10.7.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/42

---

A BIZOTTSÁG 2010/43/EU IRÁNYELVE

(2010. július 1.)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére, 14. cikke (2) bekezdésére, 23. cikke (6) bekezdésére, 33. cikke (6) bekezdésére és 51. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A szervezeti követelményekkel, az összeférhetetlenséggel és az üzletvitellel kapcsolatos szabályokat és terminológiát a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni azokkal a követelményekkel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatások terén a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), valamint a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelv (3) vezetett be. Egy ilyen összehangolás – kellően figyelembe véve a kollektív portfóliókezelési üzletág jellegzetességeit – lehetővé tenné egyenlő követelmények bevezetését nemcsak a különböző pénzügyi szolgáltatási ágazatok között, hanem tágabb értelemben az alapkezelési üzletágon belül is, ahol a 2006/73/EK irányelv bizonyos követelményeit néhány tagállam már kiterjesztette az ÁÉKBV-alapkezelő társaságokra.

(2)

E szabályokat irányelv formájában szükséges elfogadni annak érdekében, hogy a végrehajtási rendelkezéseket az egyes tagállamok piacának és jogrendszerének sajátosságaihoz lehessen igazítani. Az irányelv lehetővé teszi továbbá a 2006/73/EK irányelv által létrehozott rendszerrel való összhang legmagasabb szintjének megvalósítását.

(3)

Bár az ebben az irányelvben meghatározott alapelvek valamennyi alapkezelő társaságra nézve általános érvényűek, mégis kellően rugalmasak annak biztosításához, hogy alkalmazásuk és az ilyen alkalmazásnak az illetékes hatóságok általi felügyelete arányos legyen, és figyelembe vegye az alapkezelő társaság üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint a 2009/65/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó vállalkozások sokféleségét, továbbá az egy adott alapkezelő társaság által kezelhető különféle ÁÉKBV-k eltérő jellegét.

(4)

Amennyiben azt a nemzeti jogszabályok megengedik, úgy indokolt lehetővé tenni, hogy az alapkezelő társaságok tevékenységeik egy részének elvégzését harmadik felekre ruházzák át. A végrehajtási szabályokat ennek megfelelően kell értelmezni. Az alapkezelő társaságnak átvilágítást kell végeznie annak meghatározására, hogy – figyelemmel a harmadik felek által ellátandó feladatok jellegére – az e tevékenységeket ellátó vállalkozás tekinthető-e a kérdéses feladatok ellátására jogosult és képes vállalkozásnak. Következésképpen a harmadik félnek teljesítenie kell az ellátandó tevékenységgel kapcsolatos valamennyi szervezeti és összeférhetetlenségi követelményt. Ebből az is következik, hogy az alapkezelő társaságnak ellenőriznie kell, hogy a harmadik fél megtette-e a megfelelő intézkedéseket az említett követelményeknek való megfelelés érdekében, és hatékonyan nyomon kell követnie, hogy a harmadik fél megfelel-e ezeknek a követelményeknek. Amennyiben az átruházott hatáskörben eljáró fél felelős az átruházott tevékenységeket szabályozó előírások alkalmazásáért, úgy az átruházott tevékenységek nyomon követésére is egyenértékű szervezeti és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni. Indokolt lehetővé tenni, hogy az alapkezelő társaság az átvilágítási eljárás során figyelembe vehesse azt a tényt, hogy a harmadik fél, akire a tevékenységeket átruházza, gyakran a 2004/39/EK irányelv hatálya alá tartozik.

(5)

Annak elkerülése érdekében, hogy az alapkezelő társaságokra és az alapkezelő társaságot meg nem bízó befektetési társaságokra eltérő követelmények vonatkozzanak, az utóbbiak tekintetében ugyanazokat a magatartási szabályokat, valamint összeférhetetlenségi és kockázatkezelési rendelkezéseket kell alkalmazni, mint az alapkezelő társaságok esetében. Következésképpen ennek az irányelvnek az igazgatási eljárásokra és a belsőkontroll-mechanizmusokra vonatkozó szabályait a bevált gyakorlat kialakítása érdekében – az arányosság elvét is szem előtt tartva – alkalmazni kell mind az alapkezelő társaságokra, mind pedig azokra a befektetési társaságokra, amelyek nem bíztak meg alapkezelő társaságot.

(6)

A 2009/65/EK irányelv megköveteli, hogy az alapkezelő társaságok szilárd igazgatási eljárásokkal rendelkezzenek. Az e követelménynek való megfelelés érdekében az alapkezelő társaságoknak olyan jól dokumentált szervezeti struktúrát kell kialakítaniuk, amely egyértelműen meghatározza a felelősségeket, és biztosítja a megfelelő információáramlást az érintett felek között. Az alapkezelő társaságok kötelesek továbbá olyan információvédelmi és üzletmenet-folytonosságot biztosító rendszereket kialakítani, amelyek megfelelő módon lehetővé teszik a számukra, hogy kötelezettségeiket akkor is teljesítsék, ha a tevékenységeiket harmadik felek útján látják el.

(7)	Az alapkezelő társaságok kötelesek továbbá fenntartani a szükséges erőforrásokat, különös tekintettel arra, hogy a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges képzettségű, tudású és gyakorlattal rendelkező személyzetet alkalmazzanak.

(8)

Tekintettel a biztonságos adatfeldolgozási eljárásokra és arra a kötelezettségre, hogy az ÁÉKBV részvételével lebonyolított minden ügyletet visszakereshetővé kell tenni, az alapkezelő társaságnak olyan intézkedéseket kell tennie, amelyek lehetővé teszik az ÁÉKBV nevében végzett valamennyi ügylet időben történő megfelelő rögzítését.

(9)

A számvitel az ÁÉKBV-k igazgatásának egyik kulcsterülete. Ennélfogva kiemelten fontos, hogy a számviteli eljárásokat a végrehajtási jogszabályok részletesebben szabályozzák. Ennek az irányelvnek ezért azon alapelvekre kell támaszkodnia, amelyek egy ÁÉKBV vagy befektetési részalapjai eszközeinek és kötelezettségeinek közvetlen azonosíthatóságára, illetve elkülönített számlák vezetésére vonatkoznak. Ezen túlmenően, ha különböző befektetésijegy-osztályok léteznek – pl. a kezelési díj szintjétől függően –, lehetővé kell tenni, hogy a különböző befektetésijegy-osztályok nettó eszközértéke közvetlenül a számviteli adatokból megállapítható legyen.

(10)

A 2009/65/EK irányelv által előírt megfelelő belsőkontroll-mechanizmusok végrehajtása szempontjából központi jelentőségű, hogy egyértelműen elhatárolódjanak a felső vezetés és a felügyeleti funkció felelősségei. Ennek megfelelően a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 583/2010/EU bizottsági rendelet (4) szerinti általános befektetési politika megvalósításáért a felső vezetésnek kell felelősséget vállalnia. A felső vezetésnek kell továbbá felelősséget vállalnia a befektetési stratégiákért, amelyek az ÁÉKBV stratégiai eszközkihelyezésére vonatkozó általános jelzéseket szolgáltatják, valamint a befektetési politika megfelelő és eredményes megvalósításához szükséges befektetési technikákért. A felelősségek egyértelmű elhatárolásával azt is el kell érni, hogy megfelelő ellenőrzést lehessen gyakorolni annak biztosítása céljából, hogy az ÁÉKBV eszközeit az alapszabálynak vagy a létesítő okiratnak megfelelően és a vonatkozó jogszabályok szerint fektessék be, és betartsák az egyes ÁÉKBV-k kockázati korlátait. A felelősségek elhatárolásának összhangban kell állnia a felső vezetés és a felügyeleti funkció nemzeti jogszabályok és vállalatirányítási kódexek által előírt feladataival és felelősségeivel. A felső vezetésbe az igazgatóság néhány vagy összes tagja is beletartozhat.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy az alapkezelő társaság megfelelő kontrollmechanizmussal rendelkezzen, állandó megfelelőségi funkcióra és belső ellenőrzési funkcióra van szükség. A megfelelőségi funkciót úgy kell kialakítani, hogy képes legyen minden arra vonatkozó kockázat feltárására, hogy az alapkezelő társaság elmulasztja a 2009/65/EK irányelv szerinti kötelezettségeinek teljesítését. A belső ellenőrzési funkció céljául azt kell kitűzni, hogy ellenőrizze és értékelje az alapkezelő társaság által bevezetett különböző kontrolleljárásokat és igazgatási intézkedéseket.

(12)

Az alapkezelő társaságok részére célszerű biztosítani némi rugalmasságot kockázatkezelési szervezetük kialakítása során. Ha külön kockázatkezelési funkció kialakítása indokolatlan vagy aránytalan elvárás lenne, az alapkezelő társaságnak akkor is képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az összeférhetetlenség ellen hozott egyedi védintézkedései lehetővé teszik a kockázatkezelési tevékenységek független végzését.

(13)

A 2009/65/EK irányelv arra kötelezi az alapkezelő társaságokat, hogy alkossanak szabályokat a személyes ügyletekre vonatkozóan. A 2006/73/EK irányelvvel összhangban az alapkezelő társaságoknak meg kell akadályozniuk, hogy azok a dolgozóik, akikkel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn vagy akik a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében vett bennfentes információval rendelkeznek, olyan személyes ügyleteket köthessenek, amelyekre a szakmai tevékenységük során megszerzett információkkal való visszaélés eredményeként kerül sor.

(14)

A 2009/65/EK irányelv előírja, hogy az alapkezelő társaságok biztosítsák minden egyes, ÁÉKBV-t érintő portfólióügylet eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének utólagos visszakeresését és ellenőrzését. Ennek megfelelően meg kell állapítani a portfólióügyletek, valamint a jegyzési és visszaváltási megbízások rögzítésének követelményeit.

(15)

A 2009/65/EK irányelv értelmében az ÁÉKBV-alapkezelő társaságoknak megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen összeférhetetlenségek esetében tisztességes bánásmódot biztosítsanak az ÁÉKBV-nek. Következésképpen az alapkezelő társaságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a felső vezetés vagy az alapkezelő társaság más illetékes belső szerve haladéktalanul tájékoztatást kapjon az ilyen esetekről, és ezáltal meghozhassa azon döntéseket, amelyek az ÁÉKBV és a befektetésijegy-tulajdonosok tisztességes bánásmódjának biztosítása érdekében szükségesek.

(16)

Az alapkezelő társaságok számára elő kell írni, hogy fogadjanak el, alkalmazzanak és tartsanak fenn eredményes és megfelelő stratégiát az általuk kezelt ÁÉKBV által birtokolt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására, annak biztosítása céljából, hogy e jogokat kizárólag az ÁÉKBV érdekében gyakorolják. A stratégiára és annak alkalmazására vonatkozó információt szabadon hozzáférhetővé kell tenni a befektetők számára, akár honlapon történő közzététellel is. Adott esetben, az ÁÉKBV befektetési stratégiájától is függően, a szavazati jogok gyakorlásától való tartózkodás is tekinthető olyan döntésnek, amely kizárólag az ÁÉKBV érdekét szolgálja. Mindazonáltal nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy a befektetési társaság saját maga szavazzon, vagy egyedi szavazási utasításokat adjon alapkezelő társaságának.

(17)

A felső vezetésnek vagy az alapkezelő társaság más illetékes belső szervének a tájékoztatására, és ezáltal az általuk hozandó szükséges döntések elősegítésére irányuló kötelezettség nem korlátozhatja az alapkezelő társaságok és az ÁÉKBV azon kötelezettségét, hogy – például időszakos beszámolóikban – jelentést tegyenek azokról a helyzetekről, amikor az összeférhetetlenségre vonatkozó szervezeti vagy igazgatási intézkedések az ésszerű bizalom mellett nem voltak elegendők a kárkockázat megelőzésének biztosítására. A jelentésben magyarázatot és indokolást kell adni az alapkezelő társaság által hozott döntésekről, még akkor is, ha a döntés a cselekvéstől való tartózkodást jelentette, figyelemmel az összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése és kezelése terén elfogadott belső politikákra és eljárásokra.

(18)

A 2009/65/EK irányelv arra kötelezi az alapkezelő társaságokat, hogy az általuk kezelt ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva és a piaci integritásra figyelemmel tevékenykedjenek. Bizonyos magatartási formák, például a piaci időzítés és a késői kereskedés, hátrányosan érinthetik a befektetésijegy-tulajdonosokat, és veszélyeztethetik a piac működését. Ezért célszerű, hogy az alapkezelő társaságok megfelelő eljárásokkal rendelkezzenek a visszaélések megelőzése érdekében. Indokolt továbbá, hogy az alapkezelő társaságok az ÁÉKBV befektetési céljaira és stratégiájára is figyelemmel megfelelő eljárásokat léptessenek életbe az indokolatlan költségek és az olyan tevékenységek megelőzése érdekében, mint amilyen a túlzott kereskedés.

(19)

Az alapkezelő társaságoknak továbbá az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk akkor, amikor közvetlenül végrehajtják az általuk kezelt ÁÉKBV nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízásokat, vagy azokat harmadik felek részére továbbítják. Az ÁÉKBV nevében történő megbízás-végrehajtás során az alapkezelő társaságoknak minden ésszerű lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ÁÉKBV folyamatosan a lehető legjobb eredményt érje el, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságára és jellegére vagy a megbízás végrehajtásával kapcsolatos bármely egyéb szempontra.

(20)	Annak biztosítása céljából, hogy az alapkezelő társaságok a 2009/65/EK irányelvnek megfelelően kellő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel, az általuk kezelt ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva járjanak el, célszerű megállapítani a megbízások kezelésére vonatkozó szabályokat.

(21)

Bizonyos díjak, jutalékok vagy nem pénzbeli juttatások, amelyeket egy alapkezelő társaság fizet ki, vagy annak fizetnek ki, nem minősülnek megengedhetőnek, mivel hatást gyakorolhatnak a 2009/65/EK irányelvben lefektetett azon követelmények figyelembevételére, amelyek szerint az alapkezelő társaságnak az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és a szakmai elvárásoknak megfelelően kell eljárnia. Így egyértelmű szabályok segítségével célszerű meghatározni azokat az eseteket, amikor a díjak, jutalékok és nem pénzbeli juttatások kifizetése nem tekinthető ezen alapelvek megsértésének.

(22)

Az alapkezelő társaság határokon átnyúló tevékenységei új kihívásokat jelentenek az alapkezelő társaság és az ÁÉKBV letétkezelője közötti kapcsolatban. A szükséges jogbiztonság megvalósítása céljából ezen irányelvben célszerű meghatározni az ÁÉKBV letétkezelője és az alapkezelő társaság közötti megállapodás fő elemeit arra az esetre, ha az alapkezelő társaság nem az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában letelepedett. Mivel biztosítani kell az említett megállapodás célnak megfelelő működését, indokolt eltérni a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 3. és 4. cikkében szereplő kollíziós szabályoktól, oly módon, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának joga legyen.

(23)

A 2009/65/EK irányelv előírja, hogy meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékelni lehet az alapkezelő társaságok kockázatkezelési eljárásának megfelelőségét. E kritériumok az alapkezelő társaságok által alkalmazandó megfelelő és dokumentált kockázatkezelési politika létrehozására összpontosítanak. E politikának lehetővé kell tennie, hogy az alapkezelő társaságok értékelhessék az általuk kezelt portfóliók pozícióihoz fűződő kockázatokat, és azt, hogy ezek az egyedi kockázatok milyen mértékben járulnak hozzá a portfólió általános kockázati profiljához. A kockázatkezelési politikának az alapkezelő társaság tevékenysége és az általa kezelt ÁÉKBV jellege, nagyságrendje és összetettsége szempontjából megfelelőnek és arányosnak kell lennie.

(24)

A kockázatkezelési eljárás megfelelőségének értékelési kritériumai közé tartozik az is, hogy az alapkezelő társaságok rendszeresen elvégezzék a kockázatkezelési politika értékelését, nyomon követését és felülvizsgálatát. Ez a kritérium magában foglalja azon intézkedések eredményességének vizsgálatát, amelyeket a kockázatkezelési eljárás megvalósítása során tapasztalt hiányosságok megoldása érdekében tettek.

(25)

Az alapkezelő társaságoknak – a kockázatkezelési eljárások megfelelőségének értékelési kritériumai közé tartozó lényeges elemként – arányos és eredményes kockázatmérési technikákat kell bevezetniük, hogy bármikor képesek legyenek azon kockázatok mérésére, amelyeknek az általuk kezelt ÁÉKBV ki van téve vagy ki lehet téve. A vonatkozó követelmények alapját a tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott közös gyakorlatok képezik. Ezek között egyaránt találhatók számszerűsíthető kockázatokat mérő kvantitatív módszerek, illetve kvalitatív módszerek. A kvantitatív mérések elvégzéséhez használt elektronikus adatfeldolgozó rendszereket és eszközöket integrálni kell egymással vagy az ügyfélszolgálati és a számviteli alkalmazásokkal. A kockázatmérési technikákat úgy kell kialakítani, hogy a fokozott piaci turbulencia időszakaiban is lehetővé tegyék a kockázatok megfelelő mérését, továbbá, ha a befektetésijegy-tulajdonosok érdekei ezt szükségessé teszik, bármikor módosítani lehessen azokat. Ezenkívül portfóliószinten is biztosítaniuk kell a releváns kockázatok koncentrációjának és kölcsönhatásának megfelelő értékelését.

(26)

A működő kockázatkezelési rendszer célja, hogy az alapkezelő társaságok betartsák a 2009/65/EK irányelvben meghatározott befektetési korlátokat, például az átfogó kockázatra és a partnerkockázatra vonatkozó korlátot. Következésképpen meg kell állapítani az átfogó kockázat és a partnerkockázat kiszámítási módjára vonatkozó kritériumokat.

(27)

E kritériumok megállapításakor az irányelvnek tisztáznia kell az átfogó kockázat kiszámítására vonatkozó lehetőségeket, ideértve a kötelezettségvállalási megközelítést, a kockázatiérték-megközelítést vagy a továbbfejlesztett kockázatmérési módszereket. Rögzítenie kell továbbá annak a módszertannak a fő elemeit, amelyet az alapkezelő társaságnak a partnerkockázat kiszámítására kell alkalmaznia. E szabályok alkalmazásakor figyelembe kell venni az említett módszertanok alkalmazásának feltételeit, ideértve azokat az alapelveket is, amelyeket az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságában együttműködő illetékes hatóságok dolgoztak ki az ÁÉKBV partnerkockázati kitettségének csökkentésére szolgáló biztosítéki megállapodásokkal, valamint a fedezeti és nettósítási megállapodások alkalmazásával kapcsolatban.

(28)

A 2009/65/EK irányelv értelmében az alapkezelő társaságok kötelesek egy olyan folyamatot működtetni, amely a tőzsdén kívüli (OTC) származékos ügyletek értékének pontos és független meghatározását szolgálja. Ezzel összefüggésben ez az irányelv megállapítja az említett folyamat részletes szabályait, összhangban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2007. március 19-i 2007/16/EK bizottsági irányelvvel (7). A bevált gyakorlat kialakítása érdekében az alapkezelő társaságoknak ezeket a szabályokat alkalmazniuk kell azon eszközökre is, amelyek az ÁÉKBV-t a tőzsdén kívüli származékos ügyletek olyan kockázataival egyenértékű értékelési kockázatoknak teszik ki, mint például a termék illikviditásával és/vagy a kifizetési struktúra összetettségével kapcsolatos kockázatok. Ennek megfelelően az alapkezelő társaságoknak olyan intézkedéseket és eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek összhangban állnak a kevésbé likvid vagy összetett átruházható értékpapírok, valamint a modellalapú értékelési módszerek használatát igénylő pénzpiaci eszközök értékelésére vonatkozóan a 44. cikkben meghatározott követelményekkel.

(29)

A 2009/65/EK irányelv arra kötelezi az alapkezelő társaságokat, hogy az érintett illetékes hatóságokat tájékoztassák arról, milyen típusú származékos eszközökbe fektetett be az ÁÉKBV, valamint a mögöttes kockázatokról, továbbá arról, hogy milyen mennyiségi korlátokat és módszereket választottak az ilyen ügyletekhez kapcsolódó kockázatok becslésére. Célszerű meghatározni, hogy az alapkezelő társaságnak e kötelezettség teljesítése során mely tartalmi és eljárási követelményeket kell teljesítenie.

(30)	A 2009/77/EK bizottsági határozattal (8) létrehozott európai értékpapír-szabályozók bizottságával konzultációt folytattak technikai tanácsadás céljából.

(31)	Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban állnak az európai értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv megállapítja a 2009/65/EK irányelv azon végrehajtási szabályait, amelyek:

(1)	meghatározzák a 12. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett eljárásokat, valamint a 12. cikk (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja szerinti, az összeférhetetlenségek minimalizálását szolgáló szerkezeti és szervezeti követelményeket;

(2)

kritériumokat állapítanak meg az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartó, becsületes, tisztességes, a kellő képességek, körültekintés és gondosság jegyében történő eljárás vonatkozásában, megállapítják az összeférhetetlenség meghatározására szolgáló kritériumokat, meghatározzák az erőforrások hatékony felhasználását biztosító alapelveket, rögzítik a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összeférhetetlenségek típusainak azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele céljából hozandó lépéseket;

(3)	a 23. cikk (5) bekezdésének és a 33. cikk (5) bekezdésének megfelelően részletezik a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodásban feltüntetendő adatokat; továbbá

(4)

részletezik az 51. cikk (1) bekezdésében említett kockázatkezelési eljárást, különösen az alapkezelő társaság által alkalmazott kockázatkezelési eljárás megfelelőségének értékeléséhez használandó kritériumok, továbbá e kritériumok kapcsán a kockázatkezelési politika és folyamatai, a kockázatmérési intézkedések, folyamatok és technikák tekintetében.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez az irányelv azokra az alapkezelő társaságokra vonatkozik, amelyek a 2009/65/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) kezelésével foglalkoznak.

Ennek az irányelvnek az V. fejezete azokra a letétkezelőkre is vonatkozik, amelyek a feladataikat a 2009/65/EK irányelv IV. fejezetének és V. fejezete 3. szakaszának rendelkezései szerint látják el.

(2)   E fejezet rendelkezéseit, a II. fejezet 12. cikkét, valamint a III., a IV. és a VI. fejezetet értelemszerűen alkalmazni kell azokra a befektetési társaságokra is, amelyek nem bíztak meg a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyezett alapkezelő társaságot.

Ezekben az esetekben az „alapkezelő társaság” alatt „befektetési társaságot” kell érteni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában – a 2009/65/EK irányelvben meghatározottak mellett – a következő fogalmak alkalmazandók:

1.	„ügyfél”: bármely olyan természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, ideértve az ÁÉKBV-t is, amelynek részére az alapkezelő társaság kollektív portfóliókezelési szolgáltatást vagy a 2009/65/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti szolgáltatásokat nyújt;

2.	„befektetésijegy-tulajdonos”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, amely egy vagy több befektetési jeggyel rendelkezik egy ÁÉKBV-ben;

3.

„releváns személy”: az alapkezelő társasággal kapcsolatban a következők bármelyike: a) az alapkezelő társaság igazgatója, tulajdonosa vagy ezzel egyenértékű személy, illetve vezetője; b) az alapkezelő társaság alkalmazottja vagy bármely más olyan természetes személy, akinek a szolgáltatásai az alapkezelő társaság rendelkezésére vagy annak ellenőrzése alatt állnak, és aki részt vesz kollektív portfóliókezelési szolgáltatás alapkezelő társaság általi nyújtásában; c) olyan természetes személy, aki közvetlenül részt vesz az alapkezelő társaság részére történő szolgáltatásnyújtásban egy harmadik fél részére szóló, az alapkezelő társaság által nyújtandó kollektív portfóliókezelési szolgáltatásra vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodás alapján;

4.	„felső vezetés”: az alapkezelő társaság tényleges üzleti irányítását végző, a 2009/65/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő személy vagy személyek;

5.	„igazgatóság”: az alapkezelő társaság igazgatósága;

6.

„felügyeleti funkció”: azok a releváns személyek vagy azon szervek, amelyek a felső vezetés felügyeletéért, továbbá a kockázatkezelési folyamat és a 2009/65/EK irányelv szerinti kötelezettségeknek való megfelelés érdekében hatályba léptetett politikák, intézkedések és eljárások megfelelőségének és eredményességének értékelésért és rendszeres felülvizsgálatáért felelősek;

7.	„partnerkockázat”: az ÁÉKBV-t érő olyan veszteség kockázata, amely abból ered, hogy az ügyletben részt vevő másik fél adott esetben nem teljesíti a kötelezettségeit, azt megelőzően, hogy az ügylet pénzforgalmát véglegesen elszámolnák;

8.

„likviditási kockázat”: annak a kockázata, hogy az ÁÉKBV-portfólió valamely pozíciója nem adható el, számolható fel vagy zárható le korlátozott költséggel megfelelően rövid időhatáron belül, és ezáltal sérül az ÁÉKBV azon képessége, hogy bármely időpontban megfeleljen a 2009/65/EK irányelv 84. cikke (1) bekezdésének;

9.	„piaci kockázat”: az ÁÉKBV-t érő olyan veszteség kockázata, amely az ÁÉKBV-portfólióban lévő pozíciók piaci értékének a piaci változók – például a kamatlábak, a valutaárfolyamok, az értékpapírok és az áruk ára vagy a kibocsátó hitelképessége – változásából származó fluktuációjából ered;

10.

„működési kockázat”: az ÁÉKBV-t érő olyan veszteség kockázata, amely a nem megfelelő belső folyamatokból, illetve az alapkezelő társaságnak az emberi erőforrásokkal és a rendszerekkel kapcsolatos hibáiból ered, vagy azt külső események okozzák, ideértve a jogi és dokumentációs kockázatokat és az ÁÉKBV nevében működtetett kereskedési, elszámolási és értékelési eljárásokból származó kockázatokat.

Ha az alapkezelő társaság igazgatóságból és felügyelőbizottságból álló kettős struktúrát alkalmaz, az első bekezdés 5. pontjában meghatározott „igazgatóság” fogalmába nem tartozik bele a felügyelőbizottság.

II. FEJEZET

IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK ÉS KONTROLLMECHANIZMUSOK

(A 2009/65/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

1. SZAKASZ

Általános alapelvek

4. cikk

Az eljárásokra és a szervezetre vonatkozó általános követelmények

(1)   A tagállamok kötelezik az alapkezelő társaságokat a következő előírásoknak való megfelelésre:

a)	olyan döntéshozatali eljárások és szervezeti felépítés kiépítése, megvalósítása és fenntartása, amely egyértelműen és dokumentált módon meghatározza a beszámolási kötelezettségeket, és kiosztja a funkciókat és a feladatokat;

b)	annak biztosítása, hogy a releváns személyeik ismerjék a feladataik megfelelő ellátása érdekében követendő eljárásokat;

c)	megfelelő belsőkontroll-mechanizmus kiépítése, megvalósítása és fenntartása annak érdekében, hogy az alapkezelő társaság minden szintjén biztosítsák a döntéseknek és az eljárásoknak való megfelelést;

d)	hatékony belső beszámolási és tájékoztatási rendszer kiépítése, megvalósítása és fenntartása az alapkezelő társaság minden releváns szintjén, illetve hatékony információáramlás megteremtése bármely érintett harmadik féllel;

e)	megfelelő és rendszerezett nyilvántartás vezetése üzleti tevékenységükről és belső szervezetükről.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaságok vegyék figyelembe az alapkezelő társaság üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy olyan rendszereket és eljárásokat építsenek ki, valósítsanak meg és tartsanak fenn, amelyek megfelelőek az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére, figyelemmel a kérdéses információ jellegére.

(3)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy olyan megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát fogadjanak el, valósítsanak meg és tartsanak fenn, amelynek célja, hogy a rendszerek és eljárások működésének megszakadása esetén biztosítsa a létfontosságú adatok és funkciók megőrzését és a szolgáltatások és tevékenységek fenntartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, hogy biztosítsa az adatok és funkciók mielőbbi helyreállítását, illetve a szolgáltatások és tevékenységek mielőbbi újraindítását.

(4)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy olyan számviteli politikákat és eljárásokat fogadjanak el, valósítsanak meg és tartsanak fenn, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az illetékes hatóságok felszólítására kellő időben olyan pénzügyi jelentéseket legyenek képesek szolgáltatni az illetékes hatóságok részére, amelyek valós és tisztességes képet adnak a pénzügyi helyzetükről, és amelyek megfelelnek minden alkalmazandó számviteli előírásnak és szabálynak.

(5)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy nyomon kövessék és rendszeresen értékeljék a rendszereik megfelelőségét és eredményességét, az (1)–(4) bekezdéssel összhangban létrehozott belsőkontroll-mechanizmusaikat és intézkedéseiket, és hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

5. cikk

Erőforrások

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy olyan személyzetet alkalmazzanak, akik a rájuk rótt feladatok ellátásához szükséges képzettséggel, tudással és szakértelemmel rendelkeznek.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaságok rendelkezzenek mindazon erőforrásokkal és szakértelemmel, amely ahhoz szükséges, hogy hatékonyan nyomon kövessék a harmadik felek által, az alapkezelő társasággal kötött megállapodás alapján végzett tevékenységeket, különös tekintettel az ilyen megállapodásokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére.

(3)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak biztosítását, hogy amennyiben a releváns személyek több feladatot látnak el, akkor ez ne akadályozza és ne akadályozhassa azt, hogy ezek a releváns személyek az adott feladatokat megbízhatóan, becsületesen és a szakmai elvárásoknak megfelelően lássák el.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása során az alapkezelő társaságok vegyék figyelembe az alapkezelő társaság üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

2. SZAKASZ

Igazgatási és számviteli eljárások

6. cikk

Panaszkezelés

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy eredményes és átlátható eljárásokat fogadjanak el, valósítsanak meg és tartsanak fenn a befektetőktől érkező panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak biztosítását, hogy minden egyes panaszt és a megoldása érdekében tett intézkedést nyilvántartásba vegyenek.

(3)   A befektetők számára biztosítani kell azt, hogy díjmentesen tehessenek panaszt. Az (1) bekezdésben említett eljárásokra vonatkozó tájékoztatást díjmentesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátani.

7. cikk

Elektronikus adatfeldolgozás

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelő elektronikus rendszerek alkalmazására, hogy ezáltal a 14. és a 15. cikknek megfelelően képesek legyenek a portfólióügyletek, valamint a jegyzési és visszavásárlási megbízások időben történő megfelelő rögzítésére.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy magas szintű biztonságot nyújtsanak az elektronikus adatfeldolgozás során, és adott esetben biztosítsák a rögzített információk integritását és bizalmas kezelését.

8. cikk

Számviteli eljárások

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a befektetésijegy-tulajdonosok védelme érdekében biztosítsák a 4. cikk (4) bekezdésében említett számviteli politikák és eljárások alkalmazását.

Az ÁÉKBV számvitelét oly módon kell vezetni, hogy az ÁÉKBV eszközei és kötelezettségei mindenkor közvetlenül azonosíthatók legyenek.

Ha az ÁÉKBV különböző befektetési részalapokkal rendelkezik, akkor e befektetési részalapok tekintetében elkülönített számlákat kell fenntartani.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy számviteli politikákat és eljárásokat fogadjanak el, valósítsanak meg és tartsanak fenn összhangban az ÁÉKBV hazai tagállamának számviteli szabályaival, annak biztosítása érdekében, hogy az egyes ÁÉKBV-k nettó eszközértéke pontosan kiszámítható legyen a számvitel alapján, valamint, hogy a jegyzési és visszavásárlási megbízások megfelelően végrehajthatók legyenek az adott nettó eszközértéken.

(3)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy az ÁÉKBV eszközeinek és kötelezettségeinek megfelelő és pontos értékelése céljából megfelelő eljárásokat alakítsanak ki, összhangban a 2009/65/EK irányelv 85. cikkében említett vonatkozó szabályokkal.

3. SZAKASZ

Belsőkontroll-mechanizmusok

9. cikk

A felső vezetés általi kontroll és a felügyeleti funkció

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára azt, hogy a funkciók belső elosztása során biztosítsák, hogy a felső vezetés és – adott esetben – a felügyeleti funkció legyen felelős azért, hogy az alapkezelő társaság megfeleljen a 2009/65/EK irányelv szerinti kötelezettségeinek.

(2)   Az alapkezelő társaság gondoskodik arról, hogy felső vezetése:

a)	legyen felelős minden egyes kezelt ÁÉKBV általános befektetési politikájának végrehajtásáért, adott esetben a tájékoztatóban, a befektetési társaság alapszabályában vagy létesítő okiratában megadott meghatározás szerint;

b)	felügyelje az egyes kezelt ÁÉKBV-k befektetési stratégiáinak jóváhagyását;

c)	legyen felelős annak biztosításáért, hogy az alapkezelő társaság állandó és hatékony megfelelőségi funkcióval rendelkezzen, a 10. cikkben foglaltak szerint, még akkor is, ha ezt a funkciót harmadik fél látja el;

d)	rendszeresen gondoskodjon arról és ellenőrizze, hogy minden egyes kezelt ÁÉKBV általános befektetési politikáját, befektetési stratégiáját és kockázati korlátait megfelelően és eredményesen végrehajtják és azoknak megfelelnek, még akkor is, ha a kockázatkezelési funkciót harmadik fél látja el;

e)	rendszeresen jóváhagyja és felülvizsgálja az egyes kezelt ÁÉKBV-k befektetési döntéseire vonatkozó belső eljárások megfelelőségét, annak biztosítása érdekében, hogy ezek a döntések összhangban álljanak a jóváhagyott befektetési stratégiákkal;

f)	rendszeresen jóváhagyja és felülvizsgálja a kockázatkezelési politikát és az e politika végrehajtását szolgáló intézkedéseket, folyamatokat és technikákat a 38. cikkben említettek szerint, ideértve az egyes kezelt ÁÉKBV-k kockázati korlátainak rendszereit is.

(3)   Az alapkezelő társaság arról is gondoskodik, hogy felső vezetése és – adott esetben – felügyeleti funkciója:

a)	értékelje és rendszeresen vizsgálja felül azon politikák, intézkedések és eljárások hatékonyságát, amelyeket a 2009/65/EK irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében fogadtak el;

b)	tegye meg a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok megoldása érdekében.

(4)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy felső vezetésük gyakori, de legalább évenkénti írásos beszámolót kapjon a megfelelőség, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés kérdéseiről, különösen kitérve arra, hogy az esetleges hiányosságok orvoslása érdekében születtek-e megfelelő intézkedések.

(5)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy felső vezetésük rendszeresen beszámolót kapjon a befektetési stratégiák végrehajtásáról és a (2) bekezdés b)–e) pontjában említett befektetési döntések meghozatalára vonatkozó belső eljárásokról.

(6)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy felügyeleti funkciójuk – ha működik ilyen – rendszeresen írásbeli beszámolót kapjon a (4) bekezdésben említett kérdésekről.

10. cikk

Állandó megfelelőségi funkció

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaságok megfelelő politikákat és eljárásokat fogadjanak el, valósítsanak meg és tartsanak fenn abból a célból, hogy feltárjanak minden arra vonatkozó kockázatot, hogy az alapkezelő társaság elmulasztja a 2009/65/EK irányelv szerinti kötelezettségeinek teljesítését olyan, ideértve a kapcsolódó kockázatokat is, és fogadjanak el olyan megfelelő intézkedéseket és eljárásokat, amelyeknek célja az ilyen kockázatok minimalizálása és annak lehetővé tétele, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan gyakorolhassák az említett irányelv alapján fennálló hatásköreiket.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaságok vegyék figyelembe a társaság üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn állandó és hatékony megfelelőségi funkciót, amely függetlenül működik, és amelynek a következők a feladatai:

a)	az (1) bekezdéssel összhangban hatályba léptetett intézkedések, politikák és eljárások, valamint az alapkezelő társaság kötelezettségeinek való megfelelés hiányosságainak kiküszöbölését célzó cselekvések megfelelőségének és eredményességének nyomon követése és rendszeres értékelése;

b)	azon releváns személyek támogatása és a részükre történő tanácsadás, akik az alapkezelő társaság 2009/65/EK irányelv szerinti kötelezettségeinek való megfelelése érdekében végzett szolgáltatások és tevékenységek végzéséért felelősek.

(3)   Annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési funkció a feladatait szabályszerűen és függetlenül láthassa el, az alapkezelő társaságok gondoskodnak a következő feltételek teljesítéséről:

a)	a megfelelési funkciónak rendelkeznie kell a szükséges hatáskörrel, erőforrásokkal, szakértelemmel és valamennyi releváns információhoz való hozzáféréssel;

b)

megfelelési felelőst kell kinevezni, aki felelős a megfelelési funkcióért, továbbá azért, hogy gyakori rendszerességgel, de legalább évente beszámolót készítsen a felső vezetés részére a megfeleléssel kapcsolatos kérdésekről, jelezve különösen azt, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket az esetleges hiányosságok orvoslása érdekében;

c)	a megfelelőségi funkcióban részt vevő releváns személyek nem vehetnek részt az általuk nyomon követett szolgáltatások vagy tevékenységek végzésében;

d)	a megfelelőségi funkcióban részt vevő releváns személyek díjazásának megállapítási módszere nem sértheti elfogulatlanságukat, és ennek veszélye sem állhat fenn.

Az alapkezelő társaság azonban nem köteles megfelelni az első albekezdés c) vagy d) pontjának, ha igazolni tudja, hogy tekintettel az üzleti tevékenysége jellegére, nagyságrendjére vagy összetettségére, továbbá figyelemmel a szolgáltatásai és tevékenységei jellegére és körére, az érintett előírás aránytalan, és hogy a megfelelőségi funkciója továbbra is eredményes.

11. cikk

Állandó belső ellenőrzési funkció

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy amennyiben ez az üzleti tevékenységük jellegére, nagyságrendjére vagy összetettségére, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett portfóliókezelési szolgáltatásaik és tevékenységeik jellegére és körére figyelemmel indokolt és arányos, úgy olyan belső ellenőrzési funkciót alakítsanak ki és tartsanak fenn, amely az alapkezelő társaság többi funkciójától és tevékenységétől elkülönül és független.

(2)   Az (1) bekezdésben említett belső ellenőrzési funkció feladatai a következők:

a)	egy ellenőrzési terv kialakítása, megvalósítása és fenntartása az alapkezelő társaság rendszerei, belsőkontroll-mechanizmusai és -intézkedései megfelelőségének és eredményességének vizsgálata és értékelése céljából;

b)	ajánlások kibocsátása az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva;

c)	a b) pontban említett ajánlások betartásának ellenőrzése;

d)	beszámoló készítése a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekben, összhangban a 9. cikk (4) bekezdésével.

12. cikk

Állandó kockázatkezelési funkció

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy állandó kockázatkezelési funkciót hozzanak létre és tartsanak fenn.

(2)   Az (1) bekezdésben említett állandó kockázatkezelési funkciónak hierarchikusan és funkcionálisan függetlennek kell lennie az operatív szervezeti egységektől.

A tagállamok azonban engedélyezhetik, hogy az alapkezelő társaságok eltérjenek ettől a kötelezettségtől, ha az eltérés az alapkezelő társaság üzleti tevékenységének és az általa kezelt ÁÉKBV-nek a jellegére, nagyságrendjére és összetettségére figyelemmel indokolt és arányos.

Az alapkezelő társaságnak képesnek kell lennie annak igazolására, hogy megfelelő védintézkedéseket fogadott el az összeférhetetlenségek elkerülésére, annak érdekében, hogy a kockázatkezelési tevékenységeket függetlenül végezzék, és hogy kockázatkezelési eljárása megfelel a 2009/65/EK irányelv 51. cikkében megfogalmazott követelményeknek.

(3)   Az állandó kockázatkezelési funkció:

a)	végrehajtja a kockázatkezelési politikát és eljárásokat;

b)	biztosítja az ÁÉKBV kockázati korlátaira vonatkozó rendszernek való megfelelést, ideértve az átfogó kockázatra és a partnerkockázatára vonatkozó jogszabályi korlátokat, összhangban a 41., a 42. és a 43. cikkel;

c)	tanácsokat ad az igazgatóság részére az egyes kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljának azonosításával kapcsolatban;

d)

rendszeres beszámolókat készít az igazgatóság és – amennyiben létezik – a felügyeleti funkció részére a következőkről: i. az egyes kezelt ÁÉKBV-k esetén felmerülő aktuális kockázati szint összhangja az adott ÁÉKBV-re megállapított kockázati profillal; ii. az egyes kezelt ÁÉKBV-k megfelelése a releváns kockázati korlátok rendszerének; iii. a kockázatkezelési folyamat megfelelősége és eredményessége, megjelölve különösen azt, hogy az esetleges hiányosságok orvoslására megtették-e az indokolt lépéseket;

e)	rendszeres beszámolókat készít a felső vezetés részére, megjelölve az egyes kezelt ÁÉKBV-k esetén felmerülő aktuális kockázati szintet, valamint a kockázati korlátok tényleges vagy előre látható megsértését, annak érdekében, hogy azonnali és megfelelő lépéseket lehessen tenni;

f)	felülvizsgálja és – adott esetben – támogatja a 44. cikkben említett tőzsdén kívüli származékos eszközök értékelésére szolgáló intézkedéseket és eljárásokat.

(4)   Az állandó kockázatkezelési funkciónak rendelkeznie kell a szükséges felhatalmazással és hozzáféréssel minden releváns információhoz, amely ahhoz szükséges, hogy megvalósítsa a (3) bekezdésben megjelölt feladatokat.

13. cikk

Személyes ügyletek

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy megfelelő intézkedéseket léptessenek életbe, hajtsanak végre és tartsanak fenn az alábbi tevékenységek megelőzése érdekében, amennyiben bármely releváns személy, aki olyan tevékenységekben érintett, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, vagy aki a 2003/6/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdése szerinti belső információkhoz, illetve az ÁÉKBV-re vagy az ÁÉKBV-vel vagy annak részére végzett ügyletekre vonatkozó bármely egyéb bizalmas információhoz fér hozzá azáltal, hogy az alapkezelő társaság nevében valamilyen tevékenységet végez:

a)

olyan személyes ügyletet végez, amely legalább az alábbi feltételek egyikét kimeríti: i. az adott személynek a 2003/6/EK irányelv értelmében tilos az adott személyes ügyletet végeznie; ii. az ügylet bizalmas információval való visszaéléssel vagy illetéktelen átadásával jár; iii. az ügylet ellentétben áll vagy állhat az alapkezelő társaságnak a 2009/65/EK irányelv vagy a 2004/39/EK irányelv szerinti kötelezettségével;

b)

munkakörének vagy szolgáltatási szerződésének szokásos keretein túllépve bármely más személynek ad tanácsot vagy felkérést arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletet végezzen, amely ha a releváns személy személyes ügylete lenne, akkor vonatkozna rá e bekezdés a) pontja vagy a 2006/73/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja, vagy más módon a folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatos információval való visszaélésnek minősülne;

c)

munkakörének vagy szolgáltatási szerződésének szokásos keretein túllépve és a 2003/6/EK irányelv 3. cikke a) pontjának sérelme nélkül bármilyen információt vagy véleményt közöl más személyekkel, amennyiben a releváns személy tudja vagy az ésszerűséget figyelembe véve tudnia kellene, hogy e közlés eredményeként a másik személy biztosan vagy valószínűsíthetően a következő lépések valamelyikét teszi: i. pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletet végez, amely ha a releváns személy személyes ügylete lenne, akkor vonatkozna rá e bekezdés (a) pontja vagy a 2006/73/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésének (a) vagy (b) pontja, vagy más módon a folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatos információval való visszaélésnek minősülne; ii. más személynek ad tanácsot vagy felkérést ilyen ügylet végzésére.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt intézkedések célja különösen a következők biztosítása:

a)	az (1) bekezdés hatálya alá tartozó minden releváns személy legyen tudatában a személyes ügyletekre vonatkozó korlátozásoknak és annak, hogy az alapkezelő társaság milyen intézkedéseket hozott a személyes ügyletekkel és az információadással kapcsolatban, összhangban az (1) bekezdéssel;

b)	az alapkezelő társaságot haladéktalanul tájékoztassák a releváns személyek által végzett bármely személyes ügyletről, akár az adott ügyletre vonatkozó értesítés formájában, akár más eljárás útján, amely lehetővé teszi az alapkezelő társaság számára az ilyen ügyletek azonosítását;

c)	az alapkezelő társaság részére megküldött vagy általa azonosított személyes ügyletekről nyilvántartást kell vezetni, ideértve az ilyen ügylettel kapcsolatos bármely felhatalmazást vagy tiltást is.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában, ha bizonyos tevékenységeket harmadik felek látnak el, az alapkezelő társaság köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenységet végző jogalany nyilvántartást vezessen a releváns személyek által végzett személyes ügyletekről és erről kérésre haladéktalanul tájékoztassa az alapkezelő társaságot.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik a következő típusú személyes ügyletekre:

a)	a diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végzett személyes ügyletek, amennyiben nincs előzetes kommunikáció az ügylettel kapcsolatban a portfóliókezelő és a releváns személy vagy más olyan személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik;

b)

olyan, ÁÉKBV-re vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeire vonatkozó személyes ügyletek, amelyek a tagállam joga szerint olyan felügyelet alatt állnak, amely az eszközeik tekintetében egyenértékű szintű kockázatmegosztást ír elő, ha a releváns személy és bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem vesz részt az adott vállalkozás kezelésében.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a „személyes ügylet” fogalma ugyanazzal a jelentéssel bír, mint a 2006/73/EK irányelv 11. cikkében.

14. cikk

A portfólióügyletek rögzítése

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy az ÁÉKBV-re vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében biztosítsák azt, hogy az információt haladéktalanul rögzítsék oly módon, hogy az lehetővé tegye a megbízás és a végrehajtott ügylet részleteinek visszakeresését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rögzített információknak a következőket kell tartalmaznia:

a)	az ÁÉKVB és az ÁÉKBV számlájára eljáró személy neve vagy más megjelölése;

b)	a kérdéses eszköz azonosításához szükséges részletek;

c)	a mennyiség;

d)	a megbízás vagy az ügylet típusa;

e)

az ár;

f)	megbízások esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították, ügylet esetében pedig az ügylet megkötésére vonatkozó döntés és az ügylet végrehajtásának a napja és pontos időpontja;

g)	a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;

h)	adott esetben a megbízás visszavonásának indokai;

i)	végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és a végrehajtási helyszín azonosítása.

Az első albekezdés i) pontja alkalmazásában a „végrehajtás helyszíne” a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piac, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer, a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja szerinti rendszeres internalizáló vagy árjegyző, illetve más likviditásszolgáltató vagy olyan jogalany, amely a fentiek bármelyike által ellátott funkciókhoz hasonló feladatot tölt be egy harmadik országban.

15. cikk

A jegyzési és visszaváltási megbízások rögzítése

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy minden ésszerű lépéssel biztosítsák a fogadott ÁÉKBV-jegyzési és -visszaváltási megbízások központi úton, elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízás kézhezvételét követően.

(2)   A rögzített adatok a következőkről adnak információt:

a)	az érintett ÁÉKBV;

b)	a megbízást adó vagy továbbító személy;

c)	a megbízást fogadó személy;

d)	a megbízás napja és időpontja;

e)	a fizetés feltételei és módja;

f)	a megbízás típusa;

g)	a megbízás végrehajtásának napja;

h)	a jegyzett vagy visszaváltott befektetési jegyek száma;

i)	az egyes befektetési jegyek jegyzési vagy visszaváltási ára;

j)	a befektetési jegyek teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;

k)	a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke, vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.

16. cikk

Nyilvántartással kapcsolatos előírások

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy biztosítsák a 14. és a 15. cikkben említett feljegyzések legalább öt évig tartó megőrzését.

Az illetékes hatóságok azonban kivételes körülmények esetén előírhatják az alapkezelő társaságok számára, hogy e nyilvántartások egészét vagy egy részét az eszköz vagy a portfólióügylet jellegének megfelelően hosszabb ideig őrizzék meg, ha ez szükséges ahhoz, hogy a hatóság képes legyen a 2009/65/EK irányelv szerinti felügyeleti funkcióit gyakorolni.

(2)   Az alapkezelő társaság engedélyének megszűntével a tagállamok vagy az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az alapkezelő társaság az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat további öt évig megőrizze.

Ha az alapkezelő társaság az ÁÉKBV-re vonatkozó feladatait átruházza egy másik alapkezelő társaságra, a tagállamok vagy az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az elmúlt öt év ilyen nyilvántartásait tegyék hozzáférhetővé e másik társaság számára.

(3)   A nyilvántartásokat olyan adathordozón kell megőrizni, amely olyan módon biztosítja az információk tárolását, hogy azokat később egy illetékes hatóság használni tudja, továbbá olyan formában és módon, amely biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)	az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie az adatokhoz való közvetlen hozzáférésre és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszainak visszakeresésére;

b)	bármely javításnak vagy más módosításnak és az adatok javítás vagy módosítás előtti tartalmának könnyen megállapíthatónak kell lennie;

c)	a nyilvántartások nem lehetnek más módon manipulálhatók vagy megváltoztathatók.

III. FEJEZET

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

(A 2009/65/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 14. cikke (1) bekezdésének d) pontja és (2) bekezdésének c) pontja)

17. cikk

Az összeférhetetlenségek azonosításának kritériumai

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatások nyújtása és a tevékenységek során felmerülő olyan összeférhetetlenség-típusok azonosítása céljából, amelyek fennállása sérteti az ÁÉKBV érdekeit, az alapkezelő társaságok minimális kritériumként vegyék figyelembe azt a kérdést, hogy az alapkezelő társaság, a releváns személy vagy az alapkezelő társasághoz közvetett vagy közvetlen ellenőrzés útján kapcsolódó személy esetében fennáll-e az alábbi helyzetek valamelyike, akár kollektív portfóliókezelési tevékenységek ellátása miatt, akár más okból:

a)	az alapkezelő társaság vagy az adott személy az ÁÉKBV-nek hátrányt okozva képes pénzügyi nyereséget elérni vagy pénzügyi veszteséget elkerülni;

b)	az alapkezelő társaság vagy az adott személy érdekelt az ÁÉKBV vagy más ügyfél részére nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység, illetve az ÁÉKBV vagy más ügyfél nevében végzett ügylet eredményében, és ez az érdek eltér az ÁÉKBV-nek az adott eredményre vonatkozó érdekétől;

c)	az alapkezelő társaság vagy az adott személy pénzügyi vagy más ösztönzővel rendelkezik arra nézve, hogy egy másik ügyfélnek vagy ügyfelek csoportjának érdekeit részesítse előnyben az ÁÉKBV érdekeivel szemben;

d)	az alapkezelő társaság vagy az adott személy azonos tevékenységeket végez az ÁÉKBV számára és más, nem ÁÉKBV ügyfél vagy ügyfelek számára;

e)

az alapkezelő társaság vagy az adott személy az ÁÉKBV-től eltérő személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ösztönzőt kapott vagy fog kapni az ÁÉKBV részére nyújtott kollektív portfóliókezelési tevékenységekkel kapcsolatban, amely eltér az adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy az összeférhetetlenség-típusok azonosításakor vegyék figyelembe a következőket:

a)	az alapkezelő társaság érdekei, ideértve annak csoporttagságból, vagy szolgáltatások és tevékenységek nyújtásából származó érdekeit is, az ügyfelek érdekei és az alapkezelő társaságnak az ÁÉKBV-vel szemben fennálló kötelezettségei;

b)	két vagy több kezelt ÁÉKBV érdekei.

18. cikk

Összeférhetetlenségi politika

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy eredményes összeférhetetlenségi politikát fogadjanak el, valósítsanak meg és tartsanak fenn. E politikát írásban kell rögzíteni, és arányban kell állnia az alapkezelő társaság méretével és szervezetével, valamint az általa folytatott üzleti tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

Ha az alapkezelő társaság egy csoport tagja, akkor a politikának figyelembe kell vennie továbbá minden olyan körülményt, amelyről a társaság tud vagy tudnia kellene, és amely összeférhetetlenséget eredményezhet a csoport más tagjainak felépítéséből vagy üzleti tevékenységéből fakadóan.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban létrehozott összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:

a)	az alapkezelő társaság által vagy nevében végzett kollektív portfóliókezelési tevékenységek tekintetében azoknak a körülményeknek az azonosítását, amelyek az ÁÉKBV, illetve egy vagy több ügyfél érdeksérelmével járó lényeges kockázatot jelentő összeférhetetlenséggel járnak vagy járhatnak;

b)	az összeférhetetlenségek kezeléséhez követendő eljárásokat és hozandó intézkedéseket.

19. cikk

A konfliktuskezelés függetlensége

(1)   A tagállamoknak gondoskodnak arról, hogy a 18. cikk (2) bekezdésének (b) pontjában meghatározott eljárások és intézkedések biztosítsák, hogy az összeférhetetlenséggel járó különböző üzleti tevékenységeket folytató releváns személyek e tevékenységeket olyan függetlenségi szinten végezzék, amely arányban áll az alapkezelő társaság és csoportja méretével és tevékenységeivel, illetve az ügyfelek érdeksérelmével kapcsolatos kockázat súlyával.

(2)   A 18. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint követendő eljárások és elfogadandó intézkedések tartalmazzák a következőket, amennyiben azok szükségesek és arányosak ahhoz, hogy az alapkezelő társaság biztosítsa a függetlenség kellő szintjét:

a)	hatékony eljárások az olyan kollektív portfóliókezelési tevékenységekben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzése vagy ellenőrzése érdekében, amelyek összeférhetetlenség kockázatával járnak, ha az adott információcsere egy vagy több ügyfél érdekeit sértheti;

b)

olyan releváns személyek elkülönített felügyelete, akiknek a fő feladata az olyan ügyfelek vagy befektetők nevében végzett vagy részükre szolgáltatott kollektív portfóliókezelési tevékenység, akiknek érdekei ellentétesek lehetnek, vagy az akik által más módon képviselt különböző érdekek, ideértve az alapkezelő társaság érdekeit is, egymással ellentétesek lehetnek;

c)

minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek díjazása és más olyan releváns személyek díjazása vagy az általuk generált bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;

d)	annak megakadályozása vagy korlátozása, hogy bármely személy jogtalan befolyást gyakoroljon azon mód felett, hogy egy releváns személy hogyan végzi a kollektív portfóliókezelési tevékenységeket;

e)	intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után részt vesz-e kollektív portfóliókezelési tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.

Ha egy vagy több fenti intézkedés és eljárás elfogadása vagy gyakorlása nem biztosítja a megfelelő szintű függetlenséget, a tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy olyan alternatív vagy kiegészítő intézkedéseket és eljárásokat fogadjanak el, amelyek e célok elérése érdekében szükségesek és arányosak.

20. cikk

A súlyos összeférhetetlenséggel járó tevékenységek kezelése

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy nyilvántartást vezessenek – és azt rendszeresen frissítsék – az alapkezelő társaság által vagy nevében végzett olyan kollektív portfóliókezelési tevékenységtípusokról, amelyekben felmerült – vagy folyamatban lévő kollektív portfóliókezelési tevékenység esetén, felmerülhet – egy vagy több ÁÉKBV, illetve más ügyfelek érdeksérelmének súlyos kockázatával járó összeférhetetlenség.

(2)   A tagállamok előírhatják, hogy amennyiben az alapkezelő társaság által az összeférhetetlenség kezelése érdekében tett szervezeti vagy igazgatási intézkedések az ésszerű bizalom mellett nem elegendőek annak biztosítására, hogy megelőzzék az ÁÉKBV vagy a befektetésijegy-tulajdonosai érdeksérelmének kockázatát, akkor az alapkezelő társaság felső vezetését vagy más illetékes belső szervét haladéktalanul tájékoztatni kell annak érdekében, hogy meghozhassák az ahhoz szükséges döntéseket, hogy az alapkezelő társaság mindenkor maximálisan az ÁÉKBV és annak befektetésijegy-tulajdonosai legfontosabb érdekeit szem előtt tartva járjon el.

(3)   Az alapkezelő társaság köteles a (2) bekezdésben említett helyzetekről beszámolni a befektetők felé bármely megfelelő tartós adathordozó útján, és köteles indokolni döntését.

21. cikk

A szavazati jogok gyakorlására vonatkozó stratégiák

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy megfelelő és hatékony stratégiákat alakítsanak ki annak meghatározására, hogy a kezelt portfóliókban lévő eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogokat mikor és hogyan kell kizárólag az érintett ÁÉKBV érdekében gyakorolni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett stratégia meghatározza a következőkhöz szükséges intézkedéseket és eljárásokat:

a)	a releváns vállalati események nyomon követése;

b)	annak biztosítása, hogy a szavazati jogok gyakorlása összhangban álljon az adott ÁÉKBV befektetési céljaival és politikájával;

c)	a szavazati jogok gyakorlásából eredő bármely összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése.

(3)   Az (1) bekezdésben említett stratégiák összegző leírását a befektetők rendelkezésére kell bocsátani.

Az e stratégiák alapján tett lépések részleteit kérésre díjmentesen a befektetésijegy-tulajdonosok rendelkezésére kell bocsátani.

IV. FEJEZET

MAGATARTÁSI SZABÁLYOK

(A 2009/65/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint (2) bekezdésének a) és b) pontja)

1. SZAKASZ

Általános alapelvek

22. cikk

Az ÁÉKBV és befektetésijegy-tulajdonosai legfontosabb érdekeit szem előtt tartó eljárásra vonatkozó kötelezettség

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy tisztességes bánásmódot biztosítsanak a kezelt ÁÉKBV befektetésijegy-tulajdonosai részére.

Az alapkezelő társaságok nem részesíthetik előnyben a befektetésijegy-tulajdonosok egyik csoportját a befektetésijegy-tulajdonosok másik csoportjával szemben.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy megfelelő politikákat és eljárásokat fogadjanak el az olyan szabálytalanságok megelőzése érdekében, amelyekről indokoltan feltételezhető, hogy hátrányosan érintik a piac stabilitását és integritását.

(3)   A nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy az általuk kezelt ÁÉKBV esetében biztosítsák a tisztességes, pontos és átlátható árazási modellek és értékelési rendszerek használatát, annak érdekében, hogy megfeleljenek a befektetésijegy-tulajdonosok legfontosabb érdekeit szem előtt tartó eljárás kötelezettségének. Az alapkezelő társaságoknak képesnek kell lenniük annak igazolására, hogy az ÁÉKBV-portfóliókat pontosan értékelték.

(4)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy úgy járjanak el, hogy megelőzzék az ÁÉKBV és befektetésijegy-tulajdonosai számára indokolatlan költségek felszámítását.

23. cikk

Az átvilágítással kapcsolatos követelmények

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy az ÁÉKBV-k legfontosabb érdekeit és a piaci integritást szem előtt tartva magas szintű körültekintést tanúsítsanak a befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése terén.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy megfelelő ismeretekkel és tudással rendelkezzenek azokról az eszközökről, amelyekbe az ÁÉKBV-t befektették.

(3)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy fogadjanak el írásbeli átvilágítási politikákat és eljárásokat, és hozzanak eredményes intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ÁÉKBV nevében hozott befektetési döntéseiket az ÁÉKBV céljaival, befektetési politikájával és kockázati korlátaival összhangban hajtsák végre.

(4)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a kockázatkezelési politika végrehajtása során, és amennyiben ez a tervezett befektetés jellegét tekintve szükséges, a befektetések végrehajtása előtt készítsenek előrejelzéseket és végezzenek elemzéseket azt illetően, hogy a befektetés hogyan járul hozzá az ÁÉKBV portfóliójának összetételéhez, likviditásához, valamint kockázat/nyereség profiljához. Az akár kvantitatív, akár kvalitatív elemzéseket csak megbízható és naprakész információk alapján szabad elvégezni.

Az alapkezelő társaságok megfelelő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel járnak el, amikor harmadik felekkel bármilyen, a kockázatkezelési tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos megállapodást kötnek vagy szüntetnek meg. Az ilyen megállapodások megkötése előtt az alapkezelő társaságok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a harmadik fél képes a kockázatkezelési tevékenységek megbízható, szakmai elvárásoknak megfelelő és hatékony ellátására. Az alapkezelő társaság módszereket dolgoz ki a harmadik fél teljesítményének folyamatos értékelésére.

2. SZAKASZ

A jegyzési és visszaváltási megbízások kezelése

24. cikk

A jegyzési és visszaváltási megbízások végrehajtásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségek

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha az alapkezelő társaság végrehajtotta a befektetésijegy-tulajdonos jegyzési vagy visszaváltási megbízását, erről tartós adathordozó útján köteles legyen értesíteni a befektetésijegy-tulajdonost, a lehető leghamarabb visszaigazolva a megbízás végrehajtását, legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon, illetve ha az alapkezelő társaság harmadik féltől kapja meg a visszaigazolást, akkor legkésőbb a visszaigazolás harmadik féltől való beérkezését követő első munkanapon.

Az első albekezdést azonban nem kell alkalmazni, ha a visszaigazolási értesítés ugyanazt az információt tartalmazná, mint az a visszaigazolás, amit egy másik személynek azonnal el kell küldenie a befektetésijegy-tulajdonos részére.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítés adott esetben a következő információkat tartalmazza:

a)	az alapkezelő társaság azonosító adatai;

b)	a befektetésijegy-tulajdonos neve vagy más megjelölése;

c)	a megbízás kézhezvételének napja és időpontja és a fizetés módja;

d)	a végrehajtás időpontja;

e)	az ÁÉKBV azonosító adatai;

f)	a megbízás jellege (jegyzés vagy visszaváltás);

g)	az érintett befektetési jegyek száma;

h)	a befektetési jegyek egységnyi jegyzési vagy visszaváltási értéke;

i)	a referencia-értéknap;

j)	a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke, vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg;

k)	a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – ha a befektető kéri – ezek tételes bontása.

(3)   Amennyiben egy befektetésijegy-tulajdonos megbízásait rendszeres időszakonként hajtják végre, az alapkezelő társaság választhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végzi, vagy a befektetőt legalább hathavonta tájékoztatja ezen ügyletekről, a (2) bekezdésben felsorolt információk megadásával.

(4)   Az alapkezelő társaságok a befektetésijegy-tulajdonost – annak kérésére – tájékoztatják a megbízás státusáról.

3. SZAKASZ

A legjobb végrehajtás

25. cikk

A kezelt ÁÉKBV nevében történő üzletkötésre vonatkozó döntések végrehajtása

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a portfóliók kezelésével összefüggésben az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva járjanak el a kezelt ÁÉKBV nevében történő üzletkötési döntések végrehajtása során.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaságok megtegyenek minden ésszerű lépést az ÁÉKBV számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságára és jellegére vagy bármely más olyan szempontra, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. E tényezők viszonylagos fontosságát a következő szempontokra figyelemmel kell meghatározni:

a)	az ÁÉKBV-t jellemző célok, befektetési politika és kockázatok, a tájékoztatóban, vagy adott esetben az ÁÉKBV alapszabályában vagy létesítő okiratában jelzettek szerint;

b)	a megbízás jellemzői;

c)	a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz jellemzői;

d)	azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.

(3)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a (2) bekezdésben említett kötelezettségnek való megfelelés érdekében eredményes intézkedéseket hozzanak és valósítsanak meg. Az alapkezelő társságok különösen kötelesek olyan politikát kialakítani és megvalósítani, amely lehetővé teszi a számukra, hogy az ÁÉKBV-megbízások tekintetében a lehető legjobb eredményt érjék el, összhangban a (2) bekezdéssel.

Az alapkezelő társaságok beszerzik a befektetési társaság előzetes jóváhagyását a végrehajtási politikához. Az alapkezelő társaság a befektetésijegy-tulajdonosokat megfelelően tájékoztatja az e cikkel összhangban elfogadott politikáról és annak bármely lényeges módosításáról.

(4)   Az alapkezelő társaságok rendszeresen ellenőrzik az intézkedések és a megbízások végrehajtását szolgáló politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsák és szükség esetén kijavítsák az esetleges hiányosságokat.

Ezen túlmenően az alapkezelő társaságok évente felülvizsgálják a végrehajtási politikát. Felülvizsgálatot kell tartani akkor is, ha olyan lényeges változás merül fel, amely hátrányosan érinti az alapkezelő társaságnak azt a képességét, hogy a kezelt ÁÉKBV számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

(5)   Az alapkezelő társaságoknak képesnek kell lenniük annak igazolására, hogy az ÁÉKBV nevében végrehajtott megbízások kapcsán az alapkezelő társaság végrehajtási politikájával összhangban jártak el.

26. cikk

Az ÁÉKBV nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a portfóliók kezelésével összefüggésben az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva járjanak el a kezelt ÁÉKBV nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása során.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaságok megtegyenek minden ésszerű lépést az ÁÉKBV számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságára és jellegére vagy bármely más olyan szempontra, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. E tényezők viszonylagos fontosságát a 25. cikk (2) bekezdése alapján kell meghatározni.

E célok eléréséhez az alapkezelő társaságok elfogadnak és végrehajtanak egy olyan politikát, amelynek révén képesek megfelelni az első albekezdésben említett kötelezettségüknek. A politika minden egyes eszközosztály tekintetében meghatározza azokat a jogalanyokat, amelyekhez a megbízások továbbíthatók. Az alapkezelő társaság csak akkor köthet ilyen végrehajtási célú megállapodást, ha az megfelel az e cikkben megállapított kötelezettségeknek. Az alapkezelő társaságok a befektetésijegy-tulajdonosokat megfelelően tájékoztatják az e bekezdéssel összhangban elfogadott politikáról és annak bármely lényeges módosításáról.

(3)   Az alapkezelő társaságok rendszeresen ellenőrzik a (2) bekezdéssel összhangban kialakított politikájuk eredményességét, különös tekintettel az adott politikában meghatározott jogalanyok általi végrehajtás minőségére és adott esetben, az esetleges hiányosságok kijavítására.

Ezen túlmenően az alapkezelő társaságok évente felülvizsgálják e politikát. Ilyen felülvizsgálatot kell tartani akkor is, ha olyan lényeges változás merül fel, amely hátrányosan érinti az alapkezelő társaságnak azt a képességét, hogy a kezelt ÁÉKBV számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

(4)   Az alapkezelő társaságoknak képesnek kell lenniük annak igazolására, hogy az ÁÉKBV nevében továbbított megbízások kapcsán a (2) bekezdésben meghatározott politikával összhangban jártak el.

4. SZAKASZ

A megbízások kezelése

27. cikk

Általános alapelvek

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő vállalkozások számára, hogy olyan eljárásokat és intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek biztosítják az ÁÉKBV nevében végzett portfólióügyletek azonnali, tisztességes és gyors végrehajtását.

Az alapkezelő társaságok által végrehajtott eljárásoknak és intézkedéseknek teljesíteniük kell a következő feltételeket:

a)	biztosítaniuk kell, hogy az ÁÉKBV nevében végrehajtott megbízásokat haladéktalanul és pontosan rögzítsék és allokálják;

b)	az egyébként összehasonlítható ÁÉKBV-megbízásokat egymás után és haladéktalanul végre kell hajtaniuk, kivéve, ha a megbízás jellemzői vagy a fennálló piaci feltételek ezt kivitelezhetetlenné teszik, illetve ha az ÁÉKBV érdekei mást kívánnak.

A végrehajtott megbízás elszámolásaként kapott bármely pénzügyi eszközt vagy pénzösszeget haladéktalanul és pontosan át kell vezetni a megfelelő ÁÉKBV számlájára.

(2)   Az alapkezelő társaság nem élhet vissza a függő ÁÉKBV-megbízásokra vonatkozó információkkal, és meg kell tennie minden ésszerű lépést annak megakadályozása érdekében, hogy bármely releváns személy visszaéljen az ilyen információkkal.

28. cikk

Kereskedési megbízások összevonása és allokációja

(1)   A tagállamok nem engedélyezik az alapkezelő vállalkozások számára, hogy egy ÁÉKBV-megbízást egy másik ÁÉKBV vagy egy másik ügyfél megbízásával, vagy egy sajátszámlás megbízással összevonva hajtsanak végre, kivéve, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)	nem valószínűsíthető, hogy a megbízások összevonása végül bármely olyan ÁÉKBV vagy ügyfél hátrányára lenne, akinek a megbízásait összevonják;

b)

ki kell alakítani és végre kell hajtani a megbízásallokációs politikát, amely kellően pontos feltételeket ír elő az összevont megbízások tisztességes allokációjára, ideértve annak megadását is, hogy a megbízások volumene és ára hogyan határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha egy alapkezelő társaság egy ÁÉKBV-megbízást összevon más ÁÉKBV-k vagy ügyfelek egy vagy több megbízásával, és az összevont megbízást részlegesen hajtja végre, akkor a társaság a kapcsolódó kereskedéseket a megbízásallokációs politikával összhangban allokálja.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy ha egy alapkezelő társaság sajátszámlás ügyleteit összevonja egy vagy több ÁÉKBV vagy más ügyfelek megbízásaival, akkor a társaság a kapcsolódó kereskedéseket ne allokálhassa oly módon, hogy az az ÁÉKBV-k vagy a másik ügyfelek számára hátrányos legyen.

(4)   A tagállamok előírják, hogy ha egy alapkezelő társaság egy ÁÉKBV vagy egy másik ügyfél megbízását összevonja egy sajátszámlás megbízással, és az összevont megbízást részlegesen hajtja végre, akkor a kapcsolódó kereskedések allokációja során az ÁÉKBV vagy a másik ügyfél prioritást élvez a sajátszámlás megbízással szemben.

Ha azonban egy alapkezelő társaság képes ésszerű alapon igazolni az ÁÉKBV vagy a másik ügyfél előtt, hogy az összevonás nélkül nem lett volna képes ilyen előnyös feltételekkel – vagy egyáltalán – végrehajtani a megbízást, akkor az (1) bekezdés b) pontjában említett politikának megfelelő arányban a saját számlás ügyletet is bevonhatja az allokációba.

5. SZAKASZ

Ösztönzők

29. cikk

Az ÁÉKBV legfontosabb érdekeinek védelme

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az alapkezelő vállalkozások nem minősülhetnek az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartóan, becsületesen, tisztességesen és a szakmai elvárásoknak megfelelően működőnek, ha az ÁÉKBV befektetéskezelési és igazgatási tevékenységeivel kapcsolatban bármilyen díjat vagy jutalékot fizetnek vagy kapnak, illetve bármilyen nem pénzbeli juttatást adnak vagy kapnak, az alábbiak kivételével:

a)	az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró személy részére vagy által fizetett vagy nyújtott díj, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás;

b)

harmadik fél vagy harmadik fél nevében eljáró személy részére vagy által fizetett vagy nyújtott díj, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás, az alábbi feltételek teljesülése esetén: i. a díj, jutalék vagy juttatás létét, jellegét és összegét, illetve ha az összeg nem állapítható meg, akkor az összeg kiszámításának a módját a releváns szolgáltatás nyújtása előtt világosan az ÁÉKBV tudomására kell hozni olyan módon, hogy az átfogó, pontos és érthető legyen; ii. a díj vagy jutalék kifizetését, illetve a nem pénzbeli juttatás nyújtását úgy kell kialakítani, hogy az növelje a releváns szolgáltatás minőségét, és ne akadályozza az alapkezelő társaság azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva járjon el;

c)

olyan megfelelő díjak, amelyek a releváns szolgáltatás nyújtását lehetővé teszik vagy ahhoz szükségesek – mint például őrzési költségek, elszámolási és átváltási költségek, szabályozói díjak vagy jogi költségek –, és amelyek jellegüknél fogva nem összeférhetetlenek az alapkezelő társaság azon kötelezettségével, hogy az ÁÉKBV legfontosabb érdekeit szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és a szakmai elvárásoknak megfelelően kell eljárnia.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazásában engedélyezik az alapkezelő társaság számára, hogy a díjra, jutalékra és nem pénzbeli juttatásokra vonatkozó intézkedések alapvető feltételeit összefoglalóként hozza nyilvánosságra, feltéve, hogy az alapkezelő társaság vállalja, hogy a befektetésijegy-tulajdonos kérésére további részleteket is nyilvánosságra hoz és ezt a vállalását be is tartja.

V. FEJEZET

A LETÉTKEZELŐ ÉS AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG KÖZÖTTI SZABVÁNYMEGÁLLAPODÁS RÉSZLETEI

(A 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdése és 33. cikkének (5) bekezdése)

30. cikk

A megállapodást kötő felek által követendő eljárások elemei

A tagállamok előírják a letétkezelő és az alapkezelő társaság – e fejezetben: „a megállapodás felei” – részére, hogy a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett írásbeli megállapodásba foglalják bele legalább a következő adatokat, amelyek a megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő eljárásokra vonatkoznak:

a)	a letétkezelőre bízott valamennyi ÁÉKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó eljárások leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;

b)

a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az alapkezelő társaság az ÁÉKBV alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a helyzeteket, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás véghezviteléhez a letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;

c)

azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az alapkezelő társaság részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az alapkezelő társaság teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bármely jog gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait, valamint az annak érdekében alkalmazott eszközöket és eljárásokat, hogy az alapkezelő társaság és az ÁÉKBV képes legyen a kellő időben és pontossággal hozzáférni az ÁÉKBV számláival kapcsolatos információkhoz;

d)	azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;

e)	azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az alapkezelő társaság magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét, ideértve a helyszíni látogatást is;

f)	azon eljárások leírása, amelyekkel az alapkezelő társaság felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.

31. cikk

Az információcseréhez, a titoktartási kötelezettséghez és a pénzmosáshoz kapcsolódó elemek

(1)   A tagállamok előírják, hogy a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodás felei legalább a következő, az információcseréhez, a titoktartási kötelezettséghez és a pénzmosáshoz kapcsolódó elemeket foglalják bele a megállapodásba:

a)	egy jegyzék minden olyan információról, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzésével, visszaváltásával, kibocsátásával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni az ÁÉKBV, az alapkezelő társasága és a letétkezelő között;

b)	a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek;

c)	a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és adott esetben a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségeket úgy kell meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállama illetékes hatóságait, sem pedig az ÁÉKBV székhely szerinti tagállama illetékes hatóságait abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz.

32. cikk

Harmadik felek kinevezésével kapcsolatos elemek

Amennyiben a letétkezelő vagy az alapkezelő társaság harmadik felet bíz meg feladatai ellátásával, úgy a tagállamok előírják a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodás felei részére, hogy legalább a következő elemeket foglalják bele a megállapodásba:

a)	egy vállalást, amely szerint a megállapodás mindkét fele rendszeresen megadja a letétkezelő vagy az alapkezelő társaság által a feladatai ellátásával megbízott bármely harmadik félre vonatkozó adatokat;

b)	egy vállalást, amely szerint a felek bármelyikének kérésére a másik fél tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;

c)	egy nyilatkozatot, amely szerint a letétkezelőnek a 2009/65/EK irányelv 24. cikkében vagy 34. cikkében említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik félnek letéti őrzés céljából átadta.

33. cikk

A megállapodás esetleges módosításával és megszűnésével kapcsolatos elemek

A tagállamok előírják, hogy a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodás felei legalább a következő, a megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódó elemeket foglalják bele a megállapodásba:

a)	a megállapodás érvényességi ideje;

b)	a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;

c)	a letétkezelő-váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás, amelyet ilyen szolgáltatóváltás esetén a letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns információknak az új letétkezelőhöz való eljuttatására.

34. cikk

Az alkalmazandó jog

A tagállamok előírják, hogy a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodás felei rögzítsék, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁÉKBV székhely szerint tagállamának joga.

35. cikk

Elektronikus információtovábbítás

Amennyiben a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő információáramlás egy része vagy egésze tekintetében elektronikus információtovábbítást alkalmaznak, úgy a tagállamok előírják, hogy az ilyen megállapodásnak ki kell térnie arra, hogy az így továbbított információkat rögzítik.

36. cikk

A megállapodás hatálya

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodás az alapkezelő társaság által kezelt több ÁÉKBV-re is kiterjedjen. Ilyen esetben a megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁÉKBV-ket.

37. cikk

Szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás

A tagállamok engedélyezik a megállapodás felei számára, hogy a 30. cikk c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében vagy 33. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodásba vagy külön írásbeli megállapodásba foglalják.

VI. FEJEZET

KOCKÁZATKEZELÉS

(A 2009/65/EK irányelv 51. cikkének (1) bekezdése)

1. SZAKASZ

Kockázatkezelési politika és kockázatmérés

38. cikk

Kockázatkezelési politika

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy olyan megfelelő és dokumentált kockázatkezelési politikát alakítsanak ki, hajtsanak végre és tartsanak fenn, amely azonosítja, hogy az általuk kezelt ÁÉKBV milyen kockázatoknak van vagy lehet kitéve.

A kockázatkezelési politikának tartalmaznia kell azokat az eljárásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az alapkezelő társaság képes legyen az általa kezelt valamennyi ÁÉKBV tekintetében felmérni az adott ÁÉKBV piaci, likviditási és partnerkockázatnak való kitettségét, továbbá az ÁÉKBV kitettségét minden olyan egyéb kockázatnak, ideértve a működési kockázatokat is, amelyek az általa kezelt valamennyi ÁÉKBV tekintetében lényegesek lehetnek.

A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a kockázatkezelési politikában legalább a következő elemeket szabályozzák:

a)	azok a technikák, eszközök és intézkedések, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljesítsék a 40. és a 41. cikkben meghatározott kötelezettségeket;

b)	a kockázatkezelésre vonatkozó felelősségeknek az alapkezelő társaságon belüli megosztása.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak biztosítását, hogy az (1) bekezdésben említett kockázatkezelési politika nevezze meg a 12. cikkben említett kockázatkezelési funkció által az igazgatóság és a felső vezetés felé –, illetve adott esetben a felügyeleti funkció felé – teljesítendő beszámolás feltételeit, tartalmát és gyakoriságát.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az alapkezelő társaságok vegyék figyelembe az üzleti tevékenységük és az általuk kezelt ÁÉKBV jellegét, méretét és összetettségét.

39. cikk

A kockázatkezelési politika értékelése, nyomon követése és felülvizsgálata

(1)   A tagállamok előírják, hogy az alapkezelő társaságok értékeljék, kövessék nyomon és rendszeresen vizsgálják felül:

a)	a kockázatkezelési politika, valamint a 40. és a 41. cikkben említett intézkedések, eljárások és technikák megfelelőségét és eredményességét;

b)	azt, hogy az alapkezelő társaság milyen szinten felel meg a kockázatkezelési politikának, valamint a 40. és a 41. cikkben említett intézkedéseknek, eljárásoknak és technikáknak;

c)	a kockázatkezelési eljárás megvalósítás során tapasztalt hiányosságok megoldása érdekében tett intézkedések megfelelőségét és eredményességét.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságait a kockázatkezelési eljárásukat érintő bármely lényeges változásról értesítsék.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben rögzített követelményeket az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai folyamatosan, tehát egyúttal az engedélyezéskor is, felülvizsgálják.

2. SZAKASZ

Kockázatkezelési eljárás, partnerkockázati kitettség és kibocsátói koncentráció

40. cikk

Kockázatmérés és -kezelés

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy megfelelő és eredményes intézkedéseket, eljárásokat és technikákat fogadjanak el az alábbiak érdekében:

a)	az általuk kezelt ÁÉKBV-t érintő valós vagy lehetséges kockázatok mindenkori mérése és kezelése;

b)	az átfogó kockázatra és a partnerkockázatra vonatkozó korlátok betartásának biztosítása a 41. és 43. cikkel összhangban.

Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és technikáknak arányosnak kell lenniük az alapkezelő vállalkozások üzleti tevékenységének, valamint az általuk kezelt ÁÉKBV-nek a jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, továbbá összhangban kell állniuk az ÁÉKBV kockázati profiljával.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy az általuk kezelt minden egyes ÁÉKBV tekintetében tegyék meg a következő lépéseket:

a)

olyan kockázatmérési intézkedések, eljárások és technikák bevezetése, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy megalapozott és megbízható adatok alapján pontosan felmérjék a foglalt pozíciók kockázatát és ezek hozzájárulását az átfogó kockázati profilhoz, és hogy a kockázatmérési intézkedések, eljárások és technikák megfelelően dokumentáltak legyenek;

b)	szükség esetén időszakos visszamenőleges vizsgálatok végzése a – modellalapú előrejelzéseket és becsléseket is tartalmazó – kockázatmérési intézkedések validitásának felülvizsgálata céljából;

c)	szükség esetén időszakos stressztesztek és forgatókönyv-elemzések végzése a piaci feltételek lehetséges változásaiból fakadó olyan kockázatok kezelése érdekében, amelyek hátrányosan érinthetik az ÁÉKBV-t;

d)

a minden egyes ÁÉKBV-t érintő releváns kockázatok kezelésére és kontrolljára használt intézkedésekkel kapcsolatos dokumentált belsőkorlát-rendszer kialakítása, végrehajtása és fenntartása, figyelembe véve minden olyan kockázatot, amely a 38. cikk alapján lényeges lehet az ÁÉKBV tekintetében, valamint összhangot biztosítva az ÁÉKBV kockázati profiljával;

e)	annak biztosítása, hogy az aktuális kockázati szint megfelel az egyes ÁÉKBV-k tekintetében a d) pontban meghatározott kockázatikorlát-rendszernek;

f)	olyan megfelelő eljárások kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amelyek az ÁÉKBV kockázatikorlát-rendszerének tényleges vagy várható megsértése esetén időben meghozott lépésekkel orvosolják a helyzetet, a befektetésijegy-tulajdonosok legfontosabb érdekeit szem előtt tartva.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaságok megfelelő likviditásikockázat-kezelő eljárást alkalmazzanak annak érdekében, hogy az általuk kezelt valamennyi ÁÉKBV mindenkor képes legyen megfelelni a 2009/65/EK irányelv 84. cikke (1) bekezdésének.

Adott esetben az alapkezelő társaságok stresszteszteket végeznek, ami lehetővé teszi az ÁÉKBV kivételes körülmények közötti likviditási kockázatának az értékelését.

(4)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak biztosítását, hogy az általuk kezelt valamennyi ÁÉKBV esetében az ÁÉKBV befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen, az alapszabályban, a létesítő okiratban vagy a tájékoztatóban meghatározott visszaváltási politikának.

41. cikk

Az átfogó kockázat kiszámítása

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára azt, hogy a kezelt ÁÉKBV 2009/65/EK irányelv 51. cikkének (3) bekezdése szerinti átfogó kockázatát az alábbi módszerek valamelyikével számítsák ki:

a)

a kezelt ÁÉKBV által származékos pénzügyi eszközök – ideértve a 2009/65/EK irányelv 51. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti beágyazott származékos eszközöket is – használatával generált járulékos kitettség és tőkeáttétel, amely nem haladhatja meg az ÁÉKBV nettó eszközértékének teljes összegét;

b)	az ÁÉKBV-portfólió piaci kockázata.

(2)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy legalább napi rendszerességgel számítsák ki az ÁÉKBV átfogó kockázatát.

(3)   A tagállamok engedélyezhetik, hogy az alapkezelő társaságok a kötelezettségvállalási megközelítés, a kockázatiérték-megközelítés vagy adott esetben más továbbfejlesztett kockázatmérési módszerek alkalmazásával számítsák ki az átfogó kockázatot. E rendelkezés alkalmazásában a „kockázati érték” a maximális várható veszteség mértékét jelenti adott konfidenciaszinten egy adott időszakban.

A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak biztosítását, hogy az átfogó kockázat mérésére kiválasztott módszer megfelelő legyen, figyelemmel az ÁÉKBV által célzott befektetési stratégiára, valamint a használt származékos pénzügyi eszközök típusára és összetettségére, valamint a származékos pénzügyi eszközöket tartalmazó ÁÉKBV-portfólió arányára.

(4)   Ha egy ÁÉKBV a tőkeáttétel vagy a piaci kockázatnak való kitettség növelése céljából a 2009/65/EK irányelv 51. cikkének (2) bekezdésével összhangban bizonyos technikákat és eszközöket alkalmaz – ideértve a visszavásárlási megállapodásokat vagy az értékpapír-kölcsönzési ügyleteket –, akkor a tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy ezeket az ügyleteket vegyék figyelembe az átfogó kockázat kiszámítása során.

42. cikk

Kötelezettségvállalási megközelítés

(1)   Ha az átfogó kockázat kiszámítására a kötelezettségvállalási megközelítést alkalmazzák, a tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára ennek a megközelítésnek az alkalmazását minden származékospénzügyieszköz-pozícióra, ideértve a 2009/65/EK irányelv 51. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti beágyazott származékos eszközöket is, akár az ÁÉKBV általános befektetési politikájának részeként használva kockázatcsökkentés céljából, akár pedig az említett irányelv 51. cikkének (2) bekezdésében említett hatékony portfóliókezelés céljából kerül sor használatukra.

(2)   Ha az átfogó kitettség kiszámítása a kötelezettségvállalási megközelítés használatával történik, a tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy minden egyes származékospénzügyieszköz-pozíciót az adott származékos eszköz mögöttes eszközében található egyenértékű pozíció piaci értékére váltsanak át (szabványos kötelezettségvállalási megközelítés).

A tagállamok megengedhetik az alapkezelő társaságok számára más olyan számítási módszerek alkalmazását is, amelyek egyenértékűek a szabványos kötelezettségvállalási megközelítéssel.

(3)   A tagállamok megengedhetik az alapkezelő társaságnak, hogy az átfogó kockázat kiszámítása során nettósítási és fedezeti megállapodásokat vegyen figyelembe, amennyiben ezek a megállapodások nem hagynak figyelmen kívül nyilvánvaló és lényeges kockázatokat, és a kockázati kitettség egyértelmű csökkenését eredményezik.

(4)   Amennyiben a származékos pénzügyi eszközök használata nem eredményez járulékos kitettséget az ÁÉKBV számára, akkor a mögöttes kitettséget nem kell figyelembe venni a kötelezettségvállalási számításban.

(5)   Amennyiben a kötelezettségvállalási megközelítést alkalmazzák, úgy az ÁÉKBV nevében a 2009/65/EK irányelv 83. cikke szerint megkötött ideiglenes kölcsönmegállapodásokat nem kell figyelembe venni az átfogó kockázat kiszámításakor.

43. cikk

Partnerkockázat és kibocsátói koncentráció

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak biztosítását, hogy a tőzsdén kívüli (OTC) származékos pénzügyi eszközből eredő partnerkockázat a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében meghatározott korlátok hatályába tartozzon.

(2)   Amikor az alapkezelő társaság a 2009/65/EK irányelv 52. cikke (1) bekezdésében említett határokkal összefüggésben kiszámítja, hogy mekkora az ÁÉKBV-nek egy adott partnerrel szembeni kitettsége, akkor az adott partnerrel kötött tőzsdén kívüli származékos szerződés pozitív valós értékét (mark-to-market value) kell használnia.

Az alapkezelő társaságok az ÁÉKBV-nek ugyanazzal a partnerrel fennálló származékos pozícióit nettósíthatják is, feltéve, hogy képesek a partnerrel kötött nettósítási megállapodások jogi érvényesítésére az ÁÉKBV nevében. A nettósítás csak az ugyanazon partnerrel fennálló tőzsdén kívüli származékos eszközök tekintetében engedhető meg, és nem engedélyezett egyéb más olyan kitettség tekintetében, amely az ÁÉKBV-t ugyanazon partner vonatkozásában jellemezheti.

(3)   A tagállamok megengedhetik az alapkezelő társaságok számára, hogy biztosítékok elfogadásával csökkentsék az ÁÉKBV adott partnernek való, tőzsdén kívüli származékos ügyletből eredő kitettségét. A kapott biztosítéknak kellően likvidnek kell lennie, hogy gyorsan el lehessen adni olyan áron, ami közel van az eladás előtti értékeléséhez.

(4)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a biztosítékot vegyék figyelembe a partnerkockázati kitettségnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben történő számítása során, amikor az alapkezelő társaság az ÁÉKBV nevében továbbadja a biztosítékot a tőzsdén kívüli ügyletben részt partnernek. A továbbadott biztosíték csak akkor vehető figyelembe nettó alapon, ha az alapkezelő társaság képes jogilag érvényesíteni az ÁÉKBV nevében az ezzel a partnerrel kötött nettósítási megállapodásokat.

(5)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkében említett kibocsátói koncentrációra vonatkozó korlátokat a származékos pénzügyi eszközök használatával teremtett mögöttes kitettség alapján számítsák ki a kötelezettségvállalási megközelítés szerint.

(6)   A 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (2) bekezdésében említett tőzsdén kívüli származékos ügyletekből eredő kitettség tekintetében a tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a számítás során vegyék figyelembe a tőzsdén kívüli származékos ügyletben részt vevő partnerekkel szembeni kitettségeket.

3. SZAKASZ

A tőzsdén kívüli származékos eszközök értékelésére szolgáló eljárások

44. cikk

A tőzsdén kívüli származékos eszközök értékének megállapítására szolgáló eljárások

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak ellenőrzését, hogy az ÁÉKBV tőzsdén kívüli származékos eszközökkel szembeni kitettségéhez olyan valós értékeket rendelnek, amelyek nem csupán a tőzsdén kívüli származékos ügyletben részt vevő partner piaci ajánlatain alapulnak, és amelyek megfelelnek a 2007/16/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az alapkezelő társaságoknak olyan intézkedéseket és eljárásokat kell létrehozniuk, megvalósítaniuk és fenntartaniuk, amelyek biztosítják az ÁÉKBV tőzsdén kívüli származékos eszközökkel szembeni kitettségének arányos, átlátható és valós értéken történő értékelését.

A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára annak biztosítását, hogy a tőzsdén kívüli származékos eszközök valós értékét megfelelő, pontos és független értékelés során állapítsák meg.

Az értékelési intézkedések és eljárások megfelelőek és arányosak az érintett tőzsdén kívüli származékos eszközök jellegével és összetettségével.

Ha a tőzsdén kívüli származékos eszközök értékelésére vonatkozó intézkedések és eljárások harmadik felek tevékenységeinek bevonásával járnak, akkor az alapkezelő társaságoknak be kell tartaniuk az 5. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott követelményeket.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a kockázatkezelési funkciót egyedi kötelezettségekkel és feladatokkal kell ellátni.

(4)   A (2) bekezdésben említett értékelési intézkedéseket és eljárásokat megfelelően dokumentálni kell.

4. SZAKASZ

A származékos eszközökre vonatkozó információk átadása

45. cikk

A származékos eszközökre vonatkozó beszámolók

(1)   A tagállamok előírják az alapkezelő társaságok számára, hogy a székhely szerinti tagállamuk illetékes hatóságai részére legalább évente beszámolót küldjenek olyan tájékoztatással, amely valós és tisztességes képet ad az egyes kezelt ÁÉKBV-k esetében alkalmazott származékos eszközök típusairól, a mögöttes kockázatokról, a mennyiségi korlátokról és azokról a módszerekről, amelyeket a származékos ügyletekkel járó kockázatok becslésére választottak ki.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai felülvizsgálják az (1) bekezdésben említett tájékoztatás rendszerességét és teljességét, és arról, hogy szükség esetén legyen beavatkozási lehetőségük.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2011. június 30-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

47. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

48. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(2)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(3)  HL L 241., 2006.9.2., 26. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(5)  HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(6)  HL L 177., 2008.7.4., 6. o.

(7)  HL L 79., 2007.3.20., 11. o.

(8)  HL L 25., 2009.1.29., 18. o.

---