This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52006AE1351
Opinion of the European Economic and Social Committee on the Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the term of protection of copyright and certain related rights (codified version) COM(2006) 219 final — 2006/0071 (COD)
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (kodifikált szöveg) COM(2006) 219 final – 2006/0071 (COD)
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (kodifikált szöveg) COM(2006) 219 final – 2006/0071 (COD)
HL C 324., 2006.12.30, p. 8–9
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
30.12.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 324/8 |
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (kodifikált szöveg)”
COM(2006) 219 final – 2006/0071 (COD)
(2006/C 324/03)
2006. június 6-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a fenti tárgyban.
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció véleményét 2006. szeptember 20-án elfogadta. (Előadó: Daniel Retureau.)
Az EGSZB mandátumának megújítására való tekintettel a Közgyűlés úgy határozott, hogy e véleményről az októberi plenáris ülésen foglal állást, és – az Eljárási Szabályzat 20. cikkének megfelelően – Daniel Retureau-t főelőadónak jelölte ki.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. október 26-án tartott 430. plenáris ülésén 104 szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Az Európai Bizottság javaslatai
1.1 |
Kodifikációról van szó, a kodifikált szövegek – a néhány formai kiigazítás ellenére – nem módosítják a kodifikáció időpontjában alkalmazandó jogot, ami konszolidált jogként valósul meg. |
1.2 |
„A polgárok Európájának” összefüggésében a közösségi jog egyszerűsítése és egyértelműsége nagy jelentőséggel bír. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság kiemelték tehát a gyakran módosított jogi aktusok kodifikációjának szükségességét, és intézményközi megállapodásban egyeztek meg arról, hogy gyorsított eljárás lenne alkalmazható. A kodifikáció tárgyát képező jogi aktusokon semmilyen lényegi módosítás nem végezhető. |
2. Általános megjegyzések
2.1 |
Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság javaslatai pontosan megfelelnek a kodifikáció terén alkalmazandó gyorsított eljárás céljainak. |
2.2 |
Fel kell vetni mindazonáltal a szerzői jogokra és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályok stabilizációjának kérdését, a kodifikáció értelme ugyanis csupán akkor nyilvánvaló, amikor a vizsgált területre alkalmazandó jog már várhatóan nem változik mélységében. |
2.3 |
A szerzői jog védelmének időtartama, amely modernkori eredetekor, a XIX. században tíz év volt, napjainkban hetven évvel túlnyúlik a szerző halálának időpontján, és semmi nem utal arra, hogy jogosultaktól vagy szomszédos jogok birtokosaitól eredő, újabb nyomásra nem nőnek tovább a jövőben a védelmi időszakok. |
2.4 |
A helyzet jelenleg erősen kiegyensúlyozatlan a szerzők örököseinek (mintegy három nemzedéken át) és a szomszédos jogok birtokosainak a javára, és helyénvaló lenne felülvizsgálni a közönség – és maguk az alkotók – igényeihez képest aránytalanná vált védelmi időszakokat. Amennyiben ugyanis a WTO egy tagja, például az Egyesült Államok, az eredeti védelmi időszakot – amint az várható – kilencven évre vagy egy évszázadra növeli (lásd „Disney-módosítás”), mi történik majd Európában? Felül kell majd vizsgálnunk a szellemi tulajdonjog tárgyában kötött kereskedelmi egyezményeinket? |
2.5 |
Igen sok mű (irodalmi, filozófiai és egyéb) csupán egyszer jelenik meg, az eredeti nyelven, és nem kerül újabb kiadásra a szerző, sőt annak örökösei életében sem. Bár a maguk idejében nem váltak bestsellerré, számos közülük bír bizonyos értékkel, hamar hozzáférhetetlenné válnak azonban valamennyi lehetséges olvasó számára. A jogok határozatlan időre szóló meghosszabbítása valójában csak viszonylag kevés alkotó számára előnyös, a védelmi rendszer azonban – időtartamánál fogva – jóval nagyobb számban „iktat ki” műveket, amelyeket az olvasók, a diákok többé nem találnak majd meg, amint az első kiadás elfogyott. |
2.6 |
Fel kell vetni tehát a szerzői jogokra és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályok stabilizációjának kérdését, a kodifikáció értelme ugyanis csupán akkor nyilvánvaló, amikor a vizsgált területre alkalmazandó jog várhatóan már nem változik mélységében. |
2.7 |
Márpedig – a digitalizáció korában – alaposan el kellene gondolkodnunk a művek terjesztése, valamint a közönségnek az egyetemes kultúrához és alkotásokhoz való hozzáférési joga kapcsán. Az EGSZB nem látja tehát még elérkezettnek az időt a kodifikációra, és előnyben részesítette volna egyszerűen az egységes keretbe foglalást, továbbá a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó védelem feltételeinek és időtartamának felülvizsgálatát, amelyek meg kell, hogy feleljenek a lisszaboni stratégiának. |
3. Részletes megjegyzések
3.1 |
Az EGSZB ezenkívül szeretné, ha a közösségi jogban megjelenne az olyan licencek megfelelő elismerése és védelme, mint például az LGPL („lesser general public licence”) a műszaki dokumentációkra, vagy pedig a „Creative Commons” a könyvekre és a művészeti alkotásokra vonatkozóan. Az ilyen licencek nagy szabadságot nyújtanak a felhasználóknak. A GPL („general public licence”) például igen sok, a szerverekhez használt informatikai programra (internetes útvonalválasztók, közigazgatási ill. vállalati alkalmazások) vonatkozik. |
3.2 |
Ezek a tágabb körű felhasználást lehetővé tevő licencek elősegítik a művek felhasználók és célközönség általi terjesztését és birtokba vételét, és teljesen megfelelnek az ismeretek és technológiák gyors terjesztésére irányuló célkitűzéseknek, amelyek a lisszaboni stratégia jellemzői. |
3.3 |
Az EGSZB arra kéri tehát az Európai Bizottságot, hogy kezdje újra az elmélkedést, amely – úgy tűnik – erejét veszti a kodifikációval, továbbá hogy tervezzen kezdeményezéseket annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb kör számára elérhetővé váljanak a művek a szabad licencek elismerésével, valamint az információs társadalombeli birtokosok és felhasználók jogainak újbóli kiegyenlítésével. |
Brüsszel, 2006. október 26.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Dimitris DIMITRIADIS