This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32017R2179
Commission Implementing Regulation (EU) 2017/2179 of 22 November 2017 imposing a definitive anti-dumping duty on imports of ceramic tiles originating in the People's Republic of China following an expiry review pursuant to Article 11(2) of Regulation (EU) 2016/1036 of the European Parliament and of the Council
A Bizottság (EU) 2017/2179 végrehajtási rendelete (2017. november 22.) a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
A Bizottság (EU) 2017/2179 végrehajtási rendelete (2017. november 22.) a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
C/2017/7717
HL L 307., 2017.11.23, pp. 25–56
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
No longer in force, Date of end of validity: 13/02/2024: This act has been changed. Current consolidated version:
10/10/2019
| Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
|---|---|---|---|---|---|
| Corrected by | 32017R2179R(01) | (IT) | |||
| Modified by | 32019R1687 | kiegészítés | melléklet I szöveg | 10/10/2019 |
|
2017.11.23. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 307/25 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2179 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. november 22.)
a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
A. ELJÁRÁS
1. Hatályban lévő intézkedések
|
(1) |
Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó kerámialapok behozatalára. |
|
(2) |
Az intézkedések értékvám formáját öltötték, és az együttműködő gyártók esetében 13,9 %-tól (3) 36,5 %-ig terjedő vámtételt határoztak meg. A nem jelentkező, illetve a vizsgálatban együtt nem működő vállalatok esetében 69,7 %-os országos szintű vámtétel került megállapításra. |
2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem
|
(3) |
A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a hatályban lévő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján (a továbbiakban: kérelem). |
|
(4) |
A kérelmet az Európai Kerámiaburkolólap-gyártók Szövetsége (European Ceramic Tile Manufacturers' Federation, a továbbiakban: kérelmező vagy CET) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a kerámialapok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. |
|
(5) |
A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. |
3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása
|
(6) |
Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság egy 2016. szeptember 13-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. |
4. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(7) |
A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
5. A vizsgálatban érintett felek
|
(8) |
A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság értesítette a kérelmezőket, más ismert uniós gyártókat, a Kínában működő exportáló gyártókat, az ismert importőröket, az ismert érintett felhasználókat és kereskedőket, az uniós gyártók és felhasználók képviseleti szervezeteit, valamint az exportáló országok képviselőit. |
|
(9) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. |
|
(10) |
A kérelmező által képviselt uniós gyártók ezzel a lehetőséggel élve – az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban – kérték nevük bizalmas kezelését, mert tartottak a vizsgálatban érintett vevőik vagy versenytársaik megtorló intézkedéseitől. A Bizottság a bizalmas adatkezelés iránti kéréseket egyedileg, azok érdeme alapján értékelte. Megállapította, hogy valóban vannak minden esetben arra utaló bizonyítékok, hogy jelentős a veszélye a megtorló intézkedéseknek, ezért elfogadta, hogy e vállalatok neve ne kerüljön közzétételre. |
|
(11) |
A Kínai Fém-, Ásványianyag- és Vegyianyag-importőrök és -exportőrök Kereskedelmi Kamarája (Chinese Chamber of Commerce of Metals, Minerals & Chemicals Importers & Exporters, a továbbiakban: CCCMC) meghallgatást kért. A meghallgatásra 2016. december 6-án került sor. |
|
(12) |
A meghallgatáson és későbbi beadványaiban a CCCMC teljeskörű hozzáférést kért a dömpingkülönbözetre, az árhatásokra, a kárkülönbözetre és a kármutatókra vonatkozó számításokhoz, valamint minden olyan más bizalmas információhoz, amelyen a számítások alapulnak. A CCCMC azzal érvelt, hogy a hozzáférést olyan ügyvédek számára kéri, akik szerepelnek egy európai ügyvédi kamara nyilvántartásában, és olyan szigorú kamarai szabályok hatálya alá tartoznak, amelyek értelmében a bizalmas információk ügyfeleikkel való megosztása szigorú fegyelmi intézkedéseket von maga után, ideértve a kamarából való kizárás és a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét is. Ezért a CCCMC álláspontja szerint a bizalmas dokumentumokhoz való hozzáférés megadásával a Bizottság nem szegné meg a bizalmas információk védelmével kapcsolatos kötelezettségét, miközben lehetővé tenné a védelemhez való jog eredményes gyakorlását. |
|
(13) |
Az alaprendelet 19. cikke szerint a Bizottság az információt szolgáltató fél kifejezett engedélye nélkül nem hozhatja nyilvánosságra azokat az általa kapott információkat, amelyek jellegüknél fogva bizalmasak. Az alaprendelet nem irányozza elő azt, hogy bármely más fél – ideértve a valamely európai ügyvédi kamara nyilvántartásában szereplő ügyvédeket is – hozzáférést kapjon. Továbbá a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kiderül, hogy a védelemhez való jog védelmét szükség esetén össze kell egyeztetni a bizalmas adatkezelés elvével, amelyet az alaprendelet 19. cikke kifejezetten kimond. (6) Ez az összeegyeztetés lehetővé teszi nem bizalmas jellegű összefoglalók átadását (például értéktartományok és/vagy relatív mennyiségek formájában) azokban az esetekben, amikor ez a tájékoztatás nem eredményezi az üzleti titok felfedését, ez a lehetőség azonban nem abszolút. Ennek megfelelően miközben a CCCMC számára hozzáférést lehetett volna biztosítani a kért információkhoz például értéktartományok és/vagy relatív mennyiségek formájában, a Bizottság az információk teljeskörű nyilvánosságra hozatalát nem ítélte összeegyeztethetőnek a bizalmas információk védelmére vonatkozó kötelezettségével. Hasonlóképpen, és mert az uniós jogalkotó ezt a kivételt nem szabályozta az alaprendeletben, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az a körülmény, hogy a valamely európai ügyvédi kamara nyilvántartásában szereplő ügyvédekre szigorú kamarai szabályok vonatkoznak és ezek az ügyvédek e szabályok megszegése esetén potenciálisan szankcionálhatók, nem teszi lehetővé a Bizottság szolgálatai számára, hogy az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések ellenére hozzáférést biztosítson a számukra. A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a bizalmas információkhoz nem biztosítható hozzáférés a valamely európai ügyvédi kamara nyilvántartásában szereplő ügyvédek számára. Mindemellett az érdekelt felek védelemhez való joga szempontjából további garanciát jelent ebben az összefüggésben az a lehetőség, hogy – megbízatásának (7) 15. cikke alapján – kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását, aki azonban nem kérdőjelezte meg a Bizottság titoktartással kapcsolatos álláspontját. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a tájékoztatók útján rendelkezésre bocsátott információk elegendőek a fél védelemhez való jogának biztosításához. |
5.1. Mintavétel
|
(14) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
5.2. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében
|
(15) |
A kérelmező által benyújtott adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a kínai kerámiaipar erősen széttagolt, az ágazatban 2014-ben 1 452 gyártó működött. Ezért tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő. |
|
(16) |
A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg őket, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk végül összesen 119 vállalathoz jutottak el Kínában. |
|
(17) |
Tizenkilenc Kínában működő gyártó vagy gyártói csoport nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Tekintettel azon gyártók számára, amelyek jelentkezhettek volna, ezt a Bizottság alacsony szintű együttműködésnek tekintette. Annak alapján, hogy az általuk szolgáltatott adatok szerint mekkora volumenben exportáltak termékeket az Unióba a felülvizsgálati időszakban és mekkora termelési kapacitással rendelkeznek, továbbá figyelembe véve azt a követelményt, hogy a mintában szereplő exportáló gyártókat a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg kell tudni vizsgálni, a Bizottság az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően előzetesen kiválasztott egy négy exportáló gyártói csoportból álló mintát. Az ideiglenes mintának az érdekelt felek számára történő nyilvánosságra hozatalát követően a legnagyobb termelési kapacitással rendelkező exportáló gyártói csoport elállt az együttműködéstől. Ezért a Bizottság módosította a javasolt mintát, és abba felvette a második legnagyobb termelési kapacitással rendelkező exportáló gyártót. A módosított mintának az érdekelt felek számára történő nyilvánosságra hozatalát követően nem érkezett észrevétel. Ennek megfelelően a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban megerősítette a mintavételre vonatkozó javaslatot. |
|
(18) |
A mintában szereplő négy exportáló gyártói csoport évi 55 millió m2-t gyártott az érintett termékből, ami körülbelül 34 %-át teszi ki az érintett termék együttműködő exportáló gyártói és exportáló gyártói csoportjai által az általuk szolgáltatott adatok szerint gyártott és az Unióba értékesített összmennyiségnek. Az Eurostat adatai szerint a mintában szereplő négy vállalatcsoport a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes kínai export mintegy 8 %-át tudhatta magáénak. |
5.3. Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(19) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a (20)–(21) preambulumbekezdésben ismertetett módszertan felhasználásával a legnagyobb reprezentatív értékesítési és termelési volumen alapján választotta ki, figyelembe véve a kerámialapok gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat földrajzi eloszlását és nagymértékű széttagoltságát is. |
|
(20) |
Az eredeti vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a kerámialapok gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat erősen széttagolt. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy ne a nagyvállalatok eredményei uralják a kárelemzést, és az együtt az uniós termelés legnagyobb hányadát adó kis- és közepes méretű vállalatok helyzete is megfelelően képviselve legyen, a Bizottság úgy döntött, hogy az éves termelés alapján három szegmenst különít el:
|
|
(21) |
A Bizottság vizsgálata során nem derült fény arra, hogy a kerámialapok piaca megváltozott volna, továbbra is fennáll a széttagoltság, és a piacot a kis méretű uniós gyártók, nem pedig olyan nagyobb gyártók uralják, amelyek képesek befolyásolni a piaci folyamatokat. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kerámialapokkal foglalkozó iparág nagymértékű széttagoltságát e hatályvesztési felülvizsgálat keretében is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően úgy döntött, hogy a minta kiválasztásához ugyanazt a módszertant követi, mint az eredeti vizsgálatban, és úgy ítélte meg, hogy mindegyik szegmensnek, tehát a kis-, a közepes méretű és a nagyvállalatoknak egyaránt képviseltetve kell lenniük a mintában. |
|
(22) |
Az ideiglenes minta kilenc uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók együttes termelése valamivel több mint 8,5 %-át tette ki a 2015. évi becsült uniós össztermelésnek. A mintában mindhárom szegmens jelen volt: két vállalat képviselte a nagy-, három a közepes méretű, négy pedig a kisvállalatok szegmensét. A mintában szereplő vállalatok Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban működnek. |
|
(23) |
Annak érdekében, hogy a minta minden olyan különböző helyzetet tükrözzön, amely az egyes tagállamokban előfordulhat, a Bizottság a minta összeállításakor a földrajzi eloszlást is figyelembe vette (lásd a (19) preambulumbekezdést). A minta ezért olyan tagállamokra terjedt ki, amelyek együttesen a termelés mintegy 90 %-át adják. Ennélfogva a Bizottság által alkalmazott módszertan biztosította, hogy a minta az uniós termelés egészére nézve reprezentatív legyen, tehát megfelelt az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. |
|
(24) |
A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető. |
|
(25) |
2016. október 28-án, 11 nappal a végleges minta bejelentése után a mintában szereplő uniós gyártók egyike, a lengyel gyártó arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködést tanúsítani a vizsgálatban. Annak érdekében, hogy ez ne legyen hatással a minta reprezentativitására, a Bizottság úgy döntött, hogy a szóban forgó vállalat helyett egy másik uniós gyártót vesz fel a mintába ugyanabból a piaci szegmensből, és tájékoztatta az összes érdekelt felet a minta összetételének megváltozásáról. Az új minta a teljes uniós termelés 7,7 %-át adta. Az új minta olyan tagállamokra terjedt ki, amelyek együttesen a termelés mintegy 80 %-át adják. A nem együttműködő vállalatnak egy ugyanahhoz a piaci szegmenshez tartozó másik vállalatra cserélése annak érdekében történt, hogy a végleges minta reprezentatív maradjon az uniós gazdasági ágazatra nézve, annak ellenére is, hogy az első vállalat váratlan visszalépése törvényszerűen csökkentette a teljes uniós termelés szempontjából vett reprezentativitást. |
5.4. Mintavétel a független importőrök körében
|
(26) |
A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes (több mint ezer) ismert importőrt és felhasználót az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlap kitöltésére. |
|
(27) |
A mintavételi űrlapot tizenegy vállalat töltötte ki. A Bizottság úgy döntött, hogy négy vállalatot választ ki közülük. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a független importőrök mintáját a behozatal volumene alapján, a földrajzi eloszlást is figyelembe véve választotta ki. A mintában szereplő importőrök Belgiumban, Dániában és Németországban működnek. A mintában szereplő független importőrök a Kínából érkező teljes behozatal mintegy 6,5 %-át tudhatták magukénak. |
|
(28) |
A mintában szereplő független importőrök egyike 2016. november 30-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni a vizsgálatban. A független importőrök végleges mintája ennek megfelelően három független importőrből állt. Ezek az importőrök a Kínából érkező teljes behozatalnak továbbra is mintegy 6 %-át képviselték. A végleges mintát ennek megfelelően a Bizottság reprezentatívnak tekintette. |
6. Kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(29) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket. |
|
(30) |
A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő négy kínai exportáló gyártónak, illetve gyártói csoportnak, a két analóg országbeli gyártónak, a mintában szereplő kilenc uniós gyártónak, valamint a mintavételi eljárás keretében jelentkező négy független importőrnek. A kérdőív elküldése után a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok egyike, valamint a mintában szereplő független importőrök egyike visszalépett az együttműködéstől (lásd a (17), illetve a (25) preambulumbekezdést). |
|
(31) |
A mintában szereplő három exportáló gyártói csoporttól, a két analóg országbeli gyártótól, a mintában szereplő kilenc uniós gyártótól, valamint a három független importőrtől hiánytalanul kitöltött kérdőív érkezett. |
|
(32) |
A Bizottság a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrzéseket:
|
7. Az érdekelt felek tájékoztatása
|
(33) |
A Bizottság 2017. augusztus 2-án minden érdekelt felet tájékoztatott a vizsgálat lényeges tényeiről és szempontjairól, és felkérte az érdekelt feleket, hogy 2017. szeptember 3-ig küldjék meg írásos észrevételeiket és/vagy a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatás iránti kérelmüket. |
|
(34) |
A tájékoztatást követően három kínai exportáló gyártó, a CCCMC, egy uniós importőr, valamint a kérelmező nyújtott be észrevételeket, és 2017. szeptember 22-én egy meghallgatásra is sor került a Bizottság szolgálatai és a CCCMC között. |
|
(35) |
A CCCMC 2017. augusztus 17-én és 2017. szeptember 6-án kelt leveleiben tájékoztatást kért a Bizottságtól a dömping- és a kárszámítás egyes olyan elemeivel kapcsolatban, amelyek túlmutatnak a nyilvános aktában rendelkezésre álló és a tájékoztatás keretében az érdekelt feleknek megküldött adatokon. A CCCMC kifejtette, hogy mivel a Bizottság ezeket az adatokat nem bocsátotta rendelkezésre, sem a CCCMC, sem a kínai exportáló gyártók nincsenek abban a helyzetben, hogy maradéktalanul gyakorolják védelemhez való jogukat. |
|
(36) |
A Bizottság a CCCMC által kért minden egyes információt egyedileg értékelt. A nem létező, az akta részét nem képező és a bizalmas adatok kivételével a Bizottság 2017. augusztus 25-én és 2017. szeptember 20-án minden információt megküldött a CCCMC-nek vagy közvetlenül a kínai exportáló gyártóknak, így például rendelkezésre bocsátotta az uniós gazdasági ágazat által gyártott terméktípusok jegyzékét, és részletes tájékoztatást adott az alákínálással kapcsolatos számításokban alkalmazott kiigazításokról. A nem létező, az akta részét nem képező és a bizalmasnak ítélt adatok esetében a Bizottság az információszolgáltatás megtagadását megfelelően megindokolta. A Bizottság például nem végzett sem átfogó összesített, sem termékkódonkénti (terméktípusonkénti) alákínálás-számítást (hanem csak exportáló gyártónkéntit). Ezért ez az információ nem képezte az akta részét. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a CCCMC enélkül is képes volt elegendő módon gyakorolni védelemhez való jogát. |
|
(37) |
A bizalmas információkat – például az uniós gazdasági ágazat termékkódonkénti árait és értékesítési volumeneit – illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 19. cikke értelmében ezeket az adatokat kötelessége védelemben részesíteni. Emellett a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ügy nyilvános, az érdekeltek – köztük a CCCMC – rendelkezésére bocsátott aktája minden olyan, a vizsgálatban felhasznált releváns információt tartalmazott, amely szükséges ahhoz, hogy az érdekeltek megfogalmazzák észrevételeiket. A bizalmasnak tartott adatokról a nyilvános akta tartalmas összefoglalókat tartalmazott. A nyilvános aktához minden érdekelt fél, köztük a CCCMC is rendelkezett hozzáféréssel és betekintési lehetőséggel. |
|
(38) |
Összességében tehát a Bizottság úgy ítélte meg, hogy minden félnek, köztük a CCCMC-nek is megadta a lehetőséget védelemhez való joguk maradéktalan gyakorlására. A Bizottság ezért ezt az észrevételt elutasította. |
B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
1. Az érintett termék
|
(39) |
Az érintett termék a jelenleg a 6907 HR-kód alá tartozó, következőképpen meghatározott termék: mázas és mázatlan kerámia út- és padlóburkoló lap, kályha- vagy falburkoló csempe; mázas és mázatlan kerámia mozaikkocka és hasonló áru, alátéten is (a továbbiakban: érintett termék). A megjelölt HR-kód 2017. január 1-jétől érvényes az eredeti vizsgálatban és a jelenlegi eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt 6907 10 00, 6907 90 20, 6907 90 80, 6908 10 00, 6908 90 11, 6908 90 20, 6908 90 31, 6908 90 51, 6908 90 91, 6908 90 93 és 6908 90 99 KN-kódok helyett. |
|
(40) |
A kerámialapokat elsősorban az építőiparban használják falak és padlók burkolására. |
2. A hasonló termék
|
(41) |
Az érintett termékről és a Kínában, illetve az analóg ország, az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) belföldi piacán gyártott és értékesített kerámialapokról, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített kerámialapokról a Bizottság megállapította, hogy alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőik, valamint felhasználási területeik azonosak. |
|
(42) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC részletesebb leírást kért a Bizottságtól az uniós gyártók és az analóg országbeli gyártók különböző termékkódokhoz tartozó terméktípusairól. A CCCMC azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat, az analóg ország gazdasági ágazata és a kínai exportáló gyártók által előállított terméktípusok között olyan különbségek lehetnek, amelyeket a termékkód nem ad vissza, és amelyeknek sem a kínai exportáló gyártók, sem a CCCMC nincsenek tudatában. A CCCMC ezt mind a dömping-, mind pedig a kárelemzés céljából végzett ár-összehasonlítás kapcsán felvetette, azzal érvelve, hogy ezen információk nélkül nincs abban a helyzetben, hogy indokolt esetben kiigazítást kérjen, tehát hogy maradéktalanul gyakorolja védelemhez való jogát (lásd a (81)–(83) és a (120)–(122) preambulumbekezdést). |
|
(43) |
A Bizottság 2017. szeptember 20-án kelt levelében tudatta a CCCMC-vel, hogy nem kíván részletesebb leírást adni az egy adott termékkódhoz tartozó különböző terméktípusokról, és nincs oka azt feltételezni, hogy az egyes termékkódokon belül léteznek különbségek. Ahogyan a (45) preambulumbekezdés is elmagyarázza, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyes termékkódok jellemzői kellően részletesen meg vannak határozva ahhoz, hogy az egyes terméktípusok közötti összes különbséget visszaadják. Továbbá a CCCMC nem hozott fel érveket amellett, hogy részletesebb leírásra vagy különbségtételre volna szükség. A Bizottság ezért ezt az észrevételt elutasította. |
|
(44) |
A CCCMC azt is felvetette, hogy mivel a kerámialapok kategóriája számos terméket tartalmaz, a Bizottságnak információkat kellett volna gyűjtenie a Kínából behozott terméktípusokról és az uniós gazdasági ágazat által gyártott terméktípusokról, és terméktípusonként, illetve terméktípus-csoportonként (szegmensenként) kellett volna elemzést végeznie. |
|
(45) |
Az érintett termék meghatározása és a különböző terméktípusok közötti különbségtétel céljából a Bizottság hét fizikai jellemzőt/tulajdonságot vett figyelembe, köztük a vízfelvételt, a kikészítés módját (mázas kontra mázatlan, egyszer égetett kontra kétszer égetett, színezett kontra színezetlen, vágott élű kontra natúr élű), a méretet és a minőségszabványt. Ezek a jellemzők, illetve tulajdonságok már az eredeti vizsgálatban is figyelembevételre kerültek. Egyetlen másik fél sem jelezte, hogy ezek alapján nem adható vissza a különböző terméktípusok közötti összes különbség, illetve hogy az Unióban és a Kínában gyártott azonos terméktípusok között különbség lenne. Továbbá a CCCMC sem szolgált információkkal arra vonatkozóan, hogy mely további tulajdonságok vagy jellemzők volnának szükségesek ebben a tekintetben. Ezért a Bizottság fenntartotta azt az álláspontját, hogy az egyes termékkódok jellemzői kellően részletesen meg vannak határozva ahhoz, hogy az egyes terméktípusok közötti összes különbséget visszaadják, és így tisztességes termék- és ár-összehasonlítást tegyenek lehetővé. |
|
(46) |
Emellett azzal a felvetéssel összefüggésben, hogy egyes terméktípusokból külön szegmenst kellene alkotni és azt külön kellene elemezni, a Bizottság a termékkódok által már visszaadott különbségeken túl nem talált más objektív alapot e szegmensekre bontás elvégzéséhez. A Bizottság arra is rámutatott, hogy az eredeti vizsgálatban a vizsgálatot végző hatóság nem tett különbséget termékcsoportok között. Továbbá a CCCMC nem támasztotta alá kérését konkrét javaslattal, más fél pedig nem vetette fel annak szükségességét vagy indokoltságát, hogy egyes terméktípusokat külön csoportban kellene kezelni. Másfelől a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termékkódonként végzett elemzés részletesebb, és ezért megfelelőbb, mint a több termékkódból képzett szegmenseken belüli együttes elemzés. A Bizottság ezért ezt az észrevételt elutasította. |
|
(47) |
Mindezekből következően a Bizottság a fentiekre való tekintettel, valamint az érintett termékkel és a hasonló termékkel kapcsolatos további észrevételek hiányában fenntartotta azt az álláspontját, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
1. Előzetes megjegyzések
|
(48) |
Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a kínai exportáló gyártók által folytatott dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna-e. |
|
(49) |
A mintavételi űrlapot tizenkilenc exportáló gyártó, illetve exportáló gyártói csoport válaszolta meg. A szolgáltatott adatok szerint a felülvizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártók mintegy 1,7 millió m2 kerámialapot exportáltak az Unióba, és ez az érintett termék Kínából érkező teljes, az adott időszakra az Eurostat által rögzített importvolumenének körülbelül 11 %-a volt. A szolgáltatott adatok szerint az együttműködő exportáló gyártók, illetve gyártói csoportok teljes termelési kapacitása mintegy 207 millió m2 volt, és ez a teljes becsült kínai termelési kapacitáson belül körülbelül 1,5 %-ot képviselt (a becsült termelési kapacitás 2015-ben 13,9 milliárd m2 volt). A kínai termelési kapacitásról részletesebb adatokat a 3. a) pont tartalmaz. |
|
(50) |
Ennek megfelelően a Bizottság a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét az e három vállalatcsoport által szolgáltatott adatok alapján értékelte. |
2. Dömping a felülvizsgálati időszak alatt
a) Analóg ország
|
(51) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság a rendes értéket a belföldi piacon fizetett vagy fizetendő árak vagy egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országhoz (a továbbiakban: analóg ország) tartozó számtanilag képzett érték alapján állapította meg. |
|
(52) |
A CCCMC vitatta a rendes érték analóg ország alapján történő megállapításának eljárását, arra hivatkozva, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza 2016. december 11-én hatályát vesztette. A CCCMC álláspontja szerint ezért a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket saját belföldi áraik és/vagy költségeik alapján kell kiszámítani. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC megismételte ezeket a felvetéseket. |
|
(53) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy valamennyi kínai exportáló gyártónak volt lehetősége az erre szolgáló igénylőlap segítségével piacgazdasági elbánást, és ezáltal egyedi dömpingkülönbözet meghatározását kérni. Egyetlen exportőr sem élt ezzel a lehetőséggel. Ezért a rendes érték meghatározása – az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban – egy analóg ország adatai alapján történt. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította. |
|
(54) |
Az eredeti vizsgálatban az USA szolgált analóg országként a Kínához tartozó rendes érték megállapításához. |
|
(55) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az USA-t tervezi analóg országként figyelembe venni, és egyúttal felkérte őket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés azt is megemlítette, hogy további piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók egyebek mellett még Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Indiában és Brazíliában lehetnek, és ezek is megvizsgálásra kerülnek. |
|
(56) |
Az eljárás megindítását követően a CCCMC aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az USA valóban megfelelő analóg ország-e. Úgy ítélte meg, hogy az USA nem megfelelő analóg ország, mert gazdasági fejlettségi foka eltér Kínáétól, és az USA padlóburkoló-piacán kevés kerámialap fogy. A CCCMC álláspontja szerint megfelelőbb lenne Brazíliát, Mexikót vagy Törökországot figyelembe venni analóg országként, mert ezek az országok gazdasági fejlettségüket tekintve hasonlóak Kínához, és belföldi felhasználásuk is hasonló. |
|
(57) |
Az USA-val kapcsolatban a CET előadta, hogy a belföldi piacon fokozott a verseny, és a kínai exporthoz nagyon hasonló, széles termékskála áll a vásárlók rendelkezésére. Emellett a CET azzal is érvelt, hogy az USA és Kína esetében hasonlóak a nyersanyagokhoz és az energiához való hozzájutás feltételei, és az USA belföldi piacán értékesített mennyiségek következtében az USA reprezentatív analóg ország lehet. |
|
(58) |
Ezen észrevételek nyomán a Bizottság felvette a kapcsolatot a fentiekben említett országok, valamint az Unióba a legnagyobb mennyiségben kerámialapokat exportáló országok képviseleteivel, és segítségüket kérte olyan, az országukban működő gyártók felkutatásában, amelyek felkérhetők az analóg országbeli gyártóként való együttműködésre. Emellett a Bizottság együttműködésre kérte fel az ismert analóg országbeli gyártókat és gyártói szervezeteket. |
|
(59) |
Tíz gyártó jelezte, hogy kész együttműködni a vizsgálatban. Közülük három az USA-ban, kettő Brazíliában, öt pedig Indiában működik. A Bizottság ezeknek a gyártóknak 2017. január 20-án megküldte az analóg országokra vonatkozó kérdőívet. Indiából egyetlen válasz sem érkezett. A brazíliai exportáló gyártók közül egyik nem válaszolt, a másik pedig elállt az együttműködéstől. Az USA esetében egy gyártó elállt az együttműködéstől, kettő pedig kitöltötte a kérdőívet. |
|
(60) |
A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az USA-ban nagy volumenben folyik termelés, és az ország belföldi piacán kellően éles a verseny. Az USA belföldi felhasználása körülbelül 254 millió m2 volt. Az országban legalább 28 gyártó működött. Emellett a felhasználás 68 %-át importból, éspedig elsősorban kínai importból fedezik (a behozatal teljes volumene 49 millió m2). A 8,5–10 %-os importvám mellett nincs más olyan előírás hatályban, amely korlátozza a behozatalt. Az USA gyártói hasonló gyártási folyamatot alkalmaznak, mint a mintában szereplő kínai exportáló gyártók. Az USA két együttműködő gyártója 2,0, illetve 2,9 millió m2 belföldi értékesítésről számolt be. |
|
(61) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC felvetette, hogy az USA semmiképpen sem megfelelő analóg ország, és hogy a Bizottság nem olyan országot vett figyelembe erre a célra, amelyben a hasonló termék ára az exportáló országban uralkodó körülményekhez a lehető leghasonlóbb körülmények között képződik. |
|
(62) |
Ezzel a felvetéssel kapcsolatban elsőként emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság kapcsolatba lépett Brazília, az Egyesült Arab Emírségek, India, Indonézia, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Szerbia, Thaiföld, Törökország, Tunézia, Ukrajna és az USA hivatalos képviseletével és/vagy gyártóival. Ahogyan azonban azt az (59) preambulumbekezdés jelzi, mindössze két gyártó tanúsított együttműködést. |
|
(63) |
A (60) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság azért tekintette az USA-t megfelelő analóg országnak, mert ott nagy volumenben folyik a termelés és a felhasználás, és az ország belföldi piacán kellően éles a verseny. A Bizottság ezért ezt a felvetést elutasította. |
|
(64) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az egyik importőr aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kiválasztott két USA-beli gyártó kapcsolatban áll uniós gyártókkal, és hogy Kína tekintetében a rendes érték megállapítása e két gyártó adatai alapján történt. Emiatt megkérdőjelezhető a szóban forgó gyártóktól beszerzett adatok objektivitása. |
|
(65) |
A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy még akkor is, ha az analóg országban működő gyártó kapcsolatban áll uniós gyártóval, egy ilyen jellegű kapcsolat nem érvényteleníti vagy befolyásolja a rendes érték meghatározását. (9) |
|
(66) |
A fentiekre figyelemmel és további észrevételek hiányában a Bizottság megállapította, hogy az USA az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő analóg ország. |
b) Rendes érték
|
(67) |
A rendes érték meghatározásának alapját az analóg országbeli két együttműködő gyártótól kapott információk képezték. |
|
(68) |
Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban a hasonló termék analóg országbeli együttműködő gyártói által független vevőknek megvalósított belföldi értékesítések összmennyisége reprezentatív volt-e. A Bizottság ennek érdekében a kérdéses vállalatok teljes értékesítési volumenét összevetette az érintett terméknek a mintában szereplő egyes kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált teljes volumenével. Ennek alapján megállapította, hogy a hasonló termék az USA belföldi piacán reprezentatív mennyiségben került értékesítésre. |
|
(69) |
Másodszor a Bizottság terméktípusonként összehasonlította a USA piacának értékesítési volumeneit a mintában szereplő egyes kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált volumenekkel. Ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy az USA-ban két közvetlenül összehasonlítható terméktípust nem értékesítettek reprezentatív mennyiségben. Ezért a Bizottság e két terméktípus rendes értékét számtanilag képezte a saját SGA-költségek, nyereség és a szokásos kereskedelmi forgalomban tapasztalt kiigazítások alapján. |
|
(70) |
A felek tájékoztatását követően a CCCMC felvetette, hogy nincs értelme összehasonlítani az analóg országbeli gyártók által a belföldi piacukon végzett értékesítések volumenét a kínai exportáló gyártók exportértékesítéseinek volumenével, mert ez a két mennyiség teljesen független egymástól. Ezért a Bizottság által elvégzett elemzés semmit sem mond arról, hogy az érintett terméktípusok esetében mennyire reprezentatívak az USA-beli belföldi értékesítések. |
|
(71) |
A piacgazdasággal rendelkező országokra vonatkozó dömpingszámítás analógiájára a Bizottság ellenőrizte, hogy a lebonyolított ügyletek az egyes terméktípusok szintjén elérik-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti elégséges mennyiséget. Mivel a két érintett terméktípus a kínai exportáló gyártók értékesítéseinek 0,70 %-át, illetve 0,09 %-át képviselte, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az USA-beli belföldi értékesítések nem reprezentatívak, ezért a rendes értéket számtanilag kell képezni. Emellett a Bizottság megállapította, hogy az alkalmazott módszertan nem befolyásolta a dömpingkülönbözet megállapítását. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította. |
|
(72) |
Ezt követően annak megállapítása érdekében, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el, a Bizottság valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek megvalósított nyereséges belföldi értékesítések részarányát a felülvizsgálati időszak alatt. |
|
(73) |
A rendes értéket a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatti – akár nyereséges, akár nem nyereséges – belföldi értékesítéseihez tartozó tényleges belföldi ár alapján kell meghatározni, amennyiben:
|
|
(74) |
Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt megvalósított összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga. |
|
(75) |
A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítéseihez tartozó tényleges belföldi árral egyezik meg, amennyiben:
|
|
(76) |
A belföldi értékesítések elemzése alapján a rendes érték meghatározása 10 terméktípus esetében a (74) preambulumbekezdés szerinti módszerrel, 7 terméktípus esetében pedig a (75) preambulumbekezdés szerinti módszerrel történt. |
|
(77) |
Az USA-beli együttműködő gyártók összesen tizenhét, a kínai együttműködő exportáló gyártók összesen tizenöt terméktípusról számoltak be. A kínai gyártók által kivitt és az USA-beli gyártók által értékesített terméktípusok egybevetésekor azonban kiderült, hogy mindössze két terméktípus esetében áll fenn közvetlen megfelelés. A közvetlenül egymásnak megfeleltethető terméktípusok e csekély száma azzal magyarázható, hogy a terméktípusok meghatározása meglehetősen összetett, hét tulajdonság és 672 lehetséges kombináció alapján történik (például, de nem kizárólag: porcelán kontra nem porcelán, hétfajta felületi kiképzés, egyszer/kétszer égetett mázas kontra mázatlan). Mivel a dömpingszámításban követelmény, hogy az exportértékesítések 100 %-a figyelembevételre kerüljön, az egyes terméktípusok egymásnak való megfeleltetése érdekében kiigazításokra volt szükség. |
|
(78) |
Először: a Bizottság úgy döntött, hogy az egymásnak megfeleltethető terméktípusok számának növelése érdekében további terméktípusok esetében is képez rendes értéket. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a kínai együttműködő exportáló gyártók két nem porcelán terméktípust értékesítettek az Unióba (ezek az Unióba kivitt összmennyiségen belül mintegy 6 %-ot képviseltek). Ezzel szemben az analóg országbeli (USA-beli) gyártók nem gyártottak nem porcelán terméktípusokat. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy a nem porcelán terméktípusok előállítási költségeit az uniós gazdasági ágazatnál a porcelán és a nem porcelán terméktípusok kapcsán felmerült költségek összehasonlítása alapján képezi. Ennek keretében megállapította, hogy a nem porcelán terméktípusok előállítási költségei 30 %-kal kisebbek a porcelán terméktípusok előállítási költségeinél. Ezt az arányt a Bizottság alkalmazta az USA-beli gyártók által megadott tizenhét terméktípusra, és így hozott létre megfeleltetést a kínai exportáló gyártók által megadott terméktípusokkal. |
|
(79) |
A mázatlan kerámialapok esetében a kínai exportáló gyártók megjelöltek olyan értékesítéseket (négy, az Unióba kivitt összmennyiség mintegy 56 %-ának megfelelő terméktípus esetében), amelyeknek nem volt közvetlen megfelelője az USA-beli együttműködő gyártók által értékesített terméktípusok között. A (78) preambulumbekezdésben leírtakhoz hasonló eljárással a Bizottság az egyszer égetett mázas terméktípusok előállítási költségeit az uniós gazdasági ágazatnál az egyszer égetett mázas és a mázatlan terméktípusok kapcsán felmerült költségek összehasonlítása alapján képezte. Ennek keretében megállapította, hogy a mázatlan kerámialapok előállítási költségei 6 %-kal kisebbek az egyszer égetett mázas terméktípusok előállítási költségeinél. Ezt az arányt a Bizottság alkalmazta az USA-beli gyártók által megadott tizenhét terméktípusra. |
|
(80) |
Az így képzett további rendes értékek alapján az USA-beli gyártók és a kínai exportáló gyártók terméktípusai közül három terméktípus volt egymásnak megfeleltethető. Végezetül azon terméktípusok esetében, amelyekhez nem volt lehetséges közvetlen megfeleltetést találni, a Bizottság úgy döntött, hogy a kínai exportáló gyártók által értékesített terméktípusokat a műszaki tulajdonságaikat tekintve hozzájuk legközelebbi és legalacsonyabb rendes értékű USA-beli terméktípusokhoz hasonlítja. |
|
(81) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően két érdekelt fél felvetette, hogy a Bizottság nem adott tájékoztatást az analóg országbeli gyártók konkrét terméktípusairól. Emellett azt állították, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy meghatározzák, vannak-e olyan, a termékkódok által nem visszaadott különbségek, amelyek kiigazítást tesznek szükségessé. |
|
(82) |
A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket a rendes érték terméktípusonkénti számításáról. Ahogyan arra a (45) preambulumbekezdés is utal, a terméktípusok meghatározása a következő műszaki tulajdonságok, illetve jellemzők alapján történt: vízfelvétel, a kikészítés módja (egyszer égetett mázas, kétszer égetett mázas vagy mázatlan, polírozott kontra polírozatlan, a kerámialap teste színezett volt-e vagy sem, vágott élű kontra natúr élű), a hasznos felület mérete és minőségszabvány. |
|
(83) |
Egyetlen érdekelt fél sem tett észrevételt a terméktípusok meghatározásával kapcsolatban, tett javaslatot további releváns módszerre vagy szolgált további információkkal. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a terméktípusok meghatározása kellőképpen visszaadja az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló összes különbséget. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította. Emellett egy, a mintában szereplő kínai exportáló gyártó felvetette, hogy a Bizottságnak a számtanilag képzett rendes érték meghatározásakor nem az analóg országbeli belföldi értékesítésekhez tartozó súlyozott átlagos nyereséget és SGA-költségeket, hanem a legközelebbi műszaki jellemzőkkel rendelkező terméktípusokhoz tartozó súlyozott átlagos nyereséget és SGA-költségeket kell figyelembe vennie. |
|
(84) |
A konkrét esetben az érdekelt fél által kivitt terméktípusok nem az analóg országban kerültek előállításra és értékesítésre. Ezért a Bizottság a számtanilag képzett rendes érték meghatározásakor a legközelebbi műszaki jellemzőkkel rendelkező terméktípusok előállítási költségéből, valamint – az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban – a hasonló terméknek az analóg országbeli gyártók általi előállításához és a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítéseihez tartozó tényleges adatok alapján megállapított átlagos SGA-költségekből és nyereségből indult ki. Ezért a Bizottság ezt a felvetést is elutasította. |
c) Exportár
|
(85) |
A mintában szereplő három exportáló gyártói csoport közvetlenül exportálta az Unióba az érintett terméket, éspedig úgy, hogy közvetlenül értékesítette azt az Unióban működő független vevőknek. Ezért a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően exportárként a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat vette figyelembe. |
d) Összehasonlítás
|
(86) |
A Bizottság a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze egymással. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. |
|
(87) |
Az analóg országbeli gyártók belföldi árai esetében a belföldi fuvarozási költségek, a hitelköltségek, az anyagmozgatási költségek, a csomagolási költségek, a jutalékok és a kereskedelmi szint vonatkozásában került sor kiigazításokra. A mintában szereplő exportáló gyártók exportárai esetében a fuvarozás, a biztosítás, az anyagmozgatás, a hitelezési költségek, a bankköltségek, a csomagolási költségek, az importköltségek, a vámok és a jutalékok vonatkozásában került sor kiigazításokra. |
e) Dömpingkülönbözet
|
(88) |
A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó analóg országbeli rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusához tartozó, a mintában szereplő egyes együttműködő vállalatcsoportok által alkalmazott exportárak súlyozott átlagával. |
|
(89) |
Ennek alapján megállapította, hogy a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a felülvizsgálati időszakban 66 % és 231 % között voltak. |
f) Következtetés a felülvizsgálati időszak alatti dömpingről
|
(90) |
A Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is dömpingáron exportáltak kerámialapokat az Unióba, éspedig nagyobb volumenben, mint az eredeti vizsgálati időszakban. |
3. A dömping folytatódásának valószínűségét alátámasztó bizonyítékok
|
(91) |
A Bizottság ezt követően elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e. Ennek keretében a Bizottság részletesebben megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartását, a kínai belföldi piac helyzetét, valamint az uniós piac vonzerejét. |
|
(92) |
Mint a fentiekben említettük, a vizsgálat során tizenkilenc, a 2015. évi becsült kínai termelési kapacitásnak csupán 1,5 %-át képviselő kínai exportáló gyártó vagy exportáló gyártói csoport jelentkezett. A mintában szereplő és helyszíni ellenőrző látogatás keretében ellenőrzésnek alávetett három kínai exportáló gyártó csupán töredékét (számszerűen 0,3 %-át) képviselte a becsült kínai termelésnek. A Bizottságnak tehát csak korlátozott körben álltak rendelkezésére információk a kínai exportáló gyártók termeléséről és szabad kapacitásairól. |
|
(93) |
Ezért az alábbiakban a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével kapcsolatban megfogalmazott ténymegállapítások legtöbbje kényszerűen más forrásokra, nevezetesen az Eurostat adataira, a kínai exportadatbázisra, valamint az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információkra támaszkodik. Az elemzés során a következőkre derült fény. |
a) Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában
|
(94) |
A kínai gyártók hatalmas kerámialap-termelési kapacitást építettek ki, amely továbbra is messze meghaladja az Unió termelési kapacitását. Az elmúlt évtizedben a kínai gyártók jelentősen növelték termelésüket, miközben újabb termelési kapacitásokat is létesítettek, és ez irányú tevékenységüket ma is tovább folytatják. A kínai kerámialap-termelési kapacitás 2011 és 2014 között közel 30 %-kal, 10,8 milliárd m2-ről 13,9 milliárd m2-re nőtt. Továbbá a kínai kerámialap-gyártók száma 2014 és 2016 között 1 452-ről 1 777-re, tehát jelentősen, csaknem 20 %-kal nőtt. A gyártók száma alapján extrapolálva a 2016. évi termelési kapacitás mintegy 17 milliárd m2-re tehető. (10) |
|
(95) |
Ugyanezen kínai statisztikai forrás szerint a tényleges termelés 2011 és 2016 között 8,7 milliárd m2-ről 11,1 milliárd m2-re, tehát összességében 2,4 milliárd m2-rel nőtt. Ugyanakkor ebben az időszakban a kerámialap-termelés nem ugyanolyan ütemben nőtt, mint a kínai kerámialap-termelési kapacitás: ez utóbbi 6,2 milliárd m2-rel nőtt (a 2011-es 10,8 milliárd m2-ről 2016-ra 17 milliárd m2-re). Tehát a szabad kapacitás a 2011-es 20 %-ról 2016 végére 35 %-ra növekedett, ami 3,8 milliárd m2-es növekedésnek felel meg. Ez a szabad kapacitás többszöröse a teljes uniós felhasználásnak, amely a felülvizsgálati időszakban körülbelül 879 millió m2 volt. |
|
(96) |
Mi több, a helyszíni ellenőrzés keretében gyűjtött információkból az derült ki, hogy a 2013-tól a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakban az ellenőrzött exportáló gyártók kapacitáskihasználása 74 %-ról 54 %-ra csökkent, és az alkalmazottak létszáma is 25 %-kal visszaesett. Miután a készletek elértek egy bizonyos, a felülvizsgálati időszak alatti termelés 67 %-ának megfelelő szintet, a gyártók 2017 első negyedévében két hónapra leállították a termelést. A felülvizsgálati időszak végére a mintában szereplő három exportáló gyártó 23 millió m2-nyi termékkel töltötte fel raktárait (a felülvizsgálati időszak során az Unió 15 millió m2-t hozott be Kínából). |
|
(97) |
Összességében tekintettel arra, hogy Kína hatalmas termelési kapacitással rendelkezik, és ezért képes rövid idő alatt megnövelni termelését, a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően az Uniós piacra alacsony áron érkező dömpingelt kínai behozatal növekedését eredményezné. |
b) A kínai exportőrök magatartása a harmadik országok piacain
|
(98) |
A kínai gyártók jelentős mennyiségben exportálnak kerámialapokat az Unión kívüli harmadik országokba, különösen a Fülöp-szigetekre, az USA-ba, Szaúd-Arábiába, Dél-Koreába, Indonéziába, Thaiföldre és Ausztráliába. |
|
(99) |
A Bizottság összehasonlította az érintett terméknek a szóban forgó gyártók által az említett fő exportpiacokon a felülvizsgálati időszak alatt felszámított átlagárait az uniós piacon érvényesített átlagos exportárral. Az összehasonlítás alapjául a kínai exportadatbázisban található információk szolgáltak, amelyben az exportértékek USA-dollárban, FOB-alapon vannak kifejezve. Az adatbázis a mennyiségeket kilogrammban tartalmazza. |
|
(100) |
Az Unióban érvényesített exportárak jelentősen magasabbak voltak a többi fő exportpiacon tapasztalt áraknál. Az Unió esetében az átlagos exportár 0,46 USD/kg, míg a többi fő célpiac esetében 0,34 USD/kg körül volt. |
|
(101) |
A kínai exportadatbázis tanúsága szerint az Unión kívüli harmadik országok esetében az értékesítési árak a felülvizsgálati időszak után tovább csökkentek. 2016 második féléve során a fő exportpiacokon érvényesített átlagos exportárak a felülvizsgálati időszakban érvényesülő exportárakhoz képest visszaestek (– 37 % a Fülöp-szigetek, – 26 % Szaúd-Arábia, – 22 % az USA és mintegy – 13 % Dél-Korea és Ausztrália viszonylatában). |
c) Az uniós piac vonzereje
|
(102) |
A becsült uniós kereslet töredéke a kínai belföldi piacon rendelkezésre álló szabad kapacitásnak. Az intézkedések bevezetése előtt az Unió Kína hagyományos exportpiacának számított. Az eredeti vizsgálatban a Bizottság azt állapította meg, hogy a kínai behozatal éves szinten átlagosan 65 millió m2-t ért el, ami több mint háromszorosa az EU-ba irányuló kivitel jelenlegi szintjének. Jelenleg az uniós piacon az átlagár (0,46 USD/kg) is nagyobb, mint a Kína fő exportpiacain érvényes exportár (0,34 USD/kg). Ezért valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók a rendelkezésre álló kapacitásaik mozgósításával megkísérlik majd növelni értékesítéseiket az Unióban. |
d) Következtetés a dömpingről és folytatódásának valószínűségéről
|
(103) |
A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az Unióba és Kína fő exportpiacaira irányuló kínai kerámialap-kivitel keretében felszámított árak alacsonyabbak voltak a rendes értéknél. Emellett Kínában tovább növekedett a termelési kapacitás és a termelés. A kínai exportvolumen meglehetősen stabil volt, és nincs jele annak, hogy a kínai belföldi felhasználás képes lesz felszívni a megtermelt és a már raktáron lévő hatalmas mennyiségeket. Továbbá az érdekelt felek sem voltak képesek megmagyarázni, ezek a mennyiségek hogyan adhatók el anélkül, hogy az fenyegetést jelentene az Unióra nézve. |
|
(104) |
Mindezek alapján és tekintettel arra, hogy az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel ezzel kapcsolatban, a Bizottság valószínűsítette, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentős mennyiségű kínai kerámialap érkezne dömpingáron az Unióba. |
D. AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT
|
(105) |
Az uniós gazdasági ágazat nem ment át jelentős szerkezeti átalakuláson az eredeti vizsgálat óta. Az ágazat továbbra is nagymértékben széttagolt: a kis- és középvállalkozások együttesen a piac egy jelentős részét képviselik (66 % a 2015. évi termelési volumen alapján). A hasonló terméket mintegy 500 uniós gyártó állította elő a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”. |
|
(106) |
Ahogyan azt a (20) preambulumbekezdés ismerteti, az uniós gyártók mintájának kiválasztásakor a Bizottság figyelembe vette az uniós gazdasági ágazat nagy fokú széttagoltságát, ezért vett fel a mintába vállalatokat mindegyik szegmensből. Annak érdekében, hogy érvényesítse az egyes szegmenseknek a teljes uniós termelésen belüli részarányát (súlyát), és reprezentatív képet alkosson az uniós gazdasági ágazat helyzetéről, a Bizottság az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszertant követve az egy adott szegmenshez tartozó, a mintában szereplő vállalatok egyes mikrogazdasági mutatóit (lásd a (144) preambulumbekezdést) az adott szegmenshez tartozó részaránynak (súlynak) megfelelően súlyozva vette figyelembe. |
|
(107) |
A Bizottság a súlyokat a kérelmező által szolgáltatott adatok, konkrétan az uniós termelés 79 %-át képviselő országokban működő vállalatok 2015. évi termelési volumenei alapján állapította meg. (11) A súlyok a következők voltak: az ötmillió négyzetméternél kisebb termelésű kisvállalatok szegmenséhez tartozó vállalatok a teljes uniós termelés 41 %-át képviselték; az öt- és tízmillió négyzetméter közötti termelésű közepes méretű vállalatok szegmenséhez tartozó vállalatok a teljes uniós termelés 25 %-át képviselték; a nagyvállalatok szegmenséhez tartozó vállalatok pedig a teljes uniós termelés 34 %-át képviselték. |
E. AZ UNIÓS PIAC HELYZETE
1. Uniós felhasználás
|
(108) |
A Bizottság az uniós felhasználást úgy számította ki, hogy a nettó uniós értékesítésekhez hozzáadta a Kínából és a harmadik országokból érkező behozatalt. A termelési volumenek alapját az Eurostat adatai és a CET tagjaitól beszerzett adatok képezték. |
|
(109) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 1. táblázat Uniós felhasználás
|
||||||||||||||||||||
|
(110) |
Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt nőtt. A legnagyobb mértékű növekedés 2013-ról 2014-re következett be (12 %), ekkor az uniós felhasználás 750 millió m2-ről körülbelül 837 millió m2-re nőtt. A figyelembe vett időszak egészében a felhasználás 17 %-kal, 750 millió m2-ről a felülvizsgálati időszakban érvényes körülbelül 879 millió m2-re nőtt. |
|
(111) |
Az eredeti vizsgálat keretében vizsgált időszakkal összehasonlítva azonban a felhasználás a felülvizsgálati időszakban 37 %-kal kisebb volt, mint a 2007. évi körülbelül 1,4 milliárd m2. A felhasználásban 2007 után tapasztalt csökkenés oka az volt, hogy az euróövezet válsága és az ennek nyomán az építőiparban bekövetkezett jelentős visszaesés miatt csökkent a belföldi felhasználás. (12) |
2. Kínából az Unióba érkező behozatal
2.1. A Kínából érkező behozatal volumene, ára és piaci részesedése
|
(112) |
A behozatal volumenének és piaci részesedésének alapját az Eurostat adatai képezték. |
|
(113) |
A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult: 2. táblázat A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése
|
|||||||||||||||||||||||||
|
(114) |
A dömpingellenes vámok kivetése után a Kínából érkező kerámialap-behozatal jelentősen visszaesett. (13) Mindazonáltal a kínai behozatal továbbra is jelen volt az uniós piacon, és a felülvizsgálati időszakban a behozatal volumenét tekintve 15 millió m2-t, a százalékos piaci részesedést tekintve 1,7 %-ot képviselt. |
|
(115) |
A 2013. évhez képest a felülvizsgálati időszakra a Kínából érkező behozatal volumene 34 %-kal, a csaknem mintegy 22,7 millió m2-ről körülbelül 15 millió m2-re esett vissza. A kínai behozatal piaci részesedése a 2013. évi 3,2 %-ról a felülvizsgálati időszakra megközelítőleg 1,7 %-ra csökkent. |
2.2. Importárak és áralákínálás
|
(116) |
A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult: 3. táblázat A Kínából érkező behozatal átlagára
|
||||||||||||||||||||
|
(117) |
A Kínából érkező behozatalhoz tartozó átlagos importár a figyelembe vett időszakban 5,07 EUR/m2-ről 5,78 EUR/m2-re, tehát 14 %-kal nőtt; eközben 2015-ben, 21 %-os növekedés után 6,13 EUR/m2 értéken tetőzött. |
|
(118) |
Az áralákínálás elemzése céljából a Bizottság az uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek felszámított és gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagos értékesítési árakat terméktípusonként összehasonlította a Kínából érkező behozatal esetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon megállapított és a meglévő vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított súlyozott átlagárakkal. Azon terméktípusok esetében, amelyekhez nem tartozott figyelembe vehető terméktípus, a Bizottság az összehasonlítást a leginkább hasonló terméktípus kiigazított adataival végezte el. Ilyen kiigazításra különösen a kétszer égetett mázas terméktípusok és a mázatlan terméktípusok esetében volt szükség azokban az esetekben, amikor az uniós gazdasági ágazat oldalán nem volt figyelembe vehető terméktípus. |
|
(119) |
Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban – az uniós határparitáson számított átlagos CIF-ár növekedése ellenére (lásd a (90) preambulumbekezdést) – a Kínából behozott érintett termék értékesítése olyan árakon valósult meg az Unióban, amelyek alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Az uniós gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve az alákínálás mértéke 17 % és 50 % között volt. A Bizottság a számításokat a mintában szereplő uniós gyártók és a mintában szereplő kínai exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján végezte. |
|
(120) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC felvetette, hogy az alákínálás elemzése fogyatékos, mert sem a CCCMC, sem a kínai exportáló gyártók nincsenek abban a helyzetben, hogy érdemben gyakorolják védelemhez való jogukat, ugyanis nincs lehetőségük az uniós gazdasági ágazat és a kínai exportáló gyártók által előállított termékek közötti különbségek azonosítására és ennek alapján kiigazítások kérésére. |
|
(121) |
Ami az uniós termékek és a Kínából behozott termékek közötti esetleges különbségeket illeti, a Bizottság a B. szakaszban kifejtett megfontolásokból nem látott okot arra, hogy ilyen különbségek létezését egy adott termékkódon belül feltételezze. Sőt, a termékkódok meghatározása lehetővé tette az érintett termék és a hasonló termék árának mindenre kiterjedő összehasonlítását (lásd a B. szakaszt). |
|
(122) |
Ha egy fél kiigazítást kíván kérni, a különbség piaci értékének észszerű becsléséből kell kiindulnia. A Bizottság azonban egyetlen féltől sem kapott olyan kérést, hogy egy adott terméktípus esetében kiigazítást végezzen. Ahogyan azt a (118) preambulumbekezdés elmagyarázza, a Bizottság kizárólag a kétszer égetett mázas terméktípusok és a mázatlan terméktípusok esetében végzett kiigazítást azokban az esetekben, amikor az uniós gazdasági ágazat oldalán nem volt figyelembe vehető terméktípus. A CCCMC 2017. szeptember 6-i kérelme nyomán a Bizottság – annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra az észrevételek megfogalmazását – tájékoztatta a mintában szereplő két érintett exportáló gyártót a szóban forgó kiigazítások részleteiről, különös tekintettel az érintett termékkódokra és a kiigazítás mértékére. Ezt követően ezek a felek nem tértek vissza a kérdésre. |
|
(123) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC kifejtette, hogy a Bizottságnak nem csupán exportáló gyártónként, hanem összesítve (súlyozott átlagos értékek alapján) is kellett volna alákínálás-elemzést végeznie (és arról tájékoztatnia az érdekelt feleket). Továbbá a CCCMC felvetette, hogy a Bizottságnak terméktípusonként is kellett volna alákínálás-elemzést végeznie (és arról tájékoztatnia az érdekelt feleket), ugyanis véleménye szerint egyedül így lehet érdemi következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy a kínai behozatal képes-e árnyomást kifejteni az uniós gazdasági ágazat értékesítéseire. Mindemellett a CCCMC kérte a Bizottságot, hogy adjon terméktípusok szerinti bontásban tájékoztatást az uniós gazdasági ágazat által megvalósított összes olyan értékesítés teljes volumenéről és értékéről, amelyet nem vett figyelembe az alákínálás-számításokban. |
|
(124) |
Ahogyan arról a Bizottság 2017. augusztus 25-én és 2017. szeptember 20-án levélben tájékoztatta a CCCMC-t, az alákínálás-számítást exportáló gyártónként (egyedileg) végezte el azon termékkódokra vonatkozóan, amelyek szerepeltek a mintában szereplő egyes kínai exportáló gyártók értékesítéseiben. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából értelmetlen akár összesített szinten, akár termékkódonként elemeznie az alákínálás szintjét, hiszen ezáltal csupán a mintában szereplő kínai exportáló gyártók esetében terméktípusonként kapott adatokat összesítené. Emellett az a fajta összesített számítás, amelyet a CCCMC kér, azért is értelmetlen lenne, mert ez az információ nincs hatással a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelésre. Továbbá az összesített számítások alapján az egyes exportáló gyártók nem volnának képesek ellenőrizni, hogy a Bizottság helyesen használta-e fel adataikat az alákínálás-számításokban. Következésképpen az exportáló gyártó nem volna abban a helyzetben, hogy gyakorolja a védelemhez való jogát. Mindezek miatt a Bizottság ilyen számítást nem végzett. Ehelyett a Bizottság az alákínálás-elemzést a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyikére külön-külön végezte el megfelelő módon. Ezért a Bizottságnak nem kellett elvégeznie a kért elemzést. |
|
(125) |
A Bizottság emellett emlékeztetett arra, hogy hatályvesztési felülvizsgálatról van szó. A hatályban lévő intézkedések hatására jelentősen lecsökkent a kerámialap-behozatal (az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában tapasztalt mintegy 66 millió m2-ről a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszakában tapasztalt körülbelül 15 millió m2-re). Ezért az alákínálás elemzése kizárólag az érintett termék azon néhány termékkódjára korlátozódhatott, amelyre a Kínából az Unióba irányuló kivitel kiterjedt. Az exportáló gyártónként végzett alákínálás-elemzés célja annak vizsgálata volt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók alákínálnának-e az uniós áraknak. |
|
(126) |
Ezzel szemben a Bizottság szükségtelennek ítélte, hogy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés keretében összesített szinten vagy a termékkódok szintjén határozza meg az alákínálás szintjét, ezért ezek az információk nem képezik az akta részét. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az el nem végzett számításokat nem köteles elvégezni (és azokról tájékoztatást adni). Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy az észrevételt elutasítja. |
3. Más harmadik országokból érkező behozatal
|
(127) |
A figyelembe vett időszak alatt a más harmadik országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult: 4. táblázat Más harmadik országokból érkező behozatal és piaci részesedése
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(128) |
A figyelembe vett időszak során a legnagyobb volumenben Törökországból (a felülvizsgálati időszakban csaknem 4 %-os piaci részesedéssel), az Egyesült Arab Emírségekből (a felülvizsgálati időszakban csaknem 2 %-os piaci részesedéssel) és Indiából (a felülvizsgálati időszakban mintegy 0,5 %-os piaci részesedéssel) érkezett behozatal. A harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése mindösszesen 7,84 % volt a felülvizsgálati időszakban. Ez a piaci részesedés a figyelembe vett időszak során viszonylag állandó volt, és 2015-ben tetőzött (8,26 %-os értéken). |
|
(129) |
A Törökországból érkező behozatal átlagos importárai a figyelembe vett időszakban 12 %-kal nőttek, és a felülvizsgálati időszakra 6,11 EUR/m2 értéket értek el. Az Egyesült Arab Emírségekből érkező behozatal átlagos importárai a figyelembe vett időszakban 58 %-kal, 3,27 EUR/m2 értékre visszaestek. Az Indiából érkező behozatalnak a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 4,67 EUR/m2 átlagos importárai 8 %-kal voltak magasabbak a 2013-as áraknál. A Kínán kívüli összes exportáló harmadik országot együtt tekintve az importárak a figyelembe vett időszakban 10 %-kal, 5,26 EUR/m2 értékre visszaestek. |
4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.1. Általános észrevételek
|
(130) |
Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét. |
|
(131) |
A Bizottság a (19) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott. |
|
(132) |
A Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó makrogazdasági mutatókat a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatok, valamint a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkozó, az általuk a felülvizsgálati időszakról szolgáltatott adatok alapján kiigazított adatok alapján értékelte. A Bizottság a kizárólag a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szolgáltatott adatok alapján értékelte. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve mindkét adategyüttes reprezentatív. |
|
(133) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága. |
|
(134) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos értékesítési árak, egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
4.2. Makrogazdasági mutatók
4.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
(135) |
A Bizottság az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszakra vonatkozó termelési adatait az Eurostat adatai és a CET által gyűjtött adatok alapján állapította meg. |
|
(136) |
A figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult: 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(137) |
A teljes uniós termelés 10 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Értéke a felülvizsgálati időszakban 1,24 milliárd m2 volt. Ugyanebben az időszakban az uniós felhasználás növekedése 18 % volt (lásd az 1. táblázatot). |
|
(138) |
A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban stabil értéket mutatott. A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban 8 %-kal nőtt, és mintegy 81 %-ot ért el. |
4.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
(139) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevőknek értékesített mennyiségekre terjed ki. Ezeket az adatokat a Bizottság az Eurostat adatai és a CET által gyűjtött adatok alapján állapította meg. A figyelembe vett időszak alatt ezek az adatok a következőképpen alakultak: 6. táblázat Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(140) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 19 %-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszonylag stabil értéket mutatott, összességében 1 %-kal nőtt. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat mintegy 90 %-os piaci részesedést tudhatott magáénak. |
4.2.3. Foglalkoztatás és termelékenység
|
(141) |
A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult: 7. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(142) |
A foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban stabil értéket mutatott. Az egy alkalmazottra jutó termelési volumenben (m2) kifejezett termelékenység a figyelembe vett időszakban 10 %-kal nőtt. |
4.2.4. A dömpingkülönbözetek nagysága
|
(143) |
A dömpingkülönbözetek nagyságát a (89) preambulumbekezdés ismerteti. Valamennyi dömpingkülönbözet lényegesen meghaladja a csekély mértékű különbözetet meghatározó szintet. |
4.3. Mikrogazdasági mutatók
4.3.1. Általános észrevételek
|
(144) |
Egyes, nem abszolút mennyiségként (tehát százalékban vagy egységre vetített értékben) kifejezett mikrogazdasági mutatók (az értékesítési ár, a termelési költség, a jövedelmezőség és a beruházások megtérülése) esetében a Bizottság a számértékeket az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszert követve súlyozta annak érdekében, hogy figyelembe vegye az adott szegmensnek a teljes uniós termelésen belüli részarányát (lásd a (20) preambulumbekezdést), és erre a célra az adott szegmensnek a teljes uniós termelésen belüli részarányának megfelelő súlyt használta fel (lásd a (107) preambulumbekezdést). |
4.3.2. Árak és az árakat befolyásoló tényezők
|
(145) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak: 8. táblázat Átlagos értékesítési árak
|
||||||||||||||||||||
|
(146) |
Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított értékesítési egységárak átlaga a figyelembe vett időszakban 2 %-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban a termelési egységköltség 9 %-kal csökkent. |
4.3.3. Munkaerőköltségek
|
(147) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak: 9. táblázat Munkaerőköltségek
|
||||||||||||||||||||
|
(148) |
A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2013 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal nőtt. |
4.3.4. Készletek
|
(149) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat készletszintje a következőképpen alakult: 10. táblázat Készletek
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(150) |
A zárókészletek mind abszolút mennyiségben, mind pedig a termelés százalékában kifejezve csökkentek a figyelembe vett időszak alatt (12 %-kal, illetve 22 %-kal). |
|
(151) |
A termelés százalékában kifejezett viszonylag magas készletszintek továbbra is a felhasználásban – és ebből következően a keresletben – az utóbbi években, az építőipar 2007 utáni válsága nyomán bekövetkezett visszaesésnek tudhatók be. Az a körülmény, hogy a kerámialapok értékesíthetősége az értékesítés időpontjában érvényesülő trendektől függ, hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatoknak nehézséget okozott rátalálni a készleteik értékesítéséhez szükséges keresletre, azaz csökkenteni készleteiket. Ugyanakkor a felülvizsgálati időszakban a felhasználás még mindig kisebb volt (37 %-kal), mint 2007-ben (lásd a (111) preambulumbekezdést). |
4.3.5. Termelési költség
A figyelembe vett időszak alatt a termelési egységköltség a következőképpen alakult:
11. táblázat
Termelési egységköltség
|
|
2013 |
2014 |
2015 |
Felülvizsgálati időszak |
|
Termelési egységköltség (EUR/m2) |
10,10 |
9,54 |
9,35 |
9,15 |
|
Index (2013 = 100) |
100 |
95 |
93 |
91 |
|
(152) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat kerámialap-termelési egységköltsége 9 %-kal csökkent. |
4.3.6. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség
|
(153) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Ez az érték a következőképpen alakult: 12. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(154) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége pozitívvá vált, és jelentősen (– 5,8 %-ról 2,0 %-ra) nőtt. A növekedés a jövedelmezőséget befolyásoló mutatók ugyanezen időszakban tapasztalt kedvező alakulásának felel meg: az értékesítési egységár 2 %-os növekedésének (lásd a (145) preambulumbekezdést), valamint a termelési egységköltség 9 %-os csökkenésének (lásd a (152) preambulumbekezdést). Összességében makrogazdasági szinten elmondható, hogy a figyelembe vett időszakban a termelés 10 %-kal nőtt (lásd a (137) preambulumbekezdést), és az Unió további 1 %-kal növelni tudta piaci részesedését (lásd a (140) preambulumbekezdést). |
|
(155) |
A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A pénzforgalom 2013-ról 2014-re határozottan nőtt (190 %-kal), majd ezt követően stabil szinten maradt. |
|
(156) |
A figyelembe vett időszakban a beruházások 39 %-kal nőttek. A kerámialap-ágazatban a vállalatoknak folyamatosan beruházásokat kell eszközölniük annak érdekében, hogy a berendezéseik korszerűsítésével lépést tudjanak tartani a piaci trendekkel. Ezek a fajta beruházások elsősorban a mindenkor divatosnak számító kivitelű kerámialapok előállítását lehetővé tévő nyomtatógépek beszerzésére, valamint a kerámialap-gyártás egyik legfontosabb szűk keresztmetszetét jelentő égetőkemencék hatékonyabbá tételére irányulnak. |
|
(157) |
A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban ez a mutató is kedvező irányban változott, az általános felfelé ívelő pályát követve pozitívvá vált. |
5. A kárra vonatkozó következtetés
|
(158) |
Az uniós gazdasági ágazat képes volt felépülni a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból. Gazdasági helyzete a figyelembe vett időszak alatt javult az eredeti vizsgálati időszakhoz képest. Bár a hatályban lévő intézkedések nem zárták ki a kínai gyártókat az uniós piacról, azt lehetővé tették, hogy az uniós gyártók megtartsák piaci részesedésüket, ami kedvezően hatott az uniós gazdasági ágazat gazdasági fejlődésére. |
|
(159) |
Ebből következően a figyelembe vett időszakban valamennyi kármutató kedvezően alakult. Mind a termelés, mind az értékesítés nőtt a figyelembe vett időszakban. Az értékesítési ár viszonylag stabil volt, a termelési költség azonban csökkent. A készletszintek csökkentek, de továbbra is viszonylag magas szinten maradtak. Mind a pénzforgalom, mind pedig a beruházások megtérülése és a pénzforgalom jelentősen megnőtt. |
|
(160) |
Mindegyik említett mutató kedvezően hatott az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, amely a felülvizsgálati időszakra negatívból pozitívba fordult. |
|
(161) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár. |
F. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(162) |
Mint a fentiekben bemutattuk (lásd a (103) és a (104) preambulumbekezdést), a felülvizsgálati időszak alatt a kínai behozatal dömpingelt árszinten valósult meg, és fennáll a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódni fog. |
|
(163) |
mivel az uniós gazdasági ágazatot nem érte többé jelentős kár, a Bizottság értékelte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a kár megismétlődésének. |
|
(164) |
A kár megismétlődése valószínűségének megállapítása érdekében a Bizottság elemezte a Kínában meglévő termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, ideértve azt is, hogy vannak-e hatályban más harmadik országokban a kerámialapokkal kapcsolatban dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések, a kínai exportáló gyártóknak az árak területén más harmadik országok piacain tanúsított magatartását, valamint az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatásokat. Az elemzésben a Bizottság figyelembe vette azt is, hogy a figyelembe vett időszak alatt nőtt az uniós felhasználás, és az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt. |
1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában
|
(165) |
Kína a világ legnagyobb kerámialap-termelő gazdasága. A világon megtermelt kerámialapok több mint felét Kína állítja elő. A teljes becsült termelés 2016-ban meghaladta a 11 milliárd m2-t (lásd a (95) preambulumbekezdést). |
|
(166) |
Emellett az uniós piac méretéhez képest a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás nagyon nagy volt. Ez a szabad kapacitás 2016-ban 6 milliárd m2-re volt tehető (lásd a (95) preambulumbekezdést). Ezzel szemben a felülvizsgálati időszakban az uniós termelés 1,24 milliárd m2 körül alakult, a kerámialap-felhasználás pedig mindössze 879 millió m2 volt. A kínai szabad kapacitás tehát több mint hatszorosa az uniós felhasználásnak. |
|
(167) |
A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős készleteket halmoztak fel, tehát az intézkedések hatályvesztése esetén azonnal meg tudják kezdeni a kivitelt (lásd a (96) preambulumbekezdést). A mintában szereplő kínai exportáló gyártóktól kapott információk szerint a meglévő készletek akár a kerámialap-termelésük kétharmadát is kitehetik. |
2. Az uniós piac vonzereje
|
(168) |
Bár az uniós piac a kerámialap-felhasználás szempontjából kisebb, mint például az ázsiai, a világ kerámialap-felhasználásából nem csekély mértékben, 7 %-kal részesül. Továbbá ahogyan azt az 1. táblázat bemutatja, az érintett termék uniós felhasználása 2013 és a felülvizsgálati időszak között 750 158 tonnáról 878 968 tonnára nőtt. Ez azt mutatja, hogy az uniós felhasználás továbbra is intenzív, és az uniós piac – viszonylag nagy méreténél és kiszámíthatóan növekvő felhasználásánál fogva – továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára. |
|
(169) |
Az intézkedések bevezetése előtt a Kínából érkező behozatal volumene jellemzően évi 65 millió m2 körül volt. Az, hogy a kínai behozatal az intézkedések bevezetése után lecsökkent ugyan (lásd a 2. táblázatot), de nem szűnt meg, megerősíti, hogy a kínai exportáló gyártók vonzónak találják az uniós piacot, és továbbra is értékesítenek az uniós piacon. |
|
(170) |
Emellett más harmadik országok is vezettek be dömpingellenes intézkedéseket a Kínából érkező kerámialap-behozatalra, (14) ami meg fogja nehezíteni a kínai exportáló gyártók számára, hogy ezekre a piacokra exportáljanak, és tovább növeli az uniós piac vonzerejét, mert ez az export erre a piacra irányítható át. |
2.1. A kínai exportáló gyártók magatartása az árak területén más harmadik országok piacain
|
(171) |
Az uniós piac vonzerejének másik fontos összetevője a kínai exportáló gyártók által a harmadik országok piacain eladott érintett termék ára. Az érintett terméknek a mintában szereplő exportáló gyártók által a harmadik országok piacain felszámított exportárai magasabbak, mint azok az árak, amelyeket ugyanezek a gyártók az Unió felé alkalmaznak, ugyanakkor jelentősen elmaradnak az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon érvényesített áraktól. A felülvizsgálati időszak alatt a kínai exportáló gyártók által a harmadik országok piacaira kivitt érintett termék átlagos exportára átlagosan 15–25 %-kal volt alacsonyabb, mint az uniós piacon beszerezhető kerámialapok átlagára. |
2.2. Kínai árak az uniós piacon
|
(172) |
Az uniós piac vonzerejének egy további fontos összetevője az uniós piacon forgalmazott kerámialapok magasabb árszintje. A felülvizsgálati időszakban a kínai exportáló gyártók által az uniós piacra kivitt kerámialapok ára átlagosan 30–40 %-kal volt alacsonyabb, mint az uniós piacon beszerezhető kerámialapok átlagára. Bár jelenleg az Egyesült Arab Emírségekből és az Indiából érkező behozatal árai alacsonyabbak a kínai áraknál, volumenüket és növekedési potenciáljukat tekintve ezek a behozatalok nem mérhetők a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitáshoz. |
3. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatások
|
(173) |
A Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje és a (162)–(172) preambulumbekezdésben összefoglalt további szempontok miatt valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén már rövid távon is nagy mennyiségű alacsony árú kerámialap kerülne átirányításra, illetve értékesítésre az Unióba. |
|
(174) |
Annak értékelése érdekében, hogy ez az alacsony árú kínai behozatal milyen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, a Bizottság elsőként az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének esetleges csökkenését vizsgálta. Ennek keretében szimulációt végzett annak kimutatására, hogy milyen hatásokkal járna az, ha a kínai exportáló gyártók visszaszereznék az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, azaz az intézkedések bevezetése előtti időszakban tapasztalt 6,5 %-os piaci részesedésüket. A felülvizsgálati időszakhoz tartozó uniós felhasználásból kiindulva ez 57 millió m2-nek megfelelő volument jelentene. Ahogyan az az eredeti vizsgálat keretében megállapítást nyert, a Kínából ilyen volumenben érkező dömpingelt kerámialap-behozatal elegendő volt ahhoz, hogy a múltban jelentős kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(175) |
A Bizottság figyelembe vette, hogy mivel a harmadik országokból az Unióba érkező behozatal átlagos értékesítési árai a kínai exportáló gyártók átlagos értékesítési ára alatt vannak, az uniós piacon ismét megjelenő alacsony árú kínai kerámialapok először feltehetően az uniós gazdasági ágazat kárára nyernének teret, és csak ezután szorítanák ki a piacról a harmadik országokban működő gyártók által az Unióba exportált mennyiségeket. |
|
(176) |
Ezért feltételezve, hogy a behozatal növekedése az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumenének azonos mértékű csökkenését eredményezné, az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége 8,95 EUR/m2-ről 9,09 EUR/m2-re nőne. A termelési egységköltség növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége visszazuhanna a gazdasági megtérülési küszöbre, azaz a bevételek egyenlővé válnának az állandó és a változó költségek összegével. |
|
(177) |
A szimuláció alapjául szolgáló 57 millió m2 nagyságú importvolumen óvatos becslésnek számít. A valóságban feltételezhető, hogy a nagy kapacitásfelesleg és a felhalmozott készletek miatt a kínai exportáló gyártók még jelentősebb volumenben kezdenének kerámialapokat exportálni az Unióba. A készletek az intézkedések hatályvesztésekor azonnal megjelenhetnének az uniós piacon. |
|
(178) |
Valójában azonban a kerámialapok értékesíthetősége a mindenkori trendektől és divattól függ. Ezért nem valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az összes felhalmozott készletet exportálnák az Unióba. A felhalmozott készletek jelentős mennyisége miatt azonban az uniós gazdasági ágazat helyzetére kifejtett hatás akkor is jelentős lehet, ha e készleteknek csak egy kis százaléka jelenik meg az uniós piacon. |
|
(179) |
Emellett a kínai exportáló gyártók hatalmas szabad kapacitásai növelik annak valószínűségét, hogy kínai kerámialapok érkeznek az uniós piacra. A Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók ugyanolyan vagy hasonló berendezéseket alkalmaznak, mint az uniós gazdasági ágazat szereplői, és széles körben képesek az uniós gyártókéhoz hasonló minőségű és kivitelű kerámialapokat gyártani. Mindazonáltal további elemzés keretében a Bizottság azt állapított meg, hogy nem állt rendelkezésre olyan információ, amely alátámasztotta volna azt a felvetést, hogy a kerámialapok piaca árérzékeny, és hogy a végfelhasználó szempontjából az egyedüli meghatározó tényező az ár lenne. Nem tagadható, hogy az ár legalábbis egy a sok meghatározó tényező közül, amelyet a vevő figyelembe vesz, amikor egy adott terméket kiválaszt, és amelyek közé olyan tényezők tartoznak, mint a márkanév és a divat, és az uniós és a kínai kerámialapok közötti hasonlóságokat figyelembe véve a Bizottság meglátása szerint fennáll a valószínűsége annak, hogy a dömpingelt kínai behozatal keretében érkező termékek leszorítanák az uniós árakat és a már említett hatásokat idéznék elő (lásd a (173)–(178) preambulumbekezdést). |
|
(180) |
Mindezek miatt valószínűsíthető, hogy a kínai dömpingelt behozatal arra kényszerítené az uniós kerámialap-gyártókat, hogy árszintjüket a behozataléhoz igazítsák. Ahogyan a (172) preambulumbekezdés említi, a kínai behozatal az uniós piaci árnál jelentősen alacsonyabb áron valósul meg. |
|
(181) |
Másodszor a Bizottság az árhatásokat vizsgálta. Ennek keretében szimulációt végzett arra vonatkozóan, hogy milyen hatásokkal járna, ha az alacsony árú kínai behozatalnak az uniós piacon való megjelenése leszorítaná az uniós gazdasági ágazat által értékesített érintett termék árát. Az uniós gyártóknak és a kínai exportáló gyártóknak a felülvizsgálati időszakra vonatkozó ellenőrzött adatai alapján megállapítható, hogy az érintett termék árának a kínai árak szintjére való feltételezett visszaesése az uniós gyártók jövedelmezőségének jelentős csökkenését eredményezné, és komoly (47,52 %-os) veszteségeket vonna maga után. |
|
(182) |
Harmadszor – alternatívaképpen – a Bizottság azt feltételezte, hogy az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára a kínai exportőrök által a harmadik országok piacain érvényesített átlagos értékesítési ár szintjére esne vissza. Ez esetben – az előző esethez hasonlóan – az uniós gyártók ellenőrzött adatai alapján azt lehet megállapítani, hogy az uniós gyártók jövedelmezősége romlana, és jelentős (17,15 %-os) veszteségek keletkeznének. |
|
(183) |
A CCCMC előadta, hogy a Bizottság hibás szimulációkat végzett. Álláspontja szerint akkor, amikor a kínai behozatal 6,5 %-os piaci részesedésének visszaállásából fakadó hatásokat szimulálta, a Bizottság nem vette figyelembe a termékszerkezetben fennálló eltéréseket, az árak összehasonlíthatóságának hiányát, valamint a terméktípusok közötti versenyt (illetőleg annak hiányát). |
|
(184) |
A CCCMC emellett azt is felvetette, hogy a kínai exportáló gyártók növekvő értékesítéseiből fakadó termelésiköltség-növekedés szimulálásakor a Bizottság figyelmen kívül hagyta a különböző terméktípusok termelési költségében fennálló jelentős különbségeket, valamint azt, hogy a kínai behozatal csak néhány termékkódra terjedt ki. |
|
(185) |
Továbbá a CCCMC álláspontja szerint a Bizottság a kínai behozatal árhatásainak szimulálásakor kizárólag az átlagárakból indult ki, és nem vette figyelembe a kerámialapok különböző típusainak ára közötti eltéréseket, miközben a kínai behozatal korlátozott mértékű volt és csak néhány terméktípust foglalt magában. A CCCMCelőadta, hogy a kerámialapok különböző típusai közötti fontos különbségek miatt a különböző kerámialap-típusok nem versengnek egymással, ezért az egyik típusba tartozó kerámialap ára nem képes nyomást gyakorolni a más típusokba tartozó kerámialapok árára. A CCCMC álláspontja szerint a Bizottságnak – az alákínálás számításához hasonlóan – terméktípusonként kellett volna szimulációt végeznie, nem pedig összesítve. |
|
(186) |
Ezért a CCCMC véleménye szerint a Bizottság a valószínűség meghatározását nem alapozta elegendő mértékben a tényekre, ahogyan az a kellően megindokolt, megfelelő következtetések levonásához szükséges lett volna, és elemzése nem pozitív bizonyítékokra és objektív vizsgálatra támaszkodott. |
|
(187) |
A Bizottság elsőként emlékeztetett arra, hogy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetését azt követőn fogalmazta meg, hogy több különböző szempontot is elemzett, köztük a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a kínai exportáló gyártók magatartását más harmadik országok piacain, valamint az uniós gazdasági ágazat helyzetére kifejtett hatásokat (lásd a (164)–(172) preambulumbekezdést). Szimulációi csupán megerősítették és visszaigazolták azokat a következtetéseit, amelyeket az intézkedések hatályvesztése esetére a kár megismétlődésével kapcsolatban megfogalmazott. |
|
(188) |
Másodszor: a szimulációk végrehajtása során a Bizottság csak a mintában szereplő uniós gyártók adataira, valamint a Kínában működő exportáló gyártók összesített volumen- és áradataira tudott támaszkodni. A Bizottság a mintában nem szereplő vállalatok terméktípusaival és áraival kapcsolatos információkat nem vette figyelembe. |
|
(189) |
Ezért a Bizottság kénytelen volt több feltételezéssel élni egyebek mellett a felülvizsgálati időszakban Kínából érkező behozatal termékszerkezetét és átlagárait illetően. Ezekből a feltételezésekből nem következik, hogy elemzése hibás volt. Éppen ellenkezőleg, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy minden más szempontból, köztük például a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást és termelési kapacitást illetően meglehetősen óvatosan járt el. E más szempontok elemzése azt mutatta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén sokkal nagyobb volumenű és szélesebb termékkörre kiterjedő behozatal érkezne az Unióba, hasonlóan ahhoz, ahogyan az az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában tapasztalható volt. Továbbá a szimulációk arra is rámutattak, hogy a feltételezhető jövőbeli behozatal jelentős negatív hatást fejtene ki az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére, és végső soron az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné. A Bizottság ezért ezt az észrevételt elutasította. |
|
(190) |
A CCCMC azt is felvetette, hogy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés hibás volt, mert a Bizottság csak az uniós értékesítések egy kis részhalmaza esetében talált árhatást. A megállapított áralákínálás mindössze az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban realizált összes értékesítés körülbelül 1 %-át, illetve a mintában szereplő uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakban az uniós piacon realizált értékesítések körülbelül 8 %-át érintette. Emellett a CCCMC felhívta a figyelmet a kínai exportáló gyártók által a felülvizsgálati időszakban értékesített terméktípusok kis számára (hat terméktípus, szemben az uniós gazdasági ágazat több mint száz terméktípusával) és a megfeleltetés ebből következő alacsony szintjére. |
|
(191) |
A Bizottság elsőként emlékeztetett arra, hogy hatályvesztési felülvizsgálatról van szó. A jelenleg hatályban lévő intézkedések hatására jelentősen lecsökkent az érintett termék Kínából érkező behozatala. Ezért az alákínálás elemzése csakis a (mintában szereplő) behozatalok alapján volt elvégezhető, és ez az elemzés a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelésnek csupán egyetlen alkotóelemét alkotta a sok közül. |
|
(192) |
Másodszor: az eredeti vizsgálatban végzett értékelésektől eltérően a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés előretekintő jellegű. A múltbéli behozatallal kapcsolatos alákínálás-elemzés eredménye csupán egyetlen mutató az érintett termék exportáló gyártóinak majdani árai és értékesítési volumenei, illetőleg ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásai szempontjából. |
|
(193) |
Harmadszor: a mintában szereplő kínai exportáló gyártóktól érkező behozatal árainak elemzése azt mutatta, hogy az intézkedések ellenére a szóban forgó exportáló gyártóktól érkező összes terméktípus alákínálna az uniós gazdasági ágazat árainak az intézkedések hatályvesztése esetén. Ekkor azonnal nagyobb mennyiségben és több terméktípusra kiterjedően érkezne behozatal az Unióba olyan árakon, amelyek valószínűsíthetően alákínálnának az uniós áraknak. Ez is az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésének valószínűségét jelzi. A Bizottság ezért ezt az észrevételt elutasította. |
|
(194) |
A CCCMC azt is felvetette, hogy a vállalatokból képzett szegmensek figyelembevétele nélküli elemzés miatt egyetlen, a kárra (illetőleg a kár folytatódásának valószínűségére) vonatkozó ténymegállapítás sem helytálló. A CCCMC álláspontja szerint a Bizottságnak a kárelemzést szegmensenként, azaz a kisvállalatokra, a közepes méretű vállalatokra és a nagyvállalatokra külön-külön kellett volna elvégeznie ahhoz, hogy a CCCMC-nek módja legyen gyakorolni a védelemhez való jogát, és a Bizottság elemezni tudja a CCCMC-nek a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés megalapozatlanságával kapcsolatos álláspontját. |
|
(195) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e hatályvesztési felülvizsgálat keretében indokolatlan lett volna külön szegmensenkénti kárelemzést végeznie. Mivel a Bizottság a kár megállapítása és valószínűségének elemzése céljából úgy vett mintát a különböző méretű uniós gyártók körében, hogy a mintában mindegyik szegmens képviseltetve legyen, a különböző szegmensek helyzete automatikusan megjelent a kárral kapcsolatos valamennyi ténymegállapításban. Továbbá a Bizottság az alaprendelet 3. és 4. cikkével összhangban a kár meghatározását az uniós gazdasági ágazat egészére, nem pedig csupán egy-egy gyártóra vagy gyártói csoportra nézve végezte el. Ahogyan azt a (19)–(25) és a (105)–(107) preambulumbekezdés is elmagyarázza, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelen esetben a minta az uniós gazdasági ágazat egészének helyzete szempontjából reprezentatív volt. A Bizottság ezért ezt az érvelést elutasította. |
|
(196) |
Végezetül a CCCMC felvetette, hogy a Bizottságnak az uniós gazdasági ágazat állapotára vonatkozó elemzését terméktípus-csoportonként végzett elemzéssel is ki kellett volna egészítenie. Azonban általános kijelentéseken túlmutató részletekkel sem a CCCMC, sem más érdekelt fél nem szolgált azzal kapcsolatban, hogy mely konkrét terméktípusok esetében lett volna indokolt külön elemzést végezni (lásd a (46) preambulumbekezdést). Továbbá szegmensenkénti elemzést az eredeti vizsgálat sem tartalmazott. A Bizottságnak nem volt oka azt feltételezni, hogy ez a fajta elemzés indokolt, ezért az érvelést megalapozatlannak ítélte. A Bizottság ezért ezt az észrevételt elutasította. |
|
(197) |
A fenti megfontolások alapján a Bizottság fenntartotta azt a következtetését, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné. |
G. UNIÓS ÉRDEK
1. Előzetes megjegyzések
|
(198) |
Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek megállapítása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. |
2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(199) |
A felülvizsgálati időszakra az uniós gazdasági ágazat talpra állt a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatti károk után. A Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azonban feltételezhető a kár megismétlődése, mert az uniós gazdasági ágazat potenciálisan jelentős mennyiségű dömpingelt kínai behozatalnak lenne kitéve, és ez a behozatal jelentős árnyomást fejtene ki. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a fentiekben kifejtett okok miatt (lásd a (173)–(197) preambulumbekezdést) valószínűsíthetően jelentősen romlana. Ezzel szemben az intézkedések fenntartása kiszámítható viszonyokat teremtene a piacon, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára kedvező gazdasági helyzetének fenntartását, valamint azt, hogy az érintett vállalatok tisztességes, versenyalapú piacon tevékenykedjenek. |
|
(200) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. |
3. Az importőrök érdeke
|
(201) |
A Bizottság a felülvizsgálat megindításakor több mint ezer ismert importőrrel, illetve felhasználóval vette fel a kapcsolatot. A mintavételi űrlapra tizenegy vállalat válaszolt, és három töltötte ki a kérdőívet. |
|
(202) |
Két vállalat ellenezte az intézkedések fenntartását, egyikük azonban jelezte, hogy kisebb vámtétel esetén nem ellenezné az intézkedéseket. A harmadik vállalat nem foglalt állást arról, hogy hagyni kell-e az intézkedések hatályvesztését vagy sem. |
|
(203) |
Mindhárom vállalat kifejtette, hogy az intézkedésekkel együtt a jelenlegi átváltási árfolyam és a fuvarozási költségek kevésbé vonzóvá teszik a Kínából való kerámialap-behozatalt, és hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező behozatal nem biztos, hogy jelentősen nőne. Ugyanakkor a három importőr közül kettő úgy vélte, hogy a dömpingellenes vámok kivetése előtt a Kínából érkező behozatal vonzó volt mind a termékek kialakítása, mind pedig az árak szempontjából. |
|
(204) |
Az eredeti vizsgálat következtetése az volt, hogy az intézkedések bevezetése egyebek mellett azért nem lesz jelentős hatással az importőrök tevékenységére, mert az importőrök más beszerzési forrásokra tudnak áttérni. A Bizottság megállapította, hogy valóban, miközben a felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal piaci részesedése 1,7 %-ra csökkent, a Kínán kívüli országokból érkező behozatalok összességében csaknem 8 %-os piaci részesedést értek el (lásd a (127) preambulumbekezdést), szemben az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában tapasztalt 5,3 %-kal. (15) Nem kínai származásúak lévén ezekre a behozatalokra nem voltak hatással a vámok. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések meghosszabbítása nem akadályozná meg az uniós importőröket abban, hogy más forrásokból továbbra is vásároljanak ilyen termékeket. |
|
(205) |
Végezetül a független importőrök viszonylag csekély mértékű együttműködése arra enged következtetni, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorolna jelentős kedvezőtlen hatást az importőrökre. |
4. A felhasználók érdeke
|
(206) |
Az eljárás megindításakor a Bizottság az importőrök mellett valamennyi ismert felhasználóval is felvette a kapcsolatot. Azonban egyetlen felhasználó vagy felhasználói szervezet sem jelentkezett. Az eredeti ügyben a Bizottság számszerűsítette az intézkedések által a végfelhasználókra gyakorolt hatást, és arra a következtetésre jutott, hogy a négyzetméterköltség tekintetében csupán korlátozott, 0,5 EUR/m2-nél kisebb mértékű emelkedésre lehet számítani. Ugyanakkor az Unióban a felhasználók átlagos éves felhasználása 2,2 m2/fő körül volt. Az Unióban a felhasználókra gyakorolt átlagos hatás tehát 1,1 EUR/m2 volt. A 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (182)–(184) preambulumbekezdésében ismertetett okokból ez a hatás jelentéktelennek tekinthető. A Bizottság elemezte továbbá az intézkedésekből fakadóan az importőröknél, a felhasználóknál és a szállítóknál az intézkedések bevezetése nyomán jelentkező esetleges többletköltségekben, illetve beszerzésiforrás-kiesésben megnyilvánuló hatásokat is. Ennek keretében megállapította, hogy az intézkedések bevezetése az említett körben nem jár jelentős hatásokkal. |
5. Az érdekek mérlegelése és kiegyensúlyozása
|
(207) |
Az egymással versengő érdekek mérlegelése és kiegyensúlyozása során a Bizottság különös figyelmet szentelt a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásainak kiküszöbölése és a tényleges verseny visszaállítása iránti igénynek. Miközben az intézkedések fenntartása megvédene egy fontos uniós gazdasági ágazatot – benne számos kis- és középvállalkozással – a kár valószínűsíthető megismétlődésével szemben, az importőrök és a felhasználók meglehetősen visszafogott együttműködése arra enged következtetni, hogy az intézkedések fenntartása nem fejtene ki ebben a körben aránytalanul kedvezőtlen hatásokat. |
6. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(208) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó kerámialapok behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét. |
H. KÖVETKEZTETÉS ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA
|
(209) |
Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínával szembeni meglévő intézkedéseket fenn kívánja tartani. A felek számára meghatározott idő állt rendelkezésre arra, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette. |
|
(210) |
A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (6) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Kínából származó kerámialapokra vonatkozóan a 917/2011/EU rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. |
|
(211) |
Ez a rendelet összhangban van az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 6907 HR-kód alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: mázas és mázatlan kerámia út- és padlóburkoló lap, kályha- vagy falburkoló csempe; mázas és mázatlan kerámia mozaikkocka és hasonló áru, alátéten is.
(2) Az alábbi vállalatok által előállított, az (1) bekezdésben meghatározott termék vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:
|
Vállalat |
Vámtétel |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Dongguan City Wonderful Ceramics Industrial Park Co., Ltd; Guangdong Jiamei Ceramics Co., Ltd; |
32,0 % |
B938 |
|
Qingyuan Gani Ceramics Co. Ltd; Foshan Gani Ceramics Co. Ltd |
13,9 % |
B939 |
|
Guangdong Xinruncheng Ceramics Co. Ltd |
29,3 % |
B009 |
|
Shandong Yadi Ceramics Co Ltd |
36,5 % |
B010 |
|
Az I. mellékletben felsorolt vállalatok |
30,6 % |
|
|
Minden más vállalat |
69,7 % |
B999 |
(3) A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
Amennyiben a Kínai Népköztársaságban működő gyártók bármelyike elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a) a vizsgálati időszakban (2009. április 1-jétől2010. március 31-ig) nem exportálta a Kínai Népköztársaságból származó, az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut, b) nem áll kapcsolatban olyan exportőrrel vagy gyártóval, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, és c) a vizsgálati időszak végét követően exportálta ténylegesen az érintett árukat vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára, a Bizottság az I. mellékletet módosíthatja úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszi a mintában nem szereplő vagy egyedi elbánásban nem részesített együttműködő vállalatok közé, és ezáltal a 30,6 %-os vámtételű súlyozott átlagos vám hatálya alá vonja.
3. cikk
Ha az 1. cikkben említett termékekre szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatot állítanak ki, akkor az árunyilatkozat megfelelő rovatában négyzetméterben fel kell tüntetni a behozott termékmennyiséget.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. november 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A legutóbb a 917/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő kínai népköztársaságbeli gyártók jegyzékének egy újabb vállalattal való kiegészítéséről szóló, 2015. május 19-i (EU) 2015/782 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 124., 2015.5.20., 9. o.) módosított, a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2011. szeptember 12-i 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 238., 2011.9.15., 1. o.).
(3) Lásd: a Bizottság (EU) 2015/409 végrehajtási rendelete (2015. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 67., 2015.3.12., 23. o.).
(4) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 425., 2015.12.18., 20. o.).
(5) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 336., 2016.9.13., 5. o.).
(6) A Bíróság 1985. március 20-i ítélete a C-264/82. sz. ügyben, Timex kontra Tanács és Bizottság, ECLI:EU:C:1985:119, 24. pont.
(7) Az Európai Bizottság elnökének 2012. február 29-i határozata a meghallgató tisztviselő egyes kereskedelmi eljárásokban ellátandó feladatairól és megbízatásáról (HL L 107., 2012.4.19., 5. o.).
(8) A (10) preambulumbekezdésben található magyarázat szerint az uniós gyártók neve titoktartási okokból nem adható meg.
(9) Lásd még a Bíróság (harmadik tanács) C-687/13. sz., Fliesen-Zentrum Deutschland GmbH kontra Hauptzollamt Regensburg ügyben 2015. szeptember 10-én, a Finanzgericht München (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában hozott ítéletének 67. pontját.
(10) Forrás: China Building Ceramics and Sanitary Ware Association (CBCSA) (internetcím: http://www.china-china.cn).
(11) A tényleges súlyok kismértékben eltértek az eredeti vizsgálatban alkalmazott, a 2008. évi adatok alapján meghatározott súlyoktól.
(12) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2011. március 16-i 258/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 70., 2011.3.17., 5. o.) (121) preambulumbekezdését.
(13) Az eredeti vizsgálat keretében vizsgált időszakban (2007-től 2010. március 31-ig) átlagosan hozzávetőleg évi 65 millió m2 kerámialap érkezett Kínából.
(14) Thaiföld (2,18–35,49 %), Argentína (50,03 USD/m2), Brazília (3,34–6,42 USD/m2), Dél-Korea (9,07–37,40 %), India (1,87 USD/m2 legnagyobb vámtétel), Mexikó (az FOB-árra vonatkozó kötelezettségvállalás legalább 6,72 USD/m2 szinten, vagy 2,9–12,42 USD/m2 vám), és Pakisztán (5,21–59,18 %). Forrás: a kérelem 22. melléklete; az egyes országok által a megállapodás 16. cikkének (4) bekezdése alapján összeállított féléves jelentések a WTO internetes oldalain; az indiai pénzügyminisztérium kiadványa.
(15) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2011. március 16-i 258/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 70., 2011.3.17., 5. o.) (78) preambulumbekezdését.
I. MELLÉKLET
A mintában nem szereplő vagy egyedi elbánásban nem részesített együttműködő kínai gyártók:
|
Név |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Dongguan He Mei Ceramics Co. Ltd |
B132 |
|
Dongpeng Ceramic (Qingyuan) Co. Ltd |
B133 |
|
Eagle Brand Ceramics Industrial (Heyuan) Co. Ltd |
B134 |
|
Enping City Huachang Ceramic Co. Ltd |
B135 |
|
Enping Huiying Ceramics Industry Co. Ltd |
B136 |
|
Enping Yungo Ceramic Co. Ltd |
B137 |
|
Foshan Aoling Jinggong Ceramics Co. Ltd |
B138 |
|
Foshan Bailifeng Building Materials Co. Ltd |
B139 |
|
Foshan Bragi Ceramic Co. Ltd |
B140 |
|
Foshan City Fangyuan Ceramic Co. Ltd |
B141 |
|
Foshan Gaoming Shuncheng Ceramic Co. Ltd |
B142 |
|
Foshan Gaoming Yaju Ceramics Co. Ltd |
B143 |
|
Foshan Guanzhu Ceramics Co. Ltd |
B144 |
|
Foshan Huashengchang Ceramic Co. Ltd |
B145 |
|
Foshan Jiajun Ceramics Co. Ltd |
B146 |
|
Foshan Mingzhao Technology Development Co. Ltd |
B147 |
|
Foshan Nanhai Jingye Ceramics Co. Ltd |
B148 |
|
Foshan Nanhai Shengdige Decoration Material Co. Ltd |
B149 |
|
Foshan Nanhai Xiaotang Jinzun Border Factory Co. Ltd |
B150 |
|
Foshan Nanhai Yonghong Ceramic Co. Ltd |
B151 |
|
Foshan Oceanland Ceramics Co. Ltd |
B152 |
|
Foshan Oceano Ceramics Co. Ltd |
B153 |
|
Foshan Sanshui Hongyuan Ceramics Enterprise Co. Ltd |
B154 |
|
Foshan Sanshui Huiwanjia Ceramics Co. Ltd |
B155 |
|
Foshan Sanshui New Pearl Construction Ceramics Industrial Co. Ltd |
B156 |
|
Foshan Shiwan Eagle Brand Ceramic Co. Ltd |
B157 |
|
Foshan Shiwan Yulong Ceramics Co. Ltd |
B158 |
|
Foshan Summit Ceramics Co. Ltd |
B159 |
|
Foshan Tidiy Ceramics Co. Ltd |
B160 |
|
Foshan VIGORBOOM Ceramic Co. Ltd |
B161 |
|
Foshan Xingtai Ceramics Co. Ltd |
B162 |
|
Foshan Zhuyangyang Ceramics Co. Ltd |
B163 |
|
Fujian Fuzhou Zhongxin Ceramics Co. Ltd |
B164 |
|
Fujian Jinjiang Lianxing Building Material Co. Ltd |
B165 |
|
Fujian Minqing Jiali Ceramics Co. Ltd |
B166 |
|
Fujian Minqing Ruimei Ceramics Co. Ltd |
B167 |
|
Fujian Minqing Shuangxing Ceramics Co. Ltd |
B168 |
|
Gaoyao Yushan Ceramics Industry Co. Ltd |
B169 |
|
Guangdong Bode Fine Building Materials Co. Ltd |
B170 |
|
Guangdong Foshan Redpearl Building Material Co. Ltd |
B171 |
|
Guangdong Gold Medal Ceramics Co. Ltd |
B172 |
|
Guangdong Grifine Ceramics Co. Ltd |
B173 |
|
Guangdong Homeway Ceramics Industry Co. Ltd |
B174 |
|
Guangdong Huiya Ceramics Co. Ltd |
B175 |
|
Guangdong Juimsi Ceramics Co. Ltd |
B176 |
|
Guangdong Kaiping Tilee's Building Materials Co. Ltd |
B177 |
|
Guangdong Kingdom Ceramics Co. Ltd |
B178 |
|
Guangdong Monalisa Ceramics Co. Ltd |
B179 |
|
Guangdong New Zhong Yuan Ceramics Co. Ltd Shunde Yuezhong Branch |
B180 |
|
Guangdong Ouya Ceramics Co. Ltd |
B181 |
|
Guangdong Overland Ceramics Co. Ltd |
B182 |
|
Guangdong Qianghui (QHTC) Ceramics Co. Ltd |
B183 |
|
Guangdong Sihui Kedi Ceramics Co. Ltd |
B184 |
|
Guangdong Summit Ceramics Co. Ltd |
B185 |
|
Guangdong Tianbi Ceramics Co. Ltd |
B186 |
|
Guangdong Winto Ceramics Co. Ltd |
B187 |
|
Guangdong Xinghui Ceramics Group Co. Ltd |
B188 |
|
Guangning County Oudian Art Ceramic Co. Ltd |
B189 |
|
Guangzhou Cowin Ceramics Co. Ltd |
B190 |
|
Hangzhou Nabel Ceramics Co. Ltd |
B191 |
|
Hangzhou Nabel Group Co. Ltd |
B192 |
|
Hangzhou Venice Ceramics Co. Ltd |
B193 |
|
Heyuan Becarry Ceramics Co. Ltd |
B194 |
|
Guangdong Luxury Micro-crystal stone Technology Co., Ltd |
B195 |
|
Hitom Ceramics Co. Ltd |
B196 |
|
Huiyang Kingtile Ceramics Co. Ltd |
B197 |
|
Jiangxi Ouya Ceramics Co. Ltd |
B198 |
|
Jingdezhen Tidiy Ceramics Co. Ltd |
B199 |
|
Kim Hin Ceramics (Shanghai) Co. Ltd |
B200 |
|
Lixian Xinpeng Ceramic Co. Ltd |
B201 |
|
Louis Valentino (Inner Mongolia) Ceramic Co. Ltd |
B202 |
|
Louvrenike (Foshan) Ceramics Co. Ltd |
B203 |
|
Nabel Ceramics (Jiujiang City) Co. Ltd |
B204 |
|
Ordos Xinghui Ceramics Co. Ltd |
B205 |
|
Qingdao Diya Ceramics Co. Ltd |
B206 |
|
Qingyuan Guanxingwang Ceramics Co. Ltd |
B207 |
|
Qingyuan Oudian Art Ceramic Co. Ltd |
B208 |
|
Qingyuan Ouya Ceramics Co. Ltd |
B209 |
|
RAK (Gaoyao) Ceramics Co. Ltd |
B210 |
|
Shandong ASA Ceramic Co. Ltd |
B211 |
|
Shandong Dongpeng Ceramic Co. Ltd |
B212 |
|
Shandong Jialiya Ceramic Co. Ltd |
B213 |
|
Shanghai CIMIC Holdings Co., Ltd |
B214 |
|
Sinyih Ceramic (China) Co. Ltd |
B215 |
|
Sinyih Ceramic (Penglai) Co. Ltd |
B216 |
|
Southern Building Materials and Sanitary Co. Ltd of Qingyuan |
B217 |
|
Tangshan Huida Ceramic Group Co. Ltd |
B218 |
|
Tangshan Huida Ceramic Group Huiquin Co. Ltd |
B219 |
|
Tegaote Ceramics Co. Ltd |
B220 |
|
Tianjin (TEDA) Honghui Industry & Trade Co. Ltd |
B221 |
|
Topbro Ceramics Co. Ltd |
B222 |
|
Xingning Christ Craftworks Co. Ltd |
B223 |
|
Zhao Qing City Shenghui Ceramics Co. Ltd |
B224 |
|
Zhaoqing Jin Ouya Ceramics Company Limited |
B225 |
|
Zhaoqing Zhongheng Ceramics Co. Ltd |
B226 |
|
Zibo Hualiansheng Ceramics Co. Ltd |
B227 |
|
Zibo Huaruinuo Ceramics Co. Ltd |
B228 |
|
Shandong Tongyi Ceramics Co. Ltd |
B229 |
|
Onna Ceramic Industries (China) Co., Ltd |
B293 |
|
Everstone Industry (Qingdao) Co., Ltd |
B998 |
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (3) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlán szerepelnie kell a kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatnak:
|
1. |
A kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása. |
|
2. |
A következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) kerámialapot a(z) (vállalat neve és székhelye) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak. (Dátum és aláírás)” |