32000R0360

A Tanács 360/2000/EK rendelete

(2000. február 14.)

a Kínai Népköztársaságból származó kiégetett (szinterezett) magnézia behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére és 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

(1) 1993 decemberében a 3386/93/EK tanácsi rendelettel [2] végleges dömpingellenes intézkedést vezettek be a Kínai Népköztársaságból származó kiégetett (szinterezett) magnézia (a továbbiakban KM) behozatalára a tonnánkénti 120 ECU-s minimum-behozatali árhoz kapcsolódó változó vám formájában. Az alapul vett vizsgálati időszak az 1990. július 1-től 1991. június 30-ig tartó időszak volt.

2. Felülvizsgálati kérelem

(2) A Kínai Népköztársaságból származó KM behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedés közelgő lejártáról szóló közlemény [3] közzétételét követően a Bizottsághoz a 384/96/EK tanácsi rendelet (továbbiakban "az alaprendelet") 11. cikke (2) bekezdése alapján az intézkedések felülvizsgálatára vonatkozó kérelem érkezett 1998 júniusában.

(3) A kérelmet a közösségi termelők nevében (a továbbiakban: "a kérelmező termelők") az Eurometaux nyújtotta be, amelyek együttes teljesítménye az érintett termék tekintetében a közösségi KM-termelés 62 %-át adja.

(4) A kérelmet azzal indokolták, hogy az intézkedések lejárta után a dömping és a közösségi iparágnak okozott kár valószínűleg megismétlődne. A Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultáció után a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat kezdeményezéséhez elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, s az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján vizsgálatot [4] indított.

3. Vizsgálat

(5) A Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmező termelőket, a Kínai Népköztársaság exportőreit és exportáló termelőit (a továbbiakban "a kínai exportőrök"), az importőröket, az ismert érintett képviseleti szövetségeket és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat kezdeményezéséről. A Bizottság kérdőíveket küldött az említett feleknek és azoknak, akik a felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Továbbá, mivel Törökországot választották analóg országnak, három ismert törökországi termelőt is tájékoztattak a felülvizsgálat kezdeményezéséről, és nekik is küldtek kérdőívet. A Bizottság a közvetlenül érintett feleknek lehetőséget adott, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és hogy meghallgatást kérjenek.

(6) Az összes kérelmező közösségi termelő válaszolt a kérdőívre. Sem a kínai exportőrök és exportáló termelők, sem az importőrök nem válaszoltak a kérdőívre. Azonban az egyik importőr ismertette írásban az álláspontját, egy másik pedig szolgált néhány információval.

(7) A Bizottság felkutatott és felülvizsgált minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az okozott kár folyamatosságának, illetve megismétlődésének a valószínűségét, valamint hogy meghatározza a közösségi érdeket. Vizsgálatokat foganatosítottak a következő vállalatoknál:

a) Kérelmező közösségi termelők:

- Grecian Magnesite SA, Athén, Görögország,

- Magnesitas Navarras, Pamplona, Spanyolország;

b) Az analóg országbeli termelő

- Kümas AS, Küahya, Törökország;

c) közösségi felhasználók:

- Sambre et Dyle, Belgium,

- Bet-Ker Oy, Finnország.

(8) A dömping folytatódásának, illetve megismétlődésének a vizsgálata 1998. január 1. és 1998. december 31. között történt (a továbbiakban "VI"). A kár folyamatosságának, illetve megismétlődésének a vizsgálata 1994. január 1-je és a VI vége között történt (a továbbiakban "KVI").

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(9) Az érintett termék a természetes kiégetett magnézia (KM), amelyet magnezitből, egy a természetben előforduló magnézium-karbonátból állítanak elő. A KM előállításához magnézium-karbonátot kell bányászni, azt össze kell zúzni, kiválogatni, majd azt kemencében 1500–2000 °C-on el kell égetni. Az eredemény 80 %–98 %-os MgO (magnézium-oxid) tartalmú KM. A KM-ban lévő főbb szennyeződések az SiO2, Fe2O3, Al2O3, CaO és B2O3 (szilícium-dioxid, vas-oxid, alumínium-oxid, kalcium-oxid és bór-trioxid). A KM-t főleg a tűzálló anyagokat gyártó iparágban használják formázott és formázatlan tűzálló anyagok előállításához. Nincs jelentős különbség az érintett termék alapvető kémiai és fizikai jellemzőiben, a felcserélhetőségében és felhasználásában. Ezért a vizsgálat céljából, ahogy az előző vizsgálat során is, a KM-t minden minőségében egyetlen terméknek kell tekinteni.

2. Hasonló termék

(10) Az érintett termék egy felhasználója azt állította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó KM a Közösségben előállított és értékesített KM-val összehasonlítva nem hasonló termék. Ez a felhasználó azt állította, hogy néhány jellemző tekintetében, így például a minőség, különbségek vannak. E tekintetben a vizsgálat azt mutatta, hogy a magnezitet hasonló módon vonják ki és dolgozzák fel KM-vá, s a tűzálló anyagok ugyanazon választékának az előállításához használják fel. Míg a kivonás módja, a lerakódás MgO tartalma és a gyártási folyamat különbözhet, ezeknek a különbségeknek a végtermék tekintetében nincs jelentős hatásuk, és nem igazolják azt az állítást, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó KM és a Közösségben előállított KM kémiai és fizikai jellemzői alapján különbözik. Ezt megerősíti az a tény, hogy a közösségi termelőknek és a kínai exportőröknek közös fogyasztóik vannak.

(11) Így a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe exportált KM-t, a panasztevő közösségi iparág által a Közösségben előállított és értékesített KM-t, valamint a Törökországban előállított és a hazai piacon értékesített KM-t az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése alapján hasonló termékeknek tekintik.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(12) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ilyen, dömpinggel összefüggő felülvizsgálat célja az, hogy megállapítsa, hogy a hatályos intézkedések lejárta a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

2. Analóg ország

(13) A rendes érték megállapításakor figyelembe vették azt, hogy a vizsgálat során a Kínai Népköztársaságból származó behozatal rendes értékét egy piacgazdaságú harmadik ország adataira kell alapozni. E tekintetben Törökországot jelölték meg a felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben megfelelő piacgazdaságú harmadik országként. Egy független importőr azt állította, hogy Törökország nem megfelelő analóg ország, mivel Törökországban sokkal nehezebb hozzájutni a nyersanyaghoz mint a Kínai Népköztársaságban: a törökországi magnezitbányák nem rendelkeznek ugyanazokkal a természetes előnyökkel mint a kínai népköztársaságbeliek, ezért e feltételek mellett a kifejtési és feldolgozási költségek magasabbak mint a kínai bányákban. Ugyanez az importőr azt is állította, hogy a török hazai piac túl kicsi ahhoz, hogy a kínai piac tekintetében reprezentatív legyen. Az importőr azonban nem javasolt egy másik megfelelő, piacgazdaságú harmadik országot.

(14) A Bizottság megvizsgálta, hogy Törökország, amelyet az előző vizsgálat során már használtak piacgazdaságú harmadik országként, még mindig ésszerű választás-e. Azt állapították meg, hogy Törökországban legalább három török vállalat gyártja és értékesíti jelentős mennyiségben a KM-t, s ezek versenyben vannak egymással és más országok exportőreivel. A kérdés, hogy Kínában könnyebb-e hozzájutni a nyersanyaghoz mint Törökországban, az eredeti vizsgálat során is felmerült, és nem mutattak be olyan új bizonyítékot, amely megváltoztatná a következtetést, hogy Törökország megfelelő piacgazdaságú harmadik ország. Amennyiben bizonyíthatóan léteznek ilyen különbségek, akkor ezeket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a szükséges kiigazítás megtételével figyelembe lehetne venni (lásd a (19) preambulumbekezdést). A fent említettek alapján együttműködésre kérték fel a három ismert török termelőt, amelyek közül az egyik beleegyezését adta.

3. Rendes érték

(15) A rendes érték megállapításához az egyetlen együttműködő török előállító tekintetében először azt határozták meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően az érintett termék belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e, azaz kiteszi-e a Kínai Népköztársaság által a Közösségbe exportált érintett termék értékesített mennyiségének 5 %-át vagy annál többet. Megállapították, hogy a kérdéses belföldi értékesítés reprezentatívnak minősül.

Ezután azt határozták meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az érintett terméket elégséges mennyiségben értékesítették-e rendes kereskedelmi forgalomban a hazai piacon. Mivel a nyereséges tranzakciók volumene alacsonyabb volt mint 80 %, de nem volt kevesebb 10 %-nál, a rendes értéket az érintett termék nyereséges értékesítésekor ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján állapították meg.

4. Exportárak

(16) A kínai exportőrökkel való együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az exportárat a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megállapítani. Az Eurostat adatait tekintették megfelelő alapnak az exportár megállapításához. Az Eurostat átlagárszintjét az együttműködő importőrtől kapott információk megerősítették.

5. Összehasonlítás

(17) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a súlyozott átlag rendes értéket összehasonlították a KM súlyozott átlagexportárával az előállító ország kikötőjének FOB-árszintjén.

(18) A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették az ár-össszehasonlíthatóságot befolyásoló tényezőket. Ezekre való tekintettel kiigazították a belföldi és tengeri fuvarköltségeket, biztosítási, kezelési, rakodási és kiegészítő költségeket, valamint a hitelköltségeket.

(19) Az előző vizsgálat során elfogadták, hogy a Kínai Népköztársaságban könnyebb hozzáférni a nyersanyagokhoz mint Törökországban. Mivel arra vonatkozóan nem adtak információt, hogy e tekintetben történt-e változás, engedélyezték, hogy a két ország esetében figyelembe vegyék a kitermelés költségeinek arányát. Úgy határoztak, hogy a rendes értékre ugyanazt a kiigazítást alkalmazzák, mint az előző vizsgálat során, vagyis az együttműködő török termelő tekintetében megállapított kitermelési költség 20 %-ának megfelelő összeget levonták a rendes értékből.

(20) Továbbá – ahogy az előző vizsgálat során is – úgy ítélték meg, hogy a kínai népköztársaságbeli nyersanyag tisztasági foka magasabb mint a török nyersanyagé, ezért e különbséget figyelembe véve szintén kiigazították az árakat.

6. Dömpingkülönbözet

(21) A rendes érték és az exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget, ahol a dömpingkülönbözet azzal az összeggel egyenlő, amennyivel a fentiek alapján megállapított rendes érték meghaladja a Közösségbe irányuló exportárat. A megállapított dömpingkülönbözet igen jelentős, a közösségi határparitáson számított CIF-ibehozatali ár százalékában kifejezve 50 % körüli volt.

(22) Mivel a VI időszak alatt jelentős dömping történt, igen valószínűnek tartották, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping legalább hasonló szinten folytatódni fog.

D. A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(23) A nagy mennyiségű, nagy mértékben dömpingelt behozatalra való tekintettel úgy ítélték meg, hogy nem szükséges felülvizsgálni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping megismétlődne-e.

E. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(24) A VI során négy KM-et gyártó termelő volt a Közösségben. A vizsgálat megállapította, hogy a két kérelmező közösségi termelő a Közösségben előállított KM 62 %-át gyártja, így az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően ők alkotják a közösségi iparágat.

(25) Meg kell jegyezni, hogy az előző vizsgálatban a közösségi iparágat képviselő négy kérelmező előállító közül ketten 1991-ben, azaz az előző vizsgálat során, megszüntették a tevékenységüket. Ez a két termelő a Magnomin SA, Thesszaloniki, Görögország és a Financial Mining, Industrial & Shipping Corporation (Fimisco), Athén, Görögország volt. A Fimiscot 1992-ben számolták fel, eszközeit 1996-ban adták el a tűzálló anyagot előállító Viomagn-nak (Görögország). Bár a Viomagn nem volt a mostani vizsgálat kérelmezői között, támogatja azt. A Magnomin véglegesen megszüntette üzleti tevékenységét, miután 1997-ben lejárt a bányászati engedélye.

(26) A vizsgálatban nem együttműködő (de azt nem is ellenző) termelő, a Veitsch-Radex (Ausztria) esetében a vizsgálat kimutatta, hogy a vállalat egy teljesen integrált, a feldolgozási folyamatban részt vevő termelő, amely a KM-termelését kizárólag belső fogyasztásra használja fel.

F. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

1. Fogyasztás a közösségi piacon

(27) A KM tényleges közösségi fogyasztását az alábbiak alapján határozták meg:

- a közösségi termelők értékesítési volumene a Közösségben,

- a Kínai Népköztársaságból származó KM közösségi behozatala,

- az összes többi harmadik országból származó KM közösségi behozatala.

(28) Ennek alapján a fogyasztás a KVI alatt 2 %-kal, az 1994. évi körülbelül 497000 tonnáról a VI alatti körülbelül 486000 tonnára csökkent. A kereslet az 1995. évi csúcs (1994. évvel összehasonlítva + 20 %) után folyamatosan csökkent, míg 1997-ben elérte a legalacsonyabb szintet. A VI alatt a piac jelentősen fellendült, a fogyasztás 1997-hez képest 13 %-kal nőtt.

2. Az érintett országból származó behozatal

a) A behozatal volumene és az érintett behozatal piaci részesedése a KVI alatt

(29) A Kínai Népköztársaságból származó KM behozatalának mennyisége a KVI alatt nem követte a fogyasztás tendenciáját. 1994 és a VI között a Kínából származó behozatal 10 %-kal, körülbelül 238000 tonnáról körülbelül 261000 tonnára nőtt, míg a közösségi fogyasztás 2 %-kal csökkent. Továbbá 1997 és a VI között az érintett behozatal 30 %-kal, míg a fogyasztás csak 13 %-kal nőtt. Meg kell jegyezni, hogy a VI alatt behozott mennyiség (260967 tonna) lényegesen több, mint az előző vizsgálat VI-a alatt megállapított behozatal volumene (176000 tonna).

(30) A Kínai Népköztársaságból származó behozatal piaci részesedése az 1994. évi 48 %-ról a VI alatti 54 %-ra nőtt. Érdemes megjegyezni, hogy az előző vizsgálat VI-a alatt a kínai piaci részesedés megállapított szintje 85 volt (az 1994. évi szintet 100-nak véve).

b) Az érintett termék behozatalára vonatkozó ár alakulása és árképzés

i. Az érintett behozatal árának alakulása

(31) A kínai exportőrök együttműködésének hiányában a KVI alatt a Kínai Népköztársaságból származó behozatal árának alakulását az Eurostat adatai szerinti CIF-átlag behozatali árak alapján állapították meg. Ezek az árak körülbelül 10 %-kal nőttek a KVI alatt. 1994 és 1995 között, azaz közvetlenül a végleges dömpingellenes intézkedés bevezetése után a Kínai Népköztársaságból származó KM ára körülbelül 16 %-kal nőtt a Közösségben. 1996-tól azonban évről évre enyhén csökkentek az árak. A KVI alatti árak végig a minimálár felett maradtak. Meg kell jegyezni, hogy az előző vizsgálat vizsgálati időszaka alatti CIF-átlag behozatali árak tonnánként körülbelül 90 ECU volt.

(32) A Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó ár alakulásának összefüggésében két fontos, a vizsgálat során megállapított tényezőt kell figyelembe venni. Egyrészt látható, hogy az Eurostat adatai nem feltétlenül pontosak. A vizsgálat során ellenőrzött behozatali árak a tényleges tranzakciók alapján mindig alacsonyabbak voltak, mint az Eurostat adatai. Azonban az így ellenőrzött behozatalt a volumen és az érték tekintetében nem lehetett reprezentatívnak tekinteni, ezért az Eurostat adatait használták a kínai behozatallal kapcsolatos ártendencia megállapításakor.

(33) Másrészt a kínai exportőrök által a Közösségbe exportált termék összetétele az előző vizsgálathoz képest megváltozott a KVI alatt. Az együttműködő vagy a Bizottság szolgálatait információval ellátó érdekelt felek által szolgáltatott adatok alapján megállapították, hogy az intézkedések bevezetése után a kínai exportőrök által a Közösségben értékesített érintett termék mindig 90 %-nyi vagy több MgO-t tartalmazott. Összehasonlításképp, az előző vizsgálat vizsgálati időszaka alatt a Kínai Népköztársaságból származó, 90 %-nál alacsonyabb MgO tartalmú KM behozatal a teljes behozatal több mint 50 %-át tette ki, azaz a jelentősebb része gyengébb minőségű és ezért kevésbé drága KM volt, így ennek megfelelően a minimálárat ezen alacsonyabb ár alapján számolták ki. Így a KVI alatti árnövekedést az magyarázza, hogy a kínai exportőrök nagyobb százalékban értékesítettek jobb minőségű KM-t.

(34) Azt is meg kell jegyezni, hogy a KVI alatt a Kínai Népköztársaságból származó KM közösségi ára mindig alacsonyabb volt mint akár a közösségi termelők (lásd (35) preambulumbekezdést), akár a többi harmadik ország árai (lásd (59) preambulumbekezdést).

ii. Az exportőrök árképzése

(35) A kínai exportőrök és a közösségi iparág árképzése viszonyának vizsgálatakor – tekintettel arra, hogy a kínai exportőrök nem működtek együtt – a Bizottság szolgálatai két módszert alkalmaztak. Egyrészt az Eurostat alapján a CIF-exportárakat az Ex-Works (gyártelepi) szinthez igazítva és függetlenül az MgO-tartalomtól összehasonlították a kérelmező közösségi termelők súlyozott átlagáraival. Ez alapján a Kínai Népköztársaságból származó KM ára alacsonyabb volt mint a közösségi iparág árai.

(36) Másrészt – tekintettel a (33) preambulumbekezdésben említett termékösszetétel-változásra –, hogy a kínai exportőrök piaci magatartásáról valóságos képet nyerjenek, ésszerűbbnek tűnt, hogy a CIF-exportárakat a kérelmező közösségi termelők azon KM-áraival hasonlítsák össze, ahol a KM MgO-tartalma legalább 90 %. E megközelítés alapján a kínai exportőrök értékesítési árai jelentősen alacsonyabbak voltak mint a közösségi iparág értékesítési árai.

(37) A KM árának alakulását a következőek alapján is vizsgálni kell. Egy független importőrtől kapott információ alapján, aki a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe irányuló teljes behozatal 13 %-át, illetve 11 %-át képviselte 1995-ben és 1996-ban, körülbelül a behozott mennyiség fele esetében az eredeti vizsgálati időszakhoz képest az árnövekedés mesterségesnek tűnt, ahogy azt a következőek is mutatják. Ez az importőr kínai exportőröktől vásárolt KM-t a tonnánkénti 120 ECU minimálárnál alacsonyabb áron. Ezen behozatal nagy része esetében a vámkezelést a független importőr ügyfelei (azaz a termék tényleges felhasználói) végezték az importőrnek fizetett viszonteladói ár alapján. A viszonteladói ár tartalmazott valamekkora árrést is, amelyet a független importőr állapított meg, hogy fedezze a Közösségben felmerült költségeit és hogy nyereségre tegyen szert. E művelettel a kínai exportőrnek fizetett vételár és a minimálár közötti különbség kiegyenlítődött. A műveletnek az lett a következménye, hogy az importőr ügyfele által a vámhatóságoknak bejelentett végső ár magasabb volt mint a minimálár, azonban a módszer, amellyel a végső árhoz eljutottak, rámutatott, hogy a kínai KM a Közösségben a tonnánkénti 120 ECU-s ár alatt is értékesíthető. Ezzel kapcsolatban azt is figyelembe kell venni, hogy az eredeti minimálárat az importőrök és kereskedők vételárai szintjén állapították meg, nem pedig a végfelhasználói vételár szintjén. A fent leírt kereskedelmi gyakorlat ezért láthatóan befolyásolja az intézkedések tényleges hatékonyságát. Ez a kereskedelmi gyakorlat megmagyarázza azt is, hogy miért mutattak az Eurostat adatok nagyobb számadatokat mint a vizsgálat során ellenőrzött tényleges árak.

3. A közösségi iparág gazdasági helyzete

a) Termelés

(38) A közösségi iparág KM-termelése körülbelül 33 %-kal csökkent 1994 és a VI között. Meg kell jegyezni, hogy a termelés csökkenése különösen 1995 és 1996 között volt jelentős, s ez egybeesett a közösségi piaci KM-fogyasztás csökkenésével.

(39) A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi iparág a KVI alatt kénytelen volt megváltoztatni a termék összetételét, és termelését inkább a kevésbé tiszta KM előállítására kellett összpontosítania. Azonban továbbra is jelentős mennyiségben (20 % körül) állított elő legalább 90 % MgO-tartalmú KM-t.

b) Termelési kapacitás

(40) A KVI alatt a közösségi iparág termelési kapacitása állandó maradt.

c) Kapacitáskihasználás

(41) A kapacitáskihasználás 34 %-kal csökkent 1994 és a VI között.

d) Az értékesítés volumene

(42) A közösségi iparág összes eladási mennyisége körülbelül 36 %-kal csökkent 199. és a VI között. Fel kell hívni a figyelmet, hogy míg 1995-ben, az intézkedések bevezetése után, a közösségi iparág képes volt a megnövekedett keresletből előnyt szerezni (eladási mennyiségét körülbelül 3 %-kal növelve), a VI alatt a 13 %-os fogyasztás növekedés ellenére (lásd (28) preambulumbekezdést) nem tudta követni ezt a tendenciát, és az eladási mennyisége körülbelül 23 %-kal csökkent.

e) Piaci részesedés

(43) A közösségi iparág részesedése a közösségi piacon 37 %-kal csökkent a KVI alatt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy amíg az előző vizsgálat során a közösségi iparág piaci részesedése az 1988. évi 30 %-ról 15 %-ra esett vissza a vizsgált időszak alatt, ez a negatív tendencia a jelenleg felülvizsgált dömpingellenes intézkedések bevezetése után lelassult.

f) Az ár alakulása

(44) A vizsgálat kimutatta, hogy a kérelmező közösségi termelők által gyártott KM értékesítési Ex-Works (gyártelepei) átlagára 23 %-kal nőtt a teljes KVI alatt. E növekedés ellenére a közösségi iparág azonban nem tudta nyereséges szintre emelni árait – amint azt a következőekben a (46) preambulumbekezdés is leírja –, s csak veszteségesen tudott működni.

(45) Az ár alakulásának elemzésekor figyelembe kell venni az említett, KVI alatt bekövetkezett termékösszetétel-változást (lásd a (39) preambulumbekezdést). A közösségi iparág fokozatosan a kevésbé tiszta KM előállítására és értékesítésére öszpontosított, amelynek előállítása olcsóbb, s így alacsonyabb áron lehet értékesíteni; mindez a tisztább KM gyártásának hátrányára történt, amely nyereségesebb lehetne, de a közösségi iparág nem tudott versenyezni a kínai nyomott árakkal. Bár az árak összeségben emelkedtek, a közösségi iparág nem tudott kielégítő árszintet elérni.

g) Nyereségesség

(46) Bár a közösségi iparág nyereségessége a nettó értékesítések százalékában kifejezve abszolút értékben az 1994. évi –100-ról a VI alatti –28-ra javult, azonban majdnem a teljes KVI alatt negatív maradt.

h) Foglalkoztatottság

(47) A közösségi iparágban a foglalkoztatottság 31 %-kal csökkent a KVI alatt.

i) Befektetések

(48) A kérelmező közösségi termelők körülbelül 78 %-kal növelték a befektetés arányát a KVI alatt. Bár ezek a számok nem kizárólag csak az érintett termékhez kapcsolódnak, hiszen befektetéseket nem lehetett kizárólag a KM-hoz hozzárendelni, megállapították, hogy a befektetések főleg a KM gyártási folyamatának további racionalizálására szolgáltak.

j) Következtetés

(49) A dömpingellenes intézkedések 1993. évi bevezetése után, valamint az egész KVI alatt néhány vizsgált gazdasági mutató tekintetében javult a közösségi iparág helyzete. Különösen az értékesítési átlagárak javultak, és csökkentek a veszteségek. Továbbra is törekedtek a gyártási folyamat racionalizására, s új befektetések is történtek, amely azt mutatja, hogy az iparág még mindig életképes és folytatni akarja a gazdasági tevékenységet.

(50) Azonban a többi gazdasági mutató nem alakult ennyire kedvezően a KVI alatt. A közösségi iparág nem tudta úgy növelni az termelést, a kapacitáskihasználást, az értékesítés volumentét, a piaci részesedést és a foglalkoztatottságot, hogy az kielégítő szintet érjen el.

(51) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a közösségi iparág még mindig nehéz helyzetben van.

4. Az érintett behozatal hatása

(52) Az intézkedések bevezetése után a piac alakulásából kiderül, hogy az előző vizsgálat során megállapított minimálár nem tántorította el a kínai exportőröket a közösségi piaci értékesítéstől. A kínai exportőrök piaci részesedése nőtt a KVI alatt, és a közösségi piaci jelenlétük összeségében jelentősebb lett, mint az előző vizsgálat vizsgálati időszaka alatt. Azt is meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág majdnem ugyanakkora mértékben vesztett a piaci részesedéséből, mint amekkora részesedést a Kínai Népköztársaság nyert.

(53) A bevezetett intézkedések következtében a kínai exportárak növekedtek a jelenlegi KVI alatt, a közösségi iparág árai pedig látszólag kedvezőbben alakultak. Azonban, ahogy azt a fentiekben részletesen kifejtették, ezt az árnövekedést nem szabad túlértékelni. Egyrészt azt kell figyelembe venni az árak alakulása során, hogy a kínai exportőrök az alacsonyabb MgO-tartalomról a költségesebb, magasabb MgO-tartalomra tértek át (lásd (33) preambulumbekezdés). Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a termékösszetétel változása arra kényszerítette a közösségi iparágat, hogy fokozatosan csökkentse a tisztább KM gyártását és értékesítési volumenét. Ahogy azt már a (36) preambulumbekezdésben kifejtették, az érintett behozatali ár hatását különösen a tisztább KM tekintetében lehetett érezni, s ezzel a közösségi iparág nem tudott versenyezni (lásd (45) preambulumbekezdés).

(54) Továbbá érdemes megemlíteni az 1994-ben bevezetett kínai engedélyezési rendszer hatását, amely valószínűleg hozzájárult a kínai árak növekedéséhez világszerte (részletesebben lásd a (73), (74) és (75) preambulumbekezdést).

(55) A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a vizsgált időszak alatt az érintett termék teljes kínai behozatalának legalább 7 %-a után fizettek dömpingellenes vámot, ami azt jelenti, hogy a behozatali ár a minimálár alatt volt.

5. Az egyéb harmadik országból származó behozatal volumene és a behozatali árak

a) A behozatal volumene és a piaci részesedés

(56) Az egyéb harmadik országból származó KM behozatal volumene a KVI alatt az 1994. évi körülbelül 178500 tonnáról a VI alatti körülbelül 166500 tonnára csökkent. Ez körülbelül 7 %-os csökkenésnek felel meg.

(57) Az egyéb harmadik országból származó behozatal piaci részesedése két százalékponttal csökkent 1994 és a VI között. Ez a csökkenés még feltűnőbb 1995 és a VI között – bár ezt megelőzően 1994 és 1995 között volt növekedés –, még a közösségi fogyasztás tendenciáját is meghaladta (ha a behozatal követné a közösségi fogyasztást, a piaci részesedés stabil maradna).

(58) A fentiek azt mutatják, hogy a KVI alatt a kínai exportőrök konszolidálni tudták közösségi helyezetüket, nemcsak a közösségi iparág (lásd (42) preambulumbekezdés), hanem a többi harmadik ország hátrányára is.

b) A harmadik országokból származó behozatal értékesítési árai

(59) Az Eurostat szerint az egyéb harmadik országból származó behozatal értékesítési átlagárai 9 %-kal csökkentek a KVI alatt. Az egységár azonban átlagosan mindig magasabb volt, mint akár a Kínai Népköztársaságból származó behozatali ára, akár a közösségi iparág értékesítési árai.

(60) A fentiek alapják megállapították, hogy az érintett terméknek az egyéb harmadik országból származó behozatala nem volt jelentős hatással a közösségi iparág gazdasági helyzetére.

6. Következtetés

(61) A kínai exportőrök folyamatos nyomott árai miatt a közösségi iparág a hatályos intézkedések ellenére is nehéz gazdasági helyzetben van. A nyomott árak miatt a közösségi iparág nem tudta kiheverni a korábbi és jelenlegi dömping hatását. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az előző vizsgálatban a közösségi iparágat képviselő négy közösségi termelő közül kettő már az előző eljárás alatt megszüntette tevékenységét, amely a foglalkoztatottságban jelentős visszaesést okozott. A vizsgálat azonban megállapította – és ezt a beruházások is mutatják –, hogy a fennmaradó közösségi iparág még életképes, és nem kívánja feladni a termelésnek e szegmensét.

G. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. A Kínai Népköztársaság helyzetének elemzése

(62) Ahhoz, hogy felbecsüljék a hatályos intézkedések lejártának valószínű következményeit – figyelembe véve, hogy a közösségi iparág még mindig nehéz gazdasági helyzetben van –, a következő tényezőket vizsgálták:

a) Tartalékok, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás és készletek

(63) A kínai exportőrök együttműködésének hiányában az elemzés alapjául a panaszban megadott információk, valamint a szaklapokból és piackutatási tanulmányokból szerzett információk szolgáltak.

(64) A fent említett források alapján a Kínai Népköztársaság a legnagyobb magnezit tartalékkal, a világ tartalékainak 17,3 %-ával rendelkező ország.

(65) Ugyanezen források szerint a magnézia tekintetében a Kínai Népköztársaság termelési kapacitása az elmúlt években körülbelül évi 2500000 tonna volt, s ebből 1700000 tonna KM volt. Ez azt jelenti, hogy a Kínai Népköztársaság teszi ki a világ KM termelési kapacitásának 28 %-át.

(66) Mivel a kínai érdekelt felek nem működtek együtt, a kapacitáskihasználásra és a készletekre vonatkozóan nem lehetett megbízható információt szerezni.

(67) A rendelkezésre álló szakpublikációk és szaklapok alapján, valamint a rendkívüli nyersanyagtartalékokat és termelési kapacitást figyelembe véve arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai exportőrök a jövőben jelentősen növelni tudják a termelést és a Közösségbe irányuló kivitel volumenét.

b) A harmadik országokba irányuló kínai export

(68) A Bizottság szolgálatai az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma kereskedelmi statisztikái alapján elemezték a Kínai Népköztársaságból származó KM Amerikai Egyesült Államokba, a Kínai Népköztársaság egyik lefontosabb kiviteli piacára irányuló exportját is. Ez az export 1998-ban az Amerikai Egyesült Államokba irányuló világszintű KM-behozatal 77 %-át tette ki.

(69) A Kínai Népköztársaságból az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export összmennyisége az 1994. évi körülbelül 263000 tonnáról az 1998. évi 292000 tonnára nőtt, amely 11 %-os növekedést jelent; a csúcsot az 1995. év jelentette több mint 320000 tonnával. Ami az árakat illeti, a CIF értékesítési árak az 1994. évi tonnánkénti 88 ECU-ről a VI alatti tonnánkénti 117 ECU-re nőttek, amely 33 %-os növekedést jelent.

(70) A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai exportőröknek hasonló a magatartása az Amerikai Egyesült Államokban és a Közösségben. Mindkét piacon az egyéb harmadik országból származó behozatallal összehasonlítva a kínai árak a legalacsonyabbak között voltak a teljes KVI alatt.

(71) A fent említett, VI alatti tonnánkénti 117 ECU-s ár 23 %-kal alacsonyabb, mint az ugyanazon időszak alatt a Közösségben alkalmazott kínai árak, és 2,5 %-kal maradnak el a korábbi intézkedésekkel a Közösségre megállapított minimálártól.

(72) A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések hiányában a kínai árak legalább olyan szintre eshetnek le, mint az Amerikai Egyesült Államokba irányuló behozatali árai.

c) A kínai engedélyezési rendszer

(73) 1994. áprilisában a KGEM (Külkereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Minisztérium) és a FÁVKKK (Fém-, Ásvány- és Vegyszerimportőrök és -exportőrök Kínai Kereskedelmi Kamarája) egyes ásványok exportjára kiviteli engedélyezési rendszert vezetett be, amely egy kiviteli kontingens- és adórendszernek felel meg. Ezt az engedélyezési rendszert a magnézia összes fajtájára alkalmazzák, így a KM-ra is. 1997-ben 18 kínai vállalat kapott engedélyt legfeljebb 2 millió tonna magnézia kivitelére az éves engedély és a mindenkor felajánlott mennyiség keretében. Az engedélyek díja 1997-ben tonnánként 30 USD (26,5 ECU/tonna) volt, majd 1998-ban tonnánként 40 USD-ra (36,6 ECU/tonna) nőtt. Ez azt jelenti, hogy ha a tonnánkénti 120 ECU-s minimálárat alkalmazzák, az engedélyezési díj nélkül a KM Közösségbe irányuló exportjának tényleges ára tonnánként 83,4 ECU lenne. Az Eurometaux szerint Liaoning tartomány, ahol a legtöbb termelő van, 1995-ben helyi exportadót vezetett be, amelynek összege 1997-ben tonnánként 15,7 USD (14,4 ECU/tonna) volt. Következtetésképpen a Közösségben a tényleges értékesítési ár, ha levonjuk belőle a helyi adót is, tonnánként mindössze 69,4 ECU lenne.

Az Eurometaux szerint a magnezitre, és így a KM-ra alkalmazott kínai engedélyezési rendszert hamarosan eltörlik, s ennek következtében a Kínai Népköztársaságból származó KM exportjának mennyisége növekedni, az ára pedig lényegesen csökkenni fog, ha a dömpingellenes intézkedésket nem tartják fenn.

(74) Az engedélyezési rendszer elemzése kiemeli, hogy a kínai exportőrök, tekintettel az engedélyezési díjak jelentős összegére, igen alacsony áron tudják érékesíteni a KM-t a Közösségben.

(75) Továbbá, mivel a fent leírt rendszert az exportáló ország kormánya autonóm módon irányítja, úgy ítélik meg, hogy a rendszer fenntartása vagy eltörlése nem befolyásolhatja a közösségi intézmények azzal kapcsolatos döntését, hogy intézkedések hiányában megismétlődik-e a káros dömping.

2. Következtetés a kár megismétlődésére

(76) A fentiek alapján, különös tekintettel a következő tényezőkre:

- a hatályos intézkedések ellenére a közösségi iparág még mindig nehéz gazdasági helyzetben van;

- a kínai behozatal még mindig kivételesen erős pozícióval rendelkezik a közösségi piacon, s dömpingelt és alacsony áron importál;

- a potenciális ár, amelyet a dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai exportőrök alkalmazhatnak igen alacsony lehet, tekintettel egyrészt a kínai engedélyezési rendszer díjait nem tartalmazó árakra, másrészt az Egyesült Államok piacán tanúsított kínai magatartásra, ahol közösségi áraknál mindig alacsonyabb árak vannak;

- a nagy nyersanyagtartalék és a nyersanyag kiaknázásához rendelkezésre álló jelentős kínai kapacitás azt mutatják, hogy a kínai exportőrök növelni tudják a termelést és/vagy az export volumenét;

- bár minimálár van hatályban, néhány esetben mégis a minimálár alatt történtek tranzakciók, ami azt mutatja, hogy a kínai exportőrök minden nehézség nélkül képesek csökkenteni áraikat;

Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a kár valószínűleg megismétlődik, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

H. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Bevezetés

(77) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően felülvizsgálták, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes-e a Közösség egészének érdekével. A közösségi érdeket úgy határozták meg, hogy értékelték az összes érintett fél érdekeit; ilyen érdek például a közösségi iparágnak, az érintett termék importőreinek, kereskedőinek és felhasználóinak az érdeke.

(78) Annak érdekében, hogy felbecsüljék az intézkedések folytatásának, illetve felfüggesztésének várható hatását, a Bizottság információt kér az összes említett érdekelt féltől. A Bizottság az érintett termék tizenkét importőrének és hetvennyolc felhasználójának kérdőívet küldött ki. Egy importőr sem válaszolt a kérdőívre, bár ketten szolgáltattak valamennyi információt. Ami a felhasználókat illeti, ketten válaszoltak a kérdőívre, ezeket az adatokat ellenőrizték.

(79) Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálat szerint az intézkedések elfogadása nem ellentétes a közösségi érdekkel. Azt is meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi vizsgálat egy felülvizsgálat, azaz egy olyan helyzet elemzése, ahol a dömpingellenes intézkedések már hatályosak. Következésképpen a jelenlegi vizsgálat időzítése és jellege lehetővé teszi, hogy értékeljék az érintett feleket ért indokolatlan negatív hatásokat.

(80) Ezek alapján vizsgálták, hogy a káros dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére van-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra a következtetésre jutnának, hogy különleges esetekben nem áll a Közösség érdekében az intézkedések fenntartása.

2. A közösségi iparág érdekei

(81) Úgy ítélték meg, hogy az előző vizsgálatban megállapított dömpingellenes intézkedések fenntartása nélkül a káros dömping valószínűleg megismétlődik, a közösségi iparág már most is labilis helyezete pedig tovább romlik.

(82) Ahogy a fentiekben bemutatták, a KVI alatt a közösségi iparágat befolyásolta a Kínai Népköztársaságból származó alacsony árú KM-behozatal. Ezért úgy ítélik meg, hogy a felülvizsgált dömpingellenes intézkedéseknek az a célkitűzése, hogy a közösségi iparág és a kínai termelők között visszaállítsa a tisztességes versenyt a közösségi piacon, nem valósult meg teljesen.

(83) Bár a közösségi iparág számos erőfeszítést tett, hogy növelje termelékenységét az utóbbi években, azáltal, hogy csökkenteni próbálta a termelési költségeit és fokozni versenyképességét, a KVI alatt nem tudta a nyereséget ésszerű mértékben növelni, a foglalkoztatottsága pedig erősen csökkent. Továbbá két görögországi közösségi termelő, amely részt vett az előző vizsgálatban, megszüntette tevékenységét.

(84) A vizsgálat azonban azt is megállapította, hogy a közösségi iparág életképes, s ezt különösen a KVI alatti befektetések egyenletes aránya erősíti meg. Továbbá a termelési folyamat racionalizálása érdekében tett erőfeszítések azt mutatják, hogy a közösségi iparág nem akarja feladni a termelés e szegmensét.

(85) A fent említettek alapján a jelenlegi intézkedések meghosszabbítása szükségesnek tűnik azért, hogy a dömpingelt behozatal hátrányos hatásait elhárítsák, amelyek a közösségi iparág fennállását, és ezáltal számos munkahelyet veszélyeztetnek. Azt is mérlegelni kell, hogy ha a közösségi iparág megszűnik, akkor ez negatív hatással lesz a termelési folyamat további iparágaira is, mert ezek szállítói köre lényegesen csökkene.

3. Az importőrök érdeke

(86) Egyik független importőr sem válaszolt a Bizottság által küldött kérdőívre. Az együttműködés hiánya önmagában mutatja, hogy az intézkedések következtében ezen ágazat gazdasági helyzetét nem érte jelentős negatív hatás. Ezt megerősíti az a tény, hogy az importőrök folytatták az érintett termék forgalmazását, s még növelték is a behozott mennyiséget a KVI alatt.

(87) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az érintett termék importőreinek gazdasági helyzetét nem befolyásolta negatívan a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések bevezetése. Ezért az sem valószínű, hogy az intézkedések fenntartása a jövőben gazdasági helyzetük romlásához vezetne.

4. A felhasználók érdeke

(88) Az érintett termék felhasználói, azaz a termelési folyamat további iparágai, a tűzálló anyagok gyártói. A hetvennyolc felhasználó közül, amelyeknek a Bizottság kérdőívet küldött ki, csak ketten válaszoltak. Ugyanúgy mint az importőrök esetében, az együttműködés alacsony szintje önmagában azt mutatja, hogy az intézkedések következtében ezen ágazat gazdasági helyzetét nem érte jelentős negatív hatás. Bár a két együttműködő vállalat reprezentativitása a termelési folyamat további iparágai tekintetében korlátozott, mivel az egyik a KVI alatt a Kínai Népköztársaságból származó teljes KM-behozatalnak csupán körülbelül 2 %-át, a másik pedig 1997 elején kevesebb mint 1 %-át vásárolta meg, a hatályos intézkedések gazdasági helyzetükre gyakorolt hatását kiértékelték.

(89) A vizsgálat megállapította, hogy a hatályos intézkedések ellenére a felhasználók folytatták, sőt az egyik ekkor kezdte meg a Kínai Népköztársaságból származó KM behozatalát. Ezek az intézkedések tehát nem riasztották el a tűzálló anyagok gyártóit, hogy megváltoztassák ellátási forrásaikat. Míg a KM a tűzálló anyagok költségeinek jelentős részét képezi, a kínai behozatali ár növekedése látszólag nem volt olyan magas, hogy kellemetlenséget okozzon.

(90) Érdemes megjegyezni, hogy Finnországban a felhasználói KM-behozatali ár csaknem megkétszereződött azután, hogy Finnország csatlakozott az Európai Közösséghez. Azonban folytatta a Kínai Népköztársaságból származó KM vásárlását. Ebből két következtetést lehet levonni:

a) az intézkedések hatékonyak voltak a Kínai Népköztársaságból származó behozatal áremelkedése tekintetében;

b) ez az ár versenyképes maradt a Közösség többi részében alkalmazott árhoz képest.

(91) A fentiek alapján ki lehet zárni, hogy a dömpingellenes intézkedések bármilyen jelentős negatív hatást gyakoroltak volna az érintett termék felhasználóinak költséghelyzetére és nyereségességére.

(92) Ahogy arra a (29) és (30) preambulumbekezdésben rámutattak, a hatályos dömpingellenes intézkedéseknek nem az lett az eredménye, hogy a közösségi piac bezárult a behozatal előtt, hanem inkább a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat leküzdéséhez, valamint bizonyos mértékben a dömpingelt behozatal torzító hatásának orvoslásához vezetett. Ahogy azt fent is említették, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal 10 %-kal nőtt a KVI alatt.

mivel az intézkedések egy ideje már hatályban vannak, és ugyanezen a szinten maradnának érvényben, le lehet vonni azt a következtetést, hogy az intézkedések érvényben maradása nem eredményezné a felhasználók helyzetének romlását.

5. Következtetés a közösségi érdekre

(93) A hatályos dömpingellenes intézkedések folytatódása egyrészt valószínűleg a KM stabil áraszintjét eredményezi a közösségi piacon. Ha a közösségi iparágat védelem nélkül hagyják a dömpingelt behozatal hatásaival szemben, az nem csak a pozícióját gyengíti, de a megszűnéséhez is vezethet. Másrészt úgy tűnik, hogy az eddigiek során a már meglévő intézkedések nem gyakoroltak jelentős negatív hatást sem a felhasználók, sem az importőrök gazdasági helyzetére. A felhasználóknál a dömpingellenes intézkedések bevezetése által okozott bármilyen árnövekedés, ha egyáltalán volt ilyen, a jelenlegi vizsgálat során gyűjtött információ alapján nem tűnik aránytalannak ahhoz az előnyhöz képest, amelyet a közösségi iparág szerez a dömpingelt behozatal által okozott kereskedelmi torzulás kiküszöbölésével.

(94) Így azt a következtetést vonták le, hogy semmilyen kényszerítő ok sem szól az érvényes dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellen.

I. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(95) Az összes érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek az érvényes intézkedések fenntartása alapjául szolgáltak. A közlés után a feleknek egy határidőt adtak meg, amely alatt benyújthatják az állásfoglalásukat. Nem érkezett állásfoglalás.

(96) Az említettekből következik, hogy a 3386/93/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó KM behozatalára kivetett változó dömpingellenes vámot a tonnánkénti 120 ECU-s minimálárral kombinálva fenn kell tartani az alaprendelet 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Kínai Népköztársaságból származó, a 25199030 KN-kód alá tartozó kiégetett magnézia behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetnek ki.

(2) A vámtétel összege a tonnánkénti 120 euró és a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó ár különbsége, amennyiben az utóbbi alacsonyabb.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra és egyéb vám eljárásra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. február 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Gama

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 306., 1993.12.11, 16. o.

[3] HL C 177., 1998.6.10, 5. o.

[4] HL C 385., 1998.12.11., 7. o

--------------------------------------------------