30.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/113

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megelégedéssel fogadja az Európai Bizottság kezdeményezését, melynek célja, hogy megváltoztassa mind a támogatott projektek kiválasztási eljárását, mind a cselekvő ifjúság program kezelési folyamatát, mely módosítás lehetővé teszi majd az alapok gyorsabb elosztását a programtól támogatást kérők között.

1.2

Az EGSZB egyetért azzal a döntéssel, hogy eltérjenek az eredetileg tervezett eljárástól, mivel a döntés időtartamának meghosszabbítása, a projektek értékelési eljárásának hosszú időtartama, az adatoknak a programért felelős bizottság és a nemzeti ügynökségek általi ellenőrzése a legjobb esetben is késésekhez vezet, legrosszabb esetben pedig súlyos anyagi problémákhoz: a támogatást kérvényező szervek csődjéhez, vagy a rendelkezésre álló alapok fel nem használásához.

2.1

A 2007–2013-as időszakra tervezett és az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata által létrehozott Cselekvő ifjúság program európai uniós program a nem formális oktatás területén. Célcsoportjához azok a személyek tartoznak, akik számára a nem formális oktatás jelenti az egyetlen utat a személyes fejlődésre és a mai világban nélkülözhetetlen tudás és képességek megszerzésére.

2.2

A program fő célkitűzései az akadályok, az előítéletek és a fiatalok körében elterjedt sztereotípiák elleni küzdelem, mobilitásuk támogatása és dinamikus tanulási folyamatnak tekinthető polgári tevékenységeik támogatása. A program részt vesz azoknak a tevékenységeknek a társfinanszírozásában, amelyek célja a fiatalok segítése és személyiségük fejlesztése. A helyi közösségek érdekében végzett tevékenységeket támogatja és hozzájárul a tolerancia erősítéséhez. Arra ösztönzi az érintetteket, hogy különböző tevékenységeket végezzenek az egyesített Európa érdekében.

2.3

A Cselekvő ifjúság program működésével kapcsolatban végeredményben az Európai Bizottság viseli a felelősséget. Biztosítja a költségvetés kezelését, meghatározza a program prioritásait, célkitűzéseit és kritériumait. Ezenkívül irányítja és felügyeli a program megvalósításának teljes folyamatát, a tervek meghosszabbításának keretében megvalósított tevékenységeket, illetve a program európai szintű értékelését.

2.4

Az Európai Bizottság feladata ezenfelül a nemzeti ügynökségek – vagyis a programban résztvevő tagállamokban a fiatalok ügyeiért felelős hatóságok által megbízott és létrehozott irodák – tevékenységei ellenőrzésének és koordinációjának teljes körű biztosítása. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a nemzeti ügynökségekkel és ellenőrzi tevékenységeiket.

2.5

Az Európai Unió tagállamai, valamint a kezdeményezés által érintett más országok közösen vesznek részt a Cselekvő ifjúság program irányításában, különösen a programért felelős bizottságon keresztül, amelynek képviselőit ők nevezik ki. Az említett országok hatóságai nevezik ki a nemzeti ügynökségeket is, valamint biztosítják tevékenységük utókövetését, melynek során együttműködnek az Európai Bizottsággal.

2.6

A Cselekvő ifjúság program lényegében decentralizált módon kerül megvalósításra annak érdekében, hogy biztosítva legyen a minél szorosabb együttműködés a kedvezményezettekkel, valamint a különböző – az egyes országokban a fiatalok fejlődését biztosító – rendszerek és feltételek jellegzetességeihez való alkalmazkodás. A programban részt vevő valamennyi országban létrehoztak ügynökséget. A nemzeti szintű ügynökségek feladata a program nemzeti szintű népszerűsítése és megvalósítása, továbbá ők az összekötők az Európai Bizottság, a projektek nemzeti, regionális és helyi szintű szervezői, valamint a fiatalok között.

2.7

Azoknak a projekteknek a szervezői, akik támogatást szeretnének kapni, a nemzeti ügynökségek által megállapított és nyilvánosságra hozott feltételeknek megfelelően kérelmet kell, hogy benyújtsanak. Ennek keretében az Európai Bizottság a folyamat egy későbbi fázisában vállalja, hogy döntést hoz a támogatások odaítélésével kapcsolatos javaslatok kiválasztásával kapcsolatban. Ezek a program végrehajtásával kapcsolatos intézkedések intézményközi szinten külön eljárás alá tartoznak.

2.8

A Tanács az általa elfogadott aktusokban az általa meghatározott szabályok végrehajtási hatáskörét az Európai Bizottságra ruházza, és annak gyakorlását bizonyos eljárási modalitásokhoz – ún. komitológiai eljáráshoz – kötheti. Ez egy bizottsággal történő kötelező konzultációt jelenti az alapvető jogi aktusban meghatározott végrehajtási rendelkezésekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság a konzultáció időtartamára formáljogi szempontból rendelkezik a projekthez szükséges pénzeszközökkel. A projekteket értékelő bizottság a tagállamok képviselőiből áll, és elnökségét az Európai Bizottság biztosítja.

2.9

Különböző típusú komitológiai eljárások léteznek, és az Európai Bizottság végrehajtási hatásköreit meghatározó alapjogi aktus rendelkezhet a különböző eljárások alkalmazásával kapcsolatban a végrehajtási rendelkezések átültetésekor.

3.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megelégedéssel fogadja az Európai Bizottság kezdeményezését, melynek célja, hogy megváltoztassa mind a támogatott projektek kiválasztási eljárását, mind a program kezelési folyamatát. Az Európai Parlament beleszólási joga, amely az együttdöntési eljárásban elfogadott jogalkotási aktusok végrehajtására vonatkozik, és amely lehetővé teszi számára, hogy esetlegesen megkérdőjelezze az Európai Bizottság által tervezett intézkedéseket, megosztja a projektek iránti felelősséget, és biztonságot jelent az együttdöntés során.

3.2

Az Európai Parlament egy hónap határidővel rendelkezik a jogalkotási projektek felülvizsgálatára az Európai Bizottság formális határozata előtt, amelyet ez utóbbi a Tanács döntése alapján hoz meg.

3.3

A Cselekvő ifjúság 2007–2013 program keretében jelenleg alkalmazott kezelési eljárás minden határozatra érvényes, mind a jelentős összegű támogatások odaítélésére, mind a politikailag érzékeny projektek, illetve az egymillió eurót meghaladó támogatások esetében, mind pedig a kisebb méretű projekteknél.

3.4

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a kisebb méretű – egymillió eurót nem meghaladó – projektek esetében ne alkalmazzák a komitológiai eljárást. Az Európai Bizottság ennek fejében kötelezettséget vállal, hogy késedelem nélkül tájékoztatja a programért felelős bizottságot, valamint az Európai Parlamentet minden olyan kiválasztással kapcsolatos döntésről, amely nincs alárendelve a kezelési eljárásnak. Az EGSZB teljes mértékben támogatja a Tanács és az Európai Parlament fentebbi ajánlását.

3.5

Az EGSZB egyetért azzal a döntéssel, hogy ne alkalmazzák ezt az eljárást a kisebb kierjedésű projektek esetében, mivel a döntés idejének meghosszabbítása, a projektek értékelési eljárásának hosszú időtartama, az adatoknak a programért felelős bizottság és a nemzeti ügynökségek általi ellenőrzése a legjobb esetben is késésekhez vezetnek, legrosszabb esetben pedig súlyos anyagi problémákhoz: a támogatást kérvényező szervek csődjéhez, vagy a rendelkezésre álló alapok fel nem használásához.

3.6

A nemzeti ügynökségek által rendelkezésre bocsátott statisztikai adatok alapján az EGSZB megállapítja, hogy a támogatási kérelmek nagy része kis szervezetektől, szövetségektől, alapítványoktól származik, melyek esetében a teljes folyamat és az eredmény elérése akkora időbeli és pénzbeli befektetést igényel, hogy az hosszú távon a program iránti érdeklődés csökkenéséhez vezethet. A program keretében elvégzett eljárások során felmerülő adminisztratív költségek negatív hatással lehetnek annak jövőbeli költségvetésére.

3.7

Az EGSZB elfogadja az Európai Bizottság érvelését, amely a konzultációs folyamat pontos elemzését nyújtja ebben az összefüggésben. A projektek végrehajtása benyújtásukhoz képest általában igen rövid idő alatt megtörténik, így a minimálisan két-három hónapig tartó konzultációs folyamat veszélyeztetheti számos projekt megvalósulását, ami negatív hatással van a program egészére.

3.8

Az EGSZB szintén megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a programmal foglalkozó bizottság elfogadta belső szabályzatának a konzultációs határidők csökkentésével kapcsolatos módosítását a konzultációs folyamattal összefüggő kiválasztási határozatok esetében. A bizottság ezután igénybe veheti az ötnapos írásbeli eljárást annak érdekében, hogy véleményt alkosson az eléterjesztett kiválasztási határozatokkal kapcsolatban. Az Európai Parlament is hozott egy ideiglenes megállapodást, amely a határidőt egy hónapról öt napra csökkentve lerövidítette a beleszólási jogot a múlt nyári időszakban. Ezek a változtatások lehetővé teszik az Európai Bizottság számára a megvalósítandó projektek kiválasztási folyamatának meggyorsítását – még ha ezeket ideiglenes megoldásnak is tekintik.

3.9

Az előzőekben ismertetett érvek fényében a jelenlegi konzultációs folyamatot meg kellene szüntetni az Európai Bizottságnak az EGSZB által a fentiekben idézett nyilatkozata alapján, és a program bizottsága és az Európai Parlament általi azonnali jelentéssel kellene felváltani, amely tartalmazza az Európai Bizottság által jóváhagyott kiválasztási határozatokat.