INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

· A javaslat készítésének oka és célja

Az európai szabványosítás az ipar, a hatóságok és más érdekelt felek közötti, a nyitottság, az átláthatóság és a konszenzus elvén alapuló önkéntes együttműködés keretében jött létre. Az európai ipar számára a szabványok egy adott területen kialakult legjobb gyakorlatokat összegzik, mivel azok valamennyi szereplő együttes tapasztalatát foglalják össze.

Az európai szabványosítás a jövőben központi szerepet fog játszani számos területen, szélesebb körben, mint napjainkban: az európai versenyképesség támogatásától kezdve a fogyasztóvédelmen, az idősek és a fogyatékkal élők hozzáférésének fejlesztésén át egészen az éghajlatváltozás kezeléséig. Átfogó, teljes körű, hatékony és műszakilag naprakész európai szabványosítási rendszerre van szükség annak érdekében, hogy valamennyi területen gyorsan lehessen reagálni a felmerülő igényekre. Ez a rendszer a meglévő rendszer erősségeire fog épülni, ugyanakkor a jövőben jelentkező kihívások kezelése érdekében rugalmasnak és reagálóképesnek is kell lennie.

Az EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája [COM(2010)2020] című közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy szükség van az európai szabványosítás módszerének javítására és az európai szabványok alkalmazására annak érdekében, hogy az európai és nemzetközi szabványok az európai ipar hosszú távú versenyképességét szolgálják, valamint a szabályozás terén olyan fontos célok megvalósítása érdekében, mint például az e-kormányzat, az e-egészségügy vagy az e-hozzáférhetőség.

Az Európai Parlament 2010. október 21-én elfogadta az európai szabványosítás jövőjéről szóló jelentést [A7-0276/2010], amelyben jelezte, hogy az európai szabványosítás felülvizsgálata során meg kell őrizni annak sikeres elemeit, orvosolni kell hiányosságait, és megfelelő egyensúlyt kell teremteni az európai, nemzeti és nemzetközi dimenziók között. Elismerte továbbá, hogy az interoperabilitás kulcsfontosságú az innováció és a versenyképesség tekintetében, különösen az IKT-ágazatban.

Az „Egységes piaci intézkedéscsomag: a növekedés és bizalom serkentésének tizenkét eszköze” című 2011. szeptember 13-i közleményében a Bizottság tizenkét kiemelt intézkedése között, amelyeket az EU intézményei 2012 végéig fognak elfogadni, az európai szabványügyi rendszernek a szolgáltatásokra történő kiterjesztését is felsorolta.

· Háttér-információk

A szabványok és a szabványosítás az Európai Unió nagyon hatékony szabályozási eszközei. Bár a szabványok és a szabványosítás sokkal több előnnyel jár az európai gazdaság számára, azokat a szabályozás eszközeként használják többek között a termékek egységes piacának működése, a hálózatok és rendszerek – különösen az IKT területén – interoperabilitásának, a magas szintű fogyasztó- és környezetvédelem, valamint a nagyobb innováció és társadalmi befogadás biztosítása érdekében.

A szabványok nélkülözhetetlenek a digitális társadalomban a hálózatok és rendszerek interoperabilitásának – különösen az IKT területén – biztosítása területén. A digitális alapú társadalomban az IKT-megoldásokat éppúgy alkalmazzák a gazdasági ágazatban, mint a mindennapi életünkben. Az IKT-megoldásoknak, alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak képesnek kell lenniük egymással kommunikálni, valamint interoperábilisaknak kell lenniük, az interoperabilitáshoz szabványokra van szükség.

Az európai szabványok fontos szerepet játszanak az ipari termékek belső piacának működése során. Az európai szabványok felváltják a nemzeti, és gyakran egymásnak ellentmondó nemzeti szabványokat, amelyek adott esetben technikai akadályt jelenthetnek a nemzeti piac számára.

E rendelet alkalmazásában kétféle szabvány került kidolgozásra: az egyik típusba tartozó európai szabványokat a Bizottság előírása alapján úgynevezett „feladatmeghatározás” alapján európai szabványügyi szervezetek (ESzSz) dolgozták ki, míg a másik típusba tartozó európai szabványokat más szereplők (vállalkozások, nemzeti szabványügyi szervezetek, érdekelt felek stb.) kezdeményezése alapján dolgozták ki.

A jelen javaslat három fő kérdéssel foglalkozik:

1. Gyorsan változó világunkban és társadalmunkban, különösen azon ágazatokban, ahol rövid termék-élet- és fejlesztési ciklus jellemző, a szabványoknak lépést kell tartaniuk a gyors technológiai fejlődéssel. Bizonyos érdekelt felek az európai szabványoknak a Bizottság előírása alapján történő kidolgozási folyamatát egészében túl lassúnak tartják. A lassú szabványalkotási folyamat leghátrányosabb következménye, hogy az egymással ellentétes nemzeti szabványok továbbélnek, ami a szállítói láncban műszaki akadályt vagy kereskedelmi akadályt hozhat létre, ha a nemzeti szabványt a protekcionizmus eszközeként alkalmazzák. Egy másik következménye, hogy harmonizált szabványok hiányában a vállalatok nem alkalmazhatják a megfelelő szabványt a megfelelőségre vonatkozó vélelem érdekében, és igazolniuk kell az alkalmazandó uniós jogszabályban megállapított megfelelőségértékelési modul alapján az alapvető követelményeknek való megfelelést. Mindkét eset megakadályozza a belső piac szétaprózódása vagy a megfelelőségértékelési eljárások miatt felmerült költségek megtakarítását. Az egymásnak ellentmondó nemzeti szabványok vagy a harmonizált szabványok hiánya az eltérő tételek előállításának szükségessége miatt magasabb ügyleti költségekhez és magasabb fajlagos költségekhez vezet. Az ipar erre a helyzetre a műszaki előírások gyors kidolgozására szolgáló informális szabványosítási csatornákkal válaszol a nemzetközi kiterjedésű interoperabilitás biztosítása érdekében.

2. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) a szabványok és a szabványosítás tekintetében számos problémával találkoznak. Számos érdekelt fél szerint az egyik legfőbb probléma az, hogy a kkv-k a szabványosítás területén – különösen európai szinten – általában alulreprezentáltak. Továbbá, a szabványok gyakran a polgárok biztonságával és kényelmével, a hálózatok hatékonyságával, a környezettel és egyéb közpolitikai területekkel kapcsolatosak. Bár a szabványok fontos szerepet töltenek be a társadalomban, az érdekelt társadalmi csoportok véleményét nem építik be megfelelően az európai uniós szabványosítási folyamat során. A kkv-k, valamint a szabványosításban érdekelt társadalmi csoportok nem megfelelő képviseletének megoldása érdekében a kkv-kat, valamint az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezetek pénzügyi hozzájárulást kapnak. A támogatások jogosultsági, felhasználási feltételei és az elérhető pénzügyi hozzájárulások típusai igen eltérőek. Egyes szervezetek számára intézkedéshez nyújtott támogatást, míg más szervezeteknek működési támogatást is odaítélnek. A kkv-k, valamint az érdekelt társadalmi csoportok elégtelen részvételének leghátrányosabb következménye, hogy a folyamatot nem tudják befolyásolni.

3. Az IKT területén az interoperabilitást biztosító számos szabványt nem az európai szabványügyi szervezetek, hanem a szabványok kidolgozásával foglalkozó más szervezetek („nemzetközi fórumok és konzorciumok”) dolgozták ki. Erre konkrét példák az internettel és a világhálóval kapcsolatos szabványok. Többnyire a magasan képzett szakértelem hiánya miatt a hagyományos szabványügyi szervezetek nem foglalkoztak az IKT területével, így jelenleg a nemzetközi IKT szabványosítás nagyobb része a hivatalos európai és nemzetközi szabványosítási rendszeren kívül zajlik. A 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó közbeszerezések esetén a „fórumok és konzorciumok szabványai”-ra jelenleg csak kivételes esetekben hivatkozhatnak. Mivel ezek a szabványok önmagukban nem tartoznak egyik olyan szabványkategóriába sem, amelyre a hatóságok ajánlati felhívásukban hivatkozhatnak, az elővigyázatos hatóságok tartózkodnak az ezekre történő hivatkozásoktól. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy a beszerzésre kerülő IKT nem interoperábilis más hatóságok által megvásárolt IKT-vel. Ez a nehézség gyakran akadályozza a hatóságokat IKT-stratégiájuk és architektúrájuk meghatározásában, ideértve a szervezetek közötti határokon átnyúló interoperabilitást is.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A javaslat hatályon kívül helyezi a 98/34/EK irányelv egy részét, valamint az 1673/2006/EK és a 87/95/EGK határozatot.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

E kezdeményezés az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek – Innovatív Unió [COM(2010) 546], Iparpolitika [COM(2010) 614], Az európai digitális menetrend [COM(2010) 245] és az Erőforrás-hatékony Európa [COM(2011)21] végrehajtását szolgálja. Továbbá Az egységes piaci intézkedéscsomag [COM(2011) 206], valamint a Fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020 [COM(2010) 636] végrehajtását is szolgálja. A kezdeményezés a Bizottság 2011. évi munkaprogramjában szereplő stratégiai kezdeményezések közé tartozik.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

· Konzultáció az érdekeltekkel

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre

2009-ben és 2010-ben két általános nyilvános konzultációt tartottak, míg 2010-ben speciális konzultációt szerveztek a nemzeti hatóságok, az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek, az érdekeltek szervezetei, valamint a fórumok és konzorciumok részvételével. „Az IKT-szabványosítás modernizálása az Európai Unióban – Az előttünk álló út” című bizottsági fehér könyvet 2009-ben fogadták el.

Továbbá, e rendelet felhasználja az európai, nemzeti és nemzetközi szabványügyi szervezetek, az ipar, a kkv-k, az NGO-k, a szakszervezetek, tudományos körök, fórumok és konzorciumok, valamint az uniós tagállamok hatóságainak 30 szakértőjéből álló független szakértői csoport, az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatával foglalkozó szakértői csoport (EXPRESS) által végzett munkát. Az EXPRESS 2010 februárjában nyújtotta be az Európai Bizottságnak a jelentését „Standardisation for a competitive and innovative Europe: a vision for 2020” (Szabványosítás a versenyképes és innovatív Európa érdekében: jövőkép 2020-ra) címmel.

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

A konzultációk során adott válaszok, valamint „Az IKT-szabványosítás modernizálása az Európai Unióban – Az előttünk álló út” című fehér könyv, az EXPRESS „Standardisation for a competitive and innovative Europe: a vision for 2020” című jelentése és az Európai Parlament jelentése képezik a ténylegesen kiválasztott politikai választási lehetőségek alapját.

2010. március 23. és 2010. május 21. között nyílt internetes konzultációra került sor. A Bizottság 483 észrevételt kapott. Az eredmények elérhetők az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/european-standards/public-consultation/index_hu.htm.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

· Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat és a vezetői összefoglaló áttekintést ad a választási lehetőségekről.

Csak az 1.A (az európai szabványok elkészítésének határidői) és az 1.C (átlátható és egyszerűsített eljárás a harmonizált szabványok és más, a Bizottság által előírt európai szabványok esetén), a 2.C (a kkv-kat és az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezetek pozíciójának erősítése az európai szabványügyi szervezeteken belül működési támogatás nyújtásának lehetősége révén) és a 3.B (közbeszerzési eljárásban hivatkozás a „fórumok és konzorciumok szabványai”-ra) szakpolitikai lehetőség felel meg a hatékonyság, az eredményesség és a koherencia feltételeinek. Ennélfogva ez a 4 lehetőség képezi a javaslat alapját.

A Bizottság elvégezte a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatot, az erről készült jelentés az alábbi honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/european-standards/index_hu.htm.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javaslat összefoglalása

1. A nemzeti szabványügyi testületek közötti együttműködés átláthatóbbá válik.

2. Az információs és kommunikációs technológiák területén lehetővé válik az egyéb szervezetek által kidolgozott szabványok alkalmazása a közbeszerzések során, feltéve hogy e szabványok megfelelnek a WTO nemzetközi szabványosítási eljárások elvein alapuló kritériumoknak, valamint azokon a területeken, ahol nincsenek európai szabványok, ahol az európai szabványokat nem vezették be a piacra, vagy ahol e szabványok elavulttá váltak.

3. A tervezés tovább fog javulni: a Bizottság éves munkaprogramot állít össze, amely meghatározza az európai szabványosítás prioritásait és a szükséges felhatalmazásokat.

4. A kkv-k és az érdekelt társadalmi csoportok képviselete javulni fog az európai szabványosítás terén, és a kkv-kat és az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást is biztosítják.

5. A Bizottságra és az európai szabványügyi szervezetekre háruló adminisztratív terhek csökkenése például az átalányösszegek nagymértékű egyszerűsítése révén, teljes mértékben függetlenítve ezeket a végrehajtás tényleges költségeinek ellenőrzésétől. E javaslat további elmozdulást jelent az elfogadott mutatók és célok (eredmények) meghatározásán nyugvó, teljesítményalapú rendszer irányába. A szabványalkotási folyamat hatékonysága és gyorsasága ilyen cél lehet.

6. Bár széles körben alkalmaznak európai szabványokat a közlekedés és logisztika, a postai szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások terén, az önkéntes európai szabványok kevésbé jelentős szerepet játszanak a szolgáltatások egységes piaca megteremtésének támogatásában. Ennélfogva a javaslat alkalmazási körében szolgáltatási szabványokat tartalmaz annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy megbízást adjon az európai szolgáltatási szabványok kidolgozására, valamint hogy e munka költségeinek egy részét finanszírozza.

· Jogalap

Az EUMSZ 114. cikke.

· A szubszidiaritás elve

Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következők miatt nem tudják kielégítően megvalósítani:

Az európai szabványosítás támogatja az egységes piacot megteremtő európai jogszabályokat, és hozzájárul az európai ipar versenyképességének növekedéséhez. A termékekre vonatkozó szabványok európai harmonizálása lebontja a kereskedelem technikai akadályait, amelyeket adott esetben az egymással ellentétes nemzeti szabványok okoztak. Ennélfogva az európai szabványosítás problémái európai szintű megoldást követelnek.

A javaslat célkitűzései uniós fellépéssel a következők miatt valósíthatók meg jobban.

Az Unión belüli kereskedelem előtt álló, a termékekre vonatkozó eltérő nemzeti szabványokból adódó akadályoknak a belső piac működésének biztosítása érdekében történő leküzdését mint célt a tagállamok nem tudták kielégítően megvalósítani. Ezért a szubszidiaritás elvével összhangban, a probléma nagyságrendje és hatása miatt e célt további, uniós szintű fellépéssel indokolt megvalósítani.

Az európai szabványok fontos szerepet játszanak az ipari termékek belső piacának működése során. Az európai szabványok a gyakran egymásnak ellentmondó és a nemzeti piacra való belépés előtti technikai akadályokat képező nemzeti szabványok helyébe lépnek. A harmonizált szabványok biztosítják, hogy a termékek megfeleljenek az uniós jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek. Egy „harmonizált” európai szabványnak való megfelelés biztosítja a termékbiztonság előírt szintjét. A harmonizált szabványok alkalmazása azonban még mindig önkéntes alapú, és a gyártó más olyan műszaki megoldást is alkalmazhat, amely igazolja, hogy a terméke megfelel az alapvető követelményeknek.

A hatásvizsgálati eljárás során számos, jogalkotással nem járó szakpolitikai lehetőséget a szubszidiaritással összefüggő okok miatt vetettek el, mint az részletesen olvasható a hatásvizsgálatban.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

A javaslat az egymásnak ellentmondó nemzeti szabványok elkerülése érdekében kizárólag az európai szabványosítás működésére és a nemzeti szabványügyi testületek közötti együttműködésre vonatkozik.

A javaslat semmilyen új igazgatási terhet nem eredményez a gazdasági szereplők, a nemzeti kormányok, a regionális és helyi hatóságok, valamint a polgárok számára.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt:

A javasolt lehetőségek, valamint az egyszerűsítések nem kívánják meg a tagállamok jogszabályainak módosítását. A jogi aktus kizárólag az európai szabványügyi szervezetekre, a nemzeti szabványügyi testületek közötti együttműködésre, a kkv-kat és az európai szabványosításban érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezetek bevonására, valamint a Bizottságra vonatkozik. Ezért jelen esetben egy irányelv nem a megfelelő jogi aktus lenne.

A jogi aktusnak általános hatályúnak kell lennie, különösen a fórumok és konzorciumok szabványainak a közbeszerzések során történő alkalmazása terén, amelyeknek valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandónak kell lenniük. Továbbá a jogi aktus számos kötelezettséget tartalmaz, amelyek közvetlenül alkalmazandók az európai szabványügyi szervezetekre, a nemzeti szabványügyi testületekre, a kkv-kat és az európai szabványosításban érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezetekre, valamint a Bizottságra vonatkozóan. Ezért a rendelet a legmegfelelőbb jogi aktus. Más lehetőség nem lett volna elegendő a javasolt célkitűzések eléréséhez.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A költségvetési vonzatokat a pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

· Egyszerűsítés

A javaslat eredményeképpen egyszerűsödik a jogi szabályozás.

A szabványosítás ki fog terjedni a szolgáltatásokra. A pénzgazdálkodás egyszerűsödni fog. További információ lentebb található.

A javaslat a közösségi joganyag korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló folytatólagos bizottsági program, valamint a Bizottság jogalkotási és munkaprogramja (hivatkozás: 2010/ENTR/0021) részét képezi.

· Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi.

· Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

· Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

· A javaslat részletes magyarázata

A javaslat célja az alábbi jogi aktusok felülvizsgálata és egyesítése:

1. Az információtechnológia és távközlés területén történő szabványosításról szóló 87/95/EGK tanácsi határozat, majdnem valamennyi (elavult) rendelkezésének hatályon kívül helyezésével és a közbeszerzés területén az európai szabványügyi testületeken kívüli szervezetek által kidolgozott IKT-szabványok alkalmazását lehetővé tevő új rendszer bevezetésével.

2. A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98/34/EK irányelv (a műszakiszabály-tervezetek bejelentésére vonatkozó cikkek nem tartoznak a javaslat hatálya alá, és nem módosulnak), a következő intézkedéseken keresztül: a szabványosítással kapcsolatos európai együttműködés ki fog terjedni a szolgáltatásokra, a nemzeti szabványügyi testületek közötti együttműködés átláthatóbbá válik, a kkv-k és az érdekelt társadalmi csoportok képviselete javulni fog az európai szabványosítás terén, a kkv-kat és az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezeteknek is pénzügyi támogatást biztosítanak.

3. Az európai szabványosítás finanszírozásáról szóló 1673/2006/EK határozat. A határozat alapelvei nem változnak, de az új költségvetési rendelettel összhangban a következő új szabályok kerülnek bevezetésre: az operatív szolgáltatásokra és az európai szabványügyi szervezetekre háruló adminisztratív terhek csökkenése például az átalányösszegek nagymértékű egyszerűsítése révén, teljes mértékben függetlenítve ezeket a végrehajtás tényleges költségeinek ellenőrzésétől. E javaslat további elmozdulást jelent az elfogadott mutatók és célok (eredmények) meghatározásán nyugvó, teljesítményalapú rendszer irányába. A szabványalkotási folyamat hatékonysága és gyorsasága ilyen cél lehet.

2011/0150 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[1],

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A szabványosítás elsődleges célja olyan önkéntes műszaki vagy minőségi előírások meghatározása, amelyek jelenlegi vagy jövőbeli termékek, gyártási folyamatok vagy szolgáltatások megfelelését biztosíthatják. A szabványosítás különböző kérdésekre terjedhet ki, mint például egy bizonyos termék különböző fokozatainak vagy méreteinek szabványosítására, vagy műszaki előírások meghatározására olyan termék- vagy szolgáltatáspiacokon, ahol a más termékekkel vagy rendszerekkel való kompatibilitás és interoperabilitás alapvető követelmény.

(2) Az európai szabványosítás elősegíti a vállalkozások versenyképességének növelését különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, a hálózatok, a kommunikációs eszközök interoperabilitásának, a technológiai fejlesztésnek és az innováció előmozdításával. A szabványok többek között a belső piacon a gazdasági átjárhatóság fokozása, valamint az új és jobb termékek vagy piacok fejlődésének ösztönzése és a jobb ellátási feltételek elősegítése révén jelentős pozitív gazdasági hatásokat gyakorolnak. A szabványok így általában fokozzák a versenyt, és csökkentik a kibocsátási és értékesítési költségeket, ami az egész gazdaság számára előnyös. A szabványok fenntarthatják és javíthatják a minőséget, információt nyújthatnak, és biztosíthatják az interoperabilitást és kompatibilitást, ezzel növelve az értéket a fogyasztók számára.

(3) Az európai szabványokat továbbra is az európai szabványügyi testületeknek, nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak (CENELEC) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI) kell elfogadni.

(4) Az európai szabványok igen fontos szerepet játszanak a belső piac szempontjából, különösen azáltal, hogy a forgalomba hozott termékek tekintetében vélelmezhető az e termékekre vonatkozóan az uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek való megfelelés.

(5) Az európai szabványosításra egy sajátos jogi keretrendszer vonatkozik, amelyet három jogi aktus, nevezetesen a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2], az európai szabványosítás finanszírozásáról szóló, 2006. október 24-i 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[3], valamint az információtechnológia és távközlés területén történő szabványosításról szóló, 1986. december 22-i 87/95/EGK tanácsi határozat[4] alkot. A jelenlegi keretszabályozás azonban már nincs összhangban az európai szabványosítás utóbbi évtizedekben végbement fejlődésével. Ezért a keretszabályozást egyszerűsíteni és a szabványosítás új elemeire történő kiterjesztésével módosítani kell annak érdekében, hogy az európai szabványosítás legújabb fejlődéseit és jövőbeli kihívásaihoz igazodjon. Ez különösen a szolgáltatási szabványok jelentős fejlődésére és a hivatalos szabványoktól eltérő egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására vonatkozik.

(6) A szabványok és a szabványosítás mint uniós politikai eszközök hatékonyságának biztosítása érdekében egy olyan hatékony és eredményes szabványosítási rendszerre van szükség, amely rugalmas és átlátható teret nyújt a résztvevők közötti megegyezés kialakítására, valamint pénzügyileg is életképes.

(7) A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[5] általános rendelkezéseket állapít meg a szolgáltatók letelepedési szabadságának gyakorlása és a szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése érdekében, a szolgáltatások magas színvonalának megőrzése mellett. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együttműködésben ösztönözzék az önkéntes európai szabványok kidolgozását, a különböző tagállamok szolgáltatói által nyújtott szolgáltatások összeegyeztethetőségének, a szolgáltatás igénybevevőihez eljutó tájékoztatás és a szolgáltatásnyújtás minőségének javítása érdekében. A 98/34/EK irányelv azonban csak a termékszabványokra alkalmazandó, míg a szolgáltatásokra vonatkozó szabványokra kifejezetten nem terjed ki. A szolgáltatások és a termékek megkülönböztetése azonban egyre kevésbé bír jelentőséggel a belső piac jelenlegi helyzetében. A gyakorlatban nem minden esetben lehet egyértelműen megkülönböztetni a termékszabványokat a szolgáltatásokra vonatkozó szabványoktól. Számos termékszabványnak van szolgáltatási eleme, miközben a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok több esetben részben termékekhez is kapcsolódnak. Szükséges tehát a jogi keretrendszert ezen új körülményekhez igazítani, hatályának a szolgáltatásokra vonatkozó szabványokra történő kiterjesztésével.

(8) Az önkéntes szolgáltatási szabványok kidolgozását a piacnak kell irányítania, és annak a gazdasági szereplők és az adott szabvány által közvetve vagy közvetlenül érintett érdekeltek szükségleteinek szem előtt tartásával, a közérdek figyelembevételével és konszenzusos alapon kell történnie. E szabványok középpontjában elsődlegesen a termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak kell állniuk.

(9) Az európai szabványügyi testületek a versenyjog hatálya alá tartoznak, amennyiben a Szerződés 101. és a 102. cikkének értelmében vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának minősülnek.

(10) Az Európai Unióban a nemzeti szabványokat nemzeti szabványügyi testületek fogadják el, ami adott esetben egymással ellentétes szabványokhoz és technikai akadályokhoz vezethet a belső piacon. A belső piac és az uniós szabványosítás eredményességének szempontjából tehát szükség van a nemzeti szabványügyi testületek, az európai szabványügyi testületek és a Bizottság között fennálló rendszeres, a jelenlegi és a jövőbeli szabványosításról folytatott információcsere megerősítésére. Ezen információcserét hozzá kell igazítani az 1973 és 1979 közötti kereskedelmi tárgyalások eredményeként létrejött többoldalú megállapodások megkötéséről szóló, 1979. december 10-i 80/271/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás[6] 3. mellékletéhez.

(11) A nemzeti szabványügyi testületek, az európai szabványügyi testületek és a Bizottság között fennálló rendszeres információcsere nem akadályozhatja a szabványügyi testületeket az egyéb kötelezettségeik és vállalásaik, különösen a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletének teljesítésében.

(12) A szabványok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy segítségükkel az európai politika főbb társadalmi kihívásokra is megoldást tudjon találni, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható erőforrás-felhasználás, az elöregedés és általában az innováció. Az említett, bővülő piacokon forgalmazható árukra és technológiákra vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok kidolgozásának irányításával Európa versenyelőnyt tud teremteni vállalatai számára, és elő tudja segíteni a kereskedelmet.

(13) A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára, amelyek azonban nem vesznek részt megfelelően a szabványosítási rendszerben, így fennáll annak veszélye, hogy a szabványok nem veszik figyelembe a kkv-k igényeit és problémáit. Következésképpen alapvető fontosságú lenne a szabványosítási folyamatokban, különösen a műszaki bizottságokban való képviseletük és részvételük erősítése.

(14) Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k a szabványosítás területén – különösen európai szinten – általában alulreprezentáltak. Ennélfogva a rendelet egy meghatározott minősítéssel rendelkező szervezet révén biztosítja a kkv-k megfelelő képviseletét az európai szabványosítás folyamatában.

(15) A szabványok jelentős hatást gyakorolhatnak a társadalomra, különösen a polgárok biztonságára és kényelmére, a hálózatok hatékonyságára, a környezetre, a hozzáférhetőségre és egyéb politikai területekre. Ezért a fogyasztói érdekeket, a környezetet és a társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek támogatásával szükséges biztosítani a társadalmi érdekcsoportok szerepének növekedését és hozzájárulásuk erősítését a szabványok kidolgozása terén.

(16) A szabványoknak a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat. A Bizottság Közös Kutatóközpontja fontos és nyilvánosan elérhető eszközöket fejlesztett ki az említett hatásoknak az életciklus során történő elemzésére.

(17) A Bizottság és az európai szabványosítási rendszer közötti együttműködés életképessége a szabványok kidolgozása iránti jövőbeli kérések előrelátó tervezésétől függ. Ez a tervezés különösen az érdekelt felek hozzájárulása révén fejleszthető. Mivel a 98/34/EK irányelv már rendelkezik az európai szabványügyi testületek európai szabványok kidolgozása iránti felkérésének lehetőségéről, indokolt jobb és átláthatóbb tervezést bevezetni egy valamennyi olyan, szabvány kidolgozására vonatkozó kérést tartalmazó éves munkaprogramban, amelyet a Bizottság az európai szabványügyi testületek elé kíván terjeszteni.

(18) Több, termékek forgalmazására vonatkozó feltételeket harmonizáló irányelv megállapítja, hogy a Bizottság felkérheti az európai szabványügyi testületeket harmonizált európai szabványok kidolgozására, amelyek alapján vélelmezhető az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelés. Több jogi aktus azonban számos rendelkezést tartalmaz e szabványokkal szembeni kifogásokról, amennyiben a szabványok nem vagy nem teljesen felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek. A gazdasági szereplőket és az európai szabványügyi testületeket elbizonytalanító eltérő rendelkezéseket különösen az alábbi jogi aktusok tartalmaznak: az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv [7], a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelv[8], a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [9], a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10], a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [11], a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12], a mérőműszerekről szóló, 2004. március 31-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [13], a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14], az egyszerű nyomástartó edényekről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] és a nem automatikus működésű mérlegekről szóló, 2009. április 23-i 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16]. Ennélfogva szükséges e rendeletbe belefoglalni a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[17] meghatározott egységes eljárást, valamint ezen irányelvek érintett rendelkezéseit hatályon kívül helyezni.

(19) A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során jobban figyelembe kellene venniük a releváns szabványok széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan szabványok kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes. Ez élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírást a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki előírások. Az információs és kommunikációs technológiák területén a szabványokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírások hivatkozhassanak az információs és kommunikációs technológiák területén kidolgozott szabványokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt.

(20)             Az információs és kommunikációs technológiák területén néhány szabványt nem a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően dolgoztak ki. Ezért e rendelet eljárást ír elő az információs és kommunikációs technológiák területén a közbeszerzések során alkalmazható szabványok kiválasztására az érdekeltek – ideértve az európai szabványügyi testületeket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendelet – egy, a jellemzőiket tartalmazó lista formájában – meghatározza ezen szabványok és a hozzájuk kapcsolódó szabványosítási eljárások követelményeit. Ezekkel a jellemzőkkel biztosítható a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartása, és a szabványosítás nemzetközi szervezetei részére a WTO-nál kidolgozott követelményeken alapulnak.

(21) Az innováció és szabványosított megoldások közötti verseny serkentése érdekében egy adott műszaki előírás elismerése nem akadályozhatja meg, hogy az adott előírással versenyző más műszaki előírás is elismerjenek e rendelet rendelkezései alapján. Az elismerést a teljesített jellemzők alapján indokolt megadni, ha az adott műszaki előírás eléri a piaci elfogadottság minimálisan meghatározott szintjét. A piaci elfogadottság nem értelmezendő az adott megoldás széles körű piaci alkalmazásaként.

(22) Az információs és kommunikációs technológiák területén kiválasztott szabványok hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[20] végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági megoldásokról szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt.

(23) Előfordulhatnak olyan helyzetek az információs és kommunikációs technológiák terén, amikor helyénvaló lehet bizonyos szabványok uniós szintű használatának vagy az azoknak történő megfelelés uniós szinten való előírása az egységes piaccal való együttműködési képesség biztosítása és a felhasználók választási szabadságának javítása érdekében. Más esetekben előfordulhat, hogy bizonyos európai szabványok már nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek vagy hátráltatják a technológiai fejlődést. Ezért az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy szükség esetén felkérje az európai szabványügyi testületeket szabványok kidolgozására, illetve hogy összeállítsa és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegye a szabvány-, illetve előírásjegyzéket annak érdekében, hogy elősegítse azok használatát, kötelezővé tegye azok alkalmazását, vagy szabványokat és/vagy előírásokat töröljön az említett jegyzékből.

(24) E rendelet nem akadályozhatja az európai szabványügyi testületeket az információs és kommunikációs technológiák területén további szabványok kidolgozásában, valamint más szabványügyi testületekkel, különösen az információs és kommunikációs technológiák területén folytatott együttműködésük fejlesztésében az összhang biztosítása, valamint a szabványok és előírások érvényesítése során a széttöredezettség vagy párhuzamosságok elkerülése érdekében.

(25) Az 1673/2006/EK határozat megállapítja az európai szabványosítás finanszírozásához való uniós hozzájárulást érintő szabályokat, hogy európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kerüljenek kidolgozásra és felülvizsgálatra az egyes uniós célkitűzések, jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében. Az adminisztráció és a költségvetés egyszerűsítése érdekében helyénvaló a határozat rendelkezéseinek beépítése a rendeletbe az új költségvetési rendet tervezetével összhangban.

(26) Figyelembe véve, hogy az európai szabványosítás széleskörűen részt vesz az uniós politikák és jogalkotás támogatásában, illetve azt, hogy különböző szabványosítási tevékenységek léteznek, különféle finanszírozási módokat szükséges előírni. Ez az európai és nemzeti szabványügyi testületek esetében elsősorban az ajánlatkérés nélküli támogatásokat jelenti, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[22] 110. cikke (1) bekezdése második albekezdésének, illetve az 1605/2002/EK, Euratom rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[23] 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjának megfelelően. Emellett ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak azon szervekre, amelyeket bár nem ismertek el e rendeletben, jogalapot megteremtő jogi aktus hatalmaz fel, és amelyek feladata az európai szabványosítás támogatását szolgáló előkészítő munka végrehajtása, együttműködésben az európai szabványügyi testületekkel.

(27) Mivel az európai szabványügyi testületek folyamatos támogatással segítik a közösségi tevékenységeket, ennek megfelelően hatékony és működőképes központi titkárságokkal kell rendelkezniük. A Bizottság számára éppen ezért lehetővé kell tenni, hogy támogatást nyújtson ezen európai közérdeket szolgáló szervezeteknek, anélkül hogy a működési támogatások esetében alkalmazná az 1605/2002 EK, Euratom rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett degresszivitás elvét.

(28) A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[24], a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1926/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[25] és a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) szóló, 2007. május 23-i 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[26] már rendelkezik a szabványosítás terén a kkv-kat, fogyasztói és környezetvédelmi érdekeket képviselő európai szervezetek pénzügyi támogatásának lehetőségéről, míg a szabványosítás terén a társadalmi érdekeket képviselő szervezetek részére speciális támogatásokat fizetnek ki. Az 1639/2006/EK határozat, az 1926/2006/EK határozat és a 614/2007/EK rendelet alapján történő finanszírozás 2013. december 31-én jár le. Az európai szabványosítás fejlődése érdekében elengedhetetlen a kkv-kat, fogyasztói, környezetvédelmi és társadalmi érdekeket képviselő európai szervezetek aktív részvételének előmozdítása és ösztönzése. Ezek a szervezetek az általános európai érdeket képviselik, és a nemzeti non-profit szervezetektől kapott megbízás révén a tagállamok non-profit szervezeteit képviselő európai hálózatot alkotnak, amely az alapszerződések célkitűzéseivel összhangban levő alapelveket és szakpolitikákat mozdítják elő. Működési környezetükből és jogszabályban foglalt céljaikból adódóan a kkv-kat, fogyasztókat és a környezetvédelmi és társadalmi érdekeket az európai szabványosításban képviselő európai szervezetek az Unió tevékenységéhez és politikáihoz szükséges alapvető, állandó szerepet játszanak. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy továbbra is támogatást nyújtson e szerveknek, anélkül hogy a működési támogatások esetében alkalmazná az 1605/2002 EK, Euratom rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett degresszivitás elvét.

(29) A szabványosítási tevékenységek finanszírozásának fedeznie kell ezenkívül a szabványok vagy az egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásához kapcsolódó előkészítő és kiegészítő tevékenységeket. Erre elsősorban a kutatómunkák, a jogszabályokat előkészítő dokumentumok kidolgozása, a laboratóriumi körvizsgálatok, valamint a szabványok jóváhagyása és értékelése esetén van szükség. A szabványosítás európai és nemzetközi szintű támogatásának tovább kell folytatódnia a harmadik országokkal folytatott együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok keretében. A piacra jutás javítása és az uniós vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében lehetővé kell tenni más szervek esetében az ajánlattételi felhíváson vagy adott esetben szerződések odaítélésén alapuló támogatásnyújtást.

(30) Az uniós finanszírozásnak a szabványok vagy egyéb szabvány jellegű dokumentumok létrehozását, az Európai Unió különböző hivatalos nyelveire való lefordításuk révén a vállalkozások általi felhasználásuk megkönnyítését, az európai szabványosítási rendszer egységességének megerősítését, valamint annak biztosítását kell megcéloznia, hogy az Európai Unióban minden piaci szereplő igazságos és átlátható módon férhessen hozzá az európai szabványokhoz. Ez különösen olyan esetekben fontos, amelyekben a szabványok alkalmazása az uniós jogszabályoknak való megfelelést teszi lehetővé.

(31) E rendelet hatékony végrehajtása érdekében lehetővé kell tenni a szükséges szakértői vizsgálatok – különösen az auditok és a pénzügyi irányítás területén –, valamint a végrehajtás segítésére alkalmas igazgatási források igénybevételét, továbbá az Európai Unió által finanszírozott tevékenységek helytállóságának rendszeres értékelését e tevékenységek hasznosságának és hatásának garantálása érdekében.

(32) Szintén szükséges megtenni a megfelelő intézkedéseket a csalások és szabálytalanságok elkerülése, illetve a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzése érdekében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek[27], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek[28], valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[29] megfelelően.

(33) A Szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni e rendelet mellékleteinek módosításai – az európai és nemzeti szabványügyi testületek jegyzékének aktualizálása, az információs és kommunikációs technológiák területén szabványok elismerésére vonatkozó kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása, valamint a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődésekhez történő igazítása – tekintetében jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(34) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, a kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.

(35) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[30] megfelelően kell gyakorolni.

(36) A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem hirdették ki, és az adott szabvány még nem vezetett a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezéséhez.

(37) A vizsgálati eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni, a Bizottság által indokoltnak tekintett kifogásokra vonatkozó végrehajtási határozatok elfogadására, amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában már kihirdették, és a határozat következményekkel járhat a kapcsolódó alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezésére vonatkozóan.

(38) Mivel az európai szintű szabványosítást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért léptékét és hatásait tekintve az Unió szintjén az jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(39) Ezért a 98/34/EK, 89/686/EGK, 93/15/EGK, 94/9/EK, 94/25/EK, 95/16/EK, 97/23/EK, 98/34/EK, 2004/22/EK, 2007/23/EK, 2009/105/EK és 2009/23/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(40) Az 1673/2006/EK és a 87/95/EGK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikk  Tárgy

E rendelet szabályokat állapít meg az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek és a Bizottság közötti együttműködés, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) területén műszaki előírások elismerése, valamint az európai szabványosítás finanszírozása tekintetében.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(1) „szabvány”: ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára jóváhagyott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik:

(a) „nemzetközi szabvány”: egy nemzetközi szabványügyi testület által elfogadott szabvány;

(b) „európai szabvány”: valamely európai szabványügyi testület által elfogadott szabvány;

(c) „harmonizált szabvány”: a Bizottság kérésére az uniós harmonizációs jogszabályokban történő alkalmazás céljára elfogadott európai szabvány;

(d) „nemzeti szabvány”: egy nemzeti szabványügyi testület által elfogadott szabvány;

(e) „IKT-szabvány”: az információs és kommunikációs technológiák területén elfogadott szabvány.

(2) „európai szabvány jellegű dokumentum”: európai szabványon kívül minden egyéb, valamely európai szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező;

(3) „szabványtervezet”: egy adott témára vonatkozó műszaki előírás szövegét tartalmazó dokumentum, amelynek a vonatkozó szabványosítási eljárásnak megfelelő elfogadása megfontolás alatt áll, miután ezen a dokumentumon már elvégezték az előkészítő munkát, és nyilvános véleményezés vagy vizsgálat céljából közzétették;

(4) „műszaki előírás”: egy dokumentumban szereplő részletes leírás, amely az alábbi tulajdonságok valamelyikét határozza meg:

(a) egy termék előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, interoperabilitás, a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék megnevezése, a szóhasználat, jelzések a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés és a megfelelőségértékelési eljárások;

(b) a Szerződés 38. cikkének (1) bekezdése alapján mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan használt gyártási módszerek és eljárások, emberi és állati fogyasztásra szánt termékek, valamint gyógyszerek, illetve más termékekre vonatkozó gyártási módszerek és eljárások, ha ezek hatással vannak a termék tulajdonságaira;

(c) egy szolgáltatás előírt tulajdonságai, ilyen például a minőségi színvonal, a teljesítmény, az interoperabilitás, a biztonság, beleértve a szolgáltatóra alkalmazandó olyan követelményeket, mint a szolgáltatás igénybevevőinek rendelkezésére bocsátott, a 2006/123/EK irányelv 22. cikkének (1)–(3) bekezdésében említett információk;

(d) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[31] 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott építési termékek alapvető jellemzőikkel kapcsolatos teljesítményének értékelésére szolgáló módszerek és kritériumok.

(2) „termék”: minden iparilag előállított termék és mezőgazdasági termék, beleértve a haltermékeket is;

(3) „szolgáltatás”: a Szerződés 57. cikkében említett, rendszerint díjazás ellenében nyújtott bármely önálló gazdasági tevékenység;

(4) „európai szabványügyi testület”: az I. mellékletben említett testület;

(5) „nemzetközi szabványügyi testület”: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU).

II. fejezet Átláthatóság és az érdekeltek részvétele

3. cikk  A szabványügyi testületek munkaprogramjának átláthatósága

1. Az európai és nemzeti szabványügyi testületek évente legalább egyszer munkaprogramot állítanak össze. A munkaprogram tájékoztatást tartalmaz a kidolgozandó vagy módosítandó, a kidolgozás vagy módosítás alatt álló, valamint az előző időszakban általa elfogadott szabványokról és szabvány jellegű dokumentumokról, ha azok nem valamely nemzetközi vagy európai szabvány megegyező vagy egyenértékű átültetései.

2. A munkaprogram valamennyi szabvány és európai szabvány jellegű dokumentum esetén az alábbiakat tartalmazza:

a)      a szabvány vagy európai szabvány jellegű dokumentum tárgya;

b)      a szabvány vagy európai szabvány jellegű dokumentum kidolgozásának eddig megvalósult szintje;

c)      az alapul vett bármely nemzetközi szabványra történő utalás.

3. Az európai és nemzeti szabványügyi testület a munkaprogramot a honlapján vagy más nyilvánosan elérhető honlapon, valamint a munkaprogram elkészültéről szóló értesítést a szabványalkotói tevékenységekről szóló nemzeti vagy adott esetben európai kiadványokban közzéteszi.

4. Az európai és nemzeti szabványügyi testület legkésőbb a munkaprogram közzétételekor értesíti annak elkészültéről az európai és nemzeti szabványügyi testületeket, valamint a Bizottságot.

5. A nemzeti szabványügyi testületek nem emelhetnek kifogást egy adott szabványosításnak valamely európai szabványügyi testület munkaprogramjába történő felvétele iránt.

4. cikk  A szabványok átláthatósága

1. Az európai és nemzeti szabványügyi testületek – kérésre – a többi európai és nemzeti szabványügyi testület és a Bizottság számára elküldik minden nemzeti és európai szabvány, illetve európai szabvány jellegű dokumentum tervezetét.

2. Az európai és nemzeti szabványügyi testületek kötelesek haladéktalanul válaszolni és figyelembe venni a többi európai és nemzeti szabványügyi testület és a Bizottság részéről benyújtott észrevételt.

3. A nemzeti szabványügyi testületek:

a)      szabványtervezeteiket oly módon teszik közzé, hogy más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek;

b)      biztosítják más nemzeti szabványügyi testületeknek, hogy passzív vagy aktív módon (megfigyelő kiküldése útján) részt vegyenek a tervezett tevékenységekben.

5. cikk  Az érdekeltek részvétele az európai szabványosításban

1. Az európai szabványügyi testületek biztosítják a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok megfelelő – különösen a III. mellékletben említett szervezeteken keresztül történő – részvételét a politika kialakítása során, valamint legalább az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának alábbi szakaszaiban:

(a) új munkatételek iránti javaslat és azok elfogadása;

(b) a javaslatok műszaki megvitatása;

(c) a tervezetekkel kapcsolatos észrevételek benyújtása;

(d) a meglévő európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok felülvizsgálata;

(e) az európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok terjesztése és azokkal kapcsolatos tudatosság növelése.

2. Az európai szabványügyi testületek a műszaki szinten biztosítják a vállalkozások, kutatóközpontok, egyetemek és minden egyéb jogi személy megfelelő képviseletét a jelentős politikai vagy műszaki innovációs hatású új területekre vonatkozó szabványalkotói tevékenységek során, ha az érintett jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Európai Unió által, egy kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt.

III. fejezet Az uniós jogszabályokat és politikákat támogató európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok

6. cikk A Bizottság európai szabványosítási munkaprogramja

1. A Bizottság éves európai szabványosítási munkaprogramot fogad el, amely tartalmazza azokat az európai szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a 7. cikk szerint európai szabványügyi testületeket szándékozik felkérni.

2. Az (1) bekezdésben említett európai szabványosítási munkaprogram meghatározza a célkitűzéseket és politikákat azon európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok tekintetében, amelyek kidolgozására a Bizottság európai szabványügyi testületeket szándékozik felkérni. Sürgős esetekben a Bizottság előzetes jelzés nélkül is felkérést adhat.

7. cikk  Európai szabványügyi testületek szabványalkotásra való felkérése

1. A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi testületet európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum megadott határidőn belüli kidolgozására. E dokumentumoknak piacvezéreltnek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és konszenzuson kell alapulniuk.

2. Az európai szabványügyi testület a felkérés kézhezvételétől számított egy hónapon belül köteles jelezni, hogy elfogadja-e az (1) bekezdésben említett felkérést.

3. A Bizottság a felkérés (2) bekezdésben említett elfogadásától számított három hónapon belül tájékoztatja az európai szabványügyi testületet az európai szabvány vagy szabvány jellegű dokumentum kidolgozása érdekében odaítélt támogatásról.

4. Az európai szabványügyi testület tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett dokumentumok kidolgozása érdekében végzett tevékenységéről.

8. cikk  A harmonizált szabványokkal szembeni kifogások

1.           Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre az vonatkozik, és amelyek a vonatkozó uniós jogszabályban vannak meghatározva, értesíti a Bizottságot.

2.           Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett kifogások indokoltak, a következőképpen határozhat:

(a) nem teszi közzé vagy korlátozásokkal teszi közzé a szóban forgó harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

(b) korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja a szóban forgó harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3.           A Bizottság a (2) bekezdésben említett döntéséről tájékoztatja az érintett európai szabványügyi testületet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri.

4.           A (2) bekezdés a) pontjában említett határozatot a 18. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

5.           A (2) bekezdés b) pontjában említett határozatot a 18. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó vizsgálati eljárás szerint kell elfogadni.

IV. fejezet Szabványok az IKT területén

9. cikk  Műszaki előírások elismerése az IKT területén

A Bizottság a 2004/18/EK irányelvben említett hatóságok javaslatára vagy saját kezdeményezésére a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak nem minősülő műszaki előírásokat IKT-szabványként ismerhet el.

10. cikk  IKT-szabványok használata közbeszerzésben

A 9. cikkben említett IKT-szabványok a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvben, valamint a 2342/2002/EK rendeletben említett közös műszaki előírásnak minősülnek.

V. fejezet Az európai szabványosítás finanszírozása

11. cikk A szabványosítási testületek uniós finanszírozása

1.           Az európai szabványügyi testületek uniós finanszírozásban részesülhetnek az alábbi szabványosítási tevékenységek elvégzéséhez:

(a) az Európai Unió politikáinak és jogszabályainak végrehajtásához szükséges és arra alkalmas európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása és felülvizsgálata;

(b) az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok ellenőrzése minőségi szempontból és a vonatkozó uniós politikáknak és jogszabályoknak való megfelelés szempontjából;

(c) az európai szabványosítással kapcsolatos előkészítő vagy kiegészítő munka, mint például tanulmányok, együttműködési tevékenységek, szemináriumok, értékelések, összehasonlító elemzések, kutatómunka, laboratóriumi munka, laboratóriumi körvizsgálatok végzése és a megfelelőség értékelése, valamint az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának és felülvizsgálatának időtartamát csökkentő intézkedések;

(d) az európai szabványügyi testületek központi titkárságainak tevékenységei, ideértve a politika kialakítását, a szabványosítási tevékenységek összehangolását, a technikai munka előkészítését és az érdekelt felek információkkal való ellátását is;

(e) az Európai Unió politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok szükség szerinti fordítása az európai szabványügyi testületek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre;

(f) a szabványokat vagy európai szabvány jellegű dokumentumokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő tájékoztatások, ideértve az útmutatók és a legjobb gyakorlatra vonatkozó tájékoztatások készítését, valamint a tudatosságot növelő intézkedéseket is;

(g) az európai szabványosítási rendszer és az európai szabványok, illetve európai szabvány jellegű dokumentumok fejlesztése és támogatása az érdekeltek körében az Európai Unióban és nemzetközi szinten, ideértve a technikai segítségnyújtási programokat, valamint az együttműködést harmadik országokkal.

2.           Uniós finanszírozás megítélhető továbbá:

(a) nemzeti szabványügyi testületek számára az (1) bekezdésben említett olyan szabványosítási intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket az európai szabványügyi testületekkel közösen végeznek;

(b) más testületek számára, amelyeket az (1) bekezdés a), c) és g) pontjában említett tevékenységeknek az európai szabványügyi testületekkel közösen történő elvégzésével bíztak meg.

12. cikk  Más európai szervezetek uniós finanszírozása

A III. mellékletben említett szervezetek uniós finanszírozásban részesülhetnek az alábbi tevékenységek elvégzéséhez:

(a) e szervezetek és az európai és nemzetközi szabványosítással kapcsolatos tevékenységeik működtetése, beleértve a technikai munka előkészítését, valamint tagjaik és az érdekelt felek információkkal való ellátását;

(b) jogi és műszaki szakértői vizsgálatok, ideértve az európai szabványok és az európai szabvány jellegű dokumentumok iránti igény és kidolgozásának vizsgálatával kapcsolatos tanulmányokat is;

(c) az Európai Unió politikáinak és jogszabályainak végrehajtásához szükséges és arra alkalmas európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos műszaki munkában való részvétel;

(d) az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok ellenőrzése minőségi szempontból és a vonatkozó uniós politikáknak és jogszabályoknak való megfelelés szempontjából;

(e) az európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok, valamint a szabványokkal kapcsolatos tájékoztatás és alkalmazásuk támogatása az érdekeltek és a kkv-k körében.

13. cikk  A finanszírozás módja

1. Az uniós finanszírozás az alábbi formákban történik:

(a) ajánlattételi felhívás nélküli támogatások vagy közbeszerzési eljárást követő szerződések:

i.        az európai és nemzeti szabványügyi testületek számára a 11. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzésére;

ii.       azon szervek számára, amelyeket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 49. cikke alapján jogalapot megteremtő jogi aktus hatalmazott fel az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek végzésére az európai szabványügyi testületekkel együttműködésben;

(b) ajánlattételi felhívást követő támogatások vagy közbeszerzési eljárásokat követő szerződések más, a 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett szervek számára az európai szabványügyi testületekkel együttműködésben az alábbi tevékenységek megvalósítására:

i.        a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása és felülvizsgálata;

ii.       a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett előkészítő vagy kiegészítő munka;

iii.      a 11. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett tevékenységek.

(c) ajánlattételi felhívást követő támogatások a III. mellékletben említett szervezetek számára a 12. cikkben említett tevékenységek végzésére.

2. Az (1) bekezdésben említett testületek tevékenysége az alábbi formákban finanszírozható:

(a) intézkedési támogatások;

(b) működési támogatások az európai szabványügyi testületek és a III. mellékletben említett szervezetek számára, az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben meghatározott szabályok szerint. A működési támogatás meghosszabbítás esetén nem csökken automatikusan.

3. A Bizottság rendelkezik az (1) és (2) bekezdésben említett finanszírozási módokról, valamint tevékenységi típusonként a támogatások összegéről és legnagyobb százalékos arányáról.

4. A kellően indokolt esetek kivételével a 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett szabványosítási tevékenységek esetében megítélt támogatás átalányösszegű, amely az alábbi feltételek teljesülésekor fizetendő:

(a) az európai szabványoknak vagy szabvány jellegű dokumentumoknak a Bizottság 7. cikk szerinti kérésére történő elfogadására és felülvizsgálatára a 7. cikkben említett felkérésben meghatározott határidőn belül kerül sor;

(b) a kkv-k, fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok számára az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő képviseletet biztosítanak a szabványosítás során.

5. Az együttműködés közös célkitűzéseit, illetve az európai szabványügyi testületeknek és a III. mellékletben említett szervezeteknek odaítélt támogatásokkal kapcsolatos igazgatási és pénzügyi feltételeket a Bizottság és e testületek, illetve szervezetek között létrejövő partnerségi keretmegállapodásokban kell meghatározni az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek és a 2342/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően. A Bizottság értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e megállapodások megkötéséről.

14. cikk  Irányítás

A költségvetési hatóság által a szabványosítási tevékenységek finanszírozására meghatározott előirányzatok fedezhetik emellett a 11., 12. és 13. cikk végrehajtásához közvetlenül szükséges előkészítői, felügyeleti, ellenőrzési, értékelési és audittal kapcsolatos intézkedéseket is, ideértve a tanulmányokat, üléseket, tájékoztatási és közzétételi tevékenységeket, az információcseréhez szükséges informatikai hálózathoz kapcsolódó kiadásokat, valamint minden egyéb olyan költséget, amely a szabványosítási tevékenységek során a Bizottság által esetlegesen igénybe vett igazgatási és technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódik.

15. cikk  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel és hatékony ellenőrzésekkel védjék, gondoskodik továbbá a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséről, és szabálytalanság esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szab ki a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/EK, Euratom, és az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően.

2. Az e rendelet alapján finanszírozott uniós tevékenységek esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság valamely uniós jogszabálynak vagy szerződéses kötelezettségnek valamely gazdasági szereplő olyan cselekményéből vagy mulasztásából eredő megsértését jelenti, amely indokolatlan költségvetési tétel felvétele révén az Unió általános költségvetésének vagy az Unió által kezelt költségvetéseknek a sérelmével jár vagy járhat.

3. Az e rendelet alapján születő megállapodások és szerződések esetén rendelkezni kell a Bizottság vagy felhatalmazott képviselője által végzett felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által szükség esetén a helyszínen lefolytatandó ellenőrzésről.

VI. fejezet Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, a bizottság és a jelentések

16. cikk  Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikk szerint a mellékletekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében:

(a) az európai szabványügyi testületek I. mellékletben meghatározott jegyzékének aktualizálása;

(b) az IKT területén a szabványok elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása;

(c) a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő, a III. mellékletben meghatározott szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejlődéshez történő igazítása.

17. cikk A felhatalmazás gyakorlása

1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

2. A 16. cikkben említett, a Bizottság részére adott felhatalmazás 2013. január 1-jétől határozatlan időre szól.

3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. A 16. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk  Bizottsági eljárás

1. A Bizottságot egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

4. Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján alakítja ki, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége kéri.

19. cikk Jelentések

1. Az európai szabványügyi testületek e rendelet végrehajtásáról éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek részletes tájékoztatást kell tartalmazni az alábbiakról:

(a) a 4., 5., 6., 11. és 13. cikk végrehajtása;

(b) a kkv-k, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok nemzeti szabványügyi testületekben való képviselete.

2. Azon III. mellékletben említett szervezetek, amelyek e rendelet alapján támogatásban részesültek, a tevékenységükről éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentés különösen e szervezetek tagságáról és a 12. cikkben említett tevékenységekről tartalmaz tájékoztatást.

3. 2015. december 31-ig, valamint azt követően ötévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés az uniós politikák és jogszabályok követelményeire tekintettel értékelést tartalmaz az uniós finanszírozásban részesülő szabványosítási tevékenységek helytállóságáról.

VII. fejezet Záró rendelkezések

20. cikk Módosítások

1. A következő rendelkezéseket el kell hagyni:

(a) a 89/686/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése,

(b) a 93/15/EGK irányelv 5. cikke;

(c) a 94/9/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

(d) a 94/25/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

(e) a 95/16/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

(f) a 97/23/EK irányelv 6. cikke,

(g) a 2004/22/EK irányelv 14. cikke,

(h) a 2007/23/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése;

(i) a 2009/105/EK irányelv 6. cikke,

(j) a 2009/23/EK irányelv 7. cikke;

2. A 98/34/EK irányelv a következőképpen módosul:

(a) az 1. cikk (6)–(10) bekezdését, valamint a 2.,3. és 4. cikket el kell hagyni;

(b) a 6. cikk (1) bekezdésében az „az I. és II mellékletben említett szabványügyi szervek képviselőivel” szövegrészt el kell hagyni;

(c) a 6. cikk (3) bekezdésében az első francia bekezdést el kell hagyni;

(d) a 6. cikk (4) bekezdésének a), b) és e) pontját el kell hagyni;

(e) a 11. cikkben a második mondat helyébe a következő mondat lép: „A Bizottság a kapott értesítések statisztikáját évente közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”

(f) az I. és a II. mellékletet el kell hagyni.

21. cikk Nemzeti szabványügyi testületek

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot szabványügyi testületeikről.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a nemzeti szabványügyi testületek jegyzékét és annak minden későbbi módosítását.

22. cikk Átmeneti rendelkezések

A 98/34/EK irányelv szerint elfogadott, az alapkövetelményeknek való megfelelés harmonizált szabványok alkalmazásával történő teljesítésének vélelméről rendelkező uniós jogi aktusokban a 98/34/EK irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, a 98/34/EK irányelv 5. cikke által felállított bizottságra való hivatkozások kivételével.

Ha más uniós jogi aktus harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokra vonatkozó eljárásról rendelkezik, e rendelet 8. cikkét e jogi aktusra nem kell alkalmazni.

23. cikk  Hatályon kívül helyezés

Az 1673/2006/EK határozat és a 87/95/EGK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

24. cikk  Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök                                                                       

I. MELLÉKLET

EURÓPAI SZABVÁNYÜGYI TESTÜLETEK

1.         CEN - Európai Szabványügyi Bizottság

2.         CENELEC - Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

3.         ETSI - Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

II. MELLÉKLET

AZ IKT TERÜLETÉN A MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.           a műszaki előírások piaci elfogadottsággal rendelkeznek és azok alkalmazása nem gátolja a már meglévő európai, illetve nemzetközi szabványokkal való interoperabilitást A piaci elfogadottságot az előírásokat teljesítő, különböző gyártóktól származó és működőképes termékmintákkal lehet igazolni.

2.           a műszaki előírásokat nonprofit szervezet dolgozta ki, amely olyan szakmai társadalmi, ipari, kereskedelmi vagy egyéb, tagsággal rendelkező szervezet, amely szakterületén az alábbi feltételeknek megfelelő eljárásban szabványokat dolgoz ki az információs és kommunikációs technológiák területén, és nem minősül európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványügyi testületnek:

a)       nyitottság:

a műszaki előírást a piacon vagy a szabvány által érintett piac minden szereplője számára hozzáférhető, nyilvános döntéshozatali folyamatban dolgozták ki.

b)      konszenzus:

a szabványosítási eljárás együttműködésen és konszenzuson alapult. Az eljárás nem részesítette előnyben egyik érdekelt felet sem. A konszenzus egy olyan általános megállapodás, amely esetén a lényeges érintett érdekek egyike sem áll ellentétben tartósan az érdemi kérdésekkel, és az eljárás valamennyi érintett fél álláspontjának figyelembevételére és az ellentétes érvek egyeztetésére törekszik. A konszenzus nem jelent egyhangúságot.

c)       átláthatóság:

i.        a technikai egyeztetésekkel és a döntéshozatallal kapcsolatos valamennyi információt azonosították és archiválták.

ii.       az (új) szabványosítási tevékenységekről megfelelő és hozzáférhető eszközökön keresztül széles körű tájékoztatást nyújtottak.

iii.      a kiegyensúlyozottságra való törekvés miatt az érdekelt felek minden csoportja számára biztosított volt a részvételi lehetőség.

iv.      az érdekelt felek észrevételeit figyelembe vették, azokra választ adtak.

3.           a műszaki előírásoknak az alábbi követelményeket kell tükrözniük:

a)       karbantartás: folyamatosan és hosszú távon biztosított a közzétett műszaki leírások támogatása és karbantartása.

b)      hozzáférhetőség: a műszaki előírások nyilvánosan, elfogadható feltételek mellett (és ennek részeként elfogadható áron vagy díjmentesen) elérhetők alkalmazás vagy hasznosítás céljából.

c)       szellemitulajdon-jogok: a műszaki leírások végrehajtásához alapvető szellemitulajdon-jogok használata a kérelmezőknek (tisztességes) ésszerű és nem diszkriminatív ((F)RAND) alapon engedélyezett, ami – a szellemitulajdon-jog birtokosának belátása szerint – az alapvető szellemi tulajdon használatának vissztehermentes engedélyezését is magában foglalja.

d)      relevancia:

i.        a műszaki előírások használhatóak és relevánsak.

ii.       a műszaki előírásoknak meg kell felelniük a piaci igényeknek és a szabályozói követelményeknek;

e)       semlegesség és stabilitás:

i.        a műszaki előírásoknak, amennyire csak lehetséges, működésorientáltnak kell lenni, nem pedig tervezési vagy leíró jellegűnek;

ii.       a műszaki előírások nem torzíthatják a piacot, és nem korlátozhatják alkalmazóikat abban, hogy a műszaki előírásokra építve ösztönözhessék a versenyt és az innovációt.

iii.      a műszaki előírásokat a vezető tudományos és műszaki eredmények alapján kell megalkotni.

f)       minőség:

i.        a részletezettség minőségének és szintjének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az egymással versenyző megvalósítások számos interoperábilis termék és szolgáltatás kifejlesztését tegyék lehetővé;

ii.       a szabványosított interfészek nincsenek elrejtve, és kizárólag a műszaki leírásokat elfogadó szervezetek ellenőrzése alatt állnak.

III. MELLÉKLET

AZ ÉRDEKELT FELEK EURÓPAI SZERVEZETEI

(a) A kkv-kat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

i.        nem kormányzati és nonprofit jellegű szervezet,

ii.       alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a kkv-k érdekeinek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete;

iii.      a tagállamok legalább kétharmadában a kkv-kat képviselő nonprofit szervezetek részéről megbízást kapott a kkv-k érdekeinek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

(b) A fogyasztókat az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

i.        nem kormányzati, nonprofit szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn.

ii.       alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a fogyasztói érdekeknek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete;

iii.      a tagállamok legalább kétharmadában nemzeti nonprofit fogyasztóvédelmi szervezetek részéről megbízást kapott a fogyasztói érdekeknek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

(c) A környezetvédelmi érdekeket az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

i.        nem kormányzati, nonprofit szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn.

ii.       alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a környezetvédelmi érdekeknek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete;

iii.      a tagállamok legalább kétharmadában nemzeti nonprofit környezetvédelmi szervezetek részéről megbízást kapott a környezetvédelmi érdekeknek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

(d) A társadalmi az európai szabványosítási tevékenységek során képviselő olyan európai szervezet, amely:

i.        nem kormányzati, nonprofit szervezet, független bárminemű ipari, kereskedelmi és üzleti érdektől, és egyéb összeférhetetlenség sem áll fenn.

ii.       alapító okiratban foglalt célja és tevékenysége a társadalmi érdekeknek az európai szabványosítási folyamatban való képviselete;

iii.      a tagállamok legalább kétharmadában nemzeti nonprofit társadalmi szervezetek részéről megbízást kapott a társadalmi érdekeknek az európai szintű szabványosítási folyamatban való képviseletére.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indokolása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányító és ellenőrző rendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat címe

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[32]

02. cím – Vállalkozáspolitika – 02 03. alcím: Áruk belső piaca és ágazati politikák

1.3. A javaslat típusa

A javaslat jelenlegi fellépés meghosszabbítására irányul.

Meg kell jegyezni, hogy e pénzügy kimutatásban meghatározott összegek nem érintik a Bizottságnak a 2013 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a közeljövőben benyújtandó javaslatát. Az ehhez az intézkedéshez kapcsolódó költségvetési előirányzatokra a Bizottság az éves költségvetési eljárás során tesz javaslatot. Következésképpen e pénzügyi kimutatás csak egy évre (2013-ra) korlátozódik.

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

1.4.2. Meghatározott célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1 sz. meghatározott célkitűzés

A meglévő belső piaci joganyag folyamatos felülvizsgálata, valamint adott esetben jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések iránti javaslatok tétele.

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A javaslat az európai szabványosítás általános keretét állapítja meg. Számos költségvetési vonzattal nem járó elemet (pl. az európai szabványügyi testületek, a nemzeti szabványügyi testületek és a Bizottság közötti együttműködés) tartalmaz, valamint megteremti a jogalapot a CEN, CENELEC és ETSI (a továbbiakban: európai szabványügyi testületek) európai szabványügyi testületek által végzett szabványosítási tevékenységek egy részének finanszírozására, valamint a kkv-kat, fogyasztókat, környezetvédelmi és társadalmi érdekeket képviselő európai szervezetek pénzügyi támogatására.

Az európai szabványosítási rendszernek az európai szabványügyi testületeken keresztül történő finanszírozása alapvető jelentőségű, és azt fenn kell tartani. Mindazonáltal a rendszernek eredményesebbnek kell lennie. Egyrészről, intézkedéseket hoznak az európai szabványok Bizottság kérésére történő kidolgozásának meggyorsítása érdekében. Pénzügyi eszközök kerülnek alkalmazásra az európai szabványügyi testületek arra történő ösztönzésére, hogy aktívabban keressenek konszenzust a vitás kérdésekkel kapcsolatban, valamint vizsgálják felül belső eljárásaikat. Másrészről, a javaslat az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatás eredményességének növelése érdekében elmozdulást jelent a jelentősen egyszerűbb, gyorsabb és stabilabb szabályozás irányába. A jelentősen egyszerűbb és kevésbé bürokratikus szabályok összessége csökkenti az operatív szolgálatokra és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket. Az adminisztratív terhek akadályozzák a szolgálatokat abban, hogy erőforrásaikat a szakpolitikai célok megvalósítására és az idejében történő végrehajtásra fordítsák, és túlzott bürokráciát jelentenek az európai szabványügyi testületek számára. A javaslat megújítja az európai szabványügyi testületek finanszírozását egy olyan lehetőség megteremtésével, amely fokozatos elmozdulást jelent az elfogadott mutatók és célok (eredmények) meghatározásán, valamint – teljes mértékben függetlenítve ezeket a végrehajtás tényleges költségeinek ellenőrzésétől – az átalányösszegek egyszerűsítésén nyugvó, teljesítményalapú rendszer irányába.

A kkv-kat, fogyasztókat, környezetvédelmi és társadalmi érdekeket képviselő európai szervezetek pénzügyi támogatását továbbra is fenn kell tartani. Mostanáig különböző programokon keresztül finanszírozták e szervezeteket, amelyek többsége 2013. december 31-én jár le. Következésképpen, indokolt e támogatási rendszereket egyszerűsíteni és ugyanazon jogalap alapján újracsoportosítani. A támogatások jogosultsági, felhasználási feltételeit és az elérhető pénzügyi hozzájárulások típusait módosítják és hozzáigazítják az érintett érdekelti csoportok igényeihez, így például működési támogatások a gazdasági vagy társadalmi érdekek egy-egy területét képviselő európai szervezetnek nyújthatók.

A nem átalányfinanszírozásnak minősülő működési támogatásokra vonatkozóan a költségvetési rendelet 113. cikke szerinti fokozatos csökkentés elvét az európai szabványosítás finanszírozásáról szóló, 2006. október 24-i 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján nem kell alkalmazni az európai szabványügyi testületekre. Ezt a kivételt a jövőben is fenn kell tartani.

Ezenkívül a működési támogatások alapelve az, hogy a szervezeteknek átmeneti támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy hosszabb távon lehetővé váljon számukra a pénzügyi függetlenség elérése. Ez a degresszivitás azonban ellentétes azon uniós politikával, amely szerint a kkv-kat és a társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek pozícióját erősíteni kell az európai szabványosítási rendszer inkluzivitásának biztosítása érdekében. Azon valószínű esetben, ha a jövőben több európai szabványt dolgoznak ki, az európai szabványosítási rendszer terén a kkv-kat és a társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek munkaterhe növekedni fog. E szervezetek állandó szerepet töltenek be, amely alapvető jelentőségű az uniós politikák és tevékenységek vonatkozásában a működési kereteik és az alapokmányban lefektetett célkitűzéseik miatt. Az európai szabványosítás fejlődése érdekében elengedhetetlen a kkv-kat, fogyasztói, környezetvédelmi és társadalmi érdekeket képviselő európai szervezetek aktív részvételének további előmozdítása és ösztönzése. Ezek a szervezetek az általános európai érdeket képviselik, és a nemzeti non-profit szervezetektől kapott megbízás vagy a kkv-k és társadalmi érdekcsoportok kizárólagos képviselete révén a tagállamok non-profit szervezeteit képviselő európai hálózatot alkotnak, amely az alapszerződések célkitűzéseivel összhangban levő alapelveket és szakpolitikákat mozdítja elő. Működési környezetükből és jogszabályban foglalt céljaikból adódóan a kkv-kat, fogyasztókat és a környezetvédelmi és társadalmi érdekeket az európai szabványosításban képviselő európai szervezetek az Unió tevékenységéhez és politikáihoz szükséges alapvető, állandó szerepet játszanak. Ezenkívül egy szabvány kidolgozása 1–3 évet vesz igénybe, ami a technikai folyamat melletti hosszú távú elkötelezettséget igényel. A műszaki bizottságokban vagy munkacsoportokban folytatott folyamatos és aktív részvétel hosszú távú és igen jelentős időráfordítást jelent. Ennélfogva szükséges kiterjeszteni a degresszivitás elve alóli kivételt a kkv-kat, fogyasztókat, környezetvédelmi és társadalmi érdekeket képviselő kiválasztott európai szervezetekre.

1.4.4. Az eredmények és hatások mutatói

· A Bizottság kérésére az európai szabványügyi testületek által elfogadott európai szabványok száma;

· Az európai szabvány kidolgozása iránti kérésnek az európai szabványügyi testületek általi elfogadása és a szabvány hivatalos elfogadása közötti időtartam;

· A kkv-kat, fogyasztókat, környezetvédelmi és társadalmi érdekeket képviselő európai szervezetek tényleges részvételi aránya az európai szabványosítási folyamatban;

· A szabványosítás szerkezetének és irányításának tényleges változásai, valamint az elfogadott európai szabványokra gyakorolt hatásuk, a szabványalkotás gyorsasága, a kkv-kat, fogyasztókat, környezetvédelmi és társadalmi érdekeket képviselő európai szervezetek részvétele az európai szabványosítási folyamatban.

1.5. A javaslat indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslat által kielégítendő szükségletek az alábbiak szerint foglalhatók össze;

(1) Az európai szabványosítás fontos és hatékony eszközt jelent az európai politikák és jogszabályok végrehajtása érdekében. Jelentős hatást gyakorol és fog gyakorolni a termékek és szolgáltatások egységes piacának megerősítése és az Európai Unión belüli kereskedelmi akadályok létrejöttének megakadályozása terén. Az európai szabványok európai szabványügyi testületek általi elfogadását tehát folytatni kell, és azt az Európai Uniónak társfinanszírozásban kell részesíteni. Továbbá, a jogalapnak nem csak a termékszabványokra, hanem a szolgáltatásokra vonatkozó szabványokra is ki kell terjednie.

(2) Az Európai Unióban a szabványosítás jelentős mértékben hozzájárul a gazdasághoz. A szabványok alkalmazása hatalmas stratégiai eszközt jelent a vállalkozások számára versenyképességük növelése érdekében. Fontos tehát, hogy a szabványok lépést tartsanak az egyre gyorsabb termékfejlesztési ciklusokkal, valamint hogy az európai szabványalkotás felgyorsuljon.

(3) A szabványok Európában egyre több társadalmi csoportra – ideértve a különböző típusú vállalkozásokat és az egyes polgárokat is – fognak hatást gyakorolni. A szabvány a kidolgozásában résztvevők által elért konszenzus eredményének tekinthető. A résztvevők megfelelően széles köre alapvetően lényeges ahhoz, hogy mind a vállalkozások, mind a fogyasztók elfogadják a szabványt. A javaslatnak biztosítani kell, hogy az európai szabványosítási rendszer, amennyire csak lehetséges, inkluzívvá váljon, valamennyi fél részéről a nyilvánosság, átláthatóság és tudományos megbízhatóság alapértékein nyugvó rendszer iránti elkötelezettség, valamint a szabványosítási struktúrák és irányítás folyamatos fejlesztését célzó folyamat révén.

(4) A szabványoknak alkalmasnak kell lenni az információs és kommunikációs technológiák területén a szolgáltatások és alkalmazások közötti interoperabilitás biztosítására, hogy Európa teljes körűen élvezhesse az IKT-ból fakadó előnyöket. A különböző fórumok és konzorciumok által kidolgozott legfontosabb IKT-szabványoknak kiemelkedő szerepet kell játszani azokon a területeken, ahol az európai szabványügyi testületek nem működnek, ahol az európai szabványokat nem vezették be a piacra, vagy ahol e szabványok elavulttá váltak. Következésképpen, e szabványokat hivatalosan el kell ismerni, hogy azokat a hatóságok közbeszerzési eljárások céljára alkalmazhassák.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Az európai szabványok fontos szerepet játszanak az ipari termékek belső piacának működése során. Az európai szabványok felváltják a nemzeti, és gyakran egymásnak ellentmondó szabványokat, amelyek adott esetben technikai akadályt jelentenek a nemzeti piac számára. Az európai szabványok két kategóriára oszthatók fel:

a) A Bizottság kérésére úgynevezett „megbízás” alapján kidolgozott európai szabványok, amely esetén európai szabványügyi testületeket kérnek fel normatív jellegű, a megbízásban meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki előírások kidolgozására. E szabványok két alkategóriára oszthatók fel:

- Európai harmonizált szabványok, amelyek biztosítják, hogy a termékek megfelelnek az uniós jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek. Egy európai „harmonizált” szabványnak való megfelelés biztosítja a termékbiztonság előírt szintjét. A harmonizált szabványok alkalmazása azonban még mindig önkéntes alapú, és a gyártó más olyan műszaki megoldást is alkalmazhat, amely igazolja, hogy a terméke megfelel az alapvető követelményeknek. Az európai harmonizált szabványok aránya az elmúlt két évtizedben 3,55%-ról 2009-re 20%-ra emelkedett.

- Európai politikákat támogató egyéb európai szabványok.

b) A többi európai szabványt az uniós jogalkotáson kívül fogadtak el vállalkozások, nemzeti szabványügyi testületek vagy egyéb érdekelt felek kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére.

Az európai szabványok, különösen az európai harmonizált szabványok, a termékek belső piaca működésének sarokkövei. Mindazonáltal, a szabványok kidolgozása nemzeti szakértők által végzett munka- és időigényes tevékenység. Az 1673/2006/EK határozat ezért joglapot hoz létre az európai szabványügyi testületek központi titkárságának pénzügyi támogatására a harmonizált szabványok minőségének fejlesztése és az európai szabványosítás nemzetközi szintű támogatása céljából. Az Európai Bizottság és az EFTA partnerségi keretmegállapodást köt minden európai szabványügyi testülettel, amelyek alapján finanszírozás igényelhető a Bizottságnál. A partnerségi keretmegállapodások rögzítik a szabványosítási tevékenységekre vonatkozó igazgatási és finanszírozási szabályokat, és megállapítják a pénzügyi támogatás elosztásának hátterét és feltételeit. E javaslat az 1673/2006/EK határozat helyébe lép.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

E javaslat figyelembe veszi az 1673/2006/EK határozattal összefüggésben végzett és a hatásvizsgálatban hivatkozott értékeléseket.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

E javaslat teljes mértékben összhangban van az egyéb pénzügyi eszközökkel, vagyis a mellékelt hatásvizsgálat 4. mellékletében meghatározott valamennyi jogi aktussal.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[33]

Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Az együttműködés közös célkitűzéseit, illetve az európai szabványügyi testületeknek és a javaslatban említett egyéb szervezeteknek odaítélt támogatásokkal kapcsolatos igazgatási és pénzügyi feltételeket a Bizottság és e testületek, illetve szervezetek között létrejövő partnerségi keretmegállapodások fogják meghatározni a költségvetési rendeletnek és a 2342/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően. E megállapodások, valamint a támogatási megállapodások határozzák meg a nyomon követés és a jelentéstétel szabályait.

Továbbá, a javaslat kötelezi az európai szabványügyi testületeket és az egyéb szervezeteket a kötelezettségeik végrehajtásáról éves jelentés benyújtására a Bizottságnak.

2.2. Irányító és ellenőrző rendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

Az európai szabványügyi testületek szilárd pénzügyi alapokkal rendelkeznek. Az egyéb szervezeteknek szóló ajánlattételi felhívások finanszírozási kiválasztási feltételeket tartalmaznak a pénzügyi kockázatok elkerülése érdekében. Következésképpen, nem állapítható meg pénzügyi kockázat.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A tervezett ellenőrzési módokat a költségvetési rendelet és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet állapítja meg. A Bizottság és az európai szabványügyi testületek, illetve a javaslatban említett egyéb szervezetek között létrejövő partnerségi keretmegállapodások és támogatási megállapodások fogják részletesebben meghatározni a tervezett ellenőrzési módokat. A javaslat azt is kifejezetten megállapítja, hogy a rendelet alapján születő megállapodások és szerződések esetén rendelkezni kell a Bizottság vagy felhatalmazott képviselője által végzett felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által szükség esetén a helyszínen lefolytatandó ellenőrzésről.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A javaslat rendelkezik arról, hogy a Bizottság biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel és hatékony ellenőrzésekkel védjék, gondoskodik továbbá a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséről, és szabálytalanság esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szab ki a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/EK, Euratom, és az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően.

3. A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

DA/NDA ([34]) || EFTA-országokból[35] || tagjelölt országokból[36] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében n

1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért || 02 03 04 jogcímcsoport — A jogszabályok egységesítése és közelítése || DA || IGEN || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek: a 02 03 04 jogcímcsoportot két külön jogcímcsoportra kell felosztani:

– A 02 03 04 01 jogcímcsoport a korábbi 02 03 04 jogcímcsoport helyébe lép, és tartalmazza az ide elkülönített követeléseket, ideértve a CEN, CENELEC és ETSI szabványosítási tevékenységeihez nyújtott pénzügyi támogatást;

– A 02 03 04 02 jogcímcsoport tartalmazza a korábban a 02.02.01, 17.02.02.00 és 07.03.07 jogcímcsoport alapján a szabványosítási tevékenységekre vonatkozóan lekötött és kifizetett alábbi előirányzatokat: a 02.02.01 költségvetési tételből 2,1 millió EUR, a 17.02.02.00 költségvetési tételből 1,4 millió EUR és a 07.03.07 költségvetési tételből 0,2 millió EUR kerül át az új 02 03 04 02 költségvetési tételhez.

– A 02.02.01, 17.02.02.00 és 07.03.07 jogcímcsoport a szabványosítási tevékenységeknek megfelelő fenti összegekkel fog csökkeni a pénzügyi programozásban. Az utóbbi jogcímcsoportok a szabványosítási tevékenységeknek megfelelő összegekkel fognak csökkenni.

– A szabványosítás terén az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezeteknek nyújtott támogatások iránti követeléseket más költségvetési jogcímcsoportok (pl. 04.03.03.02) tartalmazzák.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel

DA/NDA || EFTA-országokból || tagjelölt országokból || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében n

1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért || 02 03 04 01 jogcímcsoport — A CEN, CENELEC és ETSI szabványosítási tevékenységeihez nyújtott támogatás Kötelezettségvállalási előirányzatok || DA || IGEN || NEM || NEM || NEM

1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért || 02 03 04 02 — A szabványosítás terén a kkv-kat és az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezeteknek nyújtott támogatás || DA || IGEN || NEM || NEM || NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás[37] 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

|| || || N. év[38] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4-6. év || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

02 03 04 01 jogcímcsoport — A CEN, CENELEC és ETSI szabványosítási tevékenységeihez nyújtott támogatás || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 23.5 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kifizetési előirányzatok || (2) || 9 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

02 03 04 02 — A szabványosítás terén a kkv-kat és az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezeteknek nyújtott támogatás || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 3.7 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 3.7 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[39] || || || || -- || -- || -- || -- || --

02 01 04 02 jogcímcsoport - || || (3) || 0.2 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Csak tájékoztatási céllal, a következő költségvetési sorok csökkennek (ezek az összegek nem szerepelnek az összesítésben): || || || || || || || || || ||

02.02.01jogcímcsoport (1a. alfejezet) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || -2.1 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kifizetési előirányzatok || || -2.1 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

17.02.02.00 jogcímcsoport (3b. alfejezet) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || -1.4 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kifizetési előirányzatok || || -1.4 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

07.03.07 jogcímcsoport (2. alfejezet) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || -0.2 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kifizetési előirányzatok || || -0.2 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

A többéves pénzügyi keret 1.a FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 27.4 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 12.9 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4-6. év || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: ENTR, SANCO, MARKT, MOVE, ENV és INFSO ||

Ÿ Humánerőforrás || 3.5 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0.3 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

ÖSSZESEN || Előirányzatok || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 3.8 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || 2017-2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 3.8 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kifizetési előirányzatok || 3.8 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

A javaslat az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió euróban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4-6. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[40] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A meglévő belső piaci joganyag folyamatos felülvizsgálata, valamint adott esetben jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések iránti javaslatok tétele. || || || || || || || || || || || || || || || ||

Európai szabványügyi szervezetek központi titkársága || (A) || 3.35 || 3 || 10 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Szabványok fordítása || (B) || 0.55 || 2 || 1.1 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Szabványosítási tevékenység (ideértve az IKT-t is) || (C) || 0.4 || 25 || 11 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Európai szabványok népszerűsítése || (D) || 0.1 || 1 || 0.1 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Ellenőrzések, értékelések és egyedi projektek || (E) || 0.8 || 1 || 0.8 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Tanulmányok és technikai segítségnyújtás || (D) (E) || 1.2 || 0 || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Eurocode-ok népszerűsítése és kidolgozása || (D) (E) || 0.5 || 1 || 0.5 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Kkv-kat képviselő szervezetek támogatása || (A) to (E) || 2.0 || 1 || 2.0 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezetek támogatása || (A) to (E) || 0.75 || 2 || 1.5 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Az 1. konkrét célkitűzés részösszege || || || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

ÖSSZKÖLTSÉG || 36 || 27 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

A javaslat az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4-6. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 3.5 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Egyéb igazgatási kiadások || 0.3 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 3.8 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[41] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

Egyéb igazgatási kiadások || 0.2 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0.2 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

ÖSSZESEN || 4 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

A javaslat az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4-6. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2.9 || -- || -- || -- || -- || -- || --

XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || --

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || --

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || --

 Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[42] ||

XX 01 02 01 (CA, INT, SNE a teljes keretből) || 0.6 || -- || -- || -- || -- || -- || --

XX 01 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || --

XX 01 05 02 (CA, INT, SNE közvetett kutatásban) || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || --

10 01 05 02 (CA, INT, SNE közvetlen kutatásban) || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || --

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || 0 || -- || -- || -- || -- || -- || --

ÖSSZESEN || 7 || -- || -- || -- || -- || -- || --

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A rendelet végrehajtása (azaz a szabványosítási tevékenységek, ideértve az IKT-t is, irányítása és finanszírozása, a kkv-kat és az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezeteknek nyújtott támogatás igazgatása)

Külső személyzet || A kihelyezett nemzeti szakértők a szabványosítási tevékenységek, ideértve az IKT-t is, nyomon követését végzik. A szerződéses alkalmazottak elsődlegesen végrehajtási feladatokat látnak el.

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel. Néhány követelés áthelyezésre kerülhet a 2. cím (Vállalkozások) alá egyéb költségvetési címekből a 3.1. szakaszban megállapítottak szerint.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || N+4-6. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || EFTA || EFTA || EFTA || EFTA || EFTA || EFTA || EFTA || EFTA

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 0.7 || -- || -- || -- || -- || -- || -- || --

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

[1]               HL C […], […], […] o.

[2]               HL L 24., 1998.7.21., 37. o.

[3]               HL L 315., 2006.11.15., 9. o.

[4]               HL L 36., 1987.2.7., 31. o.

[5]               HL L376., 2006.12. 27.

[6]               HL L 71., 1980.3.17., 1. o.

[7]               HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

[8]               HL L 121., 15.05.1993, 20. o.

[9]               HL L 100., 1994.4.19., 1. o.

[10]             HL L 164., 1994.6.30., 15. o.

[11]             HL L 213.,1995.9.7., 1. o.

[12]             HL L 181., 1997.7.9., 1. o.

[13]             HL L 135., 2004.4.30., 1. o.

[14]             HL L 154., 2007.6.14., 1. o.

[15]             HL L 264., 2009.10.8., 12. o.

[16]             HL L 122., 2009.5.16., 6. o.

[17]             HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

[18]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[19]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[20]             HL L 260., 2009.10.30., 20. o.

[21]             HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

[22]             HL L 248., 2002.9.16., 1. o..

[23]             HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[24]             HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

[25]             HL L 404., 2006.12.30, 39. o.

[26]             HL L 149., 2007.6.9., 1. o.

[27]             HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[28]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[29]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[30]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[31]             HL L 88., .2011.4.4., 5. o.

[32]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[33]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[34]             DA = differenciált előirányzatok / DNA = nem differenciált előirányzatok

[35]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[36]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[37]             A táblázat 3.2. részében szereplő összegeket az inflációhoz kell igazítani, és ennek megfelelően ki kell igazítani.

[38]             Az N. év a javaslat végrehajtásának (valószínűsíthető) első éve, vagyis 2013.

[39]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[40]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.). (A)= igazgatási támogatás, (B)= fordítási szolgáltatások, (C)= tényleges szabványosítási tevékenység, (D)= népszerűsítés és nyilvánosság, ideértve a konferenciákat is és (E)= egyéb szellemi szolgáltatások.

[41]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[42]             AC= szerződéses alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott (Intérimaire); JED = küldöttségi pályakezdõ szakértõ; AL= helyi alkalmazott; SNE= kihelyezett nemzeti szakértő;