]             Noha a Dán Királyság kivételével minden tagállamban és Norvégiában is létezik EMH nemzeti kapcsolattartó pont, ezek némelyike nem rendelkezik még megfelelő emberi erőforrásokkal ahhoz, hogy hozzájáruljanak az EMH valamennyi tevékenységéhez.

[19]             Az értékelést a Stratégiai és Értékelési Szolgáltatások Központja (Cenre for Strategy & Evaluation Services – CSES) végezte, az értékelő jelentés elérhető: http://emn.intrasoft-intl.com/Downloads/prepareShowFiles.do?directoryID=249.

[20]             COM(2011) 751 végleges.

[21]             Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, melyet a 439/2010/EK rendelet hozott létre.

[22]             A 2007/2004/EK tanácsi rendelettel létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség.

[23]             Lásd például a luxemburgi EMH nemzeti kapcsolattartó által kialakított nemzeti ítélkezési adatbázist (http://194.88.246.195/WD160AWP/WD160Awp.exe/CONNECT/EMN_JURISPRUDENCES), mely lehetővé teszi a keresést a luxemburgi közszolgálati törvényszékek legfrissebb határozatai közt, és amelyhez a nagyközönség, valamint a tudományos és jogi szakértők is szabadon hozzáférhetnek.

[24]             A http://www.emn.europa.eu weboldalon a „hasznos kapcsolatok” (useful links) alatt található egy átfogó lista, mely tartalmazza más fontos szervezetek felsorolását.

[25]             Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, melyet a 168/2007/EK tanácsi rendelet hozott létre.

[26]             GDISC (menekültügyi hatóságok főigazgatóinak konferenciája); IGC (kormányközi konferencia a migrációról, menekültügyről és menekültekről); NORFACE (Az európai kutatásfinanszírozási ügynökségek együttműködésének új lehetőségei); IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet); ENSZ, (Egyesült Nemzetek Szervezete, különösen a Népességstatisztikai Részleg); OECD (Gazdasági Együttműködési és fejlesztési Szervezet).

[27]             Lásd a 9. lábjegyzetet.

[28]             Ezeket terjesztik, illetve az EMH weboldalán is közzéteszik „EMN tájékoztatások” (EMN Informs) címszó alatt.

[29]             Lásd például az egyesült királyságbeli Migrációtükröt (Migration Observatory) (http://www.migrationobservatory.ox.ac.uk) és a litván Migráció számokban-t (Migration in numbers) (http://123.emn.lt/).

[30]             Például 2011-ben az EMH elkészítette a Nem EU-harmonikus védelmi jogállások (Non-Eu harmonised Protection Statuses) című tanulmányt.

[31]             Lásd http://frontex.europa.eu/publications?c=risk-analysis

[32]             A kíséret nélküli kiskorúakra vonatkozó befogadási, visszatérítési és integrációs politikák, és az ilyen kiskorúak száma (Policies on Reception, Return and Integration arrangements for, and numbers of, Unaccompanied Minors – EMH, 2010 május) és A felnőtt hozzátartozóiktól elszakított, menedékjog-kérő gyermekek az Európai Unió tagállamaiban (Separated, asylum-seeking children in European Union Member States – FRA, 2010. november). Mind a két jelentés a kísérő nélküli kiskorúakról szóló cselekvési tervhez (COM(2010) 213) készült tájékoztatási célokkal.

[33]             Az illegális migrációt célzó gyakorlati módszerek (Practical Measures for Reducing Irregular Migration - EMH, 2010. április) és Az illegális jogállású migránsok alapvető jogai az Európai Unióban (Fundamental rights of migrants in an irregular situation in the European Union – FRA, 2011 november).

[34]             Jelenleg a kormányzótestület 12 tagjai egyben az adott állam EMH NKP-ja is.

[35]             Ilyen lehet többek között: Hozzájárulás a tanulmányokhoz és a jelentésekhez, az eseti kérdőívekre adott válaszok száma, a nemzeti hálózatok és a terjesztési tevékenységek kiterjedtsége, az uniós szintű hálózatépítés intenzitása (melyet az üléseken való részvétel és az eseti kérdőívekre való válaszadás mutat), valamint hozzájárulás a munkatervek egyéb elemeihez.