(1)

Az 528/2012/EU rendelet I. melléklete olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek kedvezőbb környezeti, humán- vagy állategészségügyi profillal rendelkeznek. Az e hatóanyagokat tartalmazó termékek ezért egyszerűsített eljárás keretében engedélyezhetők. A nitrogén azzal a korlátozással szerepel az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében, hogy csak korlátozott mennyiségben, közvetlen felhasználásra kész tartályokban használható fel.

(2)

A Bizottság az 528/2012/EU rendelet 86. cikke alapján jóváhagyta a nitrogénnek a 18. terméktípusba (rovarölő szerek) tartozó biocid termékekben hatóanyagként való felhasználását (2). Több tagállamban is engedélyezettek olyan biocid termékek, amelyek nitrogént tartalmaznak a jóváhagyott formában, és gázpalackokban vannak kiszerelve (3).

(3)

A nitrogén in situ a környezeti levegőből is előállítható. Az in situ előállított nitrogén felhasználása jelenleg nem engedélyezett az Unióban, és nem szerepel sem az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékben, sem pedig a biocid termékekben található létező hatóanyagoknak az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékletében foglalt jegyzékében (4).

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdésével összhangban Hollandia 2020. július 9-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjától való eltérés iránt, amelyben azt kérte, hogy a kulturális örökség védelme érdekében tegyék lehetővé számára a környezeti levegőből in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek engedélyezését (a továbbiakban: kérelem).

(5)

A rovaroktól a mikroorganizmusokig a károsító szervezetek széles köre károsíthatja a kulturális örökséget. E szervezetek jelenléte nemcsak maguknak a kulturális javaknak a pusztulásához vezethet, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az említett károsító szervezetek a közelben lévő más tárgyakra is átterjednek. Megfelelő kezelés nélkül a tárgyak helyrehozhatatlanul károsodhatnak, ami súlyosan veszélyezteti a kulturális örökséget.

(6)

Az in situ előállított nitrogént arra használják, hogy a kulturális örökség részét képező tárgyakon található károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló állandó vagy ideiglenes zárt kezelősátrakban vagy -kamrákban nagyon alacsony oxigénkoncentrációjú ellenőrzött légkört (anoxia) hozzanak létre. A nitrogént kiválasztják a környezeti levegőből, és beszivattyúzzák a kezelősátorba vagy -kamrába, ahol a légkör nitrogéntartalmát megközelítőleg 99 %-ra emelik, következésképpen az oxigén szinte teljesen elfogy. A kezelési területre szivattyúzott nitrogén nedvességtartalmát a kezelendő tárgynak megfelelő igények szerint határozzák meg. A kezelősátorban vagy -kamrában létrehozott feltételek között a károsító szervezetek nem tudnak életben maradni.

(7)

A Hollandia által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy az in situ előállított nitrogén használata az egyetlen olyan hatékony technika a károsító szervezetek elleni védekezésre, amely a kulturális intézményekben őrzött összes anyagtípus és anyagkombináció esetében felhasználható ezek károsítása nélkül, és a kulturális örökséget megtámadó károsítók valamennyi fejlődési szakaszában hatékonyan alkalmazható.

(8)

Amint az a kérelemben szerepel, Hollandiában a kulturális örökséget ápoló intézmények több mint 25 éve integrált növényvédelmi stratégiákat hajtanak végre, amelyek a korábban alkalmazott erősen mérgező anyagok használatáról egyre inkább az alacsony toxicitású megközelítésekre térnek át.

(9)

Az EN 16790:2016 számú, „A kulturális örökség megőrzése. Integrált kártevő-mentesítés (IPM) a kulturális örökség védelme érdekében” című szabvány jegyzékében szerepel az anoxia, illetve a módosított vagy ellenőrzött légkör módszere, és e szabvány a nitrogént mint az anoxia előidézésére leginkább használt anyagot írja le.

(10)

A károsító szervezetek elleni védekezésre más technikák is rendelkezésre állnak, mint például a (magas vagy alacsony hőmérsékleten végzett) hősokkolási technikák és a gamma-besugárzás. Emellett más hatóanyagokat tartalmazó biocid termékek is felhasználhatók erre a célra. Hollandia szerint azonban e technikák mindegyike korlátozottan alkalmazható, mivel bizonyos anyagok károsodhatnak a velük való kezelés során.

(11)

A kérelemben szereplő információk szerint a hősokkolási eljárások (fagyasztás vagy hőkezelés) több anyagra is nem kívánt hatást gyakorolnak. Az alacsony hőmérsékletű kezelések nem alkalmasak a többrétegű vagy anizotróp anyagokból készült tárgyak esetében az anyagok eltérő hőtágulási együtthatója vagy különböző irányú fekvése miatt, mert feszültséghez vagy leváláshoz vezet (pl. festmények, furnérozott vagy intarziás bútorok vagy hangszerek esetében), továbbá nem alkalmas olajat, zsírt vagy viaszt tartalmazó tárgyak esetében sem, mert ezek kicsapódhatnak és kristályosodhatnak fehér mintákat képezve a tárgyak felületén.

(12)

A magas hőmérsékletű kezelések hatására kioldódhatnak a gyanták, színváltozás mehet végbe a faanyagban, a lakk meglágyulhat és módosulhat az anyagokban lévő nedvesség eloszlása. Az ilyen kezelések nem alkalmazhatók a többrétegű vagy anizotróp anyagokból (pl. festmények, furnérozott vagy intarziás bútorok, hangszerek), a bőrből lévő, hő hatására lágyuló, deformálódó vagy olvadó anyagokból (pl. festékek, lakkok, műanyagot tartalmazó kompozit tárgyak, viaszok, gyanták, egyes enyvek) készült tárgyakra, természettörténeti jelentőségű tárgyakra, valamint az olyan tárgyakra, amelyeket korábban bizonyos hatóanyagokat (pl. diklórdifeniltriklóretánt vagy lindánt) tartalmazó biocid termékekkel kezeltek, mert hő hatására a maradékanyagok elpárolognak.

(13)

Amint az a kérelemben is szerepel, a kulturális intézmények ritkán alkalmaznak más hatóanyagokat azok veszélyessége miatt. Az ilyen anyagokkal történő kezelést követően a kezelt tárgyakon lévő maradékanyagok fokozatosan kijuthatnak a környezetbe, ami kockázatot jelent az emberi egészségre. Ezenkívül ezek az anyagok reakcióba léphetnek a kulturális örökség részét képező tárgyak anyagaival, ami elfogadhatatlan változásokat, mint például elszíneződést vagy foltképződést okozhat.

(14)

A kérelem szerint a gamma-sugárzás hatására nem kívánt reakciók léphetnek fel és alkalmazása a cellulóztartalmú anyagok, mint pl. a papír, a fehérjetartalmú anyagok, úgymint a bőr és a szintetikus polimerek, pl. a műanyagok fokozott lebomlását idézheti elő. Ráadásul az ilyen kezeléshez speciális kezelőlétesítményekbe kell szállítani a tárgyakat, illetve gyűjteményeket.

(15)

A kérelemben szereplő információk szerint a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem megfelelő alternatíva a kulturális intézmények számára, mivel gyakorlati hátrányokkal jár. Mivel gázpalackokba csak korlátozott mennyiség tölthető, ilyen eljárásnál gyakori szállításra és külön raktárra van szükség. A palackozott nitrogénnel való kezelés emellett magas költségekkel járna a kulturális intézmények számára.

(16)

A kérelem kitér arra, hogy az elmúlt évtizedekben számos kulturális intézmény ruházott be kezelőkamrák építésébe és nitrogéngenerátorok beszerzésébe. Sokoldalúsága és az összes anyagtípus kezelésére való alkalmassága miatt az in situ előállított nitrogénnel előidézett anoxiát rendkívül széles körben alkalmazzák a kulturális örökség megőrzésére.

(17)

Annak előírása a kulturális intézmények számára, hogy többféle eljárást használjanak a károsító szervezetek elleni védekezésre – amelyek mindegyike csak meghatározott anyagok és tárgyak esetében alkalmazható –, ahelyett hogy egy már használatos, és az összes anyag esetében megfelelő eljárást alkalmaznának, további költségekkel járna az említett intézmények számára, és még körülményesebbé tenné e felhasználók számára annak a célnak az elérését, hogy az integrált kártevő-mentesítés keretében felhagyjanak a veszélyesebb hatóanyagok használatával. Ezenkívül az in situ előállított nitrogénnel előidézett anoxia céljából beszerzett kezelőhelyiségekről és berendezésekről való lemondás a korábbi beruházások elvesztését jelentené.

(18)

2019-ben a biocid termékekért felelős illetékes hatóságok bizottsági szakértői csoportjának több ülésén (5) is eszmecsere folyt az in situ előállított nitrogénre vonatkozóan az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetséges eltéréssel kapcsolatban.

(19)

Emellett az in situ előállított nitrogénből álló termékekre vonatkozó eltérés iránti, Ausztria által előterjesztett első hasonló kérelem benyújtását követően az Európai Vegyianyag-ügynökség a Bizottság felkérésére nyilvános konzultációt folytatott az említett kérelemről, lehetővé téve valamennyi érdekelt fél számára véleményének kifejtését. A beérkezett 1487 észrevétel túlnyomó többsége támogatta az eltérést. Számos válaszadó kitért a rendelkezésre álló alternatív technikák hátrányaira: a hőkezelés károsíthat bizonyos anyagokat; más hatóanyagok használata olyan mérgező maradékanyagokat hagy a műtárgyakon, amelyek azután fokozatosan felszabadulva kijutnak a környezetbe; a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem teszi lehetővé a relatív páratartalom szabályozását a kezelt területen, amire pedig szükség van bizonyos anyagok kezelése esetén.

(20)

A múzeumokat és kulturális örökségi helyszíneket képviselő két nemzetközi intézmény – a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, valamint a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – kifejezte azt a szándékát, hogy kérelmet kíván benyújtani az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletbe való felvételére vonatkozóan, ami lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés nélkül engedélyezzék az in situ előállított nitrogénből álló termékeket. Ugyanakkor egy ilyen kérelem értékelésének elvégzése, a hatóanyagnak az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvétele és a termékengedély megszerzése időbe telik.

(21)

A kérelemből kiderül, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák Hollandiában, mivel a jelenleg rendelkezésre álló alternatív technikák mindegyikének vannak hátrányai vagy azért, mert nem alkalmas az összes anyag kezelésére, vagy pedig gyakorlati okok miatt.

(22)

Mindezen érvek alapján helyénvaló azt a következtetést levonni, hogy az in situ előállított nitrogén Hollandiában elengedhetetlen a kulturális örökség védelméhez, és nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Hollandia számára tehát lehetővé kell tenni, hogy a kulturális örökség védelme érdekében engedélyezhesse az in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek forgalomba hozatalát és felhasználását.

(23)

Az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő lehetséges felvétele, valamint azt követően az in situ előállított nitrogénből álló termékeknek a tagállamok általi engedélyezése időbe telik. Ezért helyénvaló eltérést engedélyezni egy olyan időtartamra, amely lehetővé teszi az alapul szolgáló eljárások befejezését,