Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013D0163

    2013/163/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2013. március 26. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cement, mész és magnézium-oxid előállítása tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2013) 1728. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg

    HL L 100., 2013.4.9, p. 1–45 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2013/163/oj

    9.4.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 100/1


    A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

    (2013. március 26.)

    az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cement, mész és magnézium-oxid előállítása tekintetében történő meghatározásáról

    (az értesítés a C(2013) 1728. számú dokumentummal történt)

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    (2013/163/EU)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság a szóban forgó irányelv 3. cikkének (11) bekezdése szerinti elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentumok kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek, valamint a Bizottság részvételével információcserét szervez az ipari kibocsátásokról.

    (2)

    A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve, a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt, a nyersanyagok felhasználása és jellege, vízfogyasztás, energiafelhasználás és a hulladékok keletkezése, alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés, valamint a szóban forgó irányelv 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak vizsgálatát követően azonosított elérhető legjobb technikák és új keletű technikák.

    (3)

    A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében meghatározott „BAT-következtetések” alatt a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum értendő, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket.

    (4)

    A 2010/75/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szóban forgó irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani.

    (5)

    A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének BAT-következtetésekről szóló (5) bekezdésében említett határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

    (6)

    A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdése értelmében csak akkor alkalmazható a (3) bekezdésben foglalt követelménytől való eltérés, ha a BAT alkalmazásának révén elérhető kibocsátási szintek elérése az érintett létesítmény földrajzi helye, műszaki jellemzői vagy a helyi környezeti feltételek miatt aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest.

    (7)

    A 2010/75/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett engedélyben foglalt monitoringkövetelményeknek a BAT-következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk.

    (8)

    A 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozatok kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság újraértékeli és szükség esetén frissíti az engedélyben foglalt valamennyi feltételt és biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen ezen feltételeknek.

    (9)

    Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról szóló, 2011. május 16-i bizottsági határozat (2) létrehozott egy fórumot a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből.

    (10)

    A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság 2012. szeptember 13-án megkapta a fórum véleményét (3) a cement, mész és magnézium-oxid előállítására vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette.

    (11)

    Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    A cement, mész és magnézium-oxid előállítására vonatkozó BAT-következtetések e határozat mellékletében kerültek meghatározásra.

    2. cikk

    Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Brüsszelben, 2013. március 26-án.

    a Bizottság részéről

    Janez POTOČNIK

    a Bizottság tagja


    (1)  HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

    (2)  HL C 146., 2011.5.17., 3. o.

    (3)  http://circa.europa.eu/Public/irc/env/ied/library?l=/ied_art_13_forum/opinions_article


    MELLÉKLET

    CEMENT, MÉSZ ÉS MAGNÉZIUM-OXID ELŐÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

    HATÁLY

    AZ INFORMÁCIÓCSERÉRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉS

    FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

    ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

    BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

    1.1.

    Általános BAT-következtetések

    1.1.1.

    Környezetirányítási rendszerek (EMS)

    1.1.2.

    Zaj

    1.2.

    A cementiparra vonatkozó BAT-következtetések

    1.2.1.

    Általános elsődleges technikák

    1.2.2.

    Ellenőrzés

    1.2.3.

    Energiafogyasztás és folyamatválasztás

    1.2.4.

    Hulladékhasznosítás

    1.2.5.

    Porkibocsátás

    1.2.6.

    Gáz halmazállapotú vegyületek

    1.2.7.

    PCDD/F-kibocsátás

    1.2.8.

    Fémkibocsátás

    1.2.9.

    A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék

    1.3.

    A mésziparra vonatkozó BAT-következtetések

    1.3.1.

    Általános elsődleges technikák

    1.3.2.

    Ellenőrzés

    1.3.3.

    Energiafogyasztás

    1.3.4.

    Mészkőfelhasználás

    1.3.5.

    A tüzelőanyagok kiválasztása

    1.3.6.

    Porkibocsátás

    1.3.7.

    Gáz halmazállapotú vegyületek

    1.3.8.

    PCDD/F-kibocsátás

    1.3.9.

    Fémkibocsátás

    1.3.10.

    A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék

    1.4.

    A magnézium-oxid-iparra vonatkozó BAT-következtetések

    1.4.1.

    Ellenőrzés

    1.4.2.

    Energiafogyasztás

    1.4.3.

    Porkibocsátás

    1.4.4.

    Gáz halmazállapotú vegyületek

    1.4.5.

    A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék

    1.4.6.

    Hulladék hasznosítása tüzelőanyagként és/vagy nyersanyagként

    A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

    1.5.

    A cementiparra vonatkozó technikák leírása

    1.5.1.

    Porkibocsátás

    1.5.2.

    NOx-kibocsátás

    1.5.3.

    SOx-kibocsátás

    1.6.

    A mésziparra vonatkozó technikák leírása

    1.6.1.

    Porkibocsátás

    1.6.2.

    NOx-kibocsátás

    1.6.3.

    SOx-kibocsátás

    1.7.

    A magnézium-oxid-iparra vonatkozó technikák leírása (száraz eljárás)

    1.7.1.

    Porkibocsátás

    1.7.2.

    SOx-kibocsátás

    HATÁLY

    Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott alábbi ipari tevékenységekre vonatkoznak:

    „3.1.

    Cement, mész és magnézium-oxid előállítása”, ideértve a következőket:

    a)

    cementklinker előállítása forgókemencékben 500 tonna/nap gyártókapacitás felett, vagy egyéb kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett;

    b)

    mész előállítása kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett;

    c)

    magnézium-oxid előállítása kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett.

    A fenti 3.1. szakasz c) pontja tekintetében ezek a BAT-következtetések kizárólag a bányászott természetes magneziten (magnézium-karbonát, MgCO3) alapuló száraz eljárással végzett MgO-előállítást érintik.

    Ezek a BAT-következtetések a fent említett tevékenységeket illetően különösen az alábbi folyamatokra terjednek ki:

    cement, mész és magnézium-oxid előállítása (száraz eljárás);

    nyersanyagok – tárolás és előkészítés;

    tüzelőanyagok – tárolás és előkészítés;

    hulladék hasznosítása nyersanyagként, illetve tüzelőanyagként – minőségi követelmények, ellenőrzés és előkészítés;

    termékek – tárolás és előkészítés;

    csomagolás és szállítás.

    Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbi tevékenységekre:

    a kiindulási anyagként magnézium-kloridot használó nedves eljárással végzett magnézium-oxid-előállítás, amely a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok – iparága (LVIC-S) számára elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentum hatálya alá tartozik;

    rendkívül alacsony szén-dioxid-tartalmú dolomitmész előállítása (vagyis kalcium és magnézium-oxid keverékének a dolomit (CaCO3MgCO3) közel teljes dekarbonizálásával történő előállítása. A termék visszamaradó CO2-tartalma 0,25% alatt, a térfogatsűrűsége pedig jóval 3,05 g/cm3 alatt van);

    cementklinker előállítására szolgáló aknakemencék;

    a fő tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek, például kőfejtés.

    Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:

    Referenciadokumentum

    Tevékenység

    Tárolásból származó kibocsátások (EFS)

    Alapanyagok és termékek tárolása és kezelése

    A nyomon követés általános elvei (MON)

    A kibocsátás ellenőrzése

    Hulladékkezeléssel foglalkozó iparágak (WT)

    Hulladékkezelés

    Energiahatékonyság (ENE)

    Általános energiahatékonyság

    Gazdasági és környezeti elemek közötti kereszthatások (ECM)

    A technikák gazdasági és környezeti elemek közötti kereszthatásai

    Az ezen BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők. Használhatók eltérő technikák, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

    Ahol e BAT-következtetések a hulladék-együttégető művekkel foglalkoznak, ott a 2010/75/EU irányelv VI. mellékletének IV. fejezetében foglalt rendelkezések nem sérülnek.

    Ahol e BAT-következtetések az energiahatékonysággal foglalkoznak, ott az energiahatékonyságról szóló, új 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi víz-keretirányelv (1) irányelvben foglalt rendelkezések nem sérülnek.

    AZ INFORMÁCIÓCSERÉRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉS

    A cement-, mész- és magnézium-oxid-ágazatban elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos információcsere 2008-ban zárult le. Az akkor rendelkezésre álló információk – kiegészítve a magnézium-oxid-előállításból származó kibocsátással kapcsolatos további információkkal – szolgáltak e BAT-következtetések megállapításának alapjául.

    FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

    Ezen BAT-következtetések céljából az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

    Fogalom

    Fogalommeghatározás

    Új üzem

    A létesítmény területén ezen BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem ezen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljes körű cseréje.

    Meglévő üzem

    Olyan üzem, amely nem új üzem.

    Jelentős korszerűsítés

    A kemencével szemben támasztott követelmények vagy a technológia jelentős megváltozásával, illetve a kemence cseréjével járó üzem- vagy kemencekorszerűsítés.

    „Hulladék hasznosítása tüzelőanyagként, illetve nyersanyagként”

    A fogalom a következők használatára terjed ki:

    magas fűtőértékű hulladék-tüzelőanyagok, valamint

    nem magas fűtőértékű, de ásványianyag-összetevőket tartalmazó hulladékanyagok, amelyek nyersanyagként hasznosítva hozzájárulnak a köztes termék, a klinker előállításához, valamint

    magas fűtőértékű és ásványianyag-összetevőket tartalmazó hulladékanyagok.

    Bizonyos termékek meghatározása

    Fogalom

    Fogalommeghatározás

    Fehér cement

    Az alábbi 2007-es PRODCOM-kód alá tartozó cement: 26.51.12.10 – Fehér portlandcement

    Különleges cement

    Az alábbi 2007-es PRODCOM-kódok alá tartozó különleges cement:

    26.51.12.50 – Bauxitcement

    26.51.12.90 – Más hidraulikus cement

    Dolomitmész vagy kalcinált dolomitmész

    Kalcium-oxid és magnézium-oxid keveréke, amelyet a dolomit (CaCO3MgCO3) dekarbonizálásával állítanak elő oly módon, hogy a termék visszamaradó CO2-tartalma meghaladja a 0,25%-ot, a kereskedelmi forgalomba kerülő termék térfogatsűrűsége pedig jóval 3,05 g/cm3 alatt van. A MgO-ban kifejezett szabad tartalom rendszerint 25 és 40% közötti.

    Szinterezett dolomitmész

    Kalcium- és magnézium-oxidok keveréke, amelyet kizárólag tűzálló téglák és más tűzálló termékek gyártásához használnak, minimális térfogatsűrűsége pedig 3,05 g/cm3.

    Bizonyos légszennyező anyagokra vonatkozó fogalommeghatározások

    Fogalom

    Fogalommeghatározás

    NO2-ban kifejezett NOx

    A nitrogén-oxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének NO2-ban kifejezett összege.

    SO2-ban kifejezett SOx

    A kén-dioxid (SO2) és a kén-trioxid (SO3) mennyiségének SO2-ban kifejezett összege.

    HCl-ban kifejezett hidrogén-klorid

    Az összes gáznemű klorid HCl-ban kifejezve.

    HF-ban kifejezett hidrogén-fluorid

    Az összes gáznemű fluorid HF-ban kifejezve.

    Rövidítések

    ASK

    Hengeres aknakemence

    DBM

    Kiégetett magnézium-oxid

    I-TEQ

    Nemzetközi toxicitási egyenérték

    LRK

    Hosszú forgókemence

    MFSK

    Vegyes tüzelésű aknakemence

    OK

    Egyéb kemencék

    A mészipar esetében az alábbiakra vonatkozik:

    kettős tűzterű lejtős aknakemencék

    többkamrás aknakemencék

    központi égőfejes aknakemencék

    külső tűzterű aknakemencék

    égetőgerendás aknakemencék

    belső íves aknakemencék

    mozgó rostélyú kemencék

    kúpos vagy forgótányéros kemencék

    gyorskalcináló kemencék

    forgó tűzterű kemencék

    OSK

    Egyéb aknakemencék (az ASK-tól és az MFSK-tól eltérő aknakemencék)

    PCDD

    Poliklórozott dibenzo-p-dioxin

    PCDF

    Poliklórozott dibenzo-furán

    PFRK

    Egyenáramú regeneratív aknakemence

    PRK

    Hőcserélővel ellátott forgókemence

    ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

    Levegőbe történő kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei

    Az e BAT-következtetésekben szereplő, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL) normál körülmények között értendők: száraz gáz 273 K hőmérsékleten és 1 013 hPa nyomáson.

    A koncentrációban megadott értékek az alábbi referenciafeltételek mellett érvényesek:

    Tevékenységek

    Referenciafeltételek

    Kemencében végzett tevékenységek

    Cementipar

    10 térfogat % oxigén

    Mészipar (2)

    11 térfogat % oxigén

    Magnézium-oxid-ipar (száraz eljárás) (3)

    10 térfogat % oxigén

    Nem kemencében végzett tevékenységek

    Minden folyamat

    Nincs oxigénre vonatkozó korrekció.

    Mészüzemek

    Kibocsátás szerint

    (nincs oxigénre és száraz gázra vonatkozó korrekció)

    Az átlagolási időszakokra a következő fogalommeghatározások vonatkoznak:

    Napi átlagérték

    24 órás időszak során a folyamatos kibocsátás-ellenőrzéssel mért átlagérték

    A mintavételi időszak átlagértéke

    Eltérő rendelkezés hiányában a legalább 30 perces (időszakos) helyszíni mérések átlagértéke

    Referencia-oxigénkoncentrációra való átváltás

    A kibocsátási koncentráció egy adott referencia-oxigénszintre történő kiszámítása az alábbi képlet segítségével történik:

    Formula

    ahol:

    ER (mg/Nm3)

    :

    az OR referencia-oxigénszintre korrigált kibocsátási koncentráció

    OR (térfogat %)

    :

    referencia-oxigénszint

    EM (mg/Nm3)

    :

    az OM mért oxigénszinthez viszonyított kibocsátási koncentráció

    OM (térfogat %)

    :

    mért oxigénszint

    BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

    1.1.   Általános BAT-következtetések

    Az e pontban említett elérhető legjobb technikák az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó összes létesítményre vonatkoznak (cement-, mész- és magnézium-oxid-ipar).

    Az 1.2–1.4. pontokban foglalt, speciális folyamatra vonatkozó BAT technikákat az e pontban említett, általános BAT-technikák mellett kell alkalmazni.

    1.1.1.   Környezetirányítási rendszerek (EMS)

    1.   A cement-, mész- és magnézium-oxid-gyártó üzemek/létesítmények átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) olyan környezetirányítási rendszer bevezetése, és annak megfelelő működés, amely a következő sajátosságokkal rendelkezik:

    i.

    a vezetés elkötelezettsége, beleértve a felső vezetését is;

    ii.

    a létesítmény folyamatos fejlesztését magában foglaló környezeti politika vezetés általi meghatározása;

    iii.

    a szükséges eljárások, a pénzügyi tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok megtervezése és kialakítása;

    iv.

    az eljárások megvalósítása, különös tekintettel az alábbiakra:

    a)

    szervezeti felépítés és felelősség,

    b)

    képzés, tudatosság és kompetencia,

    c)

    kommunikáció,

    d)

    munkavállalók bevonása,

    e)

    dokumentálás,

    f)

    hatékony folyamatirányítás,

    g)

    karbantartási programok,

    h)

    készültség és reagálás vészhelyzet esetén,

    i)

    a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása;

    v.

    a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:

    a)

    nyomon követés és mérés (lásd még a nyomon követés általános elveire vonatkozó referenciadokumentumot),

    b)

    korrekciós és megelőző jellegű intézkedések,

    c)

    nyilvántartások vezetése,

    d)

    független (amennyiben megvalósítható) belső és külső ellenőrzések annak megállapítása érdekében, hogy a környezetirányítási rendszer összhangban van-e a tervezett intézkedésekkel, valamint azt megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn;

    vi.

    a környezetirányítási rendszernek, valamint folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának a felső vezetés általi felülvizsgálata;

    vii.

    a tisztább technológiák fejlődésének nyomon követése;

    viii.

    a létesítmény végső üzemen kívül helyezéséből származó környezeti hatások figyelembevétele az új üzem tervezési fázisában, valamint annak teljes élettartama során;

    ix.

    ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása.

    Alkalmazási terület

    A környezetirányítási rendszer hatálya (pl. részletessége) és jellege (pl. szabványosított vagy nem szabványosított) általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

    1.1.2.   Zaj

    2.   A cement-, mész- és magnézium-oxid-gyártási folyamatok zajkibocsátásának csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Megfelelő helyszín választása a zajos műveletekhez

    b

    A zajos műveletek/egységek körülzárása

    c

    A műveletek/egységek rezgés elleni szigetelése

    d

    Hatáselnyelő anyagból készült belső és külső burkolatok használata

    e

    Az anyag-átalakító berendezésekkel végzett, zajos műveletek épületeinek hangszigetelése

    f

    Zajvédő falak és/vagy természetes árnyékolók alkalmazása

    g

    Kilépőoldali hangtompítók használata a kéményeken

    h

    Béléscsövek használata, valamint az elszívó berendezések hangszigetelt épületekben való elhelyezése

    i

    A fedett területek nyílászáróinak becsukása

    j

    Gépházak hangszigetelése

    k

    A falnyílások hangszigetelése például elzárószerkezet telepítésével a szállítószalag belépési pontján

    l

    Hangtompítók felszerelése a levegőkivezetéseknél, például a portalanítóegység tisztítottgáz-kivezetésénél

    m

    Áramlási sebesség csökkentése a csövekben

    n

    Csövek hangszigetelése

    o

    A zajforrások és a rezgéskibocsátásra hajlamos alkatrészek, például kompresszorok és csövek egymástól függetlenített elrendezése

    p

    Hangtompítók a szűrőventilátorokhoz

    q

    Hangszigetelt modulok használata a műszaki eszközök (pl. kompresszorok) esetében

    r

    Gumi védőburkolat használata a malmok esetében (a fémfelületek érintkezésének elkerülése érdekében)

    s

    Épületek építése vagy természetes árnyékolók, köztük fák és bokrok telepítése a védett terület és a zajos tevékenység helyszíne közé

    1.2.   A cementiparra vonatkozó BAT-következtetések

    Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett BAT-következtetések minden cementipari létesítményre alkalmazhatók.

    1.2.1.   Általános elsődleges technikák

    3.   A kemencéből származó kibocsátás csökkentése és az energia hatékony felhasználása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az egyenletes és stabil, a folyamatparaméterek tekintetében meghatározott alapértékekhez közeli értékeken zajló kemencefolyamatok megvalósítása az alábbi technikák segítségével:

     

    Technika

    a

    A folyamatirányítás optimalizálása, ideértve a számítógépesített, automatikus folyamatirányítást

    b

    Modern, gravimetrikus szilárdtüzelőanyag-adagoló rendszerek használata

    4.   A kibocsátás megelőzése és/vagy csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a kemencébe kerülő valamennyi anyag gondos kiválasztása és ellenőrzése.

    Leírás

    A kemencébe kerülő anyagok gondos kiválasztásával és ellenőrzésével csökkenthető a kibocsátás. A kiválasztás során figyelembe kell venni az anyagok kémiai összetételét és kemencébe való betáplálásának módját. Potenciálisan veszélyes anyagok a 11., valamint a 24–28. elérhető legjobb technikában említett anyagok lehetnek.

    1.2.2.   Ellenőrzés

    5.   Az elérhető legjobb technika (BAT) a folyamatparaméterek és a kibocsátás rendszeres ellenőrzése és mérése, valamint a vonatkozó EN-szabványok szerinti kibocsátásellenőrzés, illetve ha EN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-, nemzeti vagy más nemzetközi szabványok figyelembevétele, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani, ideértve az alábbiakat:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A folyamat stabilitását igazoló folyamatparaméterek, például a hőmérséklet, az O2-tartalom, a nyomás és az áramlási sebesség folyamatos mérése

    Általánosan alkalmazható.

    b

    A kritikus folyamatparaméterek, vagyis a homogén nyersanyagkeverék- és tüzelőanyag-ellátás, a rendszeres adagolás és a többletoxigén értékének ellenőrzése és stabilizálása

    Általánosan alkalmazható.

    c

    A NH3-kibocsátás folyamatos mérése SNCR alkalmazása esetén

    Általánosan alkalmazható.

    d

    A por-, a NOx-, a SOx- és a CO-kibocsátás folyamatos mérése

    A kemencefolyamatokra alkalmazható

    e

    A PCDD/F- és a fémkibocsátás időszakos mérése

    f

    A HCl-, a HF- és a TOC-kibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése

    g

    A porkibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése

    A nem kemencében végzett tevékenységekre alkalmazható.

    A hűtési és a legfontosabb őrlési folyamatoktól eltérő, porral járó műveletekből származó, kis források (<10 000 Nm3/h) esetében a méréseknek vagy teljesítmény-ellenőrzéseknek karbantartás-irányítási rendszeren kell alapulniuk.

    Leírás

    Az 5. BAT f) pontjában említett, folyamatos vagy időszakos mérések közül a kibocsátás forrása és a várható szennyező anyag típusa alapján kell választani.

    1.2.3.   Energiafogyasztás és folyamatválasztás

    1.2.3.1.   Folyamatválasztás

    6.   Az energiafogyasztás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a száraz eljáráson alapuló kemencék alkalmazása több fokozatú hőcserélővel és előkalcinálással.

    Leírás

    Ebben a kemencerendszer-típusban a hűtőből származó füstgázok és a visszanyert hulladékhő felhasználható a betáplált nyersanyagnak a kemencébe kerülését megelőző előmelegítésére és előkalcinálására, ezáltal pedig jelentős energiamegtakarítás érhető el.

    Alkalmazási terület

    Új üzemek és jelentős korszerűsítés esetén alkalmazható a nyersanyagok nedvességtartalmától függően.

    A BAT-hoz kapcsolódó energiafogyasztási szintek

    Lásd az 1. táblázatot.

    1.   táblázat

    A BAT-hoz kapcsolódó energiafogyasztási szintek több fokozatú hőcserélővel és előkalcinálással végzett száraz eljáráson alapuló kemencéket alkalmazó új üzemek és jelentős korszerűsítés esetén

    Eljárás

    Mértékegység

    A BAT-hoz kapcsolódó energiafogyasztási szintek (4)

    Száraz eljárás alkalmazása több fokozatú hőcserélővel és előkalcinálással

    MJ/tonna klinker

    2 900 – 3 300 (5)  (6)

    1.2.3.2.   Energiafogyasztás

    7.   A hőenergia-fogyasztás csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Továbbfejlesztett és optimalizált kemencerendszerek, valamint olyan zökkenőmentes és stabil kemencefolyamat alkalmazása, amely a folyamatparaméter által meghatározott pontokhoz közel működik, a következők segítségével:

    I.

    a folyamatirányítás optimalizálása, ideértve a számítógépesített, automatikus folyamatirányítási rendszereket,

    II.

    modern, gravimetrikus szilárdtüzelőanyag-adagoló rendszerek,

    III.

    a lehető legnagyobb mértékű előmelegítés és előkalcinálás, figyelembe véve a meglévő kemencerendszer kialakítását.

    Általánosan alkalmazható. A meglévő kemencék esetében az előmelegítés és az előkalcinálás alkalmazhatósága a kemencerendszer kialakításától függ.

    b

    Hőfelesleg visszanyerése a kemencékből, különösen azok hűtőteréből. Főként a kemence hűtőtérből (forró levegő) vagy hőcserélőből származó hőfeleslege használható fel nyersanyagok szárítására.

    A cementiparban általánosan alkalmazható.

    A hőfelesleg hűtőtérből való visszanyerése rostélyos hűtő használata esetén lehetséges.

    A forgódobos hűtők visszanyerési hatékonysága korlátozott mértékű.

    c

    A felhasznált nyersanyag és tüzelőanyag jellemzőinek és tulajdonságainak megfelelő számú ciklon alkalmazása.

    A ciklonos hőcserélők új üzemek és jelentős korszerűsítés esetén alkalmazhatók.

    d

    A hőenergia-fogyasztás szempontjából kedvező tulajdonságokkal rendelkező tüzelőanyagok használata.

    A technika rendszerint a cementégető kemencékre a tüzelőanyag rendelkezésre állásától függően, a meglévő kemencékre pedig a tüzelőanyag injektálásának műszaki lehetőségeihez mérten alkalmazható.

    e

    A hagyományos tüzelőanyagok hulladék-tüzelőanyagokkal való felváltásakor az optimalizált és megfelelő cementégető kemencerendszerek használata égetésre.

    Általánosan alkalmazható a cementégető kemencék minden típusára.

    f

    A megkerülő áramlás minimalizálása.

    A cementiparban általánosan alkalmazható.

    Leírás

    A modern kemencerendszerek energiafogyasztását számos olyan tényező befolyásolja, mint például a nyersanyagok tulajdonságai (például nedvességtartalom, égethetőség), a különböző tulajdonságokkal rendelkező tüzelőanyagok használata, valamint füstgáz by-pass rendszer alkalmazása. Ezen túlmenően a kemence gyártókapacitása befolyásolja az energiaigényt.

    7c. technika: a ciklonos hőcserélők megfelelő számát főként azon nyersanyagok és tüzelőanyagok mennyisége és nedvességtartalma határozza meg, amelyeket a megmaradó füstgázhővel szárítani kell, mivel a helyi nyersanyagok között jelentős eltérések vannak a nedvességtartalom és az égethetőség tekintetében.

    7d. technika: hagyományos és hulladék-tüzelőanyagok használhatók a cementiparban. A felhasznált tüzelőanyagok jellemzői, például a megfelelő fűtőérték és az alacsony nedvességtartalom pozitívan befolyásolják a kemence fajlagos energiafogyasztását.

    7f. technika: a forró nyersanyag és gáz eltávolítása megközelítőleg 6–12 MJ/tonna klinker értékkel magasabb fajlagos energiafogyasztást eredményez a kemencebeömléstől elszívott gáz minden százalékpontja esetében. Ezért a by-pass alkalmazásának minimalizálása pozitív hatást gyakorol az energiafogyasztásra.

    8.   Az elsődleges energiafelhasználás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a cement és cementtermékek klinkertartalmának csökkentése.

    Leírás

    A cement és cementtermékek klinkertartalmának csökkentése töltőanyagok, illetve kiegészítő anyagok, például nagyolvasztói salak, mészkő, pernye és puccolán őrlési fázisban való hozzáadásával érhető el a cementre vonatkozó szabványok betartása mellett.

    Alkalmazási terület

    A cementiparban általánosan alkalmazható a töltőanyagok, illetve kiegészítő anyagok (helyi) rendelkezésre állásától és a helyi piaci sajátosságoktól függően.

    9.   Az elsődleges energiafelhasználás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a kapcsolt energiatermelő/kombinált hő- és elektromosáram-előállító erőművek alkalmazása.

    Leírás

    A gőz és villamos energia előállítására használt kapcsolt erőművek vagy a kombinált hő- és villamosenergia-termelő erőművek alkalmazhatók a cementiparban a klinkerhűtőből vagy a kemence füstgázaiból származó hulladékhő visszanyerésére a hagyományos gőzturbinás eljárással vagy egyéb technikákkal. A hőfelesleg továbbá távfűtés vagy ipari felhasználás céljából is visszanyerhető a klinkerhűtőből vagy a kemence füstgázaiból.

    Alkalmazási terület

    A technika minden cementégető kemencében alkalmazható, amennyiben elegendő hőfelesleg áll rendelkezésre, elérhetők a megfelelő folyamatparaméterek és a gazdasági életképesség is biztosított.

    10.   A villamosenergia-fogyasztás csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Energiagazdálkodási rendszerek alkalmazása

    b

    Magas energiahatékonyságú őrlő- és egyéb, villamos energiával működő berendezések használata

    c

    Továbbfejlesztett ellenőrző rendszerek használata

    d

    A levegő rendszerbe való beszivárgásának csökkentése

    e

    A folyamatirányítás optimalizálása

    1.2.4.   Hulladékhasznosítás

    1.2.4.1.   Hulladékminőség ellenőrzése

    11.   A cementégető kemencében tüzelőanyagként, illetve nyersanyagként felhasználandó hulladékok jellemzőinek biztosítása és a kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a következő technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása a cementégető kemencében nyersanyagként, illetve tüzelőanyagként felhasználandó hulladék jellemzőinek biztosítása céljából az alábbiak érdekében:

    I.

    állandó minőség;

    II.

    fizikai követelmények, például kibocsátáskeletkezés, szemcseméret, reakcióképesség, égethetőség, fűtőérték;

    III.

    kémiai követelmények, például klór-, kén-, lúg- és foszfáttartalom, valamint a vonatkozó fémtartalom.

    b

    A megfelelő paraméterek – például klór-, fém- (pl. kadmium, higany, tallium), kén- és teljes halogéntartalom – ellenőrzése minden, a cementégető kemencében nyersanyagként, illetve tüzelőanyagként felhasználandó hulladék esetében.

    c

    Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása az egyes hulladékokra.

    Leírás

    A különböző hulladékanyag-típusok elsődleges nyersanyagokat, illetve fosszilis tüzelőanyagokat válthatnak fel a cementgyártásban, és hozzájárulnak a természeti erőforrások megóvásához.

    1.2.4.2.   Hulladék beadagolása a kemencébe

    12.   A cementégető kemencében tüzelőanyagként, illetve nyersanyagként felhasználandó hulladékok megfelelő kezelésének biztosítása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a következő technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    A hőmérséklet és a tartózkodási idő szempontjából megfelelő hulladékadagolási pontok használata a kemencéknél a kemence kialakításától és működésétől függően.

    b

    Azon szerves alkotóelemeket tartalmazó hulladékanyagok betáplálása, amelyek az égetési zóna előtt a kemencerendszer megfelelően magas hőmérsékletű zónáiba távoznak.

    c

    Oly módon történő üzemeltetés, hogy a folyamatban képződő gáz hőmérséklete 2 másodpercen keresztül az égéslevegő utolsó befúvatását követően ellenőrzött és egyenletes módon, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is 850 °C-ra emelkedjen.

    d

    A hőmérséklet emelése 1 100 °C-ra, ha az együttégetett veszélyes hulladék klórban kifejezett halogénezett szervesanyag-tartalma 1% felett van.

    e

    A hulladék folyamatos és állandó betáplálása.

    f

    A hulladék együttégetésének késleltetése vagy leállítása bizonyos műveletek, így például indítás és/vagy leállítás esetén, amikor a fenti a)–d) pont szerinti megfelelő hőmérséklet és tartózkodási idő nem érhető el.

    1.2.4.3.   A veszélyes hulladékok hasznosítására vonatkozó biztonságos üzemeltetési rendszer

    13.   Az elérhető legjobb technika (BAT) a veszélyes hulladékanyagok tárolására, kezelésére és betáplálására vonatkozó biztonságos üzemeltetési rendszer használata, például kockázatalapú megközelítés alkalmazása a kezelendő hulladék forrására és típusára, címkézésére, ellenőrzésére, mintavételére és tesztelésére vonatkozóan.

    1.2.5.   Porkibocsátás

    1.2.5.1.   Diffúz porkibocsátás

    14.   A porral járó műveletek diffúz porkibocsátásának minimalizálása/megelőzése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Egyszerű, vonali telephely-elrendezés alkalmazása a létesítmény esetében.

    Kizárólag új üzemekre alkalmazható

    b

    A porral járó műveletek, például őrlés, rostálás és keverés körülzárása/befedése.

    Általánosan alkalmazható.

    c

    A zárt rendszerként felépített szállítószalagok és a felvonók befedése, amennyiben a poros anyagokból diffúz porkibocsátásra lehet számítani.

    d

    A levegőszivárgás és a kiömlési pontok számának csökkentése.

    e

    Automata készülékek és irányítási rendszerek használata.

    f

    Problémamentes működés biztosítása.

    g

    A létesítmény megfelelő és teljes körű karbantartásának biztosítása hordozható és helyhez kötött porszívó berendezések telepítésével.

    A karbantartás során vagy a szállítórendszerek meghibásodása esetén előfordulhat, hogy az anyagok kiömlenek. A diffúz por képződésének megelőzése érdekében a kitárolási műveletek során porszívó rendszereket kell használni. Az új épületek egyszerűen felszerelhetők helyhez kötött porszívó csőrendszerrel, a meglévő épületeket pedig rendszerint célszerűbb mobil rendszerekkel és rugalmas csatlakozásokkal ellátni.

    Bizonyos esetekben a keringetési eljárás előnyben részesíthető a pneumatikus szállítórendszereknél.

    h

    Szellőztetés és a por gyűjtése szövetbetétes szűrőkkel:

    Lehetőség szerint minden anyagkezelést negatív nyomás alatt tartott, zárt rendszerben kell végezni. Ennek érdekében a beszívott levegőt szövetbetétes szűrő pormentesíti a levegőbe való kibocsátás előtt.

    i

    Zárt tárolás alkalmazása automata kezelőrendszerrel:

    A klinkersilók és a zárt, teljesen automatizált nyersanyagtároló területek jelentik a leghatékonyabb megoldást a nagy mennyiségű készletek által előállított diffúz por jelentette problémára. Ezek a tárolótípusok egy vagy több szövetbetétes szűrővel rendelkeznek, hogy megakadályozzák a diffúz por keletkezését a be- és a kirakodás során.

    Megfelelő térfogatú tárolósilók, valamint megszakító kapcsolóval és a feltöltés során kiszorított, portartalmú levegő kezelésére szolgáló szűrőkkel ellátott szintjelzők használata.

    j

    A cement berakodása céljából porelszívó rendszerrel felszerelt, a tehergépjármű rakodótere felé tájolt, rugalmas töltőcsövek használata a szállításhoz és a berakodáshoz.

    15.   Az ömlesztett tárolásra szolgáló területek diffúz porkibocsátásának minimalizálása/megelőzése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Az ömlesztett tárolásra szolgáló területek vagy a készletek árnyékolóval, fallal vagy függőleges növényzetből álló kerítéssel való körülzárása (mesterséges vagy természetes szélárnyékolók a kültéri készletek szél elleni védelme céljából).

    b

    Kültéri készletek szél elleni védelme:

    A poros anyagok készleteinek kültéren való tárolását kerülni kell, ha azonban mégis előfordul, akkor a diffúz por mennyisége megfelelően megtervezett szélárnyékolókkal csökkenthető.

    c

    Vízpermet és porelfedő vegyi anyagok használata:

    Miután sikerült beazonosítani a diffúz por pontszerű forrását, vízpermet-befúvó rendszer telepíthető. A porrészecskék nedvesítése hozzájárul az összegyülemléshez, ezzel elősegíti a por leülepedését. A vízpermet általános hatékonyságának javítására számos különböző hatóanyag áll rendelkezésre.

    d

    Útburkolás, útnedvesítés és takarítás biztosítása:

    A teherautók által használt területeket lehetőség szerint burkolattal kell ellátni, a felületet pedig minél tisztábban kell tartani. Az utak nedvesítésével csökkenthető a diffúz porkibocsátás, különösen száraz időjárás esetén. Az utak utcaseprő gépekkel is tisztíthatók, Megfelelő takarítási eljárásokat kell alkalmazni a diffúz porkibocsátás minimalizálása érdekében.

    e

    A készletek nedvesítése:

    A készletek diffúz porkibocsátása csökkenthető a fel- és lerakási pontok megfelelő nedvesítésével, valamint állítható magasságú szállítószalagok használatával.

    f

    Az ürítési magasság beállítása a halom változó magasságához lehetőleg automatikusan vagy a lerakási sebesség csökkentésével, amennyiben a diffúz porkibocsátás nem kerülhető el a tárolóhelyek fel- és lerakodási pontjain.

    1.2.5.2.   A porral járó tevékenységek vonalmenti porkibocsátása

    Ez a szakasz a kemencefűtési, -hűtési és a fő őrlési folyamatoktól eltérő, porral járó műveletekből származó porkibocsátással foglalkozik. Ide olyan folyamatok tartoznak, mint például a nyersanyagok törése, a nyersanyagok futószalagon vagy felvonón történő szállítása, a nyersanyagok, a klinker és a cement tárolása, a tüzelőanyagok tárolása, valamint a cement szállítása.

    16.   A vonalmenti porkibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) olyan karbantartás-irányítási rendszer alkalmazása, amely különösen a kemencefűtési, -hűtési és a fő őrlési folyamatoktól eltérő, porral járó műveletek esetén használt szűrők teljesítményét vizsgálja. Figyelembe véve ezt az irányítási rendszert, az elérhető legjobb technika (BAT) a szűrővel végzett száraz füstgáztisztítás alkalmazása.

    Leírás

    A porral járó műveletek esetében a szűrővel végzett száraz füstgáztisztítás rendszerint szövetbetétes szűrővel történik. A szövetbetétes szűrők leírását az 1.5.1. pont tartalmazza.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A (kemencefűtési, -hűtési és a fő őrlési folyamatoktól eltérő) porral járó műveletekből származó vonalmenti porkibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <10 mg/Nm3.

    Meg kell jegyezni, hogy a kis források (<10 000 Nm3/h) esetében a szűrőteljesítmény ellenőrzésének gyakoriságával kapcsolatos, a karbantartás-irányítási rendszeren alapuló, előnyben részesített megközelítést kell figyelembe venni (lásd még: 5.BAT).

    1.2.5.3.   Kemencefűtési folyamatok porkibocsátása

    17.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a szűrővel végzett száraz füstgáztisztítás alkalmazása.

     

    Technika (7)

    Alkalmazási terület

    a

    Elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k)

    Minden kemencerendszerre alkalmazható.

    b

    Szövetbetétes szűrők

    c

    Hibrid szűrök

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás esetében az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint napi átlagértékben kifejezve <10–20 mg/Nm3. Szövetbetétes szűrők vagy új, illetve továbbfejlesztett ESP-k használata esetén az alacsonyabb szint érhető el.

    1.2.5.4.   A hűtési és őrlési folyamatokból származó porkibocsátás

    18.   A hűtési és őrlési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a szűrővel végzett száraz füstgáztisztítás alkalmazása.

     

    Technika (8)

    Alkalmazási terület

    a

    Elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k)

    Klinkerhűtők és cementőrlő malmok esetében általánosan alkalmazható

    b

    Szövetbetétes szűrők

    Klinkerhűtők és malmok esetében általánosan alkalmazható

    c

    Hibrid szűrök

    Klinkerhűtők és cementőrlő malmok esetében alkalmazható

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A hűtési és őrlési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <10–20 mg/Nm3. Szövetbetétes szűrők vagy új, illetve továbbfejlesztett ESP-k használata esetén az alacsonyabb szint érhető el.

    1.2.6.   Gáz halmazállapotú vegyületek

    1.2.6.1.   NOx-kibocsátás

    19.   A kemencefűtési és/vagy hőcserélési/előkalcinálási folyamatok füstgázaiból származó NOx-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika (9)

    Alkalmazási terület

    a

    Elsődleges technikák

    I.

    Lánghűtés

    A cementgyártásra használt összes kemencetípusra alkalmazható. Az alkalmazás mértékét korlátozhatják a termékminőségi követelmények és a folyamat stabilitására gyakorolt esetleges hatások.

    II.

    Alacsony NOx-kibocsátású égők

    Minden forgókemencében alkalmazható, a fő kemencében és az előkalcinálóban egyaránt.

    III.

    Közbenső kemencefűtés

    Általánosan alkalmazható a hosszú forgókemencék esetében.

    IV.

    Mineralizátorok hozzáadása a nyersanyagként felhasznált őrlemény égethetőségének javítása érdekében (mineralizált klinker)

    Általánosan alkalmazható forgókemencék esetében a végtermékre vonatkozó minőségi követelményektől függően.

    V.

    Folyamatoptimalizálás

    Minden kemence esetében általánosan alkalmazható.

    b

    Több fokozatú égetés (hagyományos vagy hulladék-tüzelőanyag) előkalcinálóval és optimális tüzelőanyag-keverékkel kombinálva

    Általában csak az előkalcinálóval felszerelt kemencék esetében alkalmazható. Előkalcináló nélküli, ciklonos előkalcinálós rendszerek esetében jelentős üzemi módosításokra van szükség.

    Előkalcináló nélküli kemencékben a darabos tüzelőanyaggal való fűtés pozitív hatással lehet a NOx-redukcióra attól függően, hogy létrehozható-e ellenőrzött, redukáló hatású atmoszféra, és korlátozható-e a kapcsolódó CO-kibocsátás.

    c

    Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

    Elvben alkalmazható a cementégető forgókemencék esetében. Az injektálási zónák a kemencefolyamat típusától függően változnak. A nedves, illetve hosszú kemencékben nehéznek bizonyulhat a megfelelő hőmérséklet és tartózkodási idő elérése. Lásd még: 20. BAT.

    d

    Szelektív katalitikus redukció (SCR)

    A megfelelő cementipari katalizátortól vagy folyamatfejlesztéstől függően alkalmazható.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 2. táblázatot.

    2.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a cementiparban a kemencefűtési és/vagy hőcserélési/előkalcinálási folyamatok füstgázaiból származó NOx-kibocsátás esetén

    Kemencetípus

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (napi átlagérték)

    Hőcserélős kemencék

    mg/Nm3

    <200 – 450 (10)  (11)

    Lepol-kemencék és hosszú forgókemencék

    mg/Nm3

    400 – 800 (12)

    20.   SNCR alkalmazása esetén az elérhető legjobb technika a hatékony NOx-redukció megvalósítása az ammóniakiszökés lehető legalacsonyabb szinten tartása mellett, az alábbi technikák alkalmazásával:

     

    Technika

    a

    Megfelelő és elegendő mértékű hatékonyság elérése a NOx-redukció terén, stabil működési folyamat mellett.

    b

    Az ammónia helyes sztöchiometrikus eloszlásának alkalmazása a leghatékonyabb NOx-redukció elérése és a NH3-kiszökés csökkentése érdekében.

    c

    A füstgázokból származó (nem reagált ammónia miatti) NH3-kiszökés kibocsátásának lehető legalacsonyabb szinten tartása, figyelembe véve a NOx csökkentésének hatékonysága és a NH3-kiszökés közötti összefüggést.

    Alkalmazási terület

    Az SNCR általánosan alkalmazható a cementégető forgókemencék esetében. Az injektálási zónák a kemencefolyamat típusától függően változnak. A nedves, illetve hosszú eljárást alkalmazó hosszú kemencékben nehéznek bizonyulhat a megfelelő hőmérséklet és tartózkodási idő elérése. Lásd még: 19. BAT

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 3. táblázatot.

    3.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a füstgázokból származó NH3-kiszökés esetén, SNCR alkalmazása mellett

    Paraméter

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (napi átlagérték)

    NH3-kiszökés

    mg/Nm3

    <30 – 50 (13)

    1.2.6.2.   SOx-kibocsátás

    21.   A kemencefűtési és/vagy hőcserélési/előkalcinálási folyamatok füstgázaiból származó SOx-kibocsátás csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének alkalmazása:

     

    Technika (14)

    Alkalmazási terület

    a

    Abszorbens anyag hozzáadása

    Az abszorbens anyag hozzáadása elvben minden kemencerendszerre alkalmazható, bár leggyakrabban szuszpenziós előmelegítőben használatos. A mész kemencetöltethez való hozzáadása csökkenti a szemcsék/gömbszemcsék minőségét, és áramlási problémákat okoz a Lepol-kemencékben. A hőcserélős kemencék esetében megállapítást nyert, hogy az oltott mész közvetlenül a füstgázba való injektálása kevésbé hatékony, mint a kemencetöltethez való hozzáadása.

    b

    Nedves mosó

    Általánosan alkalmazható a cementégető kemencék minden olyan típusára, amelyben a gipszgyártáshoz megfelelő (elegendő) a SO2-szintje.

    Leírás

    A SOx-kibocsátás szintje a nyersanyagoktól és a tüzelőanyag minőségétől függően kibocsátáscsökkentő technika alkalmazása nélkül is alacsonyan tartható.

    Szükség esetén az elsődleges technikák, illetve a kibocsátáscsökkentő technikák, például abszorbens anyag hozzáadása vagy nedves mosó használata alkalmazható a SOx-kibocsátás csökkentésére.

    Nedves mosókat már használnak olyan üzemekben, ahol a kiindulási, kibocsátáscsökkentés nélküli SOx-szint meghaladja a 800–1 000 mg/Nm3-t.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 4. táblázatot.

    4.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a cementiparban a kemencefűtési és/vagy előmelegítési/előkalcinálási folyamatok füstgázaiból származó SOx-kibocsátás esetén

    Paraméter

    Mértékegység

    BAT-AEL (15)  (16)

    (napi átlagérték)

    SOx-ban kifejezett SO2

    mg/Nm3

    < 50 – 400

    22.   A kemencéből származó SO2-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a nyersőrlési folyamatok optimalizálása.

    Leírás

    A technika a nyersőrlési folyamat optimalizálását foglalja magában, amelynek célja, hogy a nyersmalom üzemeltetése csökkentse a kemence SO2-kibocsátását. Ez többek között az alábbi tényezők kiigazításával érhető el:

    nyersanyag nedvességtartalma,

    malom hőmérséklete,

    tartózkodási idő a malomban,

    az őrlemény finomsága.

    Alkalmazási terület

    Abban az esetben alkalmazható, ha az őrlési eljárást kevert üzemmódban használják.

    1.2.6.3.   CO-kibocsátás és CO-kikapcsolás

    1.2.6.3.1.   A CO-kikapcsolás csökkentése

    23.   A CO-kikapcsolás gyakoriságának minimalizálása és teljes időtartamának évi 30 perc alatt tartása céljából, elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) vagy hibrid szűrők használata esetén az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    A CO-kikapcsolás kezelése az ESP üzemszünetidejének csökkentése érdekében

    b

    Folyamatos, automatikus CO-mérés rövid válaszidejű és a CO-forrás közelében elhelyezett ellenőrző berendezésekkel

    Leírás

    Biztonsági megfontolásból, a robbanásveszély miatt az ESP-knek le kell állniuk, ha a füstgázokban megemelkedik a CO-szint. A következő technikák megakadályozzák a CO-kikapcsolást, ezért csökkentik az ESP-k üzemszünetének idejét:

    az égési folyamat szabályozása,

    a nyersanyagok szervesanyag-tartalmának szabályozása,

    a tüzelőanyagok és a tüzelőanyag-betápláló rendszer szabályozása.

    Kimaradások elsősorban az üzemelés indulási szakaszában fordulhatnak elő. A biztonságos működés érdekében az ESP védelmét szolgáló gázelemző készülékeknek üzemelniük kell minden működési fázisban, az ESP állásideje pedig csökkenthető egy tartalék ellenőrző rendszer üzemben tartásával.

    A folyamatos CO-ellenőrzést végző rendszernek optimalizált reakcióidővel kell rendelkeznie, és a CO-forráshoz közel kell elhelyezkednie, pl. a hőcserélő torony kimeneti nyílásánál vagy nedves eljárás alkalmazása esetén a kemence bemeneti nyílásánál.

    Hibrid szűrők használata esetén a zsáktartó rekeszt ajánlatos földelni a cella burkolatával.

    1.2.6.4.   Összes szervesszén-kibocsátás (TOC)

    24.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó összes szervesszén-kibocsátás alacsony szinten tartása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) annak kiküszöbölése, hogy a nyersanyag-betáplálási útvonalon nagy mennyiségű illékony szerves vegyületet (VOC) tartalmazó nyersanyag kerüljön a kemencerendszerbe.

    1.2.6.5.   Hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF) kibocsátása

    25.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó HCl-kibocsátás megelőzése/csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi elsődleges technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Alacsony klórtartalmú nyersanyagok és tüzelőanyagok használata

    b

    A klórtartalom korlátozása minden olyan hulladék esetében, amelyet nyersanyagként és/vagy tüzelőanyagként használnak fel cementégető kemencében

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A HCl-kibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <10 mg/Nm3.

    26.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó HF-kibocsátás megelőzése/csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi elsődleges technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Alacsony fluortartalmú nyersanyagok és tüzelőanyagok használata

    b

    A fluortartalom korlátozása minden olyan hulladék esetében, amelyet nyersanyagként és/vagy tüzelőanyagként használnak fel a cementégető kemencében

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A HF-kibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <1 mg/Nm3.

    1.2.7.   PCDD/F-kibocsátás

    27.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó PCDD/F-kibocsátás megelőzése vagy alacsony szinten tartása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A kemencébe betáplált anyagok (nyersanyagok), vagyis a klór, a réz és az illékony szerves vegyületek gondos kiválasztása és ellenőrzése

    Általánosan alkalmazható.

    b

    A kemencébe betáplált anyagok (tüzelőanyagok), vagyis a klór és a réz gondos kiválasztása és ellenőrzése

    Általánosan alkalmazható.

    c

    A klórozott szerves anyagokat tartalmazó hulladékok használatának korlátozása/kerülése

    Általánosan alkalmazható.

    d

    A magas halogéntartalmú (pl. klór) tüzelőanyagok betáplálásának kerülése a másodlagos fűtés során

    Általánosan alkalmazható.

    e

    A kemence füstgázainak gyorsan 200 °C alá hűtése, valamint a füstgázok és az oxigén 300–450 °C hőmérséklet-tartományú zónákban való tartózkodási idejének minimalizálása

    A hőcserélés nélküli, hosszú nedves és hosszú száraz kemencékre alkalmazható. A modern hőcserélős és előkalcináló kemencékben ez a funkció eleve adott.

    f

    A hulladék együttégetésének leállítása bizonyos műveletek, így például indítás és/vagy leállítás esetén

    Általánosan alkalmazható.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó PCDD/F-kibocsátás esetében az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (6–8 óra) átlagértékében kifejezve <0,05–0,1 ng PCDD/F I-TEQ/Nm3.

    1.2.8.   Fémkibocsátás

    28.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó fémkibocsátás minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Alacsony fémtartalmú anyagok választása, valamint az anyagokban található fémek, különösen a higany mennyiségének korlátozása

    b

    Minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a felhasznált hulladékanyagok jellemzőinek biztosítása érdekében

    c

    Hatékony portalanítási technikák alkalmazása a 17. BAT-nak megfelelően

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd az 5. táblázatot.

    5.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó fémkibocsátás esetén

    Fémek

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (a mintavételi időszak átlagértéke [helyszíni mérések legalább fél órán át])

    Hg

    mg/Nm3

    <0,05 (18)

    Σ (Cd, Tl)

    mg/Nm3

    < 0,05 (17)

    Σ (As, Sb, Pb, Cr, Co, Cu, Mn, Ni, V)

    mg/Nm3

    < 0,5 (17)

    1.2.9.   A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék

    29.   A cementgyártási folyamatból származó szilárd hulladékok mennyiségének csökkentése, valamint a nyersanyag-megtakarítás céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Az összegyűjtött por újrahasznosítása a folyamat során, amennyiben ez kivitelezhető

    Általánosan alkalmazható a por kémiai összetételétől függően

    b

    Adott esetben e por hasznosítása egyéb, kereskedelmi forgalomba kerülő termékekben

    Előfordulhat, hogy a por egyéb, kereskedelmi forgalomba kerülő termékekben való hasznosítása nem áll az üzemeltető ellenőrzése alatt

    Leírás

    Az összegyűjtött por újrahasznosítható a gyártási folyamatokban, amennyiben ez kivitelezhető. Az újrahasznosítás végrehajtható a kemencébe vagy a kemencetöltetbe adagolással (az alkálifém-tartalom korlátozó tényező lehet) vagy a kész cementtermékbe való bekeveréssel. Minőségbiztosítási eljárásra lehet szükség az összegyűjtött por gyártási folyamatokban való újrahasznosítása esetén. A nem újrahasznosítható termékek esetében alternatív hasznosítási módokat lehet keresni (pl. felhasználás adalékanyagként füstgáz-kéntelenítéshez tüzelőberendezésekben).

    1.3.   A mésziparra vonatkozó BAT-következtetések

    Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett BAT-következtetések minden mészipari létesítményre alkalmazhatók.

    1.3.1.   Általános elsődleges technikák

    30.   A kemencéből származó összes kibocsátás csökkentése és az energia hatékony felhasználása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a zökkenőmentes és stabil, a folyamatparaméterek tekintetében meghatározott alapértékekhez közeli értékeken zajló kemencefolyamatok megvalósítása az alábbi technikák segítségével:

     

    Technika

    a

    A folyamatirányítás optimalizálása, ideértve a számítógépesített, automatikus folyamatirányítást

    b

    Modern, gravimetrikus szilárdtüzelőanyag-adagoló rendszerek és/vagy gázáramlásmérők használata

    Alkalmazási terület

    A folyamatirányítás optimalizálása eltérő mértékben minden mészüzem esetében alkalmazható. A teljes folyamatautomatizálás a nem befolyásolható változók, így a mészkő minősége miatt rendszerint nem kivitelezhető.

    31.   A kibocsátás megelőzése/csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a kemencébe kerülő valamennyi nyersanyag gondos kiválasztása és ellenőrzése.

    Leírás

    A kemencébe kerülő nyersanyagok szennyezőanyag-tartalmuk miatt jelentősen befolyásolják a levegőbe történő kibocsátást, ezért a nyersanyagok gondos megválasztásával a forrásnál csökkenthető e kibocsátás. Például a mészkő/dolomit kén- és klórtartalmának eltérései kihatással vannak a füstgázokból származó SO2- és HCl-kibocsátás mértékére, a szerves anyag jelenléte pedig a TOC- és a CO-kibocsátást befolyásolja.

    Alkalmazási terület

    Az alkalmazhatóság az alacsony szennyezőanyag-tartalmú nyersanyagok (helyi) rendelkezésre állásától függ. A végtermék és az alkalmazott kemence típusa további megkötéseket jelenthet.

    1.3.2.   Ellenőrzés

    32.   Az elérhető legjobb technika (BAT) a folyamatparaméterek és a kibocsátás rendszeres ellenőrzése és mérése, valamint a vonatkozó EN-szabványok szerinti kibocsátásellenőrzés, illetve ha EN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-, nemzeti vagy más nemzetközi szabványok figyelembevétele, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani, ideértve az alábbiakat:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A folyamat stabilitását igazoló folyamatparaméterek, például a hőmérséklet, az O2-tartalom, a nyomás, az áramlási sebesség és a CO-kibocsátás folyamatos mérése

    A kemencefolyamatokra alkalmazható

    b

    A kritikus folyamatparaméterek, például a tüzelőanyag-ellátás, a rendszeres adagolás és a többletoxigén értékének ellenőrzése és stabilizálása

    c

    A por-, a NHx-, a SOx-, a CO- és a NH3-kibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése SNCR alkalmazása esetén

    A kemencefolyamatokra alkalmazható

    d

    A HCl- és a HF-kibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése hulladék-együttégetés esetén

    A kemencefolyamatokra alkalmazható

    e

    A TOC-kibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése vagy folyamatos mérés hulladék-együttégetés esetén

    A kemencefolyamatokra alkalmazható

    f

    A PCDD/F- és a fémkibocsátás időszakos mérése

    A kemencefolyamatokra alkalmazható

    g

    A porkibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése

    A nem kemencében végrehajtott folyamatokra alkalmazható

    Kis források (<10 000 Nm3/h) esetében a mérési gyakoriságnak karbantartás-irányítási rendszeren kell alapulnia.

    Leírás

    A 32. BAT c)–f) pontjában említett, folyamatos vagy időszakos mérések közül a kibocsátás forrása és a várható szennyező anyag típusa alapján kell választani.

    A por-, a NOx-, a SOx- és a CO-kibocsátás időszakos mérése esetén a havi mérési gyakoriság javasolt, de rendes működési feltételek mellett akár évi rendszerességű is lehet.

    A PCDD/F-, a TOC-, a HCl-, a HF- és a fémkibocsátás időszakos mérése esetén a folyamat során felhasznált nyersanyagoknak és tüzelőanyagoknak megfelelő gyakoriság alkalmazandó.

    1.3.3.   Energiafogyasztás

    33.   A hőenergia-fogyasztás csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Leírás

    Alkalmazási terület

    a

    Továbbfejlesztett és optimalizált kemencerendszerek, valamint olyan zökkenőmentes és stabil kemencefolyamat alkalmazása, amely a folyamatparaméter által meghatározott pontokhoz közel működik, a következők segítségével:

    I.

    a folyamatirányítás optimalizálása

    II.

    füstgázokból való hővisszanyerés (pl. a forgókemencék hőfeleslegének felhasználása a mészkő egyéb folyamatokhoz, például mészkőőrléshez történő szárítására)

    III.

    modern, gravimetrikus szilárdtüzelőanyag-adagoló rendszerek,

    IV.

    a berendezések karbantartása (pl. légmentes zárás, a tűzálló anyagok eróziója)

    V.

    optimalizált szemcseméretű kő használata

    A kemence ellenőrzési paramétereinek az optimális értékekhez közeli szinten tartása hatására minden fogyasztási paraméter csökken, mivel többek között kevesebb leállás és működési zavar fordul majd elő.

    Az optimalizált szemcseméretű kő használata a nyersanyag rendelkezésre állásától függ.

    Az a) II. technika kizárólag a hosszú forgókemencék (LRK-k) esetében alkalmazható.

    b

    A hőenergia-fogyasztás szempontjából kedvező tulajdonságokkal rendelkező tüzelőanyagok használata

    A tüzelőanyagok jellemzői, például a magas fűtőérték és az alacsony nedvességtartalom pozitív hatást gyakorolnak a hőenergia-fogyasztásra.

    Alkalmazhatósága attól függ, hogy műszakilag kivitelezhető-e a kiválasztott tüzelőanyag betáplálása a kemencébe, és rendelkezésre állnak-e megfelelő tüzelőanyagok (pl. magas fűtőérték és alacsony nedvességtartalom), amire a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

    c

    A többletlevegő korlátozása

    Az égetéshez használt többletlevegő csökkentése közvetlen hatást gyakorol a tüzelőanyag-fogyasztásra, mivel nagy levegőhányad esetében több hőenergiára van szükség a többlettérfogat felmelegítéséhez.

    A többletlevegő korlátozása kizárólag LRK-k és PRK-k esetében van kihatással a hőenergia-fogyasztásra.

    Előfordulhat, hogy a technika alkalmazása megnöveli a TOC- és a CO-kibocsátást.

    Az LRK-kra és a PRK-kra alkalmazható azzal a korlátozással, hogy a kemencében egyes területek esetlegesen túlhevülhetnek, ami a tűzálló anyagok élettartamának csökkenését okozhatja.

    A BAT-hoz kapcsolódó energiafogyasztási szintek

    Lásd a 6. táblázatot.

    6.   táblázat

    A BAT-hoz kapcsolódó hőenergia-fogyasztási szintek a mész- és a dolomitmésziparban

    Kemencetípus

    Hőenergia-fogyasztás (19)

    GJ/termék tonnája

    Hosszú forgókemencék (LRK-k)

    6,0 – 9,2

    Hőcserélővel ellátott forgókemencék (PRK-k)

    5,1 – 7,8

    Egyenáramú regeneratív aknakemencék (PFRK-k)

    3,2 – 4,2

    Hengeres aknakemencék (ASK-k)

    3,3 – 4,9

    Vegyes tüzelésű aknakemencék (MFSK-k)

    3,4 – 4,7

    Egyéb kemencék (OK-k)

    3,5 – 7,0

    34.   A villamosenergia-fogyasztás minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Energiagazdálkodási rendszerek alkalmazása

    b

    Optimalizált szemcseméretű mészkő

    c

    Magas energiahatékonyságú őrlő- és egyéb, villamos energiával működő berendezések használata

    Leírás – technika (b)

    A függőleges kemencék rendszerint csak durva, darabos mészkövet égetnek. A nagyobb energiafogyasztású forgókemencékben azonban kisebb szemnagyság is felhasználható, az új függőleges kemencékben pedig akár 10 mm-es vagy nagyobb szemcsék is égethetők. A kemencébe adagolt, nagyobb szemcséjű követ jellemzően függőleges kemencékben, mintsem forgókemencékben használják fel.

    1.3.4.   Mészkőfelhasználás

    35.   A mészkőfelhasználás minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A mészkő célirányos fejtése, zúzása és közvetlen felhasználása (minőség, szemcseméret).

    A mésziparban általánosan alkalmazható, azonban a kőfeldolgozás a mészkő minőségétől függ.

    b

    Olyan optimalizált technikákat alkalmazó kemence kiválasztása, amelyek még különbözőbb szemcseméretű mészkő feldolgozását teszik lehetővé a fejtett mészkő optimális felhasználása érdekében.

    Új üzemek és jelentős kemencekorszerűsítés esetén alkalmazható.

    A függőleges kemencék elvben csak durva mészkövet égetnek. A finom meszet előállító PFRK-k és/vagy forgókemencék kisebb szemcseméretű mészkő feldolgozására is képesek.

    1.3.5.   A tüzelőanyagok kiválasztása

    36.   A kibocsátás megelőzése/csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a kemencébe kerülő tüzelőanyagok gondos kiválasztása és ellenőrzése.

    Leírás

    A kemencébe kerülő tüzelőanyagok szennyezőanyag-tartalmuk miatt jelentősen befolyásolhatják a levegőbe történő kibocsátást. A kén- (különösen forgókemencék esetében), a nitrogén- és a klórtartalom kihatással van a füstgázokból származó SOx-, NOx és HCl-kibocsátás mértékére. A tüzelőanyag kémiai összetételétől és az alkalmazott kemence típusától függően a tüzelőanyagok vagy tüzelőanyag-keverék helyes megválasztása hozzájárulhat a kibocsátás csökkenéséhez.

    Alkalmazási terület

    A vegyes tüzelésű aknakemencék kivételével minden kemencetípus üzemeltethető bármely tüzelőanyag-típussal és tüzelőanyag-keverékkel a tüzelőanyagok elérhetőségétől függően, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet. A tüzelőanyag kiválasztása a végtermék elvárt minőségétől, a kiválasztott tüzelőanyag kemencébe való betáplálásának műszaki kivitelezhetőségétől, valamint gazdasági megfontolásoktól függ.

    1.3.5.1.   Hulladék-tüzelőanyagok hasznosítása

    1.3.5.1.1.   Hulladékminőség ellenőrzése

    37.   A mészégető kemencében tüzelőanyagként felhasználandó hulladékok jellemzőinek biztosítása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a következő technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a kemencében tüzelőanyagként felhasználandó hulladék jellemzőinek biztosítása és ellenőrzése céljából az alábbiak érdekében:

    I.

    állandó minőség;

    II.

    fizikai követelmények, például kibocsátáskeletkezés, szemcseméret, reakcióképesség, égethetőség, fűtőérték;

    III.

    kémiai követelmények, például összes klórtartalom, kén-, lúg- és foszfáttartalom, valamint a vonatkozó fémtartalom (pl. összes króm-, ólom-, kadmium-, higany- és talliumtartalom).

    b

    A megfelelő összetevők – például összes halogéntartalom, fém- (pl. összes króm-, ólom-, kadmium-, higany-, tallium-) és kéntartalom – ellenőrzése a tüzelőanyagként felhasználandó összes hulladék esetében.

    1.3.5.1.2.   Hulladék beadagolása a kemencébe

    38.   A kemencében tüzelőanyagként felhasznált hulladék-tüzelőanyagokból származó kibocsátás megelőzése/csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a következő technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Megfelelő égőfejek használata a megfelelő hulladékok adagolásakor a kemence kialakításától és működésétől függően.

    b

    Üzemeltetés oly módon, hogy a folyamatban képződő gáz hőmérséklete 2 másodpercen keresztül az égéslevegő utolsó befúvatását követően ellenőrzött és egyenletes módon, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is 850 °C-ra emelkedjen.

    c

    A hőmérséklet emelése 1 100 °C-ra, ha az együttégetett veszélyes hulladék klórban kifejezett halogénezett szervesanyag-tartalma 1% felett van.

    d

    A hulladék folyamatos és állandó adagolása.

    e

    A hulladék adagolásának leállítása bizonyos műveletek, így például indítás és/vagy leállítás esetén, amikor a fenti b) és c) pont szerinti megfelelő hőmérséklet és tartózkodási idő nem érhető el.

    1.3.5.1.3.   A veszélyes hulladékok hasznosítására vonatkozó biztonságos üzemeltetési rendszer

    39.   A véletlen kibocsátás megelőzése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a veszélyes hulladékanyagok tárolására, kezelésére és betáplálására vonatkozó biztonságos üzemeltetési rendszer használata.

    Leírás

    A veszélyes hulladékanyagok tárolására, kezelésére és betáplálására vonatkozó biztonságos üzemeltetési rendszer használata, amely a feldolgozandó hulladék forrására és típusára, címkézésére, ellenőrzésére, mintavételére és tesztelésére vonatkozó kockázatalapú megközelítés alkalmazását foglalja magában.

    1.3.6.   Porkibocsátás

    1.3.6.1.   Diffúz porkibocsátás

    40.   A porral járó műveletek diffúz porkibocsátásának minimalizálása/megelőzése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    A porral járó műveletek, például őrlés, rostálás és keverés körülzárása/befedése

    b

    Zárt rendszerként felépített, befedett szállítószalagok és felvonók használata, amennyiben a poros anyagokból porkibocsátásra lehet számítani

    c

    Megfelelő térfogatú tárolósilók, valamint megszakító kapcsolóval és a feltöltés során kiszorított, portartalmú levegő kezelésére szolgáló szűrőkkel ellátott szintjelzők használata

    d

    A pneumatikus szállítórendszereknél előnyben részesített keringetési eljárás használata

    e

    Negatív nyomás alatt tartott, zárt rendszerben végzett anyagkezelés és a beszívott levegő szövetbetétes szűrővel történő, levegőbe való kibocsátás előtti pormentesítése

    f

    A levegőszivárgás és a kiömlési pontok számának csökkentése, a létesítmény teljes kivitelezése

    g

    A létesítmény megfelelő és teljes körű karbantartása

    h

    Automata készülékek és irányítási rendszerek használata

    i

    A folyamatos, problémamentes működés biztosítása

    j

    A mész berakodása céljából porelszívó rendszerrel felszerelt, a tehergépjármű rakodótere felé tájolt, rugalmas töltőcsövek használata

    Alkalmazási terület

    A nyersanyag-előkészítési műveletek, például zúzás és szitálás során a nyersanyag nedvességtartalma miatt rendszerint nincs szükség porleválasztásra.

    41.   Az ömlesztett tárolásra szolgáló területek diffúz porkibocsátásának minimalizálása/megelőzése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    A tárolóhelyek árnyékolóval, fallal vagy függőleges növényzettel való körülzárása (mesterséges vagy természetes szélárnyékolók a kültéri készletek szél elleni védelme céljából)

    b

    Terméksilók és zárt, teljesen automata nyersanyagtárolók használata. Ezek a tárolótípusok egy vagy több szövetbetétes szűrővel rendelkeznek, hogy megakadályozzák a diffúz por keletkezését a be- és a kirakodás során.

    c

    A készletek diffúz porkibocsátásának csökkentése a fel- és lerakodási pontok megfelelő nedvesítésével, valamint állítható magasságú szállítószalagok használatával. Nedvesítési vagy permetezési intézkedések/technikák alkalmazása esetén a talaj beburkolható, a vízfelesleg pedig összegyűjthető, majd szükség esetén kezelhető és zárt ciklusban felhasználható.

    d

    Amennyiben nem kerülhető el, akkor a tárolóhelyek fel- és lerakodási pontjain előforduló diffúz porkibocsátás csökkentése, az ürítési magasságnak a halom változó magasságához való, lehetőleg automatikus beállításával vagy a lerakodási sebesség csökkentésével

    e

    A terület, különösen a száraz helyek nedvesen tartása permetező eszközökkel és takarítása tisztító teherautókkal

    f

    Porszívó rendszerek használata a kitárolási műveletek során. Az új épületek egyszerűen felszerelhetők helyhez kötött porszívó rendszerrel, a meglévő épületeket pedig rendszerint célszerűbb mobil rendszerekkel és rugalmas csatlakozásokkal ellátni.

    g

    A teherautók által használt területeken előforduló porkibocsátás csökkentése, lehetőség szerint e területek burkolattal való ellátásával és a felület minél tisztábban tartásával. Az utak nedvesítésével csökkenthető a diffúz porkibocsátás, különösen száraz időjárás esetén. Megfelelő takarítási eljárások alkalmazhatók a diffúz porkibocsátás minimalizálása érdekében.

    1.3.6.2.   A kemencefűtési folyamatoktól eltérő, porral járó tevékenységek vonalmenti porkibocsátása

    42.   A kemencefűtési folyamatoktól eltérő, porral járó tevékenységekből származó vonalmenti porkibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a kifejezetten a szűrők teljesítményét vizsgáló karbantartás-irányítási rendszer, valamint az alábbi technikák egyikének alkalmazása:

     

    Technika (20)  (21)

    Alkalmazási terület

    a

    Szövetbetétes szűrő

    Általánosan alkalmazható a mészipari őrlő- és darálóüzemek és járulékos folyamatok, az anyagszállítás, valamint a tároló- és rakodólétesítmények esetében. A szövetbetétes szűrők mészüzemekben való alkalmazhatóságát korlátozhatja a füstgázok magas nedvességtartalma és alacsony hőmérséklete.

    b

    Nedves mosók

    Főként a mészüzemekre alkalmazható.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 7. táblázatot.

    7.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a kemencefűtési folyamatoktól eltérő, porral járó tevékenységek vonalmenti porkibocsátása esetén

    Technika

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke)

    Szövetbetétes szűrő

    mg/Nm3

    <10

    Nedves mosó

    mg/Nm3

    <10 – 20

    Meg kell jegyezni, hogy a kis források (<10 000 Nm3/h) esetében a szűrőteljesítmény ellenőrzésének gyakoriságával kapcsolatos, előnyben részesített megközelítést kell figyelembe venni (lásd: 32. BAT).

    1.3.6.3.   Kemencefűtési folyamatok porkibocsátása

    43.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a szűrővel végzett füstgáztisztítás alkalmazása. Az alábbi technikák egyike vagy kombinációja alkalmazható:

     

    Technika (22)

    Alkalmazási terület

    a

    Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)

    Minden kemencerendszerre alkalmazható.

    b

    Szövetbetétes szűrő

    Minden kemencerendszerre alkalmazható.

    c

    Nedves porleválasztó

    Minden kemencerendszerre alkalmazható.

    d

    Centrifugális szeparátor/ciklon

    A centrifugális szeparátorok csak előszeparátorként való használatra alkalmasak, és a kemencerendszerekből származó füstgázok előtisztítására használhatók.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 8. táblázatot.

    8.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás esetén

    Technika

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke)

    Szövetbetétes szűrő

    mg/Nm3

    <10

    ESP vagy egyéb szűrők

    mg/Nm3

    <20 (23)

    1.3.7.   Gáz halmazállapotú vegyületek

    1.3.7.1.   A gáz halmazállapotú vegyületek kibocsátásának csökkentésére szolgáló elsődleges technikák

    44.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó, gáz halmazállapotú vegyületek (vagyis NOx, SOx, HCl, CO, TOC/VOC, illékony fémek) kibocsátásának csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A kemencébe kerülő anyagok gondos kiválasztása és ellenőrzése

    Általánosan alkalmazható.

    b

    A szennyezőanyag-prekurzorok mennyiségének csökkentése a tüzelőanyagokban és lehetőség szerint a nyersanyagokban, vagyis

    I.

    alacsony kén- (különösen a hosszú forgókemencék esetében), nitrogén- és klórtartalmú tüzelőanyagok választása, amennyiben rendelkezésre állnak

    II.

    lehetőség szerint alacsony szervesanyag-tartalmú nyersanyagok választása

    III.

    a folyamatnak és az égőfejnek megfelelő hulladék-tüzelőanyagok választása

    Általánosan alkalmazható a mésziparban a nyersanyagok és a tüzelőanyagok helyi rendelkezésre állásától, az alkalmazott kemence típusától, az elvárt termékjellemzőktől, valamint a tüzelőanyagok kiválasztott kemencébe való betáplálásának műszaki kivitelezhetőségétől függően.

    c

    Folyamatoptimalizálási technikák alkalmazása a kén-dioxid hatékony abszorpciójának biztosítása érdekében (pl. megfelelő érintkezés biztosítása a kemencegázok és az égetett mész között)

    Minden mészüzemre alkalmazható.

    A teljes folyamatautomatizálás a nem befolyásolható változók, így a mészkő minősége miatt rendszerint nem kivitelezhető.

    1.3.7.2.   NOx-kibocsátás

    45.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó NOX-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Elsődleges technikák

     

    I.

    A megfelelő tüzelőanyag kiválasztása a tüzelőanyag nitrogéntartalmának korlátozása mellett

    Általánosan alkalmazható a mésziparban a tüzelőanyagok rendelkezésre állásától függően, amire a tagállami energiapolitika is hatással lehet, valamint annak fényében, hogy az adott tüzelőanyag-típusnak a kiválasztott kemencébe való betáplálása műszakilag kivitelezhető-e.

    II.

    Folyamatoptimalizálás, ideértve a lángalakítást és a hőmérsékletprofilt

    A folyamatok és a folyamatirányítás optimalizálása a végtermék minőségétől függően alkalmazható a mészgyártásban.

    III.

    Az égő kialakítása (alacsony NOX-kibocsátású égők) (24)

    Alacsony NOX-kibocsátású égők forgókemencékben és a nagy primerlevegő-mennyiség feltételeit biztosító hengeres aknakemencékben használhatók. A PFRK-k és egyéb aknakemencék lángmentes égést alkalmaznak, ezért az alacsony NOX-kibocsátású égők e kemencetípusok esetében nem alkalmazhatók.

    IV.

    Levegő többlépcsős beadagolása (24)

    Aknakemencékre nem alkalmazható.

    Csak PRK-kra alkalmazható, kivéve keményen égetett mész előállítása esetén. Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhatnak a végtermék típusával összefüggő megkötések a kemence bizonyos részeinek esetleges túlmelegedése és a tűzálló bélés ebből fakadó elhasználódása miatt.

    b

    SNCR (24)

    A Lepol-forgókemencék esetében alkalmazható. Lásd még: 46. BAT.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 9. táblázatot.

    9.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a mésziparban a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó NOx-kibocsátás esetén

    Kemencetípus

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke, NO2-ban megadva)

    PFRK, ASK, MFSK, OSK

    mg/Nm3

    100 – 350 (25)  (27)

    LRK, PRK

    mg/Nm3

    < 200 – 500 (25)  (26)

    46.   SNCR alkalmazása esetén az elérhető legjobb technika a hatékony NOx-redukció megvalósítása az ammóniakiszökés lehető legalacsonyabb szinten tartása mellett, az alábbi technikák alkalmazásával:

     

    Technika

    a

    Megfelelő és elegendő mértékű hatékonyság elérése a redukció terén, stabil működési folyamat mellett.

    b

    Az ammónia helyes sztöchiometrikus arányának és eloszlásának elérése a leghatékonyabb NOx-redukció megvalósítása és az ammóniakiszökés csökkentése érdekében.

    c

    A füstgázokból származó (nem reagált ammónia miatti) NH3-kiszökés kibocsátásának lehető legalacsonyabb szinten tartása, figyelembe véve a NOx csökkentésének hatékonysága és a NH3-kiszökés közötti összefüggést.

    Alkalmazási terület

    Kizárólag a Lepol-forgókemencék esetében alkalmazható, ahol a elérhető a 850–1 020 °C hőmérséklet-tartomány. Lásd még: 45. BAT, b) pont

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A füstgázokból származó NH3-kiszökés esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <30 mg/Nm3.

    1.3.7.3.   SOx-kibocsátás

    47.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó SOx-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Folyamatoptimalizálás a kén-dioxid hatékony abszorpciójának biztosítása érdekében (pl. megfelelő érintkezés biztosítása a kemencegázok és az égetett mész között)

    A folyamatirányítás optimalizálása minden mészüzem esetében alkalmazható.

    b

    Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok választása

    Általánosan alkalmazható attól függően, hogy a tüzelőanyagok különösen a hosszú forgókemencékben (LRK-k) való felhasználásra rendelkezésre állnak-e, a magas SOx-kibocsátás miatt.

    c

    Abszorbens-hozzáadási technikák alkalmazása (pl. abszorbens anyag hozzáadása, száraz füstgáztisztítás szűrővel, nedves mosó vagy aktív szén befúvatása) (28)

    Abszorbens-hozzáadási technikák elvben alkalmazhatók a mésziparban, ezt a technikát azonban 2007-ben még nem alkalmazták a mészágazatban. Különösen a forgódobos mészégető kemencék esetében van szükség további vizsgálatra az alkalmazhatóság felmérése érdekében.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 10. táblázatot.

    10.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a mésziparban a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó SOx-kibocsátás esetén

    Kemencetípus

    Mértékegység

    BAT-AEL (29)  (30)

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke, SO2-ban kifejezett SOx-ban megadva)

    PFRK, ASK, MFSK, OSK, PRK

    mg/Nm3

    <50 – 200

    LRK

    mg/Nm3

    <50 – 400

    1.3.7.4.   CO-kibocsátás és CO-kikapcsolás

    1.3.7.4.1.   CO-kibocsátás

    48.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó CO-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Alacsony szervesanyag-tartalmú nyersanyagok választása

    A mésziparban általánosan alkalmazható a nyersanyagok helyi rendelkezésre állásával és összetételével, az alkalmazott kemencetípussal és a végtermék minőségével összefüggő korlátokon belül.

    b

    Folyamatoptimalizálási technikák alkalmazása a stabil és tökéletes égés elérése érdekében

    Minden mészüzemre alkalmazható.

    A teljes folyamatautomatizálás a nem befolyásolható változók, így a mészkő minősége miatt rendszerint nem kivitelezhető.

    Ezzel összefüggésben lásd az 1.3.1. szakaszban szereplő 30. és 31. és az 1.3.2. szakaszban szereplő 32. BAT-ot.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 11. táblázatot.

    11.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó CO-kibocsátás esetén

    Kemencetípus

    Mértékegység

    BAT-AEL (31)  (32)

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke)

    PFRK, OSK, LRK, PRK

    mg/Nm3

    <500

    1.3.7.4.2.   A CO-kikapcsolás csökkentése

    49.   A CO-kikapcsolás gyakoriságának minimalizálása céljából, elektrosztatikus porleválasztók használata esetén az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    A CO-kikapcsolás kezelése az ESP üzemszünetidejének csökkentése érdekében

    b

    Folyamatos, automatikus CO-mérés rövid válaszidejű és a CO-forrás közelében elhelyezett ellenőrző berendezésekkel

    Leírás

    Biztonsági megfontolásból, a robbanásveszély miatt az ESP-knek le kell állniuk, ha a füstgázokban megemelkedik a CO-szint. A következő technikák megakadályozzák a CO-kikapcsolást, ezért csökkentik az ESP-k üzemszünetének idejét:

    az égési folyamat szabályozása,

    a nyersanyagok szervesanyag-tartalmának szabályozása,

    a tüzelőanyagok és a tüzelőanyag-betápláló rendszer szabályozása.

    Kimaradások elsősorban az üzemelés indulási szakaszában fordulhatnak elő. A biztonságos működés érdekében az ESP védelmét szolgáló gázelemző készülékeknek üzemelniük kell minden működési fázisban, az ESP üzemszünetének ideje pedig csökkenthető egy tartalék ellenőrző rendszer üzemben tartásával.

    A folyamatos CO-ellenőrzést végző rendszernek optimalizált reakcióidővel kell rendelkeznie, és a CO-forráshoz közel kell elhelyezkednie, pl. a hőcserélő torony kimeneti nyílásánál vagy nedves eljárás alkalmazása esetén a kemence bemeneti nyílásánál.

    Alkalmazási terület

    Általánosan alkalmazható az elektrosztatikus porleválasztóval (ESP) felszerelt forgókemencék esetében.

    1.3.7.5.   Összes szervesszén-kibocsátás (TOC)

    50.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó TOC-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Általános elsődleges technikák és ellenőrzés alkalmazása (lásd még az 1.3.1. szakaszban szereplő 30. és 31., és az 1.3.2. szakaszban szereplő 32. BAT-ot)

    b

    A nagy mennyiségű illékony szerves vegyületet tartalmazó nyersanyagok kemencerendszerbe való betáplálásának kerülése (a hidraulikusmész-előállítás kivételével)

    Alkalmazási terület

    Az általános elsődleges technikák és ellenőrzés alkalmazhatósága tekintetében lásd az 1.3.1. szakaszban szereplő 30. és 31., és az 1.3.2. szakaszban szereplő 32. BAT-ot.

    A b) technika általánosan alkalmazható a mésziparban a nyersanyagok helyi rendelkezésre állásától és/vagy az előállított mésztípustól függően.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 12. táblázatot.

    12.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó TOC-kibocsátás esetén

    Kemencetípus

    Mértékegység

    BAT-AEL (33)

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke)

    LRK, PRK

    mg/Nm3

    < 10

    ASK, MFSK (34), PFRK (34)

    mg/Nm3

    < 30

    1.3.7.6.   Hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF) kibocsátása

    51.   A hulladékhasznosítás esetén a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó HCl- és HF-kibocsátás megelőzése/csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi elsődleges technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Alacsony klór- és fluortartalmú, hagyományos tüzelőanyagok használata

    b

    A klór- és fluortartalom korlátozása minden olyan hulladék esetében, amelyet tüzelőanyagként használnak fel mészégető kemencében

    Alkalmazási terület

    A technikák általánosan alkalmazhatók a mésziparban a megfelelő tüzelőanyag helyi rendelkezésre állásától függően.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 13. táblázatot.

    13.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a hulladékhasznosítás esetén a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó HCl- és HF-kibocsátásra vonatkozóan

    Kibocsátás

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke)

    HCl

    mg/Nm3

    <10

    HF

    mg/Nm3

    <1

    1.3.8.   PCDD/F-kibocsátás

    52.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó PCDD/F-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi elsődleges technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Alacsony klórtartalmú tüzelőanyagok választása

    b

    A tüzelőanyaggal bevitt réz mennyiségének korlátozása

    c

    A füstgázok és az oxigén 300–450 °C hőmérséklet-tartományú zónákban való tartózkodási idejének minimalizálása

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A BAT-AEL a mintavételi időszak (6–8 óra) átlagértékében kifejezve <0,05–0,1 ng PCDD/F I-TEQ/Nm3.

    1.3.9.   Fémkibocsátás

    53.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó fémkibocsátás minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Alacsony fémtartalmú tüzelőanyagok választása

    b

    Minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a felhasznált hulladék-tüzelőanyagok jellemzőinek biztosítása érdekében

    c

    Az anyagokban található fémek, különösen a higany mennyiségének korlátozása

    d

    A 43. BAT-ban meghatározott portalanítási technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 14. táblázatot.

    14.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a hulladékfelhasználás esetén a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó fémkibocsátásra vonatkozóan

    Fémek

    Mértékegység

    BAT-AEL

    (a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke)

    Hg

    mg/Nm3

    < 0,05

    Σ (Cd, Tl)

    mg/Nm3

    < 0,05

    Σ (As, Sb, Pb, Cr, Co, Cu, Mn, Ni, V)

    mg/Nm3

    < 0,5

    MEGJEGYZÉS:

    Az 53. BAT a)–d) pontjában említett technikák alkalmazása esetén alacsony szintekről számoltak be.

    Ezzel összefüggésben lásd még az 1.3.5.1.1. szakaszban szereplő és 37. és az 1.3.5.1.2. szakaszban szereplő 38. BAT-ot.

    1.3.10.   A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék

    54.   A mészgyártási folyamatból származó szilárd hulladékok mennyiségének csökkentése, valamint a nyersanyag-megtakarítás céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Az összegyűjtött por vagy egyéb szemcsés anyagok (pl. homok, kavics) újrafelhasználása a folyamat során

    Általánosan alkalmazható, amennyiben kivitelezhető

    b

    A por, az előírásoktól eltérő égetett mész és mészhidrát hasznosítása a kiválasztott, kereskedelmi forgalomba kerülő termékekben

    Általánosan alkalmazható a kiválasztott, különböző típusú, kereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetében, amennyiben kivitelezhető

    1.4.   A magnézium-oxid-iparra vonatkozó BAT-következtetések

    Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett BAT-következtetések minden magnézium-oxid-ipari létesítményre alkalmazhatók (száraz eljárás).

    1.4.1.   Ellenőrzés

    55.   Az elérhető legjobb technika (BAT) a folyamatparaméterek és a kibocsátás rendszeres ellenőrzése és mérése, valamint a vonatkozó EN-szabványok szerinti kibocsátásellenőrzés, illetve ha EN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-, nemzeti vagy más nemzetközi szabványok figyelembevétele, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani, ideértve az alábbiakat:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A folyamat stabilitását igazoló folyamatparaméterek, például a hőmérséklet, az O2-tartalom, a nyomás és az áramlási sebesség folyamatos mérése

    A kemencefolyamatokra általánosan alkalmazható.

    b

    A kritikus folyamatparaméterek, vagyis a nyersanyag- és tüzelőanyag-ellátás, a rendszeres adagolás és a többletoxigén értékének ellenőrzése és stabilizálása

    c

    A por-, a NOx-, a SOx- és a CO-kibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése

    A kemencefolyamatokra általánosan alkalmazható.

    d

    A porkibocsátás folyamatos vagy időszakos mérése

    A nem kemencében végrehajtott folyamatokra alkalmazható.

    Kis forrás (<10 000 Nm3/h) esetében a mérési gyakoriságnak vagy teljesítmény-ellenőrzésnek karbantartás-irányítási rendszeren kell alapulnia.

    Leírás

    Az 55. BAT c) pontjában említett, folyamatos vagy időszakos mérések közül a kibocsátás forrása és a várható szennyező anyag típusa alapján kell választani.

    A kemencefolyamatokból származó por-, NOx-, SOx- és CO-kibocsátás időszakos mérése esetén a havi mérési gyakoriság javasolt, de rendes működési feltételek mellett akár évi rendszerességű is lehet.

    1.4.2.   Energiafogyasztás

    56.   A hőenergia-fogyasztás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Leírás

    Alkalmazási terület

    a

    Továbbfejlesztett és optimalizált kemencerendszerek, valamint zökkenőmentes és stabil kemencefolyamat alkalmazása a következők segítségével:

    I.

    a folyamatirányítás optimalizálása

    II.

    a kemencéből és a hűtőkből származó füstgázokból való hővisszanyerés

    A füstgázokból a magnezit előzetes melegítésével történő hővisszanyerés alkalmazható a tüzelőanyag-energia fogyasztásának csökkentésére. A kemencéből visszanyert hő felhasználható tüzelőanyagok, nyersanyagok és egyes csomagolóanyagok szárítására.

    A folyamatirányítás optimalizálása a magnézium-oxid-iparban használt összes kemencetípus esetében alkalmazható.

    b

    A hőenergia-fogyasztás szempontjából kedvező tulajdonságokkal rendelkező tüzelőanyagok használata

    A tüzelőanyagok jellemzői, például a magas fűtőérték és az alacsony nedvességtartalom pozitív hatást gyakorolnak a hőenergia-fogyasztásra.

    Általánosan alkalmazható a tüzelőanyagok helyi rendelkezésre állásától, az alkalmazott kemence típusától, az elvárt termékjellemzőktől, valamint a tüzelőanyagok kemencébe való injektálásának műszaki kivitelezhetőségétől függően.

    c

    A többletlevegő korlátozása

    Az elvárt termékminőség eléréséhez és az optimális égéshez szükséges többletoxigén aránya a gyakorlatban rendszerint 1–3%.

    Általánosan alkalmazható.

    A BAT-hoz kapcsolódó energiafogyasztási szintek

    A BAT-hoz kapcsolódó hőenergia-fogyasztás a folyamattól és a termékektől függően 6–12 GJ/t (35).

    57.   A villamosenergia-fogyasztás minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Energiagazdálkodási rendszerek alkalmazása

    b

    Magas energiahatékonyságú őrlő- és egyéb, villamos energiával működő berendezések használata

    1.4.3.   Porkibocsátás

    1.4.3.1.   Diffúz porkibocsátás

    58.   A porral járó műveletek diffúz porkibocsátásának minimalizálása/megelőzése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    a

    Egyszerű, vonali telephely-elrendezés

    b

    Az épületek és az utak megfelelő takarítása, valamint a létesítmény megfelelő és teljes körű karbantartása

    c

    A nyersanyaghalmok öntözése

    d

    A porral járó műveletek, például őrlés és rostálás körülzárása/befedése

    e

    Zárt rendszerként felépített, befedett szállítószalagok és felvonók használata, amennyiben a poros anyagokból porkibocsátásra lehet számítani

    f

    A feltöltés során kiszorított, portartalmú levegő kezelésére szolgáló szűrőkkel ellátott, megfelelő térfogatú tárolósilók használata

    g

    Keringetési eljárás előnyben részesít a pneumatikus szállítórendszereknél

    h

    A levegőszivárgás és a kiömlési pontok számának csökkentése

    i

    Automata készülékek és irányítási rendszerek használata

    k

    A folyamatos, problémamentes működés biztosítása

    1.4.3.2.   A kemencefűtési folyamatoktól eltérő, porral járó tevékenységek vonalmenti porkibocsátása

    59.   A kemencefűtési folyamatoktól eltérő, porral járó tevékenységekből származó vonalmenti porkibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a szűrővel végzett füstgáztisztítás az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, valamint a kifejezetten a technikák teljesítményét vizsgáló karbantartás-irányítási rendszer használata:

     

    Technika (36)

    Alkalmazási terület

    a

    Szövetbetétes szűrők

    Általánosan alkalmazható a magnézium-oxid-gyártási folyamat, különösen a porral járó műveletek, így a rostálás, darálás és őrlés során használt összes egység esetében.

    b

    Centrifugális szeparátorok/ciklonok

    Mivel esetükben a porleválasztás rendszerfüggő és korlátozott mértékű, ezért a ciklonok főként durva por és füstgázok előzetes szeparátoraként használhatók.

    c

    Nedves porleválasztók

    Általánosan alkalmazható.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A kemencefűtési folyamatoktól eltérő, porral járó műveletekből származó vonalmenti porkibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint napi átlagértékben vagy a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <10 mg/Nm3.

    Meg kell jegyezni, hogy a kis források (<10 000 Nm3/h) esetében a szűrőteljesítmény ellenőrzésének gyakoriságával kapcsolatos, karbantartás-irányítási rendszeren alapuló, előnyben részesített megközelítést kell figyelembe venni (lásd: 55. BAT).

    1.4.3.3.   Kemencefűtési folyamatok porkibocsátása

    60.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a szűrővel végzett füstgáztisztítás az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával:

     

    Technika (37)

    Alkalmazási terület

    a

    Elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k)

    Az ESP-k főként forgókemencék esetében alkalmazhatók. A harmatpont feletti füstgáz-hőmérséklet esetén alkalmazhatók, egészen 370–400 °C-ig.

    b

    Szövetbetétes szűrők

    A füstgázok portalanítására szolgáló szövetbetétes szűrők elvben a magnézium-oxid-gyártási folyamat során használt összes egység esetében használhatók. A harmatpont feletti füstgáz-hőmérséklet esetén használhatók, egészen 280 °C-ig.

    Égetett kausztikus magnézium-oxid (CCM) és szinterezett/kiégetett magnézium-oxid (DBM) előállítása esetén a kemencefűtési folyamatokból származó füstgázok magas hőmérséklete, korrozív jellege és nagy mennyisége miatt különleges, hőálló szűrőanyagból készült, szövetbetétes szűrőket kell használni. A DBM-et előállító magnézium-oxid-iparban gyűjtött tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem állnak rendelkezésre olyan megfelelő berendezések, amelyek a megközelítőleg 400 °C-os füstgázhőmérsékletnek ellenállnának a magnézium-oxid előállítása során.

    c

    Centrifugális szeparátorok/ciklonok

    Mivel esetükben a porleválasztás rendszerfüggő és korlátozott mértékű, ezért a ciklonok főként durva por és füstgázok előzetes szeparátoraként használhatók.

    d

    Nedves porleválasztók

    Általánosan alkalmazható.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó porkibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <20–35 mg/Nm3.

    1.4.4.   Gáz halmazállapotú vegyületek

    1.4.4.1.   A gáz halmazállapotú vegyületek kibocsátásának csökkentésére szolgáló általános, elsődleges technikák

    61.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó, gáz halmazállapotú vegyületek (vagyis NOx, HCl, SOx, CO) kibocsátásának csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi elsődleges technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A kemencébe kerülő anyagok gondos kiválasztása és ellenőrzése a szennyezőanyag-prekurzorok mennyiségének csökkentése érdekében, vagyis:

    I.

    alacsony kéntartalmú, és lehetőség szerint alacsony klór- és nitrogéntartalmú tüzelőanyagok választása

    II.

    alacsony szervesanyag-tartalmú nyersanyagok választása

    III.

    a folyamatnak és az égőfejnek megfelelő hulladék-tüzelőanyagok választása

    Általánosan alkalmazható a nyersanyagok és a tüzelőanyagok rendelkezésre állásától, az alkalmazott kemence típusától, az elvárt termékjellemzőktől, valamint a tüzelőanyagok kiválasztott kemencébe való injektálásának műszaki kivitelezhetőségétől függően.

    A hulladékanyagok is használhatók tüzelőanyagként a magnézium-oxid-iparban, azonban erre 2007-ben még nem volt példa.

    b

    Folyamatoptimalizálási intézkedések/technikák alkalmazása a szükséges sztöchiometrikus levegőmennyiséghez közeli szinten működő, zökkenőmentes és stabil kemencefolyamat biztosítása érdekében

    A folyamatirányítás optimalizálása a magnézium-oxid-iparban használt összes kemencetípus esetében alkalmazható. Előfordulhat azonban, hogy egy rendkívül összetett folyamatirányítási rendszerre lesz szükség.

    1.4.4.2.   NOx-kibocsátás

    62.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó NOx-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    A megfelelő tüzelőanyag kiválasztása a tüzelőanyag nitrogéntartalmának korlátozása mellett

    Általánosan alkalmazható a tüzelőanyag rendelkezésre állásától függően.

    b

    Folyamatoptimalizálás és továbbfejlesztett fűtési technika

    A magnézium-oxid-iparban általánosan alkalmazható.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó NOX-kibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) NO2-ban megadott átlagértékében kifejezve <500–1 500 mg/Nm3. A magasabb értékek a magas hőmérsékleten zajló DBM-folyamathoz kapcsolódnak.

    1.4.4.3.   CO-kibocsátás és CO-kikapcsolás

    1.4.4.3.1.   CO-kibocsátás

    63.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó CO-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Leírás

    a

    Alacsony szervesanyag-tartalmú nyersanyagok választása

    A CO-kibocsátás részben a nyersanyagokban lévő szerves anyagokból ered, ezért alacsony szervesanyag-tartalmú nyersanyagok választásával csökkenthető a CO-kibocsátás.

    b

    A folyamatirányítás optimalizálása

    A teljes és tökéletes égés elengedhetetlen a CO-kibocsátás csökkentéséhez. A hűtő és a primer levegő biztosította levegőellátás, valamint a kémény ventilátora által előállított huzat szabályozható annak érdekében, hogy az oxigénszintet 1% (szinterezett) és 1,5% (kausztikus) között lehessen tartani az égés során. A levegő- és a tüzelőanyag-töltet módosításával csökkenthető a CO-kibocsátás. A CO-kibocsátás emellett az égő mélységének megváltoztatásával is mérsékelhető.

    c

    A tüzelőanyag ellenőrzött, állandó és folyamatos betáplálása

    Az ellenőrzött tüzelőanyag-beadagolás magában foglalja például a következőket:

    adagolóberendezések és precíziós forgószelepek petrolkoksz betáplálására és/vagy

    áramlásmérők és precíziós szelepek a nehézolaj vagy gáz kemenceégőbe való betáplálásának szabályozására.

    Alkalmazási terület

    A CO-kibocsátás csökkentésére szolgáló technikák általánosan alkalmazhatók a magnézium-oxid-iparban. Az alacsony szervesanyag-tartalmú nyersanyagok kiválasztása a nyersanyagok rendelkezésre állásától függően történik.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó CO-kibocsátás esetén az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint a mintavételi időszak (legalább félórás helyszíni mérés) átlagértékében kifejezve <50–1 000 mg/Nm3.

    1.4.4.3.2.   A CO-kikapcsolás csökkentése

    64.   A CO-kikapcsolás számának minimalizálása céljából, ESP-k használata esetén az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    A CO-kikapcsolás kezelése az ESP üzemszünetidejének csökkentése érdekében

    b

    Folyamatos, automatikus CO-mérés rövid válaszidejű és a CO-forrás közelében elhelyezett ellenőrző berendezésekkel

    Leírás

    Biztonsági megfontolásból, a robbanásveszély miatt az ESP-knek le kell állniuk, ha a füstgázokban megemelkedik a CO-szint. A következő technikák megakadályozzák a CO-kikapcsolást, ezért csökkentik az ESP-k üzemszünetének idejét:

    az égési folyamat szabályozása,

    a nyersanyagok szervesanyag-tartalmának szabályozása,

    a tüzelőanyagok és a tüzelőanyag-betápláló rendszer szabályozása.

    Kimaradások elsősorban az üzemelés indulási szakaszában fordulhatnak elő. A biztonságos működés érdekében az ESP védelmét szolgáló gázelemző készülékeknek üzemelniük kell minden működési fázisban, az ESP üzemszünetének ideje pedig csökkenthető egy tartalék ellenőrző rendszer üzemben tartásával.

    A folyamatos CO-ellenőrzést végző rendszernek optimalizált reakcióidővel kell rendelkeznie, és a CO-forráshoz közel kell elhelyezkednie, pl. a hőcserélő torony kimeneti nyílásánál vagy nedves eljárás alkalmazása esetén a kemence bemeneti nyílásánál.

    Alkalmazási terület

    Általánosan alkalmazható az elektrosztatikus porleválasztóval (ESP) felszerelt kemencék esetében.

    1.4.4.4.   SOx-kibocsátás

    65.   A kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó SOx-kibocsátás csökkentése céljából az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi elsődleges és másodlagos technikák kombinációjának alkalmazása:

     

    Technika

    Alkalmazási terület

    a

    Folyamatoptimalizálási technikák

    Általánosan alkalmazható.

    b

    Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok választása

    Általánosan alkalmazható az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetőségétől függően, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet. A tüzelőanyag kiválasztása a végtermék minőségétől, a műszaki kivitelezhetőségtől, valamint gazdasági megfontolásoktól függ.

    c

    Száraz abszorbens-hozzáadási technika (szorbens anyag, például reaktív MgO-fajták, mészhidrát, aktív szén stb. hozzáadása a füstgázáramhoz) szűrővel kombinálva (38)

    Általánosan alkalmazható.

    d

    Nedves mosó (38)

    Az alkalmazhatóságnak száraz terülteken korlátot szabhat a jelentős vízszükséglet, a szennyvízkezelés szükségessége és a kapcsolódó, környezeti elemek közötti kölcsönhatások.

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek

    Lásd a 15. táblázatot.

    15.   táblázat

    BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a magnézium-oxid-iparban a kemencefűtési folyamatok füstgázaiból származó SOx-kibocsátás esetén

    Paraméter

    Mértékegység

    BAT-AEL (39)  (40)

    (napi átlagérték vagy a mintavételi időszak [legalább félórás helyszíni mérés] átlagértéke)

    SOX-ban kifejezett SO2

    mg/Nm3

    < 50 – 400 (41)

    1.4.5.   A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék

    66.   A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a folyamat során összegyűjtött, különböző típusú magnézium-karbonát-porok újrafelhasználása.

    Alkalmazási terület

    Általánosan alkalmazható a por kémiai összetételétől függően.

    67.   A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika a folyamat során összegyűjtött, különböző típusú magnézium-karbonát-porok más, értékesítésre szánt termékekben való hasznosítása, amennyiben ezek a porok nem újrahasznosíthatók.

    Alkalmazási terület

    Előfordulhat, hogy a magnézium-karbonát-porok egyéb, értékesítésre szánt termékekben való hasznosítása nem áll az üzemeltető ellenőrzése alatt.

    68.   A gyártási folyamatból származó veszteség/hulladék csökkentése/minimalizálása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a füstgáz nedves eljárással történő kéntelenítése következtében keletkezett iszap felhasználása a folyamatban vagy más ágazatokban.

    Alkalmazási terület

    Előfordulhat, hogy a füstgáz nedves eljárással történő kéntelenítése következtében keletkezett iszap más ágazatokban való hasznosítása nem áll az üzemeltető ellenőrzése alatt.

    1.4.6.   Hulladék hasznosítása tüzelőanyagként és/vagy nyersanyagként

    69.   A magnézium-oxid-égető kemencében tüzelőanyagként és/vagy felhasználandó hulladékok jellemzőinek biztosítása céljából az elérhető legjobb technika (BAT) a következő technikák alkalmazása:

     

    Technika

    a

    A folyamatnak és az égőfejnek megfelelő hulladékok választása.

    b

    Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása a hulladék jellemzőinek biztosítása és ellenőrzése, valamint az összes felhasználandó hulladék elemzése a következők tekintetében:

    I.

    rendelkezésre állás;

    II.

    állandó minőség;

    III.

    fizikai követelmények, például kibocsátáskeletkezés, szemcseméret, reakcióképesség, égethetőség, fűtőérték;

    IV.

    kémiai követelmények, például klór-, kén-, lúg- és foszfáttartalom, valamint a vonatkozó fémtartalom (pl. összes króm-, ólom-, kadmium-, higany- és talliumtartalom).

    c

    A megfelelő paraméterek – például összes halogéntartalom, fém- (pl. összes króm-, ólom-, kadmium-, higany-, tallium-) és kéntartalom – ellenőrzése az összes felhasználandó hulladék esetében.

    Alkalmazási terület

    A hulladékok a rendelkezésre állástól, az alkalmazott kemence típusától, az elvárt termékjellemzőktől, valamint a tüzelőanyagok kemencébe való betáplálásának műszaki kivitelezhetőségétől függően tüzelőanyagként és/vagy nyersanyagként is felhasználhatók a magnézium-oxid-iparban (erre azonban 2007-ben még nem volt példa).

    A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

    1.5.   A cementiparra vonatkozó technikák leírása

    1.5.1.   Porkibocsátás

     

    Technika

    Leírás

    a

    Elektrosztatikus porleválasztók

    Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) elektrosztatikus mezőt generálnak a szemcsés anyagok útján keresztül a légáramban. A részecskék negatív töltésűvé válnak, és a pozitív töltésű gyűjtőlemezek felé vándorolnak. A gyűjtőlemezek időszakos megütögetése vagy megrázása hatására az anyag leválik, és az alatta lévő garatba hull. Fontos, hogy az ESP megütögetési ciklusait optimalizálni kell a szemcsék újbóli beszívásának, és ezáltal a csóvaláthatóság esetleges befolyásolásának minimalizálása érdekében.

    Az ESP-k jellemzően képesek magas hőmérséklet (400 °C-ig) és magas páratartalom mellett üzemelni. E technika jelentős hátránya, hogy az ESP-k hatékonysága csökken szigetelőréteg használata és a jelentős klór- és kénbevitel miatti anyagfelhalmozódás esetén. Az ESP-k általános teljesítménye szempontjából fontos a CO-kikapcsolás elkerülése.

    Az ESP-k különböző cementipari folyamatokban való alkalmazhatóságának ugyan nincsenek műszaki korlátai, azonban gyakran használatosak a cementőrlő malom portalanítására a beruházási költségek, valamint az indítás és leállítás során elérhető hatékonyság (viszonylag magas kibocsátás) miatt.

    b

    Szövetbetétes szűrők

    A szövetbetétes szűrők hatékony porgyűjtők. E szűrési módszer alapelve olyan szövetmembrán használata, amely a gázt átereszti, a port azonban felfogja. A szűrőközeg mértanilag meghatározott elrendezéssel rendelkezik. Először a por lerakódik a felületi szálakon és a szövet belsejében, a felszíni réteg képződésével azonban maga a por válik az elsődleges szűrőközeggé. A füstgáz áramolhat a zsákból kifelé vagy az ellenkező irányba. A lerakódott porréteg vastagodásával a gázáramlás ellenállása növekszik. A szűrőn áthaladó gáz nyomáscsökkenésének szabályozása érdekében ezért rendszeres időközönként meg kell tisztítani a szűrőközeget. A szövetbetétesszűrőnek több kamrával kell rendelkeznie, amelyek a zsák sérülése esetén egymástól elszigetelhetők, és elegendő számúnak kell lenniük ahhoz, hogy az egyik kamra leválasztása esetén is fenntartható legyen a megfelelő teljesítmény. Minden kamrában lennie kell „zsákrepedés-érzékelőnek”, amely adott esetben jelzi a karbantartás szükségességét. A szűrőzsákok többféle szőtt és nem szőtt anyagból készülhetnek. A modern szintetikus szövetek meglehetősen magas, akár 280 °C-os hőmérséklet mellett is használhatók.

    A szövetbetétes szűrők teljesítményét főként olyan paraméterek befolyásolják, mint például a szűrőközegnek a füstgáz és a por jellemzőivel való összeegyeztethetősége, valamint a hőellenállás és a fizikai és kémiai ellenálló képesség (pl. hidrolízis, sav, lúg, oxidáció és folyamat-hőmérséklet) szempontjából megfelelő tulajdonságok. A technika kiválasztásakor figyelembe kell venni a füstgázok nedvességtartalmát és hőmérsékletét.

    c

    Hibrid szűrök

    A hibrid szűrök az ESP-t és a szövetbetétes szűrőt kombinálják egyazon berendezésben. Általában a meglévő ESP-k átalakításával jönnek létre. Ezzel lehetővé válik a régi berendezések részleges újrafelhasználása.

    1.5.2.   NOx-kibocsátás

     

    Technika

    Leírás

    a

    Elsődleges intézkedések/technikák

     

    I.

    Lánghűtés

    A hőmérsékletet csökkenti, a hidroxil-gyökök koncentrációját pedig növeli a víz hozzáadása a tüzelőanyaghoz vagy közvetlenül a lánghoz különböző befecskendezési módszerekkel, például egy folyékony anyag (folyadék) vagy két folyékony anyag (folyadék és sűrített levegő vagy szilárd anyagok) befecskendezésével vagy a magas víztartalmú folyékony/szilárd hulladék felhasználásával. Ez pozitív hatással lehet az égéstérben zajló NOx-redukcióra.

    II.

    Alacsony NOx-kibocsátású égők

    A különböző kialakítású, alacsony NOx-kibocsátású égők (közvetett fűtés) részleteikben eltérnek, de alapvetően a tüzelőanyag és a levegő – koncentrikus csöveken keresztüli – kemencébe történő injektálására épülnek. A primer levegő arányát a sztöchiometrikus égéshez szükséges szint 6–10%-ára csökkentik (ez az érték a hagyományos kemencék esetében jellemzően 10–15%). A levegőt nagy lendülettel injektálják a külső csatornába. A szén átfúvatható a központi csövön vagy a középső csatornán. A harmadik csatorna a levegőörvényt szállítja, amelyet a fűtőcső kimeneténél vagy a mögött elhelyezkedő forgólapátok állítanak elő. Ezen égőkivitel eredő hatása a nagyon korai gyulladás előidézése oxigénszegény atmoszférában, különösen a tüzelőanyagban lévő illékony vegyületek esetében, mivel ezzel általában csökkenthető a NOx képződése.

    Az alacsony NOx-kibocsátású égők alkalmazása nem mindig eredményezi a NOx-kibocsátás csökkenését. Az égőt optimalizált módon kell felszerelni.

    III.

    Közbenső kemencefűtés

    A hosszú száraz és a hosszú nedves kemencékben a darabos tüzelőanyagok égetésével létrehozott redukciós zónával csökkenthető a NOx-kibocsátás. Mivel hosszú kemencékben rendszerint nem érhető el 900–1 000 °C-os hőmérséklet-tartomány, ezért a közbenső kemencefűtési rendszerek beszerelésével lehetővé válik olyan hulladék-tüzelőanyagok használata, amelyek a főégő esetében nem megfelelők (például gumiabroncsok).

    A tüzelőanyag-égetés üteme kulcsfontosságú lehet. Amennyiben túl lassú, a redukáló körülmények az égéstérben alakulhatnak ki, ami jelentősen befolyásolhatja a termék minőségét. Amennyiben túl gyors, a kemence láncszakasza túlhevülhet, ami a láncok kiégéséhez vezethet. Az 1 100 °C alatti hőmérséklet kizárja az 1%-nál nagyobb klórtartalmú veszélyes hulladék hasznosítását.

    IV.

    Mineralizátorok hozzáadása a nyersanyagként felhasznált őrlemény égethetőség javítása érdekében (mineralizált klinker)

    A mineralizátorok, például fluor nyersanyaghoz való hozzáadásának technikájával javítható a klinker minősége, és lehetővé válik a szinterezési zóna hőmérsékletének csökkentése. Az égési hőmérséklet csökkentésével/mérséklésével a NOx-képződés is csökken.

    V.

    Folyamatoptimalizálás

    A folyamat optimalizálása, például a kemenceműködés és a fűtési feltételek kiegyensúlyozottá tétele és optimalizálása, a kemenceműködés ellenőrzésének optimalizálása és/vagy a tüzelőanyag-betáplálás homogenizálása alkalmazható a NOx-kibocsátás csökkentésére. Általános elsődleges optimalizálási intézkedések/technikák, például folyamatirányítási intézkedések/technikák, továbbfejlesztett közvetett fűtési technika, optimalizált hűtőcsatlakozások és tüzelőanyag-kiválasztás, valamint optimalizált oxigénszintek alkalmazására került sor.

    b

    Több fokozatú égetés (hagyományos vagy hulladék-tüzelőanyag) előkalcinálóval és optimális tüzelőanyag-keverékkel kombinálva

    A több fokozatú égetést a különleges kialakítású előkalcinálóval felszerelt cementégető kemencék esetében alkalmazzák. Az első égetési fokozat a forgókemencében megy végbe a klinkerégetési folyamat szempontjából optimális körülmények között. A második égetési fokozatban a kemence bemeneténél lévő égő redukáló hatású atmoszférát állít elő, amely lebontja a szinterezési zónában előállított nitrogén-oxid egy részét. Az ebben a zónában uralkodó magas hőmérséklet különösen kedvező a NOx-ot elemi nitrogénné visszaalakító reakció szempontjából. A harmadik égetési fokozatban a kalcináló tüzelőanyag bizonyos mennyiségű tercier levegővel együtt az égetőkemencébe kerül, és ott is redukáló atmoszférát állít elő. Ez a rendszer csökkenti a tüzelőanyagból származó NOx-képződést, emellett a kemencéből távozó NOx mennyiségét is mérsékli. A negyedik, egyben utolsó égetési fokozatban a maradék tercier levegő „felső levegőként” kerül a rendszerbe a visszamaradó anyagok égetése céljából.

    c

    SNCR

    A szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) során (legfeljebb 25 % NH3-tartalmú) szalmiákszeszt, ammóniaprekurzor-vegyületeket vagy karbamidoldatot fecskendeznek a füstgázba a NO N2-re való redukálása céljából. A reakció szempontjából optimális hőmérséklet-tartomány a 830–1 050 °C, emellett elegendő tartózkodási időt kell biztosítani ahhoz, hogy a befecskendezett vegyi anyagok reakcióba léphessenek a NO-dal.

    d

    SCR

    A szelektív katalitikus redukció (SCR) NH3 és katalizátor felhasználásával N2-re redukálja a NO-ot és a NO2-ot a 300 –400 °C hőmérséklet-tartományban. Ez a technika más iparágakban (széntüzelésű erőművek, hulladékégetők) széles körben használatos a NOx-kibocsátás csökkentésére. A cementiparban alapvetően két rendszer jöhet számításba: a portalanítóegység és a kémény közötti, alacsony portartalmú elrendezés, valamint a hőcserélő és a portalanítóegység közötti, magas portartalmú elrendezés. Az alacsony portartalmú füstgázrendszerekben portalanítás után újra kell melegíteni a füstgázt, ami további energiaköltségekkel és nyomásveszteséggel járhat. Műszaki és gazdasági megfontolások alapján a magas portartalmú rendszerek tekintendők a legalkalmasabb megoldásnak. Ezekben a rendszerekben nincs szükség újramelegítésre, mivel a hőcserélő rendszer kimenetén kilépő füstgáz hőmérséklete rendszerint az SCR működése szempontjából optimális tartományban van.

    1.5.3.   SOx-kibocsátás

     

    Technika

    Leírás

    a

    Abszorbens anyag hozzáadása

    Az abszorbens anyagot vagy hozzáadják a nyersanyaghoz (pl. mészhidrát hozzáadása), vagy injektálják a gázáramba (pl. mészhidrát vagy oltott mész [Ca(OH)2]), égetett mész (CaO), magas CaO-tartalmú, aktív pernye vagy nátrium-bikarbonát [NaHCO3)]).

    A mészhidrát betölthető nyersanyag-összetevőkkel együtt a nyersmalomba, vagy közvetlenül hozzáadható a kemencetöltethez. A mészhidrát hozzáadásának előnye, hogy a kalciumtartalmú adalékanyag olyan reakciótermékeket hoz létre, amelyek közvetlenül bedolgozhatók a klinkerégetési folyamatba.

    Az abszorbens anyag gázáramba injektálása száraz és nedves formában is történhet (félszáraz mosás). Az abszorbens befecskendezésére a víz harmatpontjához közeli hőmérsékleten kerül sor, ennek eredményeként pedig a SO2 leválasztása szempontjából kedvezőbb körülmények alakulnak ki. A cementégető kemencerendszerekben ez a hőmérséklet-tartomány rendszerint a nyersmalom és a porgyűjtők közötti területen érhető el.

    b

    Nedves mosó

    A nedves mosó a széntüzelésű erőművekben leggyakrabban alkalmazott füstgáz-kéntelenítési technika. A cementgyártási folyamatokban bevett technika a SO2-kibocsátás csökkentésére szolgáló nedves eljárás. A nedves mosás alapja a következő kémiai reakció:

    Formula

    A SOx-ot folyadék/iszap nyeli el, amelyet permetezőtoronyban permeteznek. Az abszorbens általában kalcium-karbonát. Az összes füstgáz-kéntelenítési (FGD) módszer közül a nedvesmosó-rendszerek eltávolítási hatékonysága a legnagyobb az oldható savas gázok esetében, egyúttal a legalacsonyabb sztöchiometrikus túllépési tényezőkkel és szilárdhulladék-termelési hányaddal rendelkeznek. A technika alkalmazásához bizonyos mennyiségű vízre, következésképpen pedig szennyvízkezelésre van szükség.

    1.6.   A mésziparra vonatkozó technikák leírása

    1.6.1.   Porkibocsátás

     

    Technika

    Leírás

    a

    Elektrosztatikus porleválasztó (ESP)

    Az ESP-k általános leírását az 1.5.1. pont tartalmazza.

    Az ESP-k harmatpont feletti hőmérséklet mellett alkalmasak használatra, egészen 400 °C-ig. Emellett a harmatponthoz közeli vagy az alatti hőmérsékleten is használhatók. A nagy sebességű áramlás és a viszonylag nagy porterhelés miatt az ESP-ket főként hőcserélő nélküli forgókemencékben használják, de hőcserélős forgókemencéket is felszerelnek ilyen berendezésekkel. Az ESP-k oltótornyokkal való kombinálásával kiváló teljesítmény érhető el.

    b

    Szövetbetétes szűrő

    A szövetbetétes szűrők általános leírását az 1.5.1. pont tartalmazza.

    A szövetbetétes szűrők megfelelőek égetett mész és mészkő előállítására szolgáló kemencékben, őrlő- és darálóüzemekben, továbbá mészüzemekben, anyagszállítás során, valamint tároló- és rakodólétesítményekben való használatra. Sok esetben hasznosnak bizonyulhat a ciklonos előszűrőkkel való kombinálásuk. A szövetbetétes szűrők működését befolyásolják a füstgáz tulajdonságai, például a hőmérséklet, a nedvességtartalom, a porterhelés és a kémiai összetétel. Számos olyan szövetanyag áll rendelkezésre, amely ellenáll a mechanikai, a hőmérsékleti és a vegyi elhasználódásnak, így megfelel az említett tulajdonságoknak.

    c

    Nedves porleválasztó

    A nedves porelválasztó úgy távolítja el a port a füstgázáramból, hogy a gázáramot mosófolyadékkal (általában vízzel) közvetlen érintkezésbe hozza, így a folyadék felfogja a porrészecskéket, amelyek ezután leöblíthetők. Számos, különböző típusú nedves mosó használható fel portalanításra. A mészégető kemencékben használt, főbb típusok a többfokozatú/többlépcsős nedves mosók, a dinamikus nedves mosók és a Venturi-mosók. A mészégető kemencékben használt nedves mosók többsége több fokozatú/többlépcsős nedves mosó.

    A nedves mosókat rendszerint akkor választják, ha a füstgáz hőmérséklete a harmatponthoz közel vagy az alatt van. Szűk hely esetén is választhatók. A nedves mosók néha magasabb hőmérsékletű gázok esetén is használatosak, ekkor a víz lehűti a gázokat és csökkenti térfogatukat.

    d

    Centrifugális szeparátor/ciklon

    A centrifugális szeparátorban/ciklonban a centrifugálás az egység külső falához szorítja a füstgázáramból kiválasztandó porrészecskéket, amelyek ezután az egység alján lévő nyíláson át távoznak. A centrifugális erő létrehozható a gázáram lefelé tartó spirális mozgással egy hengeres edényen történő keresztülvezetésével (ciklonos szeparátor) vagy az egységbe szerelt forgó járókerékkel (mechanikus centrifugális szeparátor). Ezek a berendezések azonban korlátozott részecskeeltávolítási hatékonyságuk miatt csak előszeparátorként használhatók, továbbá mentesítik az ESP-ket és a szövetbetétes szűrőket a nagy porterhelés alól, és csökkentik a kopás jelentette problémák számát.

    1.6.2.   NOx-kibocsátás

     

    Technika

    Leírás

    a

    Az égő kialakítása (alacsony NOx-kibocsátású égő)

    Az alacsony NOx-kibocsátású égők hasznosak a lánghőmérséklet mérséklése szempontjából, ezáltal pedig csökkentik a hő hatására keletkező és (bizonyos mértékig) tüzelőanyagokból származó NOx-mennyiséget. A NOx-redukció a lánghőmérsékletet mérséklő öblítőlevegő betáplálásával vagy az égők pulzáló üzemeltetésével érhető el. Az alacsony NOx-kibocsátású égők a kialakításuk révén csökkentik a primer levegő arányát, aminek hatására kevesebb NOx képződik, míg a szokványos többcsatornás égők esetében a primer levegő a teljes égéslevegő 10–18%-át teszi ki. A nagyobb arányú primer levegő rövidebb és intenzívebb lángot eredményez a forró szekunder levegő és a tüzelőanyag korai keverése révén. Ez nemcsak magasabb lánghőmérséklethez, hanem nagy mennyiségű NOx képződéséhez is vezet, ami az alacsony NOx-kibocsátású égők használatával elkerülhető.

    b

    Levegő többlépcsős beadagolása

    A redukciós zóna a betáplált oxigén elsődleges redukciós zónákban való redukálásával hozható létre. Az ebben a zónában uralkodó magas hőmérséklet különösen kedvező a NOx-ot elemi nitrogénné visszaalakító reakció szempontjából. A későbbi égési zónákban nő a betáplált levegő és oxigén mennyisége a képződő gázok oxidálása érdekében. A fűtőzónában hatékony levegő-/gázkeverésre van szükség annak biztosítása céljából, hogy a CO és a NOx is alacsony szinten maradjon.

    A levegő többlépcsős beadagolását 2007-ben még nem alkalmazták a mészágazatban

    c

    SNCR

    A nitrogén-oxidokat (NO és NO2) szelektív nem katalitikus redukcióval eltávolítják a füstgázokból, majd nitrogénné és vízzé alakítják a nitrogén-oxiddal reakcióba lépő redukálóanyag kemencébe való befecskendezésével. Redukálóanyagként rendszerint ammóniát vagy karbamidot használnak. A reakció 850–1 020 °C közötti hőmérsékleten lép fel, az optimális hőmérséklet-tartomány rendszerint 900–920 °C közötti.

    1.6.3.   SOx-kibocsátás

     

    Technika

    Leírás

    a

    Abszorbens-hozzáadási technikák

    E technikával a SOx-kibocsátás megszüntetése érdekében abszorbens anyagot adagolnak száraz formában a kemencébe (betáplálás vagy injektálás útján) vagy száraz vagy nedves formában (pl. mészhidrát vagy nátrium-bikarbonát) a füstgázokba. Az abszorbens füstgázokba való injektálásakor elegendő tartózkodási időt kell hagyni az injektálási pont és a porgyűjtő (szövetbetétes szűrő vagy ESP) között a hatékony abszorpció elérése érdekében.

    A forgókemencék esetében többek között a következő abszorpciós technikák alkalmazhatók:

    Finom mészkő használata A dolomittal táplált egyenes forgókemence esetében a SO2-kibocsátás jelentős csökkenése érhető el olyan beadagolt kőzetekkel, amelyek nagy mennyiségű, finom eloszlású mészkövet tartalmaznak, vagy melegítés hatására hajlamosak felbomlani. A finom eloszlású, kalcinált mészkő bekerül a kemencegázokba, és eltávolítja a SO2-ot a porgyűjtőbe vezető úton és a porgyűjtőben.

    Mész injektálása az égéslevegőbe: Szabadalmaztatott technika (EP 0734755 A1 számú szabadalom), amellyel a kemence fűtőharangjába befúvatott levegőbe finom eloszlású égetett meszet vagy mészhidrátot injektálnak a forgókemencéből származó SO2-kibocsátás megszüntetése érdekében.

    1.7.   A magnézium-oxid-iparra vonatkozó technikák leírása (száraz eljárás)

    1.7.1.   Porkibocsátás

     

    Intézkedés/technika

    Leírás

    a

    Elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k)

    Az ESP-k általános leírását az 1.5.1. pont tartalmazza

    b

    Szövetbetétes szűrők

    A szövetbetétes szűrők általános leírását az 1.5.1. pont tartalmazza

    A szövetbetétes szűrők részecske-visszatartása magas, jellemzően 98 % feletti, de a részecskemérettől függően elérheti akár a 99%-ot is. Ez a technika a magnézium-oxid-iparban alkalmazott egyéb porcsökkentési intézkedésekhez/technikákhoz viszonyítva a leghatékonyabb a részecskegyűjtés tekintetében. A kemence füstgázainak magas hőmérséklete miatt azonban különleges szűrőanyagokat kell használni, amelyek képesek ellenállni a magas hőmérsékletnek.

    A DBM-gyártásban akár 250 °C hőmérsékleten is használható szűrőanyagokat, pl. politetrafluor-etilént (PTFE, teflon) alkalmaznak. Ez a szűrőanyag megfelelően ellenáll a savaknak és a lúgoknak, emellett számos korróziós problémát is megold.

    c

    Ciklon (centrifugális szeparátor)

    A ciklonok általános leírását az 1.6.1. pont tartalmazza. A ciklonok széles üzemi hőmérséklet-tartománnyal és csekély energiaigénnyel rendelkező, robusztus berendezések. Mivel esetükben a porleválasztás rendszerfüggő és korlátozott mértékű, ezért a ciklonok főként durva por és füstgázok előzetes szeparátoraként használhatók.

    d

    Nedves porleválasztók

    A nedves porleválasztók (más néven nedves mosók) általános leírását az 1.6.1. pont tartalmazza.

    A nedves porleválasztók többféleképpen kategorizálhatók kialakításuk és működési elvük szerint, egyik típusuk például a Venturi-mosó. A nedves porleválasztók e típusát a magnézium-oxid-iparban számos területen alkalmazzák, például amikor a gázt Venturi-cső legkeskenyebb szakaszán, az úgynevezett „Venturi-nyakon” vezetik keresztül, ezáltal pedig akár 60–120 m/s gázsebesség is elérhető. A Venturi-nyakba töltött mosófolyadékok rendkívül finom cseppecskékből álló párává oszlanak szét, és intenzíven vegyülnek a gázzal. A vízcseppecskékre kiválasztott részecskék elnehezülnek, és a Venturi nedves porleválasztóba szerelt cseppszeparátorral leereszthetők.

    1.7.2.   SOx-kibocsátás

     

    Technika

    Leírás

    a

    Abszorbens-hozzáadási technika

    E technikával a SOx-kibocsátás megszüntetése érdekében abszorbens anyagot injektálnak száraz vagy nedves formában (félszáraz mosás útján) a füstgázokba. A különösen hatékony abszorpció eléréséhez rendkívül fontos, hogy a gáz elegendő ideig tartózkodhasson az injektálási pont és a porgyűjtő között. A reaktív MgO-fajták hatékony SO2-abszorbensként alkalmazhatók a magnézium-oxid-iparban. A más abszorbens anyagokhoz viszonyítva alacsonyabb hatékonyságuk ellenére a reaktív MgO-fajták használatának két előnye is van, mivel alkalmazásukkal visszaszoríthatók a beruházási költségek, és más anyagok nem szennyezik be a szűrőport, amely ezáltal nyersanyag helyett újrafelhasználható a magnézium-oxid-előállításban, vagy trágyázószerként (magnézium-szulfát) használható, minimálisra csökkentve ezáltal a hulladékképződést.

    b

    Nedves mosó

    A nedves mosási technikában a SOx-ot folyadék/iszap nyeli el, amelyet permetezőtoronyban permeteznek a füstgázárammal ellentétes irányban. A technika alkalmazásához a termék tonnájánként 5–12 m3 vízre, következésképpen pedig szennyvízkezelésre van szükség.


    (1)  HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

    (2)  A „kétlépcsős folyamattal” előállított, szinterezett dolomitmészre nem érvényes az oxigénre vonatkozó korrekció.

    (3)  A „kétlépcsős folyamattal” előállított, kiégetett magnézium-oxidra (DBM) nem érvényes az oxigénre vonatkozó korrekció.

    (4)  A szintek nem vonatkoznak a különleges cementet vagy fehér cementklinkert előállító üzemekre, amelyek esetében az eljárás hőmérsékletének lényegesen magasabbnak kell lennie a termékleírás miatt.

    (5)  Rendes (nem tartalmazva pl. indításokat és leállításokat ) és optimalizált működési körülmények között.

    (6)  A gyártókapacitás befolyásolja az energiaigényt, mivel a nagyobb kapacitás energiamegtakarítást eredményez, a kisebb kapacitás esetén pedig több energiára van szükség. Az energiafogyasztás a ciklonos hőcserélő-fokozatok számától függ, minél több fokozatú a ciklonos hőcserélő, annál alacsonyabb a kemencefolyamat energiafogyasztása. A ciklonos fokozatok megfelelő számát főként a nyersanyagok nedvességtartalma határozza meg.

    (7)  A technikákat az 1.5.1. pont ismerteti.

    (8)  A technikákat az 1.5.1. pont ismerteti.

    (9)  A technikákat az 1.5.2. pont ismerteti.

    (10)  Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint tartományának plafonértéke 500 mg/Nm3, amennyiben a kiindulási NOx-szint az elsődleges technikák alkalmazása után meghaladja az 1 000 mg/Nm3-t.

    (11)  A meglévő kemencerendszer kialakítása és a tüzelőanyag-keverék tulajdonságai, többek között a hulladék- és a nyersanyag égethetősége (pl. különleges cement vagy fehér cementklinker) hatással lehet arra, hogy az érték a tartományba eshet-e. 350 mg/Nm3 alatti szintek SNCR használata esetén kedvező körülmények között érhetők el a kemencében. 2008-ban három, SNCR-t alkalmazó (könnyen éghető keveréket használó) üzem jelentett havi átlagértékként 200 mg/Nm3-nél alacsonyabb értéket.

    (12)  A kiindulási szinttől és a NH3-kiszökéstől függően.

    (13)  Az ammóniakiszökés a kezdeti NOx-szinttől és a NOx-csökkentés hatékonyságától függ. A Lepol-kemencék és a hosszú forgókemencék esetében a szint még ennél is magasabb lehet.

    (14)  A technikákat az 1.5.3. pont ismerteti.

    (15)  A tartomány figyelembe veszi a nyersanyagok kéntartalmát.

    (16)  Fehér cement és különleges cementklinker előállítása esetén a klinkernek a tüzelőanyagban található kén megkötésére való képessége jóval gyengébb lehet, ami magasabb SOX-kibocsátáshoz vezet.

    (17)  A nyersanyagok és a tüzelőanyagok mennyisége alapján alacsony értékeket jelentettek.

    (18)  A nyersanyagok és a tüzelőanyagok mennyisége alapján alacsony értékeket jelentettek. A 0,03 mg/Nm3-t meghaladó értékek esetén további vizsgálatokat kell folytatni. A 0,05 mg/Nm3-t megközelítő értékek esetén mérlegelni kell további technikák alkalmazását (például a füstgázok hőmérsékletének csökkentése, aktív szén használata).

    (19)  Az energiafogyasztás a termék típusától, minőségétől, a folyamat feltételeitől és a nyersanyagoktól függ.

    (20)  A technikákat az 1.6.1. pont ismerteti.

    (21)  Szükség esetén centrifugális szeparátor/ciklon használható a füstgázok előkezelésére.

    (22)  A technikákat az 1.6.1. pont ismerteti.

    (23)  Olyan kivételes esetekben, amikor nagy a por ellenállása, a napi átlagértékben kifejezett BAT-AEL magasabb lehet, elérheti a 30 mg/Nm3 szintet.

    (24)  A technikákat az 1.6.2. pont ismerteti.

    (25)  A tartományok felső határa a dolomitmész és a keményen égetett mész előállításához kapcsolódik. A tartományok felső határánál magasabb szintek a szinterezett dolomitmész előállítása esetén fordulhatnak elő.

    (26)  A keményen égetett meszet elállító aknás LRK-k és PRK-k esetében a felső szint akár 800 mg/Nm3 is lehet

    (27)  Ahol a 45. BAT a) pontja I. alpontjában szereplő elsődleges technika nem elégséges e szint eléréséhez, és ahol a másodlagos technika nem alkalmazható a NOx-kibocsátás 350 mg/Nm3-re való csökkentésére, a felső szint 500 mg/Nm3 lesz, különösen a keményen égetett mész előállítása és a biomassza tüzelőanyagként való felhasználása esetén.

    (28)  A technikákat az 1.6.3. pont ismerteti.

    (29)  A szint a füstgáz kezdeti SOx-szintjétől és az alkalmazott redukciós technikától függ.

    (30)  Szinterezett dolomitmész „kétlépcsős folyamattal” történő előállítása esetén a SOx-kibocsátás meghaladhatja a tartomány felső határát.

    (31)  A kibocsátás a felhasznált nyersanyagoktól és/vagy az előállított mésztípustól (pl. hidraulikus mész) függően magasabb lehet.

    (32)  A BAT-AEL nem vonatkozik az MFSK-kra és az ASK-kra.

    (33)  A szint a felhasznált nyersanyagok és/vagy az előállított mésztípus (pl. hidraulikus mész) szervesanyag-tartalmától függően magasabb lehet, különösen természetes hidraulikus mész előállítása esetén.

    (34)  Kivételes esetekben a szint lehet magasabb.

    (35)  Ez a tartomány csak a BREF magnézium-oxidról szóló fejezetéhez szolgáltatott információkat tükrözi. A legjobban teljesítő technikákról, valamint előállított termékekről nem állnak rendelkezésre konkrétabb adatok.

    (36)  A technikákat az 1.7.1. pont ismerteti.

    (37)  A technikákat az 1.7.1. pont ismerteti.

    (38)  Az intézkedést/technikát az 1.7.2. pont ismerteti

    (39)  A BAT-AEL a nyersanyagok és tüzelőanyagok kéntartalmától függ. Az értéktartomány alsó határa az alacsony kéntartalmú nyersanyagok és a földgáz használatára, felső határa pedig magasabb kéntartalmú nyersanyagok és/vagy kéntartalmú tüzelőanyagok használatára vonatkozik.

    (40)  A SOx-kibocsátás csökkentése szempontjából leghatékonyabb BAT-kombináció megállapításához figyelembe kell venni a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat.

    (41)  Amennyiben nedves mosó nem alkalmazható, a BAT-AEL a nyersanyagok és tüzelőanyagok kéntartalmától függ. Ebben az esetben a BAT-AEL <1 500 mg/Nm3 a SOX-kibocsátás legalább 60%-os csökkentési hatékonyságának biztosítása mellett.


    Top