(1)

Az (EU) 2017/2226 rendelet létrehozta a határregisztrációs rendszert (a továbbiakban: EES) olyan rendszerként, amely a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárok belépésének és kilépésének idejét és helyét elektronikusan rögzíti, és kiszámítja az engedélyezett tartózkodásuk időtartamát.

(2)

Az EES célja a külső határok igazgatásának javítása, az irreguláris bevándorlás megelőzése és a migrációs áramlások kezelésének elősegítése. Az EES különösen az olyan személyek azonosítását segíti elő, akik nem teljesítik vagy már nem teljesítik a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket. Emellett az EES hozzájárul a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához.

(3)

Az (EU) 2017/2226 rendelet megállapítja az EES-adatokhoz a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, nyomozása vagy felderítése céljából történő hozzáférés feltételeit. A tagállamoknak és az Europolnak az EES-adatokhoz történő hozzáférés iránti kérelmet kell benyújtaniuk a központi hozzáférési pontokon, vagyis a nemzeti jogszabályok által közhatalom gyakorlására felhatalmazott szerveken keresztül, amelyeknek képesnek kell lenniük arra, hogy eredményesen ellenőrizzék, hogy az EES-hez való hozzáférés kérelmezésének feltételei minden egyes esetben teljesültek-e. A központi hozzáférési pontoknak fel kell dolgozniuk az EES-adatokhoz megelőzés, nyomozás vagy felderítés céljából történő hozzáférés iránti kérelmeket, és továbbítaniuk kell az EES-adatokat a kérelmező operatív egységhez. Ezen adatkezelési műveletek lehetővé tétele érdekében minden tagállamnak össze kell kapcsolnia központi hozzáférési pontjait az egységes nemzeti interfésszel. Az Europol szintén köteles összekapcsolni az Europol központi hozzáférési pontját az EES-el, és felel ezért az összeköttetésért.

(4)

Az (EU) 2017/2226 rendelet szerint az EES fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség felel.

(5)

Az (EU) 2017/2226 rendelet előírja, hogy az EES fejlesztését megelőzően a Bizottság elfogadja az EES fejlesztéséhez és műszaki kivitelezéséhez szükséges intézkedéseket. E tekintetben az (EU) 2017/2226 rendelet 36. cikkének l) pontja kifejezetten említést tesz a központi hozzáférési pontoknak az EES-el való megfelelő összekapcsolását szolgáló technikai megoldásokra és az EES-hez történő bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó statisztikák előállítása céljából végzett tagállami adatgyűjtést szolgáló technikai megoldásra vonatkozó előírásokról.

(6)

Ezen intézkedések alapján a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségnek ezt követően pedig képesnek kell lennie arra, hogy meghatározza az EES fizikai felépítését– ideértve annak kommunikációs infrastruktúráját, valamint a rendszer műszaki előírásait – és fejlessze az EES-t.

(7)

Tehát ennek keretében kell elfogadni a tagállamok központi hozzáférési pontjainak az egységes nemzeti interfésszel való összekapcsolása, és az Europol központi hozzáférési pontjának az EES-el való összekapcsolására céljából alkalmazandó technikai megoldásokra vonatkozó előírásokat meghatározó intézkedéseket. Ugyancsak el kell fogadni az EES-hez történő bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozóan a tagállamok által előállítandó statisztikák létrehozása céljából történő adatgyűjtést megkönnyítő technikai megoldásra vonatkozó előírásokat.

(8)

Az EES végrehajtására kiválasztott műszaki megoldásnak figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy javítani kell a már meglévő és a jövőbeli uniós határigazgatási rendszerek integrációját, valamint az e rendszerek közötti interoperabilitást. Ezeknek a technikai megoldásoknak méretezhetőnek kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a további fejlődést annak érdekében, hogy szükség esetén képesek legyenek további funkciók integrálására, nagyobb számú művelet kezelésére és több adat tárolására.

(9)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vett részt az 2017/2226/EU irányelv elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel azonban az (EU) 2017/2226 rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően 2018. május 30-án bejelentette, hogy döntött az (EU) 2017/2226 rendeletnek a nemzeti jogában történő végrehajtásáról. Dánia ezért a nemzetközi jog alapján köteles e határozat végrehajtására.

(10)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(11)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(12)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(13)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(14)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(15)

Ciprus, Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében az EES működtetése a VIS-hez való passzív hozzáférést és a releváns tanácsi határozatoknak megfelelően, a schengeni vívmányok SIS-re vonatkozó valamennyi rendelkezéseinek hatálybaléptetését igényli. Ezek a feltételek csak azt követően teljesülhetnek, amint sikeresen lezárult az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzés. Ezért az EES-t kizárólag azok a tagállamok működtethetik, amelyek az EES működésének megkezdéséig teljesítették ezeket a feltételeket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a működés eredeti megkezdésekor az EES-t még nem működtetik, az összes szükséges feltétel teljesítését követően, az (EU) 2017/2226 rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően csatlakozniuk kell az EES-hez.

(16)

Az európai adatvédelmi biztos 2018. április 23-án nyilvánított véleményt.

(17)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az intelligens határellenőrzéssel foglalkozó bizottságvéleményével,