30.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/1

(1)

Az 1796/1999/EK tanácsi rendelet (2) 1999 augusztusában 60,4 %-os dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: „KNK”) származó acél drótkötelek és -kábelek (a továbbiakban: „acél drótkötelek vagy ADK”) behozatalára.

(2)

2004. január 5-én a Bizottság az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelő kérelmet kapott az Acéldrótkötél-gyártók Európai Szövetsége (a továbbiakban: „AESZ”) összekötő bizottságától, hogy vizsgálja ki a KNK-ból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszását. Ezt a kérelmet az acél drótkötél közösségi termelésének nagyobb hányadát előállító termelők nevében nyújtották be.

(3)

A kérelem első látásra elegendő bizonyíték meglétét állította, és azt előterjesztette, azt bizonyítva, hogy a KNK-ból származó acél drótkötelek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetését követően a KNK-ból és Marokkóból a Közösségbe érkező acél drótkötelek exportja terén a kereskedelmi szerkezetben jelentős változás állt be. A kereskedelmi szerkezet ilyetén változásáról azt állította, hogy az a KNK-ból származó acél drótköteleknek a Marokkóban történő átrakodásából ered. Jelentősen megnövekedett a behozatal Marokkóból, míg a KNK-ból érkező behozatal ugyanezen időben körülbelül ugyanilyen mértékben csökkent.

(4)

A kérelemben arra a következtetésre jutott, hogy nem volt más ésszerű ok vagy gazdasági indok az említett változásokra, mint a KNK-ból származó acél drótkötelekre kivetett dömpingellenes vámok megléte.

(5)

Végezetül, az AESZ ezenfelül megfelelő bizonyítékkal is szolgált arra, hogy e vám helyreigazító hatásait mind a mennyiségeket, mind az árakat illetően aláássák, továbbá hogy a Marokkóból érkező acél drótkötelek árai dömpingeltek a korábban a KNK-ból származó acél drótkötelekre megállapított rendes értékekhez viszonyítva.

(6)

A Bizottság a 275/2004/EK rendeletével (3) (a továbbiakban: a „kezdeményező rendelet”) kezdeményezte az intézkedés állítólagos kijátszására irányuló vizsgálatot, továbbá az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően utasította a vámhatóságokat, hogy 2004. február 19-től kezdődően vegyék nyilvántartásba a Marokkóban feladott – akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – beérkező acéldrótkötél-szállítmányokat. A Bizottság a KNK és Marokkó hatóságai felé azzal az ajánlással élt, hogy kezdeményezzenek vizsgálatot.

(7)

Kérdőíveket küldtek a kérelemben említett közösségi importőröknek, továbbá a KNK-ban és Marokkóban található acéldrótkötél-exportőröknek, és más érdekelt feleknek, akik jelentkeztek az előírt időtartamon belül. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés elmulasztása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után. Továbbá felhívták a figyelmüket az együttműködés elmulasztásának következményeire is.

(8)

Számos közösségi importőr lépett írásban kapcsolatba a Bizottsággal, amelyben kijelentették, hogy egyáltalán nem importáltak acél drótköteleket Marokkóból.

(9)

A KNK exportőreitől/termelőitől semmiféle válasz nem érkezett a kérdőívekre.

(10)

Egyetlen marokkói exportáló termelőtől, a settati Remer Maroc SARL-tól érkezett válasz a kérdőívre. A Bizottság ellenőrző látogatást tett a vállalkozás telephelyein.

(11)

A vizsgálati időszak (a továbbiakban: „VI”) 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig tartott. Az adatgyűjtés 1999-től a VI végéig tartó időszakra vonatkozott, amely a kereskedelmi szerkezet állítólagos megváltozására irányult.

(12)

A (9) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően, a KNK acéldrótkötél-termelői és exportőrei semmiféle együttműködést nem tanúsítottak. Mindazonáltal az egyetlen együttműködőtől, a Remer Maroc SARL, marokkói exportáló termelőtől tájékoztatás érkezett; a vállalkozás acél drótköteleket állít elő, és termelésének egy kis hányadát a VI alatt a Közösségbe exportálta. Ez a vállalkozás az EUROSTAT jelentése szerint a Közösségbe a VI alatt Marokkóból érkező acéldrótkötél-behozatal teljes mennyiségének kevesebb mint 5 %-át szállította. Ennélfogva a megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően részben az elérhető adatokra kellett alapozni.

(13)

Az érintett termék – ahogyan az a meglévő intézkedések bevezetését eredményező vizsgálatban (a továbbiakban: az „eredeti vizsgálat”) meghatározásra került – a Kínai Népköztársaságból származó, 3 mm-t meghaladó keresztmetszetű acélkötelek és -kábelek (melyeket az ipari kifejezést használva acél drótkötélként említenek), beleértve a zárt sodrású köteleket is, kizárva viszont a rozsdamentes acélból készült köteleket és kábeleket, és amelyek rendesen az ex 7312 10 82, ex 7312 10 84, ex 7312 10 86, ex 7312 10 88 és az ex 7312 10 99 KN-kód alá tartoznak.

(14)

A vizsgálat kimutatta, hogy a KNK-ból a Közösségbe exportált és a Közösségbe Marokkóból feladott acél drótkötelek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva tehát az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell őket tekinteni.

(15)

Az együttműködő exportőrt, a Remer Maroc SARL-t 2001-ben alapították az olaszországi Remer Italia Srl. teljes tulajdonában lévő leányvállalataként. A VI alatt a Remer Maroc SARL csak igen csekély mennyiséget exportált a Közösség területére az érintett termékből, amely kevesebb mint 5 %-át tette ki a teljes, Marokkóból történő ADK-behozatalnak. Értékesítései nagy hányada a helyi marokkói piacra irányult.

(16)

Megállapításra került az is, hogy a Remer Maroc SARL mind gyártója, mind exportőre olyan ADK-előállító rendszereknek, amelyek az érintett termék teljes gyártási folyamatát végzik, felvásárolt acéldrót, belső textilbevonat és zsír felhasználásával. Kizárólag saját termékeit és az olaszországi anyavállalat termékeit értékesíti, és sohasem vásárolt semmilyen acél drótkötelet vagy egyéb terméket a KNK-ból.

(17)

A fentiek alapján a Remer Maroc SARL bizonyította, hogy exportja nem játszik szerepet a KNK és a Közösség között fennálló kereskedelmi szerkezet megváltozásában. Következésképpen a Remer Maroc SARL acéldrótkötél-kivitele tekintetében a vizsgálatot le kell zárni.

(18)

Ami az együttműködést elmulasztó exportőröket illeti, a Közösségbe irányuló exportot az alaprendelet 18. cikkének megfelelően, az elérhető adatok alapján kellett kimutatni. Az EUROSTAT KN-szintű adatai bizonyultak az elérhető legjobb információnak, amelyekre alapozva a KNK-ból származó acéldrótkötél-behozatalra kivetett dömpingellenes vám kivetését követően a Közösségbe érkező exportok tekintetében észrevételeket tehettek. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparból érkező kérelem szintén az EUROSTAT adatain alapul, továbbá hogy a jelenlegi vizsgálat során semmiféle más, független adatforrás nem állt a Bizottság rendelkezésére. A Marokkóból az EU-ba irányuló exportárat az EUROSTAT KN-szintű jelentése szerinti teljes exportérték és -tonna alapján állapították meg, melyből az együttműködő marokkói exportőrvállalkozás által exportált mennyiségeket és értékeket levonták. Ráadásul az intézkedések bevezetését megelőző időszakra vonatkozó adatokat illetően a KN-szintű EUROSTAT adatok bizonyultak egyéb független források hiányában az elérhető legjobb információnak.

(19)

Úgy találták, hogy a KNK-ból származó acél drótkötelek tekintetében 1999 augusztusában hozott dömpingellenes intézkedések hatálybalépését követően észlelhetően eltolódott a KNK-ból a Közösségbe irányuló import a Marokkóból a Közösségbe irányuló import felé. A Közösség által hozott dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a KNK-ból a Közösségbe érkező acéldrótkötél-behozatal az 1998-as 14 057 tonnáról 2000-re 364 tonnára, tehát nagymértékben csökkent, és 2000. és 2003. között hasonlóan alacsony szinten maradt. Ugyanezen időszakban a Marokkóból a Közösségbe érkező acéldrótkötél-behozatal az 1998-as nulla szintről 2003-ra 2 338-ra emelkedett.

(20)

A kereskedelmi szerkezet egyértelmű változását lehetett tehát megállapítani az együttműködést elmulasztó vállalkozások tekintetében, amely változás a KNK-ból származó acél drótkötelekre a Közösség által 1999 augusztusában kivetett dömpingellenes intézkedések hatálybalépése után állt be.

(21)

Az elérhető adatok alapján úgy találták, hogy még elégtelen gazdasági magyarázat sem volt fellelhető a kereskedelmi szerkezet megváltozására. Először is, az együttműködő marokkói exportőr nem importált acél drótköteleket a KNK-ból. Másodsorban a kínai, a marokkói és az EK-statisztikák alapján növekedés tapasztalható a KNK-ból Marokkóba irányuló export terén, amely megfelel az ugyazon időszakban tapasztalt, Marokkóból a Közösségbe irányuló export növekedésének. Ráadásul a marokkói és a kínai kereskedelmi statisztikák nem tesznek különbséget az acél drótkötelek és a szálak (félig elkészített acél drótkötelek) között, míg az EK-statisztikák igen. Mindazonáltal az együttműködés széleskörű elmulasztására és azon jelzés hiányára tekintettel, hogy a szálak átalakítása acél drótkötéllé Marokkóban történne, ésszerű arra következtetni, hogy ezek a statisztikai adatok a KNK-ból Marokkóba irányuló acéldrótkötél-behozatalról valós képet mutatnak. Továbbá, amennyiben ilyen átalakításra sor kerülne, az nem is lenne különösebb jelentőségű. Gazdaságilag nem érné meg a szálak acél dróltkötéllé történő átalakítását a szálak előállítási helyétől eltérő helyen elvégezni, mivel az ebből eredő hozzáadott érték a szállítási költségekhez viszonyítva meglehetősen csekély. Arra is felfigyeltek továbbá, hogy az a marokkói vállalkozás, amely nem töltötte ki a kérdőívet, és nem járult hozzá az ellenőrző látogatáshoz sem, ellentmondó tájékoztatást nyújtott a tevékenységét illetően, noha a vizsgálat során tanúsított együttműködéssel könnyedén tisztázhatta volna a helyzetet. Mivel a Remer Maroc SARL vállalkozáson kívül egyetlen további vállalkozás sem tanúsított együttműködést, arra lehet a trendek egybevágó voltából következtetni, hogy a KNK-ból Marokkóba érkező importokat nem a marokkói piacra szánták, hanem a Közösségbe exportálták.

(22)

Ezt a következtetést az a tény is megerősíti, hogy az érintett termék egyetlen ismert marokkói termelője – az együttműködő exportőr mellett – egy kínai exportáló termelő leányvállalata. Ezt a leányvállalatot 2001-ben alapították Marokkóban, amely egybeesik a Marokkóból a Közösségbe irányuló acéldrótkötél-kivitel megindulásával.

(23)

A fenitekre tekintettel, továbbá mivel az említett, a KNK-ból induló importnak a Marokkóból történő importtal való felcserélődése a dömpingellenes vámok bevezetését követő időszakban következett be, bármiféle más magyarázat hiányában arra kell következtetni, hogy a kereskedelmi szerkezet megváltozása inkább a vám bevezetéséből ered, nem pedig az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése második mondatának értelmében valamely más ésszerű ok vagy gazdasági indok miatt.

(24)

A fentieknek megfelelően ésszerű arra következtetni, hogy az KNK-ból Marokkóba szállított acéldrótkötél-kivitel nagy hányadát csak Marokkón keresztül szállították át a Közösség felé.

(25)

A (19) preambulumbekezdésben található számadatokból egyértelműen kitűnik, hogy az érintett terméknek a Közösségbe irányuló importja mennyiségileg jelentősen megváltozott az intézkedések bevezetése óta. A KNK-ból a Közösségbe irányuló, az intézkedések bevezetését megelőző acéldrótkötél-kivitel jelentős hányadát váltotta fel részben egy kisebb mértékű, de még mindig jelentős, az együttműködést elmulasztó marokkói exportőröktől származó exportmennyiség. Az utóbbi mennyiség megfelel az eredeti (1997. január 1-jétől 1998. március 31-ig tartó) vizsgálat időtartama alatt a KNK-ból érkező import által elért mennyiség 20–25 %-ának. Ebből arra lehet tehát következtetni, hogy ez a kereskedelmi forgalomban észlelhető eltolódás a közösségi piacra importált mennyiségek vonatkozásában aláássa az intézkedések hatását.

(26)

Az árak tekintetében, továbbá az együttműködés alacsony foka miatt, elérhető adatokat kellett felhasználni, ilyenek voltak például a KN-szintű EUROSTAT számadatok. Ez az adat feltárta, hogy a marokkói CIF-exportárak nominálértéken körülbelül 3 %-kal voltak az eredeti vizsgálatnál tapasztalt kínai CIF-exportárak alatt. Következésképpen feltételezni kell, hogy a marokkói exportárak alacsonyabbak a közösségi árak kármegszüntetési mértékére vonatkozóan az eredeti vizsgálat által megállapítottnál.

(27)

Ebből adódóan arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett importok mind a mennyiségeket, mind az árakat illetően aláásták a vám helyreigazító hatásait.

(28)

Annak érdekében, hogy megállapítsák, fellelhető-e bizonyíték a VI alatt a Marokkóból a Közösségbe az együttműködést elmulasztó exportőrök által exportált acél drótkötelek tekintetében a dömping meglétére, az alaprendelkezés 18. cikke alapján, a KN-szinten az EUROSTAT-nak megfelelően exportált adatok kerültek felhasználásra a Közösségbe irányuló exportárak meghatározásának alapjául.

(29)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban a kijátszás elleni vizsgálat során használt rendes értéket az eredeti vizsgálat által megállapított rendes értéknek megfelelően kell alkalmazni.

(30)

Az eredeti vizsgálat során Lengyelországot vették a KNK-nak megfelelő analóg piacgazdaságú országként, és a rendes értéket az analóg országban létrehozott rendes érték és árak alapján határozták meg. Ezen az alapon a KNK esetére 60,4 %-os országos dömpingkülönbözetet állapítottak meg.

(31)

A jelenlegi kijátszás elleni vizsgálat során és az együttműködés hiányában a dömpingkülönbözetet nem lehetett a részletes terméktípusokra alapozott módszerrel kiszámítani. Mindazonáltal az exportárakat az EUROSTAT adatai felhasználásával KN-kód alapon össze lehetett hasonlítani az eredeti vizsgálat áraival, ez ésszerű szinten szolgáltat részleteket. Az összehasonlítás feltárta, hogy a Marokkóból a Közösségbe irányuló CIF-exportárak a VI alatt átlagosan 3 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az eredeti vizsgálat alatt a KNK-ból a Közösségbe irányuló CIF-exportárak. Mivel ezeket az exportárakat ugyanazokhoz az országszerte meglévő, az eredeti 60,4 %-os dömpingkülönbözet meghatározásához felhasznált rendes értékekhez kell hasonlítani, arra lehet következtetni, hogy ezek szintén, több mint 60 %-os mértékben dömpingelt árak.

(32)

A Bizottsághoz kérelem érkezett a Remer Maroc SARL marokkói termelőtől, melyben a nyilvántartásba vétel és a vám kiterjesztése alól mentességet kér. Ahogyan az a (12) preambulumbekezdésben áll, ez a vállalkozás a kérdőív megválaszolásával és az ellenőrző látogatás elfogadásával együttműködést tanúsított.

(33)

A Bizottság az 1699/2004/EK rendeletével (4) azzal a céllal módosította a kezdeményező rendeletet, hogy megszüntesse az acél drótkötelek azon marokkói vállalkozástól – név szerint a Remer Maroc SARL-tól – származó importjának nyilvántartásba vételét, amellyel kapcsolatban úgy találták, hogy nem játssza ki a dömpingellenes vámokat.

(34)

A fenti megállapításokkal kapcsolatban, melyek szerint a vállalkozás nem játszotta ki a hatályos dömpingellenes intézkedéseket, a vállalkozást az előirányzott intézkedések kiterjesztése alól is mentesíteni kell.

(35)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a kijátszásra vonatkozó észlelések tekintetében a KNK-ból származó acél drótkötelekre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a Marokkóban feladott – akár Marokkóból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – hasonló termékre az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően, kivéve az együttműködő termelő, a Remer Maroc SARL által előállított termékeket.

(36)

Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésével összhangban – amely biztosítja, hogy a kiterjesztett intézkedéseket a nyilvántartásba vétel időpontjától kezdődően alkalmazzák a bejegyzett importokra – a Marokkóban feladott, a kezdeményező rendelet által kötelezővé tett nyilvántartás szerint a Közösségbe érkezett acél drótkötelek behozatalaira kivetett dömpingellenes vámot – a Remer Maroc SARL által előállított acél drótkötelek kivételével – be kell szedni.

(37)

A Remer Maroc SARL által exportált acél drótkötelek behozatalára vonatkozóan az e vizsgálat során megállapítottak alapján a vámok kiterjesztésére nem kerül sor. A ki nem terjesztés tehát kizárólag a Marokkóban feladott, és az e jogi személy által előállított acél drótkötelek behozatalai esetén alkalmazandó. A rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem említett bármely más vállalkozás – beleértve a kapcsolódó személyeket is – által előállított vagy feladott importált acél drótkötelek nem részesülnek a kivételből, és az 1796/1999/EK rendelet által kivetett ugyanazon vámtétel alá tartoznak.

(38)

A kijátszás a Közösség területén kívül valósul meg. Az alaprendelet 13. cikkének az a célja, hogy a szabályozást kijátszó gyakorlatokat anélkül vegye számba, hogy érintené azokat a piaci szereplőket, akik bizonyítani tudják, hogy ilyen kijátszásban nem vettek részt, ugyanakkor nem tartalmaz különleges rendelkezést az azon termelőket érintő eljárást illetően, akik bizonyítani tudnák, hogy ilyen kijátszásban nem vettek részt. Ezért szükségesnek tűnik, hogy bevezessenek egy lehetőséget azon termelők számára, akik a VI alatt exportra szánt terméket még nem értékesítették, és nem állnak kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy termelővel sem, akik a kiterjesztett dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak, hogy az importokra kivetett intézkedések alóli mentességüket kérelmezhessék. Az érintett termelőket, akik a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentességre vonatkozó kérelmet kívánnak benyújtani, egy kérdőív kitöltésére fogják felkérni, amely alapján a Bizottság el tudja dönteni, hogy a mentesítés jogos lenne-e. Az ilyen mentességet például az érintett termék piaci helyzetének, a termelési kapacitásnak és a kapacitás hasznosításának, a beszerzésnek és értékesítésnek, a más ésszerű okot vagy gazdasági indokot és a dömping fennálltának bizonyítékát nélkülöző gyakorlatok valószínűségének értékelését követően adhatják meg. A Bizottság továbbá rendszerint még egy helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottságnak kell benyújtani, az összes lényeges adat megadásával, különös tekintettel a vállalkozás tevékenységében bekövetkezett változásokra, amelyek a termeléshez és az értékesítéshez kapcsolódnak.

(39)

Az importőrök részesülhetnek a nyilvántartásba vétel és az intézkedések alóli mentesítésben, amennyiben importjaik azoktól az exportőröktől származnak, akik ilyen mentességet kaptak, és megfelelnek az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének.

(40)

Amennyiben a mentesség jogos, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja a rendelet megfelelő módosítását. Következésképpen minden engedélyezett mentességet felül fognak vizsgálni, hogy biztosítsák az abban meghatározott feltéteknek való megfelelőségét.

(41)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és megállapításokról, amelyekkel kapcsolatban a Tanács a hatályos végleges dömpingellenes vámokat ki kívánja terjeszteni, továbbá lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére és a meghallgatásra. Olyan észrevétel, amely az említett következtetések megváltoztatására vonatkozott volna, nem érkezett,

Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

B Igazgatóság

Iroda: J-79 05/17

B-1049 Brüsszel

Fax: (322) 295 65 05

Telex: COMEU B 21877.