31999D0394

A Tanács határozata

(1999. május 25.)

a csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről

(1999/394/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 121. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Tanács eljárási szabályzatára és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

(1) mivel a 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [1], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/EURATOM tanácsi rendelet [2] úgy rendelkezik, hogy a Hivatal feladata a közigazgatási vizsgálatok kezdeményezése és lefolytatása az EK- vagy az Euratom-Szerződés által vagy az az alapján létesített intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül;

(2) mivel a Bizottság megállapítása szerint az Európai Csaláselleni Hivatal feladatköre a pénzügyi érdekek védelmén túl magában foglalja a Hivatal valamennyi ahhoz szükséges tevékenységét, hogy a Közösség érdekeit védelemben részesítsék a közigazgatási vagy büntetőeljárás alapjául szolgáló szabályellenes magatartással szemben;

(3) mivel bővítik a csalás elleni küzdelem körét, és növelik annak hatékonyságát a közigazgatási vizsgálatok területén meglévő szakértelem kihasználásával;

(4) mivel ennek következtében közigazgatási autonómiájuk alapján valamennyi intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek a Hivatalt kell megbíznia a belső igazgatási vizsgálatok lefolytatásának feladatával, amelynek az a célja, hogy fény derüljön az olyan szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos súlyos esetekre, amelyek a Közösség tisztviselői és alkalmazottai kötelezettségmulasztásának minősülhetnek, a Európai Közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: "személyzeti szabályzat") 11. cikke és a 12. cikkének második és harmadik albekezdése, valamint 13., 14., 16. cikke és 17. cikkének első albekezdése értelmében, amelyek e Közösségek érdekeivel ellentétesek és fegyelmi, vagy adott esetben büntetőeljárást vonnak maguk után, vagy súlyos hivatali kötelességmulasztást eredményeznek, ahogy arra a személyzeti szabályzat 22. cikke utal, vagy a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó közösségi intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tagjainak, igazgatóinak vagy személyzetének hasonló kötelességszegéséhez, vagy a közösségi jog által a Tanács és szerveinek tagjaira előírt kötelezettségek mulasztásához vezetnek az ilyen minőségben ellátott szakmai feladatokkal összefüggésben;

(5) mivel az ilyen vizsgálatokat ugyanolyan feltételek mellett kell lefolytatni valamennyi közösségi intézményben, szervben, hivatalban és ügynökségben; mivel e feladatnak a Hivatal számára történő kijelölése nem érintheti maguknak az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek a feladatkörét, és semmilyen módon nem csökkentheti az érintettet megillető jogi védelmet;

(6) mivel a személyzeti szabályzat módosításáig gyakorlati intézkedéseket kell hozni annak megállapításával, hogy az intézmények és szervek tagjainak, a hivatalok és ügynökségek igazgatóinak, valamint az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztviselőinek és alkalmazottainak hogyan kell együttműködniük a belső vizsgálatok zavartalan lebonyolítása során;

(7) mivel az 1073/1999/EK rendelet és az 1074/1999/Euratom rendelet 4. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy az egyes intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek határozatot kell elfogadniuk, amely különösen az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tagjai, igazgatói, tisztviselői és alkalmazottai részére olyan kötelezettségre vonatkozó szabályokat tartalmaz, miszerint együttműködnek és információval látják el a Hivatal alkalmazottait, e határozat rendelkezik a Hivatal alkalmazottai által a belső vizsgálatok lefolytatása során követendő eljárásról és garantálja a belső vizsgálat által érintett személyek jogait;

(8) mivel az 1999. május 25-én az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között megkötött, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) általi belső vizsgálatokról szóló intézményközi megállapodás [3] arra kötelezi az aláíró intézményeket és a megállapodáshoz csatlakozó intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy belső határozatot fogadjanak el az egyezményhez csatolt modellnek megfelelően, és hogy ne térjenek el ettől a modelltől, azt az esetet kivéve, amikor a modelltől való ilyen jellegű eltérést saját egyéni igényeik teszik technikailag szükségessé;

(9) mivel a Tanács Főtitkárságának (a továbbiakban: "Főtitkárság") tisztviselői és alkalmazottai tekintetében nincsenek olyan különleges követelmények, amelyek a modell jellegű határozattól való eltérést technikailag szükségessé teszik;

(10) mivel a Tanács a Hivatalra ruházza a közigazgatási vizsgálat szervezetén belül történő lefolytatásának feladatát az olyan komoly esetek kivizsgálása céljából, amelyek a közösségi jog által a Tanács és szervei tagjainak számára előírt kötelezettségek elmulasztásának minősülhetnek; mivel azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy más intézmények tagjaival ellentétben a Tanács és szerveinek tagjai alapvetően nemzeti feladatokat látnak el, és hogy ezek ellátása során továbbra is a nemzeti jog alanyai maradnak, mivel ennélfogva e határozat alkalmazását e személyek azon szakmai tevékenységére kell korlátozni, amelyet az intézmény vagy annak szervei tagjakénti minőségükben végeznek;

(11) mivel a Hivatal nem rendelkezik bírósági jogkörrel és csak közigazgatási vizsgálatokat folytat; mivel e vizsgálatokat az Európai Közösséget létrehozó szerződések vonatkozó rendelkezéseivel, különösen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvvel, az azok végrehajtásról rendelkező szövegekkel és a személyzeti szabályzattal teljes összhangban kell lefolytatni;

(12) mivel e vizsgálatokat az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség rendeletei által megállapított feltételekkel összhangban kell lefolytatni; mivel azonban a Hivatalra e rendeletek semmilyen belépési jogot nem ruháznak a tagállamok által elfoglalt épületekre, különösen állandó képviseletük épületére vonatkozóan;

(13) mivel az intézményközi megállapodásban előírt belső határozat szigorúan arra korlátozódik, hogy meghatározza a Hivatallal való együttműködés és annak információval történő ellátásának kötelezettségét, a Biztonsági Irodának azon kötelezettségét, hogy segítse a Hivatal alkalmazottait, és a Hivatal részéről pedig azon személyek részére történő tájékoztatási kötelezettségét, akikkel szemben vizsgálata eredményeként gyanú merült fel,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Hivatallal való együttműködés kötelezettsége

A főtitkár, a szolgálatok, valamint a Főtitkárság minden tisztviselője vagy alkalmazottja köteles a Hivatal munkatársaival teljes körűen együttműködni és a vizsgálat számára szükséges bármilyen támogatást biztosítani. Ezért a Hivatal munkatársait minden hasznos információval és magyarázattal ellátják.

Az Európai Közösségeket létrehozó szerződések vonatkozó rendelkezéseinek, különösen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvnek, és a végrehajtásról rendelkező szövegeknek a sérelme nélkül, a Tanács és szerveinek tagjai teljes mértékben együttműködnek a Hivatallal.

2. cikk

Az információval való ellátás kötelezettsége

A Főtitkárság azon tisztviselője vagy alkalmazottja, akinek olyan bizonyíték jut tudomására, amelyből csalás, korrupció vagy a Közösségek érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység fennállását lehet vélelmezni, vagy olyan szakmai kötelességek teljesítésével kapcsolatos komoly esetek fennállását, amelyek a Közösség tisztviselőinek vagy alkalmazottainak fegyelmi, vagy adott esetben büntetőeljárást eredményező kötelezettségmulasztásnak vagy a közösségi jog által a Tanács vagy szervei tagjai számára előírt kötelezettségek elmulasztásának minősülhetnek az ilyen minőségben végzett feladatok összefüggésében, ha ez a mulasztás a Közösség érdekeivel ellentétes, haladéktalanul értesíti szolgálatvezetőjét vagy a főigazgatót, vagy ha célszerűnek látja, közvetlenül a főtitkárt vagy a Hivatalt.

A főtitkár, a főigazgatók és a Főtitkárság szolgálatvezetői késedelem nélkül továbbítják a Hivatal számára a tudomásukra jutott bármilyen bizonyítékot, amelyből az első albekezdésben említett szabálytalanság fennállása vélelmezhető.

A Főtitkárság tisztviselői és alkalmazottai semmilyen módon nem részesülhetnek méltánytalan vagy megkülönböztető jellegű bánásmódban azért, mert közölték az első és a második albekezdésben említett információt.

A Tanács tagjai és az állandó képviselők, akik tudomást szereznek az első albekezdésben említett tényekről, tájékoztatják a Tanács elnökét, vagy ha célszerűnek látják, közvetlenül a Hivatalt. A tagállamok küldöttei, akik tudomást szereznek az első albekezdésben említett tényekről, tájékoztatják tagállamuk állandó képviselőjét.

3. cikk

A Biztonsági Iroda támogatása

A Hivatal igazgatójának kérésére a Főtitkárság Biztonsági Irodája támogatja a Hivatalt a vizsgálatok gyakorlati lefolytatása során.

4. cikk

Az érdekelt felek tájékoztatása

Ha személyes belekeveredés lehetősége merül fel a Tanács vagy valamely szervének tagjára, vagy a Főtitkárság tisztviselőjére vagy alkalmazottjára vonatkozóan, az érdekelt felet rövid időn belül értesítik, feltéve hogy ez a vizsgálatot nem veszélyezteti. Semmilyen esetben sem lehet az illető személyre név szerint utaló következtetést levonni, ha a vizsgálatot anélkül folytatták le, hogy az érdekelt félnek lehetősége lett volna véleményét kifejteni minden őt érintő tényről.

Azon esetekben, amikor a vizsgálat céljai érdekében a teljes titoktartás fenntartása és a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások alkalmazása válik szükségessé, az érintett véleményének kikérésére irányuló kötelezettség teljesítése a Tanács elnökének vagy adott esetben a főtitkár hozzájárulásával elhalasztható.

5. cikk

Tájékoztatás a vizsgálat lezárásáról további lépések megtétele nélkül

Ha a belső vizsgálatot követően az érintett személyre vonatkozó gyanú egyetlen eleme sem megalapozott, az illetőt érintő belső vizsgálatot további lépések megtétele nélkül a Hivatal igazgatójának döntésével lezárják, ez utóbbi írásban értesíti az érintettet.

6. cikk

Mentelmi jog felfüggesztése

Véleményezésre a Hivatal igazgatójához továbbítják a nemzeti rendőrségi vagy bírói hatóságtól érkezett, a Főtitkárság tisztviselőjének vagy alkalmazottjának bírósági eljárásra vonatkozó mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérelmet csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység lehetséges eseteivel kapcsolatban. A Hivatalt tájékoztatják, ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem a Tanács vagy valamely szervének tagjára vonatkozik.

7. cikk

A hatálybalépés időpontja

Ez a határozat 1999. június 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 1999. május 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. Eichel

[1] HL L 136., 1999.5.31, 1. o.

[2] HL L 136., 1999.5.31, 8. o.

[3] HL L 136., 1999.5.31, 15. o.

--------------------------------------------------