21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/46

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet szintén az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkét – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke lett – végrehajtó rendelkezéseket állapít meg. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése lett – a Bizottság véleményt terjesztett a Tanács elé, ha úgy ítélte meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány állt fenn vagy következhetett be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése lett – szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (4) bekezdésével összhangban – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikk ének (4) bekezdése lett – megállapította, hogy Szlovéniában túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. november 11-én a Bizottság Szlovénia vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Szlovénia esetében ez az általános értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A szlovén hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a szlovéniai államháztartási hiány 2009-ben a tervek szerint eléri a GDP 5,9 %-át, tehát meghaladja a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket és nem marad közel hozzá. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek tekinthető, és többek között a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett jelentős mértékű gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a reál-GDP növekedése, amely 2007 és 2008 között felére csökkent, 2009-ben várhatóan erősen negatív lesz (– 7,4 %). Bár Szlovénia költségvetési eredményei a közelmúltban, amikor a gazdasági feltételek még kedvezőek voltak, a költségvetésben tervezettnél nagyobb mértékű bevételnövekedésnek köszönhetően jól alakultak, a költségvetés végrehajtását a túlköltekezés jellemezte. Emellett a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, mivel a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány a GDP 6,3 %-át kitevő 2009-es szintről – változatlan politikát feltételezve – 2011-re a GDP 7 %-a körülire nő, míg a reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint ismét mérsékelten pozitív növekedést mutat majd. Ez a feltételezés figyelembe veszi, hogy a kormány tervei szerint a legtöbb rendkívüli jellegű, az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott, a válsághoz kapcsolódó intézkedést, amelyek 2009-ben közel a GDP 1¼ %-át teszik ki, 2010-ben és 2011-ben fokozatosan megszüntetik. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A szlovén hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a szlovéniai államadósság jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, 2009-ben a tervek szerint a GDP 34,2 %-át teszi ki. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az adóssághányad változatlan politikát feltételezve tovább emelkedne, és 2011-re körülbelül a GDP 48 %-át tenné ki.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Szlovénia esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az ezen határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,