3.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/4

(1)

Egy, az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (a továbbiakban: panaszos vagy EBMA) által 2017. szeptember 8-án az elektromos kerékpárok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) („a dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítés”) útján 2017. október 20-án bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást („dömpingellenes eljárás”) indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó elektromos kerékpárok Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(2)

Egy, a panaszos által 2017. november 8-án az elektromos kerékpárok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében benyújtott panasz nyomán a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés  (4) („a szubvencióellenes eljárás megindításáról szóló értesítés”) útján 2017. december 21-én bejelentette, hogy szubvencióellenes eljárást („szubvencióellenes eljárás”) indít a Kínából származó elektromos kerékpárok Unióba érkező behozatalával kapcsolatban.

(3)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék mindkét eljárás esetében: a Kínából származó, jelenleg a 8711 60 10 és ex 8711 60 90 KN-kódok (TARIC-kód: 8711609010) alá tartozó kerékpárok pedálhajtással, elektromos segédmotorral felszerelve (a továbbiakban: érintett termék). A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(4)

A panaszos panaszában jelezte, hogy nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését szándékozik kérelmezni. A panaszos 2018. január 31-én nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket nyújtott be a dömpingellenes alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikke (5) bekezdésének megfelelően. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket – az alaprendeletekben meghatározott összes feltétel teljesülése esetén – később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(5)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket – az alaprendeletekben meghatározott összes feltétel teljesülése esetén – később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(6)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vételt az indokolja, hogy az érintett termék dömping és támogatás tárgyát képezi. Emellett az alacsony árú behozatal ütemének gyorsulása azáltal, hogy lehetővé teszi a 2018. évi értékesítési időszakot megelőző készletfelhalmozást, jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, és rontani fogja a lehetséges végleges vámok javító hatását.

(7)

A Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével és a szubvencióellenes alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban megvizsgálta a kérelmet.

(8)

A Bizottság a kérelem dömpinget érintő részét illetően megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(9)

A Bizottság a kérelem szubvenciót érintő részét illetően megvizsgálta, hogy a kérdéses támogatott termék vonatkozásában fennállnak-e olyan kritikus körülmények, amelyek között a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő termék viszonylag rövid időn belüli nagy volumenű behozatala nehezen helyreállítható kárt okoz, és hogy e kár megismétlődésének megakadályozásához szükséges-e visszamenőleges hatállyal kiegyenlítő vámokat alkalmazni a szóban forgó behozatalra.

(10)

A dömpinget illetően a Bizottságnak ebben a szakaszban elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala dömpingelt behozatal. A panaszos bizonyítékokkal szolgált mindenekelőtt a belföldi árakon alapuló és a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján kiválasztott Svájchoz tartozó rendes értékről.

(11)

A dömping bizonyítása az így megállapított rendes érték és az érintett terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Összességében és az állítólag 193 %-tól 430 %-ig terjedő dömpingkülönbözeteket is figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(12)

Ezeket az információkat az érintett eljárás megindításáról 2017. október 20-án közzétett értesítés tartalmazta.

(13)

A Giant nevű exportáló gyártó egy vele kapcsolatban álló importőrrel együtt azt állította, hogy a dömpingellenes vizsgálat megindítása nem jelent elegendő alapot annak megállapításához, hogy az érintett feleknek tudomásuk volt a dömpingről.

(14)

Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Emellett az importőröknek – mint a vizsgálatban érdekelt feleknek – hozzáférésük van a panasz nem bizalmas változatához. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök legkésőbb a közzétételkor tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping vélt fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról.

(15)

Ugyanez az érdekelt fél azt állította, hogy az importőröktől nem várható el, hogy tisztában legyenek a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének alkalmazásával, és még ennél is kevésbé tudják megbecsülni azt a rendes értéket, amelyhez az Unió esetében alkalmazott kínai exportárakat viszonyítani kellene.

(16)

A Bizottság megjegyezte, hogy a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének alkalmazásáról említést tett a panasz, és arra az eljárás megindításáról szóló értesítés is hivatkozott.

(17)

A panasz emellett elegendő bizonyítékot tartalmazott a vélt kárra vonatkozóan, melyek szerint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése nagymértékben, a 2014. évi 42,5 %-ról 28,6 %-ra csökkent a panaszhoz alapul vett időszakra, a jövedelmezőség 2014 és a panaszhoz alapul vett időszak között a forgalom 3,4 %-áról 2,1 %-nak megfelelő, nyomott szintre esett vissza, és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások értéke 153 % és 206 % között volt.

(18)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kérelem dömpinget illető részét tekintve a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének első feltétele teljesül.

(19)

Az Eurostat-adatok nem teszik lehetővé annak teljeskörű elemzését, hogy hogyan alakult az elektromos kerékpárok Unióba irányuló behozatala. Ugyanis míg a vizsgálati időszak kezdetének 2016 októbere van megadva, az elektromos kerékpárok behozatalának körülbelül 99 %-a 2017 januárjáig egy olyan KN-kód alá lett besorolva, amely alá más termékek tartoznak.

(20)

Ezzel összefüggésben a panaszos részletes, a kínai vámhatóságoknak a 2014. januártól 2018. februárig tartó időszakra vonatkozó exportadatain alapuló számadatokkal szolgált. Az érdekelt felek beadványai és a statisztikák összevetése alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a Kínából induló kivitel és az Unióba érkező behozatal között két hónap időbeli eltérés van.

(21)

Elemzésében a Bizottság ezért úgy vette, hogy a kínai vámhatóságok exportadatai elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgáltak arról, hogy a behozatal a szállítás miatt két hónapos késéssel érkezik az Unióba. A behozatal vizsgálati időszak (azaz a 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszak) alatti mértékének meghatározásához a Bizottság így a 2016. augusztus és 2017. július közötti kínai exportadatokat vette alapul.

(22)

A Kínából az Unióba irányuló kivitel volumene 82 %-kal nőtt a 2017. novembertől 2018. februárig tartó időszakban a 2016. novembertől 2017. februárig tartó időszakhoz képest. Ezenkívül a Kínából az Unióba irányuló kivitel átlagos havi volumene a 2017. novembertől 2018. februárig tartó időszakban 64 %-kal volt nagyobb a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező behozatal átlagos havi volumenénél. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a számadatok bizonyítékkal szolgáltak a behozatal jelentős mértékű növekedésére.

(23)

Néhány független importőr és a Giant azt állította, hogy a panaszos által a nyilvántartásba vétel iránti kérelmének alátámasztásához alapul vett nyers kínai exportadatokat a forrás és a benyújtott adatok megbízhatóságának biztosítására nyilvánossá kell tenni a nem bizalmas jellegű aktában. Az importőrök állítása szerint a használt kódokról nem tettek említést, és azok alá más termékek is tartozhatnak.

(24)

A panaszos a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a kérelmének alátámasztásához alapul vett részletes statisztikákat. Ezeknek az adatoknak a nyilvánossá tétele szerzői jogokat sértene. A panaszos ugyanakkor a kérelem nem bizalmas változatában rendelkezésre bocsátott havi és éves bontású összesített exportadatokat. A panaszos azt is jelezte, hogy a forrást a kínai vámhatóságok jelentették, említést tett az alapul vett kódokról, továbbá elmagyarázta, milyen módszertant alkalmazott az érintett terméktől eltérő termékek kizárására. Ennélfogva a forrás ismert és fizetés ellenében nyilvános volt. Ezenkívül az Eurostat nagyjából megerősítette ezeket az adatokat a rendelkezésre álló időszakra vonatkozóan. Egyetlen érdekelt fél sem javasolt alternatív adatokat vagy módszertant. E körülmények között és tekintettel az összesített adatok és a módszertan nem bizalmas jellegű aktában biztosított nyilvánosságának szintjére, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érdekelt félnek nincs szüksége a bemeneti adatokra a védelemhez való jogának gyakorlásához. Ezt az érvelést így el kellett utasítani.

(25)

Néhány független importőr emellett azzal érvelt, hogy a tervezés és szállítás közötti hosszú átfutási idő miatt nem volt lehetőség készletfelhalmozásra. Ezzel kapcsolatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egy adott elektromos kerékpár megtervezése és tényleges kiszállítása közötti átfutási idő nem jelenthetett akadályt egy már megtervezett elektromos kerékpár készletfelhalmozásában, különösen, ha figyelembe vesszük a panaszban a kínai szabad kapacitással kapcsolatban megadott információkat. Emellett a rendelkezésre álló statisztikai adatok alátámasztották azt az állítást, hogy a behozatal jelentős mértékben megnövekedett. Az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(26)

Néhány független importőr és a Giant nem értett egyet azzal, hogy a kínai export erősödése a behozatal jelentős mértékű további növekedését bizonyította volna, és azt állította, hogy a növekedés az elektromos kerékpárok értékesítésének szezonális jellegét tükrözte. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az éves alapú összehasonlítást nem befolyásolták szezonális hatások, és az a behozatali volumen terén 82 %-os növekedést mutatott az ügy megindítása óta. Az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(27)

A Giant cáfolta, hogy a behozatal növekedése jelentős mértékű lett volna, és azt állította, hogy az összhangban volt az elektromos kerékpárok uniós keresletének általános növekedésével. A Giant az Európai Kerékpár-ágazati Szövetség (CONEBI) kiadványaira hivatkozott, amelyek ezt a növekedést 22,2 %-ra becsülték 2015 és 2016 között, valamint a panaszos EBMA kiadványaira, amelyek becslései szerint annak mértéke 23 % volt 2016 és 2017 között. A Giant azt állította, hogy a behozatal növekedésére vonatkozó becslés megfelelő kezdőpontja 2017. október lenne. A Giant számításai szerint az Eurostat importadatai alapján az elektromos kerékpárok havi behozatala 8,7 %-kal nőtt 2017 októbere és 2018 januárja között.

(28)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Giant beadványa szerint a Kínából induló kivitel és az Unióba érkező behozatal közötti szállítási idő „legalább egy vagy két hónap”. Ennélfogva a 2017. októberi behozatal a Kínából 2017 augusztusában, azaz a vizsgálat megindítása előtt indított kivitelnek felelt meg. Ezenkívül a Kínából az Unióba irányuló kivitel átlagos havi volumene a 2017. augusztustól 2018. februárig tartó időszakban 36 %-kal volt nagyobb a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező behozatal átlagos havi volumenénél. Ez a növekedési ráta nem veszi figyelembe a vizsgálati időszak alatt már bekövetkezett nagyon jelentős behozatalnövekedést, és már így is jóval meghaladja az uniós piaci kereslet 2016-os és 2017-es növekedési rátáját.

(29)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kérelem dömpinget illető részét tekintve a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének második feltétele is teljesül.

(30)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező kínai behozatal folyamatos növekedése további kárt okozna.

(31)

A (19)–(29) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalának jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan.

(32)

Emellett bizonyított az érintett termék importárának csökkenő tendenciája is. A Kínából az Unióba érkező behozatal euróban megadott átlagára ugyanis 8 %-kal alacsonyabb volt a 2017. novembertől 2018. februárig tartó időszakban, mint a 2016. novembertől 2017. februárig tartó időszakban, és 7 %-kal alacsonyabb, mint a vizsgálati időszakban.

(33)

További körülmények azt mutatják, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedése valószínűsíthetően súlyosan rontaná az alkalmazandó vámok javító hatását. Ugyanis észszerűen feltételezhető, hogy az érintett termék behozatala tovább nőhet az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően, mivel – ha születnek ilyen intézkedések – azok bevezetésére legkésőbb július 20-ig kerülne sor, ami egybeesne az elektromos kerékpárok 2018. évi értékesítési időszakának végével.

(34)

A behozatalnak az ügy megindítása után bekövetkező további növekedése miatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények (így a kínai kapacitásfelesleg és a kínai exportáló gyártók árazási magatartásának) figyelembevételével – visszamenőleges hatályú alkalmazás hiányában valószínűsíthetően súlyosan romlana bármilyen végleges vám javító hatása.

(35)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kérelem dömpinget illető részét tekintve a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének harmadik feltétele is teljesül.

(36)

A támogatást illetően a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala támogatott behozatal. Az állítólagos támogatások többek között a következőket foglalják magukba: i. pénzeszközök vagy források közvetlen átadása, például támogatások, kedvezményes hitelek, állami tulajdonú és magánbankok általi célzott hitelek, valamint exporthitelek és -garanciák, illetve exportbiztosítás; ii. kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése, például társaságiadó-kedvezmények és -mentességek, behozatalivám-visszatérítések, forrásadó-kedvezmények, valamint héamentességek és -visszatérítések; továbbá iii. alapanyagok, földterület és energia kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő biztosítása. Ezek a bizonyítékok rendelkezésre álltak a panasz nem bizalmas változatában, illetőleg a bizonyítékok elegendő jellegéről készített feljegyzésben.

(37)

A kérelem szerint ezek a programok azért minősülnek támogatásnak, mert a kínai kormány vagy más regionális kormányok pénzügyi hozzájárulásával zajlanak (a közjogi szerveket is ideértve), és gazdasági előnyt biztosítanak az érintett termék exportáló gyártóinak. A kérelem szerint a szóban forgó támogatások az exportteljesítménytől és/vagy – az importárukkal szemben – a hazai áruk felhasználásától függnek, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyekre korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

(38)

Tehát az eljárás e szakaszában rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy az érintett termék kivitelét kiegyenlíthető támogatások segítik.

(39)

Továbbá a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az exportáló gyártóknak nyújtott támogatás jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. A panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelmekhez kapcsolódó későbbi beadványokban a behozatal volumenére vonatkozóan szolgáltatott adatok arról tanúskodnak, hogy a behozatal 2014 és a vizsgálati időszak között, valamint az elmúlt hónapokban mind abszolút értelemben, mind piaci részesedését tekintve erőteljesen növekedett. A rendelkezésre álló bizonyítékok konkrétan azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók több mint megháromszorozták az érintett termék Unióba exportált mennyiségét (219 ezer egységről 703 ezer egységre, azaz + 484 ezer egységgel), ami piaci részesedésük hirtelen megugrását eredményezte (19,2 %-ról 33 %-ra). Ezenfelül, miként az a (22) preambulumbekezdésben is szerepel, ugyanez a tendencia folytatódott 2017. november és 2018. február között. Összességében véve a bizonyítékok azt mutatják, hogy az elektromos kerékpárok Kínából érkező behozatalának erőteljes növekedése nagymértékben rontja az uniós gazdasági ágazat helyzetét, és többek között lenyomja a jövedelmezőségi szintet. A dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kártényezőkre vonatkozó bizonyítékokat a panaszokban és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos későbbi beadványokban található adatok képezik.

(40)

Emellett az eljárás e szakaszában a Bizottság azt is értékelte, hogy az elszenvedett kárt nehéz-e helyreállítani. Amint a kínai beszállítók integrálódnak az uniós gazdasági ágazat vevőinek ellátási láncába, előfordulhat, hogy az utóbbiak nem lesznek hajlandóak beszállítót váltani az uniós gyártók javára. Emellett az uniós gazdasági ágazat vevői valószínűsíthetően kevésbé lesznek hajlandóak elfogadni az uniós gazdasági ágazat magasabb árait, és ez abban a feltételezett esetben is így van, ha a Bizottság a jövőben visszamenőleges hatály nélkül kiegyenlítő intézkedéseket vezet be. A piaci részesedés tartós elvesztésének, illetve a bevételek tartós csökkenésének veszélye olyan kár, amelyet nehéz helyreállítani.

(41)

Végezetül a (39) preambulumbekezdésben ismertetett adatok és a (40) preambulumbekezdésben található megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kár megismétlődésének megakadályozásához szükség van arra, hogy a nyilvántartásbavételi kötelezettség elrendelésével előkészítse az intézkedések majdani esetleges visszamenőleges hatályú bevezetését.

(42)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalára vonatkozóan nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezessen be.

(43)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal a kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(44)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálatok ténymegállapításai alapján dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszamenőlegesen is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalra, a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalára vonatkozóan nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni.

(45)

A jövőbeli kötelezettségek a dömpingellenes és a szubvencióellenes vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(46)

A dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 193 % és 430 % közöttire, a kár megszüntetéséhez szükséges átlagos mérték pedig 189 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült értéke a kár megszüntetéséhez szükséges mérték panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 189 %-ában került meghatározásra.

(47)

A vizsgálat e szakaszában a támogatás összege nem becsülhető meg.A szubvencióellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében a kár megszüntetéséhez szükséges mérték 189 %-ra tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült értéke a kár megszüntetéséhez szükséges mértéknek a szubvencióellenes panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 189 %-ában került meghatározásra.

(48)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni,