11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 380/123

—

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Orosz Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM) (1), valamint az új EU–Oroszország szerződésről 2008-ban megkezdett tárgyalásokra és a 2010-ben kezdeményezett modernizációs partnerségre,

—

tekintettel az EU-nak és Oroszországnak a 2003. május 31-én, Szentpéterváron tartott 11. EU–Oroszország csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban meghatározott azon közös célkitűzésére, hogy létrehoznak egy közös gazdasági térséget, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének közös térségét, a külső biztonság területén folytatandó együttműködés közös térségét, valamint a kutatás és oktatás – beleértve a kulturális aspektusokat is – közös térségét (a „négy közös térség”),

—

tekintettel az Oroszországról és az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a jogállamiságról szóló 2011. február 17-i állásfoglalására (2), az EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2010. június 17-i állásfoglalására (3), a 2009. november 18-i, stockholmi EU–Oroszország csúcstalálkozó előkészületeiről szóló 2009. november 12-i állásfoglalására (4), az emberi jogi aktivisták ellen Oroszországban elkövetett gyilkosságokról szóló 2009 szeptember 17-i állásfoglalására (5), és az energiabiztonság külső aspektusairól szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az EU–Oroszország emberi jogi konzultációkra és az e tárgyban tartott legutóbbi, 2011. május 4-i ülésre,

—

tekintettel a 2010. május 31-én és június 1-jén Rosztovban megrendezett EU–Oroszország csúcstalálkozón aláírt megállapodásokra és kiadott közös nyilatkozatokra,

—

tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev ügyéről szóló, 2011. május 24-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság társelnökei által 2011. május 18-án Szocsiban kiadott közös nyilatkozatra,

—

tekintettel a 2011. június 9–10-én Nyizsnyij Novgorodban tartandó EU–Oroszország csúcstalálkozó napirendjére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Oroszország – amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának – közös felelősséget visel az EU-val a globális stabilitás fenntartásáért, és mivel az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és jószomszédi kapcsolatok különösen fontosak Európa – és a világ egyéb térségei – stabilitása, biztonsága és jóléte szempontjából; mivel fontos, hogy az EU az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolataiban közös álláspontot képviseljen és szolidaritást mutasson, és hogy ezek a kapcsolatok kölcsönös érdekeken és közös értékeken alapuljanak,

B.

mivel az EU és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír a két partner közötti együttműködés további fejlesztése és elmélyítése szempontjából,

C.

mivel az EU és Oroszország mind gazdaságilag, mind politikailag kölcsönösen egymásra vannak utalva; mivel az Európai Unió továbbra is elkötelezett aziránt, hogy tovább mélyítse és fejlessze az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat, melyek alapját a demokratikus alapelvek iránti mélyen gyökerező elkötelezettség képezi,

D.

mivel továbbra is aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Oroszország tiszteletben tartja-e és megvédi-e az alapvető és emberi jogokat, a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint aggodalomra ad okot a média politikai ellenőrzése, az újságírók és az ellenzék képviselői ellen hozott elnyomó intézkedések, illetve a választások tisztaságának kérdése; mivel az Orosz Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia alapelvei és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett,

E.

mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága számos esetben és ítéletében elítélte az Orosz Föderációt súlyos emberi jogi visszaélések miatt; mivel az ítéletek végrehajtása továbbra is elégtelen;

F.

mivel számos, nemzetközi szinten jelentkező – különösen a Közel-Kelettel, Líbiával, Iránnal, a terrorizmussal, az energiabiztonsággal, az éghajlatváltozással és a pénzügyi válságokkal kapcsolatos – kihívásnak csak akkor lehet megfelelni, ha az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat felelős hozzáállás és együttműködés jellemzik,

G.

mivel Oroszországnak és az EU-nak egyaránt érdeke, hogy jószomszédi kapcsolatokat ápoljon a szomszédos országokkal, illetve hogy ezen országokat béke és stabilitás jellemezze; mivel csaknem három évvel a grúziai konfliktust követően Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben az orosz csapatoknak a megszállt grúz tartományokból, Dél-Oszétiából és Abháziából történő kivonására és a konfliktus kitörése előtti állomáshelyeikre való visszavezénylésére vonatkozó 2008. augusztus 12-i és szeptember 8-i megállapodásokat, és nem biztosít az EU megfigyelő missziója (EUMM) számára belépést e tartományok területére,

1.

megerősíti azon meggyőződését, hogy a stratégiai együttműködés kialakítása tekintetében Oroszország továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb partnere, amelynek nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unióéival, hanem az célkitűzése is, hogy mind Európában, mind globális szinten szoros együttműködést valósítson meg;

2.

megállapítja, hogy a Nyizsnyij Novgorod-i csúcstalálkozó az EU és Oroszország előtt álló közös kihívásokra fog összpontosítani (ezek a gazdasági és pénzügyi válság, a modernizációs partnerség, a WTO-tagság, az energiával és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések, az EU és Oroszország közötti mobilitás és a vízummentes utazások lehetősége, nemzetközi és regionális kérdések, együttműködés a válságkezelésben, az emberi jogok és a jogállamiság);

3.

felszólítja az EU-t és Oroszországot, hogy ragadják meg a soron következő csúcstalálkozó által kínált lehetőséget az EU és Oroszország kölcsönös egymásrautaltságán alapuló, kellő időben megkötendő új partnerségről és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások intenzitásának fokozására, valamint határozottan támogatja egy olyan átfogó, jogilag kötelező érvényű megállapodás létrejöttét, amely a politikai, gazdasági és társadalmi rendszert érinti, és ezért felöleli a demokráciához, a jogállamisághoz és az emberi és különösen az alapvető jogok tiszteletben tartásához kapcsolódó valamennyi területet, amelynek a megállapodás szerves részét kell képeznie, feltéve, hogy Oroszország kész arra, hogy lépéseket tegyen a jogállamiság megerősítése és az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartása érdekében;

4.

megismétli, hogy támogatja a modernizációs partnerséget; üdvözli az arra irányuló kezdeményezést, hogy közös állapotjelentés szülessen, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy meg kell egyezni a következő lépésekről az EU–Oroszország közötti négy közös térség keretében eddig elért eredményekkel és a fennmaradó hiányosságokkal összhangban; különösen támogatja a kutatás és fejlesztés terén megvalósuló együttműködést, és hangsúlyozza, hogy a négy közös térség a kölcsönösség elvén alapul; ezért felhívja a soron következő EU–Oroszország csúcstalálkozó résztvevőit, hogy fogalmazzanak meg konkrét célkitűzéseket; kiemeli az igazságszolgáltatás hatékony és független működésével kapcsolatos ügyek kezelésének és a korrupció elleni küzdelem fokozásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az EU kész arra, hogy minden lehetséges módon segítse a független jogállami rendszer hatékonyságának javítását Oroszországban; üdvözli Oroszország azon bejelentését, miszerint aláírja a külföldi köztisztviselők megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD egyezményt;

5.

reméli, hogy a csúcstalálkozó segít majd megoldani azokat az utolsó kérdéseket, melyek Oroszországnak a WTO-hoz való csatlakozásával kapcsolatosak, az EU és Oroszország között 2010 decemberében megkötött, az ország WTO-hoz való csatlakozását lehetővé tévő kétoldalú megállapodást követően megismétli, hogy támogatja Oroszország csatlakozását, ami egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni az üzleti közösségek számára mindkét oldalon, és elő fogja segíteni, illetve liberalizálni fogja a kereskedelmet a globális gazdaságban; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy fogadjanak el szilárd és tisztességes jogi keretet az üzleti tevékenység megfelelő szabályozására; hangsúlyozza, hogy a WTO- csatlakozás egyik előfeltétele, hogy Oroszország megfeleljen a WTO valamennyi szabályának, így le kell mondania bármilyen protekcionista intézkedés alkalmazásáról, ami magában foglalja azt is, hogy kiiktatja a kereskedelmet hátráltató tényezőket, például az Oroszország-Kazahsztán-Fehéroroszország vámuniót, amely magasabb egységes vámtarifákhoz vezetett;

6.

hangsúlyozza, hogy a WTO-tagság és annak érvényesítése segítségével Oroszország jobban vonzza majd a külföldi beruházásokat, és egy, a befektetői bizalmat növelő keretszabályozás révén sokoldalúbbá teheti gazdaságát; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy ne hivatkozzanak alaptalanul egészségügyi okokra indokolatlan protekcionista intézkedések meghozatalának alátámasztására; ennek alapján felszólítja az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják felül az Európai Unióból származó valamennyi zöldség importjára vonatkozó jelenlegi tilalmat;

7.

tudomásul veszi az Európai Unió és Oroszország között a további vízumkönnyítésekről jelenleg folyó párbeszédet; megismétli elkötelezettségét az EU és Oroszország közötti vízummentes utazással kapcsolatos hosszú távú célkitűzés iránt, amely az érdemi kérdésekre és a gyakorlati előrelépésre összpontosuló, fokozatos megközelítésen alapszik; üdvözli az Oroszország és az Európai Unió közötti vízummentes utazás érdekében hozott közös intézkedések (menetrend) 2011 májusában bejelentett jegyzékét; hangsúlyozza, hogy e párbeszédnek illeszkedni kell a keleti partnerség országait érintő vízumkönnyítésre irányuló folyamathoz; emlékeztet arra, hogy a megkötött megállapodásokat mind az EU-nak, mind Oroszországnak teljes körűen végre kell hajtania; felhívja a főképviselőt és a Bizottságot, győzzék meg Oroszországot, hogy ne adjon ki útlevelet a megszállt tartományok, Dél-Oszétia és Abházia lakóinak; hangsúlyozza, hogy az európai biztonság bármilyen megsértését meg kell akadályozni; további együttműködésre hív fel az illegális bevándorlás, a határátkelőhelyeken való ellenőrzés javítása, valamint a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információcsere terén;

8.

hangsúlyozza az energiabiztonság fontosságát, és úgy véli, hogy Oroszországnak az EU tagállamaival és a közös szomszédságban lévő országokkal kapcsolatos energiapolitikája megmutatja majd, hogy Oroszország valójában milyen mértékben kész arra, hogy a modernizáció és a demokratizálás útját kövesse; hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrásokkal való ellátást nem szabad politikai eszközként használni; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös egymásrautaltságon és átláthatóságon, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházásokhoz való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; üdvözli, hogy az orosz fél is érdekelődik egy jogilag kötelező energetikai keret létrehozása iránt; megismétli, hogy az EU érdekelt az Unió felé irányuló jövőbeli gázszállításokra vonatkozó kiegyensúlyozott háromoldalú – EU–Oroszország–Ukrajna közötti – megoldásban; az EU és Oroszország közötti szoros együttműködésre szólít fel a (különösen a nélkülözhetetlennek minősülő) nyersanyagokkal és a ritka földfémekkel való ellátás tekintetében, és ezzel kapcsolatban felszólít a nemzetközi szabályok, nevezetesen a WTO szabályainak tiszteletben tartására;

9.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Energia Charta és az ahhoz csatolt, tranzitról szóló jegyzőkönyv alapelvei kerüljenek be az EU és Oroszország között létrejövő új partnerségi megállapodásba, a megbízható és biztonságos, azonos szabványokon alapuló energiaellátás biztosítása érdekében; örömmel nyugtázza, hogy 2011 februárjában a felek aláírták a megújult korai előrejelző rendszerről szóló megállapodást a keresleti vagy kínálati oldalon jelentkező vészhelyzetek esetében folytatott együttműködés további javítása érdekében; üdvözli a gázügyi tanácsadó fórum létrehozásáról szóló megállapodást, amely az oroszországi és az európai gázpiac fejleményeivel foglalkozik majd, többek között ipari szemszögből is;

10.

sürgeti az Orosz Föderációt, hogy növelje az éghajlatváltozás kezelését célzó hozzájárulását hazai üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése, és különösen az energiahatékonyság növelése révén; az EU és Oroszország közötti szoros együttműködésre szólít fel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv égisze alatt folytatott, a 2012 utáni időszakra vonatkozó, átfogó éghajlat-politikai keret kidolgozására irányuló nemzetközi tárgyalásokon való részvétel révén;

11.

arra számít, hogy a Fukushima erőműben jelenleg is zajló nukleáris válsághelyzetet követően az EU-Oroszország csúcstalálkozó résztvevőinek szándékában áll elérni, hogy az Unió partnerei elkötelezzék magukat a legmagasabb szintű biztonsági normák, az atomerőművek erőteljes stressztesztje és a kibővített nemzetközi együttműködés mellett; úgy véli, hogy ez különösen a csernobili erőműhöz hasonló, még használatban lévő atomreaktorokra vonatkozik;

12.

hangsúlyozza, hogy a csúcstalálkozóra kulcsfontosságú időszakban, az Állami Duma megválasztásának előkészületei közepette kerül sor, és fontosnak véli, hogy ezek a választások szabadok és tisztességesek legyenek, továbbá hogy az Európa Tanács és az EBESZ által meghatározott választási előírások figyelembevételén alapuljanak; rámutat arra, hogy egyes, a politikai pártok és a jelöltek listájának regisztrációjával kapcsolatos eljárások indokolatlannak bizonyultak, és ezért akadályozzák a szabad és tisztességes választásokat; egyet nem értésének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártokat korlátozások sújthatják a választásokon való részvételük tekintetében, és felhívja Oroszországot, hogy tegyen lépéseket az Európa Tanács és az EBESZ által meghatározott választási előírások végrehajtása érdekében; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy engedélyezzék az EBESZ/Európa Tanács részére, hogy már a legkorábbi szakaszban hosszú távú választási megfigyelést folytassanak, ugyanakkor felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy ragaszkodjon egy választási megfigyelési misszió létrehozásához e célból;

13.

ismételten megerősíti, hogy az együttműködés alapjaként Oroszországnak mihamarabb érvényesítenie kell a demokrácia alapelveit, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a médiaszabadságot; felszólítja Oroszországot, hogy tegyen konkrét lépéseket emberi jogi mérlegének javítására, és védje meg az újságírókat, az emberi jogokért fellépő aktivistákat, a kisebbségeket és az ellenzék képviselőit az erőszaktól és a megfélemlítéstől;

14.

üdvözli az orosz fél az iránti készségességét, hogy nyitott és konstruktív módon együttműködjön az EU képviselői által az emberi jogi konzultáció keretében tartott 2011. május 4-i ülésen felhozott főbb kérdések tekintetében; felszólít annak lehetővé tételére, hogy a folyamathoz az Európai Parlament, az Állami Duma, valamint az érintett orosz hatóságok, beleértve az igazságügyi minisztériumot és a belügyminisztériumot, az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezetek is hatékonyan hozzájárulhassanak, függetlenül attól, hogy a párbeszéd Oroszországban vagy az EU valamelyik tagállamában zajlik; hangsúlyozza a szoros kapcsolatok és az oroszországi civil társadalom fejlesztését támogató programok fenntartásának szükségességét; komoly aggodalmának ad hangot a nem kormányzati szervezetek és az emberi jogok védelmezőinek oroszországi helyzetével kapcsolatban; üdvözli az orosz külügyminiszter döntését, mely szerint az emberi jogi párbeszéddel foglalkozó utazó nagykövetet nevez ki;

15.

emlékezteti a Bizottságot arról a javaslatról, amelyet az Európai Parlament a 2011. évi költségvetésben fogadott el, és amely a kétévenkénti EU-Oroszország csúcstalálkozó kapcsán egy, az EU és Oroszország közötti civil társadalmi párbeszéd létrehozására vonatkozik; kéri, hogy az EU-Oroszország civil társadalmi fórum legyen része a modernizációs partnerségnek;

16.

aggodalommal veszi tudomásul az orosz fellebbviteli bíróság Mihail Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev elleni 2011. május 26-i ítéletét, melyre úgy tekint, mint a politikailag motivált bírósági határozatok gyakorlatának folytatására; elítéli az eljárásba való politikai beavatkozást; üdvözli Medvegyev elnök döntését, mely szerint az ügyet az Elnöki Emberi Jogi Tanács keretén belül megvizsgáltatja; üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét ebben az ügyben, elfogadva Hodorkovszkij jogtalan fogva tartás miatti panaszát; tudomásul veszi Medvegyev elnök döntését a Szergej Magnyickij ellen felhozott bűnvádakkal kapcsolatos nyomozás megkezdésére; szorgalmazza, hogy a vizsgálóbizottság mielőbb tegyen közzé független és részletes jelentést; üdvözli az Anasztázia Baburova és Sztanyiszlav Markelov meggyilkolásával kapcsolatban hozott büntetőítéleteket, és felszólítja az orosz hatóságokat, hogy folytassák az ezzel az üggyel kapcsolatos munkájukat; tudomásul veszi Anna Politkovszkaja feltételezett gyilkosának letartóztatását;

17.

sajnálatosnak tartja, hogy bár Oroszország, mint az Európa Tanács tagja, köteles tiszteletben tartani a gyülekezési szabadságot, polgárok békés gyülekezéseit továbbra is betiltják és erőszakkal feloszlatják, többek között immár hatodszor tiltják be Moszkvában a meleg büszkeség felvonulást, figyelmen kívül hagyva az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2011. áprilisi jogerős határozatát; elvárja, hogy a jövőben az EU küldöttségei és diplomatái aktívan hajtsák végre az emberi jogok LMBT személyek esetében történő korlátlan érvényesítésének előmozdítására és védelmére kidolgozott eszköztárat;

18.

felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszországnak sürgősen meg kell oldania a nagyszámban ott élő, orosz állampolgársággal nem rendelkező emberek jogállásának kérdését;

19.

aggodalmának ad hangot a hegyi-karabahi halálos kimenetelű incidensekkel kapcsolatban, és üdvözli a G8-hoz tartozó partnerek 2011. május 26-án közzétett közös nyilatkozatát, amely szerint megállapodás született arról, hogy határozott lépést tesznek a hegyi-karabahi konfliktus békés megoldásának irányában; felszólítja Oroszországot, hogy segítsen a konfliktus megoldásában ahelyett, hogy a konfliktusban részt vevő mindkét félnek fegyvereket szállít; sürgeti az főképviselőt/alelnököt, hogy intézkedjen a konfliktus lehetséges eszkalációjának megelőzése érdekében, és visszatartó intézkedéseket kér azokkal a felekkel szemben, aki megszegik a biskeki tűzszüneti megállapodást;

20.

felszólítja Oroszországot, hogy tartsa be az általa aláírt megállapodásokat és tegyen maradéktalanul eleget a hatpontos tűzszüneti megállapodásban előírt kötelezettségeinek, és haladéktalanul vonja ki csapatait Abházia és Dél-Oszétia megszállt grúz területekről, a konfliktus előtti pozíciójukig, valamint biztosítsa az EU megfigyelő missziója (EUMM) akadálytalan belépését ezekre a területekre;

21.

felszólítja Oroszországot, hogy foglaljon el konstruktív álláspontot Transznisztria és az ott zajló konfliktussal kapcsolatos tárgyalások ügyében, Transznisztria esete annak a próbája, hogy az EU és Oroszország képesek-e kölcsönös támogató hozzáállás révén „rögzült konfliktusokat” megoldani, és ebben a tekintetben arra szólít fel, hogy kezdjék meg újra a hivatalos tárgyalásokat 5+2-es felállásban és törekedjenek a konfliktus mielőbbi megoldására (Meseberg-kezdeményezés);

22.

megállapítja, hogy Oroszországnak, mely vétójoggal rendelkezik az ENSZ BT-ben, eleget kell tennie kötelezettségeinek a nemzetközi válságokban, és maradéktalanul biztosítania kell, illetve tiszteletben kell tartania a vele szomszédos országok szuverenitását; ebben a tekintetben arra kéri Oroszországot, hogy ne gyakoroljon nyomást Ukrajnára annak érdekében, hogy csatlakozzon az Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán között létrejött egységes vámunióhoz;

23.

további átfogó párbeszédre szólítja fel az Orosz Föderációt és az Egyesült Államokat a biztonsági kérdésekkel, köztük a rakétavédelmi pajzs létesítésével kapcsolatban;

24.

arra szólítja fel az EU_Oroszország csúcstalálkozón részt vevő EU képviselőket, hogy a csúcstalálkozón vessék fel az ebben az állásfoglalásban említett valamennyi kérdést;

25.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.