32004L0022

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/22/EK irányelve

(2004. március 31.)

a mérőműszerekről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

mivel:

(1) Számos mérőműszer olyan különleges irányelvek hatálya alá tartozik, amelyeket a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/316/EGK tanácsi irányelv [4] alapján fogadtak el. A műszaki szempontból idejétmúlt egyedi irányelveket hatályon kívül kell helyezni, helyükbe pedig olyan önálló irányelvnek kell lépnie, amely a műszaki harmonizációra és a műszaki szabványokra vonatkozó új szemléletmódról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalás [5] szellemét tükrözi.

(2) A pontos és visszavezethető mérőműszerek sokféle mérési feladatra alkalmazhatók. A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közrenddel és a közbiztonsággal, a környezet- és fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos mérési feladatok esetében, amelyek közvetve vagy közvetlenül, sokféleképpen befolyásolják a polgárok mindennapjait, jogilag szabályozott mérőműszerek alkalmazása válhat szükségessé.

(3) A jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés nem akadályozhatja a mérőműszerek szabad mozgását. Az érintett rendelkezéseknek valamennyi tagállamban meg kell egyezniük, a megfelelőségi igazolásokat pedig az egész Közösségben el kell fogadni.

(4) A jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés meghatározott minőségi követelményeknek való megfelelőséget követel meg. Azoknak a minőségi követelményeknek, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell felelniük, magas szintű védelmet kell biztosítaniuk. A megfelelőség-értékelésnek magas szintű megbízhatóságot kell nyújtania.

(5) A tagállamoknak általános szabályként elő kell írniuk a metrológiai ellenőrzés jogi szabályozását. A jogilag szabályozott metrológiai ellenőrzés előírását követően kizárólag az általános minőségi követelményeknek megfelelő mérőműszerek alkalmazása megengedhető.

(6) Az ezen irányelvben bevezetésre kerülő opcionalitás elve, amely szerint a tagállamok maguk dönthetik el, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó műszerek tekintetében alkalmaznak-e valamilyen szabályozást, csak olyan mértékben alkalmazható, amely nem vezet tisztességtelen verseny kialakulásához.

(7) Külön meg kell követelni a gyártónak az ezen irányelv követelményeinek való megfelelőségért való felelősségét.

(8) A mérőműszerek minőségét rendkívüli mértékben befolyásolja a környezet, különösen az elektromágneses tér. A mérőműszerek elektromágneses zavartűrése szerves részét képezi ezen irányelvnek, ezért az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelv [6] zavartűrésre vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

(9) A közösségi jogszabályoknak olyan alapvető követelményeket – elsősorban minőségi követelményeket – kell meghatározniuk, amelyek nem gátolják a műszaki fejlődést. A kereskedelem műszaki akadályainak megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseknek a műszaki harmonizációra és a műszaki szabványokra vonatkozó új megközelítésről szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalást kell követniük.

(10) Az éghajlati viszonyok különbségeinek és a fogyasztóvédelem nemzeti szinten alkalmazott eltérő mértékének figyelembevétele érdekében az alapvető követelmények között környezeti vagy pontossági osztályok megállapítására is sor kerülhet.

(11) Az alapvető követelményeknek való megfelelőség tanúsításának megkönnyítése, valamint a megfelelőség értékelésének lehetővé tétele érdekében harmonizált szabványokat kívánatos elfogadni. Az ilyen harmonizált szabványokat magánjogi testületek állapítják meg, és azok nem kötelezőek. Ezért ebből a célból az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) minősül illetékes testületnek a harmonizált szabványoknak a Bizottság és az európai szabványügyi testületek közötti együttműködésről szóló, 1984. november 13-án aláírt általános iránymutatással összhangban történő elfogadására.

(12) A nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentumokban szereplő műszaki és minőségi előírások – részben vagy egészben – szintén megfelelhetnek az ezen irányelvben megállapított alapvető követelményeknek. Ebben az esetben ezek a nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentumok a harmonizált szabványok alternatíváját jelenthetik, és – bizonyos feltételek mellett – vélelmezhetik a megfelelőséget.

(13) Az ezen irányelvben megállapított alapvető követelményeknek való megfelelőség olyan előírások segítségével is biztosítható, amelyeket nem valamilyen európai műszaki szabvány vagy nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentum tartalmaz. Az európai műszaki szabványok vagy a nemzetközi szinten egyeztetett normatív dokumentumok alkalmazása ezért szabadon választható.

(14) A részegységek megfelelőségének értékelésénél figyelembe kell venni ezen irányelv rendelkezéseit. Amennyiben a részegységeket a műszerektől függetlenül, külön értékesítik, a megfelelőségértékelést az érintett műszertől függetlenül kell elvégezni.

(15) A méréstechnológia műszaki színvonala folyamatosan fejlődik, amely a megfelelőségértékelés követelményeinek változását eredményezheti. Ezért minden egyes mérési kategória, illetve szükség esetén valamennyi részegység tekintetében megfelelő eljárásra, illetve a különböző, de azonos szigorúságú eljárások közötti választás lehetőségére van szükség. Az elfogadott eljárások megfelelnek a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól és CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban [7] előírtaknak. A metrológiai ellenőrzés különleges szempontjai miatt azonban el lehet térni ezektől a moduloktól. Rendelkezni kell a gyártási folyamat során feltüntetendő CE-jelölésről.

(16) A méréstechnológia folyamatos fejlődése, továbbá az érdekelt felek tanusítással kapcsolatos aggályai egységes megfelelőségértékelési eljárásokat követelnek meg az ipari termékek esetében, amint az a 2003. november 10-én elfogadott tanácsi állásfoglalásban [8] is szerepel.

(17) A tagállamok nem gátolhatják meg a CE-jelöléssel és az ezen irányelv előírásainak megfelelő, kiegészítő metrológiai jelöléssel ellátott mérőműszerek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését.

(18) A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nem megfelelő mérőműszerek forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének megakadályozására. Ezért e célkitűzés közösségi szintű hatásának eléréséhez fontos a tagállamok illetékes hatóságai közötti megfelelő együttműködés.

(19) A gyártókat tájékoztatni kell a termékeiket érintő kedvezőtlen döntések okairól, valamint a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről is.

(20) A gyártók részére egy megfelelő hosszúságú átmeneti időszakban lehetőséget kell biztosítani az ezen irányelv hatálybalépése előtt megszerzett jogaik gyakorlására.

(21) Az érvényben lévő megfelelő nemzeti követelményekre vonatkozó nemzeti előírások nem korlátozhatják az ezen irányelv üzembe helyezésre vonatkozó rendelkezéseit.

(22) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [9] összhangban kell elfogadni.

(23) A mérőműszerekkel foglalkozó bizottság tevékenysége magában foglalja az érdekelt felek képviselőivel folytatott megfelelő konzultációkat is.

(24) Ezért a 71/318/EGK, 71/319/EGK, 71/348/EGK, 73/362/EGK valamint a 75/33/EGK irányelv az ezen irányelv MI-001 mellékletében meghatározott mérőműszerek tekintetében, továbbá a 75/410/EGK, 76/891/EGK, 77/95/EGK, 77/313/EGK, 78/1031/EGK és a 79/830/EGK irányelv hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ezt az irányelvet a vízmérőkre (MI-001), a gázmérőkre és számítóegységekre (MI-002), a hatásos villamos energia mérőkre (MI-003), a hőmennyiségmérőkre (MI-004), a folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerekre (kivéve a vízmérők) (MI-005), az automatikus mérlegekre (MI-006), a viteldíjjelzőkre (MI-007), az anyagi mértékekre (MI-008), a kiterjedést mérő műszerekre (MI-009) és a kipufogógáz-elemző készülékekre (MI-010) vonatkozó műszerspecifikus mellékletekben meghatározott, mérési funkcióval rendelkező eszközökre és rendszerekre kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A tagállamok az általuk indokoltnak ítélt esetekben a közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos mérési feladatokra előírhatják az 1. cikkben említett mérőműszerek használatát.

(2) Amennyiben a tagállamok ezek használatát nem írják elő, annak okairól tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

3. cikk

Tárgy

Ez az irányelv azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek az 1. cikkben említett eszközöknek és rendszereknek forgalomba bocsátásuk és/vagy a 2. cikk (1) bekezdésében említett feladatokhoz való üzembe helyezésük céljából meg kell felelniük.

Ez az irányelv a 89/336/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az elektromágneses zavartűrés követelményei tekintetében egyedi irányelvnek minősül. A 89/336/EGK irányelvet a kibocsátott sugárzás tekintetében továbbra is alkalmazni kell.

4. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "mérőműszer": olyan eszköz vagy rendszer, amely az 1. és 3. cikk hatálya alá tartozó mérési funkcióval rendelkezik;

b) "részegység": a külön mellékletekben felsorolt olyan szerkezeti egység, amely függetlenül működik, és a következőkkel együtt alkotja a mérőműszert:

- egyéb olyan részegység, amellyel kompatibilis, vagy

- olyan mérőműszer, amellyel kompatibilis;

c) "jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés": a mérőműszer alkalmazási területére irányuló, a közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos mérési feladatok ellenőrzése;

d) "gyártó": olyan természetes vagy jogi személy, aki a műszernek a saját neve alatt történő forgalomba hozatalakor és/vagy saját céljaira történő üzembe helyezésekor felelős azért, hogy a mérőműszer megfelel ezen irányelvnek;

e) "forgalomba hozatal": egy végfelhasználó számára szánt mérőműszernek a Közösségben első alkalommal, ellenszolgáltatás fejében vagy térítésmentesen történő hozzáférhetővé tétele;

f) "üzembe helyezés": a végfelhasználó számára szánt műszernek első rendeltetésszerű használata;

g) "meghatalmazott képviselő": a Közösségen belül letelepedett vagy ott székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki a gyártó írásos meghatalmazása alapján az ezen irányelv szerint meghatározott feladatokban a gyártó nevében eljár;

h) "harmonizált szabvány": olyan műszaki előírás, melyet a CEN, a CENELEC vagy az ETSI vagy e szervezetek közül kettő vagy valamennyi a Bizottság kérésére fogadott el a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról, továbbá az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [10] értelmében, és amelyet a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek által kölcsönösen elfogadott általános iránymutatásokkal összhangban fogalmaztak meg;

i) "normatív dokumentum": az Organisation Internationale de Métrologie Légale (OIML) által elfogadott műszaki előírásokat tartalmazó dokumentum, a 16. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárásra is figyelemmel.

5. cikk

Az irányelv alkalmazhatósága a részegységekre

Amennyiben vannak a részegységekre vonatkozó alapvető követelményeket megállapító külön mellékletek, akkor az ezen irányelv rendelkezéseit a részegységekre értelemszerűen kell alkalmazni.

A részegységek és a mérőműszerek a megfelelőség megállapítása céljából függetlenül és külön is vizsgálhatók.

6. cikk

Alapvető követelmények és megfelelőségértékelés

(1) A mérőműszernek eleget kell tennie az I. mellékletben és a vonatkozó műszerspecifikus mellékletben megállapított alapvető követelményeknek.

A tagállamok – amennyiben az a műszer megfelelő használatához szükséges – megkövetelhetik az I. mellékletben vagy a műszerspecifikus mellékletben említett információknak a műszer forgalomba hozatala szerinti tagállam hivatalos nyelvén (vagy nyelvein) történő megadását.

(2) A mérőműszer alapvető követelményeknek való megfelelőségét a 9. cikkel összhangban kell értékelni.

7. cikk

A megfelelőségi jelölés

(1) A mérőműszernek az ezen irányelv valamennyi előírásának való megfelelőségét a CE-jelölésnek, valamint a 17. cikkben meghatározott kiegészítő metrológiai jelölésnek a mérőműszeren való feltüntetésével kell jelezni.

(2) A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a gyártónak kell feltüntetnie, illetve a jelölések feltüntetéséért a gyártó felel. A jelöléseket indokolt esetben a gyártási folyamat során lehet a műszeren elhelyezni.

(3) Tilos minden egyéb olyan jelölés elhelyezése a műszeren, amely a CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés formája és/vagy jelentése tekintetében egy harmadik fél számára félrevezető lehet. A mérőműszeren minden egyéb jelölés feltüntethető, amennyiben a CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés továbbra is jól látható és olvasható.

(4) Amennyiben a mérőműszer más szempontokra vonatkozó és a CE-jelölés elhelyezését ugyancsak előíró, egyéb irányelvek alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozik, a jelölésnek azt is jeleznie kell, hogy az említett műszerről vélelmezhető, hogy az ezen egyéb irányelvek rendelkezéseinek is megfelel. Ebben az esetben a mérőműszert kísérő, az egyéb irányelvekben előírt dokumentációban, közleményekben vagy használati utasításokban fel kell tüntetni az említett irányelvet közlő Európai Unió Hivatalos Lapjára való hivatkozást.

8. cikk

Forgalomba hozatal és üzembe helyezés

(1) A tagállamok erre az irányelvre hivatkozva nem akadályozhatják olyan mérőműszerek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését, melyeket a 7. cikkel összhangban CE-jelöléssel és kiegészítő metrológiai jelöléssel láttak el..

(2) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a mérőműszereket csak abban az esetben hozhassák forgalomba és/vagy helyezhessék üzembe, amennyiben ezen irányelv követelményeinek megfelelnek.

(3) Bármelyik tagállam megkövetelheti, hogy egy adott mérőműszer eleget tegyen az üzembe helyezésére vonatkozó olyan rendelkezéseknek, amelyeket a helyi éghajlati viszonyok indokolnak. Ebben az esetben a tagállamnak megfelelő alsó és felső hőmérsékleti határértéket kell választania az I. melléklet 1. táblázatából, továbbá meghatározhatja a páratartalomra vonatkozó feltételeket (kondenzációval vagy kondenzáció nélkül), és azt is, hogy a műszer kül- vagy beltéri üzemre alkalmazható-e.

(4) Amennyiben egy mérőműszer vonatkozásában különböző pontossági osztályokat határoznak meg:

a) a műszerspecifikus mellékletek "Üzembe helyezés" című szakasza megadhatja az egyes felhasználási célokhoz alkalmazandó pontossági osztályt.

b) minden más esetben a tagállam határozhatja meg az adott osztályok közül az egyes felhasználási célokra alkalmazandó pontossági osztályokat, az országon belül valamennyi pontossági osztály alkalmazását engedélyezheti.

A tulajdonos döntésétől függően az a) és a b) pontban foglalt esetekben egyaránt használható magasabb pontossági osztályba tartozó műszer.

(5) Vásárok, kiállítások, bemutatók stb. alkalmával a tagállamok nem tilthatják meg az ezen irányelvnek nem megfelelő műszerek bemutatását, amennyiben jól látható tábla jelöli, hogy a műszerek a követelményeknek nem felelnek meg, illetve azt, hogy a megfelelőség eléréséig a műszereket nem lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni.

9. cikk

Megfelelőségértékelés

A mérőműszerre a vonatkozó alapkövetelmények szerinti megfelelőségértékelést az adott műszerre vonatkozó mellékletben felsorolt, a gyártó választása szerinti megfelelőség-értékelési eljárás alkalmazásával kell végrehajtani. A gyártónak adott esetben rendelkezésre kell bocsátania a 10. cikkben megállapított, az egyes műszerekre vagy műszercsoportokra vonatkozó műszaki dokumentációt.

Az eljárást alkotó megfelelőségértékelési modulokat az A–H1 mellékletek tartalmazzák.

A megfelelőségértékeléssel kapcsolatos nyilvántartást és levelezést a megfelelőségértékelési eljárást végző, bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) vagy az említett szervezet által elfogadott nyelven kell bonyolítani.

10. cikk

Műszaki dokumentáció

(1) A műszaki dokumentációnak érthetően ismertetnie kell a mérőműszer szerkezetét, gyártását és működését, és lehetővé kell tennie az ezen irányelv vonatkozó követelményei szerinti megfelelőségének értékelését.

(2) A műszaki dokumentációnak kellően részletesnek kell lennie, hogy biztosítsa:

- a metrológiai jellemzők meghatározását,

- a gyártott műszer metrológiai jellemzőinek reprodukálhatóságát a megfelelő céleszközökkel történő beállítás esetén, és

- a műszer integritását.

(3) A műszaki dokumentációnak ki kell térnie a típus és/vagy a műszer értékeléséhez és azonosításához szükséges mértékben a következőkre:

a) a műszer általános leírása;

b) az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. vázlatrajza, gyártási rajza és terve;

c) az egyenletes minőségű gyártást biztosító gyártási folyamatok;

d) adott esetben az elektromos eszköz leírása tervrajzokkal, diagramokkal, a működést megjelenítő folyamatábrával, illetve az eszköz jellemzőit és működését magyarázó általános szoftverinformációval;

e) a b), c) és d) pont megértéséhez szükséges leírás és magyarázat, ideértve a műszer működését is;

f) a 13. cikkben említett, részben vagy egészben alkalmazott szabványok és/vagy normatív dokumentumok jegyzéke;

g) az alapvető követelményeknek való megfeleléshez elfogadott megoldások leírása, amennyiben nem a 13. cikkben említett szabványokat és/vagy normatív dokumentumokat alkalmazták;

h) a tervezési számítások és vizsgálatok eredményei stb.;

i) szükség esetén azok a vizsgálati eredmények, amelyek azt bizonyítják, hogy a típus és/vagy a műszer megfelel:

- ezen irányelv követelményeinek a gyártó által megadott előírt működési feltételek mellett, továbbá meghatározott környezeti zavaró hatások között,

- a gáz-, víz- és hőmennyiségmérőkre, valamint a víztől eltérő egyéb folyadékok mennyiségének mérésére szolgáló mérőműszerekre vonatkozó tartóssági előírásoknak.

j) az EK-típusvizsgálati tanúsítvány vagy az EK-tervvizsgálati tanúsítvány az olyan műszerek tekintetében, amelyek a tervben szereplő részekkel azonos részeket tartalmaznak.

(4) A gyártónak meg kell adnia a bélyegek, jelölések helyét.

(5) A gyártónak, amennyiben szükséges, meg kell adnia az illesztőegységekkel és a részegységekkel való kompatibilitás feltételeit.

11. cikk

Bejelentés

(1) A tagállamok bejelentik a többi tagállamnak és a Bizottságnak a joghatóságuk alá tartozó, a 9. cikkben említett megfelelőségértékelési modulokkal kapcsolatos feladatok elvégzésére kijelölt szervezeteket, az e cikk (4) bekezdésével összhangban a Bizottság által e szervezeteknek kiadott azonosító számot, a mérőműszerfajtá(ka)t, melyekre a kijelölés vonatkozik, valamint adott esetben a műszerek pontossági osztályait, a mérési tartományt, a mérési módszert és a műszernek a bejelentés alkalmazási körét korlátozó bármely egyéb jellegzetességét.

(2) A tagállamoknak alkalmazniuk kell az ilyen szervezetek kijelölésére vonatkozóan a 12. cikkben megállapított kritériumokat. Azokról a szervezetekről, amelyek megfelelnek a vonatkozó harmonizált szabványokat átültető nemzeti szabványokban megállapított kritériumoknak, és amely harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétették, azokról vélelmezhető, hogy megfelelnek a vonatkozó kritériumoknak. A tagállamoknak közzé kell tenniük az ezekre a nemzeti szabványokra történő hivatkozásokat.

Amennyiben egy tagállam még nem alkotott nemzeti jogszabályt a 2. cikkben említett feladatok vonatkozásában, fenntartja magának azt a jogot, hogy kijelöljön és bejelentsen az adott műszerrel kapcsolatos feladatokkal foglalkozó szervezetet.

(3) Az a tagállam, amely bejelentett egy szervezetet:

- biztosítja, hogy a szervezet továbbra is megfeleljen a 12. cikkben megállapított kritériumoknak,

- visszavonja bejelentését, amennyiben úgy találja, hogy a szervezet már nem felel meg az említett kritériumoknak.

A tagállam az ilyen visszavonásról haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(4) A Bizottság a bejelenteni kívánt valamennyi szervezetet azonosító számmal látja el. A Bizottságnak az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzé kell tennie a bejelentett szervezetek jegyzékét, valamint az értesítésnek az (1) bekezdésben említett alkalmazási körére vonatkozó információkat, és gondoskodnia kell a jegyzék adatainak folyamatos frissítéséről.

12. cikk

A kijelölt szervezetekkel szembeni kritériumok

A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdése szerinti szervezetek kijelölése során a következő kritériumokat alkalmazzák:

1. A szervezet, annak vezetője, valamint a megfelelőségértékelésben érintett személyzet nem lehet az általa vizsgált mérőműszer tervezője, gyártója, beszállítója, telepítője vagy felhasználója, sem pedig ezek meghatalmazott képviselője. Emellett az említettek nem lehetnek közvetlenül érintettek a műszerek tervezésében, gyártásában, forgalmazásában vagy karbantartásában, és nem is képviselhetik az említett tevékenységekben érintett feleket. Az előbbi feltétel azonban nem zárja ki a gyártó és a szervezet között minőségértékelési célból történő műszaki információcserét.

2. A szervezetnek, vezetőjének és a megfelelőségértékelésben érintett személyzetnek mentesnek kell lennie minden olyan befolyástól és érdekeltségtől, különösen a pénzügyi érdekeltségtől, amely döntésüket vagy a megfelelőségértékelés eredményét befolyásolhatja, különösen olyan személyek vagy személyek csoportja részéről, akik érdekeltek az értékelés eredményében.

3. A megfelelőségértékelés végrehajtásának feltétele a legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenség és kompetencia a metrológia területén. Amennyiben a szervezet egyes feladatokat alvállalkozásba adna, először arról kell megbizonyosodnia, hogy az alvállalkozó megfelel ezen irányelv követelményeinek, különös tekintettel erre a cikkre. Az alvállalkozó képesítésének és az ezen irányelv alapján elvégzett munkájának a megítélését lehetővé tevő vonatkozó dokumentumokat a szervezetnek bármikor a bejelentő hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

4. A szervezetnek képesnek kell lennie valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyre kijelölték, akár maga végzi el, akár pedig a nevében, a felügyelete mellett végzik el azokat. A szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékeléssel járó műszaki és igazgatási feladatok megfelelő módon való elvégzéséhez szükséges személyzettel és berendezésekkel.

5. A szervezet személyzetének a következő követelményeknek kell megfelelnie:

- megbízható műszaki és szakmai képzettséggel kell rendelkeznie, amely kiterjed valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladatra, amelyre a szervezetet kijelölték;

- kielégítő ismeretekkel kell rendelkeznie az általa végzett feladatokra vonatkozó szabályokról, továbbá az ilyen feladatok terén is megfelelő tapasztalatokkal kell rendelkeznie;

- alkalmasnak kell lennie a feladatok elvégzését igazoló tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére.

6. Garantálni kell a szervezet, annak vezetője, valamint a személyzet pártatlanságát. A szervezet díjazásának függetlennek kell lennie az általa elvégzett feladatok eredményétől. A szervezet vezetőjének és a személyzetnek a díjazása nem lehet az elvégzett feladatok számának vagy az ilyen feladatok eredményének függvénye.

7. A szervezetnek polgári jogi felelősségbiztosítást kell kötnie, amennyiben a szervezetért polgári jogi felelősséget az érintett tagállam a nemzeti jog alapján nem vállal.

8. A szervezet vezetőjét és a személyzetet az ezen irányelv alapján végzett munkájuk közben megszerzett valamennyi információ tekintetében – a szervezetet kijelölő tagállami hatóság felé irányuló információszolgáltatás kivételével – szakmai titoktartás köti.

13. cikk

Harmonizált szabványok és normatív dokumentumok

(1) A tagállamoknak vélelmezniük kell az I. mellékletben és a műszerspecifikus mellékletekben említett alapvető követelményeknek való megfelelőséget olyan műszer tekintetében, amely megfelel az európai harmonizált szabványt az adott mérőműszer tekintetében honosító nemzeti szabványok elemeinek, amelyek megegyeznek az említett európai harmonizált szabvány azon elemeivel, amelynek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tették közzé.

Amennyiben a mérőműszer csupán részben felel meg a nemzeti szabványok előző albekezdésben említett elemeinek, a tagállamoknak vélelmezniük kell az olyan alapvető követelményeknek való megfelelőséget, amelyek megegyeznek a nemzeti szabványok olyan elemeivel, amelyeknek a műszer megfelel.

A tagállamoknak közzé kell tenniük az első bekezdésben említett nemzeti szabványokra történő hivatkozásokat.

(2) A tagállamoknak vélelmezniük kell az I. mellékletben és a műszerspecifikus mellékletekben említett alapvető követelményeknek való megfelelőséget olyan mérőműszerek tekintetében, amelyek megfelelnek a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett normatív dokumentumok és jegyzékek vonatkozó részeinek, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában tették közzé.

Amennyiben a mérőműszer csupán részben felel meg az első albekezdésben említett nemzeti szabványnak, a tagállamoknak vélelmezniük kell az olyan alapvető követelményeknek való megfelelőséget, amelyek megegyeznek azokkal a normatív elemekkel, amelyeknek a műszer megfelel.

A tagállamoknak közzé kell tenni az első albekezdésben említett normatív dokumentumokra történő hivatkozásokat.

(3) A gyártó szabadon választhat azon műszaki megoldások közül, amelyek megfelelnek az I. mellékletben és a megfelelő műszerspecifikus mellékletben (MI-001–MI-010) említett alapvető követelményeknek. Mindemellett annak érdekében, hogy hasznára fordíthassa a megfelelőség vélelmét, a gyártónak pontosan kell alkalmaznia a vonatkozó európai harmonizált szabványban, vagy pedig az (1) és (2) bekezdésben említett normatív dokumentumok és jegyzékek megfelelő részében említett megoldásokat.

(4) A tagállamoknak vélelmezniük kell a 10. cikk i) pontjában említett megfelelő vizsgálatoknak való megfelelőséget, amennyiben a vonatkozó vizsgálatot az (1)–(3) bekezdésben említett vonatkozó dokumentummal összhangban végezték el, továbbá amennyiben a vizsgálati eredmények az alapvető követelményeknek való megfelelőséget támasztják alá.

14. cikk

Állandó bizottság

Amennyiben a tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 13. cikk (1) bekezdése szerinti európai harmonizált szabvány nem felel meg minden tekintetben az I. mellékletben és a műszerspecifikus mellékletekben említett alapvető követelményeknek, a tagállam vagy a Bizottság az ügyet megfelelő indoklással a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé viheti. A bizottságnak az ügyben haladéktalanul véleményt kell alkotnia.

A bizottság véleményének fényében a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy szükséges-e visszavonni a nemzeti szabványra való hivatkozásnak a 13. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett közzétételét.

15. cikk

A mérőműszerekkel foglalkozó bizottság

(1) A Bizottság munkáját a mérőműszerekkel foglalkozó bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire is.

(3) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(4) A mérőműszerekkel foglalkozó bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(5) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a tervezett intézkedésekre vonatkozóan a 16. cikkben említett információkhoz az érintett felek kellő időben hozzáférhessenek.

16. cikk

A mérőműszerekkel foglalkozó bizottság feladatai

(1) Bármelyik tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy:

a) az OIML által létrehozott normatív dokumentumokat azonosítsa, és egy jegyzéket készítsen azok azon részeiről, amelyek esetében az azoknak való megfelelőség alapján az ezen irányelv megfelelő alapvető követelményeinek való megfelelőség is vélelmezhető;

b) a normatív dokumentumok hivatkozásait és az a) pontban említett jegyzéket az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétegye.

(2) Bármelyik tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat a műszerspecifikus mellékleteknek (MI-001–MI-010) a következők tekintetében történő módosításával kapcsolatban:

- legnagyobb megengedett hiba (MPE) és pontossági osztályok,

- előírt működési feltételek,

- kritikus határértékek,

- zavarok.

(3) Amennyiben a tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az olyan normatív dokumentum, amelynek hivatkozását az (1) bekezdés b) pontjával összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétették, nem felel meg minden tekintetben az I. mellékletben és a műszerspecifikus mellékletekben említett alapvető követelményeknek, a tagállam vagy a Bizottság az ügyet megfelelő indoklással a mérőműszerekkel foglalkozó bizottság elé viheti.

A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy szükséges-e visszavonni az érintett normatív dokumentumra való hivatkozásnak a Hivatalos Lapban történő közzétételét.

(4) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az OIML-nek az ezen irányelv hatályára kiterjedő tevékenységével kapcsolatban az érdekelt felekkel nemzeti szinten konzultációt folytassanak.

17. cikk

Jelölések

(1) A 7. cikkben említett CE-jelölés a 93/465/EGK határozat mellékletének I. B. d) pontjában megállapított formátum szerinti "CE" szimbólumból áll. A CE-jelölés magassága legalább 5 mm.

(2) A kiegészítő metrológiai jelölés egy nagy "M" betűből, valamint a jelölés feltüntetése szerinti év utolsó két számjegyéből áll, amelyeket egy téglalap keretez. A téglalap magassága a CE-jelölés magasságával megegyező. A kiegészítő metrológiai jelölés közvetlenül a CE-jelölést követi.

(3) A bejelentett szervezetnek a 11. cikkben említett azonosító száma – amennyiben ezt a megfelelőségértékelési eljárás előírja – a CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést követően szerepel.

(4) Amennyiben a mérőműszer különböző olyan együttesen működő eszközökből áll össze, amelyek nem részegységek, a jelöléseket a műszer fő egységén kell feltüntetni.

Amennyiben a mérőműszer a CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés feltüntetéséhez túl kicsi vagy túl érzékeny, a jelöléseket, ha van, a csomagoláson, valamint az ezen irányelvben előírt, a terméket kísérő dokumentumban kell feltüntetni.

(5) A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Az érintett bejelentett szervezet azonosító számát letörölhetetlenül, illetve roncsolás nélkül eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni. Valamennyi jelölésnek jól láthatónak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

18. cikk

Piacfelügyelet és közigazgatási együttműködés

(1) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket a jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzés hatálya alá tartozó, de az ezen irányelv rendelkezéseinek meg nem felelő mérőműszerek forgalomba hozatalának vagy üzembe helyezésének megakadályozására.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai segítik egymást piacfelügyeleti tevékenységük ellátásában.

Az illetékes hatóságoknak különösen a következőket kell egymással megosztaniuk:

- arra vonatkozó információk, hogy az általuk vizsgált műszerek milyen mértékben felelnek meg az ezen irányelv rendelkezéseinek, továbbá az ilyen vizsgálatok eredménye;

- a bejelentett szervezetek által kibocsátott EK-típusvizsgálati és tervvizsgálati tanúsítványok, valamint ezek mellékletei, továbbá a már kiadott tanúsítványokkal kapcsolatos kiegészítések, módosítások, visszavonások;

- a minőségirányítási rendszerek jóváhagyásai, amelyeket a bejelentett szervezetek adtak ki, valamint az elutasított vagy visszavont minőségirányítási rendszerekre vonatkozó információk;

- a bejelentett szervezetek értékelő jelentései, amennyiben az egyéb hatóságok erre igényt tartanak.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tanúsítványokra és a minőségirányítási rendszerek jóváhagyásaira vonatkozó valamennyi információ az általuk bejelentett szervezetek rendelkezésére álljon.

(4) Valamennyi tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot azokról az illetékes hatóságokról, amelyeket az ilyen információcsere bonyolítására kijelölt.

19. cikk

Védzáradék

(1) Amennyiben a tagállam megállapítja, hogy a mérőműszer egy bizonyos, a CE-jelöléssel és a kiegészítő metrológiai jelöléssel ellátott, a gyártó utasításai szerint üzembe helyezett és használt modelljének egésze vagy egy része nem felel meg az ebben az irányelvben a metrológiai jellemzőkre vonatkozóan megállapított alapvető követelményeknek, a tagállamnak meg kell hoznia az ilyen műszerek forgalomból való kivonására, további forgalomba hozatalának megtiltására vagy korlátozására, illetve további használatának megtiltására vagy korlátozására irányuló megfelelő intézkedéseket.

Amikor a tagállam a fenti intézkedésekkel kapcsolatos döntését meghozza, figyelembe kell vennie azt, hogy a meg nem felelés rendszeresen vagy alkalomszerűen következik-e be. Ha a tagállam azt állapítja meg, hogy a meg nem felelés rendszeres jellegű, azonnal tájékoztatnia kell a Bizottságot a meghozott intézkedésről, valamint döntésének okairól.

(2) A Bizottság az érintett felekkel a lehető leghamarabb megkezdi a konzultációkat.

a) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az érintett tagállam által meghozott intézkedések indokoltak, erről azonnal értesítenie kell az érintett tagállamot, valamint a többi tagállamot is.

Az illetékes tagállam megteszi a szükséges lépéseket azzal a személlyel szemben, aki a jelölést a műszeren elhelyezte, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot is.

Amennyiben a megfelelőség hiánya a szabványok vagy a normatív dokumentumok hiányosságainak tudható be, a Bizottság – az érintett felekkel folytatott konzultációt követően – a lehető leghamarabb a 14. vagy a 15. cikkben említett, megfelelő bizottság elé terjeszti az ügyet.

b) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az érintett tagállam által hozott intézkedések nem indokoltak, erről azonnal értesítenie kell az érintett tagállamot, valamint az érintett gyártót vagy annak meghatalmazott képviselőjét.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamok folyamatos tájékoztatást kapjanak az eljárás előrehaladtáról és eredményéről.

20. cikk

Jogtalanul feltüntetett jelölés

(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy CE-jelölést vagy a kiegészítő metrológiai jelölést jogalap nélkül tüntetik fel, a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője köteles:

- gondoskodni, hogy a műszer megfeleljen a CE-jelölésre és a kiegészítő metrológiai jelölésre vonatkozó – a 19. cikk (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó – rendelkezéseknek, és

- a tagállam által állított feltételek alapján megszüntetni a jogsértést.

(2) Amennyiben a fentiekben leírt jogsértés továbbra is fennáll, a tagállamnak a 19. cikkben megállapított eljárással összhangban meg kell hoznia a kérdéses műszer forgalomba hozatalának korlátozására vagy megtiltására, vagy a műszer forgalomból történő kivonásának biztosítására, illetve a további használatának megtiltására vagy korlátozására irányuló megfelelő intézkedéseket.

21. cikk

Elutasítással vagy korlátozással járó határozatok

Pontosan meg kell indokolni az ezen irányelv alapján hozott bármely olyan határozatot, amely mérőműszer forgalomból való kivonását vonja maga után, illetve megtiltja vagy korlátozza a műszer forgalomba bocsátását vagy üzembe helyezését. A határozatról haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a tagállam hatályos jogszabályai alapján a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és a jogorvoslattal kapcsolatos határidőkről.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 23. cikk sérelme nélkül, 2006. október 30-i hatállyal a következő irányelvek hatályukat vesztik:

- a Tanács 1971. július 26-i 71/318/EGK irányelve a gáztérfogat-mérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [11],

- a Tanács 1971. július 26-i 71/319/EGK irányelve a folyadékmérőkre (kivéve a vízmérőkre) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [12],

- a Tanács 1971. október 12-i 71/348/EGK irányelve a folyadékmérők (kivéve a vízmérők) segédkészülékeire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [13],

- a Tanács 1973. november 19-i 73/362/EGK irányelve az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [14],

- a Tanács 1974. december 17-i 75/33/EGK irányelve a hidegvízmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, az ezen irányelv MI-001. mellékletében meghatározott mérőket érintően [15],

- a Tanács 1975. június 24-i 75/410/EGK irányelve a folyamatosan összegező mérlegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [16],

- a Tanács 1976. november 4-i 76/891/EGK irányelve a villamos fogyasztásmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [17],

- a Tanács 1976. december 21-i 77/95/EGK irányelve a taxiba szerelt viteldíjjelzőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [18],

- a Tanács 1977. április 5-i 77/313/EGK irányelve a folyadékmérőkre (kivéve a vízmérőkre) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [19],

- a Tanács 1978. december 5-i 78/1031/EGK irányelve az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [20],

- a Tanács 1979. szeptember 11-i 79/830/EGK irányelve a melegvízmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [21].

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 8. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok az olyan mérési feladatok vonatkozásában, amelyek esetében jogszabályban előírt, metrológiai ellenőrzés hatálya alá tartozó mérőműszerek alkalmazását követelik meg, típusjóváhagyásuk érvényességének lejártáig, illetve korlátlan ideig érvényes típusjóváhagyás esetében 2006. október 30-tól legfeljebb tíz éves időtartamra engedélyezik a 2006. október 30. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelő mérőműszerek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését.

24. cikk

Az irányelv átültetése

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek. 2006. április 30. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamoknak 2006. október 30-tól kell alkalmazniuk.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

25. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy 2011. április 30. előtt tegyen jelentést ezen irányelv végrehajtásáról, többek között a tagállamok által benyújtott jelentések alapján, valamint arra, hogy adott esetben tegyen javaslatot az irányelv módosítására.

Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy az ipari termékekre vonatkozó minőségértékelési eljárásokat megfelelően alkalmazzák-e, valamint arra, hogy adott esetben tegyen javaslatot az egységes tanusítás biztosítása érdekében szükségessé váló módosításokra.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

27. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2004. március 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

D. Roche

[1] HL C 62. E, 2001.2.27., 1. o. ésHL C 126. E, 2002.5.28., 368. o.

[2] HL C 139., 2001.5.11., 4. o.

[3] Az Európai Parlament 2001. július 3-i véleménye (HL C 65. E, 2002.3.14., 34. o.). A Tanács 2003. július 22-i közös álláspontja (HL C 252. E, 2003.10.21., 1. o.) és az Európai Parlament 2003. december 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2004. február 26-i határozata.

[4] HL L 202., 1971.9.6., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.

[5] HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

[6] HL L 139., 1989.5.23., 19. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 220., 1993.8.30., 23. o.

[8] HL C 282., 2003.11.25., 3. o.

[9] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[10] HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A 98/48/EK irányelvvel (HL L 217., 1998.8.5., 18. o.) módosított irányelv.

[11] HL L 202., 1971.9.6., 21. o. A legutóbb a 82/623/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 252., 1982.8.27., 5. o.) módosított irányelv.

[12] HL L 202., 1971.9.6., 32. o.

[13] HL L 239., 1971.10.25., 9. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[14] HL L 335., 1973.12.5., 56. o. A legutóbb a 85/146/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 54., 1985.2.23., 29. o.) módosított irányelv.

[15] HL L 14., 1975.1.20., 1. o.

[16] HL L 183., 1975.7.14., 25. o.

[17] HL L 336., 1976.12.4., 30. o.

[18] HL L 26., 1977.1.31., 59. o.

[19] HL L 105., 1977.4.28., 18. o. A 82/625/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 252., 1982.8.27., 10. o.) módosított irányelv.

[20] HL L 364., 1978.12.27., 1. o.

[21] HL L 259., 1979.10.15., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

A mérőműszernek magas szintű metrológiai védelmet kell nyújtania annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél megbízhasson a mérési eredményben, és a műszert úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a mérési technológia és a mérési adatok biztonsága tekintetében magas minőségi színvonalat képviseljen.

Az alábbiakban megállapításra kerülnek azok a követelmények, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell felelniük, illetve adott esetben ezek a követelmények kiegészülnek az MI-001÷MI-010 mellékletekben az egyes műszerekre vonatkozó követelményekkel, amelyek az általános követelmények bizonyos szempontjai tekintetében további részletekkel szolgálnak.

A követelmények alapján elfogadott megoldásoknak figyelembe kell venniük a műszer rendeltetési célját, valamint a műszer előrelátható nem rendeltetésszerű használatát is.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Mérendő mennyiség A mérendő mennyiség a mérés tárgyát képező adott mennyiség.

Befolyásoló mennyiség A befolyásoló mennyiség olyan mennyiség, amely nem azonos a mérendő mennyiséggel, de befolyásolja a mérés eredményét.

Előírt működési feltételek Az előírt működési feltételek a mérendő mennyiségnek és a befolyásoló mennyiségeknek azon értékei, amelyek mellett a műszer rendes működési feltételei teljesülnek.

Zavar Az a befolyásoló mennyiség, amelynek értéke a vonatkozó követelményekben meghatározott határértékeken belül marad, de kívül esik a mérőműszer előírt működési feltételein. A befolyásoló mennyiség abban az esetben zavarnak minősül, ha vonatkozásában nincsenek előírt működési feltételek.

Kritikus határérték A kritikus határérték az az érték, amelynél a mérési eredmény változása nemkívánatosnak tekintendő.

Mérték A mérték olyan eszköz, amelynek használatával egy adott mennyiség egy vagy több ismert értéke állandó jelleggel megismételhető vagy előállítható.

Közvetlen értékesítés - a mérési eredmény a fizetendő ár alapjául szolgál, és

- a méréssel kapcsolatos ügyletben részt vevő felek legalább egyike fogyasztó, vagy más olyan fél, aki hasonló szintű védelmet igényel, és

- az ügyletben résztvevő valamennyi fél az adott pillanatban és helyen elfogadja a mérési eredményt.

Éghajlati környezet Az éghajlati környezet azokat a körülményeket jelenti, amelyek között a mérőműszer használható. A tagállamok eltérő éghajlati viszonyainak figyelembevétele érdekében különböző hőmérsékleti határértékeket állapítottak meg.

Közüzem A közüzem villany-, gáz-, hő-vagy vízszolgáltatást nyújtó szolgáltató.

KÖVETELMÉNYEK

1. Megengedett hiba

1.1. Előírt működési feltételek mellett, és amennyiben nem lép fel zavar, a mérési hiba nem haladhatja meg a legnagyobb megengedett hibának (MPE) megfelelő, műszerspecifikus követelményekben megállapított értéket.

Amennyiben a műszerspecifikus mellékletek másképpen nem rendelkeznek, a legnagyobb megengedett hibát (MPE-t) mint a valódi mérési értéktől való kétirányú eltérést kell kifejezni.

1.2. Előírt működési feltételek mellett, és zavar fellépése esetén a teljesítendő követelményt az adott műszerre vonatkozó melléklet állapítja meg.

Amennyiben a műszert meghatározott, állandó, folyamatos elektromágneses térben kívánják üzemeltetni, az amplitúdó-modulált sugárzó elektromágneses térben végzett vizsgálat folyamán a megengedett működési értékeknek az MPE-n belül kell maradniuk.

1.3. A gyártónak meg kell határoznia azt az éghajlati, mechanikai és elektromágneses környezetet, amelyben a műszer használható, a műszer pontosságát befolyásoló tápfeszültséget és egyéb befolyásoló mennyiségeket, az adott műszerre vonatkozó mellékletben megállapított követelmények figyelembevételével.

1.3.1. Az éghajlati környezet

Hacsak az MI-001÷MI-010 mellékletben másképpen nem szerepel, a gyártónak az 1. táblázatban szereplő hőmérsékletértékek közül ki kell választania a felső és az alsó hőmérséklethatárt, és azt is jeleznie kell, hogy a műszert a kondenzált vagy a nem kondenzált páratartalom melletti használatra, továbbá szabadtéri vagy beltéri használatra tervezték.

1. táblázat

| Hőmérsékleti határok |

Felső hőmérsékleti határ | 30 °C | 40 °C | 55 °C | 70 °C |

Alsó hőmérsékleti határ | 5 °C | –10 °C | –25 °C | –40 °C |

1.3.2. a) A mechanikai környezetet az alábbi M1÷M3 osztály valamelyikébe kell besorolni:

M1 Ebbe az osztályba sorolandók az olyan helyen használt műszerek, ahol a rezgés és a rázkódás szintje alacsony, például a helyi széláramlásból vagy döngölésből, ajtócsapódásból stb. eredő elhanyagolható szintű rezgésnek és rázkódásnak kitett könnyű tartószerkezetekre szerelt műszer.

M2 Ebbe az osztályba sorolandók az olyan helyen használt műszerek, ahol a rezgés és a rázkódás szintje jelentős vagy magas, amely például gépekről és a közelben elhaladó járművekről, vagy szomszédos nehéz gépekről, szállítószalagokról, stb ered.

M3 Ebbe az osztályba sorolandók az olyan helyen használt műszerek, ahol a rezgés és a rázkódás szintje rendkívül magas, például közvetlenül gépekre, szállítószalagra stb. szerelt műszerek esetében.

b) A következő befolyásoló mennyiségeket kell figyelembe venni a mechanikai környezettel kapcsolatban:

- rezgés;

- mechanikai rázkódás.

1.3.3. a) Hacsak az adott műszerre vonatkozó melléklet másképpen nem rendelkezik, az elektromágneses környezetet az alábbi E1, E2 és E3 kategóriák valamelyikébe kell besorolni:

E1 Ebbe az osztályba sorolandók azok a műszerek, amelyeket olyan helyszínen használnak, ahol az elektromágneses zavar szintje a lakó- és kereskedelmi építményekben, illetve egyszerű ipari létesítményekben fellépő elektromágneses zavar szintjére jellemző.

E2 Ebbe az osztályba sorolandók azok a műszerek, amelyeket olyan helyszínen használnak, ahol az elektromágneses zavar szintje az egyéb ipari létesítményekben fellépő elektromágneses zavar szintjére jellemző.

E3 - a belsőégésű motorok indítómotorjának bekapcsolásakor fellépő feszültségcsökkenés,

- a lemerült akkumulátornak a járó motor mellett történő lekapcsolásakor fellépő tranziens túlfeszültség.

b) A következő befolyásoló mennyiségeket kell figyelembe venni az elektromágneses környezettel kapcsolatban:

- feszültség-kimaradás,

- rövid feszültségcsökkenés,

- feszültségtranziens a tápvezetéken és/vagy a jelvezetéken,

- elektrosztatikus kisülés,

- rádiófrekvenciás elektromágneses tér,

- vezetett rádiófrekvenciás elektromágneses tér a tápvezetéken és/vagy a jelvezetéken,

- túlfeszültség a tápvezetéken és/vagy a jelvezetéken.

1.3.4. Egyéb olyan befolyásoló mennyiségek, amelyeket adott esetben figyelembe kell venni:

- feszültségingadozás,

- hálózati frekvenciaingadozás

- hálózati frekvencia mágneses tere

- minden egyéb olyan mennyiség, amely jelentős mértékben befolyásolhatja a műszer pontosságát.

1.4. Az ebben az irányelvben felvázolt vizsgálatok elvégzésekor a következő bekezdéseket kell alkalmazni:

1.4.1. A vizsgálatra és a hibák meghatározására vonatkozó alapszabályok

Az 1.1. és az 1.2. pontban meghatározott alapvető követelményeket minden egyes vonatkozó befolyásoló mennyiség esetében ellenőrizni kell. Amennyiben erről a megfelelő műszerspecifikus melléklet másképpen nem rendelkezik, ezeket az alapvető követelményeket kell alkalmazni minden egyes befolyásoló mennyiség esetében, a befolyásoló mennyiségek hatását külön-külön kell kiértékelni, úgy, hogy olyankor a többi befolyásoló mennyiséget lehetőleg változatlanul a referenciaértéken kell tartani.

A metrológiai vizsgálatokat az egyes befolyásoló mennyiség alkalmazásával egyidejűleg vagy azt követően kell elvégezni, annak függvényében, hogy melyik körülmény felel meg a műszer azon rendes működési állapotának, amikor a befolyásoló mennyiség nagy valószínűséggel jelen van.

1.4.2. Környezeti páratartalom

- Attól az éghajlati környezettől függően, amelyben a műszert használni kívánják, a tartós nedves-meleg (nem kicsapódó páratartalom) vagy a ciklikus nedves-meleg-állóságot (kicsapódó páratartalom) vizsgálat elvégzése szükséges.

- A ciklikus nedves-meleg vizsgálat akkor szükséges, ha a párakicsapódás meghatározó, illetve ha a légcsere hatása miatt a vízgőz párolgása felgyorsul. Olyan üzemi feltételek esetében, ahol a nem kicsapódó páratartalom a meghatározó tényező, a tartós nedves-meleg vizsgálat szükséges.

2. Reprodukálhatóság

Ugyanazon mérendő mennyiségnek más helyen vagy más felhasználó esetében való megmérése, amennyiben valamennyi további feltétel változatlan marad, az egymást követő méréseknek közel egyező eredményeket kell mutatniuk. A mérési eredmények közötti különbség az MPE-vel összevetve kicsi kell, hogy legyen.

3. Megismételhetőség

Ha a mérendő mennyiség mérését azonos körülmények között megismételjük, az egymást követő méréseknek közel egyező eredményeket kell mutatniuk. A mérési eredmények közötti különbség az MPE-vel összevetve kicsi kell, hogy legyen.

4. Érzékelési küszöb és érzékenység

A mérőműszernek kellően érzékenynek, az érzékelési küszöbnek pedig elég alacsonynak kell lennie a tervezett mérési feladathoz.

5. Tartósság

A mérőműszert úgy kell megtervezni, hogy az a gyártó által megadott ideig biztosítsa metrológiai jellemzőinek megfelelő stabilitását, amennyiben a műszert a rendeletetésének megfelelő környezeti feltételek mellett, a gyártó utasításai szerint helyezik üzembe, tartják karban és üzemeltetik.

6. Megbízhatóság

A mérőműszert úgy kell megtervezni, hogy lehetőség szerint mérsékelni tudja az olyan hibák hatását, amelyek pontatlan mérési eredményhez vezetnének, kivéve azt az esetet, amikor egy ilyen hiba egyértelműen fennáll.

7. Alkalmasság

7.1. A mérőműszer esetében nem megengedett az olyan műszaki tulajdonság, amely megkönnyítheti a műszer használatával való visszaéléseket, ugyanakkor a véletlen helytelen használat eshetőségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

7.2. A mérőműszernek a gyakorlati működési feltételek figyelembevételével alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű használatra, és az a pontos mérési eredmény érdekében sem támaszthat ésszerűtlen követelményeket a felhasználóval szemben.

7.3. A szabályozott tartományon kívül eső áramlások vagy áramok esetében a közüzemi mérőműszer mérési hibája nem mutathat indokolatlan mértékű egyoldalú eltérést.

7.4. Amennyiben a mérőműszert a mérendő mennyiség időben állandó értékeinek mérésére tervezték, a mérőműszernek érzéketlennek kell lennie a mérendő mennyiség kisebb ingadozásaira, illetve ilyen esetben a műszernek a jelenség előfordulását jeleznie kell.

7.5. A mérőműszernek szilárdnak és anyagának alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű használat körülményei közötti működésre.

7.6. A mérőműszer kialakításának lehetővé kell tennie a mérési feladatok ellenőrzését a műszer forgalomba hozatalát és üzembe helyezését követően. Amennyiben szükséges, az ellenőrzéshez elengedhetetlen különleges felszerelést vagy szoftvert a műszernek tartalmaznia kell. A vizsgálati eljárást a felhasználói kézikönyvnek kell tartalmaznia.

Amennyiben a mérőeszközhöz tartozó szoftver a mérési funkción túl egyéb feladatokat is ellát, a metrológiai jellemzők szempontjából lényeges szoftvernek jól azonosíthatónak kell lennie, és arra a társított szoftver bármilyen hatása nem megengedett.

8. Beavatkozás elleni védelem

8.1. A mérőműszer metrológiai jellemzőinek megváltoztatása nem megengedett mérőműszernek másik eszközhöz történő csatlakoztatásával, a csatlakoztatott eszköz bármilyen jellemzőjével, illetve a mérőműszerrel kommunikáló távvezérlő eszközzel.

8.2. A metrológiai jellemzők szempontjából meghatározó szerkezeti elemet úgy kell kialakítani, hogy megfelelő védelemmel rendelkezzen. A tervezett biztonsági intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az esetleges beavatkozások bizonyítását.

8.3. A metrológiai jellemzők szempontjából meghatározó szoftver egyértelműen azonosítható kell, hogy legyen, és megfelelő védelemmel kell ellátni.

A mérőműszernek lehetővé kell tennie a szoftver egyszerű azonosítását.

A beavatkozásra utaló bizonyítéknak megfelelő időtartamon keresztül rendelkezésre kell állnia.

8.4. A mérési adatokat, a metrológiai jellemzők szempontjából meghatározó szoftvert, a metrológiai szempontból fontos, tárolt vagy továbbított paramétereket a szándékos vagy véletlen beavatkozással szemben megfelelő módon védeni kell.

8.5. A közüzemi mérőműszer esetében a fogyasztott teljes mennyiséget megjelenítő kijelző, illetve az elfogyasztott teljes mennyiség megállapítására szolgáló kijelző, és a díjfizetés alapjául szolgáló teljes vagy részleges adat,nullára való visszaállítása a használat során nem megengedett.

9. A műszeren szereplő, illetve a műszert kísérő információk

9.1. A mérőműszeren a következő jelöléseknek és feliratoknak kell szerepelniük:

- a gyártó márkajele vagy neve;

- a műszer pontosságára vonatkozó információk,

valamint, adott esetben

- a használati feltételekre vonatkozó információk;

- a mérési határ;

- a mérési tartomány;

- azonosító jel;

- az EK-típusvizsgálati tanúsítvány vagy az EK-tervvizsgálati tanúsítvány száma;

- arra vonatkozó tájékoztató, hogy a metrológiai eredményeket szolgáltató kiegészítő eszközök megfelelnek-e ezen irányelv jogszabályban előírt metrológiai ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseinek.

9.2. A megfelelő információk feltüntetéséhez túl kicsi, illetve túl érzékeny szerkezetű műszer esetében, ha van, a csomagolást, illetve az ezen irányelvben előírt kísérő dokumentumokat kell a megfelelő jelöléssel ellátni.

9.3. A műszerhez mellékelni kell a működésére vonatkozó tájékoztatót, kivéve, ha ez a mérőműszer egyszerűsége következtében szükségtelen. A tájékoztatónak könnyen érthetőnek kell lennie, és adott esetben tartalmaznia kell a következőket:

- előírt működési feltételek;

- a mechanikai környezet és az elektromágneses környezet osztálya;

- alsó és felső hőmérsékleti határértékek, a páralecsapódás lehetősége, szabadtéri vagy beltéri használat;

- üzembe helyezési, karbantartási, javítási, valamint a megengedett beállításokra vonatkozó utasítások;

- a helyes működtetésre és az esetleges különleges használati feltételekre vonatkozó utasítások;

- az illesztő egységekkel, részegységekkel vagy mérőműszerekkel való kompatibilitás.

9.4. Az egy helyszínen vagy közüzemi mérés céljából üzemeltetett megegyező műszerek csoportjához nem szükséges külön felhasználói kézikönyvet mellékelni minden készülékhez.

9.5. A műszerspecifikus mellékletek eltérő rendelkezései hiányában a mért értékre vonatkozó skála osztásértéke 1 × 10n, 2 × 10n, illetve 5 × 10n formátumú kell, hogy legyen, ahol az n egész szám vagy nulla. A mértékegységet vagy annak jelét a számérték közelében kell feltüntetni.

9.6. A mérték esetében a névleges értéket vagy skálát kell feltüntetni, a használt mértékegységgel együtt.

9.7. A mértékegységeknek és a mértékegységek jelöléseinek összhangban kell lenniük a mértékegységekről és azok jelöléséről szóló közösségi jogszabályok rendelkezéseivel.

9.8. A követelményekben előírt valamennyi jelölésnek és feliratnak jól láthatónak, le nem törölhetőnek, egyértelműnek és át nem helyezhetőnek kell lennie.

10. A mérési eredmény kijelzése

10.1 A mérési eredményt kijelzőn vagy nyomtatott formában kell jelezni.

10.2. Az eredmény jelzésének minden esetben jól láthatónak, egyértelműnek kell lennie, és azt olyan jelölésekkel és megjegyzésekkel kell kiegészíteni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felhasználó tájékozódhasson az eredmény jellegéről. Lehetővé kell tenni a kijelzett érték jó olvashatóságát rendes működési feltételek között. Kiegészítő jelzések megjelentetése is lehetséges, amennyiben azok nem téveszthetők össze a metrológiailag ellenőrzött jelölésekkel.

10.3. Adattárolás esetében a nyomtatásnak vagy a rögzített adatnak jól olvashatónak és törölhetetlennek kell lennie.

10.4. A közvetlen értékesítési ügyletek számára szánt mérőműszert úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerű működés közben a mérési eredmény az ügyletben részt vevő mindkét fél számára jól látható legyen. Amennyiben a közvetlen értékesítéskor egy a fogyasztónak átadott jegy döntő hatású, és azt az ezen irányelv vonatkozó követelményeinek meg nem felelő kiegészítő eszközzel készitették, az erre utaló tájékoztatást a jegyen fel kell tüntetni.

10.5. Függetlenül attól, hogy a közüzemi mérési célokra szánt mérőműszer távleolvasásra alkalmas-e, azt minden körülmények között el kell látni olyan metrológiailag ellenőrzött kijelzővel, amely lehetővé teszi a fogyasztónak segédeszközök használata nélküli leolvasást. Az ezen a kijelzőn megjelenő érték a fizetendő díj alapját képező mérési eredmény.

11. Az adatok további feldolgozása kereskedelmi ügylet lebonyolítására

11.1. A közüzemi mérőműszerektől eltérő egyéb mérőműszereknek időtálló módon kell az adott ügylet azonosítására alkalmas információkkal kísért mérési eredményt rögzíteni, amennyiben:

- a mérés nem megismételhető, és

- a mérőműszer rendeltetésszerű használata általában az ügyletben részt vevő felek egyikének távollétében történik.

11.2. Továbbá a mérés befejeztével igény szerint bármikor rendelkezésre kell tudni bocsátani a mérési eredmény időtálló tanúsítását, valamint az ügylet azonosítására alkalmas információkat.

12. Megfelelőségértékelés

A mérőműszert úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye az ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való megfelelőség teljes értékelését.

--------------------------------------------------