1.1.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek törekedniük kell minden kereskedelmi ügylet elfogadására, beleértve a határokon keresztül történő kereskedelmet magukban foglaló ügyleteket.

1.2.

Amennyiben nincs szűk keresztmetszet, nem szabad korlátozni a rendszerösszekötőhöz való hozzáférést. Ott, ahol rendszerint ez az eset áll fenn, nincs szükség a határkeresztező átviteli szolgáltatáshoz való hozzáféréshez állandó általános felosztási eljárásra.

1.3.

Amennyiben a bejelentett menetrend alapú kereskedelmi ügyletek nem egyeztethetők össze a biztonságos hálózatüzemeltetéssel, az átviteli rendszerüzemeltetőknek a hálózatüzemeltetési biztonság követelményeivel összhangban csökkenteniük kell a szűk keresztmetszetet, miközben törekednek annak biztosítására, hogy a kapcsolódó költségek gazdasági szempontból hatékony szinten maradjanak. Enyhítő célú újra-teherelosztást vagy ellenkereskedelmet abban az esetben kell előirányozni, ha az alacsonyabb költségű intézkedések nem alkalmazhatók.

1.4.

Ha a hálózati szűk keresztmetszet állandó jellegű, az átviteli rendszerüzemeltetőknek azonnal alkalmazniuk kell a szűk keresztmetszet kezelésére vonatkozó, előre meghatározott és közös megállapodással elfogadott megfelelő szabályokat és intézkedéseket. A szűkkeresztmetszet-kezelési módszereknek biztosítaniuk kell, hogy az összes kiosztott átviteli kapacitással összefüggő fizikai energiaáramlás megfeleljen a hálózat biztonsági előírásainak.

1.5.

A szűk keresztmetszet kezelésére elfogadott módszereknek hatékony gazdasági jelzéseket kell nyújtaniuk a piaci résztvevők és az átviteli rendszerüzemeltetők számára, ösztönözniük kell a versenyt és alkalmasnak kell lenniük regionális és közösségi szintű alkalmazásra.

1.6.

Nem szabad a szűk keresztmetszetek kezelésében ügyletalapú megkülönböztetést alkalmazni. Átviteli szolgáltatás iránti kérelmet csak akkor lehet visszautasítani, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:

1.7.

A megfelelő hálózati területek meghatározásakor, amelyeken belül és amelyek között a szűk keresztmetszet kezelése alkalmazandó, az átviteli rendszerüzemeltetőknek a költséghatékonyság és a belső villamosenergia-piacot érő kedvezőtlen hatások minimalizálásának elvét kell követniük. Konkrétabban az átviteli rendszerüzemeltetők nem korlátozhatják a rendszerösszekötő kapacitást azért, hogy saját szabályozási területükön belül feloldják a hálózati szűk keresztmetszetet, kivéve a fenti okok vagy üzemeltetésbiztonsági okok (1) fennállása esetén. Amennyiben ilyen helyzet felmerül, azt az átviteli rendszerüzemeltetőknek le kell írniuk és átláthatóan be kell mutatniuk minden felhasználó számára. Egy ilyen helyzet csak addig tűrhető meg, amíg hosszú távú megoldás nem születik. A hosszú távú megoldás elérésének módszertanát és projektjeit az átviteli rendszerüzemeltetők leírják és átláthatóan bemutatják minden felhasználó számára.

1.8.

A hálózat szabályozási területen belüli, operatív intézkedésekkel és újra-teherelosztással történő kiegyenlítésekor az átviteli rendszerüzemeltetőnek figyelembe kell vennie az intézkedések szomszédos szabályozási területekre gyakorolt hatását.

1.9.

Legkésőbb 2008. január 1-jén, összehangoltan és biztonságos üzemeltetési feltételek mellett be kell vezetni a rendszerösszekötő kapacitások napon belüli szűkkeresztmetszet-kezelési mechanizmusait, a kereskedelmi lehetőségek maximális kihasználása és a határkeresztező mennyiségek kiegyenlítettségének biztosítása érdekében.

1.10.

A nemzeti szabályozó hatóságok rendszeresen értékelik a szűkkeresztmetszet-kezelési módszereket, különös figyelmet fordítva az e rendeletben és iránymutatásokban megállapított elveknek és szabályoknak, valamint az ezen elvek és szabályok szerint a szabályozó hatóságok által meghatározott feltételeknek és kikötéseknek való megfelelésre. Az ilyen értékelések során konzultálni kell az összes piaci szereplővel és szaktanulmányokat kell készíteni.

2.1.

A szűk keresztmetszet kezelési módszereinek piaci alapúaknak kell lenniük a határokon keresztül történő hatékony kereskedelem megkönnyítése érdekében. E célból a kapacitást csak explicit (kapacitás) vagy implicit (kapacitás és energia) aukciók keretében lehet felosztani. A két módszer együtt is alkalmazható ugyanazon rendszerösszekötőn. Napon belüli ügyleteknél folytonos kereskedés is alkalmazható.

2.2.

A versenyfeltételektől függően a szűkkeresztmetszet-kezelési mechanizmusoknak esetlegesen biztosítaniuk kell hosszú és rövid távú átvitelikapacitás-felosztást is.

2.3.

Minden egyes kapacitásfelosztási eljárás során a rendelkezésre álló rendszerösszekötő kapacitás egy előre meghatározott hányadát, ezen felül pedig az előző felosztások során fennmaradt és az előző felosztások során kiosztott kapacitások jogosultjai által felszabadított kapacitásokat kell elosztani.

2.4.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek optimalizálniuk kell a garantált kapacitások mértékét, figyelembe véve az érintett átviteli rendszerüzemeltetők és a piaci résztvevők kötelezettségeit és jogait, az eredményes és hatékony verseny megkönnyítése érdekében. A kapacitás elfogadható hányadát kisebb megbízhatósági fokon is fel lehet ajánlani a piacon, de a piaci szereplőket mindig tájékoztatni kell a határkeresztező vezetékeken történő szállítás pontos feltételeiről.

2.5.

A hosszú és középtávú felosztások hozzáférési jogainak garantált átviteli kapacitási jogoknak kell lenniük. E jogokra a nominálás során a „használd, vagy elveszíted” vagy a „használd, vagy add el” elvek érvényesek.

2.6.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek megfelelő struktúrát kell meghatározniuk a különböző időtartamokra vonatkozó kapacitáskiosztáshoz. Ez magában foglalhatja a rendszerösszekötő kapacitás egy minimumszázalékának a napi, vagy napon belüli felosztás számára való tartalékolásának lehetőségét. Ezt a felosztási struktúrát az illetékes szabályozó hatóság felülvizsgálja. Javaslataik megfogalmazásakor az átviteli rendszerüzemeltetők figyelembe veszik:

2.7.

A kapacitásfelosztás során nem alkalmazható megkülönböztetés a piac azon résztvevői között, akik gyakorolni kívánják kétoldalú ellátási szerződések kihasználására vagy energiatőzsdéken ajánlatok tételére való jogaikat. Adott időtartamra vonatkozóan a legmagasabb értékű ajánlat nyer, függetlenül attól, hogy implicit vagy explicit.

2.8.

Azokban a régiókban, ahol a határidős pénzügyi villamosenergia-piacok fejlettek és hatékonyak, a teljes rendszerösszekötő kapacitás felosztható implicit aukcióval.

2.9.

A rendelet 7. cikke szerint mentességet élvező új rendszerösszekötők esetén kívül tilos a kapacitásfelosztási módszereknél lekötési díjat megállapítani.

2.10.

Elvben minden potenciális piaci résztvevő számára korlátozás nélkül engedélyezni kell a részvételt a felosztási eljárásban. Valamely piaci szereplő erőfölényének esetleges kihasználásából adódó problémák felmerülésének vagy súlyosbodásának elkerülése érdekében az érintett szabályozó és/vagy versenyhatóságok szükség szerint korlátozásokat vezethetnek be általánosságban vagy egyetlen vállalkozást érintően piaci erőfölény miatt.

2.11.

A piac résztvevőinek minden egyes időtartamra, adott határidőn belül pontosan nominálniuk kell kapacitáshasználatukat az átviteli rendszerüzemeltető felé. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy az átviteli rendszerüzemeltetők újra feloszthassák a felhasználatlan kapacitást a következő releváns időtartamban – beleértve a napon belüli eljárásokat is.

2.12.

A kapacitással szabadon lehet kereskedni másodlagos alapon, ha az átviteli rendszerüzemeltetőt időben előre tájékoztatták. Ha az átviteli rendszerüzemeltető egy másodlagos kereskedelmet (ügyletet) elutasít, ezt egyértelműen és átláthatóan közölnie kell az összes piaci résztvevővel és döntéséről magyarázatot kell adnia, valamint értesítenie kell a szabályozó hatóságot.

2.13.

A kapacitás felosztásával járó kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából adódó pénzügyi következmények a mulasztásért felelősöket terhelik. Ha a piaci résztvevők elmulasztják a kapacitás felhasználását, amelynek felhasználására kötelezték magukat, vagy explicit aukcióval felosztott kapacitás esetén elmulasztják a másodlagos alapú értékesítést vagy nem adják vissza a kapacitást időben, elveszítik a kapacitáshoz való jogukat és a költségeket tükröző díjat fizetnek. A kapacitás fel nem használása miatt fizetendő, a költségeket tükröző díjaknak indokoltnak és arányosnak kell lenniük. Ugyanígy, ha egy átviteli rendszerüzemeltető nem teljesíti kötelességét, a piaci résztvevő kompenzálására kötelezhető a kapacitási jogok elvesztése miatt. E célból nem vehetők figyelembe az ebből következő további veszteségek. A pénzügyi következmények tekintetében a kötelességek teljesítésének elmulasztásából eredő kötelezettségek meghatározásának kulcsfontosságú elveit és módszereit előre meg kell határozni, majd az érintett nemzeti szabályozó hatóság(ok) általi felülvizsgálatnak kell alávetni.

3.1.

Az egy rendszerösszekötőre vonatkozó kapacitásfelosztást az érintett átviteli rendszerüzemeltetők koordinálják és közös felosztási eljárások alkalmazásával hajtják végre. Azokban az esetekben, amikor két ország (átviteli rendszerüzemeltető) közötti kereskedelem várhatóan jelentősen befolyásolja egy harmadik országban (átviteli rendszerüzemeltetőnél) a fizikai áramlás feltételeit, az ily módon érintett átviteli rendszerüzemeltetők közös szűkkeresztmetszet-kezelési eljárás útján koordinálják a szűkkeresztmetszet-kezelési módszereket. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és az átviteli rendszerüzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy ne alakulhasson ki olyan egyoldalú szűkkeresztmetszet-kezelési eljárás, amelynek jelentős hatása van más hálózatok fizikai villamosenergia-áramlására.

3.2.

A következő régiók országai között legkésőbb 2007. január 1-jétől a kapacitás felosztására legalább éves, havi és napi közös, koordinált szűkkeresztmetszet-kezelési módszert és eljárást alkalmaznak:

Az egyszerre több régióhoz tartozó országokat érintő rendszerösszekötő esetében alkalmazható más szűkkeresztmetszet-kezelési módszer is a többi olyan régióban alkalmazott módszerrel való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében, amely régióhoz ezen országok tartoznak. Ebben az esetben az érintett átviteli rendszerüzemeltetőknek kell a módszert javasolniuk, amelyet majd az érintett szabályozó hatóságoknak felül kell vizsgálniuk.

3.3.

A 2.8. pontban említett régiók a teljes rendszerösszekötő kapacitást feloszthatják következő napra vonatkozó felosztással.

3.4.

Egymással összeegyeztethető szűkkeresztmetszet-kezelési eljárásokat kell meghatározni e hét régióban egy valóban integrált belső európai villamosenergia-piac kialakítása céljából. A piaci szereplők nem szembesülhetnek egymással nem összeegyeztethető regionális rendszerekkel.

3.5.

A tisztességes és hatékony verseny és a határkeresztező kereskedelem ösztönzése érdekében a fenti 3.2. pontban felsorolt régiókon belüli átviteli rendszerüzemeltetők közti koordináció magában foglalja az összes lépcsőfokot a kapacitás kiszámításától és a felosztás optimalizálásától a hálózat biztonságos üzemeltetéséig, a felelősségek egyértelmű kijelölésével. A koordináció elsősorban a következőket foglalja magában:

3.6.

A koordináció az átviteli rendszerüzemeltetők közti információcserét is tartalmazza. Az információcsere természetének, idejének és gyakoriságának összeegyeztethetőnek kell lennie a 3.5. pontban leírt tevékenységekkel és a villamosenergia-piacok működésével. Ennek az információcserének lehetővé kell tennie az átviteli rendszerüzemeltetők számára a globális áramhálózati helyzet lehető legjobb előrejelzését, annak érdekében, hogy fel tudják mérni saját hálózatukban az áramlásokat és a rendelkezésre álló rendszerösszekötő kapacitásokat. A más átviteli rendszerüzemeltetők nevében információt gyűjtő átviteli rendszerüzemeltetőnek vissza kell juttatnia az adatgyűjtés eredményét a részt vevő átviteli rendszerüzemeltetőkhöz.

4.1.

A rendelkezésre álló átviteli kapacitást kellő időben, előre fel kell osztani. Minden egyes felosztást megelőzően az érintett átviteli rendszerüzemeltetők együtt közzéteszik a felosztandó kapacitást, adott esetben figyelembe véve a garantált átviteli jogok alól felszabadult kapacitást, és ahol lehetséges, a kapcsolódó nettósított nominálásokat, azon időszakokkal együtt, amelyek alatt kevés a kapacitás vagy nem hozzáférhető (például karbantartás miatt).

4.2.

A hálózat biztonságára való tekintettel az átviteli jogok nominálásának kellő időben, előre kell megtörténnie, az érintett szervezett piacok következő napra vonatkozó ügyleteit megelőzően és a következő napra vonatkozó vagy napon belüli felosztási mechanizmusok szerint felosztandó kapacitás közzététele előtt. Az ellenkező irányú átviteli jogok nominálását nettósítani kell a rendszerösszekötő hatékony használata érdekében.

4.3.

A rendelkezésre álló átviteli kapacitásnak az egymást követő, napon belüli felosztása a D napra vonatkozóan a D-1 és a D napon történik, az előrejelzett vagy a tényleges, a következő napra vonatkozó termelői menetrend közzététele után.

4.4.

A következő napra vonatkozó hálózatüzemeltetés előkészítésekor az átviteli rendszerüzemeltetők információt cserélnek a szomszédos átviteli rendszerüzemeltetőkkel, beleértve a hálózati topológiát, a termelőegységek rendelkezésre állását és ezek előrejelzett termelését, valamint az energiaáramlásokat, hogy operatív intézkedésekkel lehessen optimalizálni a teljes hálózat használatát, a biztonságos hálózatüzemeltetés szabályainak megfelelően.

5.1.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek közzé kell tenniük a hálózat rendelkezésre állására, a hálózathoz való hozzáférésre és a hálózat használatára vonatkozó minden lényeges adatot, beleértve egy jelentést, mely tartalmazza, hogy hol és miért áll fenn hálózati szűk keresztmetszet, hogy milyen módszereket alkalmaznak a szűk keresztmetszet kezelésére, és hogy milyen tervek vannak a szűk keresztmetszetek jövőbeni kezelésére.

5.2.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek közzé kell tenniük egy általános leírást a különböző körülmények között a piacon elérhető kapacitás maximalizálása érdekében alkalmazott szűkkeresztmetszet-kezelési módszerről, valamint egy általános mintát a különböző időtartamokra vonatkozó rendszerösszekötő kapacitás kiszámítására, mely számítás a hálózat villamos és fizikai adottságain alapul. E mintát az érintett tagállamok szabályozó hatóságainak felül kell vizsgálniuk.

5.3.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek részletesen le kell írniuk és az összes potenciális hálózathasználó számára átláthatóan hozzáférhetővé kell tenniük az alkalmazott szűkkeresztmetszet-kezelési és kapacitásfelosztási eljárásokat a kapacitás iránti kérelmek benyújtásának időpontjaival és eljárásaival együtt, a felkínált termékek leírását valamint az átviteli rendszerüzemeltetők és a kapacitást megszerző fél kötelezettségeit és jogait, beleértve a kötelességek teljesítésének elmulasztásából eredő kötelezettségeket.

5.4.

Az üzemeltetés- és tervezésbiztonsági szabványok szerves részét kell, hogy képezzék az átviteli rendszerüzemeltetők által nyilvánosan hozzáférhető dokumentumban közzétett információnak. Ezt a dokumentumot a nemzeti szabályozó hatóságoknak szintén felül kell vizsgálniuk.

5.5.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek a lehető legjobb előrejelzés alapján közzé kell tenniük a határon keresztüli kereskedelmet érintő lényeges adatokat. Hogy e kötelességüket teljesíteni tudják, az átviteli rendszerüzemeltetőknek meg kell kapniuk az érintett piaci részvevőktől a vonatkozó adatokat. A szabályozó hatóságoknak felül kell vizsgálniuk ezen információ közzétételének módját. Az átviteli rendszerüzemeltetőknek legalább a következőket közzé kell tenniük:

5.6.

Minden lényeges információt az ügyletek megtárgyalása előtt kellő időben a piac rendelkezésére kell bocsátani (mint például az ipari fogyasztók számára az éves szállítási szerződések tárgyalásának időpontja vagy az az időpont, amikor az ajánlatokat el kell küldeni a szervezett piacokra).

5.7.

Az átviteli rendszerüzemeltetőnek közzé kell tennie az igény- és a termeléselőrejelzésre vonatkozó lényeges információkat az 5.5. és 5.6. pontban említett időtartamoknak megfelelően. Az átviteli rendszerüzemeltetőnek közzé kell tennie a határkeresztező kiegyenlítő energiapiachoz szükséges releváns információkat is.

5.8.

Az előrejelzések közzétételekor az előrejelzett információra vonatkozóan az utólag ténylegesen megvalósult értékeket is közzé kell tenni az előrejelzés időszakát követő időszakban, de legkésőbb a következő napon (D+1).

5.9.

Az átviteli rendszerüzemeltetők által közzétett minden információnak könnyen elérhető formában szabadon hozzáférhetőnek kell lennie. Ezen kívül minden adatnak elérhetőnek kell lennie az információcsere megfelelő és szabványosított útján, amelyet a piaci felekkel szoros együttműködésben kell meghatározni. Az adatoknak információt kell tartalmazniuk az elmúlt időszakokról legalább két évre visszamenőleg, hogy az új piaci belépők szintén hozzáférhessenek az ilyen adatokhoz.

5.10.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek rendszeresen kielégítően pontos adatokat kell kicserélniük a hálózatról és az energiaáramlásról, lehetővé téve az egyes átviteli rendszerüzemeltetők számára energiaáramlási számítások elvégzését saját érintett területükön. Ugyanezen adathalmazt kérésre a szabályozó hatóságok és az Európai Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A szabályozó hatóságok és az Európai Bizottság gondoskodnak arról, hogy ők maguk vagy bármely tanácsadó, aki számukra végez ezen adatok alapján elemzéseket, bizalmasan kezeljék az említett adathalmazt.

6.1.

Az előre meghatározott időtartammal összefüggő szűkkeresztmetszet-kezelési eljárások csak az adott időtartamra létrejövő szűk keresztmetszet esetén eredményezhetnek bevételt, kivéve a rendelet 7. cikke alapján mentességet élvező új rendszerösszekötők esetében. E bevételek elosztásának eljárását a szabályozó hatóságoknak felül kell vizsgálniuk; az eljárás nem torzíthatja a felosztási eljárást valamely kapacitást vagy energiát igénylő fél javára, és nem képezhet visszatartó erőt a szűk keresztmetszet csökkentése tekintetében.

6.2.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak átláthatónak kell lenniük a rendszerösszekötő kapacitás felosztásából származó bevételek felhasználása tekintetében.

6.3.

A szűk keresztmetszetből származó bevételt el kell osztani az érintett átviteli rendszerüzemeltetők között, az érintett rendszerüzemeltetők között egyeztetett és az illetékes szabályozó hatóságok által felülvizsgált kritériumok szerint.

6.4.

Az átviteli rendszerüzemeltetőknek egyértelműen, előre meg kell határozniuk, hogy mire használják fel az esetlegesen megszerzett, szűk keresztmetszetből származó bevételt és jelentést kell tenniük a bevétel tényleges felhasználásáról. A szabályozó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy ez a felhasználás megfelel-e ezen rendeletnek és iránymutatásoknak, és hogy a rendszerösszekötő kapacitás felosztásából eredő szűk keresztmetszetből származó bevétel teljes összegét a rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében leírt három cél közül egyre vagy többre fordítják-e.

6.5.

Minden év július 31-ig a szabályozó hatóságoknak közzé kell tenniük egy éves jelentést, amely bemutatja az ugyanazon év június 30-áig tartó 12 hónapos időszakra a gyűjtött bevétel összegét és a szóban forgó bevétel felhasználását, valamint tartalmazza annak felülvizsgálását, hogy ez a felhasználás megfelel-e ezen rendeletnek és iránymutatásoknak, és hogy a szűk keresztmetszetből származó bevétel teljes összegét a fent említett három cél közül egyre vagy többre fordítják-e.

6.6.

A szűk keresztmetszetből származó bevételnek rendszerösszekötő kapacitás fenntartására vagy növelésére irányuló beruházásra való felhasználását elsősorban olyan előre meghatározott projektekhez kell rendelni, amelyek hozzájárulnak a meglévő szűk keresztmetszet enyhítéséhez és amelyeket, különös tekintettel az engedélyezési eljárásra, ésszerű időn belül végre lehet hajtani.