13.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 213/51

(1)

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya V. melléklete 3. fejezetének (2) bekezdése előírja, hogy a Bulgária és Románia (a továbbiakban: az új tagállamok) területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, az új tagállamoknak saját költségükre fel kell számolniuk. A rendes átvihető készlet fogalmát az egyes termékek tekintetében az egyes közös piacszervezések különleges feltételei és céljai alapján kell meghatározni.

(2)

A különféle piacszervezésekre jellemző feltételek és célok, valamint az új tagállamokban a csatlakozás előtt meglévő árak és a közösségi árak közötti viszony miatt a rendes átvihető készletet az ágazatonként eltérő tényezők alapján kell felmérni.

(3)

A többletkészlet-mennyiségek kiszámításának alapja a következő: a hazai termelés importtal növelt és exporttal csökkentett változása 2006-ban, összehasonlítva az azt megelőző három évben a hazai termelés importtal növelt és exporttal csökkentett változásának átlagával.

(4)

A számítás eredményeit ki kell igazítani annak figyelembevétele céljából, hogy egyes termékkategóriák, például a vaj, a vajolaj, a különféle minőségű rizs, a komló, a vetőmagok, a boralkohol, a dohány és a gabonafélék gyakorlatilag felcserélhetők egymással, ily módon egy csoportnak tekinthetők, és a csoporton belül egyes termékek készleteinek növelését ellensúlyozhatja a csoportot alkotó többi termék készletszintjének csökkenése.

(5)

A többletkészletek felmérése céljából értékelt időszakban bekövetkező gazdasági növekedésnek és az élelmiszer-fogyasztás ebből fakadó lehetséges növekedésének figyelembevétele érdekében egy, a tendenciát leíró lineáris függvényt alkalmaztak, amelyhez a 2003–2005-ös időszak termelési és kereskedelmi adatai szolgáltak kiindulópontul. Azokban az esetekben, amelyekben a lineáris függvény többletkészlet-növekedést mutatott, a hazai termelés importtal növelt és exporttal csökkentett változásának a megelőző három évre számított átlagát vették.

(6)

Az elhanyagolható mennyiségű többletek figyelmen kívül hagyása érdekében küszöbértéket alkalmaztak: amenynyiben a többletkészlet mennyisége egy adott termékre vonatkozóan nem haladta meg a „rendesen átvihető készletnek” minősülő mennyiség 10 %-át, úgy tekintették, hogy a tagállamokat nem terheli fizetési kötelezettség. E 10 %-os küszöbérték figyelembe veszi az előcsatlakozási időszak sajátos körülményei között gyűjtött statisztikai adatok hibahatárát, valamint az elvégzett feladat összetettségét és nagyságrendjét.

(7)

Ezenkívül a Bizottság felkérte az új tagállamokat arra, hogy ismertessenek érveket olyan konkrét helyzetekkel kapcsolatban, amelyek indokolttá tennék a szokásosnál nagyobb mennyiségű készleteket, majd értékelte ezeket az érveket. Az értékelés eredménye nem tette szükségessé az (1)–(6) preambulumbekezdésben leírt módszertan szerint megállapított számok módosítását.

(8)

A számításnak a tagállamok által benyújtott hivatalos Eurostat-adatokon kell alapulnia, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. Amennyiben a szóban forgó adatok a bizalmas adatkezelés miatt nem elérhetők, az új tagállamok által a Bizottság részére hivatalosan elküldött adatokat kell használni.

(9)

Bulgária esetében az (1)–(6) preambulumbekezdésben leírt módszertan matematikai alkalmazása a (8) preambulumbekezdésben említett statisztikai adatok tekintetében azt eredményezte, hogy nem volt megállapítható többletkészletek megléte, ezért a (7) preambulumbekezdésben említett, konkrét helyzetekkel kapcsolatos érvek figyelembevételére sem volt szükség.

(10)

A többletkészletekből eredő pénzügyi következmények kiszámításának feltétele az említett készletek megszüntetésével összefüggő költségek kiszámítása. A tartósított gomba esetében, amelyre nem vonatkozik export-visszatérítés, és amelyből jelentős többletkészlet képződött, a számítás alapjául – hasonló megközelítést alkalmazva – a belső és külső árak átlaga közötti különbség szolgál. A képződő többletkészletek meghatározásából eredő pénzügyi következmények ideiglenes jellegére való tekintettel, az érintett tagállamoknak a megfelelő összegeket be kell fizetniük az uniós költségvetésbe. Célszerű meghatározni a befizetések teljesítésének időpontját. Figyelemmel a Románia által említett jelenlegi nehéz gazdasági körülményekre, helyénvalónak tűnik a szóban forgó összegek befizetésének időszakát négy évben meghatározni.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,