INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata[1] meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő.

A reformra irányuló jelenlegi javaslatok „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közleményen[2] alapulnak, amely átfogó szakpolitikai alternatívákat vázolt fel a mezőgazdaságot és a vidéki térségeket érintő jövőbeli kihívások megválaszolására, valamint a KAP célkitűzéseinek, azaz 1) a fenntartható élelmiszer-termelésnek, 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, valamint 3) a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében. A közleményben szereplő reformjavaslatok mind az intézményközi vita[3], mind a hatásvizsgálat keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során széles körű támogatásra találtak.

A folyamat során világossá vált, hogy ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, hiszen ezáltal teremthető meg az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén – az Európa 2020 stratégiával összhangban – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, miközben a KAP-ot továbbra is két olyan pillér köré célszerű szervezni, amelyek egymást kiegészítő eszközökkel ugyan, de ugyanazon célkitűzések megvalósítására irányulnak. Az első pillér tartalmazza az európai uniós mezőgazdasági termelőknek éves szinten alapvető jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást, a második pillér pedig a vidékfejlesztést, amelynek esetében a tagállamok közös keretrendszer alapján többéves programokat dolgoznak ki és társfinanszíroznak[4].

Az egymást követő reformok révén a KAP a termelők jövedelemtámogatásának biztosítása mellett fokozta a mezőgazdaság piacorientáltságát, a környezetvédelmi követelmények szorosabban beépültek a mezőgazdasági szakpolitikába, valamint megnőtt a vidékfejlesztési támogatások jelentősége, amelyek immár az EU vidéki térségeinek fejlesztésére irányuló integrált szakpolitikai eszközt jelentenek. E reformfolyamat hatására ugyanakkor a támogatások tagállamok közötti és tagállamokon belüli jobb elosztása, valamint a környezetvédelmi kihívások megoldását szolgáló intézkedések célirányosabbá tétele és az egyre erősödő piaci ingadozások jobb kezelése iránti igény is megmutatkozott.

Eddig a reformok főleg magát a mezőgazdaságot érintő kihívásokra, így például a nagymértékű termékfeleslegek levezetésére vagy az élelmiszer-biztonsági válságok kezelésére kerestek megoldásokat, és e megoldások később uniós és nemzetközi szinten is hasznos eszközül szolgáltak az EU számára. Napjaink legtöbb kihívása azonban olyan tényezőkre vezethető vissza, amelyek kívül esnek a mezőgazdaság területén, és ennélfogva átfogó politikai választ igényelnek.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz marad, mivel több kockázattal, a termelékenység csökkenésével, valamint a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük; ezért továbbra is fenn kell tartani a jövedelemtámogatást, valamint meg kell erősíteni a kockázatok és a válsághelyzetek kezelésére irányuló eszközöket. Az erős lábakon álló mezőgazdaság nélkülözhetetlen az uniós élelmiszeripar és a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

A mezőgazdaság területén és a vidéki térségekben ezzel egyidejűleg fokozni kell az erőfeszítéseket az Európa 2020 menetrend részét képező ambiciózus éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzések, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőknek, akik az erdészeti gazdálkodókkal együtt a földek fő kezelői, támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában, mivel a piaci árak nem tükrözik e közjavak biztosítását. Különösen fontos továbbá a vidéki térségekben rejlő különböző potenciálok lehető legjobb kihasználása, hiszen ez hozzájárul az inkluzív növekedéshez és kohézióhoz.

A jövőbeli KAP éppen ezért nem csupán az uniós gazdaság jóllehet lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz, hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly szempontjából is stratégiai fontosságú politika. Ebben rejlik egy valóban közös politika uniós hozzáadott értéke: a korlátozott költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi igények figyelembevétele érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot biztosít.

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban meghatározott keret előirányozza a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását, miközben a költségvetési források névértékét mindkét pillér esetében a 2013. évi szinten tartja és egyértelműen a fő uniós prioritások terén elérendő eredmények teljesítését helyezi a középpontba. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében az e célra rendelkezésre álló költségvetési források 30 %-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös, kötelező intézkedésekre kell szánni. A kifizetések mértékét célszerű fokozatosan egymáshoz közelíteni és a jelentős kifizetésben részesülő kedvezményezettek esetében fokozatosan maximalizálni kell a kifizetéseket. A vidékfejlesztést más uniós, megosztott irányítású alapokkal együtt egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt belefoglalni, amely eredményorientáltabb és amelyre egyértelműbb és megfelelőbb előzetes feltételek vonatkoznak. Végezetül a KAP finanszírozását a piaci intézkedések tekintetében a többéves pénzügyi keret mellett két másik eszközzel is kívánatos erősíteni: 1) egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal és 2) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével.

Mindezek alapján a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a KAP jogi keretének főbb elemeit a következő rendeletek tartalmazzák:

– a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslat (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a vidékfejlesztésről szóló rendelet);

– a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (horizontális rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat.

A vidékfejlesztésről szóló rendelet a Bizottság által 2011. október 6-án előterjesztett azon javaslatra[5] épül, amely az összes alapnak egy közös stratégiai kereten belül történő működtetésére vonatkozó szabályokat határozza meg. Egy további rendelet készül a leginkább rászoruló személyeknek szóló programról, amelyre vonatkozóan a pénzeszközök jelenleg a többéves pénzügyi keret egy másik fejezetében találhatóak.

Ezenkívül az Európai Unió Bírósága által felvetett kifogások figyelembevételével jelenleg zajlik a kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos új szabályok kidolgozása, hogy a kedvezményezetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő joga a lehető leginkább összeegyeztethető legyen az átláthatóság elvével.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

A jelenlegi politikai keret értékelésére, valamint a jövőbeli kihívások és igények vizsgálatára támaszkodva a hatásvizsgálat három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja össze. Mindez egy szolgálatközi csoport által irányított, 2010 áprilisában kezdődött hosszú folyamat eredménye, amelynek során mélyreható mennyiségi és minőségi elemzésre került sor: többek között a 2020-ig terjedő időszak tekintetében a mezőgazdasági piacokra és bevételekre vonatkozó középtávú előrejelzések formájában referenciahelyzet került meghatározásra, valamint a különböző szakpolitikai lehetőségek által az ágazat gazdaságára gyakorolt hatásokat szemléltető modell került kidolgozásra.

A hatásvizsgálatban ismertetett három forgatókönyv a következő: 1) kiigazítás: ez a forgatókönyv megtartja a jelenlegi politikai keretet, ugyanakkor megoldást keres annak legnagyobb hiányosságaira, például a közvetlen kifizetések elosztásának a kérdésére; 2) integráció: ez a forgatókönyv fontos politikai változásokkal számol, így a közvetlen kifizetések célirányosabbá tételével és „kizöldítésével”, a vidékfejlesztési politikának a többi uniós szakpolitikával való jobb összehangolásával és stratégiai irányultságának erősítésével, valamint a termelők közötti együttműködés szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő jogalap-szélesítéssel; 3) hangsúlyváltás: ez a forgatókönyv kizárólag környezetvédelmi szempontok mentén történő szakpolitikai hangsúlyváltást jelent, amelynek keretében a közvetlen kifizetések fokozatosan megszűnnek, feltételezve, hogy a termelési kapacitás támogatás nélkül fenntartható, valamint hogy a vidéki területek társadalmi-gazdasági igényeit más szakpolitikák is ki tudják szolgálni.

Tekintettel a gazdasági válságra és a közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, amelyre válaszul az EU kidolgozta az Európa 2020 stratégiát és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, a három forgatókönyv eltérő fontosságot tulajdonít a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek megteremtését célzó jövőbeli KAP három politikai célkitűzésének. Az Európa 2020 stratégiával – különösen a forráshatékonyság tekintetében – való jobb összhang megteremtése érdekében egyre fontosabb lesz, hogy a kutatás, a tudásmegosztás, valamint (többek között a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerség keretében) az együttműködés és az innováció ösztönzése révén növekedjen a mezőgazdasági termelékenység. Ugyan az uniós mezőgazdasági politikára már nem jellemző kereskedelemtorzító politikai környezet, az ágazatra azonban várhatóan további teher fog nehezedni a – különösen a dohai fejlesztési menetrend, illetve az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás keretében – folytatódó liberalizáció következtében.

A hatásvizsgálat keretében folytatott konzultáció során előnyben részesített szempontok figyelembevételével három politikai forgatókönyv került kidolgozásra. Az érdekeltek 2010. november 23. és 2011. január 25. között nyújthatták be észrevételeiket, valamint 2011. január 12-én tanácsadó bizottság került összehívásra. A főbb következtetések összefoglalva a következők[6]:

– Az érintettek körében széles egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy a jövő kihívásainak kezeléséhez, azaz az élelmezésbiztonságnak, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében két pillér köré szerveződő, erős KAP-ra van szükség.

– A legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a KAP-nak piac- és árstabilizáló szerepet kellene betöltenie.

– Az érintettek véleménye megoszlik a támogatások irányultságát (különösen a közvetlen támogatások újraelosztását és a kifizetések maximalizálását) illetően.

– Egyetértés van a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás elleni fokozott küzdelem és a nagyobb környezeti teljesítmény megvalósításában, amely az Unió társadalmának javát szolgálja, mindkét pillér fontos szerepet játszhat. Habár számos termelő úgy gondolja, hogy ez mára már megvalósult, a szélesebb közönség azon a véleményen van, hogy az első pillérhez tartozó kifizetések felhasználásának hatékonyságát növelni lehetne.

– A megkérdezettek azt szeretnék, ha a jövőben bekövetkező növekedés és fejlődés kiterjedne az EU egészére, beleértve a kedvezőtlen helyzetű térségeket is.

– Több válaszadó hangsúlyozta, hogy a KAP-ot össze kellene vonni más, így a környezetvédelmi, egészségügyi, kereskedelemi vagy fejlesztési szakpolitikákkal.

– A megkérdezettek szerint a KAP az innováció, a versenyképes vállalkozások fejlesztése, valamint a közjavak uniós polgárok számára való biztosítása révén illeszkedhet az Európa 2020 stratégiához.

Ennek megfelelően a hatásvizsgálat során összehasonlításra került a három lehetséges politikai forgatókönyv:

A hangsúlyváltással számoló forgatókönyv nyomán a termelés a leginkább költséghatékony területekre és a legjövedelmezőbb ágazatokba helyeződne át, és ezáltal felgyorsulna a mezőgazdasági ágazat strukturális kiigazítása. Bár a környezetvédelem finanszírozásában jelentős növekedés következne be, az ágazat ugyanakkor a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának korlátozása következtében nagyobb kockázatnak lenne kitéve. Ezentúl jelentős társadalmi és környezeti költségek keletkeznének, mivel a kevésbé versenyképes területeken számottevő jövedelemcsökkenés és környezetkárosodás következne be, hiszen ebből a politikai alternatívából hiányzik a kölcsönös megfeleltetési követelményekhez kötött közvetlen kifizetések multiplikátor hatása.

A lehetőségek skálájának másik végén a kiigazításra irányuló forgatókönyv áll, amely a leginkább lehetővé tenné a szakpolitikai folytonosságot és egyben korlátozott, mindazonáltal érezhető javulást eredményezne mind a mezőgazdaság versenyképessége, mind a környezeti teljesítmény terén. Ugyanakkor komoly kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a szóban forgó forgatókönyv képes-e megfelelően kezelni a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is meghatározó, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli nagy kihívásokat.

Az integrációra irányuló forgatókönyv a közvetlen kifizetések célirányosabbá tétele és „kizöldítése” révén úttörő megközelítést alkalmaz. Az értékelés tanúsága szerint van lehetőség környezetbarátabb mezőgazdaság kialakítására úgy, hogy az a termelők számára ésszerű költségekkel járjon, habár egyes adminisztratív terhek nem kerülhetők el. A vidékfejlesztés szintén új lendületet kaphat, feltéve, hogy a tagállamok és régiók hatékony módon tudnak élni az új lehetőségekkel, valamint a közös stratégiai keret és más uniós alapok nem hatnak az első pillérhez kapcsolódó szinergiákkal szemben, illetve nem gyengítik a vidékfejlesztésre jellemző sajátos erősségeket. Megfelelő egyensúly elérése mellett ez a forgatókönyv alkalmas a leginkább arra, hogy választ adjon a mezőgazdaság és a vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésére.

Mindezek alapján a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az integrációra irányuló forgatókönyv képes a legkiegyensúlyozottabb módon fokozatosan összhangba hozni a KAP-ot az Unió stratégiai célkitűzéseivel, és ez az egyensúly a jogalkotási javaslatok egyes elemeinek átültetésében is kifejezésre jut. Ki kell alakítani továbbá egy olyan értékelési keretet, amely szakpolitikai célkitűzésekhez kötött közös mutatók segítségével méri a KAP teljesítményét.

Az egyszerűsítés a teljes folyamat során fontos szempont volt, amelyet kívánatos többféle módon, például a kölcsönös megfeleltetés és a piaci eszközök ésszerűsítése vagy a mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszerének kialakítása révén tovább fokozni. Ezenkívül a közvetlen kifizetések „kizöldítését” ajánlatos oly módon kialakítani, hogy az adminisztratív terhek, köztük az ellenőrzési költségek, a lehető legalacsonyabb szinten maradjanak.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat célszerűnek tartja a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének megőrzését: az első pillérbe tartozó általános érvényű éves kötelező intézkedéseket a második pillér többéves programozási megközelítésmódjának keretében olyan nem kötelező intézkedéseknek célszerű kiegészíteniük, amelyek jobban illeszkednek a tagállami és regionális sajátosságokhoz. A közvetlen kifizetések rendszerének újratervezése ugyanakkor a második pillérhez kapcsolódó szinergiák jobb kihasználására irányul, a második pillér maga pedig – az egyéb uniós, megosztott irányítású alapokkal való jobb összehangolás érdekében – közös stratégiai keret részét képezi.

Ennek alapján megmarad a négy alapvető jogi eszközből álló jelenlegi szerkezet is, habár a finanszírozásról szóló rendelet hatálya bővül oly módon, hogy a közös rendelkezések bekerülnek a mostantól horizontális rendeletnek nevezett rendeletbe.

E javaslatok összhangban állnak a szubszidiaritás elvével. A KAP valóban közös politika: az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, amelynek irányítása a fenntartható és sokrétű mezőgazdaság EU-szerte történő megőrzése céljából uniós szinten történik az éghajlatváltozáshoz hasonló, több tagállamot érintő fontos kérdések figyelembevételével és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésével. Az élelmezésbiztonságot, a környezetet és a területi egyensúlyt érintő jövőbeli nagy kihívások tükrében a KAP továbbra is stratégiai jelentőségű szakpolitika marad, amely lehetővé teszi a politikai kihívások minél eredményesebb kezelését és a költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználását. A javaslat értelmében továbbá megmarad az eszközök eddigi kétpilléres szerkezete, hiszen ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi sajátosságaikhoz jobban illeszkedő megoldások kialakításában és a második pillér társfinanszírozásában. Az új európai innovációs partnerség és a kockázatkezelési eszköztár szintén a második pillérbe tartozik. Ezzel egyidejűleg a szakpolitika jobban fog igazodni az Európa 2020 stratégiához (és többek között a többi uniós alapot magában foglaló közös kerethez), valamint számos tekintetben javul és egyszerűsödik. Végezetül a hatásvizsgálat keretében elvégzett elemzés egyértelműen kimutatta, mekkora költségeket generálna az intézkedések elmaradása az okozott negatív gazdasági, környezeti és társadalmi következményeknél fogva.

A pénzügyi rendelkezések megállapításán túl a horizontális rendelet összefogja az összes eszköz szempontjából fontos szabályokat, mint például a kölcsönös megfeleltetésre, az ellenőrzésekre és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket. Ennek eredményeképpen a rendelet a finanszírozás, a mezőgazdasági tanácsadó rendszer, az irányítási és ellenőrzési rendszerek, a kölcsönös megfeleltetés és a számlaelszámolás tekintetében fogalmaz meg szabályokat.

A cél a finanszírozási szabályok kiigazítása az eddig szerzett tapasztalatok alapján, a kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítése és ösztönzése, valamint a mezőgazdasági tanácsadó rendszer megerősítése.

A jelenlegi szabályok áttekintése – különösen a kölcsönös megfeleltetés esetében – az egyszerűsítés, a jó mezőgazdasági és környezeti állapot keretén belül az éghajlatváltozás szempontjának erősítése, valamint a környezetbarát megfontolásokat megfogalmazó rendelkezésekkel, illetve a vidékfejlesztés körébe tartozó lényeges környezetvédelmi intézkedésekkel való összhang céljából történt.

Végezetül a rendelet létrehozza annak a közös monitoring- és értékelési keretnek az alapjait, amely a KAP teljesítményének mérését szolgálja majd a következő időszakban.

Ez a rendelet különféle egyszerűsítő elemeket tartalmaz. Egyrészt egyetlen jogi aktusba foglalja a kölcsönös megfeleltetés szabályait, és ezáltal javítja érthetőségüket.

Előirányozza továbbá a kifizető ügynökségek számának csökkentését és a koordináló szerv szerepének erősítését. Ezáltal átláthatóbbá válik a rendszer, és kisebb teherrel jár majd a tagállami közigazgatási szervek és a bizottsági szolgálatok számára. A tagállamok szintjén enyhül az akkreditálás és a megbízhatósági nyilatkozatok számára vonatkozó követelmény, valamint csökkenteni lehet a bizottsági auditok számát.

A jogi egyértelműség és az eljárások illeszkedése érdekében a KAP két pillérének irányításra és ellenőrzésre vonatkozó szabályai – a lehetőségekhez mérten – összehangolásra kerülnek. Emellett a rendelet előirányozza a Bizottság felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy csökkenthesse a helyszíni ellenőrzések számát az olyan tagállamok esetében, amelyek megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel és alacsony hibaarányokkal rendelkeznek. Ez csökkentheti a mezőgazdasági termelők és a tagállami közigazgatási szervek adminisztratív terheit is.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania.

Az első és második pillérhez tartozó forrásokat további 17,1 milliárd EUR egészíti ki, amelyből a többéves pénzügyi keret egyéb jogcímei alatt 5,1 milliárd EUR a kutatásra és innovációra, 2,5 milliárd EUR az élelmiszer-biztonságra és 2,8 milliárd EUR a leginkább rászoruló személyek élelmiszer-támogatására irányul, továbbá a többéves pénzügyi kereten kívül 3,9 milliárd EUR található a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett új tartalékban és legfeljebb 2,8 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban, vagyis a 2014–2020 közötti időszakban összesen 435,6 milliárd EUR áll rendelkezésre.

A támogatások tagállamok közötti elosztását illetően a javaslat azt indítványozza, hogy minden olyan tagállam esetében, amelynek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90 %-át, a különbség egyharmada kerüljön kipótlásra. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendeletben a nemzeti korlátok ennek alapján kerülnek meghatározásra.

A vidékfejlesztési támogatás elosztása a politikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Ahogy már jelenleg is, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkezniük, amely egyes intézkedésekre – tudásmegosztás, termelői csoportok, együttműködés, Leader stb. – szintén alkalmazandó.

A javaslat a pillérek közötti átcsoportosítások tekintetében bizonyos fokú (a közvetlen kifizetések 5 %-áig terjedő) rugalmasságot vezet be: az első pillérből a másodikba való átcsoportosítás révén a tagállamok megerősíthetik vidékfejlesztési politikájukat, míg a második pillérből az elsőbe való átcsoportosítással azok a tagállamok élhetnek, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90 %-át.

A KAP-reformra vonatkozó javaslatok pénzügyi hatását részletesen a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0288 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[7],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően[9],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény[10] számba vette a közös agrárpolitikát (KAP) 2013 után érintő lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányokat. Az említett közleményről folytatott vita fényében a KAP-ot 2014. január 1-jei hatályú reformnak kell alávetni. A reformnak a KAP összes főbb eszközére, és így a(z) [COM(2010)… (lisszaboni kiigazítás)] európai parlamenti és tanácsi rendelettel[11] módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletre[12] is ki kell térnie. Az említett rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a finanszírozási és nyomonkövetési mechanizmus egyes elemei kiigazításra szorulnak. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló az 1290/2005/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és új szöveggel felváltani. A reformnak továbbá – a lehetőségekhez mérten – össze kell hangolnia, valamint korszerűsítenie és egyszerűsítenie kell a rendelkezéseket.

(2) Tekintettel arra, hogy a rendelet és a KAP más eszközei között fennálló kapcsolatok, valamint a kibővített Unióban a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozottsága miatt a tagállamok nem tudják kielégítően teljesíteni e rendelet célkitűzéseit, és ezért ezek a célkitűzések az uniós finanszírozás többéves garanciája, továbbá a kiemelt célokra való összpontosítás mellett uniós szinten jobban teljesíthetők, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (3) bekezdésében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett Szerződés 5. cikke (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(3) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy e rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek a kiegészítése vagy módosítása céljából a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditálására, a mezőgazdasági tanácsadó rendszer tartalmára, az állami intervenció keretében uniós költségvetésből finanszírozott intézkedésekre, az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékelésére, a tagállamok részére történő visszatérítések csökkentéseire és felfüggesztésére, az alapok keretében a kiadások és bevételek kiegyenlítésére, az adósságok visszafizettetésére, a kedvezményezettekre a jogosultsági feltételek be nem tartása esetén alkalmazott szankciókra, a biztosítékokra vonatkozó szabályokra, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer működésére, az ügyletek vizsgálata köréből kizárt intézkedésekre, a kölcsönös megfeleltetés keretében alkalmazott szankciókra, az állandó gyepterületek fenntartására vonatkozó szabályokra, az euróövezeten kívüli tagállamok által alkalmazandó meghatározó ügyleti tényre és átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra, valamint a KAP keretében elfogadott intézkedések közös értékelési keretének a tartalmára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és kidolgozásakor a Bizottságnak gondoskodnia kell a kapcsolódó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, kellő időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(4) A KAP számos intézkedést foglal tartalmaz, közülük egyesek a vidékfejlesztésre vonatkoznak. A KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében fontos biztosítani ezen intézkedések finanszírozását. Tekintettel arra, hogy ezeknek az intézkedéseknek vannak közös elemeik, ugyanakkor több tekintetben eltérnek egymástól, finanszírozásukat olyan azonos szabályok alapján kell végezni, amelyek szükség esetén eltérő kezelést is lehetővé tesznek. Az 1290/2005/EK rendelet két európai mezőgazdasági alapot hozott létre: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (a továbbiakban: EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (a továbbiakban: EMVA). E két alapot fenn kell tartani.

(5) Az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, […]-i [FR]/xxx/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet[13] és az annak alapján elfogadott rendelkezéseket alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott intézkedésekre. Az említett rendelet rendelkezéseket állapít meg a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvén alapuló, a tagállamokkal folytatott megosztott irányításra, továbbá az akkreditált szervek szerepére és a költségvetési alapelvekre vonatkozóan, amelyeket figyelembe kell venni e rendelet keretében.

(6) Az uniós költségvetésnek mindkét alapon keresztül közvetlenül vagy a tagállamokkal folytatott megosztott irányítás keretében finanszíroznia kell a KAP-kiadásokat, beleértve a vidékfejlesztéssel összefüggő kiadásokat is. Meg kell határozni a szóban forgó alapok felhasználásával finanszírozható intézkedések körét.

(7) Rendelkezéseket kell megállapítani a kifizető ügynökségek tagállamok által történő akkreditálásával, a szükséges vezetői megbízhatósági nyilatkozatok megszerzésére vonatkozó eljárások létrehozásával, valamint az irányítási és monitoringrendszerek tanúsításával, továbbá az éves elszámolások független szervek által történő tanúsításával kapcsolatban. Ezenfelül a tagállami ellenőrzések átláthatósága érdekében, különösen az engedélyezési, az érvényesítési és a kifizetési eljárások esetében, a bizottsági szolgálatok és a minden egyes kifizető ügynökséget akkreditálni köteles tagállamok adminisztratív és auditterheinek csökkentése érdekében, korlátozni kell az ilyen feladatok ellátására felhatalmazott hatóságok és szervek számát az egyes tagállamok alkotmányos előírásainak figyelembevétele mellett.

(8) Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, fontos, hogy kijelöljön egyetlen koordináló szervet, amely következetességet biztosít az alapok kezelése terén, kapcsolatot tart a Bizottság és a különböző akkreditált kifizető ügynökségek között, valamint ügyel arra, hogy a Bizottság a különböző kifizető ügynökségek tevékenységével kapcsolatban kért információkat gyorsan megkapja. A koordináló szervnek emellett gondoskodnia kell helyreigazító intézkedések megtételéről, valamint arról, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon azok nyomon követéséről, továbbá biztosítania kell a közös szabályok és előírások homogén alkalmazását.

(9) Csak a tagállamok által akkreditált kifizető ügynökségek nyújtanak megfelelő biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós támogatás kedvezményezettek részére történő odaítélése előtt megtörténtek a szükséges ellenőrzések. Ezért egyértelműen rögzíteni kell, hogy kizárólag az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadásokat lehet visszatéríteni az uniós költségvetésből.

(10) Annak érdekében, hogy a kedvezményezettek jobban tudatában legyenek egyfelől a mezőgazdasági gyakorlatok és a gazdaságok irányítása közötti kapcsolatnak, másfelől a környezettel, az éghajlatváltozással, a földterület jó mezőgazdasági állapotával, az élelmiszer-biztonsággal, a közegészségüggyel, az állategészségüggyel, a növényegészségüggyel és az állatjóléttel kapcsolatos előírásoknak, a tagállamoknak átfogó mezőgazdasági tanácsadó rendszert kell létrehozniuk, amely tanácsadást nyújt a kedvezményezettek részére. A mezőgazdasági tanácsadó rendszer semmilyen esetben sem befolyásolhatja a kedvezményezetteknek az említett előírások betartására vonatkozó kötelezettségét és felelősségét. Ezenfelül a tagállamoknak gondoskodniuk kell a tanácsadás és az ellenőrzés egyértelmű elkülönítéséről.

(11) A mezőgazdasági tanácsadó rendszernek ki kell térnie legalább a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körébe tartozó követelményekre és előírásokra. Az említett rendszernek ki kell térnie azokra a – közvetlen kifizetésekre vonatkozó – követelményekre is, amelyek betartása az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokkal kapcsolatosan szükséges, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, xx-i DP/xxx/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[14] meghatározott mezőgazdasági terület fenntartására. Végül ennek a rendszernek ki kell térnie az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a vízvédelemmel, az állat- és növénybetegségek bejelentésével és az innovációval, valamint a kis mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének fenntartható fejlődésével kapcsolatos egyes elemekre is.

(12) Önkéntes alapúvá kell tenni a kedvezményezettek számára a mezőgazdasági tanácsadó rendszerhez való csatlakozást. Valamennyi kedvezményezett számára lehetővé kell tenni a rendszerben való részvételt, még akkor is, ha nem részesülnek a KAP keretében támogatásban. A tagállamok azonban elsőbbségi kritériumokat határozhatnak meg. A rendszer természetéből adódóan helyénvaló, hogy a tanácsadói tevékenység során szerzett információk kezelése bizalmasan történjen, kivéve az uniós vagy nemzeti jog súlyos megsértése esetén. A rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a tanácsadóknak megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük és rendszeresen képzésben kell részesülniük.

(13) Az akkreditált kifizető ügynökségeknél az EMGA-val kapcsolatban felmerült kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a Bizottságnak visszatérítés formájában kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania az ezen ügynökségeknél felmerült kiadások könyvelése alapján. Addig, amíg e visszatérítések havi kifizetések formájában meg nem történnek, a pénzügyi forrásokat a tagállamoknak kell mozgósítaniuk az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően. A tagállamoknak és a KAP végrehajtásában érintett kedvezményezetteknek maguknak kell viselniük személyzeti és adminisztratív költségeiket.

(14) Az agrometeorológiai rendszer használata, valamint a műholdas felvételek beszerzése és tökéletesítése ellátja a Bizottságot a mezőgazdasági piacok irányításához és a mezőgazdasági kiadások nyomon követésének megkönnyítéséhez szükséges eszközökkel.

(15) A költségvetési fegyelem betartására tekintettel meg kell határozni az EMGA-ból finanszírozott kiadások éves felső határát, figyelembe véve az említett alapra vonatkozóan a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, […]-i xxx/xxx/EU tanácsi rendeletben[15] [MFF] megállapított többéves pénzügyi keretben meghatározott maximális összegeket.

(16) A költségvetési fegyelem azt is megköveteli, hogy az EMGA által finanszírozott kiadások éves felső határa minden körülmények között és a költségvetési eljárás, valamint a költségvetés végrehajtása valamennyi szakaszában betartásra kerüljön. Ez megköveteli, hogy a tagállamonként meghatározott közvetlen kifizetéseknek a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendeletben meghatározott nemzeti felső határa az érintett tagállam számára nyújtott ezen közvetlen kifizetések pénzügyi felső határának minősüljön, illetve, hogy e kifizetések visszatérítései ne haladják meg ezt a pénzügyi felső határt. Ezenfelül a költségvetési fegyelem megköveteli, hogy a KAP keretében a Bizottság által javasolt, illetőleg a jogalkotó vagy a Bizottság által elfogadott, az EMGA által finanszírozott egyetlen jogi aktus se eredményezze az ezen alapból finanszírozott kiadások tekintetében meghatározott éves felső határ túllépését.

(17) Annak biztosítására, hogy a KAP finanszírozására fordítandó összegek ne lépjék túl az éves felső határokat, fenn kell tartani a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben[16] említett pénzügyi mechanizmust, amelynek révén a közvetlen támogatás szintje kiigazításra kerül. Ugyanebben az összefüggésben fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy meghatározza e kiigazításokat abban az esetben, ha a Tanács nem rögzíti azokat az alkalmazásuk szerinti naptári év június 30-ig.

(18) Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzügyi hozzájárulás mértékének meghatározása céljából hozott, a pénzügyi felső határok kiszámítására vonatkozó intézkedések nem érintik a Szerződésben meghatározott költségvetési hatóság hatáskörét. Ezért ezeknek az intézkedéseknek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, […]-i intézményközi megállapodásnak[17] és a(z) xxx/xxx/EU rendeletnek [MFF] megfelelően rögzített referenciaösszegeken kell alapulniuk.

(19) A költségvetési fegyelem megköveteli továbbá a költségvetés középtávú helyzetének folyamatos vizsgálatát. Ezért az adott évre vonatkozó költségvetési tervezet benyújtásakor a Bizottságnak be kell nyújtania előrejelzéseit és elemzéseit az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben megfelelő intézkedéseket kell javasolnia a jogalkotónak. Ezenfelül a Bizottságnak mindenkor teljes mértékben élnie kell irányítási hatáskörével annak érdekében, hogy biztosított legyen az éves felső határ betartása, és adott esetben megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetőleg a Tanácsnak a költségvetés helyreállítására vonatkozóan. Amennyiben egy költségvetési év végén a tagállamok által igényelt visszatérítések az éves felső határ túllépését eredményezik, a Bizottságnak olyan intézkedéseket kell tudnia meghozni, amelyek lehetővé teszik egyrészt a rendelkezésre álló költségvetés ideiglenes elosztását a tagállamok között a még ki nem fizetett visszatérítési kérelmeik arányában, másrészt pedig az érintett évre megállapított felső határ betartását. Az említett évre vonatkozó kifizetéseket az azt követő költségvetési évre kell terhelni, és pontosan meg kell határozni a tagállamonkénti uniós finanszírozás teljes összegét, valamint a meghatározott összeg betartása végett a tagállamok közötti kompenzációt.

(20) A költségvetés végrehajtásakor a Bizottságnak a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozóan havi korai előrejelző és monitoringrendszert kell működtetnie azért, hogy ha felmerül az éves felső határ túllépésének kockázata, akkor irányítási hatáskörén belül a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket tudjon hozni, illetve egyéb intézkedéseket javasoljon, amennyiben ezek az intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A Bizottságnak időszakos jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben összehasonlítja a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és felbecsüli a költségvetési év hátralévő részében várható végrehajtást.

(21) A költségvetési dokumentumok elkészítése során a Bizottság által alkalmazott átváltási árfolyamnak – amellett, hogy számításba veszi a dokumentumok elkészítése és benyújtása között eltelt időt – a rendelkezésre álló legfrissebb információkat kell tükröznie.

(22) A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i CR/xxx/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] szabályokat állapít meg az említett rendelettel szabályozott alapok, beleértve az EMVA, által nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan. Ezek a rendelkezések szabályokat tartalmaznak a kiadások támogathatóságára, a pénzügyi irányításra, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozóan is. A jogi egyértelműség és a mezőgazdasági alapok közötti összhang érdekében az EMVA pénzügyi irányítását illetően hivatkozni kell a(z) CR/xxx/EU rendelet költségvetési kötelezettségvállalásra, kifizetési határidőkre és a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó megfelelő rendelkezéseire.

(23) A vidékfejlesztési programok finanszírozása az uniós költségvetésből éves részletekben meghatározott kötelezettségvállalások alapján történik. A tagállamoknak igénybe kell tudniuk venni az előirányzott uniós pénzeszközöket, amint beindítják a programokat. Következésképpen megfelelő módon korlátozott előfinanszírozási rendszerre van szükség, amely biztosítja a pénzeszközök rendszeres folyósítását azért, hogy a programok kedvezményezettjei kellő időben megkapják a kifizetéseket.

(24) Az előfinanszírozáson túl különbséget kell tenni a Bizottság által az akkreditált kifizető ügynökségek részére teljesített kifizetések között. Meg kell határozni az időközi kifizetéseket és az egyenlegkifizetést, valamint az azok folyósítására vonatkozó szabályokat. A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabálynak segítenie kell a programok megvalósításának felgyorsítását, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

(25) Az uniós támogatást kellő időben ki kell fizetni a kedvezményezettek számára azért, hogy azt hatékonyan fel tudják használni. Amennyiben a tagállamok elmulasztják az uniós jogszabályokban meghatározott kifizetési határidők betartását, úgy azzal komoly gondokat okozhatnak a kedvezményezetteknek, és kockázatnak tehetik ki az Unió éves költségvetés-tervezését. Ezért az uniós finanszírozásból ki kell zárni azokat a kiadásokat, amelyek esetében nem tartják be a kifizetési határidőket. Az arányosság elvének betartása érdekében a Bizottságnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy rendelkezzen a fenti általános szabály alóli kivételekről. Ezt az elvet, amelyet az 1290/2005/EK rendelet állapít meg, fenn kell tartani, és annak az EMGA-ra és az EMVA-ra is vonatkoznia kell. Amennyiben a tagállamok késve teljesítik a kifizetéseket, a kedvezményezettek kártalanítása céljából saját költségükön kamatot kell fizetniük a főösszegre. Egy ilyen rendelkezés arra ösztönözheti a tagállamokat, hogy nagyobb mértékben betartsák a kifizetési határidőket, és jobban szavatolhatja a kedvezményezettek számára az időben történő kifizetést, vagy legalábbis a kártalanítást késedelmes kifizetés esetén.

(26) Az 1290/2005/EK rendelet rendelkezéseket állapít meg az EMGA-ból és az EMVA-ból teljesített havi és időközi kifizetések csökkentéséről és felfüggesztéséről. A tapasztalatok alapján az említett rendelkezéseket, meglehetősen általános megfogalmazásuk ellenére, a gyakorlatban alapvetően a kifizetési határidők és a felső határok be nem tartása és hasonló „számviteli problémák” esetén használják a kifizetések csökkentésére, azaz olyan esetekben, amelyeket azonnal észre lehet venni a kiadásigazoló nyilatkozatokban. Ezek a rendelkezések a tagállami ellenőrzési rendszerek súlyos és tartós hiányosságai esetén is lehetővé tesznek csökkentéseket és felfüggesztéseket, azonban azokat meglehetősen korlátozó, lényegi feltételekhez és egy sajátos, kétlépcsős eljárás követéséhez kötik. A költségvetési hatóság több ízben kérte a Bizottságot arra, hogy függessze fel a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok kifizetéseit. A fentiekre való figyelemmel szükség van az 1290/2005/EK rendeletben megállapított rendszer egyértelműsítésére, valamint az EMGA és az EMVA tekintetében alkalmazandó csökkentések és felfüggesztések szabályainak egyetlen cikkbe való összevonására. A „számviteli problémák” esetén alkalmazandó csökkentések rendszerét tisztább megfogalmazás mellett és a meglévő adminisztratív gyakorlattal összhangban fenn kell tartani. Ki kell terjeszteni a tagállami ellenőrzési rendszerek jelentős és tartós hiányosságai esetén alkalmazható kifizetés-csökkentés és –felfüggesztés lehetőségét, méghozzá a gondatlanságnak a szabálytalan kifizetések visszafizettetése körébe való felvételével, fenntartva az ilyen csökkentések és felfüggesztések esetén alkalmazott kétlépcsős eljárást.

(27) Az ágazati mezőgazdasági jogszabályok előírják a tagállamoknak, hogy megadott határidőkön belül adjanak tájékoztatást az elvégzett ellenőrzések számáról és eredményeiről. Ezek az ellenőrzési statisztikák a hibaszint tagállami szintű meghatározását és általánosabban véve az EMVA és az EMGA irányításának ellenőrzését szolgálják. A Bizottság számára fontos forrást jelentenek ahhoz, hogy meggyőződhessen az alapok helyes irányításáról, és az éves megbízhatósági nyilatkozat nélkülözhetetlen elemét képezik. Tekintettel e statisztikai információ alapvető fontosságára, és annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák annak időben történő benyújtására vonatkozó kötelezettségüket, szükség van az adathiány mértékével arányos, az igényelt adatok késedelmes megadásától visszatartó eszközre. Ezért rendelkezéseket kell megállapítani, amelyek alapján a Bizottság felfüggesztheti azoknak a havi és időközi kifizetéseknek egy részét, amelyekre nem kapta meg időben a vonatkozó statisztikai információkat.

(28) Az EMGA és az EMVA pénzeszközeinek újbóli felhasználhatósága érdekében szabályokra van szükség a címzett összegek felhasználására vonatkozóan. Az 1290/2005/EK rendeletben szereplő jegyzéket ki kell egészíteni a késedelmes kifizetésekhez és az EMGA-kiadások számlaelszámolásához kapcsolódó összegekkel. Továbbá a közös agrárpolitika alapján nyújtott, majd elveszített biztosítékok, letétek és garanciák jóváírásáról szóló, 1978. február 20-i 352/78/EGK tanácsi rendelet[19] szabályokat határozott meg a lehívott biztosítékból eredő összegek rendeltetéseiről. Ezeket a rendelkezéseket összhangba kell hozni és össze kell vonni a címzett bevételre vonatkozó hatályos rendelkezésekkel. Ezért a 352/78/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(29) A közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységekről szóló, 2000. április 17-i 814/2000/EK tanácsi rendelet[20] és végrehajtási szabályai meghatározzák azokat a KAP-hoz kapcsolódó tájékoztatási tevékenységeket, amelyek az 1290/2005/EK rendelet 5. cikkének c) pontja értelmében finanszírozásban részesülhetnek. A 814/2000/EK rendelet tartalmazza e tevékenységek és célkitűzéseik jegyzékét, és rögzíti finanszírozásuk szabályait és a kapcsolódó projektek végrehajtását. A(z) xxx/xxx/EU [FR] rendelet az említett rendelet elfogadása óta támogatásokra és szerződéskötésre vonatkozó szabályokat állapított meg. Ezeket a szabályokat a KAP keretében megvalósuló tájékoztatási intézkedésekre is alkalmazni kell. Az egyszerűsítés és a koherencia érdekében a 814/2000/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, a finanszírozandó intézkedések célkitűzéseire és típusaira vonatkozó konkrét rendelkezések fenntartása mellett. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük annak szükségességét is, hogy a nagyközönséggel folytatott kommunikáció hatékonyabb, a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló tájékoztatási tevékenységek szinergiája jelentősebb, valamint az Unió szakpolitikai prioritásaival kapcsolatos tájékoztatás eredményes legyen. Ezért olyan tájékoztatási intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, amelyek „Az Európa 2020 stratégia költségvetése – II. rész: A szakpolitikai területek áttekintése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményben[21] említett szervezeti kommunikáció keretében jelentőséggel bírnak a KAP számára.

(30) A KAP intézkedéseinek és működésének finanszírozása részben megosztott irányítással történik. Az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodás érdekében a Bizottságnak ellenőrzéseket kell végeznie a kifizetésért felelős tagállami hatóságoknál az alapok irányítására vonatkozóan. Helyénvaló meghatározni a Bizottság által elvégzendő ellenőrzések jellegét és a költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatait, továbbá tisztázni a tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettségeket.

(31) Azért, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni az uniós kiadások tagállami irányítási és ellenőrzési rendszereinek meglétére és megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzési kötelezettségének, rendelkezni kell a tagállamok által végrehajtott ellenőrzésektől független, a Bizottság részéről felhatalmazott személyek által végzett ellenőrzésekről, továbbá annak lehetőségéről, hogy e személyek a tagállamok segítségét kérjék munkájuk elvégzéséhez.

(32) A Bizottság számára továbbítandó információk benyújtásának a lehető legnagyobb mértékben az információs technológia felhasználásával kell történnie. Az ellenőrzések elvégzésekor a Bizottságnak teljes és késedelem nélküli hozzáféréssel kell rendelkeznie a kiadások nyilvántartásba vett adataihoz, nyomtatott formában és elektronikusan egyaránt.

(33) Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat megteremtése érdekében a Bizottságnak évente kell elvégeznie az említett kifizető ügynökségek számláinak elszámolását. A számlaelszámolásról hozott határozatnak ki kell terjednie a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, de a kiadásoknak az uniós jogszabályokkal való megfelelőségére nem.

(34) A Bizottságnak, amely az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke értelmében felel az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásáért, döntést kell hoznia abban a kérdésben, hogy a tagállamoknál felmerült kiadások megfelelnek-e az uniós jogszabályoknak. A tagállamok részére jogot kell biztosítani arra, hogy a kifizetések teljesítésével kapcsolatos döntéseik jogosságát bizonyíthassák, valamint arra, hogy a Bizottsággal fennálló véleménykülönbség esetén békéltetéshez folyamodhassanak. Annak érdekében, hogy a tagállamok a múltban teljesített kiadásaikat illetően jogi és pénzügyi biztonságot élvezhessenek, meg kell határozni azt a maximális időtartamot, amely alatt a Bizottságnak döntést kell hoznia arról, milyen pénzügyi következményekkel jár a jogszabályoknak való meg nem felelés. Az EMVA-hoz kapcsolódó megfelelőségi vizsgálat eljárásának összhangban kell lennie a(z) CR/xxx/EU rendelet 2. részében a Bizottság általi pénzügyi korrekciókra vonatkozóan megállapított szabályokkal.

(35) Az EMGA-t illetően azok a visszafizettetett összegek kerülnek vissza ugyanebbe az alapba, amelyek olyan kiadásokhoz kapcsolódnak, amelyek nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, illetve amelyek teljesítése jogalap nélkül történt. Pénzügyi felelősségi rendszert kell meghatározni azon szabálytalanságokra vonatkozóan, amelyek esetében nem a teljes összeg kerül visszafizettetésre. Ennek érdekében olyan eljárást kell létrehozni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára az uniós költségvetés érdekeinek védelmét azáltal, hogy dönthet a szabálytalanságok következtében elveszett és méltányos határidőn belül vissza nem fizettetett összegeknek az érintett tagállamra való terheléséről. A szabályoknak ki kell terjedniük a jelen rendelet hatálybalépéséig vissza nem fizettetett valamennyi összegre. A tagállam gondatlanságára visszavezethető bizonyos esetekben indokolt a teljes összeget az érintett tagállamra terhelni. Az EMVA-ra is ugyanilyen szabályoknak kell vonatkozniuk, azonban fenn kell tartani azt a sajátosságot, miszerint a szabálytalanságok következtében visszafizettetett vagy törölt összegek továbbra is rendelkezésre álljanak az érintett tagállam jóváhagyott vidékfejlesztési programjai számára, tekintettel arra, hogy azokat az összegeket az adott tagállam számára különítették el. A tagállamok jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket is meg kell állapítani.

(36) A tagállamok által használt visszafizettetési eljárások több évvel késleltethetik a visszafizetéseket, anélkül, hogy az eljárás eredményes befejezése biztosra vehető lenne. Emellett ezeknek az eljárásoknak a költségei aránytalanok is lehetnek a ténylegesen vagy várhatóan beszedhető összegekhez képest. Következésképpen lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok bizonyos esetekben leállítsák a visszafizettetési eljárásokat.

(37) Az uniós költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme céljából a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel meggyőződnek arról, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott műveletek ténylegesen megvalósulnak, és végrehajtásuk megfelelő módon történik. A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk, és hatékonyan kezelniük kell a kedvezményezettek által elkövetett minden szabálytalanságot és kötelezettségszegést. Ezért alkalmazni kell az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletet[22].

(38) Számos ágazati mezőgazdasági rendelet tartalmaz rendelkezéseket az ellenőrzésekre, visszavonásokra, csökkentésekre vagy a kifizetésekből való kizárásokra vonatkozó általános elvekkel, valamint a szankciók kivetésével kapcsolatban. Ezeket a szabályokat egyazon horizontális jogi keretbe kell foglalni. A keretnek ki kell térnie a tagállamok adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségeire, valamint a támogatás visszafizettetésére, csökkentésére és kizárására vonatkozó szabályokra. Ezenfelül rögzíteni kell az azokra a kötelezettségekre vonatkozó ellenőrzési szabályokat, amelyek nem szükségszerűen támogatás kifizetéséhez kapcsolódnak.

(39) Az ágazati mezőgazdasági jogszabályok számos rendelkezése előírja egy adott összegre szóló biztosíték nyújtását, amely kifizetése egy adott kötelezettség nem teljesítése esetén válik esedékessé. A biztosítékok keretszabályozásának megerősítése érdekében az összes ilyen rendelkezésre egyetlen horizontális szabálynak kell vonatkoznia.

(40) A tagállamoknak integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert kell működtetniük a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendeletben és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, xx-i xxx/xxx/EU [RD] európai parlamenti és tanácsi rendeletben[23] megállapított egyes kifizetéseket illetően. Az uniós támogatás nyomon követésének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak engedélyezni kell, hogy az említett integrált rendszert más uniós támogatási rendszerekhez kapcsolódóan is igénybe vehessék.

(41) Fenn kell tartani az említett integrált rendszer fő elemeit, és különösen a számítógépes adatbázissal, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerrel, a támogatási vagy kifizetési kérelmekkel, valamint a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseket.

(42) Az integrált rendszeren belüli uniós támogatási rendszerek keretében nyújtott kifizetéseket az illetékes tagállami hatóságoknak az e rendeletben előírt csökkentéseket követően teljes összegben ki kell fizetniük a kedvezményezetteknek az előírt határidőn belül. Annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések kezelése rugalmasabbá váljon, lehetővé kell tenni a tagállamok számára az integrált rendszer keretébe tartozó kifizetések évi legfeljebb két részletben történő folyósítását.

(43) A kifizetésre jogosult, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálata az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek felügyeletének rendkívül hatékony eszköze lehet. A kereskedelmi dokumentumok vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló, 2008. május 26-i 485/2008/EK tanácsi rendelet[24] állapítja meg. Ez a vizsgálat kiegészíti a tagállamok által már egyébként végzett egyéb ellenőrzéseket. Továbbá a rendelet nem érinti azokat a vizsgálatra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, amelyek az abban előírtnál szélesebb körűek.

(44) A 485/2008/EK rendelet értelmében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az uniós költségvetés pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából és különösen azért, hogy ellenőrizzék az EMGA által finanszírozott műveletek hitelességét és megfelelőségét. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében a megfelelő rendelkezéseket össze kell vonni egyazon jogi aktusba. Ezért a 485/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(45) Az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok körét úgy kell meghatározni, hogy teljes körű vizsgálat végrehajtása váljon lehetővé. A vizsgálatnak alávetendő vállalkozásokat a felelősségükre végrehajtott ügyletek jellege és a kifizetésekre jogosult, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozásoknak az EMGA finanszírozási rendszerén belüli pénzügyi jelentősége alapján, ágazatonként kell kiválasztani.

(46) Meg kell határozni a vizsgálatot végző tisztviselők hatáskörét, valamint a vállalkozások arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy az előírt időtartamra e tisztviselők rendelkezésére bocsássák a kereskedelmi dokumentumokat és az általuk kért információt részükre megadják. Rendelkezni kell arról, hogy a kereskedelmi dokumentumok bizonyos esetekben lefoglalhatók legyenek.

(47) A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac működése céljából szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett szükség van a harmadik országban székhellyel rendelkező, kifizetésekre jogosult vagy kifizetéseket teljesítő vállalkozások központosított dokumentációs rendszerének uniós szinten való létrehozására.

(48) Jóllehet a tagállamok felelőssége vizsgálati programjaik elfogadása, szükség van arra, hogy e programokról tájékoztassák a Bizottságot, azért hogy az elláthassa felügyeleti és koordináló szerepét, és biztosítsa a programok megfelelő kritériumok alapján történő elfogadását, valamint garantálja, hogy a vizsgálatok olyan ágazatokra és vállalkozásokra összpontosítsanak, amelyek esetében magas a csalás veszélye.

(49) Alapvető fontosságú, hogy minden tagállamban legyen egy külön szervezeti egység, amely felel a kereskedelmi dokumentumok e rendeletben előírt vizsgálatainak nyomon követéséért és összehangolásáért. E külön szervezeti egységeknek szervezetileg függetlennek kell lenniük a kifizetés előtti vizsgálatot végző szervezeti egységektől. Az e vizsgálatok során szerzett információknak szakmai titoktartás tárgyát kell képezniük.

(50) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, a 73/2009/EK rendelettel felváltott 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet[25] létrehozta azt az elvet, mely szerint a KAP keretében nyújtott egyes támogatások kedvezményezettjei esetében a teljes kifizetést a földgazdálkodáshoz, a mezőgazdasági termeléshez és a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szabályoknak való megfeleléshez kell kötni. Később ez az elv megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben[26], valamint a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)[27] is. Ebben az úgynevezett „kölcsönös megfeleltetési” rendszerben a tagállamoknak szankciókat kell kivetniük a KAP keretében nyújtott támogatás egészének vagy részének csökkentése vagy kizárása révén.

(51) A kölcsönös megfeleltetés rendszere alapvető előírásokat foglal a KAP-ba a környezetre, az éghajlatváltozásra, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozóan. Ez az összekapcsolás a fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez kíván hozzájárulni, méghozzá annak tudatosítása révén, hogy a kedvezményezetteknek be kell tartaniuk az említett alapvető előírásokat. Emellett ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy a környezetre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó szakpolitikákkal való nagyobb fokú következetesség kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak.

(52) A kölcsönös megfeleltetés rendszere a KAP szerves részét képezi, és ezért azt fenn kell tartani. Következetességének biztosítása, valamint láthatósága érdekében azonban egyszerűsíteni kell hatályát, amelyet ez idáig jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások különálló jegyzékei alkottak. E célból a követelményeket és az előírásokat egyetlen jegyzékbe kell foglalni, és azokat területenként és témánként csoportosítani kell. A tapasztalat arra is rámutatott, hogy a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körébe tartozó követelmények némelyike nem kellően helytálló a gazdálkodási tevékenység vagy a mezőgazdasági üzem területe szempontjából, vagy a kedvezményezettek helyett inkább a tagállami hatóságokat érinti. Ezért indokolt ezt az alkalmazási kört e tekintetben kiigazítani. Továbbá rendelkezni kell az állandó gyepterületek 2014. és 2015. során történő fenntartása érdekében.

(53) A tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a gazdaságok szintjén való működőképesség elérése, valamint a mezőgazdasági termelők között biztosítandó egyenlő bánásmód érdekében.

(54) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[28] rendelkezései csak akkor lesznek működőképesek a kölcsönös megfeleltetés keretében, ha azokat valamennyi tagállam teljes mértékben végrehajtja, méghozzá egyértelmű kötelezettségeket megfogalmazva a mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan. Az irányelv értelmében a követelményeket a gazdaságok szintjén legkésőbb 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(55) A peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[29] rendelkezései csak akkor lesznek működőképesek a kölcsönös megfeleltetés keretében, ha azokat valamennyi tagállam teljes mértékben végrehajtja, méghozzá egyértelmű kötelezettségeket megfogalmazva a mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan. Az irányelv értelmében a követelményeket a gazdaságok szintjén fokozatosan, egy ütemtervet követve kell bevezetni, és az integrált növényvédelmi alapelveket legkésőbb 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(56) A 2000/60/EK irányelv 22. cikke értelmében a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelv[30] 2013. december 23-án hatályát veszti. A felszín alatti vizek védelméhez kapcsolódó kölcsönös megfeleltetési szabályok fenntartása érdekében, a 2000/60/EK irányelvnek a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe való bevonásáig helyénvaló a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körét kiigazítani és a 80/68/EGK irányelv 4. és 5. cikkében foglalt követelményeket felölelő előírást meghatározni a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozóan.

(57) A kölcsönös megfeleltetés rendszere bizonyos adminisztratív kötöttséget jelent a kedvezményezettek és a tagállami közigazgatási szervek számára, mivel nyilvántartásokat kell vezetni, ellenőrzéseket kell végezni és szükség esetén szankciókat kell kivetni. Az említett szankcióknak arányosaknak, hatékonyaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Ezek a szankciók nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jog egyéb rendelkezéseiben megállapított más szankciókat. A következetesség érdekében helyénvaló a vonatkozó uniós rendelkezéseket egyetlen jogi eszköz alá vonni. A(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet V. címében említett mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelőktől a kölcsönös megfeleltetés rendszere által elvárt erőfeszítések túlzottnak tűnhetnek ahhoz a haszonhoz képest, amely ezeknek a mezőgazdasági termelőknek a rendszerben tartásával jár. Egyszerűsítési okokból ezért ezeket a mezőgazdasági termelőket mentesíteni kell a kölcsönös megfeleltetés és főként annak ellenőrzési rendszere, illetve a kölcsönös megfeleltetés keretében alkalmazott szankciók kockázata alól. Az említett mentesség azonban nem sértheti az ágazati jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek betartására vonatkozó kötelezettséget, valamint az e jogszabályok keretében végzett ellenőrzéseknek és szankcióknak való alávetés lehetőségét.

(58) Az 1782/2003/EK rendelet létrehozta a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások keretszabályozását, amelynek keretében a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell alkotniuk, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek (földhasználat, vetésforgó, gazdálkodási gyakorlat) és a gazdaságok szerkezete. A földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó, említett előírások célja a talajerózió megelőzéséhez, a talaj szervesanyag-tartalmának és szerkezetének fenntartásához, a környezetmegőrzés minimális szintjének biztosításához, az élőhelyek károsításának elkerüléséhez, valamint a vízvédelemhez és -gazdálkodáshoz való hozzájárulás. A kölcsönös megfeleltetési rendszer e rendelettel létrehozott szélesebb hatályának ezért tartalmaznia kell egy olyan keretet, amelyen belül a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell elfogadniuk a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozóan. Az uniós keretszabályozásnak emellett tartalmaznia kell a vízhez, a talajhoz, a szénkészlethez, a biológiai sokféleséghez és a tájhoz kapcsolódó problémák jobb kezelésére és a földterület fenntartásának minimális szintjére vonatkozó szabályokat.

(59) A kedvezményezetteknek pontosan kell tudniuk, mit kell betartaniuk a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok tekintetében. Ezért az ezeket a szabályokat alkotó minden követelményt és előírást teljes körűen, érthetően és magyarázó jelleggel kell a tagállamok tudomására hozni, amennyiben lehetséges, elektronikus úton.

(60) A kölcsönös megfeleltetés eredményes végrehajtása érdekében a kedvezményezettek szintjén ellenőrizni kell a kötelezettségek betartását. Ha egy tagállam úgy határoz, él a lehetőséggel és nem alkalmaz csökkentést vagy kizárást, amennyiben az érintett összeg 100 EUR-nál kevesebb, akkor az illetékes ellenőrző hatóságnak a következő évben a kedvezményezettek egy mintájára vonatkozóan ellenőriznie kell, hogy megtörtént-e az érintett meg nem felelés orvoslása.

(61) Annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok között biztosított legyen a harmonikus együttműködés a KAP-kiadások finanszírozása terén és különösképpen azért, hogy a Bizottság számára lehetővé váljon a tagállamok pénzgazdálkodásának nyomon követése és az akkreditált kifizető ügynökségek számláinak elszámolása, a tagállamoknak gondoskodniuk kell bizonyos információk továbbításáról vagy rendelkezésre állásáról a Bizottság számára.

(62) A Bizottság részére továbbítandó adatok összeállítása céljából, továbbá azért, hogy a Bizottság a kiadásokkal összefüggő számadatokhoz teljes egészében és azonnal, nyomtatott és elektronikus formában hozzáférjen, meg kell határozni az adatok bemutatására és továbbítására, ideértve a határidőkre vonatkozó, megfelelő szabályokat.

(63) Mivel a tagállami ellenőrzési rendszerek és a megfelelőségi vizsgálat alkalmazása személyes adatokat és üzleti titkokat érinthet, a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az ilyen alapon megszerzett információk bizalmas kezelését.

(64) Az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának, valamint a pártatlan bánásmód mind a tagállamok, mind a kedvezményezettek szintjén történő betartásának érdekében, meg kell határozni az euró használatával kapcsolatos szabályokat.

(65) Az euró és a nemzeti valuta közötti átváltási árfolyam változhat egy adott művelet végrehajtásának ideje alatt. Ezért az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot azt a tényt figyelembe véve kell meghatározni, amely által a művelet gazdasági célkitűzése megvalósul. Az alkalmazott átváltási árfolyamnak a szóban forgó tény bekövetkeztének napján jegyzett árfolyamnak kell lennie. Szükség van ennek az ügyleti ténynek a meghatározására, illetve az alkalmazásától való elállásra, bizonyos kritériumok, különösen az árfolyamváltozások gyorsaságának figyelembevételével. Ezeket a szabályokat az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendelet[31] állapítja meg, és azok kiegészítik az 1290/2005/EK rendelet hasonló rendelkezéseit. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében a vonatkozó rendelkezéseket egyazon jogi aktusba kell összevonni. Ezért a 2799/98/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(66) Egyedi szabályokat kell megállapítani az Unión belül vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli pénzügyi helyzetek kezelésére, amelyek a KAP keretében kialakított intézkedések hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali cselekvést igényelnek.

(67) Az euróövezeten kívüli tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a KAP-pal összefüggő jogszabályokból eredő kiadásokhoz kapcsolódó kifizetéseket ne a nemzeti valutában, hanem inkább euróban teljesítsék. Konkrét szabályokra van szükség ahhoz, hogy ez a lehetőség ne járhasson indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő, sem a kifizetésre jogosult fél számára.

(68) Minőségének javítása és teljesítményének bemutatása érdekében a KAP keretébe tartozó minden intézkedést nyomon követésnek és értékelésnek kell alávetni. Ezzel összefüggésben meg kell határozni az indikátorok jegyzékét, és a Bizottságnak a konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan értékelnie kell a KAP hatását. A Bizottságnak létre kell hoznia egy közös monitoring- és értékelési keretet, amely egyebek mellett azt is biztosítja, hogy a megfelelő, többek között a tagállamoktól származó adatok kellő időben rendelkezésre álljanak. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a lehetséges adatforrások közötti adatigényeket és szinergiákat. Emellett „Az Európa 2020 stratégia költségvetése – II. rész: A szakpolitikai területek áttekintése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény azt is kimondta, hogy a különböző szakpolitikákból származó hozzájárulások révén legalább 20 %-ra kell emelni az uniós költségvetés egészében az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kiadásokat. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy értékelni tudja a KAP keretében az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célkitűzésekre nyújtott uniós támogatás hatását.

(69) A személyes adatok feldolgozása tekintetében alkalmazni kell az egyének védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[32] és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[33].

(70) Az Európai Unió Bírósága a C-92/09. és C-93/09. sz. egyesített ügyekben[34] hozott ítéletében érvénytelennek nyilvánította az 1290/2005/EK rendelet azon rendelkezéseit, amelyek előírják a tagállamok számára, hogy információkat tegyenek közzé az európai mezőgazdasági alapokból támogatásban részesülő természetes személyekre vonatkozóan. Mivel a természetes személyek érdeke személyes adataik védelme, továbbá az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 259/2008/EK bizottsági rendeletben[35] az alapokból támogatásban részesülő kedvezményezettekre vonatkozóan előírt közzétételi kötelezettség alapjául szolgáló különböző célkitűzések összehangolása céljából az említett rendelet módosításra került, hogy egyértelmű legyen, ez a kötelezettség természetes személyek esetében nem alkalmazandó. A Bíróság által megfogalmazott kifogásokat figyelembe vevő új szabályokat az európai parlamenti és tanácsi elfogadást megelőzően mélyreható elemzésnek és értékelésnek kell alávetni annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb módon lehessen összhangba hozni a kedvezményezettek személyes adatainak védelmére vonatkozó jogot az átláthatóság szükségességével. Az említett elemzés és értékelés elkészültéig az európai mezőgazdasági alapok kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételét szabályozó jelenlegi rendelkezéseket fenn kell tartani.

(71) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezt a hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[36] megfelelően kell gyakorolni.

(72) Egyes végrehajtási aktusok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. Az összegek Bizottság általi kiszámítását magában foglaló végrehajtási aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körűen feleljen a költségvetés irányításáért, és fokozott hatékonyságra, kiszámíthatóságra és gyorsaságra irányul, figyelembe véve a határidőket és a költségvetési eljárásokat. A tagállamok részére teljesített kifizetések és a számlaelszámolási eljárás működésének körébe tartozó végrehajtási aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körűen feleljen a költségvetés irányításáért és a tagállami kifizető ügynökségek éves elszámolásainak ellenőrzéséért, amelynek célja az elszámolások elfogadása, vagy amennyiben a kiadások teljesítése nem az uniós szabályok betartásával történt, a kapcsolódó kiadások uniós finanszírozásból való kizárása. Egyéb esetekben a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a végrehajtási aktusok elfogadására.

(73) A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni egyes adminisztratív és irányítási feladatok végrehajtására, különösen az EMGA-kiadások tekintetében rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapítására vonatkozóan. E felhatalmazások esetében el kell tekinteni a 182/2011/EU rendelet alkalmazásától.

(74) Az e rendelettel hatályon kívül helyezett rendeletek rendelkezéseiről az e rendelet rendelkezéseire való áttérés gyakorlati és egyedi nehézségekkel járhat. E lehetséges problémák kezelése érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy meghozza a szükséges és kellőképpen indokolt intézkedéseket.

(75) Mivel az e rendelet alapján finanszírozott vidékfejlesztési programok programozási időszaka 2014. január 1-jén kezdődik, ezt a rendeletet ettől az időponttól kell alkalmazni. Egyes, különösen az alapok pénzügyi irányítását meghatározó rendelkezéseket azonban a pénzügyi év kezdetének megfelelő korábbi időponttól kezdve kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

INDOKOLÁS............................................................................................................................. 2

1........... A JAVASLAT HÁTTERE............................................................................................. 2

2........... AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT           4

3........... A JAVASLAT JOGI ELEMEI....................................................................................... 7

4........... KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK.................................................................................... 8

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről.................................................................................................................... 10

I. CÍM HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK....................................................... 29

II. CÍM A MEZŐGAZDASÁGI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK            30

I. fejezet Mezőgazdasági alapok.................................................................................................. 30

II. fejezet Kifizető ügynökségek és más szervek........................................................................... 32

III. CÍM MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ RENDSZER..................................................... 36

IV. CÍM AZ ALAPOK PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSA................................................................. 38

I. fejezet EMGA......................................................................................................................... 38

1. szakasz A kiadások finanszírozása........................................................................................... 38

2. szakasz Költségvetési fegyelem............................................................................................... 41

II. fejezet EMVA........................................................................................................................ 44

1. szakasz Az EMVA-ra vonatkozó általános rendelkezések........................................................ 44

2. szakasz Vidékfejlesztési programok finanszírozása................................................................... 44

3. szakasz Pénzügyi hozzájárulás a vidékfejlesztési programokhoz................................................ 45

4. szakasz Az innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj finaszírozása........................................ 48

III. fejezet Közös rendelkezések................................................................................................. 49

IV. fejezet Számlaelszámolás....................................................................................................... 55

I. szakasz Általános rendelkezések.............................................................................................. 55

II. szakasz Elszámolás................................................................................................................. 57

III. szakasz Szabálytalanságok.................................................................................................... 59

V. CÍM ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK ÉS SZANKCIÓK.................................................... 62

I. fejezet Általános szabályok...................................................................................................... 62

II. fejezet Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer..................................................................... 68

III. fejezet Az ügyletek vizsgálata................................................................................................. 74

IV. fejezet Az ellenőrzésekre vonatkozó egyéb rendelkezések...................................................... 80

VI. CÍM KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS........................................................................... 82

I. fejezet Hatály........................................................................................................................... 82

II. fejezet A kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő ellenőrzési rendszerek és szankciók................ 84

VII. CÍM KÖZÖS RENDELKEZÉSEK.................................................................................... 88

I. fejezet Kommunikáció............................................................................................................. 88

II. FEJEZET Az euró használata.................................................................................................. 90

III. FEJEZET Jelentéstétel és értékelés........................................................................................ 92

VIII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...................................................................................... 94

I. MELLÉKLET......................................................................................................................... 96

II. MELLÉKLET........................................................................................................................ 99

III. MELLÉKLET.................................................................................................................... 102

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS..................................................................................................... 107

I. CÍM HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk Hatály

Ez a rendelet megállapítja az alábbiakra vonatkozó szabályokat:

a)           a közös agrárpolitika keretében felmerülő kiadások finanszírozása, beleértve a vidékfejlesztésre vonatkozó kiadásokat;

b)           a mezőgazdasági tanácsadó rendszer;

c)           a tagállamok által létrehozandó irányítási és ellenőrzési rendszerek;

d)           a kölcsönös megfeleltetés rendszere;

e)           számlaelszámolás.

2. cikk A rendeletben használt fogalmak

(1)          Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában a „mezőgazdasági termelő”, a „mezőgazdasági tevékenység”, a „mezőgazdasági terület” és a „mezőgazdasági üzem” tekintetében a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet 4. cikkében megállapított fogalommeghatározások irányadók.

E rendelet alkalmazásában a „közvetlen kifizetések” tekintetében a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet 1. cikkében megállapított fogalommeghatározás irányadó.

(2)          Az e rendelet által a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet, a(z) xxx/xxx/EU [sCMO] rendelet és a(z) xxx/xxx/EU [RD] rendelet tekintetében alkalmazott vis maior és rendkívüli körülmények elismerése különösen az alábbi esetekben lehetséges:

a)      a kedvezményezett halála;

b)      a kedvezményezett tartós munkaképtelensége;

c)      a mezőgazdasági üzemet lényegesen sújtó, súlyos természeti csapás;

d)      a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartásra szolgáló építmények véletlenszerű megsemmisülése;

e)      a kedvezményezett állatállományának egy részét vagy egészét érintő járványos állatbetegség;

f)       a mezőgazdasági üzem jelentős részének kisajátítása, amennyiben ez a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt előrelátható.

II. CÍM A MEZŐGAZDASÁGI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet Mezőgazdasági alapok

3. cikk A mezőgazdasági kiadásokat finanszírozó alapok

(1)          A Szerződés által a közös agrárpolitikára vonatkozóan meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében az e szakpolitika körébe tartozó különböző intézkedések finanszírozása, beleértve a vidékfejlesztését is, a következő alapokon keresztül történik:

a)      az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA);

b)      az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA).

(2)          Az EMGA és az EMVA az Európai Unió általános költségvetésének részét képezik.

4. cikk EMGA-kiadások

(1)          Az EMGA végrehajtása a tagállamok és az Unió között fennálló megosztott irányítás mellett történik, és az alap az uniós jogszabályokkal összhangban lévő, alábbi kiadásokat finanszírozza:

a)      a mezőgazdasági piacokat szabályozó vagy támogató intézkedések;

b)      a közös agrárpolitika keretében a mezőgazdasági termelők részére teljesített közvetlen kifizetések;

c)     az Unió pénzügyi hozzájárulása mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós intézkedésekhez az Unió belső piacán és harmadik országokban, amely intézkedéseket a tagállamok az 5. cikkben említett programoktól eltérő, a Bizottság által elfogadott programok alapján hajtanak végre;

d)      az Unió pénzügyi hozzájárulása a(z) xxx/xxx/EU [sCMO] rendelet 21. cikkében említett uniós iskolagyümölcs-programhoz, illetve a 155. cikkében említett, az állatbetegségekhez és a fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedésekhez.

(2)          Az EMGA közvetlen módon és az uniós jogszabályokkal összhangban finanszírozza a következő kiadásokat:

a)      közvetlenül a Bizottság által vagy nemzetközi szervezetek bevonásával végzett, a mezőgazdasági termékek promóciójára irányuló tevékenységek;

b)      az uniós jogszabályokkal összhangban megállapított, a mezőgazdaságban a genetikai erőforrások megőrzésére, feltérképezésére, összegyűjtésére és hasznosítására irányuló intézkedések;

c)      mezőgazdasági számviteli információs rendszerek kialakítása és fenntartása;

d)      mezőgazdasági felmérési rendszerek, beleértve a mezőgazdasági üzemek szerkezetére irányuló felméréseket.

5. cikk EMVA-kiadások

Az EMVA végrehajtása a tagállamok és az Unió között fennálló megosztott irányítás mellett történik, és az alap uniós pénzügyi hozzájárulást biztosít a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban végrehajtott vidékfejlesztési programokhoz, valamint a(z) RD/xxx/EU rendelet III. címének IV. fejezetében említett, az innovatív helyi együttműködésre odaítélt díjjal összefüggő kiadásokhoz kapcsolódóan.

6. cikk Egyéb kiadások, beleértve a technikai segítségnyújtást

Mind az EMGA, mind az EMVA közvetlen módon finanszírozhatja a Bizottság kezdeményezésére és/vagy nevében, a közös agrárpolitika végrehajtásához szükséges előkészítési, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, értékelési, audit, valamint ellenőrzési intézkedéseket. Ezek az intézkedések különösen az alábbiakat foglalják magukba:

a)           a közös agrárpolitika elemzéséhez, irányításához, nyomon követéséhez, információcseréjéhez és végrehajtásához, továbbá az ellenőrzési rendszerek megvalósításához, valamint a technikai és adminisztratív segítségnyújtáshoz szükséges intézkedések;

b)           az ellenőrzésekhez szükséges műholdas felvételek Bizottság általi beszerzése a 21. cikkel összhangban;

c)           a Bizottság által távérzékelési alkalmazások révén végrehajtott intézkedések a mezőgazdasági erőforrásoknak a 22. cikkel összhangban történő nyomon követése céljából;

d)           a közös agrárpolitika finanszírozására használt alapok pénzügyi irányításának információs, összekapcsolási, monitoring- és ellenőrzési módszerek és technikai eszközök fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges intézkedések;

e)           a közös agrárpolitikával kapcsolatos tájékoztatás a 47. cikkel összhangban;

f)            a közös agrárpolitikáról szóló tanulmányok, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott intézkedések értékelése, beleértve az értékelési módszerek tökéletesítését és a gyakorlatra vonatkozó információk cseréjét;

g)           adott esetben az 58/2003/EK tanácsi rendeletnek[37] megfelelően létrehozott, a közös agrárpolitikával összefüggésben eljáró végrehajtó hivatalok;

h)           a vidékfejlesztés keretében megvalósuló információterjesztésre, tudatosításra, uniós szintű együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedések, beleértve az érintett felek hálózatba történő összefogását;

i)            az uniós minőségpolitikák keretébe tartozó logók kidolgozásával, bejegyzésével és védelmével, valamint a kapcsolódó szellemi tulajdonjogok védelmével, illetve a szükséges információs technológiai (IT) fejlesztésekkel összefüggő intézkedések.

II. fejezet Kifizető ügynökségek és más szervek

7. cikk A kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditálása és akkreditációjuk visszavonása

(1)          A kifizető ügynökségek a tagállamok olyan külön erre a célra szánt szervezeti egységei vagy szervei, amelyek felelnek a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikkben említett kiadásokkal való gazdálkodásért és azok ellenőrzéséért.

A kifizetések kivételével e feladatok végrehajtása átruházható.

(2)          A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálnak kifizető ügynökségként, amelyek megfelelnek a Bizottság által a 8. cikk a) pontja értelmében meghatározandó akkreditációs feltételeknek.

Minden tagállam – alkotmányos rendelkezéseinek figyelembevételével – tagállamonként, vagy adott esetben régiónként egyre korlátozza akkreditált kifizető ügynökségei számát. Azonban amennyiben a kifizető ügynökségek kialakítása regionális szinten történik, a tagállamok emellett nemzeti szinten is akkreditálnak egy kifizető ügynökséget a jellegüknél fogva nemzeti szinten irányítandó támogatási rendszerek számára.

(3)          Az érintett pénzügyi évet követő év [február 1-jéig] az akkreditált kifizető ügynökségért felelős személy összeállítja a következőket:

a)      az akkreditált kifizető ügynökségre bízott feladatok végrehajtása során teljesített kiadásokra vonatkozó éves elszámolások, kiegészítve az 53. cikk értelmében történő elszámoláshoz szükséges információkkal;

b)      vezetői megbízhatósági nyilatkozat a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, valamint a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére és a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartására vonatkozóan;

c)      az elvégzett és rendelkezésre álló összes audit és ellenőrzés eredményeinek összefoglalója, kiegészítve a rendszeres és ismétlődő hiányosságok elemzésével és a meghozott vagy tervezett korrekciós intézkedésekkel.

(4)          Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, kijelöl egy szervet (a továbbiakban: koordináló szerv), amely a következő feladatok ellátásáért felelős:

a)      a Bizottság számára rendelkezésre bocsátandó információk összegyűjtése és a Bizottság részére történő megküldése;

b)      összefoglaló jelentés készítése, amely nemzeti szintű áttekintést nyújt a (3) bekezdés b) pontja szerinti minden vezetői megbízhatósági nyilatkozatról, valamint az azokról kiadott, a 9. cikkben említett auditvéleményekről;

c)      helyreigazító intézkedések megtételének biztosítása bármilyen általános jellegű hiányosság esetében, valamint a Bizottság tájékoztatása azok nyomon követéséről;

d)      az uniós szabályok összehangolt alkalmazásának ösztönzése és biztosítása.

A tagállamok a koordináló szervet egyedi akkreditálásnak vetik alá az első albekezdés a) pontjában említett pénzügyi információ feldolgozása tekintetében.

(5)          Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség nem teljesít egy vagy több, a (2) bekezdésben említett akkreditációs feltételt, a tagállamnak vissza kell vonnia az akkreditációt, hacsak a kifizető ügynökség a probléma súlyosságának arányában megállapított határidőn belül meg nem teszi a szükséges változtatásokat.

(6)          A kifizető ügynökségek irányítják a felelősségi körükbe tartozó állami intervencióhoz kapcsolódó műveleteket és biztosítják azok ellenőrzését, továbbá maguknál tartják az általános felelősséget e téren.

8. cikk Bizottsági hatáskörök

(1)          A 7. cikkben megállapított rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a kifizető ügynökségek akkreditálásának a belső környezetre, az ellenőrzési tevékenységekre, a tájékoztatásra és kommunikációra, valamint a nyomon követésre vonatkozó minimumfeltételei, továbbá az akkreditáció megadásához és visszavonásához kapcsolódó eljárás szabályai;

b)      a kifizető ügynökségek akkreditációjának felülvizsgálati eljárására és felügyeletére vonatkozó szabályok;

c)      a koordináló szervek akkreditálásának minimumfeltételei, valamint az akkreditáció megadásához és visszavonásához kapcsolódó eljárás szabályai.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:

a)      a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, valamint irányítási és ellenőrzési feladataik tartalma;

b)      a koordináló szerv működése és az információk Bizottság felé történő bejelentése a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban.

Az első albekezdésben meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk Tanúsító szervek

(1)          A tanúsító szerv a tagállam által kijelölt köz- vagy magánjogi auditáló szerv, amely véleményt ad a kifizető ügynökség éves számláinak teljességére, pontosságára és valódiságára, valamint belső ellenőrzési rendszerének megfelelő működésére és a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozó vezetői megbízhatósági nyilatkozatról, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartásáról.

A tanúsító szervnek szervezetileg az érintett kifizető ügynökségtől és az ügynökséget akkreditáló hatóságtól függetlenül kell működnie.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat határoz meg a tanúsító szervek státusza, az általuk elvégzendő konkrét feladatok, többek között az ellenőrzések, valamint az ezek a szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok vonatkozásában. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk A kifizető ügynökségek által végrehajtott kifizetések elfogadhatósága

A 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikkben említett kiadások csak abban az esetben képezhetik uniós finanszírozás tárgyát, ha azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel.

11. cikk Teljes körű kifizetés a kedvezményezetteknek

Amennyiben az uniós jogszabályok kifejezetten másként nem rendelkeznek, az e rendelet alapján nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó kifizetéseket teljes körűen a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani.

III. CÍM MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ RENDSZER

12. cikk Alapelv és hatály

(1)          A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amelynek keretében tanácsadást nyújtanak a kedvezményezetteknek a földgazdálkodással és a gazdaságban folytatott gazdálkodással kapcsolatban (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadó rendszer), és amelynek működtetését egy vagy több kijelölt szerv látja el. A kijelölt szervek egyaránt lehetnek köz- és magánjogi szervek.

(2)          A mezőgazdasági tanácsadó rendszer kitér legalább az alábbiakra:

a)      a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások a VI. cím I. fejezete szerint;

b)      az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet III. címének 2. fejezete szerint, valamint a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti mezőgazdasági terület fenntartása;

c)      az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a vízvédelemmel, az állat- és növénybetegségek bejelentésével és az innovációval kapcsolatos követelmények és tevékenységek, legalább az e rendelet I. mellékletében foglaltak szerint;

d)      a tagállamok meghatározása szerinti kis mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének fenntartható fejlődése és legalább a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet V. címében említett mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő gazdaságok.

(3)          A mezőgazdasági tanácsadó rendszer emellett kitérhet különösen az alábbiakra:

a)      a (2) bekezdés d) pontjában említettektől eltérő mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének fenntartható fejlődése;

b)      a(z) xxx/xxx/EU [RD] rendelet 29. cikke (3) bekezdésében és 30. cikke (2) bekezdésében említett, a nemzeti jogszabályok által megállapított minimumkövetelmények.

13. cikk A mezőgazdasági tanácsadó rendszerhez kapcsolódó egyedi követelmények

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadó rendszerben közreműködő tanácsadók megfelelő képesítéssel rendelkezzenek és rendszeres képzésben részesüljenek.

(2)          A tagállamok gondoskodnak a tanácsadás és az ellenőrzés elkülönítéséről. Ezzel összefüggésben és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 12. cikkben említett kijelölt szervek ne hozzák a tanácsadói tevékenységük során megszerzett személyes vagy egyedi információkat és adatokat az érintett mezőgazdasági üzemet vezető kedvezményezetten kívül más személy tudomására, a tevékenységük során feltárt olyan szabálytalanságok vagy jogsértések esetének kivételével, amelyeket uniós vagy nemzeti jogszabályban megállapított kötelezettségük jelenteni a megfelelő hatóságnak, különösen bűncselekmény esetén.

(3)          Az illetékes tagállami hatóság, adott esetben elektronikus úton, ellátja a kedvezményezettet a kijelölt hatóságok megfelelő jegyzékével.

14. cikk Hozzáférés a mezőgazdasági tanácsadó rendszerhez

A kedvezményezettek – függetlenül attól, hogy támogatásban részesülnek-e a közös agrárpolitika, illetve a vidékfejlesztés keretében – önkéntes alapon használhatják a mezőgazdasági tanácsadó rendszert.

A tagállamok azonban objektív kritériumok alapján meghatározhatják a kedvezményezettek azon kategóriáit, amelyek elsőbbséget élveznek a mezőgazdasági tanácsadó rendszerhez való hozzáférés terén. A tagállamok azonban gondoskodnak arról is, hogy elsőbbséget élvezzenek azok a mezőgazdasági termelők, amelyek a legkevésbé férnek hozzá egyéb, a mezőgazdasági tanácsadó rendszeren kívüli tanácsadási szolgáltatáshoz.

A mezőgazdasági tanácsadó rendszernek biztosítania kell, hogy a kedvezményezettek mezőgazdasági üzemük sajátos helyzetére alkalmazható tanácsadásban részesülhessenek.

15. cikk Bizottsági hatáskörök

(1)          A mezőgazdasági tanácsadó rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendszer teljes körű működőképessé tételére irányuló rendelkezésekre vonatkozóan. Ezek a rendelkezések kitérhetnek többek között a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó hozzáférési feltételekre.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat fogadhat el a mezőgazdasági tanácsadó rendszer egységes végrehajtása céljából. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. CÍM AZ ALAPOK PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSA

I. fejezet EMGA

1. szakasz A kiadások finanszírozása

16. cikk Költségvetési felső határ

(1)          Az EMGA-kiadások éves felső határát a(z) xxx/xxx/EU [MFF] rendeletben e célra megállapított maximális összegek képezik.

(2)          Abban az esetben, ha az uniós jogszabályok az (1) bekezdésben említett összeget csökkentő összegekről rendelkeznek, a Bizottság az érintett jogszabályban említett adatok alapján, végrehajtási aktusok révén megállapítja az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleget.

17. cikk Havi kifizetések

(1)             A Bizottság a 4. cikk (1) bekezdésében említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat havi kifizetések formájában bocsátja a tagállamok rendelkezésére, a referencia-időszakban az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások alapján.

(2)             Amíg a Bizottság a havi kifizetéseket átutalja, a kiadások fedezéséhez szükséges forrásokat a tagállamok mozgósítják az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően.

18. cikk A havi kifizetésekre vonatkozó eljárás

(1)             A havi kifizetéseket a Bizottság az akkreditált kifizető ügynökségeknél a referencia-hónapban felmerült kiadások tekintetében teljesíti, az 53. és az 54. cikkben említett végrehajtási aktusok sérelme nélkül.

(2)          A havi kifizetéseket a tagállamok részére legkésőbb a felmerült kiadások szerinti hónapot követő második hónap harmadik munkanapján kell teljesíteni.

A tagállamoknál október 1. és 15. között felmerült kiadásokat októberben felmerült kiadásoknak kell tekinteni. Az október 16. és 31. között felmerült kiadásokat novemberben felmerült kiadásoknak kell tekinteni.

(3)          A Bizottság a tagállamoktól származó kiadásigazoló nyilatkozatok és a 102. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott információk alapján, végrehajtási aktusok révén meghatározza az általa teljesítendő havi kifizetéseket, figyelembe véve a 43. cikk értelmében alkalmazott csökkentéseket és felfüggesztéseket, továbbá minden más korrekciót. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén dönthet kiegészítő kifizetésekről és levonásokról. Erről a 112. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot következő ülésén tájékoztatni kell.

19. cikk Adminisztratív és személyzeti költségek

A tagállamok és az EMGA-ból nyújtott támogatás kedvezményezettjei által viselt adminisztratív és személyzeti költségeket az alap nem téríti meg.

20. cikk Az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások

(1)          Amennyiben a piacok közös szervezése keretében nincs egységekre lebontott összeg megállapítva az állami intervenció vonatkozásában, az EMGA az érintett intézkedést az Unió egészében egységes átalányösszegek alapján finanszírozza, különösen a tagállamok termékek felvásárlására fordított forrásait, a raktározásból származó árukezelési műveleteket és adott esetben az intervenciós termékek feldolgozását.

(2)          Az állami intervenciós kiadások EMGA általi finanszírozásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések típusa és a visszatérítés feltételei;

b)      a jogosultság feltételei, valamint a kiszámítás módja a kifizető ügynökségek által tett tényleges megállapítások vagy a Bizottság által rögzített átalányösszegek alapján, illetőleg az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban előírt átalányösszegek vagy nem átalányjellegű összegek alapján.

(3)          Az (1) bekezdésben említett összegeket a Bizottság végrehajtási aktusok útján határozza meg. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

21. cikk Műholdas felvételek beszerzése

A Bizottság és a tagállamok megállapodnak az ellenőrzésekhez szükséges műholdas felvételek jegyzékéről az egyes tagállamok által készített előírásokkal összhangban.

A Bizottság ezeket a műholdas felvételeket térítésmentesen az ellenőrző szervek vagy az e szervek által a képviseletükkel megbízott szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.

A Bizottság marad a felvételek tulajdonosa, amelyek a munka befejezése után visszakerülnek a Bizottsághoz. A Bizottság rendelkezhet a mezőgazdasági területek távérzékelés útján történő ellenőrzése során alkalmazott eljárások és munkamódszerek tökéletesítéséről is.

22. cikk A mezőgazdasági erőforrások nyomon követése

A 6. cikk c) pontja alapján finanszírozott intézkedések célja az, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára az uniós mezőgazdasági piacok globális összefüggésben történő irányítását, a mezőgazdasági földterület és a termés állapotának agroökonómiai nyomon követését és ezáltal – különösen a terméshozamra és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó becslések készítését, az ezekhez a becslésekhez való hozzáférés nemzetközi környezetben – például az ENSZ szervezetei vagy más nemzetközi ügynökségek által koordinált kezdeményezések keretében – való megosztását, valamint a világpiacok átláthatóságához való hozzájárulást és az agrometeorológiai rendszer technológiai nyomon követését.

A 6. cikk c) pontja alapján finanszírozott intézkedések a közös agrárpolitika végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges adatok – köztük a műholdas és meteorológiai adatok – gyűjtésére, illetve beszerzésére, téradat-infrastruktúra és honlap létrehozására, időjárási viszonyokhoz kapcsolódó, meghatározott tanulmányok készítésére, valamint az agrometeorológiai és az ökonometriai modellek aktualizálására vonatkoznak. Szükség esetén ezeket az intézkedéseket a tagállami laboratóriumokkal és szervekkel együttműködésben kell megvalósítani.

23. cikk Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat fogadhat el a 6. cikk b) és c) pontja értelmében történő finanszírozáshoz, a 21. és a 22. cikkben említett intézkedéseknek a kijelölt célkitűzések érdekében történő végrehajtására vonatkozó eljáráshoz, a beszerzést szabályozó kerethez, a műholdas felvételek és meteorológiai adatok beszerzéséhez, tökéletesítéséhez és használatához, valamint az alkalmazandó határidőkhöz kapcsolódóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. szakasz Költségvetési fegyelem

24. cikk A felső határ betartása

(1)          A költségvetési eljárás és a költségvetés végrehajtása során az EMGA-kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatoknak mindvégig a 16. cikkben említett összeg alatt kell maradniuk.

A Bizottság által javasolt és az Európai Parlament és a Tanács, a Tanács, illetőleg a Bizottság által elfogadott, az EMGA költségvetését érintő minden jogi eszköznek tiszteletben kell tartania a 16. cikkben említett összeget.

(2)             Amennyiben az uniós jogszabályok a mezőgazdasági kiadások pénzügyi felső határát euróban állapítják meg egy tagállam számára, úgy e kiadások az euróban meghatározott e felső határ mértékéig kerülnek visszatérítésre, azokkal a kiigazításokkal, amelyek a 43. cikk alkalmazása esetén válnak szükségessé.

(3)          A(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet 7. cikkében említett, a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határokat az e rendelet 25. cikkében meghatározott kiigazításokkal korrigálva, euróban megadott pénzügyi felső határoknak kell tekinteni.

25. cikk Pénzügyi fegyelem

(1)          A(z) xxx/xxx/EU [MFF] rendeletben a piachoz kapcsolódó kiadások és a közvetlen kifizetések finanszírozása tekintetében meghatározott éves felső határok betartásának biztosítása érdekében kiigazítási arányt kell meghatározni a közvetlen kifizetésekre, amennyiben az adott közbenső határ alá tartozó intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső határok túllépése várható.

(2)          A Tanács, a Bizottság legkésőbb azon naptári év március 31-ig előterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazítást alkalmazni kell, meghatározza ezt a kiigazítást, legkésőbb ugyanazon naptári év június 30-ig.

(3)          Amennyiben egy adott évben június 30-ig nem kerül sor a kiigazítási arány megállapítására, a Bizottság végrehajtási aktus révén azt meghatározza, és erről a Tanácsot haladéktalanul tájékoztatja. Ezt a végrehajtási aktust a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)             A Tanács a rendelkezésre álló új információk alapján, a Bizottság javaslatára december 1-jéig módosíthatja a közvetlen kifizetéseknek a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban meghatározott kiigazítási arányát.

(5)          A Bizottság végrehajtási aktus útján elfogadhatja az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kiadások finanszírozása érdekében a(z) FR/xxx/EU rendelet [149. cikkének (3) bekezdésével] összhangban átvitt előirányzatokra alkalmazandó feltételeket és részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6)          E cikk alkalmazása előtt először figyelembe kell venni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás 14. pontjában említett, mezőgazdasági válságokra képzett tartalék számára a költségvetési hatóság által engedélyezett összeget.

26. cikk Költségvetési eljárási rend

(1)          A Bizottság az n. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet benyújtásával egyidejűleg az n−1., az n. és az n+1. pénzügyi évre vonatkozó előrejelzéseit is benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)          Amennyiben az n. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet kidolgozásakor fennáll annak a kockázata, hogy az n. pénzügyi évre vonatkozó, a 16. cikkben említett összeg túllépésre kerül, a Bizottság javaslatot tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetőleg a Tanácsnak az említett összeg betartása érdekében szükséges intézkedésekre.

(3)          Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy fennáll a 16. cikkben említett összeg túllépésének kockázata, és hogy hatáskörén belül nincs lehetősége ennek orvoslására alkalmas intézkedések megtételére, akkor további, az említett összeg betartására irányuló intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket az intézkedéseket a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alapján a Tanács, illetőleg a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdése alapján az Európai Parlament és a Tanács fogadja el.

(4)          Amennyiben az n. pénzügyi év végén a tagállamok visszatérítési igényei meghaladják vagy feltehetően meg fogják haladni a 16. cikkben említett összeget, a Bizottság:

a)      ezeket az igényeket a tagállamok által benyújtott igények arányában és a rendelkezésre álló költségvetés alapján veszi figyelembe, illetve végrehajtási aktusok révén ideiglenesen meghatározza az érintett hónapra vonatkozó kifizetések összegét;

b)      legkésőbb a következő év február 28-ig minden tagállamra vonatkozóan meghatározza az előző pénzügyi évre szóló uniós finanszírozás tekintetében fennálló helyzetet;

c)      végrehajtási aktus révén meghatározza az uniós finanszírozás teljes összegét tagállamonkénti bontásban, egységes uniós finanszírozási arány alapulvételével, a havi kifizetések céljára rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig;

d)      legkésőbb az n+1. év márciusára vonatkozó havi kifizetések teljesítése alkalmával gondoskodik a tagállamoknak nyújtandó esetleges kompenzációkról.

Az első albekezdés a) és c) pontjában meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

27.cikk Korai előrejelző rendszer

A 16. cikkben említett költségvetési felső határ betartása érdekében a Bizottság az EMGA-kiadásokkal összefüggésben havi korai előrejelző és monitoringrendszert működtet.

Ezért a Bizottság minden pénzügyi év kezdetét megelőzően meghatározza a havi kiadások kereteit, amelyek adott esetben a három megelőző év átlagos havi kiadásain alapulnak.

A Bizottság időszakos jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben megvizsgálja a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és felbecsüli a folyó pénzügyi év során várható végrehajtást.

28. cikk Referencia-árfolyamok

(1)          A Bizottság a költségvetési tervezet vagy a költségvetési tervezethez benyújtott, mezőgazdasági kiadásokat érintő módosítási indítvány elfogadásakor az EMGA költségvetési irányszámai céljára az euró és az USA-dollár közötti, az abban az utolsó negyedévben a piacon megfigyelt átlagárfolyamot alkalmazza, amely a költségvetési dokumentum Bizottság általi elfogadását megelőzően legalább húsz nappal korábban ér véget.

(2)          A Bizottság költségvetésmódosítás- és pótköltségvetés-tervezet, illetőleg ahhoz benyújtott módosító indítvány elfogadásakor, amennyiben ezek a dokumentumok a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedésekhez kapcsolódó előirányzatokat érintenek, az alábbiakat alkalmazza:

a)      egyrészt, az euró és az USA-dollár közötti, az előző pénzügyi év augusztus 1-jétől azon utolsó negyedév végéig a piacon ténylegesen megfigyelt átlagárfolyamot, amely a költségvetési dokumentum Bizottság általi elfogadását megelőzően legalább húsz nappal korábban, de legkésőbb a folyó pénzügyi év július 31-én ér véget; és

b)      másrészt, a pénzügyi év hátralévő részére szóló előrejelzésként a költségvetési dokumentum Bizottság általi elfogadását megelőzően legalább húsz nappal korábban véget érő utolsó negyedév során ténylegesen megfigyelt átlagárfolyamot.

II. fejezet EMVA

1. szakasz Az EMVA-ra vonatkozó általános rendelkezések

29. cikk A kettős finanszírozás tilalma

A(z) RD/xxx/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdése szerinti, támogatásra való jogosultság sérelme nélkül az EMVA keretében finanszírozott kiadások az Unió költségvetéséből semmilyen más finanszírozásban nem részesülhetnek.

30. cikk A kifizetésekre vonatkozó közös rendelkezések

(1)          A(z) CR/xxx/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésével összhangban az 5. cikkben említett EMVA-hozzájárulás Bizottság általi kifizetései nem haladhatják meg a költségvetési kötelezettségvállalásokat.

A kifizetéseket a legkorábban megnyílt kötelezettségvállaláshoz kell rendelni.

(2)          A(z) FR/xxx/EU rendelet [81]. cikke alkalmazandó.

2. szakasz Vidékfejlesztési programok finanszírozása

31. cikk Az EMVA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás

Meg kell határozni az egyes programok esetében a vidékfejlesztési programokra fordított kiadásokhoz az EMVA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulást, a vidékfejlesztés EMVA általi támogatására vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított felső határok figyelembevétele mellett.

32. cikk Költségvetési kötelezettségvállalások

A vidékfejlesztési programokra vonatkozó uniós költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében a(z) CR/xxx/EU rendelet 66. cikkét kell alkalmazni.

3. szakasz Pénzügyi hozzájárulás a vidékfejlesztési programokhoz

33. cikk A vidékfejlesztési programokra nyújtott kifizetésekre vonatkozó rendelkezések

(1)             Az 5. cikkben említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat a Bizottság előfinanszírozás, időközi kifizetések és egyenlegkifizetés formájában, az ebben a szakaszban leírtak szerint bocsátja a tagállamok rendelkezésére.

(2)             Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések együttes teljes összege nem haladhatja meg az adott vidékfejlesztési programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás 95 %-át.

A(z) CR/xxx/EU rendelet 70. cikke (2) bekezdésével összhangban a felső határ 95 %-ának elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtják a kifizetési kérelmeiket a Bizottság részére.

34. cikk Az előfinanszírozás szabályai

(1)             A Bizottság a program jóváhagyására vonatkozó határozat elfogadását követően a teljes programozási időszakra vonatkozóan egy kezdeti előfinanszírozási összeget folyósít a tagállamnak. Ez a kezdeti előfinanszírozási összeg az érintett programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás 4 %-át jelenti. A költségvetési lehetőségektől függően az összeg folyósítását legfeljebb három részletben lehet teljesíteni. Az első részlet az érintett programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás 2 %-át jelenti.

(2)          Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget vissza kell téríteni a Bizottság részére, amennyiben nem merülnek fel kiadások, illetőleg egyetlen kiadásigazoló nyilatkozat sem kerül megküldésre a vidékfejlesztési programhoz kapcsolódóan az előfinanszírozás első részletének Bizottság általi kifizetését követő huszonnégy hónapon belül.

(3)          Az előfinanszírozás kamatait az adott vidékfejlesztési programra kell fordítani, valamint azokat le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.

(4)          Az előfinanszírozás teljes összegét a vidékfejlesztési program zárása előtt el kell számolni az 53. cikkben említett eljárásnak megfelelően.

35. cikk Időközi kifizetések

(1)             Az egyes vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódóan időközi kifizetéseket kell teljesíteni. Kiszámításuk az egyes intézkedések társfinanszírozási arányának az adott intézkedés címén felmerült közkiadásokra való alkalmazásával történik.

(2)          A Bizottság a rendelkezésre álló pénzeszközöktől függően időközi kifizetéseket teljesít az akkreditált kifizető ügynökségeknél a programok végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások visszatérítésére.

(3)          Az egyes időközi kifizetések teljesítése az alábbi követelményeknek való megfelelés függvénye:

a)      az akkreditált kifizető ügynökség által aláírt kiadásigazoló nyilatkozat továbbítása a Bizottság felé a 102. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban;

b)      az érintett program teljes időszakára vonatkozóan az egyes intézkedések számára biztosított teljes EMVA-hozzájárulás felső határainak betartása;

c)      a vidékfejlesztési program végrehajtásáról szóló, a legutóbbi évre vonatkozó előrehaladási jelentés megküldése a Bizottság részére.

(4)             Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott követelmények valamelyike nem teljesül, a Bizottság arról haladéktalanul tájékoztatja az akkreditált kifizető ügynökséget, illetőleg – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szervet. Amennyiben a (3) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott követelmények valamelyike nem teljesül, a kiadásigazoló nyilatkozatot nem lehet elfogadni.

(5)             A Bizottság az e cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő kiadásigazoló nyilatkozat iktatásától számított 45 napon belül teljesíti az időközi kifizetést, a 39. cikk, valamint az 53. és az 54. cikkben említett végrehajtási aktusok sérelme nélkül.

(6)             Az akkreditált kifizető ügynökségek a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok révén a Bizottság által megállapított rendszerességgel időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat állítanak ki a vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódóan, és azokat továbbítják a Bizottság részére közvetlenül vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szerven keresztül.

A kiadásigazoló nyilatkozatok azokra a kiadásokra vonatkoznak, amelyek a kifizető ügynökségeknél az egyes időszakokon belül felmerültek. Amennyiben a(z) CR/xxx/EU rendelet 55. cikkének (7) bekezdésében említett kiadásokat a Bizottság jóváhagyására váró programmódosítás miatt nem lehet az érintett időszakban bejelenteni a Bizottságnak, azok bejelentése megtörténhet az azt követő időszakban.

Az október 16-a után felmerült kiadásokra vonatkozó időközi kiadásigazoló nyilatkozatok kifizetésére a következő év költségvetésének terhére kerül sor.

(7)              A(z) CR/xxx/EU rendelet 74. cikke alkalmazandó.

36. cikk Egyenlegkifizetés és programzárás

(1)             A vidékfejlesztési program végrehajtására vonatkozó utolsó éves előrehaladási jelentés átvételét követően a Bizottság a hatályos pénzügyi terv, az adott vidékfejlesztési program megvalósításának utolsó évére vonatkozó éves elszámolás és a számlaelszámolásról hozott kapcsolódó határozat alapján – a rendelkezésére álló pénzeszközök függvényében – kifizeti az egyenleget. Az elszámolást a(z) xxx/xxx/EU [CR] rendelet 55. cikkének (2) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani, és azok a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra vonatkoznak.

(2)             Az egyenleg kifizetésére legkésőbb azt az időpontot követő hat hónapon belül kerül sor, hogy a Bizottság elfogadhatónak ítélte az e cikk (1) bekezdésében említett információkat és dokumentumokat, valamint megtörtént az utolsó év elszámolása. Az egyenleg kifizetését követően még fennálló kötelezettségvállalásokat a Bizottság hat hónapon belül visszavonja, a 37. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül.

(3)             Amennyiben a Bizottság nem kapja kézhez az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül az utolsó éves előrehaladási jelentést, valamint a program-végrehajtás utolsó évéhez kapcsolódó elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a Bizottság a 37. cikkel összhangban automatikusan visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.

37. cikk A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása vidékfejlesztési programok esetében

(1)          A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott vidékfejlesztési programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem kerül felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely eleget tenne a 35. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)             Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalásoknak a(z) xxx/xxx/EU [CR] rendelet 55. cikkének (2) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően felhasználatlan részét, amelyre vonatkozóan nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot az említett határidőt követő hat hónapon belül.

(3)          Minden jogi eljárás vagy halasztó hatállyal bíró közigazgatási jogorvoslati eljárás esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel összefüggő összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és a (2) bekezdésben rögzített időszak, feltéve hogy a tagállam az n+2. év december 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.

(4)          A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

a)      a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítése a Bizottság döntésének eredményeként az n+2. év december 31-én csökkentés vagy felfüggesztés tárgyát képezi;

b)      a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyet a kifizető ügynökség a vidékfejlesztési program végrehajtását komolyan érintő vis maior következtében nem tudott visszatéríteni. A vis maior tényét bejelentő tagállami hatóságoknak bizonyítaniuk kell annak a program egészére vagy részére gyakorolt közvetlen következményeit.

A tagállam január 31-ig megküldi a Bizottságnak az első albekezdésben szereplő kivételekkel kapcsolatos információkat a megelőző év végéig bejelentendő összegre vonatkozóan.

(5)             A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamot arról, ha fennáll a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kockázata. A Bizottság tájékoztatja a tagállamot a birtokában lévő információk alapján megállapított összegről. A tagállamnak ezen információk átvételétől számítva két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a szóban forgó összeggel kapcsolatban egyetértését adja vagy észrevételeit megtegye. A Bizottság az (1)–(3) bekezdés alkalmazásából eredő utolsó határidőt követő legkésőbb kilenc hónapon belül végrehajtja a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását.

(6)             A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása esetén az érintett vidékfejlesztési programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás az adott évre vonatkozóan csökken a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának tárgyát képező összeggel. A tagállam bizottsági jóváhagyásra átdolgozott pénzügyi tervet készít, amelyben az intézkedések között lebontja a támogatáscsökkentést. Ennek hiányában a Bizottság arányosan csökkenti az egyes intézkedésekhez rendelt összegeket.

4. szakasz Az innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj finaszírozása

38. cikk Költségvetési kötelezettségvállalások

Az innovatív helyi együttműködésre odaítélt díjban részesülő, a(z) RD/xxx/EU rendelet 58. cikkének (4) bekezdésében említett projektek jegyzékét jóváhagyó bizottsági határozat a(z) FR/xxx/EU rendelet [75. cikke (2) bekezdésének] értelmében vett finanszírozási határozatot képez.

Az első bekezdésben említett határozat elfogadását követően a Bizottság tagállamonként költségvetési kötelezettséget vállal az adott tagállam projektjei tekintetében odaítélt díjak teljes összegére a(z) RD/xxx/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében megállapított határon belül.

39. cikk A tagállamok számára teljesített kifizetések

(1)          A 35. cikkben említett időközi kifizetések keretében a Bizottság kifizetéseket teljesít az akkreditált kifizető ügynökségeknél az ebben a szakaszban említett díjak odaítélésével összefüggésben felmerült kiadások visszatérítése céljából, az érintett tagállamok számára rendelkezésre álló költségvetési kötelezettségvállalások határán belül.

(2)          Az egyes kifizetések feltétele az akkreditált kifizető ügynökség által aláírt kiadásigazoló nyilatkozat továbbítása a Bizottság felé a 102. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(3)          Az akkreditált kifizető ügynökségek a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok révén a Bizottság által megállapított időközönként kiadásigazoló nyilatkozatokat állítanak ki az innovatív helyi együttműködésre odaítélt díjhoz kapcsolódóan, és azokat továbbítják a Bizottság részére közvetlenül vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szerven keresztül.

A kiadásigazoló nyilatkozatok azokra a kiadásokra vonatkoznak, amelyek a kifizető ügynökségeknél az egyes időszakokon belül felmerültek.

40.cikk A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása az innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj esetében

A Bizottság automatikusan visszavonja a 38. cikk második bekezdésében szereplő olyan összegeket, amelyek nem kerültek felhasználásra a 39. cikkel összhangban tagállamnak szóló visszatérítés címén, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozatot sem nyújtottak be, amely eleget tenne az említett cikkben meghatározott követelményeknek.

A 37. cikk (3), (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

III. fejezet Közös rendelkezések

41. cikk Mezőgazdasági pénzügyi év

A Bizottság által a 48. cikk (7) bekezdésének a) pontja értelmében a kiadásigazoló nyilatkozatokra és az állami intervencióhoz kapcsolódó bevételre vonatkozóan megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül a mezőgazdasági pénzügyi év a kifizető ügynökségeknél az n–1. év október 16-án kezdődő és az n. év október 15-én véget érő n. pénzügyi év tekintetében felmerülő és a hozzájuk befolyt, és az EMGA, illetve az EMVA költségvetésébe beállított kiadásokat és bevételeket foglalja magában.

42. cikk A kifizetési határidők betartása

(1)          Amennyiben a kifizetési határidőkről uniós jogszabály rendelkezik, a kifizető ügynökségek által a kedvezményezettek számára a kifizetés legkorábbi lehetséges időpontja előtt, illetőleg a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített minden kifizetés elesik az uniós finanszírozásra való jogosultságtól, kivéve az arányosság elvének figyelembevételével meghatározandó esetekben, valamint feltételek és korlátok mellett.

Annak érdekében, hogy a pénzügyi hatás arányban álljon a megállapított kifizetési késedelemmel, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelőn felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kifizetési határidők be nem tartásával összefüggő kifizetés-csökkentéssel kapcsolatos szabályokra vonatkozóan.

(2)          Amennyiben a tagállam nem tartja be a kifizetés legkésőbbi lehetséges határidejét, a nemzeti költségvetés által viselt késedelmi kamatot fizet a kedvezményezettnek.

43. cikk A havi és időközi kifizetések csökkentése és felfüggesztése

(1)          Amennyiben a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 102. cikkben említett információk alapján a Bizottság meg tudja állapítani, hogy a kiadások nem olyan szerveknél merültek fel, amelyek akkreditált kifizető ügynökségek, vagy nem tartották be az uniós jogszabályokban meghatározott kifizetési határidőket vagy pénzügyi felső határokat, avagy a felmerült kiadások valamely más szempontból nem felelnek meg az uniós szabályoknak, a Bizottság – azt követően, hogy lehetőséget biztosít a tagállam számára észrevételei megtételére – csökkentheti vagy felfüggesztheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, havi kifizetésekről szóló határozat, vagy a 35. cikkben említett időközi kifizetések keretében.

Amennyiben a Bizottság a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 102. cikkben említett információk alapján nem tudja megállapítani, hogy a felmerült kiadások megfelelnek-e az uniós szabályoknak, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot arra, hogy harminc napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtson be további információkat és tegye meg észrevételeit. Amennyiben a tagállam a meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a Bizottság kérésének, vagy válasza elégtelennek minősül, illetőleg azt mutatja, hogy a felmerült kiadások nem tesznek eleget az uniós szabályoknak, a Bizottság csökkentheti vagy felfüggesztheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, havi kifizetésekről szóló határozat, vagy a 35. cikkben említett időközi kifizetések keretében.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján csökkentheti vagy felfüggesztheti a tagállam részére nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket, amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a)      a szóban forgó tagállami ellenőrzési rendszer kulcsfontosságú elemeiből hiányzik egy vagy több, vagy azok a feltárt hiányosságok súlyossága, illetve állandósága következtében nem hatékonyak, avagy a szabálytalan kifizetések visszafizettetése nem megfelelő gondossággal történik;

b)      az a) pontban említett hiányosságok állandó jellegűek, és az 54. cikk értelmében hozott legalább kettő, az érintett tagállam kiadásait az uniós finanszírozásból kizáró végrehajtási aktust eredményeztek; továbbá

c)      a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tudja megtenni a helyzet közeljövőben történő orvoslásához szükséges intézkedéseket.

Az első albekezdésben meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A csökkentéseket vagy felfüggesztéseket a kifizető ügynökség megfelelő kiadásaira kell alkalmazni abban az esetben, ha a hiányosságok az első albekezdésben említett végrehajtási aktusokban meghatározandó, tizenkét hónapot meg nem haladó, azonban a csökkentés vagy felfüggesztés feltételeinek fennállása esetén további, tizenkét hónapot meg nem haladó időszakokkal meghosszabbítható időszak során jelentkeznek. Amennyiben az említett feltételek már nem állnak fenn, ez az időszak nem kerül meghosszabbításra.

Az első albekezdésben említett végrehajtási aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.

A 18. cikk (3) bekezdésében említett, havi kifizetésekről szóló és a 35. cikkben említett, időközi kifizetésekről szóló határozatok figyelembe veszik az e bekezdés értelmében elfogadott végrehajtási aktusokat.

(3)          Az e cikk értelmében végrehajtott csökkentések és felfüggesztések alkalmazása az arányosság elvével összhangban és az 53. és az 54. cikkben említett végrehajtási aktusok sérelme nélkül történik.

(4)          Az e cikk szerinti csökkentések és felfüggesztések nem sérthetik a(z) CR/xxx/EU rendelet 17., 20., és 21. cikkét.

A(z) CR/xxx/EU rendelet 17., és 20. cikkében említett felfüggesztések alkalmazása az e cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik.

44. cikk A kifizetések felfüggesztése késedelmes benyújtás esetén

Amennyiben az ágazati mezőgazdasági jogszabályok előírják a tagállamok számára, hogy egy meghatározott határidőn belül adjanak tájékoztatást az elvégzett ellenőrzések számáról és azok eredményéről, és a tagállamok nem tartják be ezt a határidőt, a Bizottság felfüggesztheti azon, a 18. cikkben említett havi vagy a 35. cikkben említett időközi kifizetéseket, amelyekre vonatkozóan nem nyújtották be időben a megfelelő statisztikai információkat.

45. cikk A bevételek felhasználása

(1)          A(z) FR/xxx/EU rendelet [18]. cikke értelmében vett címzett bevételeknek tekintendők:

a)      az EMGA-kiadások tekintetében a 42. és az 53. cikk, valamint az 54. és az 56. cikk értelmében az Unió költségvetésébe befizetendő összegek, ideértve azok kamatait is;

b)      a(z) align/xxx/EU sCMO európai parlamenti és tanácsi rendelet[38] II. része I. címe III. fejezete értelmében beszedett vagy visszafizettetett összegek;

c)      az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott konkrét szabályokkal összefüggésben megállapított szankciók következtében beszedett összegek, kivéve ha az említett jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy ezek az összeg a tagállamoknál maradhatnak;

d)      az EMGA-kiadásokat illetően a VI. cím II. fejezetében a kölcsönös megfeleltetés tekintetében meghatározott szabályokkal összhangban alkalmazott szankciókhoz kapcsolódó összegek;

e)      minden lehívott biztosíték, letét és garancia, amelyet a közös agrárpolitika keretében elfogadott uniós jogszabály értelmében kell nyújtani, a vidékfejlesztés kivételével. Azonban a tagállamok birtokában maradnak azok a lehívott biztosítékok, amelyek nyújtása kiviteli és behozatali engedélyek kibocsátásával összefüggésben vagy pályázati eljárás során kizárólag annak biztosítása érdekében történt, hogy a pályázók valós pályázatot adjanak be.

(2)         Az (1) bekezdésben említett összegeket be kell fizetni az Unió költségvetésébe, és újrafelhasználás esetén azokat kizárólag az EMGA- vagy EMVA-kiadások finanszírozására lehet felhasználni.

(3)          Ezt a rendeletet értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett címzett bevételekre.

(4)          Az EMGA tekintetében a(z) FR/xxx/EU rendelet [150. és 151]. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az ebben a rendeletben említett címzett bevételek könyvelésére.

46. cikk Külön elszámolás vezetése

Minden kifizető ügynökség külön elszámolást vezet az EMGA-hoz és az EMVA-hoz kapcsolódóan az uniós költségvetésbe beállított előirányzatokról.

47. cikk Tájékoztatási intézkedések finanszírozása

(1)          A 6. cikk e) pontjának értelmében finanszírozott tájékoztatás célja a közös agrárpolitika megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, a szóban forgó szakpolitika tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, a fogyasztók válságot követően megcsappant bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a mezőgazdasági termelők és a vidéki térségekben tevékenykedő további érintett felek tájékoztatása, valamint az európai mezőgazdasági modell támogatása és annak elősegítése, hogy a lakosság megértse azt.

Ezek az intézkedések következetes, tárgyilagos és széles körű tájékoztatást nyújtanak az Unión belül és kívül annak érdekében, hogy átfogó kép alakuljon ki az adott szakpolitikáról.

(2)          Az (1) bekezdésben említett intézkedések az alábbiak köréből kerülhetnek ki:

a)      harmadik felek által előterjesztett éves munkaprogramok vagy más egyedi intézkedések;

b)      a Bizottság kezdeményezése alapján végrehajtott tevékenységek.

Nem tartoznak ebbe a körbe a jogszabály erejénél fogva kötelező intézkedések és a más uniós program keretében már támogatásban részesülő intézkedések.

A b) pontban említett tevékenységek végrehajtása érdekében a Bizottság külső szakértők segítségét veheti igénybe.

Az első albekezdésben említett intézkedések emellett hozzájárulnak az Unió kiemelt politikai céljainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(3)          A Bizottság a(z) FR/xxx/EU rendeletben megállapított követelmények figyelembevétele mellett minden év október 31-ig pályázati felhívást tesz közzé.

(4)          A 112. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot tájékoztatni kell az e cikk értelmében tervezett és végzett intézkedésekről.

(5)          A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére kétévente jelentést készít e cikk végrehajtásáról.

48. cikk Bizottsági hatáskörök

(1)          A tagállamok által benyújtott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján teljesített kifizetések alkalmával a kifizető ügynökségek által az uniós költségvetés javára eszközölt bevételek figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyek fennállása mellett az EMGA és az EMVA bizonyos kiadásai és bevételei egymás ellenében elszámolandók.

(2)          Az EMGA és az EMVA vonatkozásában az uniós költségvetésbe beállított előirányzatok megfelelő kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékelésére, és az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén hozandó intézkedésekre, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására vonatkozóan.

(3)          A rendelkezésre álló előirányzatok tagállamok közötti méltányos felosztása érdekében, amennyiben az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a pénzügyi év kezdetéig, vagy a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a(z) FR/xxx/EU rendelet [150. cikkének (3) bekezdésében] rögzített felső korlátot, akkor a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e rendelet 111. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azokra a rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek meghatározzák a kötelezettségvállalások és az összegek kifizetése esetén alkalmazandó módszert.

(4)          A tagállamok által a kiadásokra vonatkozóan közölt adatok koherenciájának ellenőrzése, valamint az e rendeletben előírt egyéb információk vizsgálata, továbbá a 102. cikk szerinti bejelentési kötelezettség betartatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok számára teljesítendő kifizetések csökkentésére és felfüggesztésére irányadó feltételekre vonatkozóan az EMGA- és EMVA-kiadásokkal összefüggésben.

(5)          Annak érdekében, hogy a 44. cikk alkalmazása során biztosított legyen az arányosság elvének betartása, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokkal összefüggésben:

a)      a 44. cikk körébe tartozó intézkedések jegyzéke;

b)      az említett cikkben szereplő kifizetés-felfüggesztés mértéke és időtartama;

c)      a felfüggesztés megszüntetésének feltételei.

(6)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján további részleteket határozhat meg a 46. cikkben megállapított kötelezettségre, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésébe bevezetendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(7)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)      a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések finanszírozására és elszámolására, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott egyéb kiadásokra irányadó szabályok;

b)      a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó eljárás végrehajtásának feltételei és részletes szabályai;

c)      a tagállamok által a kedvezményezettek részére a 42. cikk (2) bekezdése alapján teljesítendő késedelmi kamatok kifizetésére vonatkozó szabályok.

Az első albekezdésben meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. fejezet Számlaelszámolás

I. szakasz Általános rendelkezések

49. cikk A Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések

(1)             A nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően vagy a Szerződés 287. cikke szerint végrehajtott tagállami ellenőrzések, továbbá a Szerződés 322. cikke vagy a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet[39] alapján végzett bármely vizsgálat sérelme nélkül a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban különösen az alábbiak ellenőrzése érdekében:

a)      az igazgatási gyakorlat megfelelése az uniós szabályoknak;

b)      a szükséges igazoló dokumentumok megléte és azok összhangja az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott műveletekkel;

c)      az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott műveletek végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok.

A Bizottság által a helyszíni ellenőrzésekkel megbízott személyeknek, illetve a Bizottság tisztviselőinek a részükre biztosított hatáskör keretében eljárva hozzáférési joguk van a könyvelésekhez és minden más, az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott kiadásokra vonatkozó dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és azok metaadatait.

A helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek fenntartanak bizonyos hatásköröket a nemzeti jogszabályokban kifejezetten megjelölt személyek számára. Az 1073/1999/EK rendelet[40] és a 2185/96/Euratom, EK rendelet egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság által megbízott személyek nem vehetnek részt többek között az érintett tagállam joga alapján a személyek otthonában végzett házkutatásokban, és azok hivatalos kihallgatásában. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(2)             A Bizottság a helyszíni ellenőrzésről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

A Bizottság kérésére és a tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságai az ebben a rendeletben említett műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat végeznek. A Bizottság tisztviselői vagy az általa megbízott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – kérheti a szóban forgó tagállamok hatóságainak segítségét egyes ellenőrzések és vizsgálatok elvégzéséhez.

50. cikk Hozzáférés az információkhoz

(1)             A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak az EMGA és az EMVA szabályos működéséhez szükséges minden információt, és megtesznek minden olyan intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányítása keretében szükségesnek ítélt ellenőrzés elvégzését, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is.

(2)          A tagállamok kérésre közlik a Bizottsággal azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a közös agrárpolitikára vonatkozó uniós jogi aktusok végrehajtására elfogadtak, amennyiben ezek a jogi aktusok az EMGA és az EMVA számára pénzügyi következményekkel járnak.

(3)             A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden információt a szabálytalanságokra és a feltárt csalási ügyekre, valamint a szóban forgó szabálytalanságokkal és csalási ügyekkel összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetéseknek az e fejezet III. szakasza értelmében történő visszafizettetése érdekében meghozott intézkedésekre vonatkozóan.

51. cikk Hozzáférés a dokumentumokhoz

Az akkreditált kifizető ügynökségeknek rendelkezniük kell a kifizetéseket igazoló, valamint az uniós jogszabályok által előírt adminisztratív és fizikai ellenőrzések végrehajtására vonatkozó dokumentumokkal, és ezeket a dokumentumokat és információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Ha ezek a dokumentumok kifizető ügynökség által felhatalmazott, a kiadások engedélyezéséért felelős hatóság birtokában vannak, úgy ennek a hatóságnak jelentésben tájékoztatnia kell az akkreditált kifizető ügynökséget az elvégzett ellenőrzések számáról, tartalmáról és az eredmények függvényében megtett intézkedésekről.

52. cikk Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat állapíthat meg a következők vonatkozásában:

a)           a tagállamok által az e fejezet által előírt ellenőrzésekhez kapcsolódóan teljesítendő egyedi kötelezettségek;

b)           a 49. és az 50. cikk végrehajtása érdekében a tagállamok által teljesítendő közreműködési kötelezettségek;

c)           az 50. cikk (3) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettség szabályai.

Az első bekezdésben meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. szakasz Elszámolás

53. cikk Számlaelszámolás

(1)          A Bizottság a 102. cikk (1) bekezdése c) pontjával összhangban átadott információk alapján az adott költségvetési évet követő év április 30-ig végrehajtási aktus útján dönt az akkreditált kifizető ügynökségek számláinak elszámolásáról. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben említett számlaelszámolási határozatban ki kell térni a benyújtott éves számlák teljességére, pontosságára és valódiságára. A határozat az 54. cikk értelmében később elfogadásra kerülő határozatok sérelme nélkül kerül elfogadásra.

54. cikk Megfelelőségi vizsgálat

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján dönt az uniós finanszírozásból kizárandó összegekről, amennyiben úgy találja, hogy a 4. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk szerinti kiadások nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, valamint az EMVA esetében a(z) CR/xxx/EU rendelet 77. cikkében említett, alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)          A Bizottság a meg nem felelés súlyossága alapján megállapítja a kizárásra kerülő összegeket. A Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, továbbá az Unió által elszenvedett pénzügyi veszteséget.

(3)          A finanszírozás elutasítására vonatkozó bármilyen határozat elfogadása előtt a Bizottság írásban értesíti a tagállamot vizsgálatainak eredményeiről, és a tagállam írásban megadja válaszát, majd ezt követően mindkét fél arra törekszik, hogy megállapodásra jusson a meghozandó intézkedéseket illetően.

Amennyiben nem születik megállapodás, a tagállam négy hónapon belül békéltető eljárás indítását kérheti a felek álláspontjainak összehangolása érdekében. A Bizottság az eljárás eredményéről jelentést kap, amelyet megvizsgál, mielőtt a finanszírozás elutasítása mellett döntene.

(4)          A finanszírozás elutasítása nem vonatkozhat a következőkre:

a)      a 4. cikk (1) bekezdésében említett kiadások, amelyek több mint huszonnégy hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság a vizsgálatok eredményeit írásban közölte a tagállammal;

b)      a többéves intézkedésekhez kapcsolódó, a 4. cikk (1) bekezdésének körébe vagy az 5. cikkben említett programok körébe tartozó kiadások, amelyek esetében a kedvezményezett irányába történő utolsó kötelezettség több mint huszonnégy hónappal azelőtt merült fel, hogy a Bizottság a vizsgálatok eredményeit írásban közölte a tagállammal;

c)      az 5. cikkben említett intézkedésekhez kapcsolódó, az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő programokhoz kapcsolódó kiadások, amelyek esetében a kifizető ügynökség a kifizetést vagy adott esetben a záró kifizetést több mint huszonnégy hónappal azelőtt teljesítette, hogy a Bizottság a vizsgálatok eredményét írásban közölte a tagállammal.

(5)          A (4) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:

a)      az e fejezet III. szakaszának körébe tartozó szabálytalanságok;

b)      azok az állami támogatások vagy jogsértések, amelyekre vonatkozóan megindult a 108. cikkben vagy a Szerződés 258. cikkében megállapított eljárás;

c)      a tagállamok e rendelet V. címének III. fejezete értelmében fennálló kötelezettségeihez kapcsolódó jogsértések, feltéve hogy a Bizottság az érintett kiadásokra vonatkozó ellenőrzési eredményekről szóló tagállami jelentés kézhezvételét követő tizenkét hónapon belül írásban értesíti a tagállamot vizsgálatainak eredményéről.

55. cikk Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat határoz meg a következők végrehajtására vonatkozóan:

a)           az 53. cikkben foglalt számlaelszámolás, a határozat elfogadása és végrehajtása érdekében hozandó intézkedések, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők vonatkozásában;

b)           az 54. cikkben foglalt megfelelőségi vizsgálat, a határozat elfogadása és végrehajtása érdekében hozandó intézkedések, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők, valamint az említett cikkben meghatározott békéltetési eljárás, és ahhoz kapcsolódóan a békéltető testület létrehozása, feladatai, összetétele és munkamegosztása vonatkozásában.

Az első bekezdésben meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. szakasz Szabálytalanságok

56. cikk Közös rendelkezések

(1)          A tagállamok a szabálytalanság és gondatlanság következtében jogosulatlanul teljesített minden kifizetést visszafizettetnek a kedvezményezettel a szabálytalanság fennállásának első jelzését követő egy éven belül, és a vonatkozó összegeket bevezetik a kifizető ügynökség által vezetett adósnyilvántartásba.

(2)             Amennyiben a visszafizettetés nem történik meg a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy nyolc éven belül, amennyiben a visszafizettetés nemzeti bírósági eljárás tárgyát képezi, a visszafizettetés elmaradásának pénzügyi következményeit az érintett tagállam viseli, annak a követelménynek a sérelme nélkül, hogy a tagállamnak a 60. cikknek megfelelően visszafizettetési eljárást kell lefolytatnia.

Abban az esetben, ha a visszafizettetési eljárás keretében a szabálytalanság hiánya véglegesnek tekinthető közigazgatási vagy jogi eljárással bizonyítást nyer, az érintett tagállam az általa az első albekezdés értelmében viselt pénzügyi terhet kiadásként bejelenti az EMGA vagy az EMVA felé.

(3)             Megfelelően indokolt esetben a tagállam dönthet úgy, hogy nem hajtja végre a visszafizettetést. Ilyen irányú döntés csak az alábbi esetekben hozható:

a)      ha a már felmerült és a várhatóan felmerülő költségek összege meghaladja a visszafizettetendő összeget, vagy

b)      ha nincs lehetőség visszafizettetésre, mivel a nemzeti joggal összhangban megállapítást nyert és elfogadásra került az adós vagy a szabálytalanságért jogi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelensége.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett határozat meghozatalára azt megelőzően kerül sor, hogy a kinnlevő összeget a (2) bekezdésben említett szabályoknak alávetették volna, a visszafizettetés elmaradásának pénzügyi következményeit az uniós költségvetés viseli.

(4)             A tagállamok a 102. cikk (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja értelmében a Bizottságnak megküldendő éves elszámolásba bevezetik az e cikk (2) bekezdése szerint általuk viselendő összegeket. A Bizottság ellenőrzi, hogy sor került-e erre, és az 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási aktus részeként elvégzi a szükséges kiigazításokat.

(5)          A Bizottság a következő esetekben, végrehajtási aktusok útján dönthet az uniós költségvetésre terhelt összegeknek az uniós finanszírozásból való kizárásáról:

a)      ha a tagállam nem tartotta be az (1) bekezdésben említett határidőket;

b)      ha a Bizottság úgy találja, hogy nem indokolt a tagállamnak a (3) bekezdés alapján az arra vonatkozóan hozott döntése, hogy nem hajtja végre a visszafizettetést;

c)         ha a Bizottság úgy találja, hogy a szabálytalanság vagy a visszafizettetés elmulasztása a tagállam közigazgatási hatóságainak vagy más hivatalos szervének tulajdonítható szabálytalanság vagy gondatlanság következménye.

Az első albekezdésben meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ezeknek a végrehajtási aktusoknak az elfogadását megelőzően az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

57. cikk Az EMGA-ra vonatkozó különös rendelkezések

A szabálytalanság és gondatlanság következtében visszafizettetett összegeket, valamint azok kamatait a kifizető ügynökségek javára kell teljesíteni, amelyek azokat EMGA-hoz rendelt bevételként könyvelik az összegek tényleges beérkezésének hónapja szerint.

Amikor az első bekezdésben említett módon jóváírásra kerülnek az uniós költségvetés számára az összegek, a tagállam a megfelelő összegek 10 %-át a visszafizettetés költségeinek átalányban történő visszatérítése címén megtarthatja, kivéve akkor, ha a szabálytalanság vagy gondatlanság a tagállam közigazgatási hatóságainak vagy más hivatalos szervének tulajdonítható.

58. cikk Az EMVA-ra vonatkozó különös rendelkezések

A tagállamok a vidékfejlesztési műveletekkel vagy programokkal összefüggésben feltárt szabálytalanságok és gondatlanságok kapcsán pénzügyi kiigazításokat végeznek az érintett uniós finanszírozás teljes vagy részleges törlésével. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt szabálytalanságok természetét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség szintjét.

Az EMVA keretében nyújtott uniós finanszírozáshoz kapcsolódóan törölt vagy visszafizettetett összegeket, továbbá az azokhoz kapcsolódó kamatokat újra hozzá kell rendelni az érintett programhoz. A törölt vagy visszafizettetett uniós pénzösszegeket azonban a tagállamok csak az ugyanazon vidékfejlesztési programban szereplő műveletekre használhatják újra fel, feltéve hogy ezeket a pénzösszegeket nem csoportosították át pénzügyi kiigazítás tárgyát képező műveletekhez. A vidékfejlesztési program zárását követően a tagállamok visszatérítik az uniós költségvetés számára visszafizetett összegeket.

59. cikk Átruházott hatáskörök

Az e szakaszban megállapított visszafizettetésre vonatkozó rendelkezések szabályszerű és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el tagállamok által teljesítendő egyedi kötelezettségekre vonatkozóan.

V. CÍM ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK ÉS SZANKCIÓK

I. fejezet Általános szabályok

60. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)          A tagállamok a közös agrárpolitika keretében meghoznak minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést és egyéb intézkedést, amely szükséges az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez, és különösen az alábbiakhoz:

a)      az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése;

b)      a csalás hatékony megelőzése, különösen a nagyobb kockázatot jelentő területeken, és elrettentő hatás biztosítása, a költség és haszon, valamint az intézkedések arányosságának figyelembevétele mellett;

c)      a szabálytalanságok és csalás megelőzése, feltárása és megszüntetése;

d)      hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kivetése, amelyek összhangban vannak az uniós jogszabályokkal, vagy ennek hiányában a nemzeti joggal, és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése;

e)      a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése.

(2)          A tagállamok hatékony irányítási és ellenőrzési rendszereket hoznak létre az uniós támogatási programokat irányító jogszabályok betartásának biztosítása érdekében.

(3)          A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés szerint elfogadott rendelkezésekről és megtett intézkedésekről.

Minden olyan feltételnek, amelyet a tagállamok az EMGA-ból vagy az EMVA-ból finanszírozott támogatásra vonatkozó uniós előírások kiegészítéseként állapítanak meg, ellenőrizhetőnek kell lennie.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján e cikk (1) és (2) bekezdésének egységes alkalmazására irányuló szabályokat fogadhat el.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

61. cikk Az ellenőrzések általános elvei

(1)          A tagállamok által a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott rendszer – egyéb rendelkezés hiányában – magában foglalja valamennyi támogatási kérelem módszeres adminisztratív ellenőrzését, amelyet helyszíni ellenőrzésekkel kell kiegészíteni.

(2)          A helyszíni ellenőrzéseket illetően a felelős hatóság az ellenőrizendő mintát a kérelmezők teljes köréből választja ki, és a minta adott esetben véletlenszerűen, valamint kockázatelemzés alapján kiválasztott részből áll, annak érdekében, hogy reprezentatív ráta legyen megállapítható, összpontosítva a legmagasabb hibaarányokra is.

(3)          A felelős hatóság minden egyes helyszíni ellenőrzésről jelentést készít.

(4)          Adott esetben egyidejűleg kell végrehajtani az uniós jogszabályokban a mezőgazdasági támogatásokra és a vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozóan előírt valamennyi helyszíni ellenőrzést.

62. cikk A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

A különös rendelkezések sérelme nélkül, nem részesíthetők az ágazati mezőgazdasági jogszabályok által biztosított előnyökben olyan természetes vagy jogi személyek, akikről vagy amelyekről megállapítást nyer, hogy – az említett jogszabályok célkitűzéseivel ellentétesen – mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

63. cikk A támogatási rendszerek ellenőrzési célú kompatibilitása

A(z) xxx/xxx/EU [sCMO] rendeletben említett borágazati támogatási programok alkalmazása során a tagállamok biztosítják, hogy az e rendszerekre alkalmazott igazgatási és ellenőrzési eljárások kompatibilisek legyenek az e cím II. fejezetében említett integrált rendszerrel a következő elemek tekintetében:

a)           a számítógépes adatbázis;

b)           a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerek;

c)           az adminisztratív ellenőrzések.

Az eljárások lehetővé teszik a közös működést, illetve az integrált rendszerrel való adatcserét.

64. cikk A Bizottság hatásköre az ellenőrzések tekintetében

(1)          Az ellenőrzések helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében és azért, hogy a jogosultsági feltételek ellenőrzése hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes módon történjen, lehetővé téve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azokra a helyzetekre vonatkozóan, ha a kedvezményezettek vagy képviselőik megakadályozzák az ellenőrzések elvégzését.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja az e fejezet Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges szabályokat. Ezek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a)      az uniós jogszabályok alkalmazásából eredő kötelezettségek, kötelezettségvállalások és jogosultsági feltételek teljesítésére vonatkozóan a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

b)      a helyszíni ellenőrzéseknek a hatékony kockázatkezeléshez szükséges minimális szintjére vonatkozó szabályok, valamint azok a feltételek, amelyek fennállása esetén a tagállamoknak növelniük kell az említett ellenőrzések számát, vagy csökkenthetik azt, amennyiben az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelően működnek és a hibaarányok elfogadható szinten vannak;

c)      a végrehajtott ellenőrzésekre és vizsgálatokra, valamint azok eredményeire vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatos szabályok és módszerek;

d)      a megfelelőségi ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságokra, az ellenőrzések tartalmára, gyakoriságára, valamint a forgalmazás azon szakaszára vonatkozó szabályok elfogadása, amelyben a szóban forgó ellenőrzéseket el kell végezni;

e)      amennyiben a rendszer megfelelő irányításához kapcsolódó sajátos igények azt szükségessé teszik, a vámeljárásokra vonatkozó kiegészítő követelményeket bevezető szabályok, különösen a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[41] foglaltak szerint;

f)       a kendert illetően a(z) xxx/xxx/EU rendelet [DP] 38. cikkével összefüggésben a különleges ellenőrzési intézkedésekkel és a tetrahidrokannabinol-szintek meghatározásának módszereivel kapcsolatos részletes szabályok;

g)      a gyapot tekintetében a(z) xxx/xxx/EU rendelet [DP] 42. cikkével összefüggésben az elismert szakmaközi szervezetek ellenőrzési rendszere;

h)      a bor tekintetében a(z) xxx/xxx/EU rendeletben [sCMO] említetteknek megfelelően a földterületek mérésére és az ellenőrzésekre vonatkozó szabályok, továbbá az ellenőrzések tökéletesítését szolgáló meghatározott pénzügyi eljárások szabályai;

i)       a termékek állami intervencióra és magántárolásra való jogosultságának megállapítását szolgáló vizsgálatok és módszerek, valamint a pályáztatás alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán.

Az első albekezdésben előírt végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében, vagy a(z) xxx/xxx/EU [DP], a(z) xxx/xxx/EU [RD], illetve a(z) xxx/xxx/EU [sCMO] rendelet megfelelő cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

65. cikk Támogatás visszavonása, csökkentése és a támogatásból való kizárás

(1)          Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban előírt feltételekhez kapcsolódó kötelezettségvállalásoknak, a támogatást teljes egészében vagy részben vissza kell vonni.

(2)          Ha az uniós jog úgy rendelkezik, a tagállamok emellett szankciót is kivetnek, az odaítélt vagy odaítélendő azon támogatás egy részének vagy egészének csökkentése vagy a támogatás köréből való kizárása révén, amelyre vonatkozóan a jogosultsági feltételek vagy kötelezettségvállalások teljesültek.

A támogatáscsökkentés összege a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegétől függően változik, és az érintett kedvezményezett egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszerből vagy támogatási intézkedésből.

(3)          Azokat az összegeket, amelyekre az (1) bekezdésben említett visszavonás, illetve a (2) bekezdésben említett szankciók vonatkoznak, teljes egészében vissza kell fizettetni.

66. cikk A Bizottság hatásköre a szankciók tekintetében

(1)          Annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen egyfelől az ágazati mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásából eredő kötelezettségek bármelyikének be nem tartása esetén kiszabandó díjak és szankciók visszatartó ereje, másfelől a rendszer rugalmas alkalmazása között, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő szabályokra és feltételekre vonatkozóan:

a)      a támogatási rendszerben való részvételi jog felfüggesztése, a kifizetésből való kizárás vagy annak felfüggesztése, illetve a támogatások, a kifizetések vagy a visszatérítések csökkentési mértéke, illetve bármely más szankció, különösen abban az esetben, ha nem tartották be a határidőket, ha a termék, a méret vagy a mennyiség nem felel meg az alkalmazásnak, vagy ha a program értékelésére vagy az információk bejelentésére nem, helytelenül vagy a határidőn túl került sor;

b)      a tagállamok számára mezőgazdasági kiadásaikhoz kapcsolódóan teljesítendő kifizetések csökkentése abban az esetben, ha a többletilleték befizetéséhez való hozzájárulás visszafizetése tekintetében meghatározott határidőket nem tartották be, illetve a havi kifizetések felfüggesztése abban az esetben, ha a tagállamok nem küldik meg vagy a határidőn túl küldik meg a Bizottságnak a szükséges információkat, illetve ha a megküldött információk nem felelnek meg a valóságnak;

c)      a csalás, szabálytalanság, valamely kötelezettség teljesítésére vonatkozó bizonyíték hiánya vagy határidőn túli bejelentés esetén alkalmazandó többletösszeg, kiegészítő díj vagy kamat;

d)      a biztosítékok nyújtására, felszabadítására és lehívására vonatkozó feltételek, valamint a visszatérítésekhez, engedélyekhez, ajánlatokhoz, pályázatokhoz vagy egyedi kérelmekhez kapcsolódó biztosítékok felszabadítására alkalmazandó csökkentési mérték arra az esetre, ha valamely olyan követelmény, amelynek teljesülése feltétele a szóban forgó biztosíték felszabadításának, csak részben vagy egyáltalán nem teljesül;

e)      a szankciók eredményeként visszafizettetett összegek tagállamok általi visszatartása;

f)       gazdasági szereplő vagy kérelmező kizárása az állami intervencióból és a magántárolásból, az engedélykérelmezési rendszerből vagy a vámkontingensrendszerből csalás vagy a valóságnak meg nem felelő információk benyújtása esetén;

g)      a jóváhagyás vagy az elismerés visszavonása vagy felfüggesztése, különösen abban az esetben, ha az adott gazdasági szereplő, termelői szervezet, termelői szervezeteket tömörítő társulás, termelői csoport vagy szakmaközi szervezet nem tartja be az előírt feltételeket vagy többé már nem felel meg azoknak, ideértve az értesítések elmulasztását is;

h)      a megfelelő nemzeti szankciók alkalmazása a kvótát meghaladó mennyiséget termelő gazdasági szereplők esetében;

i)       nyilvánvaló hibák, vis maior és rendkívüli körülmények.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a következőket:

a)      az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez és szankciókhoz kapcsolódó eljárások és technikai kritériumok arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy a vonatkozó jogszabály alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét megszegték;

b)      a vonatkozó jogszabály alkalmazásából eredő jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozó szabályok és eljárások.

Az első albekezdésben előírt végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében, vagy a(z) xxx/xxx/EU [DP], a(z) xxx/xxx/EU [RD], illetve a(z) xxx/xxx/EU [sCMO] rendelet megfelelő cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

67. cikk Biztosítékok

(1)          A tagállamok – amennyiben az ágazati mezőgazdasági jogszabály erről rendelkezik – biztosítékot kérhetnek az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban előírt kötelezettség teljesítésének garantálására.

(2)          A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben lehívásra kerül, ha egy adott kötelezettség nem, vagy csak részben teljesül.

(3)          A biztosítéknyújtás során érvényesülő megkülönböztetésmentes kezelés, egyenlőség és arányosság érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő szabályokra vonatkozóan:

a)      fogalmak meghatározása az első és második bekezdés alkalmazásához;

b)      a felelős fél, ha egy kötelezettség nem teljesül;

c)      olyan konkrét helyzetek, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől;

d)      a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtóra vonatkozó feltételek;

e)      az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételek;

f)       a biztosítékokhoz kapcsolódó elsődleges, másodlagos vagy alárendelt követelmények, valamint e követelmények megsértésének következményei.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)      a nyújtandó biztosíték formája, a biztosíték nyújtásának és elfogadásának, valamint az eredeti biztosíték felváltásának eljárása;

b)      a biztosíték felszabadításának eljárása;

c)      a tagállamok és a Bizottság által teljesítendő bejelentések.

Az első albekezdésben említett végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében, vagy a(z) xxx/xxx/EU [DP], a(z) xxx/xxx/EU [RD], illetve a(z) xxx/xxx/EU [sCMO] rendelet megfelelő cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. fejezet Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer

68. cikk Hatály

(1)          Minden tagállam létrehoz egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert (a továbbiakban: integrált rendszer), és gondoskodik annak működtetéséről.

(2)          Az integrált rendszert a(z) xxx/xxx/EU [DP] rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerekre, valamint a(z) xxx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával, 29–32. cikkével, 34. és 35. cikkével, valamint adott esetben a(z) CR/xxx/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban nyújtott támogatásra kell alkalmazni.

A létesítési költséget illetően azonban ez a fejezet nem alkalmazandó a(z) xxx/xxx/EU [RD] rendelet 29. cikkének (9) bekezdésében, valamint ugyanezen rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedésekre.

(3)          Az integrált rendszer a szükséges mértékben alkalmazandó a VI. címben meghatározott kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésére is.

69. cikk Az integrált rendszer elemei

(1)          Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

a)      számítógépes adatbázis;

b)      a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c)      a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

d)      támogatási kérelmek;

e)      integrált ellenőrzési rendszer;

f)       a 68. cikk (2) bekezdése szerinti támogatásokra vonatkozóan támogatási vagy kifizetési kérelmet benyújtó minden egyes kedvezményezett azonosító adatainak nyilvántartására szolgáló egységes rendszer.

(2)          Adott esetben az integrált rendszer magában foglal egy, az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[42], valamint a 21/2004/EK tanácsi rendelettel[43] összhangban, az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszert is.

(3)          Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervek vagy szakemberek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, nyomon követésének és felhasználásának elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy – kérésre – megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.

70. cikk Számítógépes adatbázis

(1)          A számítógépes adatbázisban nyilván kell tartani a 68. cikk (2) bekezdése szerinti támogatások egyes kedvezményezettjei által a támogatási kérelmekben és kifizetési kérelmekben megadott adatokat.

Ezen adatbázis az érintett tagállam illetékes hatóságán keresztül lehetővé teszi különösen – a 2000. évvel kezdődően – a naptári és/vagy gazdasági évekre vonatkozó adatokba való betekintést. Az adatbázis emellett közvetlen és azonnali betekintést tesz lehetővé a megelőző legalább öt egymást követő naptári év adataiba.

(2)          A tagállamok decentralizált adatbázisokat is létrehozhatnak azzal a feltétellel, hogy azokat, valamint az adatok nyilvántartására és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó igazgatási eljárásokat az adott tagállam területének egészén egységes módon és úgy alakítják ki, hogy azok keresztellenőrzés céljából kompatibilisek legyenek egymással.

71. cikk A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer

A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert ingatlan-nyilvántartási térképek és dokumentumok, vagy más térképészeti források alapján kell létrehozni. Ennek során a számítógépes földrajzi információs rendszereknél alkalmazott módszereket és technikákat kell alkalmazni, ideértve az egységes szabványok alapján történő légi vagy műholdas ortofotókat, amelyek legalább 1:5000 léptékű térképészeti pontosságot biztosítanak.

72. cikk A támogatási jogosultságok azonosítási és nyilvántartási rendszere

(1)          A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer lehetővé teszi a jogosultságok ellenőrzését és a támogatási kérelmekkel, valamint a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerrel való keresztellenőrzést.

(2)          Az (1) bekezdésben említett rendszer az érintett tagállam illetékes hatósága útján közvetlen és azonnali betekintést tesz lehetővé a megelőző legalább négy egymást követő naptári év adataiba.

73. cikk Támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek

(1)          A 68. cikk (2) bekezdésében említett támogatás kedvezményezettje minden évben közvetlen kifizetésre irányuló kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújt be a megfelelő területalapú vagy állatokra vonatkozó vidékfejlesztési intézkedésekre, megjelölve adott esetben:

a)      a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági parcelláját, valamint az olyan nem mezőgazdasági területeket, amelyekre a 68. cikk (2) bekezdésében említett támogatást igényel;

b)      az aktiválásra bejelentett támogatási jogosultságokat,

c)      az ebben a rendeletben előírt vagy a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok végrehajtása céljából szükséges, illetőleg az érintett tagállam által kért bármely más információt.

A területalapú támogatásokra vonatkozóan minden egyes tagállam meghatározza a mezőgazdasági parcelláknak azt a minimális méretét, amelyre támogatási kérelmet lehet benyújtani. Ez a minimális méret azonban nem haladhatja meg a 0,3 hektárt.

Az első albekezdés a) pontjától eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az a mezőgazdasági termelő, aki nem nyújt be területalapú közvetlen kifizetés iránti kérelmet, nem köteles nyilatkozni mezőgazdasági parcelláiról, amennyiben a parcellák összterülete nem haladja meg az egy hektárt. Azonban a mezőgazdasági termelőnek kérelmében jeleznie kell, hogy rendelkezik mezőgazdasági parcellákkal, és az illetékes hatóságok kérésére megjelöli azok földrajzi elhelyezkedését.

(2)          A tagállamok előre kitöltött formanyomtatványokat biztosítanak – többek között elektronikus eszközök felhasználásával – az előző évben meghatározott területek alapján, továbbá grafikus anyagokat, amelyeken feltüntetik az érintett területek földrajzi elhelyezkedését. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási kérelemben csak az előző évben benyújtott támogatási kérelemhez képest megváltozott adatoknak kell szerepelniük. A(z) DP/xxx/EU rendelet V. címében előírt mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszert illetően azonban ezt a lehetőséget valamennyi érintett mezőgazdasági termelőnek meg kell adni.

(3)          A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 68. cikkben említett támogatási rendszerek és intézkedések vagy más támogatási rendszerek és intézkedések közül többre vagy azok mindegyikére egyetlen támogatási kérelem vonatkozzon.

74. cikk A kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszer

A 68. cikk (2) bekezdése szerinti támogatás kedvezményezettjeinek azonosító adatait nyilvántartó egységes rendszer garantálja, hogy az ugyanazon kedvezményezett által benyújtott valamennyi támogatási és kifizetési kérelem, mint olyan azonosítható legyen.

75. cikk A jogosultsági feltételek teljesítésének ellenőrzése és támogatáscsökkentés

(1)          A 61. cikknek megfelelően a tagállamok – a kifizető ügynökségek vagy az általuk felhatalmazott szervek útján – végrehajtják a támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzését a jogosultsági feltételek teljesítésének ellenőrzése céljából. Az említett ellenőrzéseket helyszíni ellenőrzésekkel kell kiegészíteni.

(2)          A helyszíni ellenőrzések céljából a tagállamok mintavételi tervet készítenek a mezőgazdasági üzemekre és/vagy kedvezményezettekre vonatkozóan.

(3)          A tagállamok távérzékelési eljárásokat és a globális navigációs műholdrendszerre (GNSS) épülő technikákat is alkalmazhatnak a mezőgazdasági parcellák helyszíni ellenőrzésének módszeréül.

(4)          A jogosultsági feltételek megsértése esetén a 65. cikk rendelkezései alkalmazandók.

76. cikk A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések

(1)          A 68. cikk (2) bekezdésében említett támogatási rendszerek és intézkedések keretében történő kifizetésekre a december 1-je és a következő naptári év június 30-a közötti időszakban kerül sor.

A támogatások kifizetése ebben az időszakban legfeljebb két részletben történik.

Mindazonáltal a 68. cikk (2) bekezdése szerinti támogatásokra vonatkozóan a tagállamok október 16-a és december 1-je között előleget fizethetnek, melynek mértéke legfeljebb 50 % a közvetlen kifizetések, és legfeljebb 75 % a vidékfejlesztési támogatások esetében.

(2)          Az (1) bekezdésben említett kifizetésekre csak azt követően kerülhet sor, hogy lezárult a jogosultsági feltételek teljesítésének a tagállamok által a 75. cikk értelmében elvégzendő ellenőrzése.

77. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          Annak érdekében, hogy az e fejezetben előírt integrált rendszer alkalmazása hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes módon történjen, lehetővé téve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      az integrált rendszer összehangolt végrehajtásának biztosításához szükséges konkrét fogalommeghatározások;

b)      az e fejezet megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamok által megvalósítandó egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályok, valamint a tagállamok közötti esetleges kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések.

(2)          Annak biztosítása érdekében, hogy a 73. cikkben előírt támogatási kérelmek alapján folyósítandó pénzeszközöknek a jogosult kedvezményezettek közötti felosztása szabályos legyen, és lehetővé váljon az ehhez kapcsolódó kötelezettségek kedvezményezettek általi teljesítésének ellenőrzése, a Bizottság a 111. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza a következőket:

a)      a kedvezményezettekre és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését célzó azon szabályok, amelyek rögzítik a bejelentendő legkisebb mezőgazdasági parcellaméretet;

b)      a támogatás kiszámítási alapjának egységes meghatározásához szükséges rendelkezések, ezen belül az olyan esetekre vonatkozó szabályok, amikor a támogatható területen jellegzetes tájelemek vagy fák találhatók;

c)      az [időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i] 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelettől[44] való azon eltérés, amelynek célja annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek akkor is hozzájussanak az őket megillető kifizetésekhez, amikor a kérelmek vagy módosítások benyújtására vonatkozó végső határidő munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap;

d)      kifizetés iránti vagy jogosultság kiosztása iránti kérelem késedelmes benyújtása esetén a késedelem maximális időtartama és az ilyenkor alkalmazandó csökkentések.

(3)          Annak érdekében, hogy az elutasítás, a támogatáscsökkentés, a támogatás köréből való kizárás, valamint a visszafizettetés kiszámítása és alkalmazása a 65. cikkben meghatározott elvekkel összhangban, valamint hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes módon történjen, lehetővé téve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

(a) a kérelemben szereplő információk helytállóságának és teljességének hiánya (például a ténylegesnél nagyobb terület vagy állatszám bejelentése, illetve bizonyos területek be nem jelentése), valamint a jogosultsági feltételek vagy a támogatásnyújtás feltételeivel összefüggő kötelezettségvállalások megsértése miatt alkalmazott elutasítással, támogatáscsökkentésekkel, illetve a támogatás köréből való kizárásokkal kapcsolatos rendelkezések;

(b) a szándékos magatartás következtében előálló szabálytalanságok, a kisebb hibák, a támogatáscsökkentések halmozódása és a különböző támogatáscsökkentések egyidejű alkalmazásának egységes és arányos kezelésére szolgáló rendelkezések;

(c) azon szabályok, amelyek bizonyos esetekben – a támogatáscsökkentéssel összefüggő arányosság biztosítása érdekében – lehetővé teszik, hogy ne kerüljön sor elutasítás, támogatáscsökkentés vagy a támogatásból való kizárás alkalmazására;

(d) a jogosulatlanul kifizetett összegek és a jogosulatlanul kiosztott támogatási jogosultságok esetén alkalmazott visszafizettetés szabályai.

78. cikk Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza a következőket:

a)           a 70. cikk szerinti számítógépes adatbázis alapvető jellemzői, a kapcsolódó fogalommeghatározások és minőségi követelmények;

b)           a 71. cikk szerinti, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer, valamint a 74. cikkben előírt kedvezményezett-azonosítás alapvető jellemzői, a kapcsolódó fogalommeghatározások és minőségi követelmények;

c)           a 72. cikk szerinti, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer alapvető jellemzői, a kapcsolódó fogalommeghatározások és minőségi követelmények;

d)           a 73. cikk szerinti támogatási kérelmekre és kifizetési kérelmekre, valamint támogatási jogosultságok iránti kérelmekre vonatkozó szabályok, és ezen belül a kérelmek benyújtásának végső határidejére és a kérelemben feltüntetendő minimális adatmennyiségre vonatkozó szabályok, a támogatási kérelmek módosítására vagy visszavonására, és a támogatási kérelem benyújtásának követelménye alóli felmentésre vonatkozó rendelkezések, valamint olyan rendelkezések, amelyek a tagállamok számára lehetővé teszik egyszerűsített eljárások alkalmazását vagy nyilvánvaló hibák javítását;

e)           a kötelezettségek betartásának, illetve a támogatási kérelmekben vagy a kifizetési kérelmekben szereplő információk helytállóságának és teljességének vizsgálatára szolgáló ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szabályok;

f)            az e fejezet egységes végrehajtásához szükséges technikai fogalommeghatározások;

g)           szabályok azokra az esetekre, amikor mezőgazdasági üzem átruházásával együtt a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó olyan kötelezettség átruházására is sor kerül, amely még nem teljesült;

h)           a 76. cikkben említett előlegek kifizetésére vonatkozó szabályok.

Az első bekezdésben előírt végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében, vagy a(z) xxx/xxx/EU [DP], illetve a(z) xxx/xxx/EU [RD] rendelet megfelelő cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. fejezet Az ügyletek vizsgálata

79. cikk Hatály és fogalommeghatározások

(1)          Ez a fejezet – annak megállapítása végett, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e – szabályokat állapít meg az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei vagy képviselőik (a továbbiakban: a vállalkozások) kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatára.

(2)          E fejezet nem alkalmazandó az e cím II. fejezetében említett integrált rendszer keretébe tartozó intézkedésekre.

(3)          E fejezet alkalmazásában:

a)      „kereskedelmi dokumentum”: a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő minden könyv, nyilvántartás, elismervény és igazoló dokumentumok, számla, termelés- és minőség-nyilvántartás, levelezés, valamint minden fajta kereskedelmi adat, beleértve az elektronikusan tárolt adatokat, amennyiben ezek a dokumentumok vagy adatok közvetlenül vagy közvetve az (1) bekezdésben említett ügyletekhez kapcsolódnak;

b)      „harmadik fél” minden természetes, illetve jogi személy, aki, illetőleg amely az EMGA finanszírozási rendszerében végrehajtott ügyletekkel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható.

80. cikk Tagállamok által elvégzett vizsgálatok

(1)          A tagállamok a vizsgálandó ügyletek jellegét figyelembe véve elvégzik a vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak módszeres vizsgálatát. A tagállamok biztosítják, hogy a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások kiválasztása a lehető legnagyobb mértékben garantálja a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására irányuló intézkedések hatékonyságát. A kiválasztás során többek között figyelembe kell venni a vállalkozásoknak az említett rendszeren belüli pénzügyi jelentőségét, valamint egyéb kockázati tényezőket.

(2)          Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot adott esetben ki kell terjeszteni azokra a természetes és jogi személyekre, akikkel, illetve amelyekkel a vállalkozások társultak, valamint más olyan természetes, illetve jogi személyre, aki, illetve amely tekintetében a 81. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében ez fontos lehet.

(3)          Az e fejezet alapján végzett vizsgálat nem sérti a 49. és az 50. cikk alapján végzett ellenőrzéseket.

81. cikk A vizsgálat célkitűzései

(1)          A vizsgálat tárgyát képező elsődleges adatok pontosságáról a felmerülő kockázat mértékéhez igazodó számú – szükség esetén harmadik felek kereskedelmi dokumentumaira is kiterjedő – keresztellenőrzéssel kell meggyőződni, amely a következőkből áll:

a)      a szállítók, ügyfelek, fuvarozók és egyéb harmadik felek kereskedelmi dokumentumaival történő összehasonlítások;

b)      szükség esetén a készletek mennyiségének és jellegének fizikai ellenőrzése;

c)      az EMGA finanszírozási rendszerén belül végrehajtott ügyletekhez vezető vagy azok következtében keletkező pénzmozgások nyilvántartásával történő összehasonlítások; és

d)      a könyvvitellel, illetve a pénzügyi mozgások nyilvántartásával kapcsolatban a vizsgálat idején végzett olyan ellenőrzések, amelyek bizonyítják, hogy a kifizető ügynökség birtokában levő, a kedvezményezett támogatásának kifizetését igazoló okmányok pontosak.

(2)          Különösen amennyiben a vállalkozások, uniós vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, a készletről külön nyilvántartást kötelesek vezetni, az ilyen nyilvántartás vizsgálatának adott esetben ki kell terjednie a kereskedelmi dokumentumokkal és szükség szerint a tényleges készletmennyiségekkel történő összehasonlításra.

(3)          Az ellenőrizendő ügyletek kiválasztása során maradéktalanul figyelembe kell venni a felmerülő kockázat mértékét.

82. cikk Hozzáférés a kereskedelmi dokumentumokhoz

(1)          A vállalkozásért felelős személyeknek vagy egy harmadik félnek gondoskodnia kell arról, hogy minden kereskedelmi dokumentumot és kiegészítő információt a vizsgálatért felelős tisztviselők, illetve az erre felhatalmazott személyek rendelkezésére bocsássanak. Az elektronikusan tárolt adatokat megfelelő adathordozó eszközön kell rendelkezésre bocsátani.

(2)          A vizsgálatért felelős tisztviselő vagy az arra felhatalmazott személy kérheti, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumok kivonatát vagy másolatát rendelkezésére bocsássák.

(3)          Amennyiben az e fejezet szerint végzett vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a vállalkozás által vezetett kereskedelmi dokumentumok nem felelnek meg a vizsgálat céljára, a vállalkozást utasítani kell arra, hogy a jövőben a vizsgálatért felelős tagállam által előírt módon készítse el ezeket a dokumentumokat, az érintett ágazatra vonatkozóan más rendeletekben megállapított kötelezettségek sérelme nélkül.

A tagállamok meghatározzák, hogy mely időponttól kell a dokumentumokat ilyen módon elkészíteni.

Amennyiben az e fejezet alapján vizsgálandó kereskedelmi dokumentumok mindegyike vagy azok egy része olyan – akár az Unió területén belül, akár azon kívül elhelyezkedő – vállalkozásnál található, amely ugyanabba a kereskedelmi csoportba, társaságba vagy egységes alapon irányított vállalkozások társulásába tartozik, mint a vizsgált vállalkozás, az említett kereskedelmi dokumentumokat a vállalkozás a vizsgálat végrehajtásáért felelős tagállamok által meghatározott helyen és időpontban a vizsgálatért felelős tisztviselők rendelkezésére bocsátja.

(4)          A tagállamok biztosítják a vizsgálatért felelős tisztviselők jogát a kereskedelmi dokumentumok lefoglalására, illetve lefoglaltatására. Ezt a jogot a vonatkozó nemzeti rendelkezések kellő figyelembevételével kell gyakorolni, és az nem érinti az iratok lefoglalására vonatkozó büntetőeljárási szabályok alkalmazását.

83. cikk Kölcsönös segítségnyújtás

(1)          A tagállamok az e fejezet szerinti vizsgálat végrehajtásában segítséget nyújtanak egymásnak a következő esetekben:

a)      ha a vállalkozás vagy a harmadik fél más tagállamban letelepedett, mint ahol a kérdéses összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna;

b)      ha a vállalkozás vagy a harmadik fél más tagállamban letelepedett, mint ahol a vizsgálathoz szükséges dokumentumok és adatok találhatók.

A Bizottság összehangolhatja a két vagy több tagállam közötti kölcsönös segítségnyújtást magukban foglaló közös intézkedéseket.

(2)          A tagállamok az EMGA, kifizetés szerinti pénzügyi évét követő első három hónap folyamán megküldik a Bizottság részére egy jegyzéket, amelyben feltüntetik azokat a harmadik országban letelepedett vállalkozásokat, amelyek esetében a szóban forgó összeg kifizetése vagy átvétele az adott tagállamban történt, illetve kellett volna történnie.

(4)          Amennyiben egy vállalkozással kapcsolatban a 80. cikkel összhangban végzett vizsgálat során egy másik tagállam további tájékoztatást igényel, különös tekintettel a 81. cikk szerinti keresztellenőrzésekre, egyedi vizsgálati kérelmek nyújthatók be az indok megjelölésével. Az ilyen egyedi kérelmekről negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül áttekintést kell küldeni a Bizottságnak. A Bizottság kérheti az egyes kérelmek másolatának rendelkezésre bocsátását.

A vizsgálati kérelmeket kézhezvételüket követően legkésőbb hat hónapon belül teljesíteni kell; a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatni kell a kérelmező tagállamot és a Bizottságot. A Bizottságnak szóló tájékoztatást negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül kell megadni.

84. cikk Programozás

(1)          A tagállamok a 80. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz vizsgálati programokat dolgoznak ki a következő vizsgálati időszakra.

(2)          A tagállamok minden évben április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett programjukat, és meghatározzák a következőket:

a)      a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások száma és azok ágazatonkénti lebontása a hozzájuk kapcsolódó összegeket figyelembe véve;

b)      a program kidolgozására elfogadott kritériumok.

(3)          A tagállamok által kidolgozott és a Bizottságnak továbbított programokat a tagállamok végrehajtják, ha a Bizottság nyolc héten belül nem tette meg észrevételeit.

(4)          A (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a program tagállamok általi módosításaira.

(5)          A Bizottság bármikor kérheti, hogy adott vállalkozási kategóriával egészítsék ki a tagállam programját.

(6)          Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb, az e fejezetben előírt vizsgálatnak csak akkor kell alávetni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket vagy a tagállamoknak kell az (1) bekezdésben említett éves programjukban feltüntetni, vagy a Bizottságnak az említett program esetleges javasolt módosításában.

85. cikk Külön szervezeti egységek

(1)          Minden tagállamban külön szervezeti egységet kell kijelölni, amely e fejezet alkalmazásának nyomon követéséért felel. Ezek a szervezeti egységek felelősek mindenekelőtt a következőkért:

a)      az e fejezetben előírt vizsgálatnak a szóban forgó külön szervezeti egység által közvetlenül alkalmazott tisztviselők közreműködésével történő végrehajtása; vagy

b)      az egyéb szervezeti egységekhez tartozó tisztviselők által végzett vizsgálatok összehangolása és általános felügyelete.

A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az e fejezet szerint végrehajtandó vizsgálatok elvégzése a külön szervezeti egységek és más nemzeti szervezeti egységek között megosztva történjen, feltéve, hogy azok összehangolásáért az előbbi felelős.

(2)          Az e fejezet alkalmazásáért felelős szervezeti egységet vagy szervezeti egységeket oly módon kell megszervezni, hogy azok a kifizetésekért és a kifizetések előtt végrehajtott vizsgálatért felelős szervezeti egységtől vagy szervezeti egység részlegétől függetlenek legyenek.

(3)          E fejezet megfelelő alkalmazásának biztosításához az (1) bekezdésben említett külön szervezeti egység megteszi az összes szükséges intézkedést, és az érintett tagállam felruházza az e fejezetben említett összes feladat ellátásához szükséges hatáskörrel.

(4)          A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak azon természetes, illetve jogi személyekkel szembeni szankciók kiszabására, akik/amelyek elmulasztják az e fejezetből fakadó kötelezettségeik teljesítését.

86. cikk Jelentések

(1)          A tagállamok a vizsgálati időszakot követő január 1-je előtt részletes jelentést küldenek a Bizottságnak e fejezet alkalmazásáról.

(2)          A tagállamok és a Bizottság e fejezet alkalmazásáról rendszeres véleménycserét folytatnak.

87. cikk Információhoz való hozzáférés és a Bizottság által végrehajtott helyszíni ellenőrzések

(1)          A Bizottság tisztviselői a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően jogosultak hozzáférni minden, akár az e fejezet alapján szervezett vizsgálat céljából, akár azt követően kiállított dokumentumhoz és a tárolt adatokhoz, ideértve az adatfeldolgozó rendszerekben tárolt adatokat is. Kérésre ezeket az adatokat megfelelő adathordozó eszközön rendelkezésre kell bocsátani.

(2)          A 80. cikkben említett vizsgálatokat a tagállamok tisztviselői hajtják végre. A Bizottság tisztviselői részt vehetnek az említett vizsgálatokban. Ők maguk nem gyakorolhatják a nemzeti tisztviselőkre ruházott vizsgálati hatásköröket; azonban a tagállamok tisztviselőivel azonos jog illeti meg őket az adott helyiségekbe való bejutáshoz és az érintett iratokhoz való hozzáféréshez.

(3)          A 83. cikk alapján végzett vizsgálatok esetében a megkereső tagállam tisztviselői a megkeresett tagállam hozzájárulásával jelen lehetnek a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatnál, és az említett tagállam tisztviselőivel azonos jog illeti meg őket az adott helyiségekbe való bejutáshoz és az érintett iratokhoz való hozzáféréshez.

A megkereső tagállamnak a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatokban jelen lévő tisztviselőinek bármikor tudniuk kell igazolni hivatalos minőségüket. A vizsgálatokat minden esetben a megkeresett tagállam tisztviselői hajtják végre.

(4)          Az 1073/99/EK és a 2185/96/EK rendelet előírásainak sérelme nélkül, abban az esetben, ha a büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti rendelkezések bizonyos eljárásokat a nemzeti jog által külön kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, ezekben az eljárásokban sem a Bizottság tisztviselői, sem a tagállam (3) bekezdésben említett tisztviselői nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vehetnek részt különösen a személyek otthonában a tagállam büntetőjoga szerint végzett házkutatásokban, és a személyeknek a tagállam büntetőjoga szerint történő hivatalos kihallgatásában. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

88. cikk Bizottsági hatáskörök

(1)          Azon intézkedések e fejezet alkalmazásából való kizárása érdekében, amelyek jellegüknél fogva alkalmatlanok a kereskedelmi dokumentumok vizsgálata révén elvégzendő utólagos ellenőrzésre, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján összeállítsa azon egyéb intézkedések jegyzékét, amelyekre e fejezet nem alkalmazandó és módosítsa a 84. cikk (6) bekezdésében említett 40 000 EUR összegű küszöböt.

(2)          A Bizottság szükség esetén végrehajtási aktusok révén elfogadja az e rendeletnek az Unióban történő egységes alkalmazására irányuló rendelkezéseket, különösen a következőkkel kapcsolatban:

a)      a 80. cikkben említett vizsgálat végrehajtása, ami a vállalkozások kiválasztását, a vizsgálat mértékét és ütemtervét illeti;

b)      a kereskedelmi dokumentumok megőrzése, a vezetendő dokumentumok típusai és a nyilvántartandó adatok;

c)      a 83. cikk (1) bekezdésében említett közös intézkedések végrehajtása és koordinálása;

d)      a kérelmek tartalmára, formájára és benyújtásának módjára vonatkozó részletek és előírások, az értesítés tartalma, formája és módja, az e fejezet keretében szükséges információk benyújtása és cseréje;

e)      az e rendelet keretében szükséges információk közzétételének feltételei és módja vagy azok Bizottság általi terjesztésére vagy a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó konkrét szabályok és feltételek;

f)       a 85. cikkben említett külön szervezeti egység hatáskörei;

g)      a 86. cikkben említett jelentések tartalma.

Az első albekezdésben meghatározott végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. fejezet Az ellenőrzésekre vonatkozó egyéb rendelkezések

89. cikk Piaci intézkedésekhez kapcsolódó egyéb ellenőrzések

(1)          A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy azok a(z) xxx/xxx/EU rendelet [sCMO] I. mellékletében említett termékek, amelyek címkézése nem felel meg az említett rendeletben foglaltaknak, ne kerüljenek forgalomba, illetve hogy az ilyen termékeket kivonják a forgalomból.

(2)          A Bizottság által esetlegesen elfogadott különös rendelkezések sérelme nélkül a(z) xxx/xxx/EU rendelet [sCMO] 129. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeknek az Unióba történő behozatalát ellenőrzéseknek kell alávetni annak megállapítására, hogy teljesülnek-e az említett cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(3)          A tagállamok kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket hajtanak végre annak ellenőrzésére, hogy a(z) xxx/xxx/EU rendelet [sCMO] I. mellékletében említett termékek megfelelnek-e a(z) xxx/xxx/EU rendelet [sCMO] II. része, II. címe I. fejezetének I. szakaszában meghatározott szabályoknak, és adott esetben adminisztratív szankciókat alkalmaznak.

(4)          Az Unió forrásainak, valamint az uniós borok identitásának, származásának és minőségének védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon az alábbiakra vonatkozóan:

a)      a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik; valamint a tagállami adatbankokra vonatkozó szabályok;

b)      az ellenőrző szervekre és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályok;

c)      a tagállamok megállapításainak közös felhasználására vonatkozó szabályok;

d)       a szankciók rendkívüli körülmények esetén való alkalmazására vonatkozó szabályok.

90. cikk Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések ellenőrzése

(1)          A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket, hogy fellépjenek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések a(z) xxx/xxx/EU rendeletben [sCMO] említett jogszerűtlen használatának megszüntetése érdekében.

(2)          A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, amely felelős a(z) xxx/xxx/EU rendelet [sCMO] 2. része II. címe I. fejezetének II. szakaszában meghatározott kötelezettségek tekintetében végzendő ellenőrzésekért a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[45] 4. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelően, és biztosítják, hogy bármely olyan gazdasági szereplő jogosult legyen a vizsgálati rendszerben való részvételre, amely megfelel az említett kötelezettségeknek.

(3)          Az Unión belül a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, valamint kiszerelése közben vagy után a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság, vagy a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, az ugyanazon rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv biztosítja.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a következőket:

a)      a tagállamok által a Bizottsággal közlendő információk;

b)      a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzéséért felelős hatóságra vonatkozó szabályok, beleértve azt az esetet is, ha a földrajzi terület harmadik országban van;

c)      a tagállamok által az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések jogszerűtlen használatának megakadályozása érdekében végrehajtandó intézkedések;

d)      a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

Az első albekezdésben előírt végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében, vagy a(z) xxx/xxx/EU rendelet [sCMO] megfelelő cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

VI. CÍM KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS

I. fejezet Hatály

91. cikk Általános elv

(1)          Ha a 92. cikkben említett kedvezményezett a mezőgazdasági üzem tekintetében nem tartja be a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozóan a 93. cikkben meghatározott szabályokat, a szóban forgó kedvezményezettel szemben szankciót kell alkalmazni.

(2)          Az (1) bekezdésben említett szankciót csak akkor kell alkalmazni, ha

a)      a szabályok megsértése a szóban forgó kedvezményezettnek közvetlenül tulajdonítható cselekmény vagy mulasztás következménye;

b)      a szabályok megsértése a kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódik; és

c)      az érintett terület a kedvezményezett mezőgazdasági üzeméhez tartozik.

Azonban erdőterületekre nem alkalmazandó ez a szankció, amennyiben az érintett területre nem igényeltek a(z) xxx/xxx/EU rendelet [RD] 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, 31. és 35. cikkével összhangban lévő támogatást.

(3)          E cím alkalmazásában mezőgazdasági üzem valamennyi termelőegység és terület, amelyet a 92. cikkben említett kedvezményezett kezel, és amely ugyanazon tagállam területén helyezkedik el.

92. cikk Az érintett kedvezményezettek

A 91. cikk a(z) xxx/xxx/EU rendelet [DP] szerinti közvetlen kifizetésben, a(z) xxx/xxx/EU rendelet [sCMO] 44. és 45. cikke szerinti kifizetésekben, valamint a(z) xxx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 29–32. cikke, 34. és 35. cikke szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezettekre alkalmazandó.

Azonban a 91. cikk nem alkalmazandó a(z) xxx/xxx/EU rendelet [DP] V. címében említett mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő kedvezményezettekre és azokra a kedvezményezettekre, akik a(z) RD/xxx/EU rendelet 29. cikkének (9) bekezdése szerinti támogatásban részesülnek.

93. cikk A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokat a II. mellékletben szereplő, az uniós jog keretébe tartozó, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó, nemzeti szintű előírások képezik, és azok a következő területekre terjednek ki:

a)           a környezet, az éghajlatváltozás és a földterület jó mezőgazdasági állapota;

b)           köz-, állat- és növényegészségügy,

c)           állatjólét.

A II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekkel összefüggő jogi aktusokat a hatályos változatnak, irányelv esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni.

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelv a II. melléklet részét képezi, miután valamennyi tagállam végrehajtotta az irányelvet, és megállapításra kerültek a mezőgazdasági termelőkre közvetlenül alkalmazandó kötelezettségek. Az említett elemek figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítása céljából, attól az időponttól számított 12 hónapon belül, amikor az utolsó tagállam is értesítette a Bizottságot az irányelv végrehajtásáról.

A peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a II. melléklet részét képezi, miután valamennyi tagállam végrehajtotta az irányelvet, és megállapításra kerültek a mezőgazdasági termelőkre közvetlenül alkalmazandó kötelezettségek. Az említett elemek figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítása céljából, attól az időponttól számított 12 hónapon belül, amikor az utolsó tagállam is értesítette a Bizottságot az irányelv végrehajtásáról, beleértve az integrált növényvédelemre vonatkozó kötelezettségeket.

Emellett a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályoknak a 2014. és a 2015. év tekintetében tartalmazniuk kell az állandó gyepterület fenntartását is. Azok a tagállamok, amelyek 2004. január 1-jén az Unió tagállamai voltak, biztosítják, hogy a 2003. évre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó gyepterületként hasznosított földterületek – meghatározott korlátok között – továbbra is állandó gyepterületek maradjanak. Azok a tagállamok, amelyek 2004-ben váltak az Unió tagállamává, biztosítják, hogy a 2004. május 1-jén állandó gyepterületként hasznosított földterületek – meghatározott korlátok között – továbbra is állandó gyepterületek maradjanak. Bulgária és Románia biztosítja, hogy a 2007. január 1-jén állandó gyepterületként hasznosított földterületek – meghatározott korlátok között – továbbra is állandó gyepterületek maradjanak.

Az előző bekezdés nem alkalmazandó az erdősítésre szánt, állandó gyepterületként hasznosított földterületek esetében, amennyiben az ilyen erdőtelepítés összeegyeztethető a környezettel, valamint kivételt képeznek a karácsonyfa-ültetvények és a gyorsan növő fafajok rövid távú telepítése.

Az előző két bekezdés előírásainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állandó gyepterület fenntartására vonatkozó szabályokról, különösen annak biztosításához, hogy a mezőgazdasági termelők szintjén intézkedésekre kerüljön sor az állandó gyepterület fenntartása céljából, a szabályok magukban foglalják a területek állandó gyepterületté való átalakítására vonatkozó egyéni kötelezettséget, amennyiben megállapítást nyer, hogy az állandó gyepterületként hasznosított földterület aránya csökken.

Emellett a Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a fenntartandó állandó gyepterület és a mezőgazdasági földterület arányának meghatározására vonatkozó módszereket. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

94. cikk A földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotához kapcsolódó tagállami kötelezettségek

A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület, többek között a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok a II. melléklet alapján meghatározzák a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozóan a kedvezményezettek által betartandó, nemzeti vagy regionális szintű minimális előírásokat, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a gazdaságok szerkezete. A tagállamok nem határozhatnak meg olyan minimumkövetelményeket, amelyek nem szerepelnek a II. mellékletben.

95. cikk A kedvezményezettek tájékoztatása

A tagállamok, adott esetben elektronikus úton, ellátják az érintett kedvezményezetteket a kölcsönös megfeleltetés tekintetében betartandó szabályok jegyzékével és a szabályokra vonatkozó tájékoztatással.

II. fejezet A kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő ellenőrzési rendszerek és szankciók

96. cikk A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése

(1)          A tagállamok adott esetben az V. cím II. fejezetében meghatározott integrált rendszert és mindenekelőtt a 69. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában említett elemeket alkalmazzák.

A tagállamok igénybe vehetik meglévő igazgatási és ellenőrzési rendszereiket a kölcsönös megfeleltetés szabályainak való megfelelés biztosítása céljából.

E rendszereknek, és különösen a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 2008. július 15-i 2008/71/EK tanácsi irányelvvel[46], valamint az 1760/2000/EK rendelettel és a 21/2004/EK rendelettel összhangban az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszernek kompatibilisnek kell lennie az e rendelet V. címének II. fejezetében említett integrált rendszerrel.

(2)          A szóban forgó követelményektől, előírásoktól, jogi aktusoktól és kölcsönös megfeleltetési területektől függően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, különösen ha azokat a vonatkozó követelményre, előírásra, jogi aktusra vagy kölcsönös megfeleltetési területre alkalmazandó ellenőrzési rendszer már előírta.

(3)          A tagállamok helyszíni ellenőrzést folytatnak annak ellenőrzésére, hogy az egyes kedvezményezettek betartják-e az e címben meghatározott kötelezettségeket.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el az e címben említett kötelezettségek betartásának vizsgálatára szolgáló ellenőrzések végrehajtására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

97. cikk A szankció alkalmazása

(1)          A 91. cikkben előírt szankció akkor alkalmazandó, ha egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) bármikor nem teljesülnek a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok, és az előírások ezen megsértése az érintett naptári évben támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek róható fel.

Az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó azokra a kedvezményezettekre, akikről megállapítják, hogy a szerkezetátalakítási és átállási támogatási programból nyújtott első kifizetés naptári évét követő év január 1-jétől számított három éven belül vagy a(z) …/…/EU rendeletben [sCMO] említett zöldszüreti támogatási programból nyújtott kifizetés naptári évét követő év január 1-jétől számított egy év (a továbbiakban: az érintett naptári évek) során bármikor nem tartották be a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokat.

(2)          Abban az esetben, ha az érintett naptári évben vagy években a földet átruházzák, szintén az (1) bekezdést kell alkalmazni, ha az előírások említett megsértése olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely közvetlenül annak a személynek róható fel, akinek a földterületet átruházták, vagy aki azt átruházta. Ettől eltérve, ha az a személy, akinek a cselekmény vagy mulasztás közvetlenül felróható, az érintett naptári évben vagy években támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtott be, a szankciót az ezen személynek nyújtott vagy nyújtandó, a 92. cikkben említett kifizetések teljes összegére kell alkalmazni.

E bekezdés alkalmazásában „átruházás”: bármely olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület többé nem áll az átruházó rendelkezésére.

(3)          Az (1) bekezdéstől függetlenül a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak bírságot, amennyiben annak összege kedvezményezettenként és naptári évenként legfeljebb 100 eurót tenne ki a 101. cikk értelmében elfogadandó szabályok alapján.

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy igénybe veszi az első albekezdésben meghatározott lehetőséget, akkor az illetékes hatóság a következő évben a kedvezményezettek egy mintájára vonatkozóan megteszi az annak ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket, hogy megtörtént-e az előírások megsértésének a kedvezményezett általi orvoslása. A ténymegállapításról és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet.

(4)          A szankció nincs hatással azon kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére, amelyekre a csökkentés vagy kizárás vonatkozik.

98. cikk Szankció alkalmazása Bulgária és Románia esetében

Bulgária és Románia esetében az állatjólét területére vonatkozó, a II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket illetően a 91. cikkben említett szankciókat legkésőbb 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

99. cikk A szankció kiszámítása

(1)          A 91. cikkben előírt szankciót az említett kedvezményezettnek az érintett naptári évben vagy években nyújtott vagy nyújtandó, 92. cikk szerinti kifizetések teljes összegének csökkentése vagy a támogatásból való kizárása révén kell alkalmazni.

A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyosságát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított szempontokat.

(2)          Az előírások gondatlanságból eredő megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot, az előírások ismételt megsértése esetén pedig a 15 %-ot.

Kellően indokolt esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, amennyiben az előírások megsértése – súlyossága, mértéke, valamint fennállásának időtartama alapján – kisebb jelentőségűnek minősül. Az előírások megsértésének azon esetei azonban, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy állategészségügy szempontjából, nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek. A ténymegállapításról és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet.

(3)          Az előírások szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke elvben nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

(4)          Mindenesetre a támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás teljes összege egy adott naptári évre vonatkozóan nem haladhatja meg az (1) bekezdés első albekezdésében említett teljes összeget.

100. cikk A kölcsönös megfeleltetés rendszeréből eredő összegek

A tagállamok a 99. cikkben említett csökkentések és kizárások alkalmazásából eredő összegekből 10 %-ot tarthatnak vissza.

101. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegek jogosult kedvezményezettek közötti felosztása szabályos legyen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kölcsönös megfeleltetés előírásainak megsértése miatti szankciók kiszámításához szükséges egységes alap megállapításához, a költségvetési fegyelem miatt alkalmazott csökkentés figyelembevételével.

(2)          Annak érdekében, hogy a kölcsönös megfeleltetési rendszer végrehajtása hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes legyen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szankciók kiszámítására és alkalmazására vonatkozóan.

VII. CÍM KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet Kommunikáció

102. cikk Információközlés

(1)          Az ágazati rendeletekben meghatározott rendelkezésekben előírtakon túl, a tagállamok megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat, nyilatkozatokat és dokumentumokat:

a)      az akkreditált kifizető ügynökségekre és az akkreditált koordináló szervekre vonatkozóan:

i.        az akkreditációs okirat;

ii.       megbízatásuk (akkreditált kifizető ügynökség vagy akkreditált koordináló szerv);

iii.      adott esetben az akkreditáció visszavonása;

b)      a tanúsító szervekre vonatkozóan:

i.        nevük;

ii.       címük;

c)      az EMGA és az EMVA által finanszírozott műveletekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozóan:

i.        az akkreditált kifizető ügynökség vagy az akkreditált koordináló szerv által aláírt kiadásigazoló nyilatkozatok – amelyek egyúttal kifizetési kérelmek is –, kiegészítve a szükséges információkkal;

ii.       az EMGA-t illetően a pénzügyi igények becslése, az EMVA-t illetően pedig az év folyamán benyújtandó kiadásigazoló nyilatkozatok becsléseinek frissítése, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó becsült kiadásokat tartalmazó igazoló nyilatkozatok;

iii.      amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditált, az érintett pénzügyi évet követő év február 15-ig összefoglaló jelentés, amely nemzeti szintű áttekintést nyújt valamennyi vezetői megbízhatósági nyilatkozatról, valamint a tanúsító szervek által azokról kiadott auditvéleményekről;

iv.      a vezetői megbízhatósági nyilatkozat és az akkreditált kifizető ügynökségek éves elszámolásai;

v.       az ütemtervvel és az ágazatspecifikus jogszabályokban meghatározott részletes rendelkezésekkel összhangban elvégzett összes audit és ellenőrzés eredményének összefoglalója.

Az akkreditált kifizető ügynökségek EMVA-kiadásokról készített éves elszámolásait az egyes programok szintjén kell benyújtani.

(2)          A tagállamok részletesen tájékoztatják a Bizottságot a 94. cikkben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapot végrehajtása céljából tett intézkedésekről és a III. címben említett mezőgazdasági tanácsadó rendszer részleteiről.

(3)          A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot az V. cím II. fejezetében említett integrált rendszer alkalmazásáról. A Bizottság e témakörben véleménycseréket szervez a tagállamokkal.

103. cikk Titoktartás

(1)             A tagállamok és a Bizottság megtesz minden, a rendelet végrehajtása során végzett ellenőrzések, illetve a számlaelszámolás keretében közölt vagy kapott információ titkosságának biztosításához szükséges intézkedést.

Az említett információra a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet[47] 8. cikkében meghatározott szabályok alkalmazandók.

(2)          A jogi eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, az V. cím III. fejezetében előírt vizsgálat során szerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi. Az ilyen információ kizárólag azokkal a személyekkel közölhető, akiknek – a tagállamokban vagy az Unió intézményeiben teljesítendő feladataikból kifolyólag – e feladataik ellátásához az adott információra szükségük van.

104. cikk Bizottsági hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)           a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás módja, tartalma, gyakorisága, határideje és részletes szabályai az alábbiak esetében:

i.        a kiadásigazoló nyilatkozatok, a becsült kiadások, és azok naprakésszé tétele, beleértve a címzett bevételeket is,

ii.       vezetői megbízhatósági nyilatkozatok és a kifizető ügynökségek éves elszámolásai, valamint valamennyi rendelkezésre álló audit és elvégzett ellenőrzés eredményei;

iii.      az elszámolások tanúsításáról szóló jelentések;

iv.      az akkreditált kifizető ügynökségek, az akkreditált koordináló szervek és a tanúsító szervek azonosítására szolgáló adatok;

v.       az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott kiadások elszámolásának és kifizetésének részletes szabályai;

vi.      a tagállamok által a vidékfejlesztési műveletek és programok keretében végrehajtott pénzügyi kiigazításokról szóló értesítések és a tagállamok által szabálytalanságok nyomán kezdeményezett visszafizettetési eljárásokról szóló összefoglaló jelentések;

vii.     a 60. cikknek megfelelően hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk.

b)           a Bizottság és a tagállamok közötti információ- és dokumentumcsere részletes szabályai és az információs rendszerek működtetése, beleértve az e rendszerek által feldolgozandó adatok jellegét, formátumát és a megfelelő adattárolási szabályokat is;

c)           a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk, dokumentumok, statisztikák és jelentések, valamint ezen értesítések határideje és módja.

Az első bekezdésben előírt végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET Az euró használata

105. cikk Általános elvek

(1)          A vidékfejlesztési programok elfogadásáról szóló bizottsági határozatokban szereplő pénzösszegeket, a Bizottság lekötött és kifizetett pénzösszegeit, továbbá az igazolt vagy tanúsított kiadások, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatainak pénzösszegeit euróban kell kifejezni és folyósítani.

(2)          Az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott árakat és összegeket euróban kell kifejezni.

Az említett összegeket az euróövezeti tagállamok esetében euróban, az euróövezeten kívüli tagállamok esetében pedig az adott tagállam nemzeti valutájában kell kifizetni vagy beszedni.

106. cikk Árfolyam és meghatározó ügyleti tény

(1)          A 105. cikk (2) bekezdésében említett árakat és összegeket az euróövezeten kívüli tagállamok esetében átváltási árfolyam használatával kell átváltani nemzeti valutára.

(2)          Az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény:

a)      a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben beszedett vagy kifizetett összegek esetében a behozatali vagy kiviteli vámeljárás befejezése;

b)      az összes többi esetben az a tény, amely által a művelet gazdasági célja megvalósul.

(3)          Amennyiben egy, a(z) DP/xxx/EU rendeletben előírt közvetlen kifizetést az eurótól eltérő pénznemben folyósítanak a kedvezményezett részére, a tagállamok a támogatás euróban kifejezett összegét az Európai Központi Bank által azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó árfolyamon váltják át nemzeti valutára, amely évre a támogatást megítélték.

(4)          Az EMGA-t illetően az euróövezeten kívüli tagállamok a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, amelyet e fejezet rendelkezéseivel összhangban a kedvezményezetteknek történő kifizetések folyósításakor vagy bevételek beszedésekor alkalmaztak.

(5)          A (2) bekezdésben említett meghatározó ügyleti tény pontosítása, illetve a piacszervezésre vagy a szóban forgó összegre jellemző sajátos okból kifolyólag történő meghatározása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett meghatározó ügyleti tényekre és az alkalmazandó árfolyamra vonatkozó szabályokról. A konkrét ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

a)      az átváltási árfolyam kiigazításainak mihamarabbi tényleges alkalmazhatósága;

b)      a piacszervezés keretében végzett hasonló tevékenységeket meghatározó ügyleti tények hasonlósága;

c)      a piacszervezéssel kapcsolatos árakra és összegekre vonatkozó meghatározó ügyleti tények koherenciája;

d)      a megfelelő átváltási árfolyamok alkalmazására vonatkozó ellenőrzések megvalósíthatósága és hatékonysága.

(6)          Annak elkerülésére, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok más átváltási árfolyammal számoljanak egyrészről a bevételeknek, illetve a kedvezményezettek számára kifizetett támogatásoknak az eurótól eltérő pénznemben történő elszámolásánál, másrészről a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozatainak elkészítésekor, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor, illetőleg a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamról.

107. cikk Védintézkedések és eltérések

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén intézkedéseket fogadhat el az uniós jogszabályok alkalmazásának védelme érdekében, ha a nemzeti valutával kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti azt. Ezek az intézkedések szükség esetén eltérhetnek a hatályos rendelkezésektől.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint a tagállamokat haladéktalanul értesíteni kell az első albekezdésben említett intézkedésekről.

(2)          Abban az esetben, ha valamely nemzeti valutával kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti az uniós jogszabályok alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, eltérve ettől a szakasztól, különösen az alábbi esetekben:

a)      ha valamely ország a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet;

b)      ha valamely országok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen valuták árfolyammozgásainak torzító hatásuk lehet a kereskedelemre.

108. cikk Az euró használata az euróövezeten kívüli tagállamokban

(1)          Abban az esetben, ha valamely euróövezeten kívüli tagállam olyan döntést hoz, amelynek értelmében az ágazati mezőgazdasági jogszabályokból eredő kiadásokat nem saját nemzeti valutájában, hanem euróban fizeti ki, a tagállam intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az euró használata ne jelentsen rendszeres előnyt a nemzeti pénznem használatához képest.

(2)          A tagállam a tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően értesíti a Bizottságot. Az intézkedések nem léptethetők érvénybe mindaddig, amíg a Bizottság azokat el nem fogadta.

III. FEJEZET Jelentéstétel és értékelés

109. cikk Éves pénzügyi jelentés

Minden, a költségvetési évet követő év szeptember végéig a Bizottság pénzügyi jelentést készít az EMGA és az EMVA előző pénzügyi év folyamán történt irányításáról, és benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

110. cikk A közös agrárpolitika nyomon követése és értékelése

(1)          Közös monitoring- és értékelési keretet kell kidolgozni a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a közös agrárpolitikai intézkedések – és különösen a(z) DP/xxx/EU rendeletben előírt közvetlen kifizetések, a(z) CMO/xxx/EU rendeletben előírt piaci intézkedések, a(z) RD/xxx rendeletben előírt vidékfejlesztési intézkedések és az ebben a rendeletben előírt kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

A hatékony teljesítménymérés biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett keret tartalmára és kialakítására vonatkozóan.

(2)          Az (1) bekezdésben említett közös agrárpolitikai intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)      fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdasági termelékenységgel és az árstabilitással;

b)      a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)      kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidékfejlesztéssel, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az első albekezdésben említett célkitűzésekhez kapcsolódó konkrét mutatókat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)          A tagállamok megadnak minden olyan információt a Bizottságnak, amely az érintett intézkedések nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges.

A Bizottság adott esetben figyelembe veszi a lehetséges adatforrások közötti adatigényeket és szinergiákat, különösen statisztikai célú felhasználhatóságukat.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat fogad el a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint a lehetséges adatforrások közötti adatigényekre és szinergiákra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 112. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)          A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére négyévente jelentést készít e cikk végrehajtásáról. Az első jelentést legkésőbb 2017. december 31-ig kell elkészíteni.

VIII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

111. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)          A Bizottság e rendeletben említett felhatalmazása ezen rendelet hatálybalépésének időpontjától határozatlan időre szól.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

112. cikk Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében létrehozott bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

113. cikk Hatályon kívül helyezés

(1)          A 352/78/EGK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK, valamint a 485/2008/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1290/2005/EK rendelet 44a. cikke azonban továbbra is alkalmazandó.

(2)          A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban.

114. cikk Átmeneti intézkedések

A 113. cikkben említett, hatályon kívül helyezett rendeletekben előírt rendelkezésekről az e rendelet által bevezetett rendelkezésekre történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 111. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

115. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

A következő rendelkezéseket azonban 2013. október 16-tól kell alkalmazni:

a)           a 7., 8. és 9. cikk;

b)           a 18., 42., 43. és 45. cikket a 2013. október 16-tól kezdődően felmerült kiadások esetében.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET

A mezőgazdasági tanácsadó rendszer minimális alkalmazási köre az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a biológiai sokféleséghez, a vízvédelemhez, az állat- és növénybetegségek bejelentéséhez és az innovációhoz kapcsolódóan, a 12. cikk (2) bekezdésének c) pontjában megállapítottak szerint

A tagállamok által a kedvezményezettek szintjén az alábbiak körében – adott esetben – meghatározott követelmények, tevékenységek és tanácsadás:

Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás:

– Tájékoztatás az éghajlatváltozásnak az adott régiókban várható hatásairól és azoknak a vonatkozó gazdálkodási gyakorlatoknak az előrelátható hatásairól, amelyek üvegházhatású gázok kibocsátásával járnak; tájékoztatás a mezőgazdasági ágazat hozzájárulásáról az éghajlatváltozás mérsékléséhez javított gazdálkodási és agrárerdészeti gyakorlat révén, valamint a gazdaságokban megvalósuló, megújuló energiával kapcsolatos projekteken és a gazdaságok energiahatékonyságának növelésén keresztül.

– Beruházások tárgyi eszközökbe a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 18. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében.

– A mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 19. cikke értelmében.

– Erdősítés és fásítás a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében.

– Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.

– Erdőtüzek és természeti katasztrófák által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében.

– Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében.

– Új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében.

– Az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó agrár-környezetvédelmi műveletek a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 29. cikke értelmében.

– Az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó ökológiai termelés a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 30. cikke értelmében.

– Az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó erdő-környezetvédelmi szolgáltatások és erdővédelem a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 35. cikke értelmében.

Biológiai sokféleség:

– Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről.

– A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről.

– Beruházások tárgyi eszközökbe a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 18. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében.

– Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.

– Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében.

– A biológiai sokféleséget célzó agrár-környezetvédelmi műveletek a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 29. cikke értelmében.

– A biológiai sokféleséget célzó ökológiai termelés a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 30. cikke értelmében.

– A biológiai sokféleséget célzó erdő-környezetvédelmi szolgáltatások és erdővédelem a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 35. cikke értelmében.

Vízvédelem:

– A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdése.

– A növényvédő szerek megfelelő felhasználása az 1107/2009/EK rendelet 55. cikke értelmében, és különösen a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelv 14. cikkében említett integrált növényvédelmi alapelveinek való megfelelés.

– Beruházások tárgyi eszközökbe a vízgazdálkodás terén a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 18. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében.

– A vízgazdálkodásra irányuló agrár-környezetvédelmi műveletek a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 29. cikke értelmében.

– A vízgazdálkodásra irányuló ökológiai termelés a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 30. cikke értelmében.

Állat- és növénybetegségek bejelentése:

– A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről.

– A Tanács 92/119/EGK irányelve (1992. december 17.) az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről.

– A Tanács 2000/75/EK irányelve (2000. november 20.) a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról.

– A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről.

Innováció:

– Tájékoztatás az innovációra irányuló tevékenységekhez kapcsolódóan.

– Tevékenységek terjesztése a(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 53. cikkében megállapított [Európai innovációs partnerségi] hálózat keretében.

– A(z) xx/xxx/EU [RD] rendelet 36. cikkében meghatározott együttműködés.

II. MELLÉKLET

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok a 93. cikk alapján

SMR:      Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (statutory management requirement)

GAEC:    A földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások (Standards for good agricultural and environmental condition of land)

Terület || Fő téma || Követelmények és előírások

Környezet, éghajlatváltozás és a földterület jó mezőgazdasági állapota || Víz || SMR 1 || A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.) || 4. és 5. cikk

GAEC 1 || A vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása[48] ||

GAEC 2 || Amennyiben a víz öntözési célú felhasználása engedélyköteles, a vonatkozó engedélyezési eljárások betartása ||

GAEC 3 || A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme: a felszín alatti vizekbe való közvetlen kibocsátás tilalma és a felszín alatti vizeknek a 80/68/EGK irányelv mellékletében felsorolt veszélyes anyagok talajra történő kibocsátása és a talajon keresztül való átszivárgása révén okozott közvetett szennyezésének megelőzése ||

Talaj és szénkészlet || GAEC 4 || Minimális talajborítás ||

GAEC 5 || Termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás az erózió korlátozására ||

GAEC 6 || A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása, beleértve a tarlóégetés tilalmát ||

GAEC 7 || A vizes élőhelyek és a jelentős kötöttszénkészletekkel rendelkező talajok védelme, beleértve az első szántás tilalmát[49] ||

Biológiai sokféleség || SMR 2 || Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.) || 3. cikk (1) bekezdés, 3. cikk (2) bekezdés b) pont, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdés

SMR 3 || A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.) || 6. cikk (1) és (2) bekezdés

A táj jellegzetessége, a megőrzés minimális szintje || GAEC 8 || A táj jellegzetességeinek megtartása, beleértve adott esetben a sövényeket, a tavakat, az árkokat, a fasorokat, a facsoportokat, a szórványfákat, a táblaszegélyeket és a teraszokat, továbbá ideértve a sövényeknek és a fáknak a madarak költési és fiókanevelési időszakában történő kivágásának tilalmát, és az invazív fajok és kártevők elkerülésére irányuló lehetséges intézkedéseket ||

Közegészségügy, állat- és növényegészségügy || Élelmiszer-biztonság || SMR 4 || Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.) || 14., 15. cikk, 17. cikk (1) bekezdés[50], 18., 19. és 20. cikk

SMR 5 || A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.) || 3. cikk a), b), d) és e) pont, 4., 5. és 7. cikk

Az állatok azonosítása és nyilvántartása || SMR 6 || A Tanács 2008/71/EK irányelve (2008. július 15.) a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 213., 2005.8.8., 31. o.) || 3., 4. és 5. cikk

SMR 7 || Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.) || 4. és 7. cikk

SMR 8 || A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.) || 3., 4. és 5. cikk

Állatbetegségek || SMR 9 || Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.) || 7., 11., 12., 13. és 15. cikk

Növényvédő szerek || SMR 10 || Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.) || 55. cikk első és második mondat

Állatjólét || Állatjólét || SMR 11 || A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.15., 7. o.) || 3. és 4. cikk

SMR 12 || A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.) || 3. és 4. cikk

SMR 13 || A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.) || 4. cikk

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1. 352/78/EGK rendelet

352/78/EGK rendelet || E rendelet

1. cikk || 45. cikk (1) bekezdés e) pont

2. cikk || 45. cikk (2) bekezdés

3. cikk || 48. cikk (1) bekezdés

4. cikk || -

5. cikk || -

6. cikk || -

2. 2799/98/EK rendelet

2799/98/EK rendelet || E rendelet

1. cikk || -

2. cikk || 105. cikk (2) bekezdés és 106. cikk

3. cikk || 106. cikk

4. cikk || -

5. cikk || -

6. cikk || -

7. cikk || 107. cikk

8. cikk || 108. cikk

9. cikk || -

10. cikk || -

11. cikk || -

3. 814/2000/EK rendelet

814/2000/EK rendelet || E rendelet

1. cikk || 47. cikk (1) bekezdés

2. cikk || 47. cikk (2) bekezdés

3. cikk || -

4. cikk || -

5. cikk || -

6. cikk || -

7. cikk || -

8. cikk || 47. cikk (5) bekezdés

9. cikk || -

10. cikk || 47. cikk (4) bekezdés és 112. cikk

11. cikk || -

4. 1290/2005/EK rendelet

1290/2005/EK rendelet || E rendelet

1. cikk || 1. cikk

2. cikk || 3. cikk

3. cikk || 4. cikk

4. cikk || 5. cikk

5. cikk || 6. cikk

6. cikk || 7. cikk

7. cikk || 9. cikk

8. cikk || 102. cikk

9. cikk || 60. cikk

10. cikk || 10. cikk

11. cikk || 11. cikk

12. cikk || 16. cikk

13. cikk || 19. cikk

14. cikk || 17. cikk

15. cikk || 18. cikk

16. cikk || 42. cikk

17. cikk || 43. cikk (1) bekezdés

17a. cikk || 43. cikk (2) bekezdés

18. cikk || 24. cikk

19. cikk || 26. cikk

20. cikk || 27. cikk

21. cikk || 28. cikk

22. cikk || 31. cikk

23. cikk || 32. cikk

24. cikk || 33. cikk

25. cikk || 34. cikk

26. cikk || 35. cikk

27. cikk || 43. cikk (1) bekezdés

27a. cikk || 43. cikk (2) bekezdés

28. cikk || 36. cikk

29. cikk || 37. cikk

30. cikk || 53. cikk

31. cikk || 54. cikk

32. cikk || 56. és 57. cikk

33. cikk || 56. és 58. cikk

34. cikk || 45. cikk

35. cikk || -

36. cikk || 50. cikk

37. cikk || 49. cikk

38. cikk || -

39. cikk || -

40. cikk || -

41. cikk || 112. cikk

42. cikk || -

43. cikk || 109. cikk

44. cikk || 103. cikk

44a. cikk || 113. cikk (1) bekezdés

45. cikk || 105. cikk (1) bekezdés és 106. cikk (3) és (4) bekezdés

46. cikk || -

47. cikk || 113. cikk

48. cikk || 114. cikk

49. cikk || 115. cikk

5. 485/2008/EK rendelet

485/2008/EK rendelet || E rendelet

1. cikk || 79. cikk

2. cikk || 80. cikk

3. cikk || 81. cikk

4. cikk || -

5. cikk || 82. cikk (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk || 82. cikk (4) bekezdés

7. cikk || 83. cikk

8. cikk || 103. cikk (2) bekezdés

9. cikk || 86. cikk

10. cikk || 84. cikk

11. cikk || 85. cikk

12. cikk || 106. cikk (3) bekezdés

13. cikk || -

14. cikk || -

15. cikk || 87. cikk

16. cikk || -

17. cikk || -

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról.

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[51]

Szakpolitikai terület, 2. fejezet, 05. cím

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP jogszabályi kerete)

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[52]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés – az Európa 2020 stratégiával összhangban álló – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó erőforrás-hatékonyság érdekében a KAP célkitűzései a következők:

– fenntartható élelmiszer-termelés;

– a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;

– kiegyensúlyozott területi fejlődés.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Környezeti közjavak előállítása

2. sz. konkrét célkitűzés:

Termelési nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken

3. sz. konkrét célkitűzés:

Az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések

4. sz. konkrét célkitűzés:

Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi irányításnak megfelelően

A 05 02. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók:

5. sz. konkrét célkitűzés:

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A 05 03. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – Közvetlen támogatások:

6. sz. konkrét célkitűzés:

Hozzájárulás a gazdaságok jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése

A 05 04. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzések – Vidékfejlesztés:

7. sz. konkrét célkitűzés:

A környezetbarát növekedés serkentése innováció révén

8. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének fenntartása

9. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása

10. sz. konkrét célkitűzés:

A gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el.

A közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes elemek végrehajtásáról.

A vidékfejlesztés esetében a várható eredmények és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

E KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)       fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;

b)       a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)       kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidékfejlesztéssel, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

Emellett a vidékfejlesztés terén a javaslat megerősített közös monitoring- és értékelési rendszert tartalmaz. E rendszer céljai a következők: a) a vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának, eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése, b) hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához és c) a nyomon követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KAP-ra vonatkozó – az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre vonatkozóan meghatározott célok közvetlen átültetését jelentő – többéves stratégiai célkitűzések megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő előírásainak teljesítése érdekében a javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész területén történő megőrzése céljából, valamint a több országra kiterjedő olyan fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a tagállamok közötti szolidaritás erősítése.

Ahogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[53] megállapítja, a KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján került sor az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes szabályokat tartalmaz. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös stratégiai keretéhez kapcsolódó új koncepciókat.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált felhasználását.

A közös stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít.

Emellett a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek esetében)

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01. – 2020.12.31.

– x   A következő többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás. A vidékfejlesztés esetében 2023-ig van hatása a kifizetésekre.

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében).

– Végrehajtás 2014-től.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[54]

x Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[55]

– ¨  tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések

A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal folytatott megosztott irányítás mellett történik majd. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált közvetlen irányítása alá fog tartozni.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017 végéig kell benyújtania.

Ezt a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki, különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.

2.2. Igazgatási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző – részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó – támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz.

A közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 %-alá csökkenjen.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő. Előírja a tagállami szintű – az akkreditált kifizető ügynökségek köré szerveződő – kötelező igazgatási struktúrát, az ügynökségek a 2.3. pontban meghatározott elvek szerint felelősek a végső kedvezményezetteknél végrehajtott ellenőrzésekért. Az egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három szempontra vonatkozóan független auditszervnek kell véleményt adnia.

A Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások sértik az uniós jogszabályokat, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból.

A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi az ellenőrzések költségeit.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és szankciókkal összefüggésben alkalmazandó jelenlegi részletes rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzést, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon tagállamok esetében, amelyek megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését.

Emellett a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését; hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre.

A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további, pénzügyi hatást nem jelentő változásokat vonnak maguk után.

A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól függ, hanem más tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától.

Ami a közvetlen támogatásokat illeti, az átmeneti rendelkezésekről szóló javaslatban meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári év) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül.

A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem lehet számszerűsíteni.

A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében történő felvásárlásra, vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez kapcsolódó intézkedésekre.

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || ||

2. fejezet || || || || || || || || || ||

Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 830 || 45 054 || 45 299 || 45 519 || 45 508 || 45 497 || 45 485 || 317 193

Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704

P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) || 45 611 || 45 976 || 45 502 || 45 726 || 45 971 || 46 191 || 46 180 || 46 169 || 46 157 || 321 897

P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 101 157

Összesen || 60 428 || 60 428 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

1. fejezet || || || || || || || || || ||

CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072

Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889

3. fejezet || || || || || || || || || ||

Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 2 450

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || ||

Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945

Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || ||

ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (5) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

|| || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 274 || 62 537 || 62 823 || 63 084 || 63 114 || 63 146 || 63 177 || 440 156

ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 364 || 61 609 || 61 877 || 62 119 || 62 130 || 62 141 || 62 153 || 433 393

Megjegyzések:

(1)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(2)           Az összegek az első pillérre vonatkozóan javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07 01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67 03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók.

(3)           A 2013. évre vonatkozó adatok tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a halászati ágazat piaci intézkedéseit.

(4)           A fenti táblázatban található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(5)           Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi árakon történő évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges, 2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb 429 millió EUR összeget határoz meg.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

2. táblázat: Becsült bevételek, valamint a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 123 || 123 || || || || || || 246

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 864 || 864 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 433

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || 2 622 || 2 641 || 2 670 || 2 699 || 2 722 || 2 710 || 2 699 || 18 764

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 43 081 || 43 297 || 43 488 || 43 454 || 43 454 || 43 454 || 303 105

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás után) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 42 917 || 43 125 || 43 303 || 43 269 || 43 269 || 43 269 || 302 027

|| || || || || || || || || ||

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 101 185

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 619 || 14 627 || 14 640 || 14 641 || 14 641 || 14 641 || 102 263

|| || || || || || || || || ||

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Összesen || 60 229 || 60 229 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 212 || 59 436 || 59 682 || 59 901 || 59 890 || 59 879 || 59 867 || 417 867

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány) valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

3. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a KAP-kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || || 0 || 0 || 0 || 0 ||

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || -689 || -670 || -641 || -612 || -589 || -601 || -612 || -4 413

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913

05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28

05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 076 || -1 089 || -1 102 || -1 115 || -1 133 || -1 144 || -1 156 || -7 815

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 145 || -1 158 || -1 171 || -1 184 || -1 202 || -1 213 || -1 225 || -8 298

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

4. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükséglet || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || Korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0

Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || Korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0

Zöldség-gyümölcs termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0

Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0

Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9

Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A sovány tej/ sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0]

A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása (5) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi szükséglet becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul, kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi módosításokat.

(2)           A 2013. évi összeg megfelel a COM(2010)486 bizottsági javaslatnak. 2014-től az intézkedést az 1. fejezetből finanszírozzák.

(3)           A Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4 millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül. A Spanyolországra vonatkozó költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe kerül (erről már döntés született).

(4)           Becsült hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák.

(5)           A 05 02. és 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., 05 07. és 05 08. alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből finanszírozzák.

5. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || || || ||

Közvetlen támogatások || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 341.0 || 381.1 || 589.6 || 768.0 || 733.2 || 733.2 || 733.2 || 4 279.3

– Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || ||

Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1

Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4

Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8

Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2

|| || || || || || || || || || || ||

– Az új KAP-reformjavaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ebből: maximalizálás || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

|| || || || || || || || || || || ||

05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 876.4 || 42 916.5 || 43 125.0 || 43 303.4 || 43 268.7 || 43 268.7 || 43 268.7 || 302 027.3

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

6. táblázat: A közvetlen támogatások elemei

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

II. melléklet || || || || || 42 407.2 || 42 623.4 || 42 814.2 || 42 780.3 || 42 780.3 || 42 780.3 || 256 185.7

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 866.5 || 12 855.3 || 12 844.3 || 12 834.1 || 12 834.1 || 12 834.1 || 77 068.4

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 857.8 || 857.0 || 856.3 || 855.6 || 855.6 || 855.6 || 5 137.9

Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 682.9 || 28 911.1 || 29 113.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 173 979.4

A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 288.8 || 4 285.1 || 4 281.4 || 4 278.0 || 4 278.0 || 4 278.0 || 25 689.3

A II. mellékletben található borágazati támogatások áthelyezése[56] || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1

Maximalizálás || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6

POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4

7. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó 2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest

|| || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9

Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1

Állapotfelmérés || || || || || -64.3

Korábbi reformok || || || || || -9.9

05 03. ÖSSZESEN || || || || ||

ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

8. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || ||

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0

A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7

Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (3) || || || || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -59.4

Technikai segítségnyújtás || (3) || || 27.6 || 27.6 || 8.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 29.4

Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (4) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0

05 04. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 101 185.5

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 619.2 || 14 627.2 || 14 639.8 || 14 640.7 || 14 640.7 || 14 640.7 || 102 263.2

Megjegyzések:

(1)           A hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig alkalmazandó kiigazítások.

(2)           Az 1. táblázatban található összegek (3.1. szakasz) megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(3)           A technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből történő áthelyezéseket nem tartalmazza).

A 2014–2020 közötti időszakra megállapított technikai segítségnyújtás a teljes vidékfejlesztési költségkeret 0,25 %-a.

(4)           A technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Megjegyzés:   A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani.

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: ||

Ÿ Humánerőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[57] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

5. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése || || || || || || || || || || || || || || || ||

Gyümölcs- és zöldségfélék: termelői szervezetek révén történő értékesítés[58] || A termelői szervezetek révén értékesített termékek értékének aránya a teljes termelés értékéből || || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 5 810.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – szerkezetátalakítás8 || Hektárszám || || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || || 3 326.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – beruházások58 || || || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || || 1 252.6

Borágazat: Nemzeti költségkeret – melléktermék-lepárlás58 || hektoliter || || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || || 686.4

Borágazat: Nemzeti költségkeret – élelmezési célú alkohol58 || hektárszám || || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || || 14.2

Borágazat: Nemzeti költségkeret – must-sűrítmények használata58 || hektoliter || || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || || 261.8

Borágazat: Nemzeti költségkeret – promóció58 || || || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 1 875.3

–Egyéb || || || || 720.2 || || 739.6 || || 768.7 || || 797.7 || || 820.3 || || 808.8 || || 797.1 || || 5 452.3

5. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 2 621.8 || || 2 641.2 || || 2 670.3 || || 2 699.3 || || 2 721.9 || || 2 710.4 || || 2 698.7 || || 18 763.5

6. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Közvetlen jövedelemtámogatás[59] || A kifizetéssel érintett hektárok száma (millió) || || 161.014 || 42 876.4 || 161.014 || 43 080.6 || 161.014 || 43 297.1 || 161.014 || 43 488.1 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 303 105.0

6. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 42 876.4 || || 43 080.6 || || 43 297.1 || || 43 488.1 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 303 105.0

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: Az 1–4. és a 7–10. konkrét célkitűzés esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a fenti 1.4.2. szakaszt).

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás[60] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

Megjegyzés: A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok a 2011. évi helyzeten alapulnak.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034

XX 01 01 02. (küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3

XX 01 05 01. (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[61] ||

XX 01 02 01. (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78

XX 01 02 02. (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || ||

- küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02. (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02. (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN[62] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[63] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[64]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

|| || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Lásd a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot.

[1]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.).

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése (COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.).

[3]               Lásd különösen az Európai Parlament 2011. június 23-i állásfoglalását (2011/2015(INI)), valamint a Tanács 2011. március 18-i elnökségi következtetéseit.

[4]               A jelenlegi jogszabályi keret a következőket foglalja magában: 73/2009/EK tanácsi rendelet (közvetlen kifizetések), 1234/2007/EK tanácsi rendelet (piaci eszközök), 1698/2005/EK tanácsi rendelet (vidékfejlesztés) és 1290/2005/EK tanácsi rendelet (finanszírozás).

[5]               A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)615), 2011.10.6.

[6]               A beérkezett 517 hozzászólásról áttekintést nyújt a hatásvizsgálat 9. melléklete.

[7]               HL C […], […], […] o.

[8]               HL C […], […], […] o.

[9]               HL C […], […], […] o.

[10]             COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.

[11]             HL L […], […], […] o.

[12]             HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

[13]             HL L […]., […]., […]. o.

[14]             HL L […]., […]., […]. o.

[15]             HL L […]., […]., […]. o.

[16]             HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

[17]             HL L […]., […]., […]. o.

[18]             HL L […]., […]., […]. o.

[19]             HL L 50., 1978.2.22., 1. o.

[20]             HL L 100., 2000.4.20., 7. o.

[21]             COM(2011) 500 végleges, 7. o.

[22]             HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[23]             HL L […]., […]., […]. o.

[24]             HL L 143., 2008.6.3., 1. o.

[25]             HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

[26]             HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

[27]             HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

[28]             HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[29]             HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

[30]             HL L 20., 1980.1.26., 43. o.

[31]             HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

[32]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[33]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[34]             A C-92/09. és C-93/09. sz., Volker und Markus Schecke GbR és Hartmut Eifert kontra Land Hessen egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2010., I-0000. o.).

[35]             HL L 76., 2008.3.19., 28. o.

[36]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[37]             HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

[38]             HL L […]., […]., […]. o.

[39]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[40]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[41]             HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

[42]             HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

[43]             HL L 5., 2004.1.9., 8. o.

[44]             HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

[45]             HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

[46]             HL L 213., 2008.8.8., 31. o.

[47]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[48]             A jó mezőgazdasági és környezeti állapot szerinti védelmi sávoknak mind a 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt érzékeny területeken, mind azokon kívül tiszteletben kell tartaniuk legalább a 91/676/EGK irányelv II. melléklete A. 4. pontjában említett, a vízfolyások közelében lévő mezőgazdasági területekre történő trágyakijuttatás feltételeire vonatkozó követelményeket, melyeket a 91/676/EGK irányelv 5. cikkének (4) bekezdése alapján meghatározott tagállami cselekvési programokkal összhangban kell alkalmazni.

[49]             Az 1120/2009/EK rendelet 2. cikke a) pontja szerint – legkésőbb 2011-ben – szántóterületként meghatározott és a(z) DP/xxx/EU rendelet 4. cikkének f) pontjában a szántóterületre vonatkozó fogalommeghatározásnak megfelelő vizes élőhelyek és a jelentős kötöttszénkészletekkel rendelkező talajok szántása nem tekinthető első szántásnak.

[50]             Különösen az alábbiak által végrehajtva:

– 2377/90/EGK rendelet: 2., 4. és 5. cikk;

– 852/2004/EK rendelet: 4. cikk (1) bekezdés, valamint I. melléklet A. rész [II. (4) (g), h), j)), (5) (f), h)), (6); III. (8) (a), b), d), e)), (9) (a), c))];

– 853/2004/EK rendelet: 3. cikk (1) bekezdés és III. melléklet IX. szakasz 1. fejezet [I. 1. b), c), d), e); I. 2. a) (i., ii., iii.), b) (i., ii.), c); I. 3.; I. 4.; I. 5.; II. A. 1., 2., 3., 4.; II. B. 1. (a), d)), 2., 4. (a), b))], III. melléklet X. szakasz 1. fejezet 1. (1);

– 183/2005/EK rendelet: 5. cikk (1) bekezdés és I. melléklet A. rész (I. (4) e), g); II. (2) a), b), e)), 5. cikk (5) bekezdés és III. melléklet ((1), (2)), 5. cikk (6) bekezdés; és

– 396/2005/EK rendelet: 18. cikk.

[51]             Tevékenységalapú irányítás: ABM: (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[52]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

[53]             COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[54]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[55]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[56]             A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

[57]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[58]             A korábbi végrehajtáson és a 2012. évi költségvetési tervezet becslésein alapul. A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei esetében az összegek összhangban vannak az ágazat reformjával és – ahogy azt a 2012. évi költségvetési tervezet tevékenységi beszámolói már jelzik – az eredmények csak 2011 végén válnak ismertté.

[59]             A 2009. évi potenciálisan támogatható területeken alapul.

[60]             A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költségen alapul.

[61]             AC= szerződéses alkalmazott, INT=átmeneti alkalmazott, JED=küldöttségi pályakezdő szakértő, AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő;

[62]             Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra vonatkozó közbenső felső határt.

[63]             Ezt a tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

[64]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.