a)

A 8. B. pont helyébe a következő szöveg lép:

„B.   A KOCKÁZATOT ÁTADÓ KEZELÉSE

A hitelkockázatot átadó fél (kockázatot átadó) szempontjából a pozíciókat a »tükörelv« alapján, a kockázatot átvevővel szimmetrikusan határozzák meg, kivéve a hitelfedezettel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (amely nem eredményez rövid pozíciót a kibocsátónál). Ha egy adott időpontban olyan vételi opció merül fel, amelynél a kötési árfolyam előre meghatározott időpontban emelkedik, az az időpont tekintendő a védelem lejáratának. Az első nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetén a »tükörelv« helyett az alábbi kezelés alkalmazandó.

Első Nemteljesítéskor Lehívható Hitelderivatívák

Amennyiben egy intézmény több, hitelderivatíva alapjául szolgáló referenciaegység esetében olyan feltételek mellett szerez hitelkockázati fedezetet, hogy az eszközök első nemteljesítése kiváltja a fizetést, és ez a hitelkockázati esemény megszünteti a szerződést, az intézmény azon referenciaegység vonatkozásában, amelyikre az alapul szolgáló referenciaegységek közül e melléklet 1. táblázata alapján a legalacsonyabb egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény alkalmazandó, ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot.

N-Edik Nemteljesítéskor Lehívható Hitelderivatívák

Amennyiben a kitettségek n-edik nemteljesítése váltja ki a fizetést a hitelkockázati fedezet keretében, a kockázatot átadó csak akkor ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot, ha az elsőtől az n-1-edik nemteljesítésre is fedezetet szerzett vagy ha n-1 nemteljesítés már felmerült. Ilyen esetekben az első nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal kapcsolatban fent meghatározott módszert kell megfelelően módosítva alkalmazni az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák kezeléséhez”.

b)

A 14. pontban az 1. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„1.   táblázat

„11.

Amennyiben a kereskedési könyvben szereplő hitelderivatíva belső fedezeti ügylet részét képezi és a hitelkockázati fedezet a 2006/48/EK irányelv szerint elismert, abból kell kiindulni, hogy a hitelderivatívában lévő pozícióból nem ered partnerkockázat. Ennek alternatívájaként egy intézmény a partner-hitelkockázat tőkekövetelményének számítása céljából következetesen bevonhat a kereskedési könyvben szereplő, belső fedezeti ügylet részét képező vagy a partner-hitelkockázati kitettséggel szembeni fedezetként vásárolt minden hitelderivatívát, ha a hitelkockázati fedezet a 2006/48/EK irányelv szerint elismert.”

„3.

Az 1. és 2. ponttól eltérően, ha az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva felhasználásával a kereskedési könyvben nem szereplő hitelkockázati kitettséget fedez (belső fedezeti ügylet alkalmazásával), a tőkekövetelmény számításának szempontjából a kereskedési könyvön kívüli kockázat nem tekintendő fedezettnek, hacsak az intézmény a kereskedési könyvben nem szereplő kockázat tekintetében elismert fedezeti védelmet nyújtó harmadik féltől a 2006/48/EK irányelv VIII. melléklete 2. része 19. pontja előírásainak megfelelő hitelderivatívát nem vásárol. A II. melléklet 11. pontja második mondatának sérelme nélkül, amennyiben ilyen harmadik fél által nyújtott védelem megvásárlásra került, és a tőkekövetelmény számításának céljából elismerik a kereskedési könyvön kívüli kockázat fedezeteként, sem a belső, sem a külső hitelderivatíva-fedezetet nem lehet a kereskedési könyvbe belevenni a tőkekövetelmény számításának céljából.”