13.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/8

(1)

A Tanács 2009/458/EK határozatával (2) a Romániának nyújtandó kölcsönös támogatásról határozott.

(2)

A folyó fizetési mérleg várt javulása ellenére a Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a román hatóságok 2009 márciusában Románia külső finanszírozási igényét a 2011 első negyedéig tartó időszakban 20 milliárd EUR-ra becsülik, tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacok újabb fejleményei miatt a tőkemérleg és a pénzügyi mérleg egyenlege lényegesen romolhat.

(3)

Célszerű, hogy a Közösség 5 milliárd EUR összegű támogatást nyújtson Romániának a tagállamok fizetési mérlegéhez a 332/2002/EK rendelet által létrehozott középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus segítségével. A támogatást a Nemzetközi Valutaalap 11,443 milliárd SDR (mintegy 12,95 milliárd EUR) összegű hitelével összefüggésben nyújtják a várhatóan 2009. május 6-án jóváhagyásra kerülő rendelkezésreállási megállapodás keretében. A Világbank is vállalta, hogy 1 milliárd EUR összegű hitelt nyújt Romániának, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig összesen további 1 milliárd EUR hitel nyújtására vállalkozott.

(4)

A közösségi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a román hatóságokkal megállapodott különös gazdaságpolitikai feltételeket egyetértési megállapodásba kell foglalni. A részletes pénzügyi feltételeket a Bizottság a hitelmegállapodásban rögzíti.

(5)

A Bizottságnak ellenőrző látogatások és a román hatóságoktól kért rendszeres jelentések útján rendszeres időközönként meg kell vizsgálnia, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz csatolt gazdaságpolitikai feltételek.

(6)

A program végrehajtása során a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget nyújt Romániának.

(7)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 27. cikkének sérelme nélkül, az Európai Számvevőszék jogosult bármely pénzügyi ellenőrzést vagy könyvvizsgálatot lefolytatni, amelyet e támogatás kezelésével összefüggésben szükségesnek ítél. A Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatalt is ideértve, jogosult arra, hogy saját tisztviselőivel vagy megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselőivel elvégeztesse azokat a technikai vagy pénzügyi ellenőrzéseket vagy könyvvizsgálatokat, amelyeket a középtávú közösségi pénzügyi támogatás kezelésével összefüggésben szükségesnek ítél.

(8)

A támogatási program időtartamától és keretétől függetlenül a Bizottság a létező vonatkozó eljárások – ideértve az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust is – alkalmazásával továbbra is figyelemmel fogja kísérni az átlátható és hatékony közkiadásokhoz kapcsolódó területeken elért haladást, különösen az igazságszolgáltatás és a strukturális támogatások végrehajtásának területén, hogy megkönnyítse Románia számára a közösségi támogatás hatásának érvényesülését.

(9)

A támogatás tervezett célja, hogy segítse a román fizetési mérleg fenntarthatóságát és így hozzájáruljon a kormányzati gazdaságpolitika sikeres végrehajtásához,

a)

világosan megfogalmazott középtávú költségvetési program elfogadása, amelynek célja az államháztartási hiány csökkentése oly módon, hogy az 2011-re ne haladja meg a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaszintet;

b)

a 2009. évi költségvetés módosításának elfogadása és végrehajtása (2009 második negyedében), az ESA 95 szerinti államháztartási hiánycél a GDP legfeljebb 5,1 %-a;

c)

a közszektor nominális bérkiadásainak csökkentése a 2008-as szinthez képest, a 2009-re tervezett (nominális értéken összesen 5 %-os) béremelés elhalasztásával (vagy ennek megfelelő mértékű létszámleépítéssel) és a közfoglalkoztatás leépítésével, ideértve csak minden hetedik távozó munkavállaló pótlását;

d)

az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások és a közvállalkozásoknak nyújtott szubvenciók további csökkentése;

e)

a költségvetési irányítás javítása egy kötelező középtávú költségvetési keret elfogadása és végrehajtása révén, az adott évben végrehajtható költségvetési módosítások számának korlátozása mellett és költségvetési szabályok megállapításával, valamint a független és szakértői ellenőrzés biztosítása érdekében egy költségvetési tanács létrehozásával;

f)

a közjavadalmazási rendszer korszerűsítése, ideértve a fizetési besorolások egységesítését és egyszerűsítését, valamint a bónuszjuttatások rendszerének reformját;

g)

a nyugdíjrendszer alapvető elemeinek korszerűsítése, a nyugdíjak bérek helyett inflációhoz való kötése, a nyugdíjkorhatár fokozatos, jelenlegi terveket meghaladó mértékű emelése, különösen a nők esetében, valamint a járulékfizetés alól jelenleg felmentett közalkalmazottaknak a járulékfizetésbe történő fokozatos bevonása révén;

h)

a hitelintézeti és felszámolási törvények módosítása az esetleges banki fizetésképtelenség kellő időben történő és hatásos kezelése érdekében. A módosítások fő célja, hogy erősítse a felügyelet alá helyezett bankok vagyonfelügyelőinek hatáskörét. A bankok helyzetének rendezése mellett meg kell erősíteni a Román Nemzeti Bank azon hatáskörét, amely alapján felkérheti egy adott bank jelentős részvényeseit a részvénytőke emelésére és a bank pénzügyi támogatására. A vonatkozó európai uniós jogszabályokkal összhangban a pénzügyi felügyeletet is megerősítik. Továbbá, részletesebb jelentési kötelezettségeket fognak előírni a likviditás tekintetében. Emellett a kifizetések egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében módosítani kell a betétbiztosítások aktiválására szolgáló eljárást. A módosított jogszabály értelmében a betétbiztosítást a Román Nemzeti Bank határozatától számított húsz napon belül aktiválják. Végül, a szükséges likviditás biztosítása céljából a Román Nemzeti Bank vállalta, hogy kiszélesíti a biztosítékként elfogadható eszközök körét. A különleges körülményekre tekintettel egy megfelelő időpontban 8-ról 10 százalékra indokolt emelni a tőkemegfelelési mutató törvényben előírt legalacsonyabb szintjét;

i)

strukturális reformintézkedések azokon a szakpolitikai területeken, amelyek a lisszaboni stratégia keretében kibocsátott országspecifikus ajánlásokban szerepelnek. A reformok közé tartozik a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének javítását célzó intézkedéscsomag, a közkiadások színvonalának emelése, az európai uniós források ésszerű és nagyobb mértékű felhasználása, a vállalkozások adminisztratív, fiskális és jogi terheinek csökkentése és a feketemunka visszaszorítása, ezáltal az adóalap kiszélesítése.