This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 31993L0014
Council Directive 93/14/EEC of 5 April 1993 on the braking of two or three-wheel motor vehicles
A Tanács 93/14/EGK irányelve (1993. április 5.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezéséről
A Tanács 93/14/EGK irányelve (1993. április 5.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezéséről
HL L 121., 1993.5.15, p. 1–19
(ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(FI, SV, CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)
No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2015; hatályon kívül helyezte: 32013R0168
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 31993L0014R(01) | (ES) | |||
Modified by | 32006L0027 | módosítás | melléklet | 28/03/2006 | |
Modified by | 32006L0027 | teljesítés | melléklet | 28/03/2006 | |
Repealed by | 32013R0168 |
Hivatalos Lap L 121 , 15/05/1993 o. 0001 - 0019
finn különkiadás fejezet 13 kötet 24 o. 0057
svéd különkiadás fejezet 13 kötet 24 o. 0057
A Tanács 93/14/EGK irányelve (1993. április 5.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezéséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére, tekintettel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelvre [1], tekintettel a Bizottság javaslatára [2], együttműködve az Európai Parlamenttel [3], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalására [4], mivel intézkedéseket kell tenni, hogy a belső piac fokozatosan legkésőbb 1992. december 31-ig megvalósuljon; mivel a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított; mivel a fékberendezések tekintetében a motorkerékpároknak és segédmotoros kerékpároknak minden tagállamban meg kell felelniük a tagállamról tagállamra változó kötelező rendelkezéseknek; mivel, különbségeik következtében ezek a rendelkezések akadályozzák a Közösségben az áruk szabad mozgását; mivel ezek a belső piac megteremtését és működését hátráltató akadályok leküzdhetők azzal, ha minden tagállam ugyanazokat a követelményeket fogadja el nemzeti szabályozása helyettesítésére; mivel annak érdekében, hogy a 92/61/EGK irányelvben megállapított típus-jóváhagyási és alkatrésztípus-jóváhagyási eljárások az ilyen járművek minden típusára alkalmazhatók legyenek, szükséges a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezéseire vonatkozó harmonizált követelményeket kidolgozni; mivel a nem közösségi államok piacaira történő bejutás előmozdítása érdekében szükség van arra, hogy ezen irányelv és az ENSZ 78. EGB rendelet követelményei megfeleljenek egymásnak, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Ezen irányelv a 92/61/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott összes járműtípus fékberendezéseire vonatkozik. 2. cikk A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok valamely típusa esetében az alkatrésztípus-jóváhagyások megadása eljárásának és az ilyen járművek szabad mozgása feltételeinek a 92/61/EGK irányelv II. és III. fejezetében megállapítottnak megfelelőnek kell lennie. 3. cikk A 92/61/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően az ezen irányelvben megállapított követelmények és az Egyesült Nemzetek Szervezete 78. sz. EGB rendeletben (E/ERE/324 és az 1988. október 20-i E/EGB/TRANS/505/REV. 1 ADD 77) megállapított követelmények közötti megfelelést el kell ismerni. A tagállamok alkatrésztípus-jóváhagyást megadó hatóságai elfogadják a fent említett 78. sz. rendelet követelményei szerint kiadott jóváhagyásokat és alkatrésztípus-jóváhagyási jeleket az ezen irányelv szerint megadott, azoknak megfelelő alkatrésztípus-jóváhagyások és alkatrésztípus-jóváhagyási jelek alternatívájaként. 4. cikk Ezen irányelvet a 70/156/EGK irányelv [5] 13. cikkének megfelelően lehet módosítani annak érdekében, hogy: - figyelembe vegyék a 3. cikkben említett EGB rendelet bármely módosítását, - a mellékletet a műszaki fejlődéshez hozzáigazítsák. 5. cikk (1) A tagállamok legkésőbb 1994. október 5-ig meghozzák és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. Az első albekezdésben említett naptól kezdődően a tagállamok a fékezéssel kapcsolatos okokból kifolyólag nem tilthatják meg az ezen irányelvnek megfelelő járművek forgalomba helyezését. Az első albekezdésben említett rendelkezéseket 1995. április 5-i hatállyal alkalmazzák. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 6. cikk Ezen irányelv címzettjei a tagállamok. Kelt Luxembourgban, 1993. április 5-én. a Bizottság nevében az elnök J. Trojborg [1] HL L 225., 1992.8.10., 72. o. [2] HL C 93., 1992.4.12., 24. o. [3] HL C 305., 1992.11.23., 114. o. és HL C 72., 1993.3.15. [4] HL C 313., 1992.11.30., 7. o. [5] HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 92/53/EGK irányelvvel (HL L 225., 1992.8.10., 1. o.) módosított irányelv. -------------------------------------------------- MELLÉKLET 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ezen irányelv alkalmazásában: 1.1. A jármű típusa a jármű fékezése szempontjából: azon járművek, melyek a következő lényeges jellemzőkben nem különböznek: 1.1.1. Az ezen irányelv 1. cikkében meghatározott jármű-kategória 1.1.2. az 1.13. szerinti legnagyobb tömeg; 1.1.3. a tömeg tengelyenkénti eloszlása; 1.1.4. a legnagyobb tervezési sebesség; 1.1.5. a fékrendszer típusa; 1.1.6. a tengelyek száma és elrendezése; 1.1.7. a motor típusa; 1.1.8. a sebességfokozatok száma és azok összáttétele; 1.1.8a. erőátviteli végáttétel; 1.1.9. a gumiabroncsok méretei. 1.2. A fékberendezés: a motor kivételével azon alkatrészek összessége, amelynek feladata, hogy progresszíven csökkentse a mozgó jármű sebességét, vagy megállítsa azt, vagy statikus állapotban tartsa, amennyiben már áll; e funkciókat a 2.1.2. pont határozza meg. Ez a berendezés működtetőberendezésből, az erőátviteli rendszerből és a tulajdonképpeni fékből áll. 1.3. A működtetőberendezés: a vezető által közvetlenül működésbe hozott alkatrész, amellyel a fékezéshez vagy annak működtetéséhez szükséges energia átadását szabályozza. Ez az energia lehet a vezető izomenergiája, vagy a vezető által szabályozott más forrásból származó energia, vagy e két energiatartalék kombinációja. 1.4. Erőátviteli rendszer: a működtetőberendezés és a fékek közt elhelyezkedő és azokat funkcionálisan összekötő elemek összessége. Ha a fékerőt egy, a vezetőtől független, de általa működtetett energiaforrás szolgáltatja vagy egészíti ki, a berendezésben található energiaforrás szintén az erőátviteli rendszer része. 1.5. Fék: a fékberendezés azon alkatrészei, amelyben a jármű mozgását ellensúlyozó erők létrejönnek. 1.6. Különböző fajtájú fékberendezések: az alábbi lényeges jellemzőikben különböző berendezések: 1.6.1. különböző jellemzőkkel rendelkező alkatrészek; 1.6.2. különböző jellemzőkkel rendelkező anyagokból készült alkatrészek, vagy eltérő alakú vagy méretű alkatrészeikben; 1.6.3. az alkatrészek különböző szerelvénye. 1.7. A fékberendezés alkatrésze/alkatrészei: egy vagy több olyan különálló elem, amelyek – összeszerelve – a fékberendezést alkotják. 1.8. A kombinált fékberendezés: 1.8.1. a kétkerekű robogók és kétkerekű motorkerékpárok esetében olyan rendszer, amelyben egyetlen működtető segítségével legalább két, külön keréken elhelyezkedő fék jön egyszerre működésbe; 1.8.2. a háromkerekű robogók és segédmotoros kerékpárok esetében a minden kerékre egyszerre ható fékberendezés; 1.8.3. az oldalkocsis motorkerékpárok esetében a legalább az elülső és a hátsó kerékre ható fékberendezés. Következésképpen a hátsó kereket és az oldalkocsi kerekét egyszerre fékező rendszer hátsó féknek minősül. 1.9. Folyamatos és fokozatos fékezés: az olyan fékezés, amelynek során a berendezés rendes működési tartományában és akár a fékek alkalmazása, akár azok kieresztése közben: 1.9.1. a vezető a működtetőre gyakorolt hatással bármely pillanatban növelheti vagy csökkentheti a fékerőt; 1.9.2. a fékezőerő a működtetőre gyakorolt hatással arányosan változik (monoton függvény); és 1.9.3. a fékezőerőt megfelelő precizitással könnyen lehet szabályozni. 1.10. Legnagyobb tervezési sebesség: az a sebesség, amelyet a jármű vízszintes útfelületen illetéktelen külső hatás nélkül nem tud túllépni, figyelembe véve a jármű szerkezetére és felépítésére vonatkozó bármilyen külön korlátozást is. 1.11. Terhelt jármű: eltérő rendelkezés hiányában a legnagyobb tömegig terhelt jármű. 1.12. Terheletlen jármű: a jármű önmagában, ahogy a vizsgálatra benyújtották, a vezetővel és a szükséges vizsgálati felszereléssel vagy műszerekkel együtt. 1.13. Legnagyobb tömeg: a gyártó által megadott, műszakilag megengedhető legnagyobb tömeg (ez nagyobb lehet, mint a nemzeti hatóság által megállapított megengedett legnagyobb tömeg). 1.14. Nedves fék: az 1. függelék 1.3. pontja szerint kezelt fék vagy fékek. 2. KIALAKÍTÁSI ÉS SZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK 2.1. Általános előírások 2.1.1. A fékberendezés 2.1.1.1. A fékberendezésnek olyan tervezésűnek, szerkezetűnek és kialakításúnak kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy rendes használata mellett a jármű az általa elszenvedett rázkódás ellenére megfelelhessen ezen irányelv rendelkezéseinek. 2.1.1.2. A fékberendezésnek olyan szerkezetűnek és kialakításúnak kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy különösen az általa elszenvedett korrózióval és az elöregedéssel szemben ellenálló legyen. 2.1.2. A fékberendezés funkciói Az 1.2. pontban meghatározott fékberendezésnek meg kell felelnie a következő feltételeknek: 2.1.2.1. Üzemi fékezés Az üzemi fékezésnek lehetővé kell tennie a jármű mozgásának szabályozását és a jármű gyors, biztonságos és hatásos megállítását, bármekkora is legyen annak sebessége vagy terhelése, és bármilyen fokú lejtőn is haladjon fölfelé vagy lefelé. A fékezésnek fokozatosan változtathatónak kell lennie. A vezetőnek a vezetőülésből, kezének a kormányberendezésről történő elmozdítása nélkül kell képesnek lennie e fékezés végrehajtására. 2.1.2.2. Biztonsági fékezés (ahol alkalmazható) A biztonsági fékezésnek lehetővé kell tennie az üzemi fék meghibásodása esetén a jármű ésszerű távolságon belüli megállítását. A fékerőnek fokozatosan változtathatónak kell lennie. A vezetőnek a vezetőülésben ülve, legalább egyik kezét a kormányberendezésen hagyva kell képesnek lennie e fékezés végrehajtására. E rendelkezések céljára feltételezett, hogy az üzemi fékben nem következik be egyszerre egynél több meghibásodás. 2.1.2.3. Rögzítőfék (ahol van) A rögzítőféknek lehetővé kell tennie a jármű statikus állapotban, lejtőn vagy emelkedőn történő megtartását a vezető távollétében is oly módon, hogy fékezésben részt vevő alkatrészeket teljesen mechanikus szerkezet tartsa a reteszelt helyzetben. A vezetőnek el kell tudni érnie ezt a fékezést a vezetőülésből. 2.2. A fékberendezések tulajdonságai 2.2.1. Minden kétkerekű robogót és kétkerekű motorkerékpárt két egymástól független működtetőberendezéssel és független erőátviteli rendszerű üzemi fékberendezéssel kell felszerelni, amelyek közül az egyik legalább az első, a másik legalább a hátsó kerékre hat. 2.2.1.1. A két fékberendezés fékezhet egyszerre, de csak akkor, ha az egyik fékberendezés meghibásodása nem érinti a másik teljesítményét. Bizonyos alkatrészek, mint pl. maga a fék, a fékhengerek és a hozzájuk tartozó dugattyúk (kivéve a tömítéseket), a szelepemelő rudazat és fékbütyök szerkezetek nem számítanak meghibásodásra hajlamos alkatrésznek, amennyiben erősre méretezettek, karbantartáskor könnyen hozzáférhetőek, és megfelelő biztonsági tulajdonságokat mutatnak. 2.2.1.2. A rögzítőfék nem kötelező. 2.2.2. Minden oldalkocsis motorkerékpárt fel kell szerelni azokkal a fékberendezésekkel, amelyekkel az oldalkocsi hiánya esetén szerelnék fel; ha a jármű oldalkocsival történő vizsgálata során ezek a fékek elegendőek a megkövetelt teljesítmény eléréséhez, az oldalkocsi kerekére nem kell féket szerelni, a rögzítőfék nem kötelező. 2.2.3. Minden háromkerekű robogót fel kell szerelni a következőkkel: 2.2.3.1. vagy két egymástól független üzemi fékberendezés, amelyek együtt hozzák működésbe a fékeket az összes keréken; 2.2.3.2. vagy egy minden kereket fékező üzemi fékberendezés, és egy biztonsági fékberendezés, amely lehet egyben a rögzítőfék is. 2.2.3.3. Emellett minden háromkerekű robogót fel kell szerelni egy, legalább az egyik tengely kerekét vagy kerekeit fékező rögzítő fékberendezéssel. A rögzítő fékberendezésnek, amely lehet a 2.2.3.1. pontban meghatározott két berendezés egyike, függetlennek kell lennie attól a berendezéstől, amelyik a másik tengelyre vagy tengelyekre hat. 2.2.4. Minden motoros triciklit fel kell szerelni a következőkkel: 2.2.4.1. egy lábbal szabályozható, az összes kerékre ható üzemi fékberendezés és egy biztonsági fékberendezés, amely lehet a rögzítőfék; és 2.2.4.2. legalább az egyik tengely kerekeit fékező rögzítő fékberendezés. A rögzítő fékberendezés működtetőberendezésének függetlennek kell lennie az üzemi fékberendezés működtetőberendezésétől. 2.2.5. A fékberendezések hassanak olyan fékezőfelületekre, amelyek vagy merev kötéssel, vagy olyan alkatrészekkel vannak a kerekekhez erősítve, amelyek meghibásodása valószínűtlen. 2.2.6. A fékberendezéseknek a járműre felerősített minden alkatrészét úgy kell lebiztosítani, hogy a fékberendezések szokásos működési feltételek esetén ne mondják fel a szolgálatot. 2.2.7. A fékberendezések megfelelően kent és beállított állapotban könnyedén működnek. 2.2.7.1. A fékek elhasználódásának vagy kézi, vagy automatikus beállítással könnyen kiegyenlíthetőnek kell lennie. A fékeknek egészen addig a hatékony fékezést lehetővé tevő helyzetben beállíthatónak kell lenniük, amíg a fékbetétek annyira el nem használódnak, hogy ki kell azokat cserélni. 2.2.7.2. A működtetőberendezéseknek és az erőátviteli rendszer, valamint a fékek alkatrészeinek annyi úttartalékkal kell rendelkezniük, hogy amikor a fékek felmelegszenek, és a fékbetétek elérték az elhasználódás legnagyobb megengedett mértékét, a hatásos fékezés biztosított legyen anélkül, hogy azonnali beállításra lenne szükség. 2.2.7.3. A fékberendezés alkatrészei használat közben, ha helyesen vannak beállítva, csak tekintetbe vett alkatrészekkel érintkezhetnek. 2.2.8. A hidraulikus erőátviteli rendszerű fékberendezések esetében, a tartalék folyadékot tartalmazó tartályokat úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy a tartalékfolyadék szintje könnyen ellenőrizhető legyen. Ez az előírás nem vonatkozik a 25 km/h vagy ennél kisebb végsebességű robogókra. --------------------------------------------------