A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG

MÓDOSÍTÁS

(2)   A munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

(2)   A munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek, továbbá az ipar által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

(3)   A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálásának és a projektek kiválasztásának kritériumait. Ezek a kritériumok: a kiválóság, a hatás és a végrehajtás. A munkaprogram ezeket a követelményeket részletesebben is meghatározhatja és kiegészítheti, továbbá súlyokat és küszöbértékeket állapíthat meg.

(3)   A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálásának és a projektek kiválasztásának kritériumait. Ezek a kritériumok: a kiválóság, a hatás és a végrehajtás. A munkaprogram ezeket a követelményeket részletesebben is meghatározhatja és kiegészítheti, továbbá egyértelműen indokolt súlyokat és küszöbértékeket állapíthat meg.

(2a)     A (2) bekezdésben említett bizottság összetételében ésszerű egyensúlyt kell biztosítani a nemek között, valamint a nukleáris területen kutatási és képzési tevékenységeket vállaló tagállamok között .

Az ITER megépülését lehetővé tevő K+F-tevékenységekre a fúziós társulások keretében, európai ipari vállalkozások részvételével kerül sor. E tevékenységek magukban foglalják a komponensek és a rendszerek kifejlesztését és tesztelését is.

Az ITER megépülését lehetővé tevő K+F-tevékenységekre a fúziós társulások keretében, európai ipari vállalkozások részvételével kerül sor. E tevékenységek magukban foglalják a komponensek és a megbízható rendszerek kifejlesztését, tesztelését, validálását és megbízhatóságának ellenőrzését is.

Az ITER Európában történő – az ITER-szervezet adta nemzetközi kereten belüli – megvalósításával bővülni fognak az új, jelentős európai dimenzióval rendelkező kutatási infrastruktúrák .

Az ITER Európában történő – az ITER-szervezet adta nemzetközi kereten belüli – megvalósítása bővíti majd az új, jelentős európai dimenzióval rendelkező kutatási infrastruktúrákat, továbbá az európai kiegészítő programmal összefüggésben az ITER kísérleteit támogató új kutatási infrastruktúra kialakítását eredményezi majd .

Az általános célkitűzés az atommaghasadásnak és az ionizáló sugárzás ipari és gyógyászati alkalmazásainak biztonságosabbá, illetőleg erőforrás- és költséghatékonyabbá tétele. Az atommaghasadást és a sugárvédelmet érintő közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. Fontos összefüggések vannak az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott hetedik uniós keretprogram keretében folytatott kutatással, különösen az energiaügy, az európai szabványok, az oktatás és a képzés, a környezetvédelem, az egészségügy, az anyagtudomány, az irányítás, a közös infrastruktúrák, valamint a biztonsági és védelmi kultúra területén. A nemzetközi együttműködés számos tevékenységi területen – és különösen a IV. Generációs Nemzetközi Fórumon jelenleg vizsgált fejlett nukleáris rendszerek esetében – a tevékenységek alapvető jellemzője lesz.

Az általános célkitűzés az atommaghasadásnak és az ionizáló sugárzás ipari és gyógyászati alkalmazásainak biztonságosabbá, illetőleg erőforrás- és költséghatékonyabbá tétele. Az atommaghasadást és a sugárvédelmet érintő közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. Fontos összefüggések vannak az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott hetedik uniós keretprogram keretében folytatott kutatással, különösen az energiaügy, az európai szabványok, az oktatás és a képzés, a környezetvédelem, az egészségügy, az anyagtudomány, az irányítás, a közös infrastruktúrák, valamint a biztonsági és védelmi kultúra területén, továbbá a Tanács által 2008 márciusában elfogadott stratégiai energiatechnológiai terv atommaghasadással kapcsolatos javaslataival . A nemzetközi együttműködés számos tevékenységi területen – és különösen a IV. Generációs Nemzetközi Fórumon jelenleg vizsgált fejlett nukleáris rendszerek esetében – a tevékenységek alapvető jellemzője lesz. Az Európában jelenleg működő atomerőművek jelenlegi generációjának átlagos tervezett élettartama 40 év, és mérlegelik élettartamuk esetleges további meghosszabbítását. A III. generációs és a jövőbeli biztonságos IV. generációs atomerőművek célja a 60 éves vagy hosszabb élettartam, minimalizálva egyúttal az avulás miatti üzemeltetési és karbantartási költségeket .

Egyértelmű szükség van a NAÜ-vel folytatott együttműködés fokozására a valamennyi nukleáris létesítményre és tevékenységre vonatkozó biztonsági előírások tekintetében. A tervezőknek, gyártóknak és üzemeltetőknek széles körben alkalmazniuk kell ezen előírásokat az energiatermelésben, az orvostudományban, az iparban, a kutatásban és az oktatásban .

Alkalmazásorientált kutatás révén tudományosan és műszakilag szilárdan megalapozni a kiégett fűtőelemek és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok geológiai formációkban történő elhelyezéséhez felhasznált technológiáknak és az eljárás biztonságos voltának demonstrálását, továbbá előmozdítani, hogy közös európai álláspont alakuljon ki a hulladékkezelés és -elhelyezés legfontosabb kérdéseit illetően.

Alkalmazásorientált kutatás révén tudományosan és műszakilag szilárdan megalapozni a kiégett fűtőelemek és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok – a polgári nukleáris erőművek leállításából, valamint az orvosi, ipari, mezőgazdasági, kutatási és oktatási tevékenységek terén használt radioizotópos alkalmazásokból származó, hosszú felezési idejű hulladékokat is beleértve – geológiai formációkban történő elhelyezéséhez felhasznált technológiáknak és az eljárás biztonságos voltának demonstrálását, továbbá előmozdítani, hogy közös európai álláspont alakuljon ki a hulladékkezelés és -elhelyezés legfontosabb kérdéseit illetően.

Geológiai hulladékelhelyezés: elhelyezési megoldások műszaki elemzése és demonstrációja, a befogadó kőzet adottságainak helyszíni vizsgálata (mind általános, mind helyszínspecifikus föld alatti kutatólaboratóriumokban), a lerakóhely környezetének megértése, folyamatok tanulmányozása a telephely közvetlen szomszédságában (hulladék formája, mesterséges gátak) és távolabbi környezetében (alapkőzet, bioszférába jutási útvonalak), megbízható viselkedés- és biztonságértékelési módszerek kidolgozása, továbbá a lakossági fogadtatáshoz kapcsolódó politikai és társadalmi kérdések vizsgálata.

Geológiai hulladékelhelyezés: elhelyezési megoldások műszaki elemzése és demonstrációja, a befogadó kőzet adottságainak helyszíni vizsgálata (mind általános, mind helyszínspecifikus föld alatti kutatólaboratóriumokban), a lerakóhely környezetének megértése, folyamatok tanulmányozása a telephely közvetlen szomszédságában (hulladék formája, mesterséges gátak) és távolabbi környezetében (alapkőzet, bioszférába jutási útvonalak), megbízható viselkedés- és biztonságértékelési módszerek kidolgozása, továbbá a lakossági fogadtatáshoz kapcsolódó politikai és társadalmi kérdések vizsgálata. A radioaktív anyagok előre nem látható események esetén történő hatékonyabb elszigetelésének biztosítása érdekében a szolgáltatást csökkentett működési módban fenntartó, megbízható rendszerek megvalósítására van szükség .

Nukleáris létesítmények biztonsága: a jelenlegi és a jövőbeli nukleáris létesítmények üzembiztonsága, azon belül különösen: erőművek élettartambecslése és irányítása, biztonságkultúra (az emberi és a szervezési hiba kockázatának minimálisra csökkentése), fejlett biztonságértékelési módszerek, numerikus szimulációs eszközök, műszerek és vezérlés, valamint a súlyos balesetek megelőzése és hatásainak enyhítése, a tudásmenedzsment optimalizálására és a szakértelem fenntartására irányuló kapcsolódó tevékenységekkel kiegészítve.

Nukleáris létesítmények biztonsága: a jelenlegi és a jövőbeli nukleáris létesítmények üzembiztonsága, figyelembe véve különösen a fukusimai baleset kutatási vonatkozású következményeit , azon belül különösen: erőművek élettartambecslése és irányítása, biztonságkultúra (az emberi és a szervezési hiba kockázatának minimálisra csökkentése), fejlett biztonságértékelési módszerek, numerikus szimulációs eszközök, műszerek és vezérlés, valamint a súlyos balesetek megelőzése és hatásainak enyhítése, a tudásmenedzsment optimalizálására és a szakértelem fenntartására irányuló kapcsolódó tevékenységekkel kiegészítve. A fukusimai baleset következtében elvégzendő kiegészítő munkálatoknak a következőket kell tartalmazniuk: fokozott földrengésbiztonság, a tervezési határértékeket meghaladó balesetek újbóli meghatározása, közös hiba-üzemmódok elemzése, a vészhelyzeti irányítás javítása, a forró fém/gőz reakciókból eredő hidrogénfelhalmozódás elkerülése, hidrogénrekombináció, a gáztúlnyomást elviselni képes szűrő/mosó rendszerek kialakítása .

Fejlett nukleáris rendszerek: a jelenlegi rendszerek és üzemanyagok hatékonyabbá tétele és a fejlett reaktorrendszerek tanulmányozása a bennük rejlő lehetőségek, a proliferációval szembeni ellenálló képességük és a hosszú távú fenntarthatóságuk felmérése érdekében, beleértve alapkutatási és horizontális kutatási tevékenységeket (például az anyagtudomány területén), továbbá az üzemanyagciklusnak, az innovatív üzemanyagoknak és a hulladékgazdálkodási szempontoknak – a particionálásra és a transzmutációra, valamint a meglévő reaktorok hasadóanyag-felhasználásának hatékonyabbá tételére is kiterjedő – tanulmányozását is.

Fejlett nukleáris rendszerek: a jelenlegi rendszerek és üzemanyagok hatékonyabbá tétele és a fejlett reaktorrendszerek tanulmányozása a bennük rejlő lehetőségek, a proliferációval szembeni ellenálló képességük és a hosszú távú fenntarthatóságuk felmérése érdekében, beleértve alapkutatási és horizontális kutatási tevékenységeket (például az anyagtudomány területén), továbbá az üzemanyagciklusnak, az innovatív üzemanyagoknak és a hulladékgazdálkodási szempontoknak – a particionálásra és a transzmutációra, valamint a meglévő reaktorok hasadóanyag-felhasználásának hatékonyabbá tételére is kiterjedő – tanulmányozását is. A fenti tevékenységeknek a belga elnökség által 2010 novemberében szervezett, az európai stratégiai energiatechnológiai tervről szóló konferencián indított európai fenntartható atomipari kezdeményezés (ESNII), és azon belül az ASTRID, ALLEGRO, ALFRED és MYRRHA kutatási demonstrációs rendszerek tervezésének támogatására kell irányulniuk .