MELLÉKLET

1.   CÉLOK

Az önszabályozás keretében üzleti ágazatok vagy iparágak saját kezdeményezésre olyan magatartási kódexeket vagy működési követelményeket alkotnak, amelyeknek aztán a betartatásáért is maguk felelnek. Az önszabályozás tiszta formája nem gyakori, az Unió szintjén általában a Bizottság ösztönzi vagy segíti elő az önszabályozó intézkedések létrehozását. A minőségi jogalkotás (1) összefüggésében a kellően átgondolt nem szabályozási jellegű megoldásokra a Bizottság a szakpolitikai eszköztár igénybevételének alternatívájaként tekint.

A 2009/125/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) kimondja, hogy az önkéntes megállapodások és más önszabályozó intézkedések alternatívái az irányelv keretében elfogadott végrehajtási intézkedéseknek, és előnyben részesítendők azokban az esetekben, amikor általuk gyorsabban vagy költséghatékonyabb módon érhetők el a szakpolitikai célok, mint kötelező erejű rendelkezésekkel (2). Az irányelv tartalmazza az önszabályozó intézkedések értékelésének indikatív kritériumait, (3) de a Bizottság által eddig elismert három önkéntes megállapodás (4) tapasztalatai alapján az irányelv 18. cikkével létrehozott konzultációs fórum tagjai megállapították, hogy ezekről a kritériumokról – és különösen a felügyelettel és a beszámolással kapcsolatban – iránymutatást szükséges kidolgozni.

Ezen iránymutatás célja az irányelven alapuló önszabályozó intézkedések létrehozásának és végrehajtásának megkönnyítése. Kidolgozásának vezérelve az ipar segítése és az önszabályozó intézkedések következetes végrehajtásának előmozdítása volt. Az iránymutatás figyelembe veszi a minőségi ön- és társszabályozás elveit (5).

Az iránymutatás követése segíteni fogja, hogy a Bizottság a környezettudatos tervezés területén elfogadott önszabályozó intézkedést a végrehajtási intézkedés valós alternatívájának tekintse. A környezettudatos tervezés területén már meglévő önszabályozó intézkedések esetében helyénvaló legkésőbb 2018-ig benyújtani a Bizottsághoz az intézkedés átdolgozott, a lehetőségekhez mérten ezen iránymutatáshoz igazított változatára vonatkozó javaslatot.

2.   AZ ÖNSZABÁLYOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELISMERÉSE A KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉS TERÜLETÉN

A Bizottság kiemelten fogja kezelni az azokra a termékcsoportokra vonatkozó önszabályozó intézkedéseket, amelyek szerepelnek az irányelv 16. cikke alapján a környezettudatos tervezés területén elkészítendő munkatervben. Az iparnak e termékcsoportok esetében az önszabályozó intézkedésre vonatkozó esetleges javaslatot az adott termékcsoporttal kapcsolatos műszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzés („előkészítő vizsgálatok”) végrehajtása előtt vagy közben kell előterjesztenie a Bizottságnál.

Az ipar felkérhető arra, hogy a javaslatot a Bizottságtól és a konzultációs fórumtól kapott esetleges észrevételek alapján módosítsa.

Ha a Bizottság egy önszabályozó intézkedés elismerése mellett dönt, a továbbiakban tartózkodni fog attól, hogy a környezettudatos tervezés területén végrehajtási rendeletet fogadjon el. Ha azonban az önszabályozó intézkedés felügyelete keretében vagy az érdekeltek visszajelzéseiből az derül ki, hogy az önszabályozó intézkedés végrehajtása hiányosságokat szenved, a Bizottság újraértékeli a helyzetet.

A Bizottság az önszabályozó intézkedés elismerése esetén is elfogadhat más szakpolitikai intézkedések – például a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) vagy a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) – alapján jogi aktusokat az adott termékcsoportra nézve.

3.   IRÁNYMUTATÁS A KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉS TERÜLETÉN ELFOGADOTT ÖNSZABÁLYOZÓ INTÉZKEDÉSEKHEZ

Az ipar által létrehozott önszabályozó intézkedések mindegyikének tartalmaznia kell végrehajtásának szabályait. Az irányelv alapján elismert önszabályozó intézkedések egyöntetűségének biztosítása, valamint létrehozásuk és végrehajtásuk megkönnyítése érdekében az önszabályozó intézkedéseknek követniük kell az alábbi iránymutatást. Az önszabályozó intézkedés az iránymutatásban foglaltakon túlmenően is tartalmazhat szabályokat, és az iránymutatásban foglalt szabályokat részletesebben is kifejtheti.

3.1.   A részvétel nyitottsága

Az önszabályozó intézkedést létrehozni kívánó vállalkozásoknak az intézkedés kidolgozásának megkezdése előtt nyilvánosan be kell jelenteniük szándékukat. Ennek keretében meg kell jelölniük egy kapcsolattartási pontot, amelyen keresztül más vállalatok csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.

Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell azon vállalatok felsorolását, amelyek aláírták az intézkedést. Lehetőséget kell adni arra, hogy az ugyanazon a termékpiacon tevékenykedő vállalatok bármikor csatlakozzanak az önszabályozó intézkedéshez, amennyiben részt vállalnak a végrehajtás költségeiből. Az önszabályozó intézkedéshez csatolni kell azt a tagsági űrlapot, amelyet a csatlakozni kívánó vállalatoknak ki kell tölteniük és alá kell írniuk. Az aláíróknak haladéktalanul meg kell küldeniük a Bizottságnak a kitöltött és aláírt tagsági űrlapok eredeti példányát.

Ha egy aláíró kilép az önszabályozó intézkedésből, akkor erről legalább egy hónappal a kilépést megelőzően írásban értesítenie kell az operatív bizottság elnökét (lásd a 3.5. szakaszt). Az elnöknek az aláíró kilépéséről az írásos értesítés kézhezvételét követő egy héten belül tájékoztatnia kell az operatív bizottságot.

3.2.   Hozzáadott érték

Az önszabályozó intézkedésre és a meglévő önszabályozó intézkedés átdolgozott változatára irányuló javaslatokhoz indokolást kell csatolni, amelyben – tényadatokkal alátámasztva – el kell magyarázni, hogyan biztosítja a javaslat a környezettudatos tervezés céljainak gyorsabb vagy költséghatékonyabb teljesülését.

Ha az összes vagy meghatározott számú aláíró az önszabályozó intézkedés céljaival összefüggésben külön megállapodást kötött vagy társulást hozott létre, a megállapodással vagy társulással kapcsolatos összes releváns dokumentumot meg kell jelölni és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az önszabályozó intézkedésben rendelkezni kell az összes releváns elem felülvizsgálatáról, és meg kell jelölni a felülvizsgálat időpontját vagy azokat a sajátos körülményeket, amelyek szükségessé teszik a felülvizsgálatot. A felülvizsgálat időpontját úgy kell megválasztani, hogy az intézkedésnek folyamatosan hozzáadott értéket kell képeznie, és kitűzésekor figyelemmel kell lenni az intézkedésben meghatározott követelményszintekre és az érintett termékcsoporttal kapcsolatos műszaki fejlődés ütemére.

A felülvizsgálat során meg kell állapítani, hogy szükség van-e az intézkedés új változatának kidolgozására. A felülvizsgálat és az átdolgozás folyamatának nyitottnak kell lennie az operatív bizottság megfigyelőinek részvétele előtt. A felülvizsgálat során tett megállapításokat és – szükség esetén – az önszabályozó intézkedés átdolgozott változatát be kell nyújtani a Bizottsághoz.

3.3.   Reprezentativitás

Az önszabályozó intézkedésben meg kell jelölni az aláírók piaci részesedését, amelynek az Unió piacán forgalomba hozott és/vagy üzembe helyezett (8) összes olyan termékdarab legalább 80 %-át képviselnie kell, amely az intézkedés hatálya alá tartozik. Az aláíróknak független jogi vagy természetes személy által összegyűjtött vagy ellenőrzött tényadatok segítségével bizonyítaniuk kell, hogy az önszabályozó intézkedés legalább a piac 80 %-át lefedi („piaci részesedés”). Ezeket a tényadatokat meg kell küldeni a Bizottságnak:

—	akkor, amikor az önszabályozó intézkedés vagy a meglévő önszabályozó intézkedés átdolgozott változata benyújtásra kerül – ekkor a ténymegállapításoknak az előző hat hónapból kell – eredeti vagy aktualizált formájukban – származniuk,

—

legkésőbb három hónappal az aláírók körében bekövetkező változások után (például egy aláíró kilépése után vagy azt követően, hogy egy aláíró az érintett részlegét egy nem aláírónak eladta), kivéve abban az esetben, ha a legutóbbi beszámoló szerint a piaci részesedés a változás után is legalább 80 % marad, valamint

—

két évvel a legutóbbi beszámoló megküldését követően, a piaci változások nyomán bekövetkező részesedésváltozások figyelembevétele érdekében. Az önszabályozó intézkedésben pontosan meg kell határozni a piaci részesedés mérésére felhasználandó mutatót vagy mutatókat. A mutatóknak objektívnek, mérhetőnek és független szerv által ellenőrizhetőnek kell lenniük A mutatóknak az intézkedés hatálya alá tartozó összes energiával kapcsolatos termékre ki kell terjedniük.

3.4.   Számszerűsített és fokozatok szerint felállított célok

Az önszabályozó intézkedésben fel kell sorolni a hatálya alá tartozó összes terméktípust, meg kell adni a termékekre vonatkozó fogalommeghatározásokat, és meg kell jelölni azokat a terméktípusokat, amelyek az önszabályozó intézkedés hatálya alá tartozó termékcsoporthoz tartoznak ugyan, de az intézkedésben foglalt követelmények alól mentesülnek. A mentességeket meg kell indokolni.

Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell a hatálya alá tartozó termékekkel szemben támasztott tervezési és – indokolt esetben – tájékoztatási követelményeket. A követelményeknek a termék élettartama során jelentkező jelentős környezeti hatásokkal kell összefüggniük, és a termékek környezeti teljesítményének javítására kell irányulniuk.

Olyan követelményeket kell megfogalmazni, amelyek teljesülése egyértelmű és megbízható mutatók segítségével mérhető. Részletesen le kell írni azt, hogy hogyan történik a követelmények teljesítésének mérése és ellenőrzése. Az önszabályozó intézkedésnek meg kell jelölnie azt a dokumentációt, amelyen a javasolt követelmények alapulnak. Rá kell mutatni a javasolt követelmények és a dokumentáció közötti esetleges jelentősebb eltérésekre.

A követelményeket alkalmazásuk megkezdésének időpontjával együtt kell megadni, és amennyiben az önszabályozó intézkedés hosszú időtartamot fed le, egymást követő követelményszinteket kell megfogalmazni. A követelményeknek legalább az egyes aláírók által forgalomba hozott és/vagy üzembe helyezett összes olyan termékdarab 90 %-ára vonatkozniuk kell, amely az önszabályozó intézkedés hatálya alá tartozik.

3.5.   A civil társadalom részvétele

Az önszabályozó intézkedésre vonatkozó javaslatról konzultálni kell a tagállamok képviselőit, az ipart, a szakszervezeteket, a nagy- és a kiskereskedőket, az importőröket, a környezetvédő csoportokat és a fogyasztói szervezeteket tömörítő konzultációs fórummal.

Operatív bizottság

Az önszabályozó intézkedésnek az intézkedés végrehajtásának irányítására létre kell hoznia egy operatív bizottságot.

Az operatív bizottságnak az önszabályozó intézkedés összes aláírójából és a Bizottságból kell állnia. Az operatív bizottságban mindegyik említett szervezetet egy-egy, azonos szavazati joggal rendelkező tagnak kell képviselnie.

Lehetővé kell tenni, hogy az operatív bizottság munkájában szavazati jog nélküli megfigyelőként részt vegyenek a konzultációs fórum tagjai, valamint a független ellenőr.

Az operatív bizottságnak legalább évente egyszer üléseznie kell Brüsszelben. Az operatív bizottság üléseinek nyitottaknak kell lenniük az érdeklődők előtt, ideértve azokat a vállalatokat is, amelyek az önszabályozó intézkedés hatálya szerinti ágazatban működnek, de az önszabályozó intézkedésnek nem aláírói.

Az operatív bizottságnak a tagjai közül elnököt kell választania. Az elnöknek az operatív bizottság ülésének napirendtervezetére minden olyan napirendi pontot fel kell vennie, amelyet a tagok és a megfigyelők kérnek. Az operatív bizottság üléseire minden tagot és megfigyelőt meg kell hívni. Az önszabályozó intézkedés internetes honlapján legkésőbb egy hónappal az ülés időpontja előtt be kell jelenteni az operatív bizottság ülését, és közzé kell tenni a napirend tervezetét.

Az operatív bizottság ülésén bemutatandó és megvitatandó dokumentumokat legkésőbb az ülés időpontja előtt egy héttel meg kell küldeni az operatív bizottság összes tagjának és megfigyelőjének, és közzé kell tenni az önszabályozó intézkedés internetes honlapján.

Minden résztvevő számára biztosítani kell a jogot arra, hogy az operatív bizottság ülésén felszólaljon, valamint hogy álláspontját az elnökkel rögzíttesse a jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyv tervezetét az operatív bizottság összes tagjának és megfigyelőjének meg kell küldeni, és két hetet kell biztosítani a tagoknak és a megfigyelőknek arra, hogy ahhoz észrevételeket tegyenek. A végleges jegyzőkönyvet az ülést követő egy hónapon belül közzé kell tenni az önszabályozó intézkedés internetes honlapján.

Internetes honlap

Az önszabályozó intézkedés számára létre kell hozni egy internetes honlapot. Az internetes honlapnak tartalmaznia kell legalább:

—	az önszabályozó intézkedés legutóbbi változatát és korábbi változatait,

—	az aláírók naprakész jegyzékét, valamint tájékoztatást a legutóbbi kilépésekről és kizárásokról,

—	a piaci részesedésről készült beszámolók összefoglalóját (az aláírók kereskedelmi adatainak és bizalmas adatainak egyenkénti közzététele nélkül),

—	az aláírók által a követelményeket teljesítőként megjelölt termékek naprakész jegyzékét (a jegyzék nem tartalmazhatja azokat a termékeket, amelyekről a független ellenőr azt állapította meg, hogy nem teljesítik a követelményeket),

—	a független ellenőr által a követelmények teljesítéséről készített beszámolókat,

—	a követelményeket nem teljesítő aláírók naprakész jegyzékét,

—	az operatív bizottság minden egyes ülésével kapcsolatban a meghívót, a napirend tervezetét, az ülés dokumentumait és az ülésről készült jegyzőkönyvet, valamint

—	a független ellenőr adatait, köztük elérhetőségi adatait. Az internetes honlapnak lehetővé kell tennie, hogy a látogatók kérdéseket tegyenek fel az aláíróknak és a független ellenőrnek az önszabályozó intézkedésről. Ezeket a kérdéseket egy hónapon belül meg kell válaszolni.

Panaszok

Az önszabályozó intézkedésnek biztosítania kell, hogy bárki ingyenesen, megfelelő érvekkel alátámasztva felhívhassa a független ellenőr figyelmét azokra az esetekre, amelyekben véleménye szerint nem teljesülnek a követelmények. A független ellenőrnek minden ilyen panaszt meg kell vizsgálnia, és szükség esetén tájékoztatást kell kérnie az érintett aláírótól, termékvizsgálatokat kell végeznie és/vagy helyszíni ellenőrzéseket kell tartania. A független ellenőrnek az operatív bizottság minden ülésén áttekintést kell adnia az előző ülés óta beérkezett panaszokról, és ha valamelyiket nem vizsgálta ki, azt meg kell indokolnia.

Hozzáférés az adatokhoz

Annak érdekében, hogy a Bizottság és az operatív bizottság megfigyelői megítélhessék a javasolt és a meglévő önszabályozó intézkedésekben megtestesülő ambíció mértékét és a hatásokat, az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell olyan követelményt, amely szerint az aláíróknak kérésre hozzáférést kell biztosítaniuk a Bizottság és az operatív bizottság megfigyelői számára az intézkedés hatálya alá tartozó termékek és termékmodellek környezeti teljesítményével kapcsolatos műszaki adatokhoz, ideértve a speciális feltételekhez kapcsolódó összes jellemzőt is. Az adatokhoz való ilyen célú hozzáférésre vonatkozó szabályoknak a bizalmas üzleti adatokra nem kell kiterjedniük.

Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell olyan követelményt, amely szerint az aláíróknak a környezettudatos tervezésért felelős tagállami piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan, a termékhez nem mellékelt dokumentumot és információt, amelyet azok abból a célból kérnek, hogy – többek között termékvizsgálatok útján – ellenőrizzék az önszabályozó intézkedésben foglalt követelmények teljesülését.

3.6.   Felügyelet és beszámolás

Független ellenőr

Az önszabályozó intézkedésben foglalt követelményeknek az aláírók általi teljesítését független ellenőrnek kell figyelemmel kísérnie. Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell a független ellenőrre irányadó szabályokat. A független ellenőr akár természetes, akár jogi személy lehet.

A független ellenőrnek rendelkeznie kell azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek a követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez, és nem állhat fenn vele kapcsolatban összeférhetetlenség. A független ellenőr szerződéses kötelezettségei nem korlátozhatják őt a követelmények teljesülésének ellenőrzésében.

A független ellenőrnek:

—	feladatait kellő gondossággal kell ellátnia, és a felelősségi körébe tartozó összes feladat elvégzése felett kellő felügyeletet kell gyakorolnia,

—	valamennyi tevékenységét részrehajlástól mentesen kell végeznie, és véleményét, beszámolóit és jelentéseit kizárólag a tényekre szabad alapoznia, továbbá

—	az aláírók kereskedelmi érdekeinek és érzékeny adatainak megóvása érdekében ahol csak szükséges, tiszteletben kell tartania a titoktartás elvét, és ebből a célból kérésre az önszabályozó intézkedés minden egyes aláírójával titoktartási megállapodást kell kötnie.

Az önszabályozó intézkedésnek meg kell határoznia a független ellenőr kiválasztásának eljárását, valamint azt, hogy hogyan kell biztosítani a független ellenőrrel kapcsolatban az összeférhetetlenség kizárását és a követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges készségek meglétét. A kiválasztott független ellenőr kijelöléséről meg kell állapodni a Bizottság szolgálataival. Az operatív bizottságnak részt kell vennie a független ellenőrrel kötött szerződésben foglalt feltételek meghatározásában.

Adatszolgáltatás az aláírók részéről a követelmények teljesítéséről

Az egyes aláírók által a független ellenőrnek benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban az önszabályozó intézkedésnek szabályoznia kell legalább:

—	a szolgáltatandó piaci és műszaki adatok típusát,

—	az adatszolgáltatás formátumát,

—	a dokumentáció megküldésének módját, valamint

—	a dokumentáció benyújtásának gyakoriságát és időpontját.

Minden aláírónak a független ellenőr rendelkezésére kell bocsátania minden olyan adatot és információt (beleértve a piaci adatokat és a termékek környezeti teljesítményére vonatkozó adatokat is), amelyre az ellenőrnek szüksége van annak megbízható ellenőrzéséhez, hogy az aláíró teljesíti-e az intézkedésben vállalt összes kötelezettségét.

Az aláírók által szolgáltatott piaci adatoknak lehetővé kell tenniük a független ellenőr számára annak megállapítását, hogy a termékek legalább 90 %-a teljesíti-e a követelményeket. Ha az aláírók azt vállalják, hogy termékeik 100 %-a teljesíti a követelményeket, akkor piaci adatokat nem kell szolgáltatniuk a független ellenőrnek.

Az adatszolgáltatásnak az Unió piacán forgalomba hozott és/vagy üzembe helyezett összes olyan termékmodellre ki kell terjednie, amely az intézkedés hatálya alá tartozik. Ha egyes termékmodellek esetében a közöttük lévő különbség az önszabályozó intézkedés szempontjából nem jelentős (azaz nem hat ki a követelmények egyetlen vonatkozására sem), az adatszolgáltatás a hasonló modellekre – külön megjelöléssel – összevontan is elvégezhető. Az egyes aláírók által szolgáltatandó információk és adatok csak annyiban térhetnek el egymástól, amennyiben a rájuk vonatkozó követelmények különbözőek.

A független ellenőr felé való adatszolgáltatás formátumának minden aláíró esetében azonosnak kell lennie.

A megküldés módját illetően a lehető legnagyobb mértékben élni kell az elektronikus adatkommunikáció adta lehetőségekkel, miközben figyelembe kell venni a titoktartási követelményeket és az összes érintett félre háruló adminisztratív terhet is.

Az adatszolgáltatásnak egy-egy évre kell vonatkoznia. Az éves adatszolgáltatást minden aláírónak a tárgyidőszak végét követő két hónapon belül kell teljesítenie. Az aláíróknak a független ellenőr által a határidő után hozzájuk intézett hiánypótlási kéréseket rövid, az önszabályozó intézkedésben meghatározandó határidőn belül kell teljesíteniük.

A követelmények teljesülésének ellenőrzése

Az önszabályozó intézkedésben fel kell jogosítani a független ellenőrt arra, hogy ellenőrizze az önszabályozó intézkedésben foglalt követelmények teljesülését, és ennek érdekében:

—	ellenőrizze az aláírók által átadott dokumentációt,

—	termékvizsgálatokat végezzen, és

—	helyszíni ellenőrzéseket végezzen az aláíróknál.

Azt, hogy ezen eszközök közül melyikkel vagy melyekkel él, a független ellenőrnek kell eldöntenie.

Termékvizsgálatok

A termékvizsgálatok az önszabályozó intézkedés hatálya alá tartozó termékek jellemzőinek ellenőrzése céljából végzett fizikai laboratóriumi vizsgálatok. A termékvizsgálatokat főszabályként független, lehetőleg akkreditált laboratóriumoknak kell végezniük. Alternatívaképpen – és amennyiben az objektivitás maradéktalanul garantálható – a termékvizsgálatok valamelyik aláíró telephelyén is elvégezhetők.

A termékvizsgálat céljából a független ellenőrnek véletlenszerű mintavétel útján megfelelő számú, különböző aláírók által előállított terméket kell kiválasztania, és ezeket lehetőleg különböző tagállamokban működő kiskereskedőktől (fizikai vagy internetes üzletekben) kell beszereznie. Ha a termékeket közvetlenül az aláírók szolgáltatják, a vizsgálatra kerülő termékek kiválasztásában az aláírók nem vehetnek részt.

Abban az esetben, ha bármilyen forrásból úgy értesül, hogy egy adott modell vagy aláíró esetében fennáll a lehetősége a követelmények nem teljesítésének, a független ellenőr konkrét modellekből vagy egy konkrét aláíró modelljeiből is kiválaszthat termékeket termékvizsgálatra.

Az aláíróknak a független ellenőr kérésére minden olyan, a termékhez nem mellékelt dokumentumot és információt a független ellenőr rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyre annak a termékvizsgálatok elvégzéséhez szüksége van.

A részletes vizsgálati jegyzőkönyveket a külön megvizsgált termékek mindegyikére vonatkozóan át kell adni a Bizottságnak és az érintett aláírónak.

Helyszíni ellenőrzések

A független ellenőr számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy abban az esetben, ha olyan konkrét értesüléssel rendelkezik, amely ilyen ellenőrzést indokol, bármelyik aláírónál helyszíni ellenőrzést végezzen. A konkrét értesülést meg kell osztani az érintett aláíróval.

Az önszabályozó intézkedésben foglalt követelmények teljesítésének ellenőrzésére helyszíni ellenőrzés csak akkor végezhető, ha más, költséghatékonyabb eszköz nem áll rendelkezésre. A helyszíni ellenőrzés keretében a független ellenőr csak olyan tevékenységet végezhet, amely feltétlenül szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy az aláíró teljesíti-e az önszabályozó intézkedésben foglalt követelményeket.

A független ellenőr – a rövid határidejű értesítéstől eltekintve – nem figyelmeztetheti az aláírót előre a helyszíni ellenőrzésre. Az aláírónak minden kért támogatást meg kell adnia.

A független ellenőrnek a helyszíni ellenőrzés után egy hónapon belül meg kell küldenie észrevételezésre az érintett aláírónak a helyszíni ellenőrzésről készült jelentés tervezetét. Az aláírónak a jelentéstervezet kézhezvételét követő két héten belül meg kell tennie észrevételeit. A független ellenőrnek szükség esetén az aláíró észrevételeinek kézhezvételét követő két héten belül módosítania kell a jelentéstervezetet. A jelentést – a helyszíni ellenőrzés indokolásával együtt – át kell adni a Bizottságnak és az érintett aláírónak. A független ellenőrnek a jelentés véglegesítése után tartott első operatív bizottsági ülésen összefoglalót kell előterjesztenie a helyszíni ellenőrzésről. Az összefoglaló kizárólag csak abban az esetben fedhet fel bizalmas üzleti adatokat, ha a követelmények nem teljesítésének bizonyítása azt igényli.

Beszámolás a független ellenőr részéről

A független ellenőrnek a követelmények teljesüléséről készített beszámoló tervezetét a beszámoló tárgyidőszakát követő három hónapon belül el kell készítenie és meg kell küldenie az operatív bizottság tagjainak. Az operatív bizottság tagjai számára két hetet kell biztosítani a beszámoló észrevételezésére. A független ellenőrnek a követelmények teljesüléséről készített végleges beszámolót a jelentés tárgyidőszakát követő négy hónapon belül meg kell küldenie az operatív bizottság tagjainak. A követelmények teljesüléséről készített beszámolónak tartalmaznia kell:

—	tájékoztatást az adatok gyűjtésének és feldolgozásának alkalmazott módjáról, valamint a beszámoló készítése közben felmerült esetleges nehézségekről,*

—	az iratellenőrzés eredményeit,*

—	a termékvizsgálat keretében megvizsgált termékek kiválasztásának módját, valamint abban az esetben, ha a vizsgálatok konkrét modellekre vagy aláírókra irányultak, ennek indokait,*

—	a megvizsgált termékek felsorolását és az egyedi eredmények összefoglalását,

—	a beszámoló tárgyidőszakában elvégzett helyszíni ellenőrzések összefoglalóját,

—	a követelményeket nem teljesítő aláírók felsorolását,

—	a követelmények nem teljesítésének okaival kapcsolatos információkat,* valamint

—	a következő beszámolók tárgyidőszakára vonatkozó ajánlásokat.

Az önszabályozó intézkedésben előírható, hogy a csillaggal (*) megjelölt információkat összesítve, az összes aláíróra nézve összefoglalóan kell megadni, és nem tartalmazhatják az egyes aláírók kereskedelmi adatait és bizalmas adatait. Ilyenkor olyan egyedi jelentéseket is kell készíteni, amelyek az érintett információkat minden egyes aláíróra nézve külön tartalmazzák, és ezeket az egyedi jelentéseket a Bizottság és az érintett aláírók rendelkezésére kell bocsátani.

A követelmények nem teljesítése

A követelmények nem teljesítésének esetére többfokozatú szankciórendszert kell alkalmazni.

Ha egy aláíró nem adja át a követelmények teljesítésével kapcsolatban előírt információkat a független ellenőrnek, akkor ennél az aláírónál a független ellenőrnek az érintett adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő évben helyszíni ellenőrzést kell tartania. Ha egy aláíró ismétlődő jelleggel nem adja át a követelmények teljesítésével kapcsolatban előírt információkat, ezt az aláírót azonnali hatállyal ki kell zárni az önszabályozó intézkedésből.

Ha a független ellenőr a helyszíni ellenőrzésről készített jelentésben vagy a követelmények teljesítéséről készített beszámolóban azt állapítja meg, hogy egy aláíró nem teljesíti az önszabályozó intézkedésben foglalt követelményeket, ezt az aláírót korrekciós intézkedésre kell kötelezni. Ha a követelmények nem teljesítése a független ellenőr jelentése után fél évvel még mindig fennáll, az érintett aláírót azonnali hatállyal ki kell zárni az önszabályozó intézkedésből.

Az elnöknek a követelményeket nem teljesítő aláíró kizárásáról – legkésőbb egy héttel azt követően, hogy a független ellenőrtől tájékoztatást kapott az azonnali hatályú kizárás valamelyik feltételének fennállásáról – írásban tájékoztatnia kell az operatív bizottságot.

3.7.   Az önszabályozási kezdeményezés működtetésének költséghatékonysága

A független ellenőrrel és annak tevékenységével, az internetes honlappal, valamint – a Bizottság által delegált képviselő és a független ellenőrön kívüli megfigyelők részvételével kapcsolatosakon kívül – az operatív bizottság működésével kapcsolatos összes költséget az aláírók viselik.

Az önszabályozó intézkedésnek ösztönöznie kell az aláírókat arra, hogy szakismereteiket, tapasztalataikat, információikat és bevált gyakorlatukat megosszák a környezettudatos tervezés területén elfogadott többi önszabályozó intézkedés aláíróival.

3.8.   Fenntarthatóság

Az önszabályozó intézkedésben meg kell jelölni az elérni kívánt szakpolitikai célokat. Ezeknek a céloknak összhangban kell lenniük az irányelv szakpolitikai céljaival.

3.9.   Összeegyeztethetőség az ösztönzőkkel

A javasolt önszabályozó intézkedésnek igazodnia kell más tényezőkhöz és a nemzeti szintű ösztönzőkhöz.

---

(1)  Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program, COM(2015) 215.

(2)  Lásd az irányelv (18)–(21) preambulumbekezdését, valamint 15. cikke (3) bekezdésének b) pontját és 17. cikkét.

(3)  Az irányelv VIII. melléklete.

(4)  COM(2012) 684, COM(2013) 23 és COM(2015) 178.

(5)  https://ec.europa.eu/digital-agenda/best-practice-principles-better-self-and-co-regulation

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/30/EU irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (HL L 153., 2010.6.18., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 66/2010/EK rendelete az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).

(8)  A termékekre vonatkozó uniós szabályozásról közreadott útmutató elmagyarázza a „forgalomba hozatal” és az „üzembe helyezés” fogalom tartalmát (http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/18027/attachments/1/translations/hu/renditions/native).