31992D0097

A Tanács határozata

(1991. december 16.)

az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések általános előírásainak, általános feltételeinek, valamint a békéltetési és a választottbírósági eljárás szabályainak – és azoknak a tengerentúli országok és területek, valamint az Európai Gazdasági Közösség közötti társulásban való alkalmazására vonatkozó – elfogadásáról

(92/97/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 136. cikkére,

tekintettel a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Gazdasági Közösséggel való társulásáról szóló, 1991. július 25-i 91/482/EGK tanácsi határozatra [1] és különösen annak 211., 212. és 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel az Európai Fejlesztési Alapnak (EFA) a Bizottság által kezelt forrásaiból (továbbiakban: Alap forrásai) finanszírozott építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződéseket szabályozó általános előírásokat és általános feltételeket el kell fogadni;

mivel eljárási szabályokat kell elfogadni az Alap forrásaiból finanszírozott szerződésekből adódó békéltetési és választottbírósági eljárásokra;

mivel a Tanács e határozat elfogadásával különös figyelmet fordított az EFA "pénzeszközeinek" az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban történő felhasználása céljából elfogadott hasonló dokumentumokra,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Alap forrásaiból a tengerentúli országokban és területeken (TOT) finanszírozott építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések általános előírásai, amelyeket az I. melléklet tartalmaz, az EFA-ból finanszírozott szerződések előkészítésére és odaítélésére alkalmazandók.

Az Alap forrásaiból finanszírozott szerződések teljesítésére – kivéve, ha a 91/482/EGK határozat 212. cikkének b) pontja másként rendelkezik – az alábbiak irányadók:

- a II. mellékletben található, az EFA-ból a TOT-on finanszírozott építési beruházásra irányuló szerződések általános feltételei,

- a III. mellékletben található, az EFA-ból a TOT-on finanszírozott árubeszerzésre irányuló szerződések általános feltételei,

- a IV. mellékletben található, az EFA-ból a TOT-on finanszírozott szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések általános feltételei.

Az Alap forrásaiból finanszírozott szerződésekkel kapcsolatos vitákat, amelyeket az általános feltételek és az adott szerződésre vonatkozó különleges feltételek szerint békéltetéssel vagy választottbíráskodással kell elrendezni, az V. mellékletben található, az EFA-ból a TOT-on finanszírozott szerződések békéltetési vagy választottbírósági eljárási szabályainak megfelelően kell elrendezni.

2. cikk

E határozat az EFA-ból a TOT-on finanszírozott minden olyan szerződésre alkalmazandó, amelyet 1991. június 1-je után kötöttek meg.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 1991. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. Van Den Broek

[1] HL L 263., 1991.9.19., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPBÓL A TENGERENTÚLI ORSZÁGOKBAN ÉS TERÜLETEKEN FINANSZÍROZOTT ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSRA, ÁRU BESZERZÉSRE ÉS SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSÉRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

1. cikk – Feltételek

2. cikk – Nemzeti jog

3. cikk – Fogalommeghatározások

4. cikk – Jogosultság

5. cikk – Részvételi esélyegyenlőség

6. cikk – Eltérés

7. cikk – Verseny

8. cikk – Tervezési verseny

9. cikk – Elsőbbség

10. cikk – Szerződéstípusok

11. cikk – Műszaki előírások és szabványok

12. cikk – Értesítések és írásbeli közlések

13. cikk – Az ajánlati felhívási hirdetménye

14. cikk – Ajánlattevők minősítése

15. cikk – Szabadkézi vétel

16. cikk – A pályázati kiírás tartalma

17. cikk – A pályázati információk pontosítása

18. cikk – A pályázati kiírás módosításai

19. cikk – Nyelv

20. cikk – Az ajánlat tartalma

21. cikk – Tételek

22. cikk – Együttműködés harmadik felekkel

23. cikk – Az ajánlattevők függetlensége

24. cikk – Az ajánlatok árképzése

25. cikk – Az ajánlati kötöttség időtartama

26. cikk – Pályázati biztosíték

27. cikk – Eltérő megoldások

28. cikk – Az ajánlattételt megelőző látogatás

29. cikk – A pályázatok aláírása

30. cikk – Határidő

31. cikk – A borítékok lezárása és megjelölése

32. cikk – Visszavonás és módosítás

33. cikk – Az ajánlatok felbontása

34. cikk – Az ajánlatok értékelése

35. cikk – A pályázati eljárás megszüntetése

36. cikk – Kiválasztás

37. cikk – Értesítés az odaítélésről

38. cikk – A szerződés dokumentumainak előkészítése

39. cikk – A szerződés aláírása

40. cikk – Teljesítési biztosíték

41. cikk – Általános és záró rendelkezések

BEVEZETÉS

1. cikk

Feltételek

1.1. Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) forrásaiból finanszírozott építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések odaítélésére ezen általános előírások az irányadók.

1.2. Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) forrásaiból finanszírozott építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések teljesítésére az alábbiak irányadók:

a) az EFA-ból finanszírozott minden egyes szerződéstípusra vonatkozó általános feltételek; vagy

b) társfinanszírozott projektek és programok esetében, vagy amennyiben harmadik felek részére eltérést engedélyeztek, valamint gyorsított eljárásokban vagy más megfelelő esetekben az érintett ország vagy terület és az Európai Gazdasági Közösség (EGK) által megállapított más általános feltételek; azaz:

i. az érintett ország vagy terület nemzeti jogalkotása által előírt általános feltételek vagy annak a nemzetközi egyezményekre vonatkozó bevett gyakorlata; vagy

ii. bármely más szerződésekre vonatkozó általános nemzetközi feltételek; és

c) a különleges feltételek.

1.3. Ezen általános előírások magukban foglalják a szerződésekben való részvétel alapelveit és feltételeit, iránymutatásokat az ajánlattevők részére, valamint a szerződések odaítélésének alapelveit és feltételeit.

1.4. Az egy bizonyos szerződéstípusra irányadó általános feltételek a szerződések teljesítésével kapcsolatos közigazgatási, pénzügyi, jogi és műszaki jellegű, szerződésbe foglalt feltételeket tartalmazzák.

1.5. A minden egyes szerződésre érvényes különleges feltételek az alábbiak:

a) az általános feltételek módosításai;

b) különleges szerződési feltételek;

c) műszaki előírások; és

d) a szerződésre vonatkozó bármely más kérdés.

2. cikk

Nemzeti jog

Az ajánlatkérő nemzeti jogszabályai alkalmazandók minden olyan kérdésben, amelyre az alábbi általános előírások nem vonatkoznak.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ALAPELVEK

3. cikk

Fogalommeghatározások

3.1. Ezen általános előírások fogalommeghatározásai a következők:

EGK: Európai Gazdasági Közösség,

EFA: Európai Fejlesztési Alap,

a Tanács határozata: a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Gazdasági Közösséggel való társulásáról szóló, 1991. július 25-i 91/482/EGK tanácsi határozat,

TOT: a Tanács határozata értelmében az EGK-val társult országok és területek,

AKCS-államok: az egyezményt aláíró afrikai, karibi és csendes-óceáni államok,

Bizottság: az Európai Közösségek Bizottsága,

küldött: a Bizottság képviselője a TOT-on,

tagállamok: az Európai Gazdasági Közösség tagállamai,

egyezmény: az AKCS-államok és az EGK közötti, hatályos egyezmény,

ajánlatkérő: az állam, a közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amely a szerződést megköti vagy amely nevében a szerződést megkötik,

ajánlatkérő állama: az a TOT, amely felségterületén az építési beruházásra, árubeszerzésre és a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés végrehajtandó,

ajánlattevő: bármely természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja, amely a szerződés megkötése céljából ajánlatot tesz,

nyertes ajánlattevő: a pályázati eljárásra történő meghívást követően kiválasztott ajánlattevő vagy – szabadkézi vétel esetében – az az ajánlattevő, aki a szerződést aláírja,

felügyelő: kormányhivatal, közjog által szabályozott jogi személy, illetve az ajánlatkérő által az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően kijelölt természetes vagy jogi személy, aki a szerződés teljesítésének irányításáért és/vagy felügyeletéért felelős, és akire az ajánlatkérő jogokat és/vagy hatásköröket ruházhat a szerződés szerint,

a felügyelő képviselője: a felügyelő által a szerződés szerint a felügyelő képviselőjének kijelölt és feladatainak ellátásában, valamint a személyére ruházott jogok és/vagy hatáskörök gyakorlásában a felügyelő képviseletére feljogosított bármely természetes vagy jogi személy. Ennek megfelelően, amennyiben a felügyelő feladatait, jogait és/vagy hatásköreit a felügyelő képviselőjére ruházzák, a felügyelőre való hivatkozások a felügyelő képviselőjére is vonatkoznak,

építési munkálatok: a szerződés szerint végrehajtandó ideiglenes és állandó munkálatok,

beszerzett áru: minden tétel, amelyet a szerződő fél az ajánlatkérő részére köteles szolgáltatni, ideértve, szükség esetén, az olyan szolgáltatásokat, mint a telepítés, az ellenőrzés, az üzembe helyezés, a szakértői szolgáltatások nyújtása, a felügyelet, a karbantartás, a javítás, az oktatás és a szerződés szerint nyújtandó tételekhez kapcsolódó egyéb hasonló kötelezettségek,

szolgáltatások: szolgáltatási szerződés keretében a nyertes ajánlattevő által elvégzendő feladatok, úgy mint tanulmányok, tervek készítése, műszaki segítségnyújtás és oktatás,

berendezés: gépek, készülékek, részegységek valamint számos olyan dolog, amelyet a szerződésnek megfelelően kell rendelkezésre bocsátani és beépíteni,

felszerelés: készülékek és más gépek, valamint, az esettől függően az ajánlatkérő állama jogának és/vagy gyakorlatának megfelelően, a munkaterületen lévő ideiglenes építmények, amelyek a szerződés végrehajtásához szükségesek, de a végleges munka részét képező berendezést vagy egyéb tételeket nem ideértve,

mennyiség-kimutatás: az egységáras szerződés keretében elvégzendő feladatok részletezett felosztását tartalmazó dokumentum, amely az egyes tételek mennyiségét és az arra vonatkozó egységárat mutatja,

árjegyzék: az árak végleges jegyzéke, amely tartalmazza a teljes ár felosztását, és amelyet az ajánlattevő az ajánlatával együtt nyújt be, szükség szerint módosítva, és amely az egységáras szerződés részét képezi,

a teljes ár felosztása: az árfolyamok és árak részletezett listája, amely az átalányáras szerződésben az ár összetételét mutatja, de nem képezi részét a szerződésnek,

pályázati ár: az ajánlattevő által annak pályázatában a szerződés kivitelezésére megállapított összeg,

szerződéses ár: a szerződésben megállapított összeg, amely az építési munkálatok, a beszerzések vagy a szolgáltatások elvégzéséért fizetendő összeg előzetes becslését jelenti, vagy a szerződés lejártakor megállapított más ilyen, a szerződés szerint kifizetendő összeg,

rajzok: az ajánlatkérő és/vagy az ajánlattevő által a pályázattal kapcsolatban rendelkezésre bocsátott rajzok,

nap: naptári nap,

határidők: a szerződésbe foglalt azon időszakok, amelyek az ilyen időszakok kezdőpontjául szolgáló tevékenységet vagy eseményt követő naptól kezdődnek. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor az az utolsó napot követő első munkanap végén ér véget,

írásban: bármely kézzel írott, gépelt vagy nyomtatott közlés, ideértve a telexet, táviratot és faxüzenetet,

tájékoztatás: a szerződés szerint kibocsátott igazolások, közlemények, végzések és instrukciók,

nemzeti pénznem: az ajánlatkérő államának pénzneme,

ECU: európai elszámolási egység,

külföldi valuta: ezen általános előírások értelmezése szerint minden olyan megengedett, a nemzeti pénznemtől eltérő pénznem, amelyet megjelöltek az ajánlati felhívásban,

feladat-meghatározás: az ajánlatkérő által kibocsátott nyilatkozat, amely meghatározza annak a szolgáltatásokra vonatkozó követelményeit és/vagy céljait, az esettől függően ideértve a módszereket és eszközöket és/vagy az elérendő célokat,

társaságok vagy cégek: polgári vagy kereskedelmi jogszabályok alapján létrehozott társaságok vagy cégek, ideértve a szövetkezeteket és bármely más jogi személyeket vagy társulásokat - kivéve a nonprofit szervezeteket - amelyeket a tagállam vagy a TOT jogszabályainak megfelelően alapítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a tagállamban vagy TOT-on van; azonban az olyan társaságnak vagy cégnek, amelynek kizárólag csak a létesítő okirat szerinti székhelye van a tagállamban vagy TOT-on, azoknak olyan tevékenységben kell részt venniük, amely tényleges és folyamatos kapcsolatban áll az adott tagállam vagy a TOT gazdaságával,

3.2. Az ilyen általános előírások címsorai és címei nem tekinthetők a szerződés részének és nem vehetők figyelembe ezen előírások értelmezésekor.

3.3. Ahol a szövegkörnyezet lehetővé teszi, az egyes számban használt szavak a többes számot is magukban foglalják és fordítva, valamint a hímnemű jelentésű szavak a nőnemű jelentést is magukban foglalják és fordítva.

3.4. A személyekre vagy felekre vonatkozó szavak magukban foglalják a cégeket és társaságokat, valamint a jogképességgel rendelkező bármely szervezetet.

4. cikk

Jogosultság

4.1. A Tanács határozatának és/vagy a 6. cikknek megfelelő eltérés engedélyezésének kivételével:

a) a pályázati felhívásban való részvétel és az EFA-ból finanszírozott szerződések odaítélése egyenlő feltételek mellett nyitott az alábbiak részére:

i. természetes személyek, társaságok vagy cégek, illetve állami vagy részben állami szervezetek a TOT-on, az AKCS-államokban és az EGK-ban;

ii. az EGK, a TOT és/vagy az AKCS-államok közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó szövetkezetei és egyéb jogi személyei, kivéve a nonprofit szervezeteket;

iii. a TOT, az AKCS és/vagy az EGK társaságainak vagy cégeinek közös vállalatai vagy csoportosulásai;

b) a beszerzett áruknak a TOT-ról, az EGK-ból vagy AKCS-államokból kell származniuk.

4.2. Azon természetes személyek, társaságok vagy cégek nem jöhetnek szóba a szerződések odaítélésénél, amelyek:

a) csődbe mentek;

b) esetében az elmarasztaló bírósági ítéletnek megfelelően a részükre történő kifizetéseket felfüggesztették, kivéve, ha a határozat a csődöt mondja ki, és következményeként – a nemzeti jogszabályoknak megfelelően – elvesztették a vagyonuk fölötti rendelkezés részleges vagy teljes jogát;

c) ellen bírósági eljárást indítottak, amely a fizetések felfüggesztésére vonatkozó végzést tartalmaz, és amely a nemzeti jogszabályoknak megfelelően csőd kihirdetését vagy a vagyonuk fölötti rendelkezés jogának részleges vagy teljes elvesztését előidéző bármely más helyzetet eredményezhet;

d) ellen szakmai tevékenységükkel kapcsolatos bármilyen jogsértő magatartás vagy bűncselekmény miatt jogerős, elmarasztaló bírósági ítéletet hoztak;

e) pályázati felhívásban való részvétellel kapcsolatos információk tekintetében súlyos megtévesztésért tehetők felelősnek;

f) az ajánlatkérővel kötött más szerződésben szerződésszegést követtek el.

4.3. A pályázati felhívásban és a szerződések odaítélésében történő részvételre való jogosultságuk igazolása érdekében az ajánlattevők benyújtják az ajánlatkérőnek a 4. cikkben meghatározott megfelelő bizonyítékokat és a szükséges jogi, műszaki és pénzügyi követelményeknek történő megfelelés, valamint a szerződés eredményes végrehajtásához szükséges képességek meglétének és az erőforrásaik megfelelőségének bizonyítékait. E célból minden benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) az ajánlattevő nemzeti jogszabályainak vagy gyakorlatának megfelelően elkészített, kevesebb, mint 90 nappal korábban kibocsátott dokumentum, amely igazolja, hogy:

- az ajánlattevő megfelel a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek,

- a 4. cikk (2) bekezdésében említett esetek egyike sem vonatkozik rá;

b) az alapszabályt és/vagy jogállást meghatározó, a bejegyzett székhelyet és/vagy a létesítő okirat szerinti székhelyet, és ha azok eltérőek, a társaság, cég vagy személyegyesítő társaság, vagy közös vállalat esetében, minden egyes fél központi ügyvezetésének helyét meghatározó eredeti dokumentum másolata;

c) az utóbbi öt évben az ajánlattevő (vagy a közös vállalat minden résztvevője) hasonló jellegű szerződések teljesítésében szerzett tapasztalatának és múltbeli teljesítményével kapcsolatos információk, valamint a folyamatban lévő egyéb szerződésekkel kapcsolatos részletek, ideértve minden egyes ilyen szerződésben való tényleges és eredményes részvétel kapcsolatos adatokat;

d) az esettől függően a szerződés teljesítéséhez javasolt legfontosabb felszerelés;

e) a szerződés teljesítéséhez és végrehajtásához javasolt kulcsfontosságú személyzet képesítése és tapasztalata a szerződés teljesítésének helyén és azon kívül egyaránt;

f) az alvállalkozás jellegére, feltételeire és módozataira vonatkozó javaslatok, ha a szerződés bármely elemének alvállalkozásba való kiadása a tervezett pályázati ár több mint 10 %-át teszi ki;

g) az ajánlattevőnek (vagy a közös vállalat minden egyes résztvevőjének) a számvitelére és pénzügyi helyzetére vonatkozó jelentések, azaz az utóbbi öt év eredmény-kimutatásai, mérlegei és könyvvizsgálói jelentései, a következő két év pénzügyi előirányzata, valamint az ajánlattevőtől (vagy a közös vállalat meghatalmazott képviselőjétől) származó, az ajánlattevő bankjától való referenciák beszerzésére vonatkozó meghatalmazás; és

h) bármely folyamatban lévő, jogi vagy választottbírósági eljárásra vagy vitára vonatkozó információ, amelyben az ajánlattevő érintett. Az említett információkat kizárólag a szerződés odaítélésével vagy teljesítésével kapcsolatos közvetlen szerződéses érdek esetén használják fel.

5. cikk

Részvételi esélyegyenlőség

5.1. A TOT és a Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az építési beruházásra, árubeszerzésre és a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződésekre kiírt pályázatokon a lehető legszélesebb körű, egyenlő esélyeken alapuló részvételt biztosítsák, ideértve szükség szerint az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket:

a) biztosítják a pályázati felhívások kihirdetését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, az érintett TOT hivatalos lapjában és minden egyéb megfelelő információhordozóban, különösen a TOT és a régió AKCS-államaiban;

b) kizárják az egyenlő alapokon nyugvó és széles körű részvétel útjában álló, hátrányos megkülönböztetés gyakorlatát vagy az ilyen jellegű műszaki előírásokat;

c) ösztönzik a tagállamok, a TOT és az AKCS-államok társaságai és cégei közötti együttműködést például a tagállamok, a TOT és az AKCS-államok társaságai és cégei közös vállalatainak, valamint konzorciumainak előminősítése útján;

d) biztosítják az összes kiválasztási szempont rögzítését a pályázati kiírásban; és

e) biztosítják, hogy a nyertes ajánlat összhangban van a pályázati kiírás követelményeivel és az abban meghatározott szempontokkal.

6. cikk

Eltérés

6.1. A rendszer optimális költséghatékonyságának biztosítása érdekében az AKCS-ba nem tartozó fejlődő országok természetes vagy jogi személyei az érintett TOT kérésére felhatalmazhatók az EGK által finanszírozott szerződésekben történő részvételre.

6.2. Az érintett TOT minden egyes esetben a küldött rendelkezésére bocsátja az EGK részéről az ilyen eltérésekre vonatkozó határozatokhoz szükséges információkat, különös figyelmet fordítva a következőkre:

a) az érintett TOT földrajzi elhelyezkedése;

b) a TOT, az EGK- és az AKCS-államok kivitelezőinek, beszerzőinek és szolgáltatást nyújtóinak versenyképessége;

c) a szerződések teljesítési költségei túlzott növekedése elkerülésének szükségessége;

d) a szállítási határidőkből vagy hasonló problémákból adódó nehézségek vagy késedelmek;

e) a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő és alkalmas technológia.

6.3. Az egyezményben részt nem vevő harmadik országok részvétele engedélyezhető az EGK által finanszírozott szerződésekben:

a) amennyiben az EGK az ilyen országokat magában foglaló regionális vagy régiók közötti programok finanszírozásában részt vállal;

b) a társfinanszírozott projektek és programok esetében;

c) gyorssegélyek esetében.

6.4. Különleges esetekben és a Bizottság egyetértése esetén a 6. cikk (3) bekezdésében említett harmadik országokból származó tanácsadó cégek vagy szakértők részt vehetnek a szolgáltatási szerződésekben.

7. cikk

Verseny

7.1. A 7. cikk eltérő rendelkezése kivételével az EFA-ból finanszírozott építési beruházásra, áru beszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződéseket nyílt pályázati felhívást követően, a szolgáltatási szerződéseket pedig meghívásos pályázati felhívást követően kötik meg.

7.2. A 7. cikk (3) és (4) valamint (7) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően és a Bizottsággal egyetértésben a TOT-nak jogukban áll:

a) adott esetben az előminősítési felhívást követő, meghívásos pályázati felhívással szerződéseket odaítélni;

b) szabadkézi vétellel szerződni;

c) a szerződéseket a TOT állami vagy részben állami hivatalainak útján teljesíteni.

7.3. Meghívásos pályázati felhívás alkalmazható:

a) amennyiben az ügy sürgős jellege megállapított, illetve ha a szerződések jellege vagy egyes különleges jellemzői azt indokolják;

b) kifejezetten különleges projektek vagy programok esetében;

c) jelentős nagyságrendű szerződések esetében, az előminősítést követően.

7.4. Szabadkézi vétel alkalmazható az alábbiakban:

a) kis nagyságrendű műveletek, illetve sürgős esetek vagy rövid távú műszaki együttműködési programok;

b) gyorssegélyek;

c) egyéni szakértőkre bízott műveletek;

d) már folyamatban lévő műveleteket kiegészítő vagy azok befejezéséhez szükséges műveletek;

e) amennyiben a szerződés teljesítését kizárólag az érintett cikkek használatára, feldolgozására vagy behozatalára vonatkozó szabadalmak vagy használati engedélyek birtokosai részére teszik lehetővé;

f) sikertelen pályázati felhívást követően.

7.5. Az alábbi eljárás a meghívásos pályázatokra és a szabadkézi vételre alkalmazandó:

a) építési beruházásra, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében az ajánlatkérő a küldött egyetértésével elkészíti a lehetséges ajánlattevők szűkített listáját, adott esetben az előminősítésen való részvételre való felhívást követően;

b) szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések esetében az ajánlatkérő a Bizottság egyetértésével elkészíti a lehetséges ajánlattevők szűkített listáját az ajánlatkérő javaslatai és a Bizottság által benyújtott javasatok alapján;

c) szabadkézi vétel esetében az ajánlatkérő az általa a 7. cikk (5) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően szűkített listába foglalt és lehetséges ajánlattevőnek tekintett ajánlattevőkkel szabadon tárgyal, és a szerződést az általa kiválasztott ajánlattevőnek ítéli oda.

7.6. A szolgáltatási szerződések esetében kellőképpen figyelembe kell venni az érintett TOT-on székhellyel rendelkező, megfelelő jelöltek rendelkezésre állását.

Közvetlen irányítás

7.7. Gyorssegélyek, szolgáltatási szerződések és minden más olyan művelet esetében, amelynek a becsült költsége kevesebb, mint 5 millió ECU a szerződéseket az érintett TOT állami vagy részben állami szervein vagy szervezeti egységein keresztül közvetlen munkavégzéssel hajtják végre, amennyiben az rendelkezik a megfelelően képzett irányító személyzettel.

7.8. A Közösség hozzájárul a résztvevő szervezeti egység költségeihez úgy, hogy rendelkezésre bocsátja a hiányzó berendezéseket és/vagy anyagokat és/vagy erőforrásokat, valamint alkalmazza az igényelt további személyzetet a TOT-ról vagy más TOT-ról, illetve AKCS-államokból származó szakértők személyében. A Közösség részvétele kizárólag a kérdéses projekt igényeinek végrehajtásához kapcsolódó kiegészítő intézkedések során felmerült költségeket és ideiglenes kiadásokat fedezi.

Gyorssegély-szerződések

7.9. A gyorssegély kategóriájába eső szerződéseket olyan módon kötik meg, hogy az tükrözze a helyzet sürgősségét. E célból az ajánlatkérő a küldött egyetértésével a gyorssegélyhez kapcsolódó minden művelet esetében engedélyezheti az alábbiakat:

a) szabadkézi vétel;

b) szerződések teljesítése közvetlen irányítással;

c) végrehajtás szakosított intézmények útján;

d) közvetlen végrehajtás a Bizottság által.

Gyorsított eljárás

7.10. A projektek és programok gyors és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából gyorsított pályáztatási eljárást alkalmaznak, kivéve, ha az érintett TOT, illetve a Bizottság az érintett TOT javaslatára nem másképp jár el. Az ajánlati felhívások a gyorsított eljárások esetében rövidebb pályázati határidőket tartalmaznak, és a ajánlati felhívás az érintett TOT-ra és a szomszédos TOT-ra vagy AKCS-államokra korlátozódik az érintett TOT-on hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően. A gyorsított eljárás az alábbi esetekben alkalmazandó:

a) építési beruházásra irányuló szerződések: amelyek becsült költsége kevesebb mint 5 millió ECU;

b) gyorssegélyek: a szerződés értékétől függetlenül.

7.11. Kivételes szabályként a TOT engedélyező tisztviselője a küldöttel egyetértésben korlátozott összegben árukat és/vagy szolgáltatást szerezhet be, amennyiben azok rendelkezésre állnak az érintett TOT-on, vagy a szomszédos TOT-on, vagy AKCS-államokban.

7.12. Az eljárás felgyorsításának érdekében a TOT kérheti a Bizottságot, hogy a nevükben közvetlenül vagy az illetékes hivatala útján egyeztesse, készítse el és kösse meg a szolgáltatási szerződéseket.

8. cikk

Tervezési verseny

8.1. Az ajánlatkérő pályázati felhívást bocsáthat ki tervezési versenyben történő részvételre, amennyiben azt műszaki, esztétikai vagy pénzügyi okokból helyénvalónak tartja. A tervezési versenyt az ajánlatkérő által megállapított ütemterv és kritériumok alapján bonyolítják le. Továbbá az alábbiak alkalmazandók:

a) a terv rendelkezhet a legjobb javaslatoknak ítélendő díjakról. A díjakat a terv határozza meg, és azokat az említett javaslatok szerzőinek ítélik oda az ajánlatkérő által megállapított sorrendnek megfelelően. Az ajánlatkérő eltekinthet a díjak odaítélésétől, ha a javaslatokat nem találja megfelelőnek;

b) a benyújtott javaslatok szerzői joga a résztvevők birtokában marad, kivéve, ha azt az ajánlati felhívásban másként határozták meg. Azonban a résztvevők egyetértésével az ajánlatkérő a javaslatokat továbbfejlesztés céljából felhasználhatja.

8.2. Amennyiben a projekt további fejlesztéséhez szükséges, az ajánlatkérő pályázatokat írhat ki további vizsgálatok, tanulmányozás és tervezés céljából.

8.3. A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjára és a (2) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő pályázatot írhat ki valamely résztvevő terveinek továbbfejlesztése és a dokumentumok olyan szintre történő fejlesztése céljából, amelynél már árubeszerzésre vagy építési beruházásra irányuló pályázatok benyújtását kérheti.

8.4. Az ajánlatkérő kulcsrakész tervezési és építési javaslatokra vonatkozó pályázatokat is kiírhat. Az ilyen pályázatoknak átalányáras ajánlatokat kell tartalmazniuk. A pályázatokat esztétikai, gyakorlati, műszaki és gazdasági előnyeik alapján értékelik. Díjakat nem ajánlanak fel.

9. cikk

Elsőbbség

9.1. Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy ösztönözzék az EFA-ból finanszírozott szerződések teljesítésében a TOT természetes és jogi személyeinek legszélesebb körű részvételét, hogy lehetővé tegyék az ilyen országok és területek fizikai és emberi erőforrásai használatának optimalizálását. E célból a következőképp kell eljárni:

a) az 5 millió ECU-nél kisebb értékű építési beruházásra irányuló szerződések esetében a TOT ajánlattevők – feltéve, hogy alaptőkéjük és igazgatási személyzetük legalább egynegyede egy vagy több TOT-ról származik – 10 %-os árpreferenciát kapnak az azonos gazdasági és műszaki minőségű pályázatok összehasonlítása során;

b) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a beszerzések értékétől függetlenül azon TOT ajánlattevők, amelyek legalább 50 %-os TOT-származású szerződéses értéket ajánlanak, 15 %-os árpreferenciát kapnak az azonos gazdasági és műszaki minőségű pályázatok összehasonlítása során;

c) szolgáltatási szerződések esetében a szükséges szakértelem birtokában elsőbbséget kapnak a TOT szakértői, intézményei, tanácsadó társaságai vagy vállalkozásai az azonos gazdasági és műszaki minőségű pályázatok összehasonlítása során;

d) amennyiben alvállalkozók szolgálatainak igénybe vételét tervezik a nyertes ajánlattevő elsőbbséget ad a TOT azon természetes személyeinek, társaságainak és vállalkozásainak, amelyek képesek megfelelő feltételekkel végrehajtani az igényelt szerződést.

9.2. A 9. cikk (1) bekezdésében említett határérték és százalékok a vonatkozó tanácsi határozat alapján megváltoztathatók.

10. cikk

Szerződéstípusok

10.1. A szerződések a következők lehetnek:

a) átalányáras szerződések, amelyekben az építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások képezik a szerződés tárgyát, és amelyek díja összárban kifejezett;

b) egységáras szerződések, ahol az építési beruházásokat, árubeszerzéseket és szolgáltatásokat a mennyiség-kimutatás alapján részletezik, és feltüntetik a javasolt egységárakat;

c) többletköltséges szerződések, ahol az építési beruházások, árubeszerzések és a szolgáltatások árát az általános költséggel és a haszonnal növelt tényleges költségek alapján állapítják meg;

d) vegyes szerződések, ahol az árakat a 10. cikk (1) bekezdésében megállapított módszerek közül legalább kettő alapján állapítják meg;

e) átmeneti árképzésű szerződések, ahol a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével a szerződéseket az árak előzetes meghatározása nélkül, az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti megállapodást követően ítélik oda, és azért a megállapodott módon fizetnek.

10.2. Átmeneti árképzésű szerződések csak:

a) akkor ítélhetők oda, ha a szerződés összetett jellegű vagy jelentős műszaki kockázatot jelentő új technológiákat tartalmaz, amelyek szükségessé teszik a teljesítés megkezdését, mielőtt a végrehajtás minden feltétele megállapítható;

b) kivételes és előre nem látható körülmények esetén ítélhetők oda, például amikor sürgős megkötni a szerződést, vagy amennyiben a kivitelezés jellegét és eszközeit nehéz meghatározni.

10.3. Az átmeneti árképzésű szerződések kivételével a szerződéseket előre megállapított árak alapján ítélik oda. Ezek lehetnek átalányárak vagy egységárak.

10.4. Az ajánlattevőknek szóló iránymutatások:

a) meghatározzák a szerződés típusát;

b) többletköltséges szerződések esetében meghatározzák a költségek, az általános költségek és a haszon kiszámításának szabályait;

c) vegyes szerződések esetében meghatározzák azon módszereket, amelyeket a szerződés szerint fizetendő összegek kiszámítására kell alkalmazni.

11. cikk

Műszaki előírások és szabványok

11.1. Az egyes szerződések műszaki előírásai, a vizsgálatok, az ellenőrzés, az átvétel és a számítás módszerei megadhatók az alábbi szabványokra, az alábbi sorrendben történő hivatkozással: az EGK és az érintett TOT által elfogadott közös szabványokra, vagy az érintett TOT vagy valamely tagállam nemzeti szabványaira, illetve bármely más szabványra, ideértve a nemzetközi szabványokat is.

11.2. Tilos az olyan műszaki előírások alkalmazása, amelyek valamely meghatározott gyártó termékét vagy meghatározott forrásból származó termékeket, illetve egy bizonyos eljárást neveznek meg, és amelyek ezért bizonyos termékeket előnyben részesítenek vagy kizárnak, kivéve, ha azt a szerződés tárgya indokolttá teszi. Az ilyen tilalom védjegyekre, szabadalmakra vagy típusokra, illetve meghatározott forrásokra vagy gyártókra vonatkozik. Azonban amennyiben a termékek vagy eljárások nem határozhatók meg megfelelően pontos vagy érthető kifejezésekkel, megnevezhetők, feltéve, hogy a "vagy azzal egyenértékű" szavak hozzáadásra kerülnek.

12. cikk

Értesítések és írásbeli közlések

12.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezéseinek kivételével egyrészről az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő, másrészről az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő közötti értesítéseket postán, táviratilag, telex, fax vagy személyes kézbesítés útján küldik az érintett felek által az értesítések eljuttatása céljából meghatározott megfelelő címekre.

12.2. Ha a küldő átvételi elismervényt kér, az ilyen igényét jelzi az értesítésében, és köteles átvételi elismervényt kérni minden olyan esetben, ha az értesítés átvétele határidő-köteles. A küldő fél bármely esetben minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az értesítés átvételét.

AJÁNLATI FELHÍVÁS

13. cikk

Az ajánlati felhívás hirdetménye

13.1. Az az ajánlatkérő, amely valamely szerződést nyílt pályázati eljárás vagy előminősítést tartalmazó, meghívásos pályázati eljárás útján kíván odaítélni, ezt a szándékát a Bizottság által az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az érintett TOT hivatalos lapjában és minden egyéb megfelelő információhordozóban közzétett értesítéssel hozza nyilvánosságra, különösen a TOT-on, valamint a régió AKCS-államaiban.

13.2. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás közzétételét megelőzően a pályázati kiírást bemutatja a küldöttnek.

13.3. A küldött a következőképp jár el:

a) gyorsított eljárások, szabadkézi vétel és gyorssegély szerződések esetében, az ajánlatkérő általi közzétételt megelőzően, jóváhagyja a pályázati kiírást az ajánlatkérő általi bemutatást követő 30 napon belül;

b) a fenti 13. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett esetektől eltérő minden esetben a pályázati kiírást jóváhagyás céljából elküldi a Bizottság részére az ajánlatkérő általi bemutatást követő 30 napon belül.

13.4. Nyílt pályázati eljárás esetében az ajánlati felhívás hirdetménye meghatározza a következőket:

a) a szerződés tárgya, célja és terjedelme, ha a szerződés több tételre tagolódik; az egyes tételek nagyságrendje és az egy, több vagy az összes tételre történő pályázás lehetősége; az eltérő megoldások benyújtásának lehetősége, amennyiben azt engedélyezték; ha a hirdetmény tervezési és építési versenyre vonatkozik, a tervezés szempontjai és egyéb követelmények, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ajánlattevők megértsék a szerződés alkalmazási területét és annak megfelelően pályázhassanak;

b) a kiválasztási kritériumok és minden fontos vagy szokatlan értékelési szempont (pl. elsőbbség);

c) a projekt helye, a finanszírozás forrása, a teljesítési időszak és az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében az áruk leszállításának és/vagy a telepítésének helye;

d) az ajánlatkérő, valamint a szerződést odaítélő szervezeti egység neve és címe;

e) a pályáztatás módszere, a pályázati kiírás megtekintésének helye és azon feltételek, amelyekkel az beszerezhető;

f) az ajánlattételi határidő lejártát követő azon időszak, amely során az ajánlattevő az ajánlatához kötött;

g) az ajánlattételi határidő (nap és óra), a cím, amelyre a pályázatokat el kell juttatni, az igényelt másolatok száma és a pályázatok nyelve;

h) adott esetben a pályázatok felbontásának helye, (nap és óra);

i) az ajánlatkérő által igényelt különféle biztosítékok, az egyes biztosítékok összege, amelyeket adott esetben a pályázat értékének százalékában fejeznek ki, és az ilyen biztosítékok benyújtásának ideje;

j) annak a szervezeti egységnek a címe, amelytől az ajánlattevők további tájékoztatást kérhetnek.

13.5. Előminősítést magában foglaló, meghívásos pályázat esetében a hirdetménynek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a pályáztatás módszere és a 13. cikk (4) bekezdésének a), b), c), d) és g) pontjában említett információk;

b) a pályázati kiírás beszerzésének feltételei;

c) adott esetben az ajánlati felhívások ajánlatkérő általi kibocsátásának végső határideje;

d) a részvételi kérelemben a pályázó fizetőképességére és képességeire vonatkozó nyilatkozatok és dokumentumok formájában megadandó információk, amelyeket az ajánlatkérő a 4. cikknek megfelelően igényel valamint a gazdasági és műszaki feltételek, amelyeket minden egyes ajánlattevő köteles teljesíteni, ha kívánja, hogy figyelembe vegyék a kiválasztás során.

14. cikk

Ajánlattevők előminősítése

14.1. Az előminősítést magában foglaló meghívásos pályázatban a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően összeállítják a lehetséges ajánlattevők szűkített listáját, adott esetben az előminősítési eljárásra való részvételre történő felhívást követően előminősítési hirdetményt tesznek közzé a 13. cikk (1) bekezdésében említett értesítés kihirdetését követően.

14.2. A szűkített listát többek között a 7. cikk (5) bekezdésének rendelkezései és a tervezett projekt végrehajtásához szükséges képesítések, különösen a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően állítják össze.

14.3. Az ajánlatkérő a lehetséges ajánlattevőket az általuk a 13. cikk (5) bekezdésének d) pontja szerinti kérelem értelmében megadott információk alapján választja ki. A kiválasztott, lehetséges ajánlattevők ajánlati felhívást kapnak, amely különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) a 13. cikk (4) bekezdésének e), f), g), h) i) és j) pontjában meghatározott információk;

b) a 13. cikk (5) bekezdésében említett értesítésre való hivatkozás;

c) a 18. cikkben említett bármely módosítás.

15. cikk

Szabadkézi vétel

15.1. Szabadkézi vétel esetében a szerződés tárgyát képező az építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat a szerződő fél és az ajánlattevő közötti tárgyalásokat követően határozzák meg.

15.2. Szabadkézi vétel esetében a jelöltet az érintett TOT a 4. cikk és a 7. cikk (5) bekezdésének megfelelően összeállított szűkített lista alapján választja ki.

15.3. A tárgyalások befejeztével a nyertes ajánlatkérő a szerződés szövegét a 38. cikknek megfelelően állítja össze és közli.

15.4. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő megállapodnak abban a dátumban, amelyet a szerződés megkötésére jelölnek ki. E dátumot a szerződés szövege tartalmazza.

PÁLYÁZATI KIÍRÁS

16. cikk

A pályázati kiírás tartalma

16.1. A pályázati kiírás tartalmazza a pályázatok benyújtása feltételeinek részleteit és a nyertes pályázat kiválasztásának szempontjait. Az ajánlati felhívás mellett a pályázati kiírás tartalmazhatja az alábbiak bármelyikét vagy mindegyikét:

a) ajánlattevők részére adott utasítások;

b) adott szerződéskategóriára vonatkozó általános feltételek;

c) adott szerződésre vonatkozó különleges feltételek;

d) műszaki előírások és/vagy feladat-meghatározás;

e) átalányáras szerződések esetében a teljes ár felosztásának formanyomtatványa, vagy egységáras szerződések esetében az egységár ütemezések és/vagy a mennyiség-kimutatás formanyomtatványa;

f) követelmények listája vagy további információk;

g) rajzok;

h) ajánlat formanyomtatványa;

i) pályázati biztosíték formanyomtatványa;

j) szerződés formanyomtatványa;

k) teljesítési biztosíték formanyomtatványa; és

l) pályázat értékelési rendszerének leírása, amely meghatározza az értékelés szempontjait és az egyes szempontok súlyát.

16.2. Ezen kívül és a szerződés jellegének függvényében a pályázati kiíráshoz mellékelik az "általános információk jegyzékét". E jegyzéket a küldött készíti el az érintett TOT-tal történt konzultációt követően, és az utóbbi jóváhagyására is figyelemmel. A jegyzék kizárólag tájékoztató jellegű, és nem képezi a szerződés részét. A jegyzék tartalmazza az alábbiak bármelyikét vagy mindegyikét:

a) földrajzi adatok arról a régióról, ahol a szerződés teljesítésének helye található, az éghajlatra vonatkozó megjegyzésekkel együtt;

b) a szerződés teljesítési helyének elhelyezkedése, megközelítésének útvonalai és egyéb infrastruktúra, amely a szerződés teljesítése során használható;

c) a vám-, adó- és ártörvényekre, valamint -rendelkezésekre vonatkozó információk;

d) bér és fizetési táblázatok, a munkáltató által fizetendő, törvényben meghatározott vagy szerződéses juttatások, ideértve a szerződő állam jogszabályai által megállapított vagy a szerződés teljesítésének helyén meghatározott minimális vagy rendes munkabérek meghatározását, amely megfelel a szerződéshez szükséges munkavégzés főbb helyi kategóriáinak;

e) az ajánlatkérő államának devizagazdálkodására, valamint monetáris és bankrendszerére vonatkozó információk;

f) minden egyéb, az ajánlatkérő államának azon törvényeire és rendelkezéseire vonatkozó információ, amely a szerződések teljesítését szabályozza, ideértve azon szervekkel kapcsolatos adatokat is, amelyekhez az ilyen törvények és rendelkezések másolatainak beszerzése céljából folyamodni kell.

16.3. A szolgáltatási szerződések feladat-meghatározása különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) szerződés tárgyának a lehető legrészletesebb leírása;

b) tényszerű részletek, úgy mint az ajánlatkérő birtokában lévő adatok, bizonyos műszaki vagy más szabályok figyelembe vétele során az ajánlatkérőre nézve kötelező korlátozások, valamint az ajánlatkérő által megállapított kikötések;

c) szerződés jellegétől függően előzetes tanulmánytervek vagy végrehajtási programok, és – amennyiben rendelkezésre áll – szerződéstervezet;

d) általános dokumentáció, amely különösen a szerződés által érintett műszaki területre vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket vagy az ilyen törvényekhez és rendelkezésekhez való hozzáférést lehetővé tevő bármely más hozzájutási módot tartalmazza.

16.4. Az ajánlattevő részletesen tanulmányoz a pályázati kiírásban lévő minden utasítást, feltételt, formanyomtatványt, kikötést, meghatározást és rajzot. Az ajánlattevő kizárólagos felelősséget visel a pályázati kiírás követelményei szerint adott válaszokért és az esetleges mulasztásokért vagy hibákért. A pályázati kiírásban megkövetelt információk hiányos rendelkezésre bocsátása vagy olyan pályázat benyújtása, amely nem felel meg minden tekintetben a pályázati kiírásnak, az ajánlattevő saját kockázatára történik és a pályázat elutasítását eredményezheti.

17. cikk

A pályázati információk pontosítása

Ha az ajánlattevő részére a teljesítendő szerződésre vonatkozó vagy egyéb olyan információt nyújtanak a pályázattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokban vagy egyéb módon, amely az ajánlat árképzését befolyásolhatja, az ilyen információt az ajánlatkérő írásban a többi ajánlattevőnek is rendelkezésére bocsátja, amennyiben ezek ismertek, feltéve, hogy az eltérő megoldások elfogadására vonatkozó kereskedelmi jellegű információt nem kell az egyéb ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. Az ajánlatkérő csak azokra a pontosítást célzó kérdésekre vagy kérelmekre válaszol, amelyeket az ajánlattételi határidő lejárta előtt legalább 30 nappal kézhez kap.

18. cikk

A pályázati kiírás módosításai

Az ajánlatkérő által az ajánlattételi határidő során a pályázati kiíráson végzett bármely változtatást írásban előre közlik minden olyan lehetséges ajánlattevővel, akinek a pályázati dokumentumokat átnyújtották, az ajánlattételi határidő olyan meghosszabbításáról szóló értesítéssel együtt, amelyet az ajánlatkérő szükségesnek vélhet ahhoz, hogy az ajánlattevők számításba vehessék az ilyen változást.

UTASÍTÁSOK AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE

19. cikk

Nyelv

A pályázatnak, a szerződés dokumentumainak és az azokhoz kapcsolódó minden közlésnek a nyelve az ajánlattevők részére kiadott utasításokban meghatározott nyelv.

20. cikk

Az ajánlat tartalma

20.1. Az ajánlattevő által elkészítendő és benyújtandó ajánlat a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek megfelelően az alábbiakat tartalmazza:

a) kitöltött pályázati formanyomtatvány és annak függeléke;

b) pályázati biztosíték;

c) átalányáras szerződések esetében a teljes ár felosztása, illetve egységáras szerződések esetében az egységár ütemezése és/vagy a mennyiségkimutatás;

d) kiegészítő információkat tartalmazó iratok;

e) az ajánlattevőnek a 4. cikkben említett fizetőképességét és képességeit bizonyító dokumentumok, az előminősítést magában foglaló meghívásos pályázati eljárás kivételével;

f) az engedélyezett eltérő megoldások, valamint a pályázati kiírásban az ajánlattevőknek adott utasításoknak megfelelően benyújtandó bármely egyéb iratok;

g) az ajánlatok elbírálásához szükséges minden információ;

h) ha az ajánlattevőknek adott utasítások megkövetelik az értékesítés utáni szolgáltatások nyújtását, az azt tartalmazó leírás, hogy az ajánlattevő milyen módon felel meg az ilyen kötelezettségének;

i) adott esetben az ajánlattevő által javasolt további biztosítékok, többek között a teljesítés időtartama és a munkavégzés köre;

j) bármely tervezett alvállalkozásra vonatkozó összes információ;

k) az ajánlati ár, valamint a fizetés módja és pénzneme.

20.2. Értékesítés utáni szolgáltatások szükségesek az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében, kivéve, ha a beszerzések jellege nem igazolja az ilyen szolgáltatást. Amennyiben az ajánlatkérő értékesítés utáni szolgáltatást követel meg:

a) a különleges feltételek meghatározzák e szolgáltatás feltételeit, módozatait és annak időtartamát;

b) a nyertes ajánlattevő – kivéve, ha a beszerzések jellege vagy a vonatkozó feltételek azt nem igazolják – az ajánlatkérő államában létrehozza a szükséges értékesítés utáni szolgáltatást.

21. cikk

Tételek

21.1. A projekt lehetséges végrehajtásának mérlegelése során – gazdasági és műszaki okokra való tekintettel – figyelembe veszik annak az előnyeit, ha a projektet felosztják a lehető legnagyobb, egynemű tételekre.

21.2. Amennyiben a projektet részekre osztották, az ajánlattevőknek adott utasítások az alábbiakat határozzák meg:

a) a tételek száma;

b) az egyes tételek jellege, helye és mérete; és

c) adott esetben a tételek minimális és maximális száma, amelyre az ajánlattevő pályázhat.

21.3. Az ajánlatok benyújtása a következő eljárásnak megfelelően történik:

a) az ajánlattevő minden egyes tételre pályázatot nyújthat be;

b) az ajánlattevőknek adott utasítások eltérő rendelkezéseinek hiányában az ajánlattevő az ajánlatában meghatározhatja azt az általános engedményt, amit abban az esetben nyújtana, ha összevonnák azon tételek némelyikét vagy mindegyikét, amelyekre egyedi ajánlatot adott;

c) minden egyes tétel külön szerződést képez, kivéve, ha az ajánlattevőknek adott utasítások azt határozzák meg, hogy az ugyanazon ajánlattevőnek odaítélt tételek egyetlen szerződést képeznek;

d) amennyiben a tételek különböző ajánlattevők között kerülnek felosztásra, az ajánlati felhívás hirdetményében vagy az ajánlattevőknek adott utasításokban úgy határozhatnak, hogy egy bizonyos tétel ajánlattevője biztosítsa az összes tétel végrehajtásának összehangolását.

22. cikk

Együttműködés harmadik felekkel

22.1. A TOT azon képességének erősítése céljából, hogy országaikban fejlesszék műszaki tudományokat és gyarapítsák tanácsadóik tudását, az EGK és a TOT tanácsadó cégei, tanácsadó mérnökei, szakértői és intézményei ösztönzést kapnak az egymással megkötött együttműködési megállapodások létrehozására. E célból a Bizottság és a TOT mindent megtesznek annak érdekében, hogy:

a) ösztönözzék a közös vállalatok, az alvállalkozások vagy TOT állampolgárságú szakértők alkalmazását, a tanácsadó cégeknél, tanácsadó szakembereknél vagy EGK intézményekben;

b) a pályázati kiírásban felvilágosítsák az ajánlattevőket az ezen általános előírásokban megállapított kiválasztási szempontokról és elsőbbségekről, különösen azokról, amelyek a TOT emberi erőforrásai használatának ösztönzésére vonatkoznak.

22.2. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a szerződés tárgyalása során felajánlhatja a lehetséges ajánlattevők számára más TOT- vagy AKCS-államok cégeinek, nemzeti szakértőinek vagy tanácsadóinak segítségét, amelyeket/akiket kölcsönös megállapodás útján választanak ki. Ezt az együttműködést közös vállalat, alvállalkozás vagy gyakornokok továbbképzésének formájában (On-the-job-Trainings) végzik.

22.3. Ha az együttműködés formája:

a) közös vállalat, a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazandó;

b) alvállalkozás, a 4. cikk (3) bekezdésének f) pontja alkalmazandó;

c) gyakornokok továbbképzése, akkor az ajánlatkérő által javasolt gyakornokoknak rendelkezniük kell a szerződés teljesítésével összhangban álló feladatok elvégzésében való hatékony részvételhez szükséges alapvető ismeretekkel. A gyakornokok maximális számát a különleges feltételek rögzítik. A díjazás vagy az ajánlati árak kiszámítása során figyelembe kell venni az ajánlattevő részéről felmerült minden költséget, amely a gyakornokok továbbképzéséből adódik. A gyakornokok továbbképzése semmilyen körülmények között sem korlátozza azon nyertes ajánlattevő kötelezettségeit, amellyel a szerződést megkötik, és semmilyen kötelezettséggel nem jár az ajánlatkérőre vagy a felügyelőre nézve.

22.4. A résztvevő felek kölcsönös együttműködést vállalnak és megállapodnak az ilyen együttműködési eljárásban, különös tekintettel az abból adódó felelősségre.

23. cikk

Az ajánlattevők függetlensége

23.1. Ha a szolgáltatási szerződések esetében az ajánlattevő jogi kapcsolatba lép olyan természetes vagy jogi személyekkel, akik részt vehetnek a szolgáltatások vagy beszerzések létrehozásában vagy előkészítésében, vagy ha azokkal másképpen olyan különleges kapcsolatot tart fenn, amely valószínűsíthetően veszélyezteti függetlenségét, arról értesítenie kell az ajánlatkérőt az ajánlatában vagy a szerződés tárgyalásakor, illetve bármikor, ha az ilyen körülmények a szerződés odaítélése előtt felmerülnek.

23.2. Ha az ilyen információk ellenére az említett ajánlattevővel megkötik a szerződést, az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy az érintett természetes vagy jogi személyeket kizárja az ilyen építési munkálatok végrehajtásából vagy az ilyen beszerzések elvégzéséből.

24. cikk

Az ajánlatok árképzése

24.1. Az ajánlattevő rendelkezésre bocsátja a pályázati kiírásban az árképzésre vonatkozóan megkövetelt információkat, elvégzi a szükséges számításokat, aláírja a pályázati formanyomtatványt és azt csatolja az ajánlatához.

24.2. Az ajánlat teljes összegét számmal és betűvel is kiírják. Minden olyan esetben, amikor a számokban és a szavakban is kifejezett ár között eltérés tapasztalható, a szavakban meghatározott ár az érvényes. Amennyiben az ajánlattevőnek adott utasítások azt megkövetelik, a következőket is számokkal és szavakkal kell kifejezni:

a) átalányáras szerződések esetében a teljes ár felosztása;

b) a mennyiség-kimutatás minden egyes tételének egységára és/vagy egységáras szerződések esetében az egységárak ütemezése;

c) vegyes szerződések esetében a teljes ár felosztása, valamint a mennyiség-kimutatás és/vagy az egységáras rész árütemezése.

24.3. Az áraknak igazodniuk kell az egyes tételeknek az ajánlat teljes értékéhez viszonyított árához. Az árak nem lehetnek olyan jellegűek, hogy eltorzítsák az ajánlatok összevetését vagy az elvégzett munka értékéhez képest aránytalan időközi kifizetéseket eredményezzenek.

24.4. Az ajánlatokat az ajánlatkérő államának nemzeti pénznemében fejezik ki.

24.5. Az ajánlattevő az ajánlatában kérheti, hogy az ajánlati ár százalékában kifejezett indokolt részt a részére közvetlenül külföldi pénznemben fizessék ki. A szükséges indoklást az ellenőrizhető tényeket figyelembe véve értékelik az elvégzendő az építési munkálatok, árubeszerzések vagy szolgáltatások és az ezek által keletkező költségek tükrében. A külföldi pénznemben történő kifizetésre alkalmazott átváltási árfolyam 30 nappal az ajánlattételi határidő utolsó napját megelőző napon érvényben lévő árfolyam.

24.6. Az ajánlattevők által ajánlott ár figyelembe veszi az egyezmény szerint alkalmazandó adó-megállapodásokat.

25. cikk

Az ajánlati kötöttség időtartama

25.1. Az ajánlattevők az ajánlatkérő által a 13. cikkben megállapított időtartam alatt kötöttek az ajánlatukhoz. Az ajánlatkérő elutasíthatja az olyan ajánlatokat, amelyek rövidebb kötöttségi időtartamot tartalmaznak. Az ajánlatkérő által megállapított időtartamnak elégségesnek kell lennie az ajánlatok értékelésére és összevetésére, a szükséges engedélyek és igazolások beszerzésére és a szerződés odaítélésének kihirdetésére. Az ajánlati kötöttség időtartama szokványos esetben nem haladhatja meg a pályázatok beadási határidejétől számított 120 napot, de ez a szerződés jellegétől és összetettségétől függően változhat.

25.2. Kivételes körülmények között az eredetileg meghatározott ajánlati kötöttség időtartamának lejárta előtt az ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől annak egy meghatározott időtartamra való meghosszabbítását. A kérést teljesítő ajánlattevők nem kötelezhetők ajánlatuk módosítására, és az számukra nem is engedélyezett, de kötelesek a megfelelő mértékben meghosszabbítani pályázati biztosítékaik érvényességét. A pályázati biztosíték visszafizetésére és annak elvesztésére a 26. cikkben meghatározott rendelkezések a meghosszabbított ajánlati kötöttség időtartama alatt is érvényben maradnak.

25.3. A nyertes ajánlattevőt ajánlata a kiválasztásáról szóló közlés átvételét követő további 60 napos időtartamra köti.

26. cikk

Pályázati biztosíték

26.1. Az ajánlattevőknek adott eltérő utasítás hiányában az építési beruházásokra, árubeszerzésre irányuló szerződésekre az ajánlattevők ajánlatuk komolyságának bizonyítékaként biztosítékot nyújtanak. A pályázati kiírás meghatározza e biztosíték összegét, amely semmi esetben sem haladhatja meg a pályázati ár 2 %-át.

26.2. A pályázati biztosíték bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk, biztosító vagy óvadékbiztosító társaság által vállalt kezesség, visszavonhatatlan akkreditív vagy az ajánlatkérőnél letétbe helyezett készpénz formájában teljesíthető. Ha a pályázati biztosítékot bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk vagy kezesség formájában nyújtják, azt olyan banknak, biztosítónak vagy óvadékbiztosító társaságnak kellnyújtania, amelyet az ajánlatkérő elismer és amely a TOT-on, valamely AKCS-államban vagy tagállamban rendelkezik telephellyel. A bankgaranciának vagy a kezességnek meg kell felelnie a pályázati kiírás részét képező pályázatibiztosíték-formanyomtatványnak, illetve – szabadkézi vétel esetén – a különleges feltételeknek. A biztosítéknak minden formájában függetlennek, első felszólításra kifizethetőnek kell lennie és az ajánlati kötöttség időtartamán túl még 60 napig érvényben kell maradnia.

26.3. Az ajánlatkérő elutasíthat minden olyan ajánlatot, amely nem tartalmaz elfogadható pályázati biztosítékot.

26.4. A kiválasztásra nem került ajánlattevők pályázati biztosítékait az ajánlati kötöttség időtartamának lejárta – amelyet a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően adott esetben meghosszabbíthattak – vagy a szerződés odaítélésétől számított legfeljebb 60 napon belül vissza kell fizetni, attól függően, hogy ezek közül melyik következik be korábban.

26.5. A nyertes ajánlattevő pályázati biztosítékát akkor fizetik vissza, ha az ajánlattevő aláírta a szerződést és az ajánlatkérőnek megfelelően bizonyította, hogy a megkövetelt teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsátotta.

26.6. A pályázati biztosíték értesítés nélkül lehívható:

a) ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartam alatt visszavonja a pályázatát;

b) a nyertes ajánlattevő esetében akkor, ha az a megadott időtartamon belül nem írja alá a szerződést vagy nem bocsátja rendelkezésre a megkövetelt teljesítési biztosítékot.

27. cikk

Eltérő megoldások

27.1. Amennyiben az ajánlattevőknek adott utasítások másképp nem rendelkeznek az ajánlattevők eltérő megoldáson alapuló pályázatot is benyújthatnak. Az ajánlattevőknek adott utasításoknak meg kell határozniuk az eltérő megoldásra vonatkozó minden korlátozást, tervezési szempontot és egyéb követelményt. Amennyiben az ajánlattevőknek adott utasítások másképp nem rendelkeznek az eltérő megoldáson alapuló ajánlat benyújtásának feltétele a kiírással megegyező megoldáson alapuló ajánlat benyújtása.

27.2. Az eltérő megoldások nem térhetnek el ezen általános előírások követelményeitől. A pályázati kiíráson alapuló ajánlatokat és az eltérő megoldáson alapulókat egyidejűleg bírálják el.

27.3. Az ajánlattevőknek adott utasításoknak tartalmazniuk kell azt, hogy az eltérő megoldást benyújtó ajánlattevő felelős-e az alternatív megoldás megtervezéséért, és ha igen, különösképpen az ellenőrzés, felülvizsgálat és jóváhagyás eljárásait kell meghatározni.

27.4. Bármely eltérő megoldásra vonatkozó ajánlat tartalmazza az alábbiakat:

a) az eltérő megoldásra vonatkozó egyedi ajánlat;

b) az eltérő megoldás előnyeinek bemutatása a kiírással megegyező megoldással szemben, ideértve bármely gazdasági előny mennyiségileg meghatározható indoklását;

c) az eltérő megoldás által szükségessé tett különleges feltételek műszaki rendelkezései módosításainak tervezete;

d) az eltérő megoldás által nem érintett, a kiírással megegyező megoldásban meghatározott rajzok és leírások;

e) az eltérő megoldás által módosított rajzok és leírások;

f) az eltérő megoldás létrejöttéhez kapcsolódó műszaki adatok, valamint adott esetben rajzok és számítások;

g) átalányáras szerződések esetében az eltérő megoldással módosított teljes ár tételes felosztása;

h) egységáras szerződések esetében az eltérő megoldással módosított mennyiség-kimutatás és/vagy árütemezés.

28. cikk

Az ajánlattételt megelőző látogatás

28.1. Az ajánlattevőnek ajánlott a szerződés teljesítésének helyét és annak környezetét meglátogatni és megvizsgálni, hogy saját maga részére és saját felelősségére beszerezhessen minden olyan információt, amely szükséges lehet az ajánlat előkészítéséhez és szerződés megkötéséhez. A szerződés teljesítésének helyén tett látogatás költségeit az ajánlattevő fedezi.

28.2. Az ajánlattevőt és személyzetének bármely tagját vagy megbízottját az ajánlatkérő a lehetőségekhez képest feljogosítja, hogy az ilyen vizsgálat céljából belépjen a szerződés teljesítésének helyére, feltéve, hogy az ajánlattevő, annak személyzete vagy megbízottjai minden vonatkozó felelősség alól felmentik az ajánlatkérőt, annak személyzetét, valamint megbízottait és megtérítik az esetleges károkat. Ennek megfelelően az ajánlattevő felelős minden személyi, akár halálos kimenetelű vagy egyéb sérülésért, veszteségért vagy kárért, amely nem következett volna be, ha nem tekintették volna meg a szerződés teljesítésének helyét.

28.3. Az ajánlatkérő állama bevándorlási törvényeinek és rendelkezéseinek sérelme nélkül az érintett TOT beutazási engedélyt ad minden olyan személy, illetve meghatalmazottja részére, aki a 4. cikk értelmében bizonyítja az ajánlati felhíváson való részvételi jogosultságát, azért, hogy ajánlatának előkészítése végett látogatást tegyen. Ez az engedély az ajánlati kötöttség időtartamnak lejáratát követő napon hatályát veszíti.

29. cikk

A pályázatok aláírása

29.1. Az ajánlatot az ajánlattevőknek adott utasításoknak megfelelően az ajánlattevő vagy annak megfelelően felhatalmazott megbízottja írja alá. Az ajánlatot egyetlen eredeti példányban készítik el, amelyet az "eredeti" szóval jelölnek. Az ajánlattevők által benyújtandó másolati példányok számát az ajánlattevőknek adott utasítások határozzák meg. A másolati példányokat az eredetivel megegyező módon írják alá, és azokat a "másolat" szóval jelölik.

29.2. A megbízott által benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a meghatalmazó nevét, akinek a nevében cselekszik. Egy megbízott nem képviselhet egynél több ajánlattevőt. A megbízottak mellékelik a pályázathoz a szerződést, köz- vagy magánokiratot, amely felhatalmazza őket, hogy az ajánlattevők nevében eljárjanak. A magánokiraton lévő aláírást a meghatalmazó állama nemzeti jogszabályainak megfelelően kell hitelesíteni.

29.3. Ha az ajánlattevő két vagy több személyből álló közös vállalat vagy konzorcium, a pályázatnak meg kell felelnie az egyetlen ajánlatra vonatkozó feltételeknek, az ajánlatot minden személynek alá kell írnia, és egyetemleges felelősség terhel minden ilyen személyt az ajánlatkérő államának jogszabályai szerinti a szerződés és az azzal összefüggésben lévő feladatok tekintetében, ki kell jelölni közülük azt a személyt, aki jogosult a közös vállalat vagy konzorcium nevében kötelezettségeket vállalni. A közös vállalat vagy a konzorcium összetétele vagy szervezete az ajánlatkérő előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül nem változtatható meg.

29.4. A pályázatot a közös vállalat vagy konzorcium képviselője csak akkor írhatja alá, ha arra a közös vállalat vagy konzorcium tagjai írásban kifejezetten feljogosították, és csatolták a meghatalmazást, vagy a köz- vagy magánokiratot. A meghatalmazó okiraton lévő minden aláírást a közös vállalatot vagy konzorciumot alkotó felek mindegyike nemzeti jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően kell hitelesíteni azzal az írásos meghatalmazással együtt, amely megállapítja, hogy az ajánlat aláírói jogosultak a közös vállalat vagy a konzorcium nevében kötelezettségeket vállalni. Az ilyen közös vállalat vagy konzorcium minden egyes tagjának ugyanúgy rendelkezésre kell bocsátania a 4. cikk értelmében megkövetelt bizonyítékokat, mintha ő, saját maga lenne az ajánlattevő.

29.5. A teljes pályázatnak módosításoktól, átírásoktól és törlésektől mentesnek kell lennie, kivéve, ha azokat az ajánlatkérő utasításai szerint végezték, vagy ha azok az ajánlattevő által elkövetett hibák kijavításához szükségesek. A módosításokat és javításokat a pályázatot aláíró személy(ek) kézjeggyel látja/látják el.

29.6. Minden egyes ajánlattevő csak egy pályázatot adhat be, a 21. cikkben meghatározott tételek és a 27. cikk szerinti eltérő megoldások kivételével. Egyetlen ajánlattevő sem szerepelhet semmilyen minőségben egy másik ajánlattevő pályázatában ugyanazon szerződés vonatkozásában.

A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA

30. cikk

Határidő

30.1. A pályázatoknak legkésőbb a 13. cikknek megfelelően megjelölt napon és időben be kell érkezniük az ajánlatkérőhöz az általa megadott címre. E nap megállapítása során az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy megfelelő időtartam álljon rendelkezésre a tervezett projekt jellegét, terjedelmét, összetettségét és helyét, valamint más lényeges tényezőket figyelembe véve. Az ilyen időtartam azonban a nyílt pályázati felhívás esetében nem lehet 90 napnál kevesebb.

30.2. Az ajánlatkérő saját belátása szerint dönthet a 30. cikk (1) bekezdésében említett határidő meghosszabbításáról úgy, hogy a 18. cikknek megfelelően módosítja a pályázati kiírást, amely esetben az ajánlatkérő és az ajánlattevők minden jogára és kötelezettségére – az előző határidőre is figyelemmel – a meghosszabbított határidő vonatkozik. Ha az ajánlattevő a meghosszabbításról szóló értesítést követően él az ajánlat-visszavonási jogával, az ajánlatát visszaküldik részére, és a pályázati biztosítékát visszafizetik az ajánlatok felbontását követően.

30.3. Az ajánlatkérőhöz a pályázatok elfogadására megállapított határidőn túl beérkezett pályázatokat a 13. cikk (4) bekezdése g) pontjának és a 18. cikknek megfelelően elutasítják, és azokat az ajánlatok felbontását követően visszajuttatják az ajánlattevő részére.

31. cikk

A borítékok lezárása és megjelölése

31.1. Az ajánlatot, annak az ajánlattevőknek adott utasításokban meghatározott mellékleteit, valamint a 4. cikkben említett dokumentumokat zárt, nem beazonosítható borítékba kell helyezni, amelyen kizárólag az alábbiakat tüntetik fel:

a) az ajánlati felhívás hirdetményében vagy az ajánlati felhívásban a pályázatok benyújtására megjelölt cím;

b) az ajánlati felhívás hirdetményére történő hivatkozás, amelyre válaszolva az ajánlatot benyújtják;

c) adott esetben a megpályázott tételek száma; és

d) a "kizárólag az ajánlatok felbontásakor nyitható fel" szavak a pályázati kiírás nyelvén.

31.2. Az ajánlattevőknek adott utasításoknak minden egyes esetben meg kell határozniuk, hogy az árajánlatra vonatkozó dokumentumokat és a műszaki ajánlatot azonos vagy külön borítékba helyezzék-e. Az utóbbi esetben az árajánlatot külön, beazonosítható, az "ajánlati ár" szavakkal jelölt borítékba helyezik, amelyet lezárnak és a műszaki ajánlattal együtt a 31. cikk (1) bekezdésében említett borítékba helyezik.

32. cikk

Visszavonás és módosítás

32.1. A 30. cikk (3) bekezdésében említett határidőt megelőzően bármelyik ajánlattevő módosíthatja vagy visszavonhatja pályázatát, feltéve, hogy az ajánlatkérő a módosításról vagy visszavonásról szóló értesítést a határidő előtt megkapja.

32.2. Az ajánlattevő a módosításról vagy a visszavonásról szóló értesítését a 31. cikk rendelkezéseinek megfelelően készíti el, zárja le, jelöli és küldi el. A visszavonási értesítést személyesen is kézbesíthetik, vagy telex, távirat vagy fax útján is elküldhetik, amit a pályázatok benyújtásának határidejét megelőzően postára adott aláírt másolattal erősítenek meg. A visszavonás feltétel nélküli, és a pályázati eljárásban történő további részvételből való kizárással jár.

32.3. Egyetlen pályázat sem módosítható a 30. cikk (3) bekezdésében említett határidőt követően, ez alól kivételt képeznek a 34. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó módosítások.

32.4. Egyetlen pályázat sem vonható vissza a 30. cikk (3) bekezdésében említett határidő és az ajánlati kötöttség időtartamának vége közötti időszakban. A pályázat visszavonása ezen időszakban a pályázati biztosíték elvesztésével járhat.

AZ AJÁNLATOK VIZSGÁLATA

33. cikk

Az ajánlatok felbontása

33.1. Az ajánlatokat beérkezésüket követően beérkezési sorrendjük szerint különleges nyilvántartásba veszik. A nyilvántartási számot, valamint a beérkezés napját és időpontját a borítékon rögzítik. A borítékokat biztonságos helyen lezárva tartják mindaddig, amíg azokat 33. cikk (2) és (3) bekezdése szerint felbontják.

33.2. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor bejelentik az ajánlattevők nevét, az ajánlati árakat, az ajánlat módosításáról és visszavonásáról szóló írásos értesítéseket, a szükséges pályázati biztosíték meglétét, valamint minden egyéb olyan részletet – ha vannak ilyenek – amelyet az ajánlatkérő szükségesnek ítél. A 31. cikk (2) bekezdésében említett "kétborítékos" rendszer esetében a bejelentés azt a tényt is tartalmazza, hogy egyetlen árajánlatot tartalmazó borítékot sem bontottak fel.

33.3. Az ajánlatok felbontását és értékelését az érintett TOT szabályai szerint végzik, és célja a pályázatok teljességének ellenőrzése, a szükséges pályázati biztosíték rendelkezésre bocsátásának, a dokumentumok megfelelő aláírásának és annak ellenőrzése, hogy az ajánlattevő általában betartotta-e az előírásokat.

33.4. A 31. cikknek megfelelően az "ajánlati ár" szavakkal jelölt borítékokat nem bontják fel mindaddig, amíg az árak kivételével be nem fejezik a pályázatok értékelését.

33.5. Az értékelés során kizárólag azon borítékokban lévő ajánlatokat veszik figyelembe, amelyeket a 30. cikk (3) bekezdésében említett határidőt megelőzően nyújtottak be.

33.6. Az ajánlatkérő saját nyilvántartási céllal jegyzőkönyvet készít az ajánlatok felbontásáról, ideértve a jelenlevő felek részére a 33. cikk (2) bekezdésének megfelelően nyilvánosságra hozott információkat.

33.7. Az ajánlatok nyilvános felbontását követően azok vizsgálatára, pontosítására, értékelésére és összevetésére vonatkozó információk és a szerződések odaítélésére vonatkozó javaslatok nem hozhatók nyilvánosságra az ajánlattevők vagy az ilyen eljárásban hivatalosan nem érintett személyek részére.

33.8. Az ajánlattevő részéről az ajánlatok vizsgálata, pontosítása, értékelése és összevetése során, valamint a szerződés odaítélésében az ajánlatkérő befolyásolására tett minden kísérlet a kérdéses ajánlattevő ajánlatának elutasítását vonja maga után.

33.9. A küldött jelen van az ajánlatok felbontásánál és minden egyes ajánlatról másolatot kap.

34. cikk

Az ajánlatok értékelése

34.1. Az ajánlatok vizsgálatának, értékelésének és összevetésének elősegítése céljából az ajánlatkérő az egyes ajánlattevőket külön-külön kérheti pályázatuk értelmezésére, ideértve az egységárak felosztását. Az értelmezés kérése és a válaszadás írásban történik, és a 12. cikkben említett módozatok egyikének útján közlendő, de az ajánlati ár vagy a tartalom tekintetében semmilyen változtatás nem követelhető meg, nem ajánlható fel vagy engedélyezhető azok kivételével, amelyek az ajánlatkérő által az ajánlatok – a 34. cikk (7) bekezdése szerinti – értékelése során felismert számítási hibák kijavítására korlátozódnak.

34.2. Az ajánlatok részletes elbírálása előtt az ajánlatkérő megállapítja, hogy az egyes ajánlatok alapjában véve megfelelnek-e a pályázati kiírás követelményeinek.

34.3. A 34. cikk alkalmazásában megfelelő az az ajánlat, amely a pályázati kiírás minden kikötésének, feltételének és meghatározásának megfelel lényeges eltérés vagy fenntartás nélkül. Lényeges eltérés vagy fenntartás az, amely befolyásolja a szerződés hatályát, minőségét vagy teljesítését, illetve amely bármilyen jelentős kérdésben nem felel meg pályázati kiírásnak, vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződéses jogait vagy az ajánlattevő szerződéses kötelezettségeit, és tisztességtelen módon befolyásolja a szabályos ajánlatokat benyújtó ajánlattevők versenyhelyzetét.

34.4. Az ajánlatot az ajánlatkérő elutasítja, ha az nem felel meg a pályázati kiírásnak, és az az eltérés vagy fenntartás utólagos kijavításával vagy visszavonásával nem tehető szabályossá.

34.5. Az alkalmasnak ítélt ajánlatokat a pályázati kiírásnak és a 36. cikk rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából műszakilag értékelik, majd azokat a műszaki jellemzőik alapján rangsorolják. Adott esetben a különleges feltételek meghatározzák a műszaki értékelés részletes szempontjait.

34.6. A műszaki értékelést követően azon ajánlatokat, amelyeket a 34. cikk (5) bekezdése alapján műszaki szempontból alkalmasnak találtak, pénzügyileg is kiértékelik. Az ajánlatokat a nemzeti pénznemben vetik össze.

34.7. Az alkalmasnak talált ajánlatokat az ajánlatkérő ellenőrzi a számításbeli és összegzésbeli hibák kiszűrése érdekében. A hibákat az ajánlatkérő a következőképpen javítja ki:

a) amennyiben a számokkal és szavakkal meghatározott összegek között eltérést talál, a szavakban megadott összeg az érvényes; és

b) az átalányáras szerződések kivételével az egységár, illetve az egységár és a mennyiség szorzatából adódó teljes összeg közötti ellentmondás esetében az említett egységár az érvényes, kivéve, ha az ajánlatkérő véleménye szerint az egységár nyilvánvaló hibát tartalmaz, amely esetben az említett teljes összeg az érvényes, és az egységárat az ajánlatkérő kijavítja.

34.8. Az ajánlatban megadott összeg, és az ajánlatkérő által szükség szerint a 34. cikk (7) bekezdésének megfelelően kijavított összeg kötelező az ajánlattevőre nézve. Az ajánlattevő ajánlatát elutasítják, ha a kijavított összeget nem fogadja el.

34.9. Azt követően, hogy a pályázatokat a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően teljes egészében kiértékelték, a szabályos ajánlatokat a 9. cikk értelmében elsőbbségre jogosult ajánlattevők által benyújtott ajánlatokra és más ajánlattevők által benyújtott ajánlatokra csoportosítják. Az elsőbbségre nem jogosult ajánlattevők szükség szerint kijavított ajánlati árait – kizárólag az ajánlatok további értékelése és összevetése céljából – az elsőbbség százalékos különbségével növelik. A 9. cikknek az elsőbbség mértékére vonatkozó rendelkezései érvényesítésében használandó eljárások további részleteit az ajánlatkérő a pályázati kiírásban határozza meg.

34.10. Az értékelési eljárást megfelelően aláírt jegyzőkönyvben rögzítik, amely nem hozható nyilvánosságra és nem közölhető egyetlen ajánlattevővel sem. A jegyzőkönyvek másolatát eljuttatják a küldöttnek.

35. cikk

A pályázati eljárás megszüntetése

35.1. Az ajánlatkérő a szerződés odaítélése előtt, az ajánlattevők kötelezettségekkel való megterhelése nélkül és a szerződés megkötéséhez vezető folyamatban elért szint ellenére:

a) dönthet a pályázati eljárás megszüntetéséről a 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően, vagy utasítást adhat az eljárás újrakezdésére, szükség esetén más módszerrel; vagy

b) amennyiben a projektet tételekre bontották, csak bizonyos tételeket ítél oda és esetleg dönthet arról, hogy a többi tétel más pályázat(ok) tárgya legyen, szükség esetén más módszert alkalmazva.

35.2. Az ajánlatkérő a pályázati eljárást a következő esetekben szüntetheti meg:

a) ha egyetlen szabályos, a pályázati kiírásnak megfelelő ajánlat sem érkezett;

b) ha egyetlen ajánlat sem tesz eleget a 36. cikkben a szerződés odaítélésére megállapított szempontoknak;

c) ha a projekt gazdasági vagy műszaki adatait megváltoztatták;

d) ha különleges körülmények miatt nem lehetséges a szerződés szokványos kivitelezése;

e) ha minden egyes beérkezett ajánlat meghaladja a szerződésre elkülönített pénzügyi eszközök összegét;

f) ha a beérkezett ajánlatok súlyos szabálytalanságokat tartalmaznak, amelyek megakadályozzák a piaci erők rendes működését; vagy

g) ha nem volt verseny.

35.3. A pályázati eljárás megszüntetése esetén az ajánlatkérő értesíti azon ajánlattevőket, akiknél még nem járt le az ajánlati kötöttség időtartama. Az ilyen ajánlattevők nem jogosultak kártérítésre; jogosultak azonban a pályázati biztosítékuk azonnali visszafizetésére.

35.4. Ha a pályázati eljárás megszüntetését olyan körülmények okozzák, amelyek nem teszik szükségessé az ajánlatok felbontását, az árajánlatokat tartalmazó felbontatlan és lezárt borítékokat adott esetben és a pályázat többi elemét minden esetben az ajánlattevő költségére visszaküldik az ajánlattevőnek.

A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSE

36. cikk

Kiválasztás

36.1. Az ajánlatkérő a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda:

a) akinek az ajánlatát a pályázati kiírásnak megfelelőnek találták; és

b) építési beruházásra irányuló és szolgáltatási szerződések esetében annak, aki a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, többek között az alábbiak alapján:

i. az ár, az üzemeltetési és karbantartási költségek;

ii. az ajánlattevők minősítése és az ajánlattevők által kínált biztosítékok, valamint az ajánlat műszaki jellemzői, ideértve a TOT-on történő értékesítés utáni szolgáltatások felajánlását;

iii. a szerződés jellege, a szerződés végrehajtásának feltételei és határideje, valamint a helyi viszonyokhoz való igazodás;

c) szolgáltatási szerződések esetében annak, aki többek között az ajánlati ár és műszaki érték, a szolgáltatások rendelkezésre bocsátására javasolt szervezet és módszertan, valamint a javasolt személyzet szakértelme, függetlensége és rendelkezésre állása alapján a legelőnyösebb ajánlatot tette.

36.2. Amennyiben a fenti szempontok alapján két ajánlatot egyenértékűnek tekintenek, elsőbbséget élvez:

a) a TOT- vagy AKCS-állam ajánlattevője; vagy

b) ha ilyen ajánlat nem érkezett be, az az ajánlattevő, aki a TOT fizikai és emberi erőforrásainak a legjobb kihasználását teszi lehetővé.

36.3. Az ajánlatkérő:

a) az ajánlati kötöttség időtartamán belül befejezi az ajánlatok értékelését a szerződések jóváhagyásához szükséges időszak figyelembe vétele mellett;

b) továbbítja az ajánlatok vizsgálatának eredményét és a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot a küldött részére.

36.4. A küldött:

a) az ajánlatkérőnek a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatát 30 napon belül jóváhagyja az alábbiak esetében:

i. szabadkézi vétel;

ii. szolgáltatási szerződések;

iii. gyorssegély szerződések; és

iv. gyorsított eljárású szerződések, az 5 millió ECU értéket nem meghaladó építési beruházásra irányuló szerződések, valamint az 1 millió ECU értéket nem meghaladó árubeszerzésre irányuló szerződések;

b) az ajánlatkérőnek a 36. cikk (4) bekezdésének a) pontja alá nem eső szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatát 30 napon belül jóváhagyja, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a kiválasztott ajánlat a pályázati kiírásnak megfelelők közül a legalacsonyabb árajánlatot tartalmazza, teljesíti az abban meghatározott kiválasztási szempontokat, és nem haladja meg a szerződésre elkülönített összeget;

c) amennyiben a 36. cikk (4) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételek nem teljesülnek, a szerződés odaítélésére tett javaslatot a Bizottsághoz továbbítja, amely a küldött általi átvételtől számított 60 napon belül döntést hoz. Amennyiben a kiválasztott ajánlat meghaladja a szerződésre elkülönített összeget, a Bizottság az odaítélés jóváhagyásakor határoz a szükséges pénzügyi kötelezettségekről.

37. cikk

Értesítés az odaítélésről

37.1. Az ajánlati kötöttség időtartamának lejárta előtt az ajánlatkérő írásban értesíti a nyertes ajánlattevőt arról, hogy ajánlatát elfogadták.

37.2. Ha a pályázati kiírás erről másként nem rendelkezik, az építési beruházásra, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében az ajánlatkérő haladéktalanul értesíti a többi ajánlattevőt pályázatuk elutasításáról és pályázati biztosítékukat visszafizeti, ha a nyertes ajánlattevő a 40. cikk rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátotta a teljesítési biztosítékot.

37.3. Az ajánlatkérő nem köteles a választását megindokolni és nem köteles az ajánlattevőkkel sem írásban sem szóban megvitatni az ajánlati felhívás eredményeit.

37.4. A nyílt pályázati felhívás eredményeit az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az érintett TOT gyakorlatára is figyelemmel az állam hivatalos lapjában és/vagy egyéb megfelelő információhordozóban hirdetik ki.

38. cikk

A szerződés dokumentumainak előkészítése

38.1. A pályázat eredményének közlését követően az ajánlatkérő a 37. cikknek megfelelően előkészíti a szerződést arra, hogy azt a nyertes ajánlattevőnek aláírás céljából bemutassák. E dokumentumnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szerződést alkotó dokumentumok listája, amely meghatározza a dokumentumok sorrendjét;

b) az ilyen dokumentumok bármilyen megállapodáson alapuló kiegészítése vagy az azoktól történő eltérés;

c) a szerződéses ár;

d) az ajánlatkérő által a 34. cikk (7) bekezdése szerint hozott döntések;

e) a felügyelő és a felügyelő képviselőjének neve, ha azokat a különleges feltételek nem tartalmazzák.

38.2. A szerződés dokumentumát aláírás céljából bemutatják a nyertes ajánlattevőnek.

39. cikk

A szerződés aláírása

39.1. Ha a pályázati kiírás erről másként nem rendelkezik, a nyertes ajánlattevő a szerződés dokumentumának átvételét követő 30 napon belül aláírja a szerződést. A nyertes ajánlattevő általi aláírást követően a szerződés dokumentumát visszaküldik az ajánlatkérő, annak meghatalmazott képviselője vagy a TOT illetékes hatósága részére jóváhagyás és szükség esetén aláírás céljából.

39.2. A pályázati kiírás eltérő rendelkezése hiányában az ajánlatkérő nem írja alá a szerződést mindaddig, amíg a teljesítési biztosítékot nem bocsátották rendelkezésre a 40. cikknek megfelelően.

39.3. Az ajánlatkérő aláírását követően a szerződés mindkét fél számára kötelezővé válik, és a nyertes ajánlattevőt értesítik az aláírás tényéről.

39.4. A 39. cikk (1)–(3) bekezdésének rendelkezéseinek sérelme nélkül az ajánlatkérő a szerződés jellegének függvényében dönthet úgy is, hogy a szerződés odaítéléséről szóló értesítés a szerződés megkötését jelenti. Ilyen esetben a 38. cikk (1) bekezdésében felsorolt tételeket mellékelik a nyilatkozathoz.

39.5. A nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlatkérő lehívhatja a pályázati biztosítékot. Emellett az ajánlatkérő – az ajánlatok minősítésének sorrendjében – kapcsolatba léphet a többi ajánlattevővel vagy új ajánlati felhívást kezdeményezhet. Szükség esetén szabadkézi vétel alkalmazható.

40. cikk

Teljesítési biztosíték

40.1. Ha a pályázati kiírás erről másként nem rendelkezik, az építési beruházásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződés nyertes ajánlattevője az ajánlatkérő részére az általános feltételekben meghatározottak szerinti teljesítési biztosítékot nyújt a szerződés odaítéléséről szóló értesítés átvételétől számított 30 napon belül.

40.2. Ha a nyertes ajánlattevő nem teljesíti a 40. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeket, a szerződés odaítélését semmissé nyilvánítják, és a pályázati biztosíték elvész, amely esetben az ajánlatkérő a 39. cikk (5) bekezdésének megfelelően járhat el.

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. cikk

Általános és záró rendelkezések

41.1. Az ajánlatkérő által a Bizottság vagy a küldött részére beleegyezés vagy jóváhagyás céljából ezen általános előírásoknak megfelelően benyújtott minden dokumentációt és javaslatot jóváhagynak vagy jóváhagyottnak tekintenek az általános szabályokban megállapított határidőkön belül vagy – amennyiben a szabályok nem jelölnek meg időkorlátot – 30 napon belül.

41.2. A nem határidőben történő kifizetésekre nézve elfogadott követeléseket az érintett TOT, illetve a Bizottság fedezi saját külön erőforrásaiból a késedelemnek azon részére vonatkozóan, amelyért felelős.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPBÓL (EFA) FINANSZÍROZOTT, TOT-BELI ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐZETES RENDELKEZÉSEK

1. cikk – Fogalommeghatározások

2. cikk – A szerződés irányadó joga és nyelve

3. cikk – A szerződés dokumentumainak rangsora

4. cikk – Értesítések és írásbeli közlések

5. cikk – A felügyelő és a felügyelő képviselője

6. cikk – Átruházás

7. cikk – Alvállalkozás

8. cikk – Dokumentumok rendelkezésre bocsátása

9. cikk – Bejárás a munkaterületre

10. cikk – Segítségnyújtás a helyi előírásokkal kapcsolatban

11. cikk – Késedelmes kifizetés a nyertes ajánlattevő személyzete részére

12. cikk – Általános kötelezettségek

13. cikk – A munkálatok felügyelete

14. cikk – Személyzet

15. cikk – Teljesítési biztosíték

16. cikk – Biztosítás

17. cikk – Teljesítési program

18. cikk – Az árak felosztása

19. cikk – A nyertes ajánlattevő rajzai

20. cikk – Az ajánlati árak megfelelősége

21. cikk – Különleges kockázatok

22. cikk – A munkaterületek biztonsága

23. cikk – A határos ingatlanok védelme

24. cikk – A forgalom akadályoztatása

25. cikk – Kábelek és vezetékek

26. cikk – Kijelölés

27. cikk – Elbontott anyago

28. cikk – Leletek

29. cikk – Ideiglenes szerkezetek

30. cikk – Talajvizsgálat

31. cikk – Szerződéses átfedések

32. cikk – Szabadalmak és licenciák

33. cikk – A kezdéssel kapcsolatos utasítások

34. cikk – Teljesítési időszak

35. cikk – A teljesítési időszak meghosszabbítása

36. cikk – Teljesítési késedelem

37. cikk – Módosítások

38. cikk – Felfüggesztés

39. cikk – A munkálatok nyilvántartása

40. cikk – A munkálatok és anyagok minősége

41. cikk – Ellenőrzés és vizsgálat

42. cikk – Visszautasítás

43. cikk – Berendezések és anyagok tulajdonjoga

44. cikk – Általános rendelkezések

45. cikk – Feltételes áron kötött szerződések

46. cikk – Előlegek

47. cikk – Visszatartott összegek

48. cikk – Az árak módosítása

49. cikk – Mérés

50. cikk – Időközi kifizetések

51. cikk – Végleges elszámolási kimutatás

52. cikk – Közvetlen kifizetések az alvállalkozók részére

53. cikk – Késedelmes kifizetések

54. cikk – Kifizetések harmadik felek részére

55. cikk – További kifizetésekre iránti követelések

56. cikk – Kifizetések külföldi pénznemben

57. cikk – Általános rendelkezések

58. cikk – Záró vizsgálatok

59. cikk – Részleges átvétel

60. cikk – Feltételes átvétel

61. cikk – Szavatossági kötelezettségek

62. cikk – Végleges átvétel

63. cikk – Szerződésszegés

64. cikk – Ajánlatkérő általi felmondás

65. cikk – Nyertes ajánlattevő általi felmondás

66. cikk – Vis maior

67. cikk – Elhalálozás

68. cikk – A viták rendezése

ELŐZETES RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

1.1. Ezen általános feltételekre és a szerződésre vonatkozó fogalommeghatározások a következők:

EGK: Európai Gazdasági Közösség,

TOT: az EGK-val társult országok és területek,

szerződés: a felek között a munkálatok végrehajtására létrejött, aláírt megállapodás, ideértve annak összes mellékletét és az annak részét képező minden dokumentumot,

nyertes ajánlattevő: az a fél, akivel az ajánlatkérő szerződést köt,

ajánlatkérő: az állam, a közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amely a szerződést megköti vagy amely nevében a szerződést megkötik,

ajánlatkérő állama: az a TOT, amely felségterületén az építési beruházásra irányuló szerződés végrehajtandó,

felügyelő: kormányhivatal, közjog által szabályozott jogi személy, illetve az ajánlatkérő által az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően kijelölt természetes vagy jogi személy, aki a szerződés teljesítésének irányításáért és/vagy felügyeletéért felelős, és akire az ajánlatkérő jogokat és/vagy hatásköröket ruházhat a szerződés szerint,

felügyelő képviselője: a felügyelő által a szerződés szerint a felügyelő képviselőjének kijelölt és feladatainak ellátásában, valamint a személyére ruházott jogok és/vagy hatáskörök gyakorlásában a felügyelő képviseletére feljogosított bármely természetes vagy jogi személy. Ennek megfelelően, amennyiben a felügyelő feladatait, jogait és/vagy hatásköreit a felügyelő képviselőjére ruházzák, a felügyelőre való hivatkozások a felügyelő képviselőjére is vonatkoznak,

építési munkálatok: a szerződés szerint végrehajtandó ideiglenes és állandó munkálatok,

berendezés: gépek, készülékek, részegységek valamint számos olyan dolog, amelyet a szerződésnek megfelelően kell beépíteni,

felszerelés: készülékek és más gépek, valamint az esettől függően az ajánlatkérő állama jogának és/vagy gyakorlatának megfelelően, a munkaterületen lévő ideiglenes építmények, amelyek a szerződés végrehajtásához szükségesek, de a végleges munka részét képező berendezést vagy egyéb tételeket nem ideértve,

mennyiség-kimutatás: az egységáras szerződés keretében elvégzendő feladatok részletezett felosztását tartalmazó dokumentum, amely az egyes tételek mennyiségét és az arra vonatkozó egységárat mutatja,

árjegyzék: az árak végleges jegyzéke, amely tartalmazza a teljes ár felosztását, és amelyet az ajánlattevő az ajánlattal együtt nyújt be, szükség szerint módosítva, és amely az egységáras szerződés részét képezi,

teljes ár felosztása: az árfolyamok és árak részletezett listája, amely az átalányáras szerződésben az ár összetételét mutatja, de nem képezi részét a szerződésnek,

szerződéses ár: a szerződésben megállapított összeg, amely az építési munkálatok elvégzéséért fizetendő összeg előzetes becslését jelenti, vagy a végleges elszámolási kimutatásokban megállapított összeg, amelyet a szerződés lejártakor megállapítottak,

előzetes összeg: a szerződésben foglalt és a munkálatok végrehajtására vagy az áruk, anyagok, berendezések beszerzésére vagy szolgáltatások létrehozására vagy előre nem látható kiadásokra fordítandó összeg, amely a felügyelő utasításainak megfelelően egészben vagy részben felhasználható, vagy egyáltalán nem használható fel,

rajzok: az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő által, és/vagy a nyertes ajánlattevő által benyújtott és a felügyelő által jóváhagyott, a munkálatok végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátott rajzok,

munkaterület: az ajánlatkérő által a munkálatok végrehajtására rendelkezésre bocsátott területek, valamint a munkaterület részét képező, a szerződésben megállapított egyéb helyek,

szavatossági időszak: a szerződésben meghatározott, közvetlenül a feltételes átvétel dátuma utáni időszak, amely során a nyertes ajánlattevőnek be kell fejeznie a munkát és a felügyelő utasításai alapján a hiányosságok vagy hibák kijavítását,

végleges átvételi igazolás: a felügyelő által az ajánlatkérő részére a szavatossági időszak leteltét követően kiállított igazolás(ok), amely(ek) igazolja/igazolják, hogy a nyertes ajánlattevő eleget tett a kérdéses építési, befejezési és karbantartási kötelezettségeinek,

nap: naptári nap,

határidők: a szerződésbe foglalt azon időszakok, amelyek az ilyen időszakok kezdőpontjául szolgáló tevékenységet vagy eseményt követő naptól kezdődnek. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor az az utolsó napot követő első munkanap végén ér véget,

írásban: bármely kézzel írott, gépelt vagy nyomtatott közlés, ideértve a telexet, táviratot és faxüzenetet,

tájékoztatás: a szerződés szerint kibocsátott igazolások, felhívások, utasítások és útmutatások,

hatósági utasítás: a felügyelő által a nyertes ajánlattevő részére írásban tett bármely utasítás vagy rendelkezés a munkálatok végrehajtásának vonatkozásában,

nemzeti pénznem: az ajánlatkérő államának pénzneme,

külföldi valuta: a nemzeti pénznemtől eltérő minden megengedett pénznem, amelyet a szerződésben meghatároztak,

általános kártérítés: a szerződésben előzőleg nem meghatározott összeg, amelyet bíróság vagy választottbíróság ítél meg, vagy a felek közötti megállapodás tárgyát képezi, és amelyet a szerződés megszegése miatt az egyik fél kártérítésként a másik fél részére fizet,

kötbér: a szerződésben meghatározott, a nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő részére kártérítésként fizetendő összeg, abban az esetben amikor a nyertes ajánlattevő az építési munkálatok vagy azok egy részének befejezésével a szerződésben megállapodott időpontokig nem készül el, vagy a felek bármelyike által a másik fél részére, a szerződésben meghatározott szerződésszegés esetén fizetendő összeg,

különleges feltételek: az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás részeként kibocsátott, adott esetben módosított, a szerződés részét képező különleges feltételek, amik az alábbiakat tartalmazzák:

a) ezen általános feltételek módosításai;

b) különös szerződési feltételek;

c) műszaki előírások; és

d) a szerződésre vonatkozó bármely egyéb kérdés.

1.2. Az ilyen általános előírások címsorai és címei nem tekinthetők a szerződés részének és nem vehetők figyelembe ezen előírások értelmezésekor.

1.3. Ahol a szövegkörnyezet lehetővé teszi, az egyes számban használt szavak a többes számot is magukban foglalják és fordítva, valamint a hímnemű jelentésű szavak a nőnemű jelentést is magukban foglalják és fordítva.

1.4. A személyekre vagy felekre vonatkozó szavak magukban foglalják a cégeket és társaságokat, valamint a jogképességgel rendelkező bármely szervezetet.

2. cikk

A szerződés irányadó joga és nyelve

2.1. A szerződés irányadó joga az ajánlatkérő államának joga, amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek.

2.2. A szerződés irányadó joga alkalmazandó minden olyan kérdésben, amelyre ezen általános feltételek nem vonatkoznak.

2.3. A szerződés, illetve a nyertes ajánlattevő, az ajánlatkérő és a felügyelő vagy képviselőik közötti értesítések nyelvét a különleges feltételek határozzák meg.

3. cikk

A szerződés dokumentumainak rangsora

Amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik a szerződéses dokumentumok rangsorát a különleges feltételek határozzák meg.

4. cikk

Értesítések és írásbeli közlések

4.1. Amennyiben különleges feltételek másképp nem rendelkeznek egyrészről az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő, másrészről az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő közötti értesítéseket postán, táviratilag, telex, fax vagy személyes kézbesítés útján küldik az érintett felek által az értesítések eljuttatása céljából meghatározott megfelelő címekre.

4.2. Ha a küldő átvételi elismervényt kér, az ilyen igényét jelzi az értesítésében, valamint köteles átvételi elismervényt kérni minden olyan esetben, ha az értesítés átvétele határidő-köteles. A küldő fél bármely esetben minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az értesítés átvételét.

4.3. Minden olyan esetben, ha a szerződés rendelkezései bármilyen értesítés, beleegyezés, jóváhagyás, igazolás vagy döntés meghozataláról vagy kibocsátásáról tesznek említést, eltérő rendelkezés hiányában az írásos formát kell alkalmazni, és az "értesít", "igazol", "jóváhagy" vagy "dönt" szavakat ennek megfelelően kell értelmezni. Az ilyen beleegyezés, jóváhagyás, igazolás vagy döntés ok nélkül nem tartható vissza és nem késleltethető.

5. cikk

A felügyelő és a felügyelő képviselője

5.1. A felügyelő elvégzi a szerződésben meghatározott feladatokat. A felügyelőnek nincs joga felmenteni a nyertes ajánlattevőt a szerződésben vállalt egyetlen kötelezettsége alól sem, kivéve azt az esetet, amikor ebben a felek a szerződésben kifejezetten így állapodtak meg.

5.2. A felügyelő az alapvető felelősségének megtartása mellett időről időre a felügyelő képviselőjére ruházhatja feladatait és hatáskörét, az ilyen megbízást bármikor visszavonhatja és helyettesítheti a képviselőt. Az ilyen megbízást, visszahívást vagy helyettesítést írásosan kell rögzíteni, és akkor lép hatályba, ha annak egy példányát a nyertes ajánlattevő kézhez kapta.

5.3. A felügyelő képviselőjétől a nyertes ajánlattevőnek az ilyen megbízás feltételeinek megfelelően adott minden értesítésnek ugyanaz a hatálya, mintha azt a felügyelő küldte volna, feltéve, hogy:

a) a felügyelő képviselője részéről bármely munka, anyag vagy berendezés kifogásolásának elmulasztása nem jelenti a felügyelő jogvesztését az ilyen munka, anyag vagy berendezés kifogásolására és azok kiigazításához szükséges utasítások adására;

b) a felügyelőnek jogában áll az ilyen közléseket érvényteleníteni vagy azokat tartalmilag megváltoztatni.

5.4. A felügyelő utasításait és/vagy rendelkezéseit hatósági utasítások formájában bocsátja ki. Az ilyen utasításokat a felügyelő dátummal és sorszámmal látja el és azokat nyilvántartásba veszi, és adott esetben azok másolatait személyesen kézbesíti a nyertes ajánlattevő képviselőjének.

6. cikk

Átruházás

6.1. Az átruházás csak akkor érvényes, ha az írásbeli szerződés útján történik, amelyben a nyertes ajánlattevő a szerződéses jogait vagy kötelezettségeit vagy azok egy részét harmadik félre ruházza át.

6.2. Az ajánlatkérő előzetes írásbeli beleegyezése nélkül a nyertes ajánlattevő nem ruházhatja át szerződéses jogait vagy kötelezettségeit, illetve annak bármely részét, az abból származó bármely hasznot vagy igényt az alábbi esetek kivételével:

a) a szerződés szerint esedékes vagy esedékessé váló bármely pénzösszeget érintő díjak a nyertes ajánlattevő bankárjai javára; vagy

b) a nyertes ajánlattevőnek a harmadik felelős személlyel szemben fennálló kártérítési igényének a nyertes ajánlattevő biztosítójára való átruházása, amennyiben a biztosító a nyertes ajánlattevő veszteségeit vagy kötelezettségeit átvállalta.

6.3. A 6. cikk (2) bekezdésének értelmezésében az átruházás ajánlatkérő általi jóváhagyása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt a szerződés már elvégzett vagy még nem átruházott részeire vonatkozó kötelezettségei alól.

6.4. Ha a nyertes ajánlattevő a szerződéses jogait és kötelezettségeit engedély nélkül ruházta át, az ajánlatkérő hivatalos értesítés nélkül jogosult a 63. és 64. cikkben meghatározott, a szerződésszegéssel kapcsolatos szankciók alkalmazására.

6.5. Az engedményeseknek teljesíteniük kell a szerződés odaítélésekor alkalmazott kiválasztási kritériumokat.

7. cikk

Alvállalkozás

7.1. Az alvállalkozásba adás csak olyan írásos szerződés esetében érvényes, amelyben a nyertes ajánlattevő harmadik félre ruházza át a szerződés egy részének teljesítését.

7.2. A nyertes ajánlattevő csak az ajánlatkérő előzetes írásos felhatalmazásával vonhat be alvállalkozót a szerződés teljesítésébe. Az alvállalkozásba adandó feladatot és az alvállalkozók személyét közölni kell az ajánlatkérővel. Az ajánlatkérő, kellőképpen figyelembe véve a 4. cikk (3) bekezdését, az értesítés átvételétől számított 30 napon belül értesíti a nyertes ajánlattevőt döntéséről, az engedély megtagadása esetén annak okaival együtt.

7.3. Az alvállalkozók kiválasztása során a nyertes ajánlattevő előnyben részesíti a szükséges munkát azonos feltételek mellett elvégezni képes, az ajánlatkérő államából származó természetes személyeket, társaságokat és vállalkozásokat.

7.4. Az alvállalkozóknak teljesíteniük kell a szerződés odaítélésekor alkalmazott kiválasztási kritériumokat.

7.5. Az 52. cikkre is figyelemmel az ajánlatkérő nem áll szerződéses kapcsolatban az alvállalkozókkal.

7.6. A nyertes ajánlattevő felelős az alvállalkozóinak, azok meghatalmazottjainak vagy alkalmazottainak tevékenységéért, mulasztásáért olyan módon, mintha az a nyertes ajánlattevő annak meghatalmazottja vagy alkalmazottai által végzett tevékenység vagy mulasztás volna. A szerződés bármely része alvállalkozásba adásának ajánlatkérő általi jóváhagyása vagy az alvállalkozó általi munkavégzés engedélyezése nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt semely szerződéses kötelezettsége alól.

7.7. Ha az alvállalkozó a szerződéses szavatossági időszakot meghaladó bármilyen folyamatos kötelezettséget vállalt a nyertes ajánlattevő felé az alvállalkozó által elvégzendő munka vagy az általa nyújtandó áruk, anyagok, berendezés vagy szolgáltatás tekintetében, a nyertes ajánlattevő a szavatossági időszak végét követően az ajánlatkérő kérésére és költségére haladéktalanul átruházza az ilyen kötelezettség fennmaradó időszakából származó hasznokat.

7.8. Az ajánlatkérőnek jogában áll hivatalos értesítés nélkül alkalmazni a 63. és 64. cikkben meghatározott, a szerződésszegésére vonatkozó szankciókat, ha a nyertes ajánlattevő jóváhagyás nélkül köt alvállalkozási szerződést.

AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖTELEZETTSÉGEI

8. cikk

Dokumentumok rendelkezésre bocsátása

8.1. A 15. cikkben meghatározott teljesítési biztosíték létesítését követő 30 napon belül a felügyelő a nyertes ajánlattevő részére díjmentesen rendelkezésre bocsátja a szerződés teljesítéséhez szükséges rajzok, leírások és egyéb szerződéses dokumentumok két másolatát. A nyertes ajánlattevő e rajzokból, leírásokból és dokumentumokból további példányokat vásárolhat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A nyertes ajánlattevő minden rajzot, leírást és egyéb szerződéses dokumentumot visszajuttat a felügyelő részére a szavatossági igazolás kiadásakor vagy a végleges átvételkor.

8.2. Amennyiben ezt a szerződés céljai nem indokolják, a felügyelő előzetes beleegyezése nélkül az ajánlatkérő által átadott rajzokat, leírásokat és egyéb dokumentumokat a nyertes ajánlattevő nem használhatja fel és nem adhatja át harmadik feleknek.

8.3. A felügyelőnek jogában áll a nyertes ajánlattevő részére hatósági utasításokat kibocsátani, amelyek magukban foglalják azon kiegészítő dokumentumokat és utasításokat, amelyek a munkálatok megfelelő és elfogadható végrehajtásához, valamint az azokban lévő hiányosságok kijavításához szükségesek.

9. cikk

Bejárás a munkaterületre

9.1. Az ajánlatkérő kellő időben és a munkálatok előrehaladásával összhangban biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a munkaterületet és az arra való bejárást az ezen általános feltételekben említett teljesítési programnak megfelelően. A nyertes ajánlattevő más érintett személyeknek megad minden indokolt lehetőséget arra, hogy a munkájukat elvégezzék a különleges feltételekben meghatározottak vagy a hatósági utasítások követelményei szerint.

9.2. Az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő részére rendelkezésre bocsátott bármely földterületet a nyertes ajánlattevő kizárólag a szerződés teljesítésének céljára használhat.

9.3. A nyertes ajánlattevő munkája közben megfelelő állapotban tartja a rendelkezésére bocsátott helyiségeket, és az ajánlatkérő vagy a felügyelő kérésére a szerződés teljesítését követően azokat eredeti állapotukba állítja vissza, figyelembe véve az elfogadható elhasználódást.

9.4. A nyertes ajánlattevő nem jogosult, semmilyen a saját kezdeményezésére elvégzett korszerűsítés költségeinek megtérítésére.

10. cikk

Segítségnyújtás a helyi előírásokkal kapcsolatban

10.1. A nyertes ajánlattevő kérheti az ajánlatkérő segítségét abban, hogy megszerezze a munkavégzés helyszínéül szolgáló ország helyi szokásaira, rendeleteire vagy szabályzataira vonatkozó törvényeket, jogszabályokat és információkat, amelyek befolyásolhatják szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Az ajánlatkérő a kért segítséget a nyertes ajánlattevő költségére nyújthatja.

10.2. A munkavégzés helyéül szolgáló állam külföldi munkaerőre vonatkozó törvényeire és rendelkezéseire is figyelemmel az ajánlatkérő minden szükséges erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a nyertes ajánlattevő számára a szükséges vízumok és engedélyek beszerzését, ideértve a munkavégzési és tartózkodási engedélyeket is, amelyeket a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő által szükségesnek tartott személyzet igényel, ideértve családjaik tartózkodási engedélyét.

11. cikk

Késedelmes kifizetés a nyertes ajánlattevő személyzete részére

A nyertes ajánlattevő munkavállalóinak fizetendő bérek és fizetések, valamint a munkavégzés helye szerinti állam jogszabályai alapján járó juttatások és hozzájárulások kifizetése késedelmének esetén az ajánlatkérő értesítheti a nyertes ajánlattevőt, hogy az értesítéstől számított 15 napon belül a béreket, fizetéseket, juttatásokat és hozzájárulásokat közvetlenül kívánja kifizetni. Ha a nyertes ajánlattevő vitatja az ilyen kifizetések esedékességét, a 15 napos időszakon belül elküldi az indoklásával ellátott tényállást az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek járó összegből fizetheti ki az ilyen béreket, fizetéseket, juttatásokat és hozzájárulásokat, ha a tényállás tanulmányozását követően arra a véleményre jut, hogy a bérek és fizetések esedékesek. Ha ebben nem jár sikerrel, az ezen általános feltételek értelmében biztosított bármely biztosítékból elvonhatja az összeget. Az ajánlatkérő e cikk szerint tett egyetlen intézkedése sem mentesíti a nyertes ajánlattevőt az alkalmazottaival szembeni kötelezettségei alól, kivéve azt a mértéket, amellyel ezen intézkedések bármely kötelezettségének eleget tesznek. Az ajánlatkérő ezen intézkedésével semmiféle felelősséget nem vállal a nyertes ajánlattevő alkalmazottaival szemben.

A NYERTES AJÁNLATTEVŐ KÖTELEZETTSÉGEI

12. cikk

Általános kötelezettségek

12.1. A nyertes ajánlattevő megfelelő körültekintéssel és gondossággal, a szerződés rendelkezéseinek megfelelően a munkát a szerződésben megállapított mértékig tervezi és hajtja végre, fejezi be, illetve javítja annak minden hiányosságát. A nyertes ajánlattevő biztosít minden szükséges felügyeletet, személyzetet, anyagot, készüléket, felszerelést és minden egyéb cikket, amely ideiglenes vagy végleges formában a tervezéshez, végrehajtáshoz, befejezéshez és a hiányosságok kijavításához a szerződés rendelkezései szerint vagy abból ésszerűen következtethetően szükséges.

12.2. A nyertes ajánlattevő teljes felelősséget visel a szerződéses építési műveletek és módszerek célszerűségéért, stabilitásáért és biztonságáért.

12.3. A nyertes ajánlattevőnek követnie kell a felügyelő által kiadott hatósági utasításokat. Amennyiben a nyertes ajánlattevő úgy ítéli meg, hogy valamely hatósági utasítás követelményei túlmutatnak a felügyelő illetékességén vagy a szerződés hatáskörén, akkor indoklást tartalmazó értesítést küld a felügyelő részére az utasítás átvételétől számított 30 napon belül. Ezen ellenvetés miatt a hatósági utasítás végrehajtását nem függesztik fel.

12.4. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő államának törvényeit és előírásait figyelembe veszi és azok szerint jár el, valamint biztosítja, hogy személyzete, azok alárendeltjei és helyi munkavállalói ugyancsak figyelembe vegyék az ilyen törvényeket és előírásokat, és alávessék magukat azoknak. A nyertes ajánlattevő kártalanítja az ajánlatkérőt minden olyan követelés vagy eljárás esetében, amely a nyertes ajánlattevő, munkavállalói vagy azok alárendeltjei által az ilyen törvények és előírások megsértéséből adódik.

12.5. Ha a nyertes ajánlattevő vagy bármely alvállalkozója, meghatalmazottja vagy alkalmazottja megveszteget, megajándékoz bármely személyt, pénzjutalmat vagy részesedést kínál vagy ad annak a szerződéssel, illetve az ajánlatkérő bármely más szerződésével kapcsolatos cselekedet vagy cselekedet ígéretének ösztönzéseként vagy díjaként; vagy azért, hogy a szerződéssel vagy az ajánlatkérő bármely más szerződésével kapcsolatban bármely személyt előnyben vagy hátrányban részesítsen, akkor az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő bármely esedékes, szerződéses jogának sérelme nélkül felmondhatja a szerződést, amely esetben a 63. és 64. cikk rendelkezései alkalmazandók.

12.6. A nyertes ajánlattevő a szerződéssel kapcsolatban kapott minden dokumentumot és információt bizalmasan kezel, a szerződés semely részletét nem hozhatja nyilvánosságra és nem adhatja át az ajánlatkérő előzetes írásos beleegyezése vagy a felügyelő – az ajánlatkérővel történt konzultációt követő – írásos beleegyezése nélkül, amennyiben ez a szerződés végrehajtásához szükséges lehet. A szerződéses célból történő nyilvánosságra hozatal vagy átadás tekintetében felmerülő minden vitában az ajánlatkérő hozza meg a végleges döntést.

12.7. Ha az ajánlattevő két vagy több személyből álló közös vállalat vagy konzorcium, egyetemleges felelősség terhel minden ilyen személyt az ajánlatkérő államának jogszabályai szerint a szerződés rendelkezéseinek teljesítése tekintetében, valamint ki kell jelölni közülük azt a személyt, aki jogosult az ügyvitelre és feljogosított arra, hogy a közös vállalat vagy konzorcium nevében kötelezettségeket vállaljon. A közös vállalat vagy a konzorcium összetétele vagy szervezete az ajánlatkérő előzetes jóváhagyása nélkül nem változtatható meg.

13. cikk

A munkálatok felügyelete

13.1. A nyertes ajánlattevő saját maga felügyeli a munkavégzést, vagy erre a célra képviselőt nevez ki. Az ilyen kinevezést jóváhagyás céljából a felügyelőnek kell benyújtani. A jóváhagyás bármikor visszavonható. Ha a felügyelő elutasítja jóváhagyást vagy a kinevezés jóváhagyását visszavonja, meghatározza azon indokokat, amelyekre döntését alapozta, ekkor a nyertes ajánlattevő haladéktalanul egy másik képviselőt javasol, valamint megkeresi a felügyelőt a jóváhagyás miatt.

13.2. Ha a felügyelő a nyertes ajánlattevő képviselőjének jóváhagyását visszavonja, a nyertes ajánlattevő a visszavonásról szóló értesítéstől számított legrövidebb ésszerű időn belül eltávolítja a képviselőt a helyéről, és a felügyelő által elfogadott másik képviselővel helyettesíti.

13.3. A nyertes ajánlattevő képviselője teljes jogkörrel rendelkezik a munkálatok végrehajtásához szükséges bármely döntés meghozatalára, a hatósági utasítások átvételére és végrehajtására, valamint a 39. cikkben említett munkanyilvántartás vagy adott esetben melléklet ellenjegyzésére. A nyertes ajánlattevő minden esetben felelős a munkálatok megfelelő végrehajtásának biztosításáért, ideértve az előírások és hatósági utasítások betartását saját alkalmazottai, alvállalkozói és azok alkalmazottai által.

14. cikk

Személyzet

14.1. A nyertes ajánlattevőnek elégséges számú embert kell alkalmaznia, és lehetővé kell tennie a munkavégzés helyéül szolgáló államban az emberi erőforrások optimális kihasználását. Az ilyen alkalmazottaknak rendelkezniük kell a munkavégzés pontos időbeli előrehaladásához és megfelelő végrehajtásához szükséges képességekkel és tapasztalatokkal. A nyertes ajánlattevő köteles haladéktalanul helyettesíteni azokat a felügyelő által megjelölt alkalmazottakat, akik veszélyeztethetik a munka megfelelő végrehajtását.

14.2. Az ajánlatkérő államának jogszabályai szerint megállapított díjazás mértéke és az általános munkavégzés feltételei a munkaterületen dolgozó alkalmazottakra minimumként alkalmazandók.

15. cikk

Teljesítési biztosíték

15.1. A nyertes ajánlattevő a szerződés odaítéléséről szóló értesítés átvételét követő 30 napon belül az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja a szerződés teljes körű és megfelelő teljesítésének biztosítékát. A biztosíték összegét a különleges feltételekben állapítják meg, és az nem haladhatja meg a szerződéses ár összegének 10 %-át a kiegészítő tevékenységek összegeivel együtt, kivéve, amennyiben arról a különleges feltételek másképpen rendelkeznek. Azonban a biztosíték semmilyen esetben sem haladhatja meg a szerződéses ár 20 %-át.

15.2. A teljesítési biztosíték kártalanítja az ajánlatkérőt, minden olyan kár esetében, ami abból adódik, hogy a nyertes ajánlattevő nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit teljes körűen és megfelelően.

15.3. A teljesítési biztosíték formáját a különleges feltételekben határozzák meg; bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk, biztosító vagy óvadékbiztosító társaság által vállalt kezesség, visszavonhatatlan akkreditív vagy az ajánlatkérőnél letétbe helyezett készpénz formájában teljesíthető. Ha a teljesítési biztosítékot bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk vagy kezesség formájában nyújtják, akkor azt a szerződés odaítélésének kritériumai alapján olyan banknak, biztosítónak vagy óvadékbiztosító társaságnak kell nyújtania, amelyet az ajánlatkérő elismer.

15.4. Amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek a teljesítési biztosítékot azon pénznemekben és azok olyan arányában kell rendelkezésre bocsátani, mint amiben a szerződéses összeget kell kifizetni.

15.5. A biztosíték rendelkezésre bocsátását megelőzően a nyertes ajánlattevő részére semmilyen kifizetést nem teljesítenek. A biztosíték érvényben marad mindaddig, amíg a szerződést teljes körűen és megfelelő módon nem teljesítették.

15.6. A biztosíték érvényét veszti, ha a szerződés teljesítése során a biztosítékot nyújtó természetes vagy jogi személy nincs olyan helyzetben, hogy a kötelezettségeit teljesítse. Az ajánlatkérő hivatalos értesítést küld a nyertes ajánlattevőnek, hogy új biztosítékot kell rendelkezésre bocsátania a korábbival azonos feltételekkel. Ha a nyertes ajánlattevő nem nyújt új biztosítékot, az ajánlatkérő felmondhatja a szerződést.

15.7. Az ajánlatkérő a biztosíték feltételeinek megfelelően és annak értékhatáráig, követelheti azon összeg kifizetését, amelyért a kezes a nyertes ajánlattevő nemteljesítése alapján felelős. Az ajánlatkérő kérésére a kezes késedelem nélkül kifizeti az ilyen összegeket és semmilyen okból kifolyólag nem élhet kifogással. Mielőtt az ajánlatkérő bármely követelést érvényesítene a teljesítési biztosíték tekintetében, tájékoztatnia kell a nyertes ajánlattevőt azon mulasztás jellegéről, amely alapján a követelést támasztja.

15.8. A teljesítési biztosítékot az 51. cikkben említett, aláírt végelszámolás elkészítését követő 30 napon belül visszafizetik, kivéve, ha a szerződés ettől eltérően rendelkezik.

16. cikk

Biztosítás

16.1. A nyertes ajánlattevő biztosítást köt a maga és az ajánlatkérő nevében azon veszteségekért és károkért, amelyekért a szerződés szerint felelős. Ha a különleges feltételek másképpen nem rendelkeznek, az ilyen biztosítás az alábbiakat fedezi:

a) a munkálatok teljes pótlási költsége az abban foglalt anyagokkal és berendezésekkel együtt a vis maioron vagy a szerződés szerint az ajánlatkérőnek tulajdonítható okból felmerülő minden veszteségen vagy káron kívül;

b) az ilyen pótlási költség 15 %-át kitevő vagy a különleges feltételekben meghatározott további összeg, amely a veszteségek vagy károk további vagy mellékes költségeit fedezi, ideértve a szakértői díjakat és az elbontást, valamint a munka bármely részének eltávolítását és bármilyen jellegű törmelék eltávolítását;

c) a nyertes ajánlattevő által a munkaterületre szállított, annak tulajdonában lévő berendezések és egyéb tárgyak, azoknak a munkaterületi pótlásához elégséges összeg erejéig.

16.2. A nyertes ajánlattevő a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott biztosítást általános biztosítással helyettesítheti, amely többek között fedezetet biztosít a 16. cikk (1) bekezdése a), b) és c) pontjában meghatározott értékekre. Ezen esetben a biztosított értesíti a biztosítót az ajánlatkérő érdekéről.

16.3. A nyertes ajánlattevő biztosítást köt, ami a munkálatok elvégzéséből adódó üzemi balesetek és polgári jogi felelőssége esetén fedezi azon károkat, amelyek a munkavégzés helyszínén általa alkalmazott bármely személynél, az ajánlatkérőnél és az ajánlatkérő bármely alkalmazottjánál keletkeznek. A felelősség személyi sérülések esetében korlátlan.

16.4. A nyertes ajánlattevő biztosítást köt azon cselekedetekből vagy mulasztásokból származó kockázatra és polgári jogi felelősségre, amelyekért ő maga, jogutódai vagy meghatalmazottja felelnek. Az ilyen biztosítás összege minimálisan a különleges feltételekben megállapított összeg. A nyertes ajánlattevő gondoskodik továbbá arról, hogy minden egyes alvállalkozója hasonló biztosítást kössön.

16.5. Az e cikkben említett minden biztosítást a szerződés odaítéléséről szóló értesítéstől számított 30 napon belül meg kell kötni, és azokat az ajánlatkérő jóváhagyja. Az ilyen biztosításnak a munkavégzés kezdetétől a munkálatok végleges átvételéig érvényben kell lennie. A nyertes ajánlattevő bemutatja az ajánlatkérőnek a biztosítási kötvényt, és késedelem nélkül igazolja a biztosítási díjak rendszeres fizetését, ha arra az ajánlatkérő vagy a felügyelő kéri.

16.6. A nyertes ajánlattevőnek a 16. cikknek megfelelően fennálló biztosításkötési kötelezettsége ellenére a nyertes ajánlattevő felelőssége fennáll; kártalanítja az ajánlatkérőt és a felügyelőt minden olyan, harmadik féltől származó követeléssel szemben, amely a nyertes ajánlattevő, annak alvállalkozói és alkalmazottai által a munkálatok végrehajtása során okozott vagyoni kárra vagy személyi sérülésre vonatkozik.

17. cikk

Teljesítési program

17.1. A nyertes ajánlattevő elkészíti és a felügyelőnek jóváhagyás céljából benyújtja a szerződés teljesítési programját a különleges feltételeknek megfelelően. E program legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a nyertes ajánlattevő által a munkálatok végrehajtására javasolt sorrend;

b) az időtartam, amelyen belül a rajzokat be kell nyújtani és jóvá kell hagyni;

c) a nyertes ajánlattevő által a munkálatok végrehajtásához elfogadásra javasolt módszerek általános leírása; és

d) a felügyelő által igényelt további részletek és információk, az ésszerűség határain belül.

17.2. A teljesítési programnak a felügyelő általi jóváhagyása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt egyetlen szerződéses kötelezettsége alól sem.

17.3. A felügyelő jóváhagyása nélkül a teljesítési programon semmilyen lényeges változtatás nem végezhető. Azonban, ha a munkálatok előrehaladása nem áll összhangban a programmal, a felügyelő utasíthatja a nyertes ajánlattevőt, hogy vizsgálja felül a programot és az átdolgozott programot nyújtsa be jóváhagyás céljából.

18. cikk

Az árak felosztása

18.1. Adott esetben és a felügyelő kellőképpen indokolt kérését követő legfeljebb 20 napon belül a nyertes ajánlattevő részletezi a díjait és árait, amennyiben azok részletes kifejtése bármely szerződéses okból kifolyólag szükséges.

18.2. A szerződés odaítélésről szóló értesítést követően a különleges feltételekben meghatározott időtartamon belül a nyertes ajánlattevő kizárólag a felügyelő tájékoztatása céljából negyedéves bontású, részletes pénzforgalmi előrejelzést ad a szerződés szerint neki járó kifizetésekről. A nyertes ajánlattevő ezt követően a felügyelő kérésére negyedévente benyújtja a módosított pénzforgalmi előrejelzést. Az előrejelzés közlése semmilyen kötelezettséget nem von maga után az ajánlatkérőre vagy a felügyelőre nézve.

19. cikk

A nyertes ajánlattevő rajzai

19.1. A nyertes ajánlattevő jóváhagyás céljából a felügyelőnek bemutatja az alábbiakat:

a) szerződésben meghatározott rajzok, dokumentumok, minták és/vagy modellek, az ott vagy a teljesítési programban meghatározott időtartamon belül;

b) azon rajzok, amelyeket a felügyelő a szerződés teljesítéséhez ésszerűen kérhet.

19.2. Ha a felügyelő a 19. cikk (1) bekezdésében említett jóváhagyó döntését elmulasztja közölni a szerződésben vagy a jóváhagyott teljesítési programban említett határidőn belül, az ilyen rajzokat, dokumentumokat, mintákat vagy modelleket a meghatározott időtartam végén elfogadottnak kell tekinteni. Meghatározott időtartam hiányában azokat az átvételt követő 30 nap elteltével elfogadottnak kell tekinteni.

19.3. Az elfogadott rajzokat, dokumentumokat, mintákat és modelleket a felügyelő aláírja vagy más módon azonosítja, azoktól nem lehet eltérni, kivéve, ha a felügyelő arról másképpen rendelkezik. A felügyelő által nem jóváhagyott bármely rajzot, dokumentumot, mintát vagy modellt a nyertes ajánlattevőnek haladéktalanul módosítania kell, hogy az megfeleljen a felügyelő követelményeinek, és azt a nyertes ajánlattevő újra benyújtja jóváhagyás céljából.

19.4. A nyertes ajánlattevő az elfogadott rajzok további példányait, a szerződésben vagy a későbbi hatósági utasításokban meghatározott formában és számban bocsátja rendelkezésre.

19.5. A rajzok, dokumentumok, minták vagy modellek jóváhagyása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt egyetlen szerződéses kötelezettsége alól sem.

19.6. A felügyelőnek joga van minden ésszerű időpontban megvizsgálni minden szerződéses rajzot, dokumentumot, mintát vagy modellt a nyertes ajánlattevő helyiségeiben.

19.7. A munkálatok feltételes átvétele előtt a nyertes ajánlattevő rendelkezésre bocsátja az üzemeltetési és karbantartási útmutatót az olyan rajzokkal együtt, amely részletezettsége képessé teszi az ajánlatkérőt arra, hogy a munkálatok minden részét üzemeltesse, karbantartsa, beállítsa és szervizelje. Az útmutatók és rajzok a szerződés nyelvén és a szerződésben meghatározott formában és példányszámban készülnek, kivéve, ha a különleges feltételek azt másképpen határozzák meg. A munka a feltételes átvétel szempontjából nem tekinthető befejezettnek mindaddig, amíg az ilyen útmutatókat és rajzokat nem kézbesítették az ajánlatkérőnek.

20. cikk

Az ajánlati árak megfelelősége

20.1. A nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy az ajánlata benyújtását megelőzően kielégítő módon megvizsgálta és tanulmányozta a munkaterületet és annak környezetét a talaj és az altalaj tekintetében, valamint figyelembe vette azt, hogy a munkaterület formáját és jellegét, a munka és a minta befejezéséhez szükséges anyagok jellegét és terjedelmét, a közlekedési kapcsolatokat, a munkaterületre való eljutás lehetőségeit, szükség esetén az elszállásolást, és általánosságban begyűjtött minden szükséges információt a kockázatok, eshetőségek és az ajánlatát befolyásoló vagy arra hatást gyakorló más körülmények tekintetében.

20.2. A nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy ajánlatának benyújtása előtt gondoskodott az ajánlatnak, valamint a mennyiség-kimutatásban közölt díjaknak, áraknak a helyességéről és megfelelőségéről és ezek minden, a szerződésből fakadó kötelezettségét lefedik, amennyiben erről a szerződés másképp nem rendelkezik.

20.3. Mivel a nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy saját számításai, műveletei és becslései alapján állapította meg az árait, a nyertes ajánlattevő minden további díj nélkül köteles elvégezni minden munkát, ami az ajánlatban szereplő bármely olyan tétel tárgyát képezi, amelyikre nem határozott meg sem egységárat, sem konkrét összeget.

21. cikk

Különleges kockázatok

21.1. Ha a munkálatok elvégzése során a nyertes ajánlattevő olyan mesterséges akadályokkal vagy természeti körülményekkel találja magát szembe, amelyeket egy tapasztalt szakember az ésszerűség határain belül előre nem láthat, és ha úgy véli, hogy azok miatt többletköltségek merülnek fel, és/vagy a szerződés teljesítési időtartamának meghosszabbítása válik szükségessé, a nyertes ajánlattevő a 35. cikknek és/vagy az 55. cikknek megfelelően értesíti a felügyelőt. Az ilyen értesítésben a nyertes ajánlattevő meghatározza a mesterséges akadályokat és/természeti körülményeket, részletesen meghatározva azok előre látható hatásait, az általa elvégzett vagy tervezett intézkedéseket és a munkálatok végrehajtásában előre látott késedelem mértékét vagy annak akadályozását.

21.2. Az értesítés átvételét követően a felügyelő többek között:

a) kérheti a nyertes ajánlattevőt, hogy az általa elvégzett vagy tervezett intézkedések költségeinek becslését bocsássa rendelkezésére;

b) jóváhagyhatja a 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett intézkedéseket módosítva vagy anélkül;

c) írásbeli utasításokat adhat arra nézve, hogy a mesterséges akadályokat vagy természeti körülményeket hogyan kell kezelni;

d) a szerződés módosítását, felfüggesztését vagy megszüntetését rendelheti el.

21.3. Ha a felügyelő döntése értelmében az említett mesterséges akadályt vagy természeti körülményt egy tapasztalt szakember részben vagy egészben az ésszerűség határain belül nem láthatta előre, a felügyelő:

a) figyelembe veszi az ilyen akadály vagy körülmény miatt a nyertes ajánlattevő késedelmét a teljesítési időszak bármely meghosszabbításának meghatározásakor, amelyre a nyertes ajánlattevő 35. cikk szerint jogosult; és/vagy

b) az időjárási körülményektől eltérő mesterséges akadályok vagy természeti körülmények esetében meghatározza a nyertes ajánlattevőnek az 55. cikknek megfelelően járó kiegészítő kifizetéseket.

21.4. Az időjárási körülmények nem jogosítják fel a nyertes ajánlattevőt az 55. cikk szerinti követelésekre.

21.5. Ha a felügyelő úgy dönt, hogy a mesterséges akadályt vagy természeti körülményt a tapasztalt szakember részben vagy egészben az ésszerűség határain belül előre láthatta, arról a nyertes ajánlattevőt a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja.

22. cikk

A munkaterületek biztonsága

22.1. A nyertes ajánlattevőnek joga van megtiltani a munkaterületre történő bejutást minden olyan személynek, a felügyelő által feljogosított személyek kivételével, aki nem vesz részt a szerződés teljesítésében.

22.2. A nyertes ajánlattevő a végrehajtás teljes időtartama alatt biztosítja a munkaterületek biztonságát és saját felelősségi körében köteles meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy alkalmazottait, az ajánlatkérő képviselőit és harmadik feleket az olyan károktól és balesetektől megkímélje, amelyek a munkálatok elvégzéséből adódhatnak.

22.3. A nyertes ajánlattevő saját felelősségére és költségére megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy biztosítsa a meglévő épületek és berendezések védelmét, megóvását és karbantartását. A nyertes ajánlattevő saját költségén felelős minden világítási, védelmi, záró és biztonsági felszerelésért, amely szükségesnek bizonyul a munkálatok megfelelő végrehajtásához, vagy amelyet a felügyelő ésszerűen kérhet.

22.4. Ha a szerződés végrehajtása során sürgős intézkedések válnak szükségessé bármilyen baleset- vagy kárveszély elhárítása vagy bármilyen baleset vagy kár utáni biztonság megteremtése érdekében, a felügyelő hivatalosan értesíti a nyertes ajánlattevőt a szükséges teendőkről. Ha a nyertes ajánlattevő nem hajlandó vagy nem képes a szükséges intézkedések elvégzésére, a felügyelő a nyertes ajánlattevő költségére elvégezheti a munkát amennyiben a nyertes ajánlattevő a felelős.

23. cikk

A határos ingatlanok védelme

23.1. A nyertes ajánlattevő saját felelősségére és költségére a határos ingatlanok védelméhez szükséges minden elővigyázatossági intézkedést megtesz a szakszerű építés és az adott körülmények által megkívánt módon, és elkerüli azt, hogy saját hibájából szokatlan mértékű zavart okozzon.

23.2. A nyertes ajánlattevő kártalanítja az ajánlatkérőt a határos földterületek birtokosai vagy lakói követeléseinek bármilyen pénzügyi következményeivel szemben, amennyiben ő a felelős, illetve amennyiben a keletkezett károk nem az ajánlatkérő vagy a felügyelő által a nyertes ajánlattevő számára megállapított tervezés vagy építési módszer következményei.

24. cikk

A forgalom akadályoztatása

24.1. A nyertes ajánlattevő biztosítja, hogy a munkálatok és berendezések nem zavarják vagy akadályozzák a közlekedést nagyobb mértékben az olyan területeken, mint az utak, vasútvonalak, vízi utak és repülőterek, mint azt a különleges feltételek engedélyezik. A nyertes ajánlattevő az útvonalak és járművek kiválasztásakor különös figyelmet fordít a súlykorlátozásokra.

24.2. A nyertes ajánlattevő meghozhat minden különleges intézkedést, amelyet szükségesnek tart, vagy amelyet a különleges feltételek határoznak meg, vagy amelyet az ajánlatkérő igényel az utak, vágányok vagy hidak érintett szakaszának védelme vagy megerősítése érdekében, amelyet a nyertes ajánlattevő költségére – a nyertes ajánlattevő, vagy más – hajt végre. A nyertes ajánlattevő bármilyen tervezett különleges intézkedésről annak végrehajtása előtt értesíti a felügyelőt. Az utakon, vágányokon vagy hidakon az anyagok, berendezések vagy készülékek szállításával okozott bármilyen kár helyrehozása a nyertes ajánlattevő költségére történik.

25. cikk

Kábelek és vezetékek

25.1. Ha a munkálatok végrehajtásának során a nyertes ajánlattevő földalatti kábeleket, vezetékeket vagy berendezéseket jelző jelzésekkel találkozik, az ilyen jelzéseket a helyükön hagyja vagy azokat visszahelyezi, ha a munkálatok során ideiglenes eltávolításuk válik szükségessé. Az ilyen kapcsolódó műveletekhez a felügyelő jóváhagyása szükséges.

25.2. Az esettől függően a nyertes ajánlattevő dolga az ajánlatkérő által a szerződésben meghatározott kábelek, vezetékek és berendezések megóvása, eltávolítása és visszahelyezése és annak költségeit is a nyertes ajánlattevő viseli.

25.3. Amennyiben a kábelek, vezetékek és berendezések helyét nem határozták meg a szerződésben, de azok jelzettek vagy felismerhetők, a nyertes ajánlattevő általános körültekintéssel és a fentiekben meghatározottakhoz hasonló megóvási, eltávolítási és visszahelyezési kötelezettségekkel tartozik. Ezen esetben az ajánlatkérő viseli e munkák költségeit, amennyiben ezek a szerződés végrehajtásához szükségesek.

25.4. Azonban a kábelek, vezetékek és berendezések eltávolításának és visszahelyezésének kötelezettsége és az abból adódó költségek nem a nyertes ajánlattevőt terhelik, ha az ajánlatkérő úgy határoz, hogy e feladatot magára vállalja. Ugyanez alkalmazandó akkor is, amennyiben e kötelezettség és az ebből adódó kiadás más szakértő hatóságra vagy meghatalmazottra hárul.

25.5. Ha a munkaterületen végzett bármely munka vélhetően zavart vagy károkat okoz a közművekben, a nyertes ajánlattevő haladéktalanul írásban értesíti a felügyelőt, elégséges időt adva arra, hogy időben meghozzák a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy a munka szokványos módon folytatódjon.

26. cikk

Kijelölés

26.1. A nyertes ajánlattevő felelős:

a) a felügyelő által meghatározott eredeti jelekkel, vonalakkal és szintekkel kapcsolatos munkálatok pontos elvégzéséért;

b) a munkálatok minden része helyének, szintjének, kiterjedésének és kitűzésének pontosságáért; és

c) az említett kötelezettségek teljesítéséhez szükséges eszköz, berendezés és munka rendelkezésre bocsátásáért.

26.2. Ha a munkálatok végrehajtása során bármikor bármilyen hibát fedeznek fel a munkálatok bármely részének helyében, szintjében, kiterjedésében vagy kitűzésében, a felügyelő kérésére a nyertes ajánlattevő saját költségére kijavítja az ilyen hibát a felügyelő által jóváhagyott módon, kivéve, ha az ilyen hiba a felügyelő által nyújtott hibás adaton alapul, amely esetben az ajánlatkérő fedezi a javítás költségét.

26.3. A felügyelő általi, bármilyen vonal- vagy szint- vagy kijelölés ellenőrzése semmilyen módon nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt azok pontosságára vonatkozó felelőssége alól, a nyertes ajánlattevő körültekintően véd és megtart minden szintjelet, kerítést és karót és más tárgyat, amelyet a munkálatok kijelöléséhez használnak fel.

27. cikk

Elbontott anyagok

27.1. Amennyiben a szerződés bontási munkát ír elő, az elbontásból származó anyagok és tárgyak a nyertes ajánlattevő tulajdonát képezik, kivéve, ha a különleges feltételek és/vagy az ajánlatkérő államának joga arról másképpen rendelkezik, valamint a 28. cikk rendelkezéseire is figyelemmel.

27.2. Ha a különleges feltételek az ajánlatkérő részére tartják fenn a bontási munkálatokból származó anyagok vagy tárgyak egészének vagy részének a tulajdonjogát, a nyertes ajánlattevő megteszi a szükséges óvintézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa megtartásukat. A nyertes ajánlattevő felelős az általa vagy a meghatalmazottjai által az ilyen anyagokban és tárgyakban okozott károkért vagy azok megsemmisüléséért.

27.3. Függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő milyen felhasználásra szánja azon anyagokat vagy tárgyakat, amelyek tulajdonjogát fenntartja, azok szállításából és – a felügyelő által megjelölt helyen történő – tárolásából adódó költségeket a nyertes ajánlattevő fedezi minden olyan mozgatásig bezárólag, amely nem haladja meg a 100 métert.

27.4. Amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek a nyertes ajánlattevő saját költségére folyamatosan eltávolítja a munkaterületről a törmeléket és egyéb bontási anyagokat, szemetet és törmeléket.

28. cikk

Leletek

28.1. A feltárási vagy elbontási munkálatok során talált bármilyen érdeklődésre számot tartó leletekre haladéktalanul fel kell hívni a felügyelő figyelmét. A felügyelő dönt arról, hogy az ajánlatkérő államának jogszabályait kellőképpen figyelembe véve mi történjen a leletekkel.

28.2. Az ajánlatkérő fenntartja a feltárási vagy elbontási munkálatok során a tulajdonában lévő földterületen talált anyagok tulajdonjogát, a nyertes ajánlattevőt kárpótolnia kell az erőfeszítései miatt.

28.3. Eszközök, antik tárgyak, érmék, természeti leletek és tárgyak, amik tudományos érdeklődésre tarthatnak számot, továbbá ritkaságok vagy nemesfémekből készített tárgyak, amelyeket a feltárási vagy elbontási munkálatok során találnak, az ajánlatkérő tulajdonát képezik.

28.4. Nézeteltérés esetén az ajánlatkérőnek kizárólagos joga a 28. cikk (1) és (3) bekezdésében említett szituációkról dönteni.

29. cikk

Ideiglenes szerkezetek

29.1. A nyertes ajánlattevő saját költségére hoz létre minden olyan ideiglenes szerkezetet, amelyek a munkálatok végrehajtásához szükségesek. A nyertes ajánlattevő a felhasználásra tervezett ideiglenes szerkezetek – úgy mint gátak, állványzatok, vázszerkezetek és zsaluzás – rajzait benyújtja a felügyelőnek. A nyertes ajánlattevő figyelembe veszi a felügyelő megjegyzéseit a rajzokra vonatkozóan, ugyanakkor felelősséget vállal értük.

29.2. Amennyiben a különleges feltételek meghatározzák, hogy egy bizonyos ideiglenes szerkezet tervezése az ajánlatkérő hatáskörébe tartozik, a felügyelő ésszerű időn belül a nyertes ajánlattevő rendelkezésére bocsát minden szükséges rajzot, hogy lehetővé tegye a nyertes ajánlattevő számára az ideiglenes szerkezet elkészítését a teljesítési programnak megfelelően. Ezen esetekben az ajánlatkérő kizárólagosan felelős a tervezés biztonságáért és megfelelőségéért. A nyertes ajánlattevő felelős azonban a megfelelő kivitelezésért.

30. cikk

Talajvizsgálat

A különleges feltételekre és a műszaki előírásokra is figyelemmel a nyertes ajánlattevő a felügyelő rendelkezésére bocsátja a felügyelő által szükségesnek tartott bármilyen talajvizsgálathoz szükséges személyzetet és berendezéseket. A nyertes ajánlattevőnek megtérítik az ilyen munkában felhasznált vagy arra rendelkezésre bocsátott emberi erőforrások és berendezések tényleges költségét, amennyiben ezeket a szerződés megkötésekor nem vették figyelembe.

31. cikk

Szerződéses átfedések

31.1. A nyertes ajánlattevő a felügyelő követelményeinek megfelelően minden ésszerű munkavégzési lehetőséget megad az ajánlatkérő által alkalmazott bármilyen más nyertes ajánlattevő és azok munkásai, az ajánlatkérő és bármilyen más közületi hatóság munkásai számára, akik a munkaterületen vagy a munkaterület közelében a szerződés részét nem képező bármilyen munka elvégzésén vagy olyan szerződés részét képező munka elvégzésén dolgoznak, amelyet az ajánlatkérő a munkálatokkal kapcsolatban vagy azok kiegészítéseként köt.

31.2. Ha azonban a nyertes ajánlattevő a felügyelő írásos kérésére bármely más nyertes ajánlattevő, közületi hatóság vagy az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát bármilyen utat vagy úttestet, amely karbantartásáért a nyertes ajánlattevő felel, vagy engedélyezi az ilyen más személyeknek az ideiglenes szerkezeteinek, állványzatának vagy más berendezéseinek használatát a munkaterületen, vagy bármilyen más jellegű szolgáltatást nyújt, amelyet a szerződésben nem határoztak meg, az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő részére olyan összeget fizet és/vagy olyan időbeli meghosszabbítást nyújt az ilyen használatért vagy szolgáltatásért, amely a felügyelő véleménye szerint ésszerű.

31.3. A nyertes ajánlattevő a 31. cikk okán semmiféle szerződéses kötelezettsége alól nem mentesíthető, és a 31. cikk (2) bekezdésében meghatározottakon kívül nem jogosult semmilyen más követelésre.

32. cikk

Szabadalmak és licenciák

Amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek a nyertes ajánlattevő mentesíti az ajánlatkérőt és a felügyelőt minden olyan követelés alól, amely a szabadalmak, licenciák, rajzok, tervek, minták, márkák vagy védjegyek szerződésben meghatározott módon történt használatából adódik, kivéve, ha az ilyen jogok megsértése az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő által adott tervek vagy leírások betartásának következménye.

KEZDÉS ÉS KÉSEDELEM

33. cikk

A kezdéssel kapcsolatos utasítások

33.1. Az ajánlatkérő megállapítja azt az időpontot, amikor a szerződés teljesítését meg kell kezdeni, és arról a szerződés odaítéléséről szóló értesítésben, vagy a felügyelő által kiadott hatósági utasításban értesíti a nyertes ajánlattevőt.

33.2. A felek eltérő megállapodása hiányában a teljesítés legkésőbb 180 nappal a szerződés odaítéléséről szóló értesítést követően kezdődik.

34. cikk

Teljesítési időszak

A teljesítési időszak a 33. cikk (1) bekezdése szerint megállapított időpontban kezdődik és annak időtartamát a szerződés határozza meg a 35. cikknek megfelelően nyújtható hosszabbítások sérelme nélkül.

35. cikk

A teljesítési időszak meghosszabbítása

35.1. A nyertes ajánlattevő kérheti a teljesítési időszak meghosszabbítását, ha a szerződés teljesítésével az alábbi okok miatt késedelembe esik:

a) rendkívüli időjárási viszonyok az ajánlatkérő államában;

b) tapasztalt szakember által az ésszerűség határain belül előre nem észlelhető mesterséges akadályok vagy természeti körülmények;

c) a befejezés dátumát befolyásoló hatósági utasítások, a nyertes ajánlattevő mulasztásából következők kivételével;

d) az ajánlatkérő szerződéses kötelezettségeinek nemteljesítése;

e) a munkálatok bármilyen felfüggesztése, amelyet nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozott;

f) vis maior;

g) az általános feltételekben említett bármely más ok, amelyet nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozott.

35.2. A nyertes ajánlattevő a lehetséges késedelem tudomásra jutását követő 30 napon belül értesíti a felügyelőt arról, hogy a teljesítési időszak olyan meghosszabbításának kérelmezése áll szándékában, amelyre saját magát jogosultnak tartja, majd – amint az adott körülmények között lehetséges – a felügyelő rendelkezésére bocsátja a kérelem egészét és annak részleteit, azért hogy a kérelmet az adott időben kivizsgálhassák.

35.3. A felügyelő az ajánlatkérővel és adott esetben a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően a nyertes ajánlattevő részére írásban engedélyezi a teljesítési időszak meghosszabbítását, akár a jövőre nézve, akár visszaható hatállyal, vagy arról tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt, hogy nem jogosult hosszabbításra.

36. cikk

Teljesítési késedelem

36.1. Ha a nyertes ajánlattevő a szerződéses időszak(ok)on belül nem fejezi be a munkát, az ajánlatkérő hivatalos felmondás és a szerződéses jogorvoslati eszközeinek sérelme nélkül a különleges feltételekben meghatározott mértékben és maximum összegben szerződéses kötbérre jogosult minden olyan nap vagy annak része után, amely a teljesítési időszak vége vagy a 35. cikk szerinti meghosszabbított teljesítési időszak vége és a befejezés tényleges napja között telik el. Ha a munkálatok a 39. cikknek megfelelően részleges átvétel tárgyát képezik, akkor a különleges feltételekben meghatározott, szerződéses kötbér olyan arányban csökkenthető, mint ahogy az elfogadott rész arányul a munkálatok egészének értékéhez.

36.2. Ha az ajánlatkérő a 36. cikk (1) bekezdése szerinti maximális kötbérre válik jogosulttá, a nyertes ajánlattevő értesítését követően:

a) lefoglalhatja a teljesítési biztosítékot; és/vagy

b) felmondhatja a szerződést; és

c) a nyertes ajánlattevő költségén harmadik féllel léphet szerződésbe a hátralévő munkálatok elvégzésére.

37. cikk

Módosítások

37.1. A felügyelőnek jogában áll a munkálatok megfelelő befejezéséhez és/vagy az építmény üzemeltetéséhez szükséges módosításokat elrendelni a munkálatok bármely részében. Az ilyen módosítások tartalmazhatnak kiegészítéseket, kihagyásokat, pótlásokat, minőség-, mennyiség-, forma-, jelleg-, típus-, helyzet-, kiterjedés-, szint- és vonalbeli változtatásokat, valamint módosításokat a munkálatok végrehajtásának megadott sorrendjében, módszerében vagy időzítésében. Semmilyen módosításra vonatkozó utasítás nem érvénytelenítheti a szerződést, de minden ilyen módosítás pénzügyi hatását, ha van ilyen, a 37. cikk (5) és (7) bekezdésének megfelelően értékelik.

37.2. A módosítás kizárólag hatósági utasítással rendelhető el, feltéve, hogy:

a) ha a felügyelő bármely okból kifolyólag szükségesnek látja a szóbeli utasítást, azt a lehető legrövidebb időn belül hatósági utasítással erősíti meg;

b) ha a nyertes ajánlattevő a 37. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmében adott szóbeli utasítást írásban megerősíti, és a felügyelő a megerősítésnek nem mond ellent azonnal írásban, azt úgy tekintik, hogy hatósági utasítást adtak ki a módosításra, kivéve, ha a különleges feltételek másképp rendelkeznek;

c) módosítást elrendelő hatósági utasítás nem szükséges semmiféle munka mennyiségének növeléséhez vagy csökkentéséhez, ahol az ilyen növekedés vagy csökkenés annak a következménye, hogy a mennyiség nagyobb vagy kisebb a mennyiség-kimutatásban vagy az ár ütemezésben meghatározottaknál.

37.3. A 37. cikk (2) bekezdésében meghatározottak kivételével bármilyen módosító hatósági utasítást megelőzően a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt az ilyen módosítás jellegéről és formájáról. A nyertes ajánlattevő az ilyen értesítés átvételétől számított lehető legrövidebb időn belül javaslatot nyújt be a felügyelőnek, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) elvégzendő feladatok – ha vannak ilyenek – vagy a foganatosítandó intézkedések leírása és a végrehajtási program; és

b) teljesítési program vagy a nyertes ajánlattevő szerződéses kötelezettségeinek bármilyen szükséges módosítása; és

c) a 37. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően a szerződéses ár bármilyen módosítása.

37.4. A nyertes ajánlattevő 37. cikk (3) bekezdésében említett javaslatának átvételét követően a felügyelő az ajánlatkérővel és adott esetben a nyertes ajánlattevővel történt megfelelő konzultációt követően a lehető legrövidebb időn belül dönt arról, hogy a módosítást végrehajtják-e vagy sem. Ha a felügyelő a módosítás végrehajtása mellett dönt, hatósági utasítást bocsát ki a módosítás végrehajtásáról a nyertes ajánlattevő által a 37. cikk (3) bekezdésében említett javaslatban megállapított árakon és az ott meghatározott feltételek vagy a felügyelő által a 37. cikk (5) bekezdése szerint megfelelőnek talált módosítások alapján.

37.5. A felügyelő által a 37. cikk (2) és (4) bekezdésének megfelelően elrendelt minden módosítás árát a felügyelő az alábbi alapelvek szerint állapítja meg:

a) amennyiben a munka a mennyiség-kimutatásban vagy az árütemezésben beárazott munkálatokhoz hasonló jellegű és hasonló feltételek szerint hajtják végre, azt az ott meghatározott díjakon és árakon értékeli;

b) amennyiben a munka nem hasonló jellegű vagy nem hasonló feltételek szerint hajtják végre, a szerződés díjait és árait az értékelés alapjaként használja, amely hiányában a felügyelő megfelelő számítást készít;

c) ha a szerződés egészének vagy bármely részének jellegéhez vagy összegéhez mért módosítás jellege vagy mértéke olyan, hogy a felügyelő véleménye szerint a szerződésbe foglalt bármely munkatétel bármely díja vagy ára az ilyen módosítás miatt ésszerűtlenné válik, a felügyelő az ilyen díjat vagy árat az általa ésszerűnek és helyesnek tartott körülményeknek megfelelően állapítja meg;

d) amennyiben a módosítást a nyertes ajánlattevő mulasztása vagy szerződésszegése teszi szükségessé, a nyertes ajánlattevő viseli az ilyen módosításnak tulajdonítható bármely további költséget.

37.6. A módosítást kérő hatósági utasítás átvételekor a nyertes ajánlattevő lépéseket tesz a módosítás általános feltételeknek megfelelő végrehajtása érdekében úgy, mintha a módosítást a szerződés tartalmazta volna. A munkálatok nem késleltethetők a teljesítési határidő meghosszabbításának vagy a szerződéses ár módosításának engedélyezése miatt. Amennyiben a módosító utasítás a szerződéses ár kiigazítása előtt történik, a nyertes ajánlattevő feljegyzi a módosítás végrehajtásával kapcsolatos költségeket és az arra fordított időt. E feljegyzések a felügyelő által minden ésszerű időpontban megvizsgálhatók.

37.7. Amennyiben a feltételes átvételekor hatósági utasítás vagy más, nem a nyertes ajánlattevő mulasztásából következő körülmény miatt a munkálatok összértékében a szerződéses ár 15 %-át meghaladó növekedés vagy csökkenés történik, a felügyelő az ajánlatkérővel és a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően meghatározza a szerződéses ár növelését vagy csökkentését a 37. cikk (5) bekezdése alkalmazásának következményeként. Ezen összeg megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a munkálatok értékében történt növekedés vagy csökkenés milyen mértékben haladja meg a 15 %-ot. A felügyelő az összegről értesíti az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt és a szerződéses összeget aszerint kiigazítja.

38. cikk

Felfüggesztés

38.1. A nyertes ajánlattevő a felügyelő utasítására felfüggeszti a munkálatok vagy azok bármely részének a végrehajtását a felügyelő által szükségesnek tartott időtartamra vagy időtartamokra és módon.

38.2. A felfüggesztés időtartama alatt a nyertes ajánlattevő a munkálatok, berendezések, készülékek és a munkaterület bármilyen értékcsökkenése, vesztesége vagy károsodása elkerülése érdekében védő intézkedéseket foganatosít. Az ilyen védő intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletkiadásokat hozzáadják a szerződéses árhoz kivéve, ha az ilyen felfüggesztés:

a) a szerződésben máshol került meghatározásra; vagy

b) a nyertes ajánlattevő valamilyen mulasztása miatt szükséges; vagy

c) a munkaterület szokványos éghajlati körülményei miatt szükséges; vagy

d) a munkálatok vagy azok egyes részeinek biztonsága és megfelelő kivitelezése céljából szükséges, hacsak az ilyen szükséget nem a felügyelő vagy az ajánlatkérő cselekedete vagy mulasztása vagy a 21. cikkben említett bármilyen különleges kockázat okozza.

38.3. A nyertes ajánlattevő nem jogosult a szerződéses árhoz történő ilyen hozzáadásokra, kivéve, ha a felügyelőt a munkálatok felfüggesztésére vonatkozó utasítás átvételétől számított 30 napon belül értesíti ebbéli szándékáról.

38.4. A felügyelő az ajánlatkérővel és a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően megállapítja a nyertes ajánlattevő részére nyújtandó, a felügyelő véleménye szerint méltányos és ésszerű többletkifizetést és/vagy a teljesítési időszak meghosszabbítását, amely a nyertes ajánlattevőnek jár.

38.5. Ha a felfüggesztés időtartama meghaladja a 180 napot, és a felfüggesztést nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozta, a nyertes ajánlattevő a felügyelőnek küldött értesítéssel engedélyt kérhet a 30 napon belüli folytatásra vagy felmondhatja a szerződést.

ANYAGOK ÉS KIVITELEZÉS

39. cikk

A munkálatok nyilvántartása

39.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezése hiányában a felügyelő munkanyilvántartást vezet a munkaterületen, amelybe minimálisan az alábbi információkat jegyzi be:

a) az időjárási viszonyok, a kedvezőtlen időjárás okozta munkamegszakítások, a munkaórák száma, a munkaterületen alkalmazott munkások száma és szakképzettsége, a szállított anyagok, a használt felszerelések, a munkavégzésre alkalmatlan felszerelések, a helyben elvégzett kísérletek, az elküldött minták, az előre nem látott körülmények, valamint a nyertes ajánlattevőnek adott utasítások;

b) az elvégzett munka, valamint a szállított és felhasznált tételek mennyiségi és minőségi elemeinek részletezése, amely a munkaterületen ellenőrizhető és a nyertes ajánlattevőnek járó kifizetések kiszámításához kapcsolódik.

39.2. A kimutatások szerves részét képezik a munkanyilvántartásnak, de adott esetben külön dokumentumban is rögzíthetők. A kimutatások elkészítésével kapcsolatos részleteket a különleges feltételek határozzák meg.

39.3. A nyertes ajánlattevő biztosítja, hogy a kimutatásokat kellő időben és a különleges feltételeknek megfelelően készítik el az olyan építési munkálatokra, szolgáltatásokra és beszerzésekre vonatkozóan, amelyek utólagosan nem megállapíthatók vagy igazolhatók; ennek elmulasztása esetén a nyertes ajánlattevő elfogadja a felügyelő döntéseit, kivéve, ha saját költségén annak ellenkezőjét bizonyítja.

39.4. A munka előrehaladásával a munkanyilvántartásba készített bejegyzéseket a felügyelő aláírja, és azt a nyertes ajánlattevő vagy annak képviselője ellenjegyzi. A nyertes ajánlattevő ellenvetése esetén véleményéről a felügyelőt a kifogásolt bejegyzés vagy kimutatás nyilvántartásba vételének napját követő 15 napon belül értesíti. A nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy a nyilvántartásba vett bejegyzésekkel egyetért, ha a bejegyzést nem ellenjegyzi és a megadott határidőn belül nem nyújt be véleményt. A nyertes ajánlattevő bármikor a helyszínen megvizsgálhatja a munkanyilvántartást és a saját tájékoztatási céljaira szükségesnek tartott bejegyzésekről másolatot készíthet vagy kaphat.

39.5. A nyertes ajánlattevő a felügyelő kérésére a munkanyilvántartás rendes vezetéséhez szükséges információt a felügyelő rendelkezésére bocsátja.

40. cikk

A munkálatok és anyagok minősége

40.1. A munkálatoknak, részegységeknek és anyagoknak meg kell felelniük a szerződés leírásainak, rajzainak, terveinek, modelljeinek, mintáinak, sablonjainak és egyéb követelményeinek, ezek az ajánlatkérő vagy a felügyelő rendelkezésére állnak a teljesítési időszak egészében a felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében.

40.2. A különleges feltételekben meghatározott bármilyen előzetes műszaki átvételt a nyertes ajánlattevőnek a felügyelőnél kell kérelmeznie. A kérelem tartalmazza a szerződésre, a tételek számára és szükség szerint az átvétel helyére vonatkozó hivatkozást. A kérelemben meghatározott részegységeket és anyagokat, mielőtt azokat beépítenék a felügyelőnek jóvá kell hagynia és átvennie.

40.3. A beépítendő anyagok vagy tárgyak, vagy azok, amelyeket részegységek gyártásához használnak fel a sikeres műszaki átvételt követően is visszautasíthatók, és a nyertes ajánlattevő köteles azokat haladéktalanul pótolni, ha a későbbi vizsgálatok hiányosságokat vagy hibákat tárnak fel. A nyertes ajánlattevő lehetőséget kaphat az elutasított anyagok vagy tárgyak kijavítására vagy helyrehozására, de az ilyen anyagok és tárgyak csak akkor beépíthetők, ha azokat a felügyelő megelégedésére kijavították és helyrehozták.

41. cikk

Ellenőrzés és vizsgálat

41.1. A nyertes ajánlattevő biztosítja, hogy minden részegységet és anyagot kellő időben a munkaterületre szállítsanak ahhoz, hogy a felügyelő átvehesse a részegységeket és anyagokat. A nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy teljes mértékben felmérte az e tekintetben esetleg felmerülő nehézségeket; a kötelezettségeinek teljesítése során fellépő késedelmet nem igazolhatja.

41.2. A felügyelő jogosult időről időre saját maga vagy meghatalmazottja által a részegységeket, anyagokat és a kivitelezést ellenőrizni, megvizsgálni, mérni, valamint ellenőrizni a szerződés szerint szállításra előkészített, megmunkált vagy gyártott bármely részegység előkészítésének, megmunkálásának vagy gyártásának előrehaladását, hogy a részegységekről, anyagokról és a kidolgozásról eldönthesse, hogy azok megfelelnek-e a megkívánt minőségnek és mennyiségnek. Ez a gyártás, a megmunkálás vagy az előkészítés helyén, a munkaterületen vagy a szerződésben meghatározott más ilyen területen történik.

41.3. Az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok céljából a nyertes ajánlattevő:

a) ideiglenesen és térítésmentesen a felügyelő rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésekhez vagy vizsgálatokhoz szokványos esetekben szükséges segítséget, mintákat, alkatrészeket, gépeket, berendezéseket, eszközöket vagy anyagokat és munkaerőt;

b) egyezteti a felügyelővel a vizsgálatok idejét és helyét;

c) minden ésszerű időpontban hozzáférést biztosít a felügyelő részére a vizsgálatok elvégzésének helyéhez.

41.4. Ha a felügyelő a vizsgálatok elvégzésére megállapított napon nincs jelen, a nyertes ajánlattevő a felügyelő ellenkező utasítása hiányában elvégezheti a vizsgálatokat, amiket úgy tekintenek, mintha azokat a felügyelő jelenlétében végezték volna. A nyertes ajánlattevő haladéktalanul elküldi a felügyelőnek a vizsgálati eredmények hiteles másolatait, aki köteles azokat elfogadni, ha a vizsgálat elvégzésénél nem volt jelen.

41.5. Ha a részegységek és anyagok megfeleltek a 41. cikkben említett vizsgálatokon, a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt vagy ellenjegyzi a nyertes ajánlattevőnek a tanúsítványt.

41.6. Ha a felügyelő és a nyertes ajánlattevő nem értenek egyet a vizsgálati eredményekben, a véleménykülönbség felmerülését követő 15 napon belül értesítik egymást az álláspontjukról. A felügyelő vagy a nyertes ajánlattevő kérheti a vizsgálatok ugyanazon feltételek melletti megismétlését, vagy, ha valamelyik fél azt kéri, a közös megállapodás alapján kiválasztott szakértő általi vizsgálatot. Minden vizsgálati jelentést bemutatnak a felügyelőnek, aki a vizsgálatok eredményeit késedelem nélkül közli a nyertes ajánlattevővel. A megismételt vizsgálatok eredménye végleges. A megismételt vizsgálat költségeit az a fél viseli, akinek álláspontját a megismételt vizsgálat eredménye megdöntötte.

41.7. Feladatainak végrehajtása során a felügyelő és az általa felhatalmazott minden személy csak azon személyek előtt fedhet fel információt, akik jogosultak tudni azon információkról, amely birtokába a nyertes ajánlattevő gyártási módszereinek és működésének ellenőrzése és vizsgálata következtében jutott.

42. cikk

Visszautasítás

42.1. A megállapított minőségtől eltérő részegységeket és anyagokat visszautasítják. A visszautasított részegységekre és anyagokra különleges jelölés helyezhető. E jelölés nem változtathatja meg vagy befolyásolhatja az érintett anyagok és részegységek kereskedelmi értékét. A visszautasított részegységeket és anyagokat a nyertes ajánlattevő a felügyelő által megállapított időn belül eltávolítja a munkaterületről, aminek elmulasztása esetén azokat a felügyelő távolítja el a nyertes ajánlattevő költségére és kockázatára. A visszautasított részegységeket vagy anyagokat tartalmazó minden munkálatot visszautasítják.

42.2. A felügyelőnek a kivitelezés előrehaladása során és az átvételt megelőzően jogában áll utasítani vagy határozni:

a) minden olyan részegységnek vagy anyagnak a munkaterületről való, az utasításban meghatározott időszakon belüli eltávolításáról, amely a felügyelő véleménye szerint nem felel meg a szerződésnek;

b) a helyénvaló vagy megfelelő részegységek vagy anyagok pótlásáról; vagy

c) bármely, a nyertes ajánlattevő felelősségi körébe tartozó olyan munka, amely a felügyelő véleménye szerint a felhasznált részegységek vagy anyagok, illetve a kivitelezés vagy a tervezés tekintetében nem felel meg a szerződésnek, azok bármilyen korábbi vizsgálata és időközi kifizetése ellenére eltávolítandó; azokat megfelelően el kell végezni újra vagy helyrehozni.

42.3. A felügyelő az ésszerűség határain belül a lehető legsürgősebben írásban értesíti a nyertes ajánlattevőt a megállapított hiányok részleteit rögzítő határozatáról.

42.4. A nyertes ajánlattevő a lehető leggyorsabban, a saját költségére kijavítja az így meghatározott hiányosságokat. Ha a nyertes ajánlattevő nem az utasítás szerint jár el, az ajánlatkérőnek jogában áll más személyeket megbízni ugyanazon feladat végrehajtásával, és az abból következő vagy azzal együtt járó költségeket az ajánlatkérő levonhatja a nyertes ajánlattevőnek járó vagy a jövőben kifizethető összegekből.

42.5. A 42. cikk rendelkezései nem befolyásolják az ajánlatkérőt a 36. és a 63. cikkben meghatározott jogainak gyakorlásában.

43. cikk

Berendezések és anyagok tulajdonjoga

43.1. A nyertes ajánlattevő által nyújtott minden felszerelésre, ideiglenes szerkezetre, berendezésre és anyagra a munkaterületre történt szállításkor úgy tekintenek, hogy azokat kizárólag a munkálatok végrehajtására szánják, és a nyertes ajánlattevő a felügyelő beleegyezése nélkül nem távolíthatja el azokat, a munkaterületen belüli mozgatás kivételével. Az ilyen beleegyezés azonban nem szükséges a személyzet, munkaerő, felszerelések, ideiglenes szerkezetek, berendezések vagy anyagok munkaterületre vagy munkaterületről való szállításában használt járművekhez.

43.2. A különleges feltételek rendelkezhetnek arról, hogy a nyertes ajánlattevő vagy ellenőrzése alá tartozó bármilyen társaság a tulajdonában lévő minden munkaterületi felszerelést, ideiglenes szerkezetet, berendezést és anyagot a munkálatok végrehajtásának időtartama alatt:

a) az ajánlatkérőre ruházza át; vagy

b) az ajánlatkérő javára elzálogosítsa; vagy

c) elsőbbségi érdekre vagy biztosítékra vonatkozó bármilyen más megállapodás tárgyává tegye.

43.3. A nyertes ajánlattevő szerződésszegése miatt, a szerződéses jogviszony 63. cikknek megfelelő felmondása esetén az ajánlatkérő jogosulttá válik a munkaterületen lévő felszerelések, ideiglenes szerkezetek, berendezések és anyagok használatára a munkálatok befejezésének érdekében.

43.4. A nyertes ajánlattevő részéről a munkaterületre szállított felszerelések, ideiglenes szerkezetek, berendezések és anyagok bérbevételére vonatkozó bármilyen megállapodásnak rendelkeznie kell arról, hogy az ajánlatkérő azt a 64. cikk szerinti felmondás hatályossá válásától számított hét napon belüli írásban kérelmezi, és ha az ajánlatkérő vállalja azok bérbevételi díjait ettől a naptól, akkor azok tulajdonosa attól a naptól számítva bérbe adja az ilyen felszereléseket, ideiglenes szerkezeteket, berendezéseket vagy anyagokat az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő általi bérbevétellel megegyező feltételek szerint; az ajánlatkérőnek jogában áll azok használatát engedélyezni az általa alkalmazott más nyertes ajánlattevő számára a munkálatok befejezése érdekében a 64. cikk (3) bekezdése szerint.

43.5. A szerződésnek a munkálatok befejezése előtti felmondása esetén a nyertes ajánlattevő leszállítja az ajánlatkérő részére azon felszereléseket, ideiglenes szerkezeteket, berendezéseket vagy anyagokat, amelyek tulajdonjogát az ajánlatkérőre ruházta át, vagy amelyeket a 43. cikk (2) bekezdésének értelmében zálogjoggal terheltek. Ennek elmulasztása esetén az ajánlatkérő jogosult az általa helyénvalónak tartott módon eljárni azért, hogy megszerezze az ilyen berendezések, ideiglenes szerkezetek, felszerelések és anyagok tulajdonjogát és annak költségét behajtsa a nyertes ajánlattevőtől.

KIFIZETÉSEK

44. cikk

Általános rendelkezések

44.1. Ha a szerződés másképp nem rendelkezik a kifizetéseket a nemzeti pénznemben hajtják végre.

44.2. A 45–56. cikkeknek megfelelően végzett előleg-, időközi és/vagy zárókifizetésekre vonatkozó igazgatási vagy műszaki feltételek azonosak a különleges feltételekben meghatározott feltételekkel.

45. cikk

Feltételes áron kötött szerződések

45.1. Különleges esetekben, amikor feltételes áron ítéltek oda valamely szerződést, a szerződés szerint fizetendő összegeket az alábbiak szerint számítják ki:

a) a 49. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított többletköltséges szerződésekkel azonos módon; vagy

b) kezdetben a feltételes árak alapján, és miután a szerződés teljesítésének feltételei ismeretté válnak, a 49. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított átalányáras vagy egységáras vagy a vegyes szerződésekkel megegyező módon.

45.2. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő vagy a felügyelő által az ésszerűség határain belül, a számítások céljából igényelt, a szerződéssel kapcsolatos bármilyen információt rendelkezésre bocsát. A fizetendő összegeket a felügyelő állapítja meg, ha nem születik megállapodás a munkálatok felbecsléséről.

46. cikk

Előlegek

46.1. Ha a különleges feltételek úgy rendelkeznek, a nyertes ajánlattevő kérésére előleg nyújtható a munkálatok végrehajtásához kapcsolódó műveletekre, az alábbiakban felsorolt esetekben:

a) átalányelőleg, amely a teljesítés beindításával kapcsolatos költségeket fedezi;

b) ha a nyertes ajánlattevő bizonyítékot szolgáltat a szerződés végrehajtásához szükséges anyagok, berendezések, felszerelések, gépek és eszközök megvásárlásáról szóló szerződés megkötéséről vagy megrendelésről és bármilyen más lényeges előzetes kiadásról, úgy mint szabadalmak megvásárlásáról vagy tanulmányok költségéről.

46.2. A különleges feltételek megállapítják az előleg összegét, amely nem lehet több mint az eredeti szerződéses ár 10 %-a a 46. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átalányelőleg esetében, és 20 % a 46. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott minden egyéb előleg tekintetében.

46.3. Nem adható előleg:

a) a szerződés megkötése előtt;

b) mielőtt a nyertes ajánlattevő a teljesítési biztosítékot a 15. cikknek megfelelően az ajánlatkérőnek át nem adta; és

c) a 15. cikk (3) bekezdésében említett intézményektől származó - az előleg teljes összegére a nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő részére nyújtott - közvetlen felelősségi biztosíték megszerzését megelőzően, amely mindaddig érvényben marad, amíg a nyertes ajánlattevő a szerződéses részfizetésekből az előleget teljes egészében vissza nem fizeti.

46.4. A nyertes ajánlattevő az előleget kizárólag a munkálatok végrehajtásával kapcsolatos műveletekre használja. Ha a nyertes ajánlattevő az előleg bármely részével visszaél, az előleg visszafizetése haladéktalanul esedékessé válik és számára további előlegfizetést nem teljesítenek.

46.5. Ha az előleg biztosítéka érvénytelenné válik, és azt a nyertes ajánlattevő nem érvényesíti újra, az ajánlatkérő levonhatja az előleg összegét a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó jövőbeli kifizetésekből, vagy az ajánlatkérő alkalmazhatja a 15. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit.

46.6. Ha a szerződést bármilyen okból felbontják, az előlegek biztosítékait azonnal lehívhatják, azért hogy a nyertes ajánlattevő előlegtartozását rendezzék, a kezes nem késleltetheti a kifizetést és semmilyen kifogást sem emelhet.

46.7. A 46. cikkben megállapított biztosítékot az előleg visszafizetésének mértékében fizetik vissza.

46.8. Az előlegek jóváhagyására és visszafizetésére vonatkozó további feltételeket és eljárásokat a különleges feltételek határozzák meg.

47. cikk

Visszatartott összegek

47.1. Az időközi kifizetésekből a nyertes ajánlattevő szavatossági időszakbeli kötelezettségeinek történő megfelelés céljából visszatartandó összeg nagyságát, valamint az ilyen összegekre vonatkozó részletes szabályokat a különleges feltételekben szabályozzák, feltéve, hogy az semmilyen esetben sem emelkedik a szerződéses ár 10 %-a fölé.

47.2. Az ajánlatkérő jóváhagyására is figyelemmel a nyertes ajánlattevőnek jogában áll dönteni a visszatartott összegnek a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően kibocsátott visszatartási biztosítékkal történő helyettesítéséről, legkésőbb a munkálatok megkezdésére kijelölt időpontig.

47.3. A visszatartott összeget vagy a visszatartási biztosítékot a munkálatok végleges átvételének napjától számított 90 napon belül visszafizetik.

48. cikk

Az árak módosítása

48.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezése és a 48. cikk (4) bekezdésében megállapítottak kivételével a szerződések szabott árakat tartalmaznak, amelyek nem módosíthatók.

48.2. Amennyiben az árak módosítása a szerződés szerint engedélyezett, az ilyen módosításnak figyelembe kell vennie az ajánlati ár kiszámításának alapjául szolgáló lényeges helyi vagy külső tényezők árainak változását, azaz a munkaerő, a szolgáltatások, az anyagok és a szállítások árát, valamint a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által megállapított díjakat. A módosítás részletes szabályait a különleges feltételek határozzák meg.

48.3. A nyertes ajánlattevő ajánlatában megállapított árakat úgy tekintik, hogy:

a) azok az ajánlat benyújtására meghatározott határidő legutolsó napját 30 nappal megelőző vagy szabadkézi vétel esetén a szerződés napján fennálló állapotokon alapulnak;

b) azok figyelembe vették a 48. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott napon hatályos jogszabályokat és a vonatkozó adó-megállapodásokat.

48.4. Bármely nemzeti vagy tagállami szinten megalkotott jogszabály, rendelet vagy más jogszabály, vagy bármilyen önkormányzat vagy hatóság helyi rendeletének vagy előírásának a 48. cikk (3) bekezdésében megállapított napot követő hatálybalépése vagy olyan módosítása esetén, amely változást eredményez a szerződő felek szerződéses kapcsolatában, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő tanácskoznak arról, hogy mi a lehető leghelyesebb módja a szerződés folytatásának, és az ilyen tanácskozás eredményeként döntést hozhatnak:

a) a szerződés módosításáról; vagy

b) a bekövetkező egyensúlyvesztés miatt pénzügyi ellentételezésről az egyik fél által a másik félnek; vagy

c) közös megállapodással megszüntethetik a szerződést.

48.5. A munkálatok végrehajtásában történt olyan késedelem esetén, amiért a nyertes ajánlattevő felelős, illetve a szerződésnek megfelelően szükségszerűen módosított teljesítési időszak végén nem lehetséges az árak további módosítása a feltételes átvételt megelőző 30 napon belül az új ár indexálása alkalmazásának kivételével, amennyiben az az ajánlatkérő érdekét szolgálja.

49. cikk

Mérés

49.1. Az építési beruházásra irányuló szerződések értékének megállapítására a következő módszerek alkalmazandók:

a) átalányáras szerződések esetében a szerződés szerint járó összeget a teljes szerződéses ár részletezése alapján vagy a munkálatok befejezett szakaszainak megfelelő szerződéses ár százalékában kifejezett részletezés alapján határozzák meg. Amennyiben a tételek mennyiségeket tartalmaznak, azokat szabott mennyiségnek tekintik, amelyekre a nyertes ajánlattevő mindent magában foglaló árat nyújtott be és az a ténylegesen elvégzett munka mennyiségétől függetlenül fizetendő.

b) egységáras szerződések esetében:

i. a szerződésnek megfelelően esedékes összeget úgy számítják ki, hogy az egyes tételek ténylegesen végrehajtott mennyiségeire az egységárakat alkalmazzák a szerződés rendelkezései szerint;

ii. a mennyiségkimutatásban megállapított mennyiségek a munkálatok becsült mennyiségei, amelyek nem tekinthetők a nyertes ajánlattevő által a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésében végrehajtandó munkálatok tényleges és pontos mennyiségeinek;

iii. a felügyelő méréssel állapítja meg a nyertes ajánlattevő által végrehajtandó munkálatok tényleges mennyiségeit, és azokért az 50. cikknek megfelelően fizetnek. Ha a különleges feltételek másként nem rendelkeznek, a mennyiség-kimutatás tételeihez nem lehet semmit hozzáadni, kivéve ha a nyertes ajánlattevőnek a 37. cikk szerinti módosítás vagy a szerződés más rendelkezései szerint többletkifizetésre van joga;

iv. ha a felügyelő a munkálatok bármelyik részének mérését igényli, ésszerű határidőn belül értesítést küld a nyertes ajánlattevőnek, hogy azon vegyen részt, vagy küldjön szakképzett meghatalmazottat, aki képviseli őt. A nyertes ajánlattevő vagy meghatalmazottja segíti a felügyelőt az ilyen mérések elvégzésében, és a felügyelő által igényelt minden adatot rendelkezésre bocsátanak. A nyertes ajánlattevő távolmaradása vagy az ilyen meghatalmazott küldésének elmulasztása esetén a felügyelő által végzett vagy jóváhagyott mérések kötelező érvényűek a nyertes ajánlattevőre nézve;

v. a munkálatokat nettó értékben mérik az általános vagy helyi forgalmi szokások sérelme nélkül, kivéve, ha a szerződésben arról másképpen rendelkeznek.

c) A többletköltséges szerződések esetében a szerződés szerint esedékes összeget a tényleges költségek alapján határozzák meg, a közösen megállapított általános költségek és haszon hozzáadásával. A különleges feltételek meghatározzák, hogy a nyertes ajánlattevőnek mely adatokat kell a felügyelő tudomására hoznia a 49. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében, valamint a bemutatás módját.

49.2. Amennyiben a szerződés valamely tételét "feltételesnek" jelölik, az arra félretett feltételes összeget nem veszik figyelembe a 37. cikkben említett százalékok kiszámításában.

50. cikk

Időközi kifizetések

50.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezésének hiányában a nyertes ajánlattevő időközi kifizetés iránti kérelmet nyújt be a felügyelőnek az 50. cikk (7) bekezdésében említett minden egyes időszak végén a felügyelő által elfogadott formában. A kérelem szükség szerint az alábbiakat tartalmazza:

a) a kérdéses időszak végéig végrehajtott végleges munkálatok becsült, szerződéses értéke;

b) a 48. cikk szerinti ármódosítást tükröző összeg;

c) az az összeg, ami a 47. cikk szerint visszatartandó;

d) a kérdéses időszakra vonatkozó bármilyen jóváírás és/vagy terhelés a munkaterületen lévő berendezésekre és anyagokra, amelyeket a végleges munkálatokhoz szánnak, de abba még nem kerültek beépítésre, az 50. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegben és feltételek szerint;

e) a 46. cikk rendelkezései szerinti előleg visszafizetése miatt levonandó összeg; és

f) bármilyen más összeg, amelyre a nyertes ajánlattevő a szerződés szerint jogosult lehet.

50.2. A nyertes ajánlattevő a felügyelő által a végleges munkálatokra szánt, de azokba még be nem épített berendezések és anyagok tekintetében a felügyelő által helyénvalónak tartott összegekre jogosult, feltéve, hogy:

a) a berendezések és anyagok megfelelnek a végleges munkálatok leírásainak, és azokat tételesen oly módon tárolják, hogy azok a felügyelő által felismerhetők legyenek;

b) az ilyen berendezéseket és anyagokat leszállították a munkaterületre, azokat a felügyelő által elfogadott módon megfelelően tárolják és védik a veszteségek, kár vagy értékcsökkenés ellen;

c) a nyertes ajánlattevő szerződéses igényeinek nyilvántartását, rendeléseit, átvételi elismervényeit, valamint a berendezések és anyagok szerződéses használatát a felügyelő által jóváhagyott formában vezetik, és az ilyen nyilvántartások rendelkezésre állnak a felügyelő részére ellenőrzés céljából;

d) a nyertes ajánlattevő a nyilatkozatával együtt benyújtja a munkaterületen lévő berendezések és anyagok becsült értékét az olyan dokumentumokkal együtt, amelyeket a felügyelő a berendezések és anyagok értékelése, valamint azok tulajdonjogának bizonyítása és a kifizetések céljából igényelhet; és

e) amennyiben a különleges feltételek úgy rendelkeznek, a 43. cikkben említett berendezések és anyagok tulajdonjogát az ajánlatkérőre ruházottnak tekintik.

50.3. A 50. cikknek megfelelő berendezésekre és anyagokra vonatkozó bármilyen időközi kifizetés jóváhagyása a felügyelő által nem sértheti a felügyelőnek azt a szerződéses jogát, hogy visszautasítson a szerződés rendelkezéseinek nem megfelelő, bármilyen berendezést vagy anyagot.

50.4. A nyertes ajánlattevő felelős az ilyen anyagokban és berendezésekben keletkezett bármilyen veszteségért vagy kárért, állja az anyagoknak a munkaterületen való tárolásának és kezelésének költségét, valamint köteles szükség szerint további biztosítást kötni a bármilyen okból bekövetkező veszteség vagy kár fedezetére.

50.5. Az időközi kifizetés iránti kérelmet az átvételtől számított 30 napon belül olyan módon hagyják jóvá vagy módosítják, hogy az a felügyelő véleménye szerint tükrözze a nyertes ajánlattevőnek a szerződésnek megfelelően járó összeget. A felügyelő véleménye az irányadó, amennyiben véleménykülönbség alakul ki valamely tétel értékével kapcsolatban. A nyertes ajánlattevőnek járó összeg megállapításakor a felügyelő az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő részére a nyertes ajánlattevőnek járó összegről időközi kifizetési igazolást állít ki és értesíti a nyertes ajánlattevőt azon munkálatokról, amelyre a kifizetést teljesítik.

50.6. A felügyelő az időközi kifizetési igazolással bármilyen javítást vagy módosítást végezhet az általa korábban kiadott igazoláson, és jogában áll bármilyen időközi kifizetés értékét módosítani vagy az időközi kifizetési igazolás kibocsátását visszatartani, ha a munkálatokat vagy azok bármely részét nem a megelégedésére végezték el.

50.7. Ha a különleges feltételek másként nem rendelkeznek, az időközi kifizetések havi gyakorisággal történnek.

51. cikk

Végleges elszámolási kimutatás

51.1. A 62. cikkben említett, végleges átvételi igazolás kibocsátását követő 90 napon belül a nyertes ajánlattevő benyújtja a végleges elszámolási kimutatás tervezetét a felügyelőnek minden olyan irattal együtt, amely az elvégzett munka értékét a szerződésnek megfelelően részletesen bemutatja, magában foglalva minden további összeget, amelyre a nyertes ajánlattevő magát a szerződés szerint jogosultnak tartja, azzal a céllal, hogy a felügyelő elkészíthesse a végleges elszámolási kimutatást. A különleges feltételek azonban az 51. cikk (6) bekezdésének megfelelően megállapíthatják, hogy a végleges elszámolási kimutatás tervezetével és az ahhoz kapcsolódó további eljárásokkal a feltételes átvételi igazolás kibocsátását megelőzően foglalkozzanak.

51.2. A végleges elszámolási kimutatás tervezete és a felülvizsgálatához szükséges minden információ átvételétől számított 90 napon belül a felügyelő elkészíti a végleges elszámolási kimutatást, amely meghatározza az alábbiakat:

a) a véleménye szerint a szerződés szerint véglegesen járó összeg; és

b) az ajánlatkérő által az előzőekben kifizetett összegek és az ajánlatkérőnek a szerződés szerint járó minden összeg ismételt megállapítása után az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlattevőnek, illetve a nyertes ajánlattevőtől az ajánlatkérőnek járó maradék összeg.

51.3. A felügyelő az ajánlatkérő vagy megfelelően meghatalmazott képviselője, valamint a nyertes ajánlattevő rendelkezésére bocsátja a végleges elszámolási kimutatást, amely a szerződés szerint a nyertes ajánlattevőnek járó összeget mutatja. Az ajánlatkérő vagy megfelelően meghatalmazott képviselője és a nyertes ajánlattevő aláírják a végleges elszámolási kimutatást, jóváhagyva ezzel a szerződés szerint elvégzett munka teljes és végleges értékét, és annak aláírt példányát azonnal benyújtják a felügyelőnek. Azonban a végleges elszámolási kimutatás nem tartalmazza azon vitatott összegeket, amelyek tárgyalás, békéltetési eljárás, választottbírósági eljárás vagy per tárgyát képezik.

51.4. A nyertes ajánlattevő által aláírt végleges elszámolási kimutatás az ajánlatkérő írásos tehermentesítése, amely igazolja, hogy a végleges elszámolási kimutatás végösszege a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó összes fizetség teljes és végleges elszámolását tartalmazza azok kivételével, amelyek békéltetési eljárás, választottbírósági eljárás vagy per tárgyát képezik. Az ilyen felmentés azonban csak akkor lép érvénybe, ha a végleges elszámolási kimutatásnak megfelelően járó minden összeget kifizettek és a 15. cikkben említett teljesítési biztosítékot visszafizetik a nyertes ajánlattevőnek.

51.5. Az ajánlatkérő nem felelős a nyertes ajánlattevő felé semmilyen, a szerződésből vagy a munkálatok kivitelezéséből származó vagy azokkal összefüggésben lévő következményért, kivéve, ha az arra vonatkozó követelését a nyertes ajánlattevő a végleges elszámolási kimutatás tervezetéhez csatolta.

51.6. Az 51. cikk rendelkezéseit a különleges feltételek az ajánlatkérő államának gyakorlata szerint módosíthatják.

52. cikk

Közvetlen kifizetések az alvállalkozók részére

52.1. Ha a felügyelő a 7. cikk szerint megfelelően jóváhagyott alvállalkozó azon panaszáról értesül, hogy a nyertes ajánlattevő az alvállalkozó tekintetében nem teljesítette pénzügyi kötelezettségeit, a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt arról, hogy fizesse ki az alvállalkozót vagy tájékoztassa azon okokról, amelyek miatt a kifizetés nem teljesíthető. Ha a felügyelő felszólításában meghatározott időn belül a nyertes ajánlattevő a kifizetést nem teljesíti vagy a döntését nem indokolja meg, a felügyelőnek jogában áll igazolni a teljesítést, miután meggyőződött a munkálatok végrehajtásáról, ezt követően az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó összegekből kiegyenlítheti az alvállalkozó követelését. A nyertes ajánlattevő teljes mértékben felelős marad azért a munkáért, amelyre a közvetlen kifizetést teljesítették.

52.2. Ha a nyertes ajánlattevő megfelelően indokolja az alvállalkozó felé fennálló tartozása kiegyenlítése egy részének vagy egészének visszatartását, az ajánlatkérő csak azon összegeket fizeti ki az alvállalkozó részére, amelyek nem képezik vita tárgyát. Azon összegeket, amelyek visszatartását a nyertes ajánlattevő megfelelő módon indokolta, az ajánlatkérő csak abban az esetben fizeti ki, ha a felek erről véglegesen megállapodtak, vagy arról a választott- vagy más bíróság döntött és erről a felügyelőt megfelelően értesítették.

52.3. Az alvállalkozóknak teljesített közvetlen kifizetések nem haladhatják meg azon, általuk elvégzett szolgáltatások szerződéses árát, amelyekre a kifizetést kérték; a szerződéses áron alapuló értéket a mennyiség-kimutatás, az árak ütemezése vagy az átalányár felosztása alapján számítják ki vagy összegzik.

52.4. Az alvállalkozók közvetlen kifizetését teljes egészében azon állam nemzeti pénznemében végzik, amelyben a szerződést végrehajtják, vagy részben az ilyen nemzeti pénznemben és részben külföldi pénznemben, a szerződésnek megfelelően.

52.5. Amennyiben az alvállalkozók közvetlen kifizetéseit külföldi pénznemben teljesítik, azokat az 56. cikknek megfelelően számítják ki. A kifizetés nem eredményezheti a szerződés szerinti teljes, külföldi pénznemben kifizetendő összeg bármilyen növekedését.

52.6. A hitelátruházás vagy zálogjogviszony jogosult hitelezői részére történő kifizetést az 52. cikk rendelkezései szabályozzák, az 54. cikk szerint alkalmazandó jogszabályok követelményeire is figyelemmel.

53. cikk

Késedelmes kifizetések

53.1. Az egyes időközi kifizetési igazolások és felügyelő által kibocsátott végleges elszámolási kimutatás alapján a nyertes ajánlattevőnek járó összegeket az ajánlatkérő az ilyen igazolás vagy kimutatás átvételétől számított 90 napon belül teljesíti. A kifizetésre megállapított időszak túllépése esetén a nyertes ajánlattevő késedelmi kamat felszámítására jogosult a késedelmes napok után, a különleges feltételekben megállapított kamatláb alkalmazásával, azonban az ott meghatározott maximális időtartamot nem lehet túllépni. A nyertes ajánlattevő az ilyen kifizetésre más szerződéses jogok vagy jogorvoslatok sérelme nélkül jogosult. A végleges elszámolási kimutatás esetében a késedelmes kifizetések kamatát naponként, a különleges feltételekben meghatározott kamatlábbal számítják ki.

53.2. Az 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott esedékességi határidő végétől számított 120 napot meghaladó fizetési késedelem esetében a nyertes ajánlattevő elállhat a szerződés teljesítésétől vagy felmondhatja azt.

54. cikk

Kifizetések harmadik felek részére

54.1. A harmadik felek fizetési igényei csak a 6. cikknek megfelelő átruházást követően teljesíthetők. Az átruházásról értesíteni kell az ajánlatkérőt.

54.2. Az engedményes értesítése kizárólag a nyertes ajánlattevő feladata.

54.3. A nyertes ajánlattevő tulajdonának olyan jogerős lefoglalása esetén, amely a szerződés szerint neki járó kifizetéseket befolyásolja, az ajánlatkérőnek az 53. cikkben megállapított határidő sérelme nélkül 30 nap áll rendelkezésére a nyertes ajánlattevő felé irányuló kifizetések újraindítására attól a naptól kezdődően, amikor a fizetési akadály végleges feloldásáról szóló értesítést átveszi.

55. cikk

További kifizetések iránti követelések

55.1. Ha a nyertes ajánlattevő úgy véli, hogy a szerződés bizonyos körülményei további kifizetésre jogosítják fel, akkor a következőképp jár el:

a) ha további kifizetést követel, erről a szándékáról értesíti a felügyelőt vagy a kérdéses követelést az említett körülményekről való tudomásszerzést követő 15 napon belül érvényesíti annak indoklásával együtt; és

b) az ilyen értesítés napját követő lehető legrövidebb időn belül, de az értesítés napjától számított 60 napon belül – ha a felügyelő más időtartamot nem állapít meg – a felügyelőnek eljuttatja a követelése teljes és részletes adatait. Az ilyen adatok minden esetben legkésőbb a végleges elszámolás kimutatás tervezetének benyújtási napjáig nyújthatók be. A nyertes ajánlattevő ezt követően azonnal benyújtja a felügyelő által a követelés jogosultságának megállapításához igényelt további adatokat.

55.2. A felügyelő a nyertes ajánlattevő igényét alátámasztó teljes és részletes adatok átvételekor, a 21. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az ajánlatkérővel és adott esetben a nyertes ajánlattevővel történt megfelelő tanácskozást követően dönt arról, hogy a nyertes ajánlattevő jogosult-e a többletkifizetésre, és erről értesíti a feleket.

55.3. A felügyelő visszautasíthat minden többletkifizetésre irányuló kérelmet, ha az nem felel meg az 55. cikk követelményeinek.

56. cikk

Kifizetések külföldi pénznemben

Amennyiben a szerződés szerint a nyertes ajánlattevőnek külföldi pénznemben történő kifizetés jár, akkor a kifizetés árfolyamát az ajánlatkérő államának jegybankja által 30 nappal az ajánlatok benyújtására megállapított határidő utolsó napja előtt érvényben lévő árfolyam alapján határozzák meg. Az ilyen árfolyamok nem módosíthatók.

ÁTVÉTEL ÉS SZAVATOSSÁG

57. cikk

Általános rendelkezések

57.1. A feltételes vagy végleges átvétel céljából a felügyelő az építési munkálatokat a nyertes ajánlattevő jelenlétében vizsgálja felül. A nyertes ajánlattevő távolmaradása nem akadálya a felülvizsgálatnak, feltéve, hogy a nyertes ajánlattevőt 30 nappal a felülvizsgálatot megelőzően megfelelő módon felszólították a megjelenésre.

57.2. Abban az esetben, ha kivételes körülmények miatt a munkálatok állapota nem mérhető fel, illetve a feltételes vagy végleges átvételre megállapított időszakban az átvétel akadályoztatott, a felügyelő a nyertes ajánlattevővel való konzultációt követően az ilyen ellehetetlenülés igazolására szolgáló nyilatkozatot készít. A felügyelő a felülvizsgálatot és az átvételről vagy elutasításról szóló nyilatkozatot az ilyen ellehetetlenülés megszűntét követő 30 napon belül végzi, illetve készíti el. A nyertes ajánlattevő e körülményekre való hivatkozással nem vonhatja ki magát azon kötelezettsége alól, hogy az elvégzett munkát átvételre alkalmas állapotban adja át.

58. cikk

Záró vizsgálatok

58.1. A munkálatokat mindaddig nem fogadják el, amíg az előírt felülvizsgálatokat és próbákat a nyertes ajánlattevő költségére nem végezték el. A nyertes ajánlattevő értesíti a felügyelőt arról a napról, amelyen az ilyen felülvizsgálat és próbák elvégzését megkezdhetik.

58.2. A szerződés rendelkezéseit és feltételeit nem teljesítő, vagy ilyen rendelkezések és feltételek hiányában az olyan munkálatokat, amelyeket nem a munkálatok helyszínéül szolgáló állam elismert szabályainak megfelelően végeztek el, a nyertes ajánlattevő szükség esetén elbontja és újraépíti vagy a felügyelő utasításainak megfelelően kijavítja – ellenkező esetben ezt a felügyelő utasítására, a megfelelő értesítést követően a nyertes ajánlattevő költségére elvégzik. A felügyelő azonos feltételek mellett akkor is kérheti a nyertes ajánlattevő részéről történő elbontást és újraépítést, vagy utasításainak megfelelően történő kijavítást, ha elfogadhatatlan anyagokat használtak, vagy a munkálatokat a 38. cikkben meghatározott felfüggesztési időszakban hajtották végre.

59. cikk

Részleges átvétel

59.1. Az ajánlatkérő használatba veheti a szerződés részét képező különböző építményeket, építményrészeket és munkaszakaszokat, ahogyan és amikor azokat befejezték. Az építmények, építményrészek vagy munkaszakaszok átvételét meg kell előznie azoknak az ajánlatkérő általi részleges vagy feltételes átvételének. Sürgős esetekben azonban a munkálatok az átvételt megelőzően is használatba vehetők, ha a felügyelő elkészíti a fennmaradó munkálatok leltárát és azokról előzetesen megállapodik a nyertes ajánlattevővel és a felügyelővel. Miután az ajánlatkérő birtokba vette az építményeket, építményrészeket vagy munkaszakaszokat, a nyertes ajánlattevő a továbbiakban nem köteles semmilyen kárt kijavítani, kivéve azokat, amelyek a hibás konstrukcióból vagy a szakszerűtlen kivitelezésből származnak.

59.2. A nyertes ajánlattevő kérésére és ha azt a munkálatok jellege lehetővé teszi, a felügyelő elfogadhatja részlegesen és feltételesen az elvégzett munkákat, feltéve, hogy az építményeket, az építményrészeket és a munkaszakaszokat a szerződésben meghatározott módon befejezték, és azok használatra alkalmasak.

59.3. Az 59. cikk (1) és (2) bekezdésében említett részleges feltételes átvétel esetében a 62. cikkben meghatározott szavatossági időszak az ilyen részleges feltételes átvétel napjától kezdődik, ha erről a különleges feltételek másként nem rendelkeznek.

60. cikk

Feltételes átvétel

60.1. A munkálatokat az ajánlatkérő akkor veszi át, ha azok elfogadható módon átestek a befejező vizsgálatokon, és feltételes átvételi igazolást állítottak ki vagy azt kiállítottnak tekintik.

60.2. A feltételes átvételi igazolást a nyertes ajánlattevő a felügyelőnek küldött értesítéssel, legkorábban a véleménye szerint a munkálatok elkészültét és a feltételes átvételre való megfelelést követő 15 nappal kérelmezheti. A felügyelő a nyertes ajánlattevő kérelmének átvételétől számított 30 napon belül:

a) a nyertes ajánlattevőnek és az ajánlatkérőnek küldött másolati példánnyal kiállítja a feltételes átvételi igazolást, amely adott esetben tartalmazza a fenntartásait és többek között azt a napot, amelyen a véleménye szerint a munkálatokat a szerződésnek megfelelően befejezték, és azok készen voltak a feltételes átvételére; vagy

b) elutasíthatja a kérelmet annak megindoklásával együtt és meghatározhatja azt a tevékenységet, amely véleménye szerint a nyertes ajánlattevő részéről szükséges még az igazolás kibocsátásához.

60.3. Ha a felügyelő a feltételes átvételi igazolás kiadását vagy a nyertes ajánlattevő kérelmének elutasítását a rendelkezésre álló 30 napon belül elmulasztja, akkor azt kell feltételezni, hogy a felügyelő az adott időszak utolsó napján kiállította az igazolást. A feltételes átvételi igazolás nem tekinthető arra irányuló igazolásának, hogy a munkálatokat minden tekintetben elvégezték. Ha a szerződés a munkálatokat részekre bontja, a nyertes ajánlattevőnek joga van ahhoz, hogy külön igazolásért folyamodjon az egyes részek tekintetében.

60.4. A munkálatok feltételes átvételét követően a nyertes ajánlattevő szétszereli és eltávolítja az ideiglenes építményeket, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatban továbbá nem szükséges anyagokat. A nyertes ajánlattevő ugyancsak eltávolít minden törmeléket vagy akadályt, és visszaállítja a munkaterületet az eredeti állapotába, amely átalakítása a szerződés teljesítése miatt vált szükségessé.

60.5. A feltételes átvételt követően az ajánlatkérő azonnal használatba veheti a munkálatok minden befejezett részét.

61. cikk

Szavatossági kötelezettségek

61.1. A nyertes ajánlattevő köteles kijavítani a munkálatok bármely részének hiányosságát vagy az azokon keletkezett kárt, amely a szavatossági időszak alatt vagy azt követő 30 napon belül merült fel vagy következett be az alábbiak miatt:

a) a nyertes ajánlattevő hibás berendezéseket vagy anyagokat használt, illetve szakszerűtlen volt a kivitelezés vagy tervezés; és/vagy

b) a szavatossági időszak alatt a nyertes ajánlattevő bármely cselekedete vagy mulasztása.

61.2. A nyertes ajánlattevő a hiányosságot vagy kárt saját költségére a lehető legsürgősebben felszámolja. A pótolt vagy megújított dolgok tekintetében a szavatossági időszak attól a naptól számítva indul újra, amikor a pótlást vagy megújítást a felügyelő megelégedésére elvégezték. Ha a szerződés részleges átvételről rendelkezik, a szavatossági időszakot csak a munkálatok azon része tekintetében hosszabbítják meg, amelyre a pótlás vagy megújítás vonatkozik.

61.3. Az ajánlatkérő vagy a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt, ha a 61. cikk (1) bekezdésében említett időszak során ilyen hibát észlelnek vagy ilyen kár következik be. Ha a nyertes ajánlattevő elmulasztja a hiányosság vagy kár kijavítását az értesítésben megállapított határidőn belül, akkor az ajánlatkérő:

a) a munkálatokat saját maga, vagy a nyertes ajánlattevő kockázatára elvégezteti más személyekkel, amely esetben az ajánlatkérő költségeit levonják a nyertes ajánlattevőnek járó összegekből vagy annak biztosítékaiból, vagy mindkettőből; vagy

b) felmondhatja a szerződést.

61.4. Ha a hiányosság vagy kár olyan jellegű, hogy az az ajánlatkérőt nagymértékben megfosztja a munkálatok előnyeinek egészétől vagy részétől, az ajánlatkérő – bármely más jogorvoslati lehetőség sérelme nélkül – jogosult visszaszerezni az érintett munkák részeire kifizetett minden összeget, az ilyen részek szétszerelésének és a munkaterület helyreállításának költségével együtt.

61.5. Vészhelyzet esetén, ha a nyertes ajánlattevő nem érhető el közvetlenül, illetve amennyiben az értesítés ellenére nem képes foganatosítani a szükséges intézkedéseket, az ajánlatkérő és a felügyelő a munkálatokat elvégeztetheti a nyertes ajánlattevő költségére. Az ajánlatkérő vagy a felügyelő a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt a meghozandó intézkedésekről.

61.6. Amennyiben a különleges feltételek úgy rendelkeznek, hogy a szokványos elhasználódás miatt szükséges karbantartási munkálatokat a nyertes ajánlattevő végzi, az ilyen munkáért egy feltételes alapból fizetnek. A 21. cikkben meghatározott körülményekből vagy a rendes használatot meghaladó mértékű igénybevételből adódó értékcsökkenés nem esik e kötelezettség alá, kivéve, ha a javításra vagy pótlásra vonatkozó igényt a 61. cikk igazolja.

61.7. A szavatossági kötelezettségeket a különleges feltételekben és a műszaki leírásokban határozzák meg. Ha azt külön nem határozzák meg, a szavatosság időtartama 365 nap. A szavatossági időszak a feltételes átvétel napján kezdődik.

61.8. A feltételes átvételt követően és a 61. cikkben említett szavatossági kötelezettségek sérelme nélkül a nyertes ajánlattevő nem felelős azon kockázatokért, amelyek a munkálatokra hatással lehetnek de amelyek nem a személyének tulajdonítható okok következményei. A nyertes ajánlattevő azonban a feltételes átvétel napjától felelős a kivitelezés megfelelőségéért a különleges feltételek vagy az ajánlatkérő államának jogszabályaiban meghatározottak szerint.

62. cikk

Végleges átvétel

62.1. A szavatossági időszak végén vagy egynél több ilyen időszak esetében a legutolsó időszak lejártát követően, és akkor, ha minden hiányt és kárt felszámoltak, a felügyelő a nyertes ajánlattevő részére végleges átvételi igazolást bocsát ki, és abból egy másolati példányt ad az ajánlatkérőnek, amelyben meghatározza azt a napot, amelyen a nyertes ajánlattevő teljesítette a szerződéses kötelezettségeit a felügyelő megelégedésére. A végleges átvételi igazolást a felügyelő a fent említett időszak lejáratát követő 30 napon belül vagy közvetlenül az után állítja ki, hogy meggyőződött arról, hogy a 61. cikk szerinti munkálatokat megfelelően végrehajtották.

62.2. A munkálatok nem tekinthetők befejezettnek mindaddig, amíg a felügyelő nem írja alá a végleges átvételi igazolást és azt nem küldi el az ajánlatkérő, annak másolatát pedig a nyertes ajánlattevő részére.

62.3. A végleges átvételi igazolás kiadása ellenére a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő felelősek maradnak minden olyan kötelezettség teljesítéséért, amely a szerződés szerint a végleges átvételi igazolás kiadása előtt merült fel, és amelyet a végleges átvételi igazolás kiadásakor még nem teljesítettek. Minden ilyen kötelezettség jellegét és terjedelmét a szerződés rendelkezéseire hivatkozva határozzák meg.

SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS FELMONDÁS

63. cikk

Szerződésszegés

63.1. A felek bármelyike szerződésszegést követ el, amennyiben bármely szerződéses kötelezettségét nem teljesíti.

63.2. Szerződésszegés esetén a károsult fél az alábbi jogorvoslatokra jogosult:

a) kártérítés; és/vagy

b) a szerződés felmondása.

63.3. A kártérítés lehet:

a) általános kártérítés; vagy

b) kötbér.

63.4. Az ajánlatkérő minden olyan esetben, amikor kártérítésre jogosult, az ilyen kártérítést levonhatja a nyertes ajánlattevőnek járó összegekből vagy a megfelelő biztosítékból.

64. cikk

Ajánlatkérő általi felmondás

64.1. Az ajánlatkérő bármikor és azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést a 64. cikk (2) bekezdésében meghatározottak kivételével.

64.2. Ha az általános feltételek másképp nem rendelkeznek, az ajánlatkérő hétnapos határidővel felmondhatja a szerződést és a nyertes ajánlattevőt kitilthatja a munkaterületről, ha:

a) a nyertes ajánlattevő nem a szerződés rendelkezéseinek megfelelően végzi el a munkálatokat;

b) a nyertes ajánlattevő ésszerű időn belül nem teljesíti a felügyelő írásos utasítását, amely arra kötelezi, hogy szerződéses kötelezettségeinek teljesítésében minden olyan hiányt vagy mulasztást felszámoljon, amely a munkálatok megfelelő és határidőben történő teljesítését súlyosan befolyásolja;

c) a nyertes ajánlattevő megtagadja vagy elmulasztja a felügyelő által kiadott hatósági utasítások végrehajtását;

d) a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő jóváhagyása nélkül átruházza a szerződést vagy alvállalkozást létesít;

e) a nyertes ajánlattevő ellen csődeljárás folyik vagy fizetésképtelenné válik, vagy egyezséget köt a hitelezőivel, illetve üzleti tevékenységét a hitelezői javára rendelt csődgondnok, vagyonkezelő vagy ügyvivő tartja fenn, vagy felszámolás alatt áll;

f) a nyertes ajánlattevő szakmai magatartásával kapcsolatos büntetendő cselekmény miatt kedvezőtlen jogerős döntést hoznak;

g) a szerződés teljesítését megakadályozó bármilyen más jogi akadály következik be;

h) a nyertes ajánlattevő jogi személyét, jellegét vagy irányítását érintő szervezeti változás történik, kivéve, ha az ilyen változást egy kiegészítő szerződéssel jegyzőkönyvbe veszik;

i) a nyertes ajánlattevő nem nyújtja a szükséges biztosítékot, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő biztosítási szerződés, vagy az a személy aki korábban a biztosítékot vagy biztosítást nyújtotta nincs olyan helyzetben, hogy a kötelezettségeinek eleget tegyen.

64.3. A szerződés felmondása nem érinti az ajánlatkérő vagy a nyertes ajánlattevő bármely más szerződéses jogát vagy hatáskörét. Az ajánlatkérő a felmondást követően befejezheti a munkálatokat saját maga, vagy azokat új szerződés keretein belül elvégeztetheti harmadik féllel a nyertes ajánlattevő költségére. A nyertes ajánlattevőnek a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos felelőssége megszűnik abban az időpontban, amikor az ajánlatkérő kitiltja a munkaterületről; a korábbi késedelem miatt felmerült felelősséget ez azonban nem érinti.

64.4. A felügyelő a szerződés felmondásáról szóló értesítés kibocsátásakor utasíthatja a nyertes ajánlattevőt arra, hogy tegyen azonnali lépéseket a munkálatok időben és megfelelő módon történő lezárása érdekében, és hogy a kiadásokat a minimumra csökkentse.

64.5. A felügyelő a felmondást követően lehető legrövidebb időn belül igazolja a munkálatok értékét és a felmondás napján a nyertes ajánlattevőnek járó minden összeget.

64.6. Felmondás esetén a következőképpen kell eljárni:

a) a felügyelő a nyertes ajánlattevő által elvégzett munkálatok megtekintését követően a lehető legrövidebb időn belül leltárt készít az ideiglenes építményekről, anyagokról, felszerelésekről és berendezésekről. A nyertes ajánlattevőt felhívják arra, hogy a vizsgálaton, illetve a leltározáskor legyen jelen. A felügyelő ugyancsak elkészíti a nyertes ajánlattevőtől az alkalmazottai felé fennálló szerződéses kifizetések és az ajánlatkérő felé fennálló tartozásainak kimutatását;

b) az ajánlatkérőnek jogában áll a felügyelő által jóváhagyott, ideiglenes építmények egészét vagy részét, illetve a kifejezetten a szerződéses munkálatok végrehajtásával kapcsolatban szállított vagy gyártott berendezéseket és anyagokat megvásárolni;

c) a fentiekben említett ideiglenes építmények, felszerelések, berendezések és anyagok vételi ára nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevőnél felmerült költségek kifizetetlen részét, amely költségeket a szerződés szokványos körülmények közötti végrehajtásához szükséges mértékre korlátoztak;

d) az ajánlatkérő a felügyelő által megfelelőnek tartott feltételekkel piaci áron megvásárolhatja a nyertes ajánlattevő által szállított vagy megrendelt anyagokat és tételeket, amelyekért az ajánlatkérő még nem fizetett.

64.7. Az ajánlatkérő nem köteles további kifizetéseket teljesíteni a nyertes ajánlattevőnek a munkálatok befejezéséig; ezt követően az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevőtől – ha van ilyen – a munkálatok befejezésének többletköltségét követelni, vagy az ajánlatkérő arra kötelezett, hogy a szerződés felmondását megelőzően kifizesse a nyertes ajánlattevőnek még járó összegeket.

64.8. A szerződés felmondása esetén az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevőtől követelni minden keletkezett veszteségét a szerződésben meghatározott maximális összeghatárig. Maximális összeg meghatározásának hiányában az ajánlatkérő nem jogosult a szerződéses ár azon részénél nagyobb összegű követelésére, mint ami a munkálatok azon része értékének felel meg, amely a nyertes ajánlattevő hibája miatt nem vehető használatba a tervezett módon.

64.9. Amennyiben a felmondás nem a nyertes ajánlattevő cselekedetének vagy mulasztásának a következménye, a nyertes ajánlattevő jogosult a már befejezett munkálatokért járó összegek mellett a felmerült veszteségekért is kártérítést követelni.

65. cikk

A nyertes ajánlattevő általi felmondás

65.1. A nyertes ajánlattevő 14 napos határidővel felmondhatja a szerződést, ha az ajánlatkérő:

a) elmulasztja a nyertes ajánlattevőnek kifizetni a felügyelő által kibocsátott bármely igazolás szerint járó összeget az 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőig; vagy

b) következetesen elmulasztja kötelezettségeit teljesíteni a megismételt értesítések ellenére; vagy

c) a munkálatok vagy azok bármely részének folytatását több mint 180 napra felfüggeszti olyan okokra hivatkozva, amelyek nincsenek a szerződésben meghatározva, és a nyertes ajánlattevő mulasztására sem vezethetők vissza.

65.2. A szerződés felmondása nem érinti az ajánlatkérő vagy a nyertes ajánlattevő bármely más szerződéses jogát vagy hatáskörét. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő államának jogszabályaira is figyelemmel jogosult a munkaterületről haladéktalanul eltávolítani a felszereléseit.

65.3. Az ilyen felmondás esetén az ajánlatkérő kártalanítja a nyertes ajánlattevőt a felmerült minden veszteségért vagy kárért. Az ilyen kiegészítő kifizetés nem haladhatja meg a szerződésben meghatározandó összeghatárt.

66. cikk

Vis maior

66.1. Sem nemteljesítés sem a szerződéses kötelezettségek felek általi megsértésének esete nem következik be, ha a kötelezettségek teljesítését olyan vis maior esemény akadályozza meg, amely a szerződés odaítélésének napját követően – vagy ha ez az időpont korábban van – a szerződés hatálybalépését követően következik be.

66.2. A vis maior kifejezés jelen esetben az elháríthatatlan eseményeket például sztrájkot, kizárást vagy egyéb üzemi zavargást, az állam ellenségeinek cselekedeteit, háborút hadüzenettel vagy anélkül, blokádokat, felkelést, zavargásokat, járványokat, földcsuszamlásokat, földrengéseket, viharokat, villámcsapást, árvizeket, vízmosást, polgári zavargásokat, robbantásokat és más hasonló, előre nem látható eseményeket jelent, amelyek mindkét fél hatáskörén kívül állnak és amelyeket – megfelelő gondossággal eljárva – a felek egyike sem képes leküzdeni.

66.3. A 36. és a 64. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül megszűnik a teljesítési biztosíték igénybevételének, a nemteljesítés miatti kötbér követelésének vagy a felmondási jog gyakorlásának lehetősége, amennyiben a teljesítési késedelmet vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére való képtelenséget valamilyen vis maior körülmény okozta. Az ajánlatkérő ugyancsak nem köteles – az 53. és 65. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – fizetési késedelem esetén kamatokat fizetni, illetve a nyertes ajánlattevő irányában nem felelős a nemteljesítésért vagy a nemteljesítés miatti felmondásért, amennyiben a teljesítési késedelmet vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére való képtelenséget valamilyen vis maior körülmény okozta.

66.4. Ha a felek bármelyike úgy véli, hogy olyan vis maior esemény következett be, amely kötelezettségeinek teljesítését befolyásolhatja, akkor haladéktalanul értesíti a másik felet és a felügyelőt a vis maior esemény fajtájáról, annak valószínű időtartamáról és várható hatásairól. A felügyelő más írásbeli utasításai hiányában a nyertes ajánlattevő folytatja szerződéses kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg az az ésszerűség határain belül folytatható, és keresi a kötelezettségei teljesítésének minden olyan ésszerű alternatív módját, amelyre a vis maior körülmény nincs hatással. A nyertes ajánlattevő az ilyen alternatív módozatokat csak a felügyelő utasítására alkalmazza.

66.5. Ha a nyertes ajánlattevőnél többletköltségek merülnek fel a felügyelő utasításainak teljesítése vagy a 66. cikk (4) bekezdésében említett alternatív módszerek alkalmazása során, azok összegét a felügyelő igazolja.

66.6. Amennyiben a vis maior esemény 180 napig fennáll, a nyertes ajánlattevőnek ezen okból kifolyólag a munkálatok befejezésére nyújtott bármilyen teljesítési időtartam-meghosszabbítás ellenére a felek bármelyike írásban, harminc napos határidővel felmondhatja a szerződést. Ha a 30 napos időszak végén a vis maior esemény változatlanul fennáll, a szerződéses jogviszony megszűnik, és ennek következtében a szerződés irányadó joga szerint a felek mentesülnek a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól.

67. cikk

Elhalálozás

67.1. Amennyiben a nyertes ajánlattevő természetes személy, a szerződés automatikusan megszűnik a személy halálával. Azonban az ajánlatkérő megvizsgálja az örökösök vagy jogosultak minden javaslatát, ha azok a szerződés folytatására tettek ajánlatot. Az ajánlatkérő döntését az érintett felekkel az ilyen javaslat átvételétől számított 30 napon belül közlik.

67.2. Amennyiben a nyertes ajánlattevő több természetes személy és azok közül egy vagy több elhalálozik, a felek a munkálatok állapotát egymással egyetértésben jelentésben rögzítik, és az ajánlatkérő döntést hoz, hogy felmondja-e vagy folytatja a szerződést a túlélők, illetve az esettől függően az örökösök vagy jogosultak által nyújtott kötelezettségvállalásnak megfelelően.

67.3. A 67. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a szerződés folytatását felajánló személyek ajánlatukról az elhalálozás napját követő 15 napon belül értesítik az ajánlatkérőt.

67.4. A különleges feltételekben megállapított egyéb rendelkezéseket fenntartva az ilyen személyek egyetemlegesen felelősek a szerződés teljesítéséért az elhalálozott nyertes ajánlattevővel megegyező mértékben. A szerződés a 15. cikkben meghatározott teljesítési biztosítékra vonatkozó szabályokra is figyelemmel folytatható.

A VITÁK RENDEZÉSE

68. cikk

A viták rendezése

68.1. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy közös megegyezéssel rendezzék az egymás között vagy a felügyelő és a nyertes ajánlattevő között felmerülő, a szerződéssel kapcsolatos vitákat.

68.2. A különleges feltételekben elő kell írni a következőket:

a) a viták peren kívüli egyezségre irányuló rendezésének eljárása;

b) az az időtartam, amelyen belül a peren kívüli egyezségre irányuló eljárás igénybe vehető, attól az időponttól számítva, amikor a másik fél értesült a vitáról, valamint az a maximális időtartam, amelyen belül megállapodást kell elérniük, és amely nem haladhatja meg az eljárás megkezdésétől számított 120 napot;

c) a peren kívüli egyezségre vonatkozó kérelemre vagy az ilyen eljárás folyamán megengedett egyéb kérelmekre történő írásos válaszra rendelkezésre álló idő és az ilyen határidők elmulasztásának következményei.

68.3. Ha a peren kívüli egyezségre irányuló eljárás nem vezetett sikerre, a felek beleegyezhetnek a vita harmadik fél általi békéltetés útján történő rendezésébe egy bizonyos időtartamon belül.

68.4. A peren kívüli egyezségnek vagy békéltetési eljárásnak minden esetben része egy olyan eljárás, amelyben a felek panaszaikról és válaszaikról értesítik egymást.

68.5. Amennyiben a rendelkezésre álló időn belül nem jön létre peren kívüli egyezség vagy békéltetés útján megállapodás, akkor a vitát:

a) belföldi szerződés esetében az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően rendezik; és

b) nemzetközi szerződés esetében az EGK Tanácsa által elfogadott eljárási szabályoknak megfelelően választottbírósági eljárás útján rendezik.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPBÓL (EFA) FINANSZÍROZOTT, TOT-BELI ÁRUBESZERZÉSRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐZETES RENDELKEZÉSEK

1. cikk – Fogalommeghatározások

2. cikk – A szerződés irányadó joga és nyelve

3. cikk – A szerződés dokumentumainak rangsora

4. cikk – Értesítések és írásbeli közlések

5. cikk – A felügyelő és a felügyelő képviselője

6. cikk – Átruházás

7. cikk – Alvállalkozás

8. cikk – Dokumentumok rendelkezésre bocsátása

9. cikk – Segítségnyújtás a helyi előírásokkal kapcsolatban

10. cikk – Általános kötelezettségek

11. cikk – Teljesítési biztosíték

12. cikk – Biztosítás

13. cikk – Teljesítési program

14. cikk – Az árak felosztása

15. cikk – A nyertes ajánlattevő rajzai

16. cikk – Az ajánlati árak megfelelősége

17. cikk – Szabadalmak és licenciák

18. cikk – A kezdéssel kapcsolatos utasítások

19. cikk – Teljesítési időszak

20. cikk – A teljesítési időszak meghosszabbítása

21. cikk – Teljesítési késedelem

22. cikk – Módosítások

23. cikk – Felfüggesztés

24. cikk – A beszerzett áruk minősége

25. cikk – Ellenőrzés és vizsgálat

26. cikk – A beszerzett áruk tulajdonjoga

27. cikk – Általános rendelkezések

28. cikk – Feltételes áron kötött szerződések

29. cikk – Előlegek

30. cikk – Visszatartott összegek

31. cikk – Az árak módosítása

32. cikk – Időközi kifizetések

33. cikk – Végleges elszámolási kimutatás

34. cikk – Kifizetések harmadik felek részére

35. cikk – Késedelmes kifizetések

36. cikk – Kifizetések külföldi pénznemben

37. cikk – Beszerzések

38. cikk – Ellenőrzés

39. cikk – Feltételes átvétel

40. cikk – Szavatossági kötelezettségek

41. cikk – Értékesítés utáni szolgáltatások

42. cikk – Végleges átvétel

43. cikk – Szerződésszegés

44. cikk – Az ajánlatkérő általi felmondás

45. cikk – A nyertes ajánlattevő általi felmondás

46. cikk – Vis maior

47. cikk – Elhalálozás

48. cikk – A viták rendezése

ELŐZETES RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

1.1. Ezen általános feltételekre és a szerződésre vonatkozó fogalommeghatározások a következők:

EGK: Európai Gazdasági Közösség,

TOT: az EGK-val társult országok és területek,

szerződés: a felek között az árubeszerzésre létrejött, aláírt megállapodás, ideértve annak összes mellékletét és az annak részét képező minden dokumentumot,

nyertes ajánlattevő: az a fél, akivel az ajánlatkérő szerződést köt,

ajánlatkérő: az állam, a közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amely a szerződést megköti vagy amely nevében a szerződést megkötik,

ajánlatkérő állama: az a TOT, amely felségterületén az árubeszerzésre irányuló szerződés végrehajtandó,

felügyelő: kormányhivatal, közjog által szabályozott jogi személy, illetve az ajánlatkérő által az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően kijelölt természetes vagy jogi személy, aki a szerződés teljesítésének irányításáért és/vagy felügyeletéért felelős, vagy akire az ajánlatkérő jogokat és/vagy hatásköröket ruházhat a szerződés szerint,

felügyelő képviselője: a felügyelő által a szerződés szerint a felügyelő képviselőjének kijelölt és feladatainak ellátásában, valamint a személyére ruházott jogok és/vagy hatáskörök gyakorlásában a felügyelő képviseletére feljogosított bármely természetes vagy jogi személy. Ennek megfelelően, amennyiben a felügyelő feladatait, jogait és/vagy hatásköreit a felügyelő képviselőjére ruházzák, a felügyelőre való hivatkozások a felügyelő képviselőjére is vonatkoznak,

beszerzés: minden tétel, amelyet a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő részére köteles szolgáltatni, ideértve, szükség esetén, az olyan szolgáltatásokat, mint telepítés, ellenőrzés, üzembe helyezés, szakértői szolgáltatások nyújtása, felügyelet, karbantartás, javítás, oktatás és a szerződés szerint nyújtandó tételekhez kapcsolódó egyéb hasonló kötelezettségek,

mennyiség-kimutatás: az egységáras szerződés keretében elvégzendő feladatok részletezett felosztását tartalmazó dokumentum, amely az egyes tételek mennyiségét és az arra vonatkozó egységárat mutatja,

árjegyzék: az árak végleges jegyzéke, amely tartalmazza a teljes ár felosztását, és amelyet az ajánlattevő az ajánlattal együtt nyújt be, szükség szerint módosítva, és amely az egységáras szerződés részét képezi,

teljes ár felosztása: az árfolyamok és árak részletezett listája, amely az átalányáras szerződésben az ár összetételét mutatja, de nem képezi részét a szerződésnek,

szerződéses ár: a szerződésben megállapított összeg, amely a beszerzések elvégzéséért fizetendő összeg előzetes becslését jelenti, vagy a végleges elszámolási kimutatásokban megállapított összeg, amely a szerződés szerint a nyertes ajánlattevőnek jár,

rajzok: az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő által, és/vagy a nyertes ajánlattevő által benyújtott és a felügyelő által jóváhagyott, a beszerzések végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátott rajzok,

tájékoztatás: a szerződés szerint kibocsátott igazolások, felhívások, utasítások és útmutatások,

írásban: bármely kézzel írott, gépelt vagy nyomtatott közlés, ideértve a telexet, táviratot és faxüzenetet,

szavatossági időszak: a szerződésben meghatározott, közvetlenül a feltételes átvétel dátuma utáni időszak, amely során a nyertes ajánlattevőnek be kell fejeznie a munkát és a felügyelő utasításai alapján a hiányosságok vagy hibák kijavítását,

végleges átvételi igazolás: a felügyelő által az ajánlatkérő részére a szavatossági időszak leteltét követően kiállított igazolás(ok), amely(ek) igazolja/igazolják, hogy a nyertes ajánlattevő eleget tett szerződéses kötelezettségeinek,

nap: naptári nap,

határidők: a szerződésbe foglalt azon időszakok, amelyek az ilyen időszakok kezdőpontjául szolgáló tevékenységet vagy eseményt követő naptól kezdődnek. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor az az utolsó napot követő első munkanap végén ér véget,

hatósági utasítás: a felügyelő által a nyertes ajánlattevő részére írásban tett bármely utasítás vagy rendelkezés a szerződés végrehajtásának vonatkozásában,

nemzeti pénznem: az ajánlatkérő államának pénzneme,

külföldi valuta: a nemzeti pénznemtől eltérő minden megengedett pénznem, amelyet a szerződésben meghatároztak,

előzetes összeg: a szerződésben foglalt, az áruk, anyagok, berendezések vagy szolgáltatások beszerzésére vagy előre nem látható kiadásokra fordítandó összeg, amely a felügyelő utasításainak megfelelően egészben vagy részben felhasználható, vagy egyáltalán nem használható fel,

kötbér: a szerződésben meghatározott, a nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő részére kártérítésként fizetendő összeg, abban az esetben amikor a nyertes ajánlattevő a beszerzés egészével vagy annak egy részének befejezésével a szerződésben megállapodott időpontokig nem készül el, vagy a felek bármelyike által a másik fél részére a szerződésben meghatározott szerződésszegés esetén fizetendő összeg,

általános kártérítés: a szerződésben előzőleg nem meghatározott összeg, amelyet bíróság vagy választottbíróság ítél meg, vagy a felek közötti megállapodás tárgyát képezi, és amelyet a szerződés megszegése miatt az egyik fél kártérítésként a másik fél részére fizet,

különleges feltételek: az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás részeként kibocsátott, adott esetben módosított, a szerződés részét képező különleges feltételek, amik az alábbiakat tartalmazzák:

a) ezen általános feltételek módosításai;

b) különös szerződési feltételek;

c) műszaki előírások; és

d) a szerződésre vonatkozó bármely egyéb kérdés.

1.2. Az ilyen általános előírások címsorai és címei nem tekinthetők a szerződés részének és nem vehetők figyelembe ezen előírások értelmezésekor.

1.3. Ahol a szövegkörnyezet lehetővé teszi, az egyes számban használt szavak a többes számot is magukban foglalják és fordítva, valamint a hímnemű jelentésű szavak a nőnemű jelentést is magukban foglalják és fordítva.

1.4. A személyekre vagy felekre vonatkozó szavak magukban foglalják a cégeket és társaságokat, valamint a jogképességgel rendelkező bármely szervezetet.

2. cikk

A szerződés irányadó joga és nyelve

2.1. A szerződés irányadó joga az ajánlatkérő államának joga, amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek.

2.2. A szerződés irányadó joga alkalmazandó minden olyan kérdésben, amelyre ezen általános feltételek nem vonatkoznak.

2.3. A szerződés, illetve a nyertes ajánlattevő, az ajánlatkérő és a felügyelő vagy képviselőik közötti értesítések nyelvét a különleges feltételek határozzák meg.

3. cikk

A szerződés dokumentumainak rangsora

Amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik a szerződéses dokumentumok rangsorát a különleges feltételek határozzák meg.

4. cikk

Értesítések és írásbeli közlések

4.1. Amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek egyrészről az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő, másrészről az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő közötti értesítéseket postán, táviratilag, telex, fax vagy személyes kézbesítés útján küldik az érintett felek által az értesítések eljuttatása céljából meghatározott megfelelő címekre.

4.2. Ha a küldő átvételi elismervényt kér, az ilyen igényét jelzi az értesítésében, valamint köteles átvételi elismervényt kérni minden olyan esetben, ha az értesítés átvétele határidő-köteles. A küldő fél bármely esetben minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az értesítés átvételét.

4.3. Minden olyan esetben, ha a szerződés rendelkezései bármilyen értesítés, beleegyezés, jóváhagyás, igazolás vagy döntés meghozataláról vagy kibocsátásáról tesznek említést, eltérő rendelkezés hiányában az írásos formát kell alkalmazni, és az "értesít", "igazol", "jóváhagy" vagy "dönt" szavakat ennek megfelelően kell értelmezni. Az ilyen beleegyezés, jóváhagyás, igazolás vagy döntés ok nélkül nem tartható vissza és nem késleltethető.

5. cikk

A felügyelő és a felügyelő képviselője

5.1. A felügyelő elvégzi a szerződésben meghatározott feladatokat. A felügyelőnek nincs joga felmenteni a nyertes ajánlattevőt a szerződésben vállalt egyetlen kötelezettsége alól sem, kivéve azt az esetet, amikor ebben a felek a szerződésben kifejezetten így állapodtak meg.

5.2. A felügyelő az alapvető felelősségének megtartása mellett időről időre a felügyelő képviselőjére ruházhatja feladatait és hatáskörét, az ilyen megbízást bármikor visszavonhatja és helyettesítheti a képviselőt. Az ilyen megbízást, visszahívást vagy helyettesítést írásosan kell rögzíteni, és akkor lép hatályba, ha annak egy példányát a nyertes ajánlattevő kézhez kapta.

5.3. A felügyelő képviselőjétől a nyertes ajánlattevőnek az ilyen megbízás feltételeinek megfelelően adott minden értesítésnek ugyanaz a hatálya, mintha azt a felügyelő küldte volna, feltéve, hogy:

a) a felügyelő képviselője részéről bármely beszerzés kifogásolásának elmulasztása nem jelenti a felügyelő jogvesztését a kifogásolás és a kiigazításához szükséges utasítások kibocsátásának tekintetében;

b) a felügyelőnek jogában áll az ilyen közléseket érvényteleníteni vagy azokat tartalmilag megváltoztatni.

5.4. A felügyelő utasításait és/vagy rendelkezéseit hatósági utasítások formájában bocsátja ki. Az ilyen utasításokat a felügyelő dátummal és sorszámmal látja el és azokat nyilvántartásba veszi, és adott esetben azok másolatait személyesen kézbesíti a nyertes ajánlattevő képviselőjének.

6. cikk

Átruházás

6.1. Az átruházás csak akkor érvényes, ha az írásbeli szerződés útján történik, amelyben a nyertes ajánlattevő a szerződéses jogait vagy kötelezettségeit vagy azok egy részét harmadik félre ruházza át.

6.2. Az ajánlatkérő előzetes írásbeli beleegyezése nélkül a nyertes ajánlattevő nem ruházhatja át szerződéses jogait vagy kötelezettségeit, illetve annak bármely részét, az abból származó bármely hasznot vagy igényt az alábbi esetek kivételével:

a) a szerződés szerint esedékes vagy esedékessé váló bármely pénzösszeget érintő díjak a nyertes ajánlattevő bankárjai javára; vagy

b) a nyertes ajánlattevőnek a harmadik felelős személlyel szemben fennálló kártérítési igényének a nyertes ajánlattevő biztosítójára való átruházása, amennyiben a biztosító a nyertes ajánlattevő veszteségeit vagy kötelezettségeit átvállalta.

6.3. A 6. cikk (2) bekezdésének értelmezésében az átruházás ajánlatkérő általi jóváhagyása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt a szerződés már elvégzett vagy még nem átruházott részeire vonatkozó kötelezettségei alól.

6.4. Ha a nyertes ajánlattevő a szerződéses jogait és kötelezettségeit engedély nélkül ruházta át, az ajánlatkérő hivatalos értesítés nélkül jogosult a 43. és 44. cikkben meghatározott, a szerződésszegéssel kapcsolatos szankciók alkalmazására.

6.5. Az engedményeseknek teljesíteniük kell a szerződés odaítélésekor alkalmazott kiválasztási kritériumokat.

7. cikk

Alvállalkozás

7.1. Az alvállalkozásba adás csak olyan írásos szerződés esetében érvényes, amelyben a nyertes ajánlattevő harmadik félre ruházza át a szerződés egy részének teljesítését.

7.2. A nyertes ajánlattevő csak az ajánlatkérő előzetes írásos felhatalmazásával vonhat be alvállalkozót a szerződés teljesítésébe. Az alvállalkozásba adandó feladatot és az alvállalkozók személyét közölni kell az ajánlatkérővel. Az ajánlatkérő, kellőképpen figyelembe véve a 4. cikk (3) bekezdését, az értesítés átvételétől számított 30 napon belül értesíti a nyertes ajánlattevőt döntéséről, az engedély megtagadása esetén annak okaival együtt.

7.3. Az alvállalkozók kiválasztása során a nyertes ajánlattevő előnyben részesíti a szükséges munkát azonos feltételek mellett elvégezni képes, az ajánlatkérő államából származó természetes személyeket, társaságokat és vállalkozásokat.

7.4. Az alvállalkozóknak teljesíteniük kell a szerződés odaítélésekor alkalmazott kiválasztási kritériumokat.

7.5. Az ajánlatkérő nem áll szerződéses kapcsolatban az alvállalkozókkal.

7.6. A nyertes ajánlattevő felelős az alvállalkozóinak, azok meghatalmazottjainak vagy alkalmazottainak tevékenységéért, mulasztásáért olyan módon, mintha az a nyertes ajánlattevő annak meghatalmazottja vagy alkalmazottai által végzett tevékenység vagy mulasztás volna. A szerződés bármely része alvállalkozásba adásának ajánlatkérő általi jóváhagyása vagy az alvállalkozó általi munkavégzés engedélyezése nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt semely szerződéses kötelezettsége alól.

7.7. Ha az alvállalkozó a szerződéses szavatossági időszakon túlnyúló bármilyen folyamatos kötelezettséget vállalt a nyertes ajánlattevő felé az alvállalkozó által elvégzendő árubeszerzés tekintetében, a nyertes ajánlattevő a szavatossági időszak végét követően az ajánlatkérő kérésére és költségére haladéktalanul átruházza az ilyen kötelezettség fennmaradó időszakából származó hasznokat.

7.8. Az ajánlatkérőnek jogában áll hivatalos értesítés nélkül alkalmazni a 43. és 44. cikkben meghatározott, a szerződésszegésére vonatkozó szankciókat, ha a nyertes ajánlattevő jóváhagyás nélkül köt alvállalkozási szerződést.

AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖTELEZETTSÉGEI

8. cikk

Dokumentumok rendelkezésre bocsátása

8.1. A 11. cikkben meghatározott teljesítési biztosíték létesítését követő 30 napon belül a felügyelő a nyertes ajánlattevő részére díjmentesen rendelkezésre bocsátja a szerződés teljesítéséhez szükséges rajzok, leírások és egyéb szerződéses dokumentumok két másolatát. A nyertes ajánlattevő e rajzokból, leírásokból és dokumentumokból további példányokat vásárolhat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A nyertes ajánlattevő minden rajzot, leírást és egyéb szerződéses dokumentumot visszajuttat a felügyelő részére a szavatossági igazolás kiadásakor vagy a végleges átvételkor.

8.2. Amennyiben ezt a szerződés céljai nem indokolják a felügyelő előzetes beleegyezése nélkül az ajánlatkérő által átadott rajzokat, meghatározásokat és egyéb dokumentumokat a nyertes ajánlattevő nem használhatja fel és nem adhatja át harmadik feleknek.

8.3. A felügyelőnek jogában áll a nyertes ajánlattevő részére hatósági utasításokat kibocsátani, amelyek magukban foglalják azon kiegészítő dokumentumokat és utasításokat, amelyek a szerződés megfelelő és elfogadható végrehajtásához, valamint az azokban lévő hiányosságok kijavításához szükségesek.

9. cikk

Segítségnyújtás a helyi előírásokkal kapcsolatban

9.1. A nyertes ajánlattevő kérheti az ajánlatkérő segítségét abban, hogy megszerezze a szerződés teljesítésének helyszínéül szolgáló ország helyi szokásaira, rendeleteire vagy szabályzataira vonatkozó törvényeket, jogszabályokat és információkat, amelyek befolyásolhatják szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Az ajánlatkérő a kért segítséget a nyertes ajánlattevő költségére nyújthatja.

9.2. A nyertes ajánlattevő kellő időben tájékoztatja az ajánlatkérőt a beszerzésekkel kapcsolatos azon adatokról, amelyek az ajánlatkérő számára lehetővé teszik a szükséges importengedélyek vagy licenciák megszerzését.

9.3. Az ajánlatkérő megfelelő időtartamon belül, a beszerzések elvégzésének határidejét és a szerződés teljes körű teljesítését is figyelembe véve, megszerzi a beszerzésekhez szükséges importengedélyeket, licenciákat.

9.4. A szerződés teljesítésének helyéül szolgáló állam külföldi munkaerőre vonatkozó törvényeire és rendelkezéseire is figyelemmel az ajánlatkérő minden szükséges erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a nyertes ajánlattevő számára a szükséges vízumok és engedélyek, ideértve a munkavégzési és tartózkodási engedélyeket beszerzését, amelyeket a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő által szükségesnek tartott személyzet igényel, ideértve családjaik tartózkodási engedélyét.

A NYERTES AJÁNLATTEVŐ KÖTELEZETTSÉGEI

10. cikk

Általános kötelezettségek

10.1. A nyertes ajánlattevő a szerződést megfelelő körültekintéssel és gondossággal hajtja végre, ideértve szükség esetén az áruk tervezését, gyártását, az átvétel helyére történő szállítását, felépítését, vizsgálatát és üzembe helyezését, valamint bármely más munkát, ideértve azok bármilyen hiányosságának orvoslását. A nyertes ajánlattevő ugyancsak biztosít minden szükséges berendezést, felügyeletet, munkaerőt és létesítményt, amely a szerződés teljesítéséhez szükséges.

10.2. A nyertes ajánlattevőnek követnie kell a felügyelő által kiadott hatósági utasításokat. Amennyiben a nyertes ajánlattevő úgy ítéli meg, hogy valamely hatósági utasítás követelményei túlmutatnak a felügyelő illetékességén vagy a szerződés hatáskörén, indoklást tartalmazó értesítést küld a felügyelő részére az utasítás átvételétől számított 30 napon belül. Ezen ellenvetés miatt a hatósági utasítás végrehajtását nem függesztik fel.

10.3. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő államának törvényeit és előírásait figyelembe veszi és azok szerint jár el, valamint biztosítja, hogy személyzete, azok alárendeltjei és helyi munkavállalói ugyancsak figyelembe vegyék az ilyen törvényeket és előírásokat, és alávessék magukat azoknak. A nyertes ajánlattevő kártalanítja az ajánlatkérőt minden olyan követelés vagy eljárás esetében, amely a nyertes ajánlattevő, munkavállalói vagy azok alárendeltjei által az ilyen törvények és előírások megsértéséből adódik.

10.4. Ha a nyertes ajánlattevő vagy bármely alvállalkozója, meghatalmazottja vagy alkalmazottja megveszteget, megajándékoz bármely személyt, pénzjutalmat vagy részesedést kínál vagy ad annak a szerződéssel, illetve az ajánlatkérő bármely más szerződésével kapcsolatos cselekedet vagy cselekedet ígéretének ösztönzéseként vagy díjaként; vagy azért, hogy a szerződéssel vagy az ajánlatkérő bármely más szerződésével kapcsolatban bármely személyt előnyben vagy hátrányban részesítsen, akkor az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő bármely esedékes, szerződéses jogának sérelme nélkül felmondhatja a szerződést, amely esetben a 43. és 44. cikk rendelkezései alkalmazandók.

10.5. A nyertes ajánlattevő a szerződéssel kapcsolatban kapott minden dokumentumot és információt bizalmasan kezel, a szerződés semely részletét nem hozhatja nyilvánosságra és nem adhatja át az ajánlatkérő előzetes írásos beleegyezése vagy a felügyelő – az ajánlatkérővel történt konzultációt követő – írásos beleegyezése nélkül, amennyiben ez a szerződés végrehajtásához szükséges lehet. A szerződéses célokból történő nyilvánosságra hozatal vagy átadás tekintetében felmerülő minden vitában az ajánlatkérő hozza meg a végleges döntést.

10.6. Ha az ajánlattevő két vagy több személyből álló közös vállalat vagy konzorcium, egyetemleges felelősség terhel minden ilyen személyt az ajánlatkérő államának jogszabályai szerint a szerződés rendelkezéseinek teljesítése tekintetében, valamint ki kell jelölni közülük azt a személyt, aki jogosult az ügyvitelre és feljogosított arra, hogy a közös vállalat vagy konzorcium nevében kötelezettségeket vállaljon. A közös vállalat vagy a konzorcium összetétele vagy szervezete az ajánlatkérő előzetes jóváhagyása nélkül nem változtatható meg.

11. cikk

Teljesítési biztosíték

11.1. A nyertes ajánlattevő a szerződés odaítéléséről szóló értesítés átvételét követő 30 napon belül az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja a szerződés teljes körű és megfelelő teljesítésének biztosítékát. A biztosíték összegét a különleges feltételekben állapítják meg, és az nem haladhatja meg a szerződéses ár összegének 10 %-át a kiegészítő tevékenységek összegeivel együtt, kivéve, amennyiben arról a különleges feltételek másképpen rendelkeznek. Azonban a biztosíték semmilyen esetben sem haladhatja meg a szerződéses ár 20 %-át.

11.2. A teljesítési biztosíték kártalanítja az ajánlatkérőt, minden olyan kár esetében, ami abból adódik, hogy a nyertes ajánlattevő nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit teljes körűen és megfelelően.

11.3. A teljesítési biztosíték formáját a különleges feltételekben határozzák meg; bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk, biztosító vagy óvadékbiztosító társaság által vállalt kezesség, visszavonhatatlan akkreditív vagy az ajánlatkérőnél letétbe helyezett készpénz formájában teljesíthető. Ha a teljesítési biztosítékot bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk vagy kezesség formájában nyújtják, akkor azt a szerződés odaítélésének kritériumai alapján olyan banknak, biztosítónak vagy óvadékbiztosító társaságnak kell nyújtania, amelyet az ajánlatkérő elismer.

11.4. Amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek a teljesítési biztosítékot azon pénznemekben és azok olyan arányában kell rendelkezésre bocsátani, mint amiben a szerződéses összeget kell kifizetni.

11.5. A biztosíték rendelkezésre bocsátását megelőzően a nyertes ajánlattevő részére semmilyen kifizetést nem teljesítenek. A biztosíték érvényben marad mindaddig, amíg a szerződést teljes körűen és megfelelő módon nem teljesítették.

11.6. A biztosíték érvényét veszti, ha a szerződés teljesítése során a biztosítékot nyújtó természetes vagy jogi személy nincs olyan helyzetben, hogy a kötelezettségeit teljesítse. Az ajánlatkérő hivatalos értesítést küld a nyertes ajánlattevőnek, hogy új biztosítékot kell rendelkezésre bocsátania a korábbival azonos feltételekkel. Ha a nyertes ajánlattevő nem nyújt új biztosítékot, az ajánlatkérő felmondhatja a szerződést.

11.7. Az ajánlatkérő a biztosíték feltételeinek megfelelően és annak értékhatáráig, követelheti azon összeg kifizetését, amelyért a kezes a nyertes ajánlattevő nemteljesítése alapján felelős. Az ajánlatkérő kérésére a kezes késedelem nélkül kifizeti az ilyen összegeket és semmilyen okból kifolyólag nem élhet kifogással. Mielőtt az ajánlatkérő bármely követelést érvényesítene a teljesítési biztosíték tekintetében, tájékoztatnia kell a nyertes ajánlattevőt azon mulasztás jellegéről, amely alapján a követelést támasztja.

11.8. Amennyiben a különleges feltételekben az értékesítés utáni szolgáltatás tekintetében más rendelkezés nem található a teljesítési biztosítékot a 33. cikkben említett aláírt végleges elszámolási kimutatás kibocsátását követő 30 napon belül fizetik vissza.

12. cikk

Biztosítás

12.1. A 37. cikk sérelme nélkül a különleges feltételek megkövetelhetik a szállítási biztosítás megkötését, amely feltételeit a különleges feltételekben határozzák meg. A különleges feltételek arról is rendelkezhetnek, hogy a nyertes ajánlattevőnek más típusú biztosítást is kötnie kell.

12.2. A nyertes ajánlattevőnek a 12. cikk (1) bekezdése szerinti biztosításkötési kötelezettsége ellenére a felelőssége fennáll; kártalanítja az ajánlatkérőt és a felügyelőt minden olyan, harmadik féltől származó követeléssel szemben, amely a nyertes ajánlattevő, annak alvállalkozói és alkalmazottai által a szerződés teljesítése során okozott vagyoni kárra vagy személyi sérülésre vonatkozik.

13. cikk

Teljesítési program

13.1. Ha a különleges feltételek akképp rendelkeznek a nyertes ajánlattevő elkészíti és a felügyelőnek jóváhagyás céljából benyújtja a teljesítési programot. E program legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a nyertes ajánlattevő által a szerződéses feladatok végrehajtására javasolt sorrend, ideértve a tervezést, a gyártást, az átvétel helyére végzett szállítást, a telepítést, a vizsgálatot és az üzembe helyezést;

b) az időtartam, amelyen belül a rajzokat be kell nyújtani és jóvá kell hagyni;

c) a nyertes ajánlattevő által a szerződés végrehajtásához elfogadásra javasolt módszerek általános leírása; és

d) a felügyelő által igényelt további részletek és információk, az ésszerűség határain belül.

13.2. A teljesítési programnak a felügyelő általi jóváhagyása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt egyetlen szerződéses kötelezettsége alól sem.

13.3. A felügyelő jóváhagyása nélkül a teljesítési programon semmilyen lényeges változtatás nem végezhető. Azonban, ha a szerződés teljesítésének előrehaladása nem áll összhangban a programmal, a felügyelő utasíthatja a nyertes ajánlattevőt, hogy vizsgálja felül a programot és az átdolgozott programot nyújtsa be jóváhagyás céljából.

14. cikk

Az árak felosztása

14.1. Adott esetben és a felügyelő kellőképpen indokolt kérését követő legfeljebb 20 napon belül a nyertes ajánlattevő részletezi a díjait és árait, amennyiben azok részletes kifejtése bármely szerződéses okból kifolyólag szükséges.

14.2. A szerződés odaítélésről szóló értesítést követően a különleges feltételekben meghatározott időtartamon belül a nyertes ajánlattevő kizárólag a felügyelő tájékoztatása céljából negyedéves bontású, részletes pénzforgalmi előrejelzést ad a szerződés szerint neki járó kifizetésekről. A nyertes ajánlattevő ezt követően a felügyelő kérésére negyedévente benyújtja a módosított pénzforgalmi előrejelzést. Az előrejelzés közlése semmilyen kötelezettséget nem von maga után az ajánlatkérőre vagy a felügyelőre nézve.

15. cikk

A nyertes ajánlattevő rajzai

15.1. A nyertes ajánlattevő, amennyiben a különleges feltételek így rendelkeznek, jóváhagyás céljából a felügyelőnek bemutatja az alábbiakat:

a) a szerződésben meghatározott rajzok, dokumentumok, minták és/vagy modellek, az ott vagy a teljesítési programban meghatározott időtartamon belül;

b) azon rajzok, amelyeket a felügyelő a szerződés teljesítéséhez ésszerűen kérhet.

15.2. Ha a felügyelő a 15. cikk (1) bekezdésében említett jóváhagyó döntését elmulasztja közölni a szerződésben vagy a jóváhagyott teljesítési programban említett határidőn belül, az ilyen rajzokat, dokumentumokat, mintákat vagy modelleket a meghatározott időtartam végén elfogadottnak kell tekinteni. Meghatározott időtartam hiányában azokat az átvételt követő 30 nap elteltével elfogadottnak kell tekinteni.

15.3. Az elfogadott rajzokat, dokumentumokat, mintákat és modelleket a felügyelő aláírja vagy más módon azonosítja, azoktól nem lehet eltérni, kivéve, ha a felügyelő arról másképpen rendelkezik. A felügyelő által nem jóváhagyott bármely rajzot, dokumentumot, mintát vagy modellt a nyertes ajánlattevőnek haladéktalanul módosítania kell, hogy az megfeleljen a felügyelő követelményeinek, és azt a nyertes ajánlattevő újra benyújtja jóváhagyás céljából.

15.4. A nyertes ajánlattevő az elfogadott rajzok további példányait, a szerződésben vagy a későbbi hatósági utasításokban meghatározott formában és számban bocsátja rendelkezésre.

15.5. A rajzok, dokumentumok, minták vagy modellek jóváhagyása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt egyetlen szerződéses kötelezettsége alól sem.

15.6. A felügyelőnek joga van minden ésszerű időpontban megvizsgálni minden szerződéses rajzot, dokumentumot, mintát vagy modellt a nyertes ajánlattevő helyiségeiben.

15.7. A beszerzések feltételes átvétele előtt a nyertes ajánlattevő rendelkezésre bocsátja az üzemeltetési és karbantartási útmutatót az olyan rajzokkal együtt, amelyek részletezettsége képessé teszi az ajánlatkérőt arra, hogy a beszerzett áruk minden részét üzemeltesse, karbantartsa, beállítsa és szervizelje. Az útmutatók és rajzok a szerződés nyelvén és a szerződésben meghatározott formában és példányszámban készülnek, kivéve, ha a különleges feltételek másképp rendelkeznek. A beszerzés a feltételes átvétel szempontjából nem tekinthető befejezettnek mindaddig, amíg az ilyen útmutatókat és rajzokat nem kézbesítették az ajánlatkérőnek.

16. cikk

Az ajánlati árak megfelelősége

16.1. A különleges feltételekben megállapított minden további lehetséges rendelkezésre is figyelemmel a nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy az ajánlata benyújtását megelőzően meggyőződött arról, hogy az ajánlata kifogástalan és megfelelő, és figyelembe vett minden, szerződés teljes körű és helyes teljesítéséhez szükséges teljesítményt, valamint a díjakba és árakba foglalt a beszerzésekkel kapcsolatos minden költséget, különösen az alábbiakat:

a) szállítási költségek;

b) kezelés, csomagolás, felrakodás, lerakodás, áthaladás, leszállítás, kicsomagolás, ellenőrzés és a beszerzésekkel kapcsolatos egyéb ügyintézési költség. A különleges feltételek eltérő rendelkezése hiányában a csomagolás az ajánlatkérő tulajdonát képezi;

c) beszerzésekhez kapcsolódó dokumentumok költsége, amennyiben az ilyen dokumentumokra az ajánlatkérő igényt tart;

d) munkaterületen történő összeszerelés teljesítése és felügyelete és/vagy a beszerzett áruk, tételek üzembe helyezése;

e) beszerzett áruk összeszereléséhez és/vagy karbantartásához szükséges eszközök szolgáltatása;

f) beszerzett áruk minden egyes egységének részletes kezelési és karbantartási kézikönyvének szolgáltatása a szerződés szerint;

g) beszerzett áruk felügyelete vagy karbantartása és/vagy javítása a szerződésben meghatározott időtartamig, miközben az ilyen szolgáltatás nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt semmilyen szerződéses szavatossági kötelezettség alól; és

h) ajánlatkérő személyzetének képzése a nyertes ajánlattevő üzemében és/vagy a szerződésben meghatározott egyéb helyen.

16.2. Mivel a nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy saját számításai, műveletei és becslései alapján állapította meg az árait, a nyertes ajánlattevő minden további díj nélkül köteles elvégezni minden munkát, ami az ajánlatában szereplő bármelyik olyan tétel tárgyát képezi, amelyikre nem határozott meg sem egységárat, sem konkrét összeget.

17. cikk

Szabadalmak és licenciák

Amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek a nyertes ajánlattevő mentesíti az ajánlatkérőt és a felügyelőt minden olyan követelés alól, amely a szabadalmak, licenciák, rajzok, tervek, minták, márkák vagy védjegyek a szerződésben meghatározott módon történt használatából adódik, kivéve, ha az ilyen jogok megsértése az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő által adott tervek vagy leírások betartásának következménye.

KEZDÉS ÉS KÉSEDELEM

18. cikk

A kezdéssel kapcsolatos utasítások

18.1. Az ajánlatkérő megállapítja azt az időpontot, amikor a szerződés teljesítését meg kell kezdeni, és arról a szerződés odaítéléséről szóló értesítésben, vagy a felügyelő által kiadott hatósági utasításban értesíti a nyertes ajánlattevőt.

18.2. A felek eltérő megállapodása hiányában a teljesítés legkésőbb 180 nappal a szerződés odaítéléséről szóló értesítést követően kezdődik.

19. cikk

Teljesítési időszak

19.1. A teljesítési időszak a 18. cikk (1) bekezdése szerint megállapított időpontban kezdődik és annak időtartamát a szerződés határozza meg a 20. cikknek megfelelően nyújtható hosszabbítások sérelme nélkül.

19.2. Ha a beszerzés tételekre tagolt, és az egyes tételekhez külön teljesítési időszakot állapítanak meg, akkor az ilyen időszakok nem összesíthetők, amennyiben egy nyertes ajánlattevőnek több tétel beszerzését ítélték oda.

20. cikk

A teljesítési időszak meghosszabbítása

20.1. A nyertes ajánlattevő kérheti a teljesítési időszak meghosszabbítását, ha a szerződés teljesítésével az alábbi okok miatt késedelembe esik:

a) az ajánlatkérő által megrendelt többlet- vagy további beszerzések;

b) a beszerzett áruk telepítését vagy felépítését befolyásoló rendkívüli időjárási viszonyok az ajánlatkérő államában;

c) a beszerzések teljesítését esetlegesen befolyásoló fizikai akadályok vagy körülmények, amelyeket a tapasztalt szakember az ésszerűség határain belül nem láthatott előre;

d) a befejezés dátumát befolyásoló hatósági utasítások, a nyertes ajánlattevő mulasztásából következők kivételével;

e) az ajánlatkérő szerződéses kötelezettségeinek nemteljesítése;

f) a beszerzések teljesítésének és/vagy a beszerzett áruk telepítésének bármilyen felfüggesztése, amit nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozott;

g) vis maior;

h) az általános feltételekben említett bármely más ok, amelyet nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozott.

20.2. A nyertes ajánlattevő a lehetséges késedelem tudomásra jutását követő 15 napon belül értesíti a felügyelőt arról, hogy a teljesítési időszak olyan meghosszabbításának kérelmezése áll szándékában, amelyre saját magát jogosultnak tartja, majd – 60 napon belül, amennyiben a nyertes ajánlattevő és a felügyelő másképp nem állapodtak meg – a felügyelő rendelkezésére bocsátja a kérelem egészét és annak részleteit, azért hogy a kérelmet az adott időben kivizsgálhassák.

20.3. A felügyelő az ajánlatkérővel és adott esetben a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően a nyertes ajánlattevő részére írásban engedélyezi a teljesítési időszak meghosszabbítását, akár a jövőre nézve, akár visszaható hatállyal, vagy arról tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt, hogy nem jogosult hosszabbításra.

21. cikk

Teljesítési késedelem

21.1. Ha a nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott időszak(ok)on belül nem bocsátja rendelkezésre valamely árut vagy az összes árut vagy nem teljesíti a szolgáltatásokat, az ajánlatkérő hivatalos felmondás és a szerződéses jogorvoslati eszközeinek sérelme nélkül a különleges feltételekben meghatározott mértékben és maximum összegben szerződéses kötbérre jogosult minden olyan nap vagy annak része után, amely a teljesítési időszak vége vagy a 20. cikk szerinti meghosszabbított teljesítési időszak vége és a befejezés tényleges napja között telik el.

21.2. Ha az ajánlatkérő a 21. cikk (1) bekezdése szerinti maximális kötbérre válik jogosulttá, a nyertes ajánlattevő értesítését követően:

a) lefoglalhatja a teljesítési biztosítékot; és/vagy

b) felmondhatja a szerződést; és

c) a nyertes ajánlattevő költségén harmadik féllel léphet szerződésbe a hátralévő beszerzések elvégzésére.

22. cikk

Módosítások

22.1. A felügyelőnek jogában áll a beszerzések megfelelő befejezéséhez és/vagy rendes működtetéséhez szükséges módosításokat elrendelni a teljesítés bármely szakaszában. Az ilyen módosítások tartalmazhatnak kiegészítéseket, kihagyásokat, pótlásokat, minőség-, mennyiség-, forma-, jelleg-, típusbeli változtatásokat, valamint változtatásokat a rajzokban, tervekben vagy leírásokban, amennyiben a beszerzett készleteket kifejezetten az ajánlatkérőnek gyártják, a fuvarozás vagy csomagolás módszerében, az átadás helyében, valamint módosításokat a munkafolyamat végrehajtásának megadott sorrendjében, módszerében vagy időzítésében. Semmilyen módosításra vonatkozó utasítás nem érvénytelenítheti a szerződést, de minden ilyen módosítás pénzügyi hatását, ha van ilyen, a 22. cikk (5) és (7) bekezdésének megfelelően értékelik.

22.2. A módosítás kizárólag hatósági utasítással rendelhető el, feltéve, hogy:

a) ha a felügyelő bármely okból kifolyólag szükségesnek látja a szóbeli utasítást, azt a lehető legrövidebb időn belül hatósági utasítással erősíti meg;

b) ha a nyertes ajánlattevő a 22. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmében adott szóbeli utasítást írásban megerősíti, és a felügyelő a megerősítésnek nem mond ellent azonnal írásban, azt úgy tekintik, hogy hatósági utasítást adtak ki a módosításra;

c) a módosítást elrendelő hatósági utasítás nem szükséges a beszerzett áruk mennyiségének növeléséhez vagy csökkentéséhez, ahol az ilyen növekedés vagy csökkenés annak a következménye, hogy a mennyiség nagyobb vagy kisebb a mennyiség-kimutatásban vagy az ár ütemezésben meghatározottaknál.

22.3. A 22. cikk (2) bekezdésében meghatározottak kivételével bármilyen módosító hatósági utasítást megelőzően a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt az ilyen módosítás jellegéről és formájáról. A nyertes ajánlattevő az ilyen értesítés átvételétől számított lehető legrövidebb időn belül javaslatot nyújt be a felügyelőnek, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) elvégzendő feladatok – ha vannak ilyenek – vagy a foganatosítandó intézkedések leírása és a végrehajtási program; és

b) teljesítési program vagy a nyertes ajánlattevő szerződéses kötelezettségeinek bármilyen szükséges módosítása; és

c) a 22. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően a szerződéses ár bármilyen módosítása.

22.4. A nyertes ajánlattevő 22. cikk (3) bekezdésében említett javaslatának átvételét követően a felügyelő az ajánlatkérővel és adott esetben a nyertes ajánlattevővel történt megfelelő konzultációt követően a lehető legrövidebb időn belül dönt arról, hogy a módosítást végrehajtják-e vagy sem. Ha a felügyelő a módosítás végrehajtása mellett dönt, hatósági utasítást bocsát ki a módosítás végrehajtásáról a nyertes ajánlattevő által a 22. cikk (3) bekezdésében említett javaslatban megállapított árakon és az ott meghatározott feltételek vagy a felügyelő által a 22. cikk (5) bekezdése szerint megfelelőnek talált módosítások alapján.

22.5. A felügyelő által a 22. cikk (2) és (4) bekezdésének megfelelően elrendelt minden módosítás árát a felügyelő az alábbi alapelvek szerint állapítja meg:

a) amennyiben a feladatot a mennyiség-kimutatásban vagy az árütemezésben beárazott tételekhez hasonló jellegű és hasonló feltételek szerint hajtják végre, azt az ott meghatározott díjakon és árakon értékeli;

b) amennyiben a feladat nem hasonló jellegű vagy nem hasonló feltételek szerint hajtják végre, a szerződés díjait és árait az értékelés alapjaként használja, amely hiányában a felügyelő megfelelő számítást készít;

c) ha a szerződés egészének vagy bármely részének jellegéhez vagy összegéhez mért módosítás jellege vagy mértéke olyan, hogy a felügyelő véleménye szerint a szerződésbe foglalt bármely beszerzendő áru ára az ilyen módosítás miatt ésszerűtlenné válik, a felügyelő az ilyen díjat vagy árat az általa ésszerűnek és helyesnek tartott körülményeknek megfelelően állapítja meg;

d) amennyiben a módosítást a nyertes ajánlattevő mulasztása vagy szerződésszegése teszi szükségessé, a nyertes ajánlattevő viseli az ilyen módosításnak tulajdonítható bármely további költséget.

22.6. A módosítást kérő hatósági utasítás átvételekor a nyertes ajánlattevő lépéseket tesz a módosítás általános feltételeknek megfelelő végrehajtása érdekében úgy, mintha a módosítást a szerződés tartalmazta volna. A beszerzések nem késleltethetők a teljesítési határidő meghosszabbításának vagy a szerződéses ár módosításának engedélyezése miatt. Amennyiben a módosító utasítás a szerződéses ár kiigazítása előtt történik, a nyertes ajánlattevő feljegyzi a módosítás végrehajtásával kapcsolatos költségeket és az arra fordított időt. E feljegyzések a felügyelő által minden ésszerű időpontban megvizsgálhatók.

22.7. Amennyiben a feltételes átvételekor hatósági utasítás vagy más, nem a nyertes ajánlattevő mulasztásából következő körülmény miatt a beszerzések összértékében a szerződéses ár 15 %-át meghaladó növekedés vagy csökkenés történik, a felügyelő az ajánlatkérővel és a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően meghatározza a szerződéses ár növelését vagy csökkentését a 22. cikk (5) bekezdése alkalmazásának következményeként. Ezen összeg megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a beszerzések értékében történt növekedés vagy csökkenés milyen mértékben haladja meg a 15 %-ot. A felügyelő az összegről értesíti az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt és a szerződéses összeget aszerint kiigazítja.

23. cikk

Felfüggesztés

23.1. A felügyelő hatósági utasítással bármikor felszólíthatja a nyertes ajánlattevőt az alábbiak felfüggesztésére:

a) beszerzendő készletek legyártása; vagy

b) beszerzések teljesítése az átvétel helyére a teljesítési programban a leszállításra meghatározott időben, vagy, ha nincs idő meghatározva, a leszállításra megfelelő időben; vagy

c) átvétel helyére leszállított dolgok telepítése.

23.2. A felfüggesztés alatt a nyertes ajánlattevő a raktárában vagy máshol található beszerzett árukat védi és a lehető legteljesebb biztonságban tartja minden értékcsökkenés, veszteség vagy kár megelőzése érdekében a felügyelő utasításai szerint, abban az esetben is, ha a szerződésnek megfelelően azokat az átvétel helyére leszállították, de amelyek telepítését a felügyelő felfüggesztette.

23.3. Az ilyen védő intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletkiadásokat hozzáadják a szerződéses árhoz. A nyertes ajánlattevőnek nem jár a többletkiadások megtérítése, ha a felfüggesztés:

a) a szerződésben máshol került meghatározásra; vagy

b) az átvétel helyének szokványos éghajlati körülményei miatt szükséges; vagy

c) a nyertes ajánlattevő valamilyen mulasztása miatt szükséges; vagy

d) a munkálatok vagy azok egyes részeinek biztonsága és megfelelő kivitelezése céljából szükséges, hacsak az ilyen szükséget nem a felügyelő vagy az ajánlatkérő cselekedete vagy mulasztása okozza.

23.4. A nyertes ajánlattevő nem jogosult a szerződéses árhoz történő ilyen hozzáadásokra, kivéve, ha a felügyelőt a teljesítés felfüggesztésére vonatkozó utasítás átvételétől számított 30 napon belül értesíti ebbéli szándékáról.

23.5. A felügyelő az ajánlatkérővel és a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően megállapítja a nyertes ajánlattevő részére nyújtandó, a felügyelő véleménye szerint méltányos és ésszerű többletkifizetést és/vagy a teljesítési időszak meghosszabbítását, amely a nyertes ajánlattevőnek jár.

23.6. Ha a felfüggesztés időtartama meghaladja a 180 napot, és a felfüggesztést nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozta, a nyertes ajánlattevő a felügyelőnek küldött értesítéssel engedélyt kérhet a 30 napon belüli folytatásra vagy felmondhatja a szerződést.

ANYAGOK ÉS KIVITELEZÉS

24. cikk

A beszerzett áruk minősége

24.1. A beszerzett áruknak minden tekintetben meg kell felelniük a különleges feltételek műszaki leírásainak, valamint a szerződés meghatározásainak, rajzainak, terveinek, modelljeinek, mintáinak, sablonjainak és egyéb követelményeinek; ezek az ajánlatkérő vagy a felügyelő rendelkezésére állnak a teljesítési időszak egészében a felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében.

24.2. A különleges feltételekben meghatározott bármilyen előzetes műszaki átvételt a nyertes ajánlattevőnek a felügyelőnél kell kérelmeznie. A kérelem tartalmazza a szerződésesnek megfelelően átvételre benyújtott anyagok, tételek és minták meghatározásait, a vizsgálati tételszámot és az átvétel tervezett helyét. A kérelemben meghatározott anyagokat, tételeket és mintákat a felügyelő jóváhagyja, hogy azok megfeleljenek az átvétel követelményeinek, mielőtt azokat a beszerzett árukba foglalnák.

24.3. Ha a beszerzett áruk vagy azok részegységei gyártásának részét képező anyagokat vagy tételeket ebben a formában műszakilag átvették, azok ennek ellenére visszautasíthatók és a nyertes ajánlattevő köteles azokat haladéktalanul pótolni, ha a későbbi vizsgálatok hiányosságokat vagy hibákat tárnak fel. A nyertes ajánlattevő lehetőséget kaphat az elutasított anyagok vagy tárgyak kijavítására vagy helyrehozására, de az ilyen anyagok és tárgyak csak akkor elfogadhatók a beszerzés részeként, ha azokat a felügyelő megelégedésére kijavították és helyrehozták.

25. cikk

Ellenőrzés és vizsgálat

25.1. A nyertes ajánlattevő biztosítja, hogy a beszerzett árukat kellő időben az átvétel helyére szállítsák ahhoz, hogy a felügyelő átvehesse e dolgokat. A nyertes ajánlattevőről feltételezik, hogy teljes mértékben felmérte az e tekintetben esetleg felmerülő nehézségeket; a kötelezettségeinek teljesítése során fellépő késedelmet nem igazolhatja.

25.2. A felügyelő jogosult időről időre saját maga vagy meghatalmazottja által a részegységeket, anyagokat és a kivitelezést ellenőrizni, megvizsgálni, mérni, valamint ellenőrizni a szerződés szerint szállításra előkészített, megmunkált vagy gyártott bármely részegység előkészítésének, megmunkálásának vagy gyártásának előrehaladását, hogy a részegységekről, anyagokról és a kivitelezésről eldönthesse, hogy azok megfelelnek-e a megkívánt minőségnek és mennyiségnek. Ez a gyártás, a megmunkálás vagy az előkészítés helyén, az átvétel helyén vagy a szerződésben meghatározott más ilyen területen történik.

25.3. Az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok céljából a nyertes ajánlattevő:

a) ideiglenesen és térítésmentesen a felügyelő rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésekhez vagy vizsgálatokhoz szokványos esetekben szükséges segítséget, mintákat, alkatrészeket, gépeket, berendezéseket, munkaerőt, anyagot, rajzokat és gyártási adatokat;

b) egyezteti a felügyelővel a vizsgálatok idejét és helyét;

c) minden ésszerű időpontban hozzáférést biztosít a felügyelő részére a vizsgálatok elvégzésének helyéhez.

25.4. Ha a felügyelő a vizsgálatok elvégzésére megállapított napon nincs jelen, a nyertes ajánlattevő a felügyelő ellenkező utasítása hiányában elvégezheti a vizsgálatokat, amiket úgy tekintenek, mintha azokat a felügyelő jelenlétében végezték volna. A nyertes ajánlattevő haladéktalanul elküldi a felügyelőnek a vizsgálati eredmények hiteles másolatait, aki köteles azokat elfogadni, ha a vizsgálat elvégzésénél nem volt jelen.

25.5. Ha a részegységek és anyagok megfeleltek az e cikkben említett vizsgálatokon, a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt vagy ellenjegyzi a nyertes ajánlattevőnek a tanúsítványt.

25.6. Ha a felügyelő és a nyertes ajánlattevő nem értenek egyet a vizsgálati eredményekben, a véleménykülönbség felmerülését követő 15 napon belül értesítik egymást az álláspontjukról. A felügyelő vagy a nyertes ajánlattevő kérheti a vizsgálatok ugyanazon feltételek melletti megismétlését, vagy, ha valamely fél azt kéri, a közös megállapodás alapján kiválasztott szakértő általi vizsgálatot. Minden vizsgálati jelentést bemutatnak a felügyelőnek, aki a vizsgálatok eredményeit késedelem nélkül közli a nyertes ajánlattevővel. A megismételt vizsgálatok eredménye végleges. A megismételt vizsgálat költségeit az a fél viseli, akinek álláspontját a megismételt vizsgálat eredménye megdöntötte.

25.7. Feladatainak végrehajtása során a felügyelő és az általa felhatalmazott minden személy csak azon személyek előtt fedhet fel információt, akik jogosultak tudni azon információkról, amelyek birtokába a nyertes ajánlattevő gyártási módszereinek és működésének ellenőrzése és vizsgálata következtében jutott.

26. cikk

A beszerzett áruk tulajdonjoga

26.1. A különleges feltételek rendelkezhetnek arról, hogy a nyertes ajánlattevő az átvétel helyére történő szállítást megelőzően a beszerzett áruk bármely részére nézve a 32. cikk szerinti kifizetések biztosítása érdekében:

a) a beszerzett áruk azon részét az ajánlatkérőre ruházza át; vagy

b) a beszerzett áruk azon részét az ajánlatkérő javára elzálogosítja; vagy

c) a beszerzett áruk azon részét elsőbbségi érdekre vagy biztosítékra vonatkozó bármilyen más megállapodás tárgyává teszi.

26.2. A szerződésnek a teljesítés befejezése előtti felmondása esetén a nyertes ajánlattevő a beszerzett áruk azon bármely részét, amelyek tulajdonjogát az ajánlatkérőre ruházta át, vagy amelyeket a 26. cikk (1) bekezdésének értelmében zálogjoggal terheltek, átadja az ajánlatkérőnek. Ennek elmulasztása esetén az ajánlatkérő jogosult az általa helyénvalónak tartott módon eljárni azért, hogy megszerezze az ilyen dolgok tulajdonjogát és annak költségét behajtsa a nyertes ajánlattevőtől.

KIFIZETÉSEK

27. cikk

Általános rendelkezések

27.1. Ha a szerződés másképp nem rendelkezik a kifizetéseket a nemzeti pénznemben hajtják végre.

27.2. A 28–36. cikkeknek megfelelően végzett előleg-, időközi és/vagy zárókifizetésekre vonatkozó igazgatási vagy műszaki feltételek azonosak a különleges feltételekben meghatározott feltételekkel.

28. cikk

Feltételes áron kötött szerződések

28.1. Kivételes esetekben, amennyiben az összes ár nem állapítható meg előre, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az egyeztetést követően egymással egyetértve feltételes áron köthetnek szerződést. A szerződés összegét előzetesen a feltételes árak alapján határozzák meg a különleges feltételekben meghatározott eljárással, miután a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek ismertté válnak.

28.2. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő vagy a felügyelő által az ésszerűség határain belül, a számítások céljából igényelt, a szerződéssel kapcsolatos bármilyen információt rendelkezésre bocsát. A fizetendő összegeket a felügyelő állapítja meg, ha nem születik megállapodás a beszerzett áruk értékének felbecsléséről.

29. cikk

Előlegek

29.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezése hiányában a nyertes ajánlattevő kérésére előleg adható átalányelőleg formájában a beszerzések teljesítéséhez kapcsolódó műveletekre.

29.2. A különleges feltételek rendelkezéseire is figyelemmel az előlegek teljes összege nem haladhatja meg a szerződéses ár 60 %-át.

29.3. Nem adható előleg:

a) a szerződés megkötése előtt;

b) mielőtt a nyertes ajánlattevő a teljesítési biztosítékot a 11. cikknek megfelelően az ajánlatkérőnek át nem adta; és

c) a 11. cikk (3) bekezdésében említett intézményektől származó - az előleg teljes összegére a nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő részére nyújtott - közvetlen biztosíték megszerzését megelőzően, amely a beszerzett áruk átmeneti átvételét követően legalább még 60 napig érvényben marad.

29.4. A nyertes ajánlattevő az előleget kizárólag a beszerzések teljesítésével kapcsolatos műveletekre használhatja. Ha a nyertes ajánlattevő az előleg bármely részével visszaél, az előleg visszafizetése haladéktalanul esedékessé válik, és a nyertes ajánlattevőnek nem teljesítenek további előlegfizetést.

29.5. Ha az előleg biztosítéka érvénytelenné válik, és azt a nyertes ajánlattevő nem érvényesíti újra, az ajánlatkérő levonhatja az előleg összegét a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó jövőbeli kifizetésekből, vagy az ajánlatkérő alkalmazhatja a 11. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit.

29.6. Ha a szerződést bármilyen okból felbontják, az előlegek biztosítékait azonnal lehívhatják, azért hogy a nyertes ajánlattevő előlegtartozását rendezzék, a kezes nem késleltetheti a kifizetést és semmilyen kifogást sem emelhet.

29.7. A 29. cikkben megállapított előlegbiztosítékot a beszerzett áruk átmeneti átvételét megelőzően nem szabadítják fel, de azt követően azt 60 napon belül visszafizetik.

29.8. Az előlegek jóváhagyására és visszafizetésére vonatkozó további feltételeket és eljárásokat a különleges feltételek határozzák meg.

30. cikk

Visszatartott összegek

30.1. Az időközi kifizetésekből a nyertes ajánlattevő szavatossági időszakbeli kötelezettségeinek történő megfelelés céljából visszatartandó összeg nagyságát, valamint az ilyen összegekre vonatkozó részletes szabályokat a különleges feltételekben szabályozzák, feltéve, hogy az semmilyen esetben sem emelkedik a szerződéses ár 10 %-a fölé.

30.2. Az ajánlatkérő jóváhagyására is figyelemmel a nyertes ajánlattevőnek jogában áll dönteni a visszatartott összegeknek a 11. cikk (3) bekezdésének megfelelően kibocsátott visszatartási biztosítékkal történő helyettesítéséről, legkésőbb a beszerzett áruk átmeneti átvételére kijelölt időpontig.

30.3. A visszatartott összeget vagy a visszatartási biztosítékot a beszerzett áruk végleges átvételének napjától számított 90 napon belül visszafizetik.

31. cikk

Az árak módosítása

31.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezése és a 31. cikk (4) bekezdésében megállapítottak kivételével a szerződések szabott árakat tartalmaznak, amelyek nem módosíthatók.

31.2. Amennyiben az árak módosítása a szerződés szerint engedélyezett, az ilyen módosításnak figyelembe kell vennie az ajánlati ár kiszámításának alapjául szolgáló lényeges helyi vagy külső tényezők árainak változását, azaz a munkaerő, a szolgáltatások, az anyagok és a szállítások árát, valamint a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által megállapított díjakat. A módosítás részletes szabályait a különleges feltételek határozzák meg.

31.3. A nyertes ajánlattevő ajánlatában megállapított árakat úgy tekintik, hogy:

a) azok az ajánlat benyújtására meghatározott határidő legutolsó napját 30 nappal megelőző vagy szabadkézi vétel esetén a szerződés napján fennálló állapotokon alapulnak;

b) azok figyelembe vették a 31. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott napon hatályos jogszabályokat és a vonatkozó adó-megállapodásokat.

31.4. Bármely nemzeti vagy tagállami szinten megalkotott jogszabály, rendelet vagy más jogszabály, vagy bármilyen önkormányzat vagy hatóság helyi rendeletének vagy előírásának a 31. cikk (3) bekezdésében megállapított napot követő hatálybalépése vagy olyan módosítása esetén, amely változást eredményez a szerződő felek szerződéses kapcsolatában, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő tanácskoznak arról, hogy mi a lehető leghelyesebb módja a szerződés folytatásának, és az ilyen tanácskozás eredményeként döntést hozhatnak:

a) a szerződés módosításáról; vagy

b) a bekövetkező egyensúlyvesztés miatt pénzügyi ellentételezésről az egyik fél által a másik félnek; vagy

c) közös megállapodással megszüntethetik a szerződést.

31.5. A beszerzések teljesítésében történt olyan késedelem esetén, amiért a nyertes ajánlattevő felelős, illetve a szerződésnek megfelelően szükségszerűen módosított teljesítési időszak végén nem lehetséges az árak további módosítása a feltételes átvételt megelőző 30 napon belül az új ár indexálása alkalmazásának kivételével, amennyiben az az ajánlatkérő érdekét szolgálja.

32. cikk

Időközi kifizetések

32.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezésének hiányában a nyertes ajánlattevő időközi kifizetés iránti kérelmet nyújt be a felügyelőnek a 32. cikk (7) bekezdésében említett minden egyes időszak végén a felügyelő által elfogadott formában. A kérelem szükség szerint az alábbiakat tartalmazza:

a) a kérdéses időszak végéig beszerzett áruk becsült szerződéses értéke;

b) a 31. cikk szerinti ármódosítást tükröző összeg;

c) az az összeg, ami a 30. cikk szerint visszatartandó;

d) a kérdéses időszakra vonatkozó bármilyen jóváírás és/vagy terhelés a szerződés szerint teljesített beszerzésekre, amelyek még nem kerültek beépítésre vagy üzembe helyezésre a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegben és feltételek szerint;

e) bármilyen más összeg, amelyre a nyertes ajánlattevő a szerződés szerint jogosult lehet.

32.2. A nyertes ajánlattevő a felügyelő által a szerződés szerint teljesítettnek tekintett, átadott, még üzembe nem helyezett dolgok tekintetében a felügyelő által helyénvalónak tartott összegekre jogosult, feltéve, hogy:

a) a beszerzett áruk megfelelnek a szerződés előírásainak, és azokat tételekben, a felügyelő által felismerhető módon tárolják;

b) az ilyen dolgokat leszállították az átvétel helyére, azokat a felügyelő által elfogadott módon megfelelően tárolják és védik a veszteségek, károk vagy értékcsökkenés ellen;

c) a nyertes ajánlattevő szerződéses igényeinek nyilvántartását, rendeléseit, átvételi elismervényeit, valamint a javak és anyagok szerződéses használatát a felügyelő által jóváhagyott formában vezetik, és az ilyen nyilvántartások rendelkezésre állnak a felügyelő részére ellenőrzés céljából;

d) a nyertes ajánlattevő a nyilatkozatával együtt benyújtja az átvétel helyén lévő javak és anyagok becsült értékét az olyan dokumentumokkal együtt, amelyeket a felügyelő a beszerzett áruk értékelése, valamint azok tulajdonjogának bizonyítása és a kifizetések céljából igényelhet; és

e) amennyiben a különleges feltételek úgy rendelkeznek, a beszerzett áruk tulajdonjogát az ajánlatkérőre ruházottnak tekintik.

32.3. A 32. cikknek megfelelő javakra és anyagokra vonatkozó bármilyen időközi kifizetés jóváhagyása a felügyelő által nem sértheti a felügyelőnek azt a szerződéses jogát, hogy visszautasítson a szerződés rendelkezéseinek nem megfelelő, bármilyen berendezést vagy javakat. Amennyiben a különleges feltételek úgy rendelkeznek, a visszautasított javak és anyagok tulajdonjoga haladéktalanul visszaszáll a nyertes ajánlattevőre.

32.4. A nyertes ajánlattevő felelős a visszautasított anyagokban és javakban keletkezett bármilyen veszteségért vagy kárért, azok tárolási és kezelési költségéért és az átvétel helyéről való eltávolításáért, valamint köteles szükség szerint további biztosítást kötni a bármilyen okból bekövetkező ilyen veszteség vagy kár fedezetére.

32.5. Az időközi kifizetés iránti kérelmet az átvételtől számított 30 napon belül olyan módon hagyják jóvá vagy módosítják, hogy az a felügyelő véleménye szerint tükrözze a nyertes ajánlattevőnek a szerződésnek megfelelően járó összeget. A felügyelő véleménye az irányadó, amennyiben véleménykülönbség alakul ki valamely tétel értékével kapcsolatban. A nyertes ajánlattevőnek járó összeg megállapításakor a felügyelő az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő részére a nyertes ajánlattevőnek járó összegről időközi kifizetési igazolást állít ki és értesíti a nyertes ajánlattevőt azon beszerzésekről, amelyre a kifizetést teljesítik.

32.6. A felügyelő az időközi kifizetési igazolással bármilyen javítást vagy módosítást végezhet az általa korábban kiadott igazoláson, és jogában áll bármilyen időközi kifizetés értékét módosítani vagy az időközi kifizetési igazolás kibocsátását visszatartani, ha a szerződést vagy azok bármely részét nem a megelégedésére teljesítették.

32.7. Az időközi kifizetések gyakoriságát a különleges feltételek határozzák meg a beszerzések jellemzőinek megfelelően.

32.8. A különleges feltételek rendelkezhetnek bizonyos időközi kifizetések teljes körű, a 11. cikknek megfelelően nyújtott biztosíték általi biztosításáról.

33. cikk

Végleges elszámolási kimutatás

33.1. A 41. cikkben említett, végleges átvételi igazolás kibocsátását követő 60 napon belül a nyertes ajánlattevő benyújtja a végleges elszámolási kimutatás tervezetét a felügyelőnek minden olyan irattal együtt, amely a teljesített beszerzések értékét a szerződésnek megfelelően részletesen bemutatja, magában foglalva minden további összeget, amelyre a nyertes ajánlattevő magát a szerződés szerint jogosultnak tartja, azzal a céllal, hogy a felügyelő elkészíthesse a végleges elszámolási kimutatást. A különleges feltételek azonban az 33. cikk (6) bekezdésének megfelelően megállapíthatják, hogy a végleges elszámolási kimutatás tervezetével és az ahhoz kapcsolódó további eljárásokkal a feltételes átvételi igazolás kibocsátását megelőzően foglalkozzanak.

33.2. A végleges elszámolási kimutatás tervezete és a felülvizsgálatához szükséges minden információ átvételétől számított 60 napon belül a felügyelő elkészíti a végleges elszámolási kimutatást, amely meghatározza az alábbiakat:

a) a véleménye szerint a szerződés szerint véglegesen járó összeg; és

b) az ajánlatkérő által az előzőekben kifizetett összegek és az ajánlatkérőnek a szerződés szerint járó minden összeg ismételt megállapítása után az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlattevőnek, illetve a nyertes ajánlattevőtől az ajánlatkérőnek járó maradék összeg.

33.3. A felügyelő az ajánlatkérő vagy megfelelően meghatalmazott képviselője, valamint a nyertes ajánlattevő rendelkezésére bocsátja a végleges elszámolási kimutatást, amely a szerződés szerint a nyertes ajánlattevőnek járó összeget mutatja. Az ajánlatkérő vagy megfelelően meghatalmazott képviselője és a nyertes ajánlattevő aláírják a végleges elszámolási kimutatást, jóváhagyva ezzel a szerződés szerint elvégzett beszerzések teljes és végleges értékét, és annak aláírt példányát azonnal benyújtják a felügyelőnek. Azonban a végleges elszámolási kimutatás nem tartalmazza azon vitatott összegeket, amelyek tárgyalás, békéltetési eljárás, választottbírósági eljárás vagy per tárgyát képezik.

33.4. A nyertes ajánlattevő által aláírt végleges elszámolási kimutatás az ajánlatkérő írásos tehermentesítése, amely igazolja, hogy a végleges elszámolási kimutatás végösszege a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó összes fizetség teljes és végleges elszámolását tartalmazza azok kivételével, amelyek békéltetési eljárás, választottbírósági eljárás vagy per tárgyát képezik. Az ilyen felmentés azonban csak akkor lép érvénybe, ha a végleges elszámolási kimutatásnak megfelelően járó minden összeget kifizettek és a 11. cikkben említett teljesítési biztosítékot visszafizették a nyertes ajánlattevőnek.

33.5. Az ajánlatkérő nem felelős a nyertes ajánlattevő felé semmilyen, a szerződésből vagy a beszerzések teljesítéséből származó vagy azokkal összefüggésben lévő következményért, kivéve, ha az arra vonatkozó követelését a nyertes ajánlattevő a végleges elszámolási kimutatás tervezetéhez csatolta.

33.6. A 33. cikk rendelkezéseit a különleges feltételek az ajánlatkérő államának gyakorlata szerint módosíthatják.

34. cikk

Kifizetések harmadik felek részére

34.1. A harmadik felek fizetési igényei csak a 6. cikknek megfelelő átruházást követően teljesíthetők. Az átruházásról értesíteni kell az ajánlatkérőt.

34.2. Az engedményes értesítése kizárólag a nyertes ajánlattevő feladata.

34.3. A nyertes ajánlattevő tulajdonának olyan jogerős lefoglalása esetén, amely a szerződés szerint neki járó kifizetéseket befolyásolja, az ajánlatkérőnek a 35. cikkben megállapított határidő sérelme nélkül 30 nap áll rendelkezésére a nyertes ajánlattevő felé irányuló kifizetések újraindítására attól a naptól kezdődően, amikor a fizetési akadály végleges feloldásáról szóló értesítést átveszi.

35. cikk

Késedelmes kifizetések

35.1. Az egyes időközi kifizetési igazolások és felügyelő által kibocsátott végleges elszámolási kimutatás alapján a nyertes ajánlattevőnek járó összegeket az ajánlatkérő az ilyen igazolás vagy kimutatás átvételétől számított 90 napon belül teljesíti. A kifizetésre megállapított időszak túllépése esetén a nyertes ajánlattevő késedelmi kamat felszámítására jogosult a késedelmes napok után, a különleges feltételekben megállapított kamatláb alkalmazásával, azonban az ott meghatározott maximális időtartamot nem lehet túllépni. A nyertes ajánlattevő az ilyen kifizetésre más szerződéses jogok vagy jogorvoslatok sérelme nélkül jogosult. A végleges elszámolási kimutatás esetében a késedelmes kifizetések kamatát naponként, a különleges feltételekben meghatározott kamatlábbal számítják ki.

35.2. A 33. cikk (1) bekezdésében meghatározott esedékességi határidő végétől számított 120 napot meghaladó fizetési késedelem esetében a nyertes ajánlattevő elállhat a szerződés teljesítésétől vagy felmondhatja azt.

36. cikk

Kifizetések külföldi pénznemben

Amennyiben a szerződés szerint a nyertes ajánlattevőnek külföldi pénznemben történő kifizetés jár, a kifizetések árfolyamát az ajánlatkérő államának jegybankja által 30 nappal az ajánlatok benyújtására megállapított határidő utolsó napja előtt érvényben lévő árfolyam alapján határozzák meg. Az ilyen árfolyamok nem módosíthatók.

ÁTVÉTEL ÉS SZAVATOSSÁG

37. cikk

Beszerzések

37.1. A nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott módon teljesíti a beszerzéseket; az azokkal kapcsolatos kockázat a feltételes átvételig a nyertes ajánlattevőt terheli.

37.2. A nyertes ajánlattevő a beszerzett árukat csomagolja, hogy a szerződésben megjelölt végső rendeltetési helyére történő szállítás során megakadályozza azok károsodását vagy értékcsökkenését. A csomagolásnak olyan strapabírónak kell lennie, hogy ellenálljon a durva kezelésnek, a magas hőmérsékletnek, a sónak és a csapadéknak a szállítás és nyílt területen történő tárolás során. A csomagok méretének és súlyának kialakításakor adott esetben figyelemmel kell lenni a rendeltetési hely távoliságára és a körülményekre, valamint arra, hogy egyes rakodóhelyeken anyagmozgató-berendezések nem állnak rendelkezésre.

37.3. A csomagolásnak, a címkézésének, a csomagok külsején és belsejében lévő dokumentumoknak meg kell felelniük a szerződésben kifejezetten meghatározott minden különleges követelménynek és ezek csak a felügyelő által a későbbiekben kiadott utasításokkal módosíthatók.

37.4. A szerződés tárgyát képező dolgok nem szállíthatók vagy nem adhatók ki az átvétel helyére, mielőtt a nyertes ajánlattevő a felügyelőtől írásbeli engedélyt kapna erre. A nyertes ajánlattevő felelős az összes beszerzett árunak és a nyertes ajánlattevő – a szerződés értelmében szükséges – felszerelésének az átvétel helyére való szállításáért.

37.5. Minden egyes beszerzett árunak tartalmaznia kell a nyertes ajánlattevő által készített kimutatást. E kimutatás, amely formáját a különleges feltételek határozzák meg, különösen az alábbiakat tartalmazza:

- beszerzés napja,

- szerződés azonosító száma,

- nyertes ajánlattevő azonosítása,

- beszerzett árukkal és adott esetben azok csomagokra osztásával kapcsolatos adatok.

37.6. Minden egyes csomagon jól láthatóan fel kell tüntetni a rendelési számot a 37. cikk (5) bekezdésében említett kimutatás szerint; ilyen jelzés hiányában a kimutatásnak tartalmaznia kell tartalomjegyzéket.

37.7. A beszerzést teljesítettnek tekintik, ha mindkét fél részére írásbeli bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a beszerzéseket a szerződés feltételeinek megfelelően teljesítették és a számlá(ka)t és a különleges feltételekben meghatározott minden egyéb ilyen dokumentumot bemutatták az ajánlatkérőnek. Amennyiben a beszerzett árukat elszállították az ajánlatkérő egy telephelyére, az utóbbi a tárolásra való kiszállítás és az átvétel közötti időben letéteményesi felelősséggel tartozik a szerződés rendelkezéseinek megfelelően.

37.8. A szerződés szerint beszerzett minden anyagot és árut teljes körűen biztosítanak az ajánlatkérő mint kedvezményezett javára, a különleges feltételekben meghatározott gyártás vagy beszerzés, szállítás, tárolás és kiadás során keletkező veszteségek és károk ellen.

38. cikk

Ellenőrzés

38.1. A beszerzett árukat mindaddig nem fogadják el, amíg az előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat a nyertes ajánlattevő költségére el nem végezték. A vizsgálatok és ellenőrzések az átadás helyén és/vagy az áruk végleges rendeltetési helyén végezhetők el.

38.2. A szerződés teljesítése folyamán és a beszerzett áruk átvétele előtt a felügyelőnek jogában áll elrendelni vagy megállapítani azt, hogy:

a) az utasításban meghatározott idő vagy időtartamon belül minden olyan beszerzett áru eltávolítsanak az átvétel helyéről, amely a felügyelő véleménye szerint nem felel meg a szerződésnek;

b) helyénvaló és megfelelő dolgokkal helyettesítsenek;

c) bármely olyan, a nyertes ajánlattevő felelősségi körébe tartozó létesítményt a nyertes ajánlattevő eltávolításon vagy megfelelően újbóli telepítésen, amely anyagok, kivitelezés vagy tervezés tekintetében a felügyelő véleménye szerint nem felel meg a szerződésnek, még abban az esetben is ha azokat korábban megvizsgálták vagy azokra időközi kifizetést teljesítettek;

d) a nyertes ajánlattevő által végzett bármilyen munka vagy beszerzett áru vagy felhasznált anyag nem felel meg a szerződésnek, vagy a beszerzések vagy azok bármely része nem felel meg a szerződés követelményeinek.

38.3. A nyertes ajánlattevő saját költségére a lehető legsürgősebben helyreállítja az így meghatározott hiányosságokat. Ha a nyertes ajánlattevő nem hajtja végre az ilyen utasítást, az ajánlatkérő jogosulttá válik más személyeket megbízni az utasítások végrehajtásával, és a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő által követelt, az ebből adódó minden kiadást vissza kell térítenie, vagy az ajánlatkérő levonhatja azokat a nyertes ajánlattevőnek járó vagy a közeljövőben esedékessé váló bármilyen összegből.

38.4. A megállapított minőségtől eltérő árukat visszautasítják. A visszautasított árukra különleges jelölés helyezhető. E jelölés nem lehet olyan jellegű, ami azokat megváltoztatja vagy befolyásolja kereskedelmi értéküket. A visszautasított árukat a nyertes ajánlattevő a felügyelő által megállapított időn belül eltávolítja az átvétel helyéről, aminek elmulasztása esetén azokat a felügyelő eltávolítja a nyertes ajánlattevő költségére és kockázatára. Visszautasított árukat tartalmazó minden munkát visszautasítanak.

38.5. A 38. cikk rendelkezései nem befolyásolják az ajánlatkérőnek a 21. cikk szerinti követeléshez való jogát, és azok semmilyen módon nem mentesítik a nyertes ajánlattevőt bármilyen szerződéses szavatossági vagy más kötelezettsége alól.

39. cikk

Feltételes átvétel

39.1. A beszerzett árukat az ajánlatkérő akkor veszi át, ha azokat a szerződésnek megfelelően átadták, azok elfogadható módon átestek a szükséges vizsgálatokon, vagy szükség esetén üzembe helyezték azokat, és feltételes átvételi igazolást adtak ki vagy azt kiadottnak tekintik.

39.2. A feltételes átvételi igazolást a nyertes ajánlattevő a felügyelőnek küldött értesítéssel, legkorábban a véleménye szerint a beszerzett áruk elkészültét és a feltételes átvételre való megfelelést követő 15 nappal kérelmezheti. A felügyelő a nyertes ajánlattevő kérelmének átvételétől számított 30 napon belül:

a) a nyertes ajánlattevőnek és az ajánlatkérőnek küldött másolati példánnyal kiállítja a feltételes átvételi igazolást, amely adott esetben tartalmazza a fenntartásait és többek között azt a napot, amelyen a véleménye szerint a beszerzéseket a szerződésnek megfelelően befejezték, és az készen volt a feltételes átvételére; vagy

b) elutasíthatja a kérelmet annak megindoklásával együtt és meghatározhatja azt a tevékenységet, amely véleménye szerint a nyertes ajánlattevő részéről szükséges még az igazolás kibocsátásához.

39.3. Ha a feltételes vagy végleges átvételre megállapított időszakon belül a beszerzett áruk átvételét különleges körülmények akadályozzák meg, a felügyelő az ilyen akadályoztatást igazoló nyilatkozatot készít, lehetőség szerint a nyertes ajánlattevővel történt tanácskozást követően. Az átvételről vagy visszautasításról szóló igazolást az akadályoztatás megszűntének napját követő 30 napon belül elkészítik. A nyertes ajánlattevő e körülményekre nem hivatkozhat abból a célból, hogy kivonja magát a beszerzett áruk átvételre alkalmas állapotban történő bemutatásának kötelezettsége alól.

39.4. Ha a felügyelő a feltételes átvételi igazolás kiadását vagy a nyertes ajánlattevő kérelmének elutasítását a rendelkezésre álló 30 napon belül elmulasztja, akkor azt kell feltételezni, hogy a felügyelő az adott időszak utolsó napján kiállította az igazolást. A feltételes átvételi igazolás nem tekinthető arra irányuló igazolásának, hogy a szerződést minden tekintetben végrehajtották. Ha a szerződés a beszerzést tételekre bontja, a nyertes ajánlattevőnek joga van ahhoz, hogy külön igazolásért folyamodjon az egyes tételek tekintetében.

39.5. A beszerzett áru feltételes átvételét követően a nyertes ajánlattevő szétszereli és eltávolítja az ideiglenes építményeket, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatban további felhasználáshoz nem szükséges anyagokat. A nyertes ajánlattevő ugyancsak eltávolít minden szemetet vagy akadályt, és visszaállítja az átvétel helyét az eredeti állapotába, amely átalakítása a szerződés teljesítése miatt vált szükségessé.

40. cikk

Szavatossági kötelezettségek

40.1. A nyertes ajánlattevő szavatolja, hogy a beszerzett áruk újak, még nem használták őket, a legutóbbi modelleket képviselik és magukban foglalnak minden közelmúltbeli tervezési és anyagbeli újítást, amennyiben a szerződés arról másképpen nem rendelkezik. A nyertes ajánlattevő szavatolja továbbá, hogy minden beszerzett áru, amennyiben azokat az ajánlatkérő államában fennálló körülményeknek megfelelően használják, mentes a tervezési, anyag- vagy kivitelezési hibáktól, kivéve ha a tervezést és az anyagot a szerződés határozta meg, vagy ha a hibát az ajánlatkérő bármilyen cselekedete vagy mulasztása okozza.

40.2. Amennyiben a különleges feltételek eltérően nem rendelkeznek a szavatossági kötelezettség 360 napig marad érvényben a beszerzett áru vagy – az esettől függően – annak bármely részének a szerződésben meghatározott rendeltetési helyre történő leszállítását és üzembe helyezését követően, vagy 540 napig a származási ország berakodási kikötőjéből történő kiszállítástól számítva, attól függően, hogy melyik határidő jár le előbb. A beszerzett árukkal kapcsolatos szavatossági kötelezettségek a különleges feltételek és a műszaki előírások rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, amelyekben megállapítják a megfelelő időszakot és feltételeket.

40.3. A nyertes ajánlattevő köteles kijavítani a beszerzett áruk bármely részének hiányosságát vagy az azokon keletkezett kárt, amely a szavatossági időszak alatt vagy azt követő 30 napon belül merült fel vagy következett be az alábbiak miatt:

a) a nyertes ajánlattevő hibás anyagokat használt vagy szakszerűtlen volt a kivitelezés, hibás a tervezés; vagy

b) a szavatossági időszak alatt a nyertes ajánlattevő bármely cselekedete vagy mulasztása.

c) az ajánlatkérő által vagy nevében végzett vizsgálat.

40.4. A nyertes ajánlattevő a hiányosságot vagy kárt saját költségére a lehető legsürgősebben felszámolja. A pótolt vagy kijavított dolgok tekintetében a szavatossági időszak attól a naptól számítva indul újra, amikor a pótlást vagy javítást a felügyelő megelégedésére elvégezték. Ha a szerződés részleges átvételről rendelkezik, a szavatossági időszakot csak a beszerzések azon része tekintetében hosszabbítják meg, amelyre a pótlás vagy javítás vonatkozik.

40.5. Az ajánlatkérő vagy a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt, ha a 40. cikk (3) bekezdésében említett időszak során ilyen hibát észlelnek vagy ilyen kár következik be. Ha a nyertes ajánlattevő elmulasztja a hiányosság vagy kár kijavítását az értesítésben megállapított határidőn belül, akkor az ajánlatkérő:

a) a hiányosságokat és a károkat saját maga, vagy a nyertes ajánlattevő kockázatára más személyek által felszámolja, amely esetben az ajánlatkérő költségeit levonják a nyertes ajánlattevőnek járó összegekből vagy a teljesítési biztosítékból, vagy mindkettőből; vagy

b) felmondhatja a szerződést.

40.6. Vészhelyzet esetén, ha a nyertes ajánlattevő nem érhető el közvetlenül, illetve amennyiben az értesítés ellenére nem képes foganatosítani a szükséges intézkedéseket, az ajánlatkérő és a felügyelő azokat elvégeztetheti a nyertes ajánlattevő költségére. Az ajánlatkérő vagy a felügyelő a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt a meghozandó intézkedésekről.

41. cikk

Értékesítés után szolgáltatások

Ha a szerződés megköveteli, értékesítés utáni szolgáltatás nyújtandó a különleges feltételekben megállapított módon. A nyertes ajánlattevő vállalja a beszerzett áruk karbantartásának és javításának elvégzését, valamint a tartalék alkatrészek gyors beszerzését. A különleges feltételek rendelkezhetnek arról, hogy a nyertes ajánlattevőtől igényeljék az általa gyártott vagy értékesített alkatrészekre vonatkozó alábbi anyagok, adatok vagy dokumentumok részét vagy egészét:

a) tartalék alkatrészek, amelyeket az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől kíván beszerezni, azonban ez a nyertes ajánlattevőt nem mentesíti semmilyen szavatossági kötelezettsége alól; és

b) az alkatrészek gyártásának befejezése esetén az ajánlatkérőnek küldött előzetes értesítés arról, hogy szerezze be a szükséges tételeket, és a gyártás befejezését követően az ajánlatkérő részére az alkatrészek terveinek, rajzainak és leírásainak költségtérítés nélküli átadása, ha és amikor azt igénylik.

42. cikk

Végleges átvétel

42.1. A szavatossági időszak végén vagy egynél több ilyen időszak esetében a legutolsó időszak lejártát követően, és akkor, ha minden hiányt és kárt felszámoltak, a felügyelő a nyertes ajánlattevő részére végleges átvételi igazolást bocsát ki, és abból egy másolati példányt ad az ajánlatkérőnek, amelyben meghatározza azt a napot, amelyen a nyertes ajánlattevő teljesítette a szerződéses kötelezettségeit a felügyelő megelégedésére. A végleges átvételi igazolást a felügyelő a szavatossági időszak lejáratát követő 30 napon belül vagy közvetlenül az után állítja ki, hogy meggyőződött arról, hogy a 40. cikk szerinti javításokat megfelelően végrehajtották.

42.2. A szerződéses kötelezettségek nem tekinthetők teljesítettnek mindaddig, amíg a felügyelő nem írja alá a végleges átvételi igazolást és azt nem küldi el az ajánlatkérő, annak másolatát pedig a nyertes ajánlattevő részére.

42.3. A végleges átvételi igazolás kiadása ellenére a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő felelősek maradnak minden olyan kötelezettség teljesítéséért, amely a szerződés szerint a végleges átvételi igazolás kiadása előtt merült fel, és amelyet a végleges átvételi igazolás kiadásakor még nem teljesítettek. Minden ilyen kötelezettség jellegét és terjedelmét a szerződés rendelkezéseire hivatkozva határozzák meg.

SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS FELMONDÁS

43. cikk

Szerződésszegés

43.1. A felek bármelyike szerződésszegést követ el, amennyiben bármely szerződéses kötelezettségét nem teljesíti.

43.2. A szerződésszegés esetén a károsult fél az alábbi jogorvoslatokra jogosult:

a) kártérítés; és/vagy

b) a szerződés felmondása.

43.3. A kártérítés lehet:

a) általános kártérítés; vagy

b) kötbér.

43.4. Az ajánlatkérő minden olyan esetben, amikor kártérítésre jogosult, az ilyen kártérítést levonhatja a nyertes ajánlattevőnek járó összegekből vagy a megfelelő biztosítékból.

44. cikk

Ajánlatkérő általi felmondás

44.1. Az ajánlatkérő bármikor és azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak kivételével.

44.2. Ha az általános feltételek másképp nem rendelkeznek, az ajánlatkérő hétnapos határidővel felmondhatja a szerződést, ha:

a) a nyertes ajánlattevő nem szorosan a szerződés rendelkezései értelmében teljesíti a kötelezettségeit;

b) a nyertes ajánlattevő ésszerű időn belül nem teljesíti a felügyelő írásos utasítását, amely arra kötelezi, hogy szerződéses kötelezettségeinek teljesítésében minden olyan hiányt vagy mulasztást felszámoljon, amely a szerződés megfelelő és határidőben történő teljesítését súlyosan befolyásolja;

c) a nyertes ajánlattevő megtagadja vagy elmulasztja a felügyelő által kiadott hatósági utasítások végrehajtását;

d) a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő jóváhagyása nélkül átruházza a szerződést vagy alvállalkozást létesít;

e) a nyertes ajánlattevő ellen csődeljárás folyik vagy fizetésképtelenné válik, vagy egyezséget köt a hitelezőivel, illetve üzleti tevékenységét a hitelezői javára rendelt csődgondnok, vagyonkezelő, vagy ügyvivő tartja fenn, vagy felszámolás alatt áll;

f) a nyertes ajánlattevő szakmai magatartásával kapcsolatos büntetendő cselekmény miatt kedvezőtlen jogerős döntést hoznak;

g) a szerződés teljesítését megakadályozó bármilyen más jogi akadály következik be;

h) a nyertes ajánlattevő jogi személyét, jellegét vagy irányítását érintő szervezeti változás történik, kivéve, ha az ilyen változást egy kiegészítő szerződéssel jegyzőkönyvbe veszik;

i) a nyertes ajánlattevő nem nyújtja a szükséges biztosítékot, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő biztosítási szerződés, vagy az a személy aki korábban a biztosítékot vagy biztosítást nyújtotta nincs olyan helyzetben, hogy a kötelezettségeinek eleget tegyen.

44.3. A szerződés felmondása nem érinti az ajánlatkérő vagy a nyertes ajánlattevő bármely más szerződéses jogát vagy hatáskörét. Az ajánlatkérő a felmondást követően új szerződést köthet harmadik féllel a nyertes ajánlattevő költségére. A nyertes ajánlattevőnek a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos felelőssége megszűnik a felmondás időpontjában; a korábbi késedelem miatt felmerült felelősséget ez azonban nem érinti.

44.4. A felügyelő a szerződés felmondásáról szóló értesítés kibocsátásakor utasíthatja a nyertes ajánlattevőt arra, hogy tegyen azonnali lépéseket a beszerzések időben és megfelelő módon történő lezárása érdekében, és hogy a kiadásokat a minimumra csökkentse.

44.5. A felügyelő a felmondást követően lehető legrövidebb időn belül igazolja a beszerzett áruk értékét és a felmondás napján a nyertes ajánlattevőnek járó minden összeget.

44.6. Felmondás esetén a következőképpen kell eljárni:

a) a nyertes ajánlattevő vagy annak képviselői jelenlétében a felügyelő a lehető legrövidebb időn belül a teljesített beszerzésekről és a nyújtott szolgáltatásokról, valamint a beszerzett, de fel nem használt anyagokról jelentést készít. A felügyelő ugyancsak elkészíti a nyertes ajánlattevő részéről az alkalmazottai felé fennálló szerződéses kifizetések és az ajánlatkérő felé fennálló tartozásainak kimutatását;

b) az ajánlatkérő a felügyelő által megfelelőnek tartott feltételekkel piaci áron megvásárolhatja a nyertes ajánlattevő által szállított vagy megrendelt anyagokat és tételeket, amelyekért az ajánlatkérő még nem fizetett.

44.7. Az ajánlatkérő nem köteles további kifizetéseket teljesíteni a nyertes ajánlattevőnek a beszerzések befejezéséig; ezt követően az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevőtől – ha van ilyen – a beszerzések befejezésének többletköltségét követelni, vagy az ajánlatkérő arra kötelezett, hogy a szerződés felmondását megelőzően kifizesse a nyertes ajánlattevőnek még járó összegeket.

44.8. A szerződés felmondása esetén az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevőtől követelni minden keletkezett veszteségét a szerződésben meghatározott maximális összeghatárig. Maximális összeg meghatározásának hiányában az ajánlatkérő nem jogosult a szerződéses ár azon részénél nagyobb összegű követelésére, mint ami a beszerzések azon része értékének felel meg, amely a nyertes ajánlattevő hibája miatt nem vehető használatba a tervezett módon.

44.9. Amennyiben a felmondás nem a nyertes ajánlattevő cselekedetének vagy mulasztásának a következménye, a nyertes ajánlattevő jogosult a már teljesített beszerzésekért járó összegek mellett a felmerült veszteségekért is kártérítést követelni.

45. cikk

A nyertes ajánlattevő általi felmondás

45.1. A nyertes ajánlattevő 14 napos határidővel felmondhatja a szerződést, ha az ajánlatkérő:

a) elmulasztja a nyertes ajánlattevőnek kifizetni a felügyelő által kibocsátott bármely igazolás szerint járó összeget az 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőig; vagy

b) következetesen elmulasztja kötelezettségeit teljesíteni a megismételt értesítések ellenére; vagy

c) a beszerzett áruk vagy azok bármely része átadásának folyamatát több mint 180 napra felfüggeszti olyan okokra hivatkozva, amelyek nincsenek a szerződésben meghatározva, és a nyertes ajánlattevő mulasztására sem vezethetők vissza.

45.2. A szerződés felmondása nem érinti az ajánlatkérő vagy a nyertes ajánlattevő bármely más szerződéses jogát vagy hatáskörét.

45.3. Az ilyen felmondás esetén az ajánlatkérő kártalanítja a nyertes ajánlattevőt a felmerült minden veszteségért vagy kárért. Az ilyen kiegészítő kifizetés nem haladhatja meg a szerződésben meghatározandó összeghatárt.

46. cikk

Vis maior

46.1. Sem nemteljesítés sem a szerződéses kötelezettségek felek általi megsértésének esete nem következik be, ha a kötelezettségek teljesítését olyan vis maior esemény akadályozza meg, amely a szerződés odaítélésének napját követően – vagy ha ez az időpont korábban van – a szerződés hatálybalépését követően következik be.

46.2. A vis maior kifejezés jelen esetben az elháríthatatlan eseményeket például sztrájkot, kizárást vagy egyéb üzemi zavargást, az állam ellenségeinek cselekedeteit, háborút hadüzenettel vagy anélkül, blokádokat, felkelést, zavargásokat, járványokat, földcsuszamlásokat, földrengéseket, viharokat, villámcsapást, árvizeket, vízmosást, polgári zavargásokat, robbantásokat és más hasonló, előre nem látható eseményeket jelent, amelyek mindkét fél hatáskörén kívül állnak és amelyeket – megfelelő gondossággal eljárva – a felek egyike sem képes leküzdeni.

46.3. A 21. és a 44. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül megszűnik a teljesítési biztosíték igénybevételének, a nemteljesítés miatti kötbér követelésének vagy a felmondási jog gyakorlásának lehetősége, amennyiben a teljesítési késedelmet vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére való képtelenséget valamilyen vis maior körülmény okozta. Az ajánlatkérő ugyancsak nem köteles – a 35. és 45. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – fizetési késedelem esetén kamatokat fizetni, illetve a nyertes ajánlattevő irányában nem felelős a nemteljesítésért vagy a nemteljesítés miatti felmondásért, amennyiben a teljesítési késedelmet vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére való képtelenséget valamilyen vis maior körülmény okozta.

46.4. Ha a felek bármelyike úgy véli, hogy olyan vis maior esemény következett be, amely kötelezettségeinek teljesítését befolyásolhatja, akkor haladéktalanul értesíti a másik felet és a felügyelőt a vis maior esemény fajtájáról, annak valószínű időtartamáról és várható hatásairól. A felügyelő más írásbeli utasításai hiányában a nyertes ajánlattevő folytatja szerződéses kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg az az ésszerűség határain belül folytatható, és keresi a kötelezettségei teljesítésének minden olyan ésszerű alternatív módját, amelyre a vis maior körülmény nincs hatással. A nyertes ajánlattevő az ilyen alternatív módozatokat csak a felügyelő utasítására alkalmazza.

46.5. Ha a nyertes ajánlattevőnél többletköltségek merülnek fel a felügyelő utasításainak teljesítése vagy a 46. cikk (4) bekezdésében említett alternatív módszerek alkalmazása során, azok összegét a felügyelő igazolja.

46.6. Amennyiben a vis maior esemény 180 napig fennáll, a nyertes ajánlattevőnek ezen okból kifolyólag a szerződéses kötelezettségek teljesítésére nyújtott bármilyen teljesítési időtartam-meghosszabbítás ellenére a felek bármelyike írásban, harminc napos határidővel felmondhatja a szerződést. Ha a 30 napos időszak végén a vis maior esemény változatlanul fennáll, a szerződéses jogviszony megszűnik, és ennek következtében a szerződés irányadó joga szerint a felek mentesülnek a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól.

47. cikk

Elhalálozás

47.1. Amennyiben a nyertes ajánlattevő természetes személy, a szerződés automatikusan megszűnik a személy halálával. Azonban az ajánlatkérő megvizsgálja az örökösök vagy jogosultak minden javaslatát, ha azok a szerződés folytatására tettek ajánlatot. Az ajánlatkérő döntését az érintett felekkel az ilyen javaslat átvételétől számított 30 napon belül közlik.

47.2. Amennyiben a nyertes ajánlattevő több természetes személy és azok közül egy vagy több elhalálozik, a felek a munkálatok állapotát egymással egyetértésben jelentésben rögzítik, és az ajánlatkérő döntést hoz, hogy felmondja-e vagy folytatja a szerződést a túlélők, illetve az esettől függően az örökösök vagy jogosultak által nyújtott kötelezettségvállalásnak megfelelően.

47.3. A 47. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a szerződés folytatását felajánló személyek ajánlatukról az elhalálozás napját követő 15 napon belül értesítik az ajánlatkérőt.

47.4. A különleges feltételekben megállapított egyéb rendelkezéseket fenntartva az ilyen személyek egyetemlegesen felelősek a szerződés teljesítéséért az elhalálozott nyertes ajánlattevővel megegyező mértékben. A szerződés a 11. cikkben meghatározott teljesítési biztosítékra vonatkozó szabályokra is figyelemmel folytatható.

A VITÁK RENDEZÉSE

48. cikk

A viták rendezése

48.1. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy közös megegyezéssel rendezzék az egymás között vagy a felügyelő és a nyertes ajánlattevő között felmerülő, a szerződéssel kapcsolatos vitákat.

48.2. A különleges feltételekben elő kell írni a következőket:

a) a viták peren kívüli egyezségre irányuló rendezésének eljárása;

b) az az időtartam, amelyen belül a peren kívüli egyezségre irányuló eljárás igénybe vehető, attól az időponttól számítva, amikor a másik fél értesült a vitáról, valamint az a maximális időtartam, amelyen belül megállapodást kell elérniük, és amely nem haladhatja meg az eljárás megkezdésétől számított 120 napot;

c) a peren kívüli egyezségre vonatkozó kérelemre vagy az ilyen eljárás folyamán megengedett egyéb kérelmekre történő írásos válaszra rendelkezésre álló idő és az ilyen határidők elmulasztásának következményei.

48.3. Ha a peren kívüli egyezségre irányuló eljárás nem vezetett sikerre, a felek beleegyezhetnek a vita harmadik fél általi békéltetés útján történő rendezésébe egy bizonyos időtartamon belül.

48.4. A peren kívüli egyezségnek vagy békéltetési eljárásnak minden esetben része egy olyan eljárás, amelyben a felek panaszaikról és válaszaikról értesítik egymást.

48.5. Amennyiben a rendelkezésre álló időn belül nem jön létre peren kívüli egyezség vagy békéltetés útján megállapodás, akkor a vitát:

a) belföldi szerződés esetében az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően rendezik; és

b) nemzetközi szerződés esetében az EGK Tanácsa által elfogadott eljárási szabályoknak megfelelően választottbírósági eljárás útján rendezik.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPBÓL (EFA) FINANSZÍROZOTT, TOT-BELI SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSÉRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐZETES RENDELKEZÉSEK

1. cikk – Fogalommeghatározások

2. cikk – A szerződés irányadó joga és nyelve

3. cikk – A szerződés dokumentumainak rangsora

4. cikk – Értesítések és írásbeli közlések

5. cikk – A felügyelő és a felügyelő képviselője

6. cikk – Átruházás

7. cikk – Alvállalkozás

8. cikk – Információk átadása

9. cikk – Segítségnyújtás a helyi előírásokkal kapcsolatban

10. cikk – Általános kötelezettségek

11. cikk – Magatartási kódex

12. cikk – Függetlenség.

13. cikk – Leírások és tervek

14. cikk – Kártalanítás

15. cikk – Egészségügyi és biztosítási megállapodások

16. cikk – A jelentések és dokumentumok tulajdonjoga

17. cikk – A szolgáltatások köre

18. cikk – Személyzet rendelkezésre bocsátása

19. cikk – Személyzet és felszerelés

20. cikk – Gyakornokok

21. cikk – A kezdéssel kapcsolatos utasítások

22. cikk – Teljesítési időszak

23. cikk – A teljesítési időszak meghosszabbítása

24. cikk – Teljesítési késedelem

25. cikk – Felfüggesztés

26. cikk – Módosítások

27. cikk – Munkaórák

28. cikk – Szabadság

29. cikk – Tájékoztatás

30. cikk – Nyilvántartások

31. cikk – Jelentések benyújtása

32. cikk – Jelentések és dokumentumok jóváhagyása

33. cikk – Általános rendelkezések

34. cikk – Előlegek

35. cikk – Kifizetési eljárás

36. cikk – Utazás és szállítás

37. cikk – Az árak módosítása

38. cikk – Késedelmes kifizetések

39. cikk – Kifizetések harmadik felek részére

40 cikk. – Szerződésszegés

41. cikk – Az ajánlatkérő általi felmondás

42. cikk – A nyertes ajánlattevő általi felmondás

43. cikk – Vis maior

44. cikk – Elhalálozás

45. cikk – A viták rendezése

ELŐZETES RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

1.1. Ezen általános feltételekre és a szerződésre vonatkozó fogalommeghatározások a következők:

EGK: Európai Gazdasági Közösség,

TOT: az EGK-val társult országok és területek,

szerződés: a felek között a szolgáltatások nyújtására létrejött, aláírt megállapodás, ideértve annak összes mellékletét és az annak részét képező minden dokumentumot,

nyertes ajánlattevő: az a fél, akivel az ajánlatkérő szerződést köt,

ajánlatkérő: az állam, a közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amely a szerződést megköti vagy amely nevében a szerződést megkötik,

ajánlatkérő állama: az a TOT, amely felségterületén a szolgáltatási szerződés végrehajtandó,

felügyelő: kormányhivatal, közjog által szabályozott jogi személy, illetve az ajánlatkérő által az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően kijelölt természetes vagy jogi személy, aki a szerződés teljesítésének irányításáért és/vagy felügyeletéért felelős, és akire az ajánlatkérő jogokat és/vagy hatásköröket ruházhat a szerződés szerint,

a felügyelő képviselője: a felügyelő által a szerződés szerint a felügyelő képviselőjének kijelölt és feladatainak ellátásában, valamint a személyére ruházott jogok és/vagy hatáskörök gyakorlásában a felügyelő képviseletére feljogosított bármely természetes vagy jogi személy. Ennek megfelelően, amennyiben a felügyelő feladatait, jogait és/vagy hatásköreit a felügyelő képviselőjére ruházzák, a felügyelőre való hivatkozások a felügyelő képviselőjére is vonatkoznak,

szolgáltatások: szolgáltatási szerződés keretében a nyertes ajánlattevő által elvégzendő feladatok, úgy mint tanulmányok, tervek készítése, műszaki segítségnyújtás és oktatás,

feladat-meghatározás: az ajánlatkérő által kibocsátott nyilatkozat, amelyben meghatározza a szolgáltatásokra vonatkozó követelményeit és/vagy céljait, az esettől függően ideértve a módszereket és eszközöket és/vagy az elérendő célokat,

nap: naptári nap,

határidők: a szerződésbe foglalt azon időszakok, amelyek az ilyen időszakok kezdőpontjául szolgáló tevékenységet vagy eseményt követő naptól kezdődnek. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor az az utolsó napot követő első munkanap végén ér véget,

szerződéses ár: a szerződésben megállapított összeg, amelyet a szolgáltatások nyújtásáért előzetesen megbecsültek, vagy a végleges elszámolási kimutatásokban megállapított összeg, amelyet a szerződés lejártakor állapítottak meg,

projekt: a projekt, amellyel kapcsolatban a szerződéses szolgáltatásokat nyújtják,

árjegyzék: az árak végleges jegyzéke, amely tartalmazza a teljes ár felosztását, és amelyet az ajánlattevő az ajánlattal együtt nyújt be, szükség szerint módosítva, és amely az egységáras szerződés részét képezi,

teljes ár felosztása: az árfolyamok és árak részletezett listája, amely az átalányáras szerződésben az ár összetételét mutatja, de nem képezi részét a szerződésnek,

rajzok: az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő által, és/vagy a nyertes ajánlattevő által benyújtott és a felügyelő által jóváhagyott, a szolgáltatások végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátott rajzok,

írásban: bármely kézzel írott, gépelt vagy nyomtatott közlés, ideértve a telexet, táviratot és faxüzenetet,

hatósági utasítás: a felügyelő által a nyertes ajánlattevő részére írásban tett bármely utasítás vagy rendelkezés a szolgáltatások végrehajtásának vonatkozásában,

tájékoztatás: a szerződés szerint kibocsátott igazolások, felhívások, utasítások és útmutatások,

nemzeti pénznem: az ajánlatkérő államának pénzneme,

külföldi valuta: a nemzeti pénznemtől eltérő minden megengedett pénznem, amelyet a szerződésben meghatároztak,

általános kártérítés: a szerződésben előzőleg nem meghatározott összeg, amelyet bíróság vagy választottbíróság ítél meg, vagy a felek közötti megállapodás tárgyát képezi, és amelyet a szerződés megszegése miatt az egyik fél kártérítésként a másik fél részére fizet,

kötbér: a szerződésben meghatározott, a nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő részére kártérítésként fizetendő összeg, abban az esetben amikor a nyertes ajánlattevő a szerződéses feladataival vagy azok egy részének befejezésével a szerződésben megállapodott időpontokig nem készül el, vagy a felek bármelyike által a másik fél részére a szerződésben meghatározott szerződésszegés esetén fizetendő összeg,

különleges feltételek: az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás részeként kibocsátott, adott esetben módosított, a szerződés részét képező különleges feltételek, amik az alábbiakat tartalmazzák:

a) ezen általános feltételek módosításai;

b) különös szerződési feltételek;

c) műszaki előírások; és

d) a szerződésre vonatkozó bármely egyéb kérdés.

1.2. Az ilyen általános előírások címsorai és címei nem tekinthetők a szerződés részének és nem vehetők figyelembe ezen előírások értelmezésekor.

1.3. Ahol a szövegkörnyezet lehetővé teszi, az egyes számban használt szavak a többes számot is magukban foglalják és fordítva, valamint a hímnemű jelentésű szavak a nőnemű jelentést is magukban foglalják és fordítva.

1.4. A személyekre vagy felekre vonatkozó szavak magukban foglalják a cégeket és társaságokat, valamint a jogképességgel rendelkező bármely szervezetet.

2. cikk

A szerződés irányadó joga és nyelve

2.1. A szerződés irányadó joga az ajánlatkérő államának joga, amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek.

2.2. A szerződés irányadó joga alkalmazandó minden olyan kérdésben, amelyre ezen általános feltételek nem vonatkoznak.

2.3. A szerződés, illetve a nyertes ajánlattevő, az ajánlatkérő és a felügyelő vagy képviselőik közötti értesítések nyelvét a különleges feltételek határozzák meg.

3. cikk

A szerződés dokumentumainak rangsora

Amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik a szerződéses dokumentumok rangsorát a különleges feltételek határozzák meg.

4. cikk

Értesítések és írásbeli közlések

4.1. Amennyiben a különleges feltételek másképp nem rendelkeznek egyrészről az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő, másrészről az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő közötti értesítéseket postán, táviratilag, telex, fax vagy személyes kézbesítés útján küldik az érintett felek által az értesítések eljuttatása céljából meghatározott megfelelő címekre.

4.2. Ha a küldő átvételi elismervényt kér, az ilyen igényét jelzi az értesítésében, valamint köteles átvételi elismervényt kérni minden olyan esetben, ha az értesítés átvétele határidő-köteles. A küldő fél bármely esetben minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az értesítés átvételét.

4.3. Minden olyan esetben, ha a szerződés rendelkezései bármilyen értesítés, beleegyezés, jóváhagyás, igazolás vagy döntés meghozataláról vagy kibocsátásáról tesznek említést, eltérő rendelkezés hiányában az írásos formát kell alkalmazni, és az "értesít", "igazol", "jóváhagy" vagy "dönt" szavakat ennek megfelelően kell értelmezni. Az ilyen beleegyezés, jóváhagyás, igazolás vagy döntés ok nélkül nem tartható vissza és nem késleltethető.

5. cikk

A felügyelő és a felügyelő képviselője

5.1. A felügyelő elvégzi a szerződésben meghatározott feladatokat. A felügyelőnek nincs joga felmenteni a nyertes ajánlattevőt a szerződésben vállalt egyetlen kötelezettsége alól sem, kivéve azt az esetet, amikor ebben a felek a szerződésben kifejezetten így állapodtak meg.

5.2. A felügyelő az alapvető felelősségének megtartása mellett időről időre a felügyelő képviselőjére ruházhatja feladatait és hatáskörét, az ilyen megbízást bármikor visszavonhatja és helyettesítheti a képviselőt. Az ilyen megbízást, visszahívást vagy helyettesítést írásosan kell rögzíteni, és akkor lép hatályba, ha annak egy példányát a nyertes ajánlattevő kézhez kapta.

5.3. A felügyelő képviselőjétől a nyertes ajánlattevőnek az ilyen megbízás feltételeinek megfelelően adott minden értesítésnek ugyanaz a hatálya, mintha azt a felügyelő küldte volna, feltéve, hogy:

a) a felügyelő képviselője részéről bármilyen jelentés vagy szolgáltatás kifogásolásának elmulasztása nem jelenti a felügyelő jogvesztését az ilyen jelentés vagy szolgáltatás elutasítására és azok kiigazításához szükséges utasítások kibocsátása tekintetében;

b) a felügyelőnek jogában áll az ilyen közléseket érvényteleníteni vagy azokat tartalmilag megváltoztatni.

5.4. A felügyelő utasításait és/vagy rendelkezéseit hatósági utasítások formájában bocsátja ki. Az ilyen utasításokat a felügyelő dátummal és sorszámmal látja el és azokat nyilvántartásba veszi, és adott esetben azok másolatait személyesen kézbesíti a nyertes ajánlattevő képviselőjének.

6. cikk

Átruházás

6.1. Az átruházás csak akkor érvényes, ha az írásbeli szerződés útján történik, amelyben a nyertes ajánlattevő a szerződéses jogait vagy kötelezettségeit vagy azok egy részét harmadik félre ruházza át.

6.2. Az ajánlatkérő előzetes írásbeli beleegyezése nélkül a nyertes ajánlattevő nem ruházhatja át szerződéses jogait vagy kötelezettségeit, illetve annak bármely részét, az abból származó bármely hasznot vagy igényt az alábbi esetek kivételével:

a) a szerződés szerint esedékes vagy esedékessé váló bármely pénzösszeget érintő díjak a nyertes ajánlattevő bankárjai javára; vagy

b) a nyertes ajánlattevőnek a harmadik felelős személlyel szemben fennálló kártérítési igényének a nyertes ajánlattevő biztosítójára való átruházása, amennyiben a biztosító a nyertes ajánlattevő veszteségeit vagy kötelezettségeit átvállalta.

6.3. A 6. cikk (2) bekezdésének értelmezésében az átruházás ajánlatkérő általi jóváhagyása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt a szerződés már elvégzett vagy még nem átruházott részeire vonatkozó kötelezettségei alól.

6.4. Ha a nyertes ajánlattevő a szerződéses jogait és kötelezettségeit engedély nélkül ruházta át, az ajánlatkérő hivatalos értesítés nélkül jogosult a 40. és 41. cikkben meghatározott, a szerződésszegéssel kapcsolatos szankciók alkalmazására.

6.5. Az engedményeseknek teljesíteniük kell a szerződés odaítélésekor alkalmazott kiválasztási kritériumokat.

7. cikk

Alvállalkozás

7.1. Az alvállalkozásba adás csak olyan írásos szerződés esetében érvényes, amelyben a nyertes ajánlattevő harmadik félre ruházza át a szerződés egy részének teljesítését.

7.2. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő előzetes írásos felhatalmazása nélkül nem bízhat meg alvállalkozót vagy alkalmazhat más független szolgáltatót a szolgáltatások bármely részének elvégzésével. Az alvállalkozásba adandó tételeket és a független vállalkozók névsorát közölni kell az ajánlatkérővel. Az ajánlatkérő, kellőképpen figyelembe véve a 4. cikk (3) bekezdését, az értesítés átvételétől számított 30 napon belül értesíti a nyertes ajánlattevőt döntéséről, az engedély megtagadása esetén annak okaival együtt.

7.3. Az alvállalkozók és/vagy a független szolgáltatók kiválasztása során a nyertes ajánlattevő előnyben részesíti a szükséges munkát azonos feltételek mellett elvégezni képes, az ajánlatkérő államából származó természetes személyeket, társaságokat és vállalkozásokat.

7.4. Az alvállalkozóknak és/vagy a független szolgáltatóknak teljesíteniük kell a szerződés odaítélésekor alkalmazott kiválasztási kritériumokat.

7.5. Az ajánlatkérő nem áll szerződéses kapcsolatban az alvállalkozókkal és/vagy a független szolgáltatókkal.

7.6. A nyertes ajánlattevő felelős az alvállalkozóinak, azok meghatalmazottjainak vagy alkalmazottainak tevékenységéért, mulasztásáért olyan módon, mintha az a nyertes ajánlattevő annak meghatalmazottja vagy alkalmazottai által végzett tevékenység vagy mulasztás volna. A szerződés bármely része alvállalkozásba adásának ajánlatkérő általi jóváhagyása vagy az alvállalkozó általi munkavégzés engedélyezése nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt semely szerződéses kötelezettsége alól.

7.7. Ha az ajánlatkérő vagy a felügyelő az alvállalkozót vagy a független szolgáltatót nem találja alkalmasnak feladatai végrehajtására, az ajánlatkérő vagy a felügyelő kérheti a nyertes ajánlattevőt, hogy haladéktalanul új, az ajánlatkérő által elfogadható képesítéssel és tapasztalattal rendelkező független szolgáltatót vagy alvállalkozót vonjon be a szerződés teljesítésébe, vagy a szolgáltatás teljesítését folytassa saját maga.

7.8. Az ajánlatkérőnek jogában áll hivatalos értesítés nélkül alkalmazni a 40. és 41. cikkben meghatározott, a szerződésszegésére vonatkozó szankciókat, ha a nyertes ajánlattevő jóváhagyás nélkül köt alvállalkozási szerződést vagy ad megbízást más független szolgáltatónak.

AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖTELEZETTSÉGEI

8. cikk

Információk átadása

8.1. Az ajánlatkérő a lehető legrövidebb időn belül a nyertes ajánlattevő rendelkezésére bocsát minden olyan információt és/vagy dokumentumot, amely a szerződés teljesítéséhez kapcsolódhat. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követően visszajuttatja az ilyen dokumentumokat az ajánlatkérő részére.

8.2. Az ajánlatkérő a lehetőségeihez képest segíti a nyertes ajánlattevőt a szerződésre vonatkozó minden olyan információ beszerzésében, amelyet a nyertes ajánlattevő az ésszerűség határain belül a szerződés teljesítéséhez igényelhet.

9. cikk

Segítségnyújtás a helyi előírásokkal kapcsolatban

9.1. A nyertes ajánlattevő kérheti az ajánlatkérő segítségét abban, hogy megszerezze a szolgáltatások teljesítésének helyszínéül szolgáló ország helyi szokásaira, rendeleteire vagy szabályzataira vonatkozó törvényeket, jogszabályokat és információkat, amelyek befolyásolhatják szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Az ajánlatkérő a kért segítséget a nyertes ajánlattevő költségére nyújthatja.

9.2. A szolgáltatások teljesítésének helyéül szolgáló állam külföldi munkaerőre vonatkozó törvényeire és rendelkezéseire is figyelemmel az ajánlatkérő minden szükséges erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a nyertes ajánlattevő számára a szükséges vízumok és engedélyek, ideértve a munkavégzési és tartózkodási engedélyeket beszerzését, amelyeket a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő által szükségesnek tartott személyzet igényel, ideértve családjaik tartózkodási engedélyét.

9.3. Az ajánlatkérő a saját hivatalnokai, meghatalmazottjai és képviselői részére minden szükséges vagy helyénvaló utasítást megad a szolgáltatások pontos és eredményes elvégzéséhez.

A NYERTES AJÁNLATTEVŐ KÖTELEZETTSÉGEI

10. cikk

Általános kötelezettségek

10.1. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő államának törvényeit és előírásait figyelembe veszi és azok szerint jár el, valamint biztosítja, hogy személyzete, azok alárendeltjei és a helyi munkavállalói ugyancsak figyelembe vegyék az ilyen törvényeket és előírásokat, és alávessék magukat azoknak. A nyertes ajánlattevő kártalanítja az ajánlatkérőt minden olyan követelés vagy eljárás esetében, amely a nyertes ajánlattevő, munkavállalói vagy azok alárendeltjei által az ilyen törvények és előírások megsértéséből adódik.

10.2. A sikeres ajánlattevő a szolgáltatásokat megfelelő körültekintéssel, hatékonysággal és gondossággal hajtja végre a legjobb szakmai gyakorlat és ezen általános feltételek, valamint a feladat-meghatározás és a felügyelő utasításainak megfelelően.

10.3. A nyertes ajánlattevőnek követnie kell a felügyelő által kiadott hatósági utasításokat. Amennyiben a nyertes ajánlattevő úgy ítéli meg, hogy valamely hatósági utasítás követelményei túlmutatnak a felügyelő illetékességén vagy a szerződés hatáskörén, indoklást tartalmazó értesítést küld a felügyelő részére az utasítás átvételétől számított 30 napon belül. Ezen ellenvetés miatt a hatósági utasítás végrehajtását nem függesztik fel.

10.4. Ha a nyertes ajánlattevő vagy bármely alvállalkozója, független szolgáltatója, meghatalmazottja vagy alkalmazottja megveszteget, megajándékoz bármely személyt, pénzjutalmat vagy részesedést kínál vagy ad annak a szerződéssel, illetve az ajánlatkérő bármely más szerződésével kapcsolatos cselekedet vagy cselekedet ígéretének ösztönzéseként vagy díjaként; vagy azért, hogy a szerződéssel vagy akkor az ajánlatkérő bármely más szerződésével kapcsolatban bármely személyt előnyben vagy hátrányban részesítsen, az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő bármely esedékes, szerződéses jogának sérelme nélkül felmondhatja a szerződést, amely esetben a 40. és 41. cikk rendelkezései alkalmazandók.

10.5. A nyertes ajánlattevő a szerződéssel kapcsolatban kapott minden dokumentumot és információt bizalmasan kezel, a szerződés semely részletét nem hozhatja nyilvánosságra és nem adhatja át az ajánlatkérő előzetes írásos beleegyezése vagy a felügyelő – az ajánlatkérővel történt konzultációt követő – írásos beleegyezése nélkül, amennyiben ez a szerződés végrehajtásához szükséges lehet. A szerződés céljából történő nyilvánosságra hozatal vagy átadás tekintetében felmerülő minden vitában az ajánlatkérő hozza meg a végleges döntést.

10.6. Ha az ajánlattevő két vagy több személyből álló közös vállalat vagy konzorcium, egyetemleges felelősség terhel minden ilyen személyt az ajánlatkérő államának jogszabályai szerint a szerződés rendelkezéseinek teljesítése tekintetében, valamint ki kell jelölni közülük azt a személyt, aki jogosult az ügyvitelre és feljogosított arra, hogy a közös vállalat vagy konzorcium nevében kötelezettségeket vállaljon. A közös vállalat vagy a konzorcium összetétele vagy szervezete az ajánlatkérő előzetes jóváhagyása nélkül nem változtatható meg.

11. cikk

Magatartási kódex

11.1. A nyertes ajánlattevő mindenkor lojális és pártatlan módon, az ajánlatkérő lelkiismeretes tanácsadójaként, kellő diszkrécióval jár el szakmája magatartási szabályainak és/vagy kódexének megfelelően. A nyertes ajánlattevő különösen tartózkodik a projektre vagy a szolgáltatásokra vonatkozó nyilvános bejelentésektől az ajánlatkérő előzetes jóváhagyása nélkül, valamint attól, hogy a szerződés szerint az ajánlatkérő felé irányuló kötelezettségeivel bármilyen módon ellentétben álló tevékenységben vegyen részt. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérőt annak előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül semmilyen módon nem kötelezi el, és adott esetben ezt a kötelezettségét világossá kell tennie harmadik felek számára is.

11.2. A szerződés időtartama alatt a nyertes ajánlattevő és személyzete tiszteletben tartják az ajánlatkérő államának politikai, kulturális és vallási szokásait.

11.3. A nyertes ajánlattevő díjazását a szerződés tartalmazza, ez kizárólagos díjazás és sem a nyertes ajánlattevő, sem személyzete nem jogosult semmilyen jutalékra, árengedményre, kedvezményre, közvetett kifizetésre vagy más ellenszolgáltatásra a szerződéses kötelezettségeivel kapcsolatban vagy azok ellentételezéseként.

11.4. A nyertes ajánlattevő sem közvetlenül, sem közvetve nem részesedhet semmiféle jogdíjból, juttatásból vagy jutalékból, amely a szerződésben, projektben vagy azok céljára felhasznált szabadalommal vagy védelem alatt álló cikkel vagy folyamattal kapcsolatos, kivéve, ha azt az ajánlatkérő írásban jóváhagyja.

11.5. A nyertes ajánlattevő és személyzete a szerződés időtartama alatt és annak befejezését követően szakmai titoktartásra kötelezett. Ezzel összefüggésben az ajánlatkérő előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül a nyertes ajánlattevő és az általa alkalmazott vagy megbízott személyzet semmikor sem hozhat egyetlen természetes vagy jogi személy tudomására sem olyan bizalmas információt, amelyet nekik nyújtottak, vagy amit maguk felfedeztek, valamint semmilyen információt nem hozhatnak nyilvánosságra a szolgáltatások nyújtása folyamán vagy annak eredményeképpen kialakított ajánlásokról. Ezen kívül nem használhatják fel az ajánlatkérőt hátrányosan érintő módon a részükre átadott információkat, illetve a szerződés végrehajtása során és annak céljából elvégzett tanulmányok, vizsgálatok és kutatás eredményeit.

12. cikk

Függetlenség

12.1. A nyertes ajánlattevő tartózkodik minden olyan kapcsolattól, amely veszélyezteti a saját vagy személyzetének a függetlenségét. Az ajánlatkérő a szerződést hivatalos értesítés nélkül azonnali hatállyal felmondhatja az általa esetlegesen elszenvedett károk miatt őt megillető kártérítési jogosultságának sérelme nélkül, ha a nyertes ajánlattevő nem képes fenntartani a függetlenségét.

12.2. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötését vagy felmondását követően a projekthez kapcsolódó szerepét a szolgáltatások nyújtására korlátozza. Az ajánlatkérő írásbeli engedélyének kivételével a nyertes ajánlattevőt és bármely más szerződő felet, a szolgáltatást nyújtót vagy a szállítót, akivel a nyertes ajánlattevő társult vagy bármely más kapcsolatban áll, ideértve a projekt bármely részére történő pályázást, kizárják a projektre irányuló építési munkálatok, beszerzések és más szolgáltatások végrehajtásában való bármilyen formájú részvételből.

13. cikk

Leírások és tervek

13.1. A nyertes ajánlattevő a leírásokat és a terveket az ajánlatkérő számára elfogadható, elfogadott és általánosan elismert rendszerek alkalmazásával készíti, figyelembe véve a legújabb tervezési szempontokat.

13.2. A nyertes ajánlattevő biztosítja, hogy a leírások és a tervek, valamint az áruk és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó minden dokumentáció pártatlan alapokon készül, a versenyen alapuló pályáztatás ösztönzése érdekében.

14. cikk

Kártalanítás

14.1. A nyertes ajánlattevő saját költségére kártalanítja és védi az ajánlatkérőt, annak meghatalmazottjait és alkalmazottait minden olyan keresettel, követeléssel, veszteséggel vagy kárral szemben, amelyet saját cselekedete vagy mulasztása okoz a szolgáltatások teljesítése során, ideértve a jogszabályok vagy harmadik felek jogainak megsértését szabadalmak, védjegyek és a szellemi tulajdonjog más formáinak, mint például a szerzői jogok vonatkozásában.

14.2. A nyertes ajánlattevő saját költségére kártalanítja és védi az ajánlatkérőt, annak meghatalmazottjait és alkalmazottait minden olyan keresettel, követeléssel, veszteséggel vagy kárral szemben, amelyek azáltal keletkeznek, hogy a nyertes ajánlattevő a 10. cikkben meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti:

a) a nyertes ajánlattevőt legkésőbb 30 nappal azt követően értesítik az ilyen keresetekről, követelésekről, veszteségekről vagy kárról, ahogy az ajánlatkérő arról tudomást szerzett;

b) a 14. cikk szerint a nyertes ajánlattevő felelősségének a maximuma a különleges feltételekben megállapított összeg, és e maximum összeg nem vonatkozik a nyertes ajánlattevő szándékos rosszhiszemű magatartása által okozott keresetekre, követelésekre, veszteségekre vagy kárra;

c) a 14. cikk szerint a nyertes ajánlattevő felelősségét a szerződéses kötelezettségei teljesítésének ilyen elmulasztása által közvetlenül okozott keresetekre, követelésekre, veszteségekre vagy kártérítési igényekre korlátozzák, és az nem terjed ki az olyan előre nem látható eseményekből keletkező felelősségre, amelyek a nemteljesítés véletlen vagy közvetett következményei.

14.3. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére saját költségére orvosolja a szolgáltatások teljesítésével összefüggésben felmerült összes hiányosságot, ha elmulasztja teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit.

14.4. A 14. cikk minden ellentétes tartalmú rendelkezésének sérelme nélkül a nyertes ajánlattevő semmilyen módon sem felelős azon keresetekért, követelésekért, veszteségekért vagy károkért, amik az alábbiak miatt következnek be:

a) az ajánlatkérő elmulaszt cselekedni a nyertes ajánlattevő javaslatára, vagy felülbírálja a nyertes ajánlattevő valamely cselekedetét, döntését vagy ajánlását, vagy megköveteli a nyertes ajánlattevőtől az olyan döntés vagy ajánlás végrehajtását, amivel a nyertes ajánlattevő nem ért egyet, vagy amellyel kapcsolatban súlyos fenntartásokat jelez; vagy

b) a nyertes ajánlattevő utasításainak helytelen végrehajtása az ajánlatkérő meghatalmazottjai, alkalmazottai vagy független vállalkozói által.

14.5. A nyertes ajánlattevő felelősséggel tartozik szerződéses kötelezettségeinek bármilyen megszegéséért a szolgáltatások teljesítését követően, a szerződés joga szerint meghatározott időtartamon keresztül.

15. cikk

Egészségügyi és biztosítási megállapodások

15.1. A nyertes ajánlattevő ajánlatkérő általi megbízásának feltétele elfogadható bizonyítékok benyújtása arra nézve, hogy a nyertes ajánlattevőnek és/vagy a személyzetének megfelelő az egészségügyi állapota és nincs olyan fogyatékossága, amely megakadályozza őket a szolgáltatások teljesítésében. Az ajánlatkérő kérheti a nyertes ajánlattevőt és/vagy személyzetét, hogy szakképzett orvos által végzett orvosi vizsgálatnak vessék alá magukat mielőtt elhagyják szokásos tartózkodási helyüket, és az ilyen orvosi vizsgálat zárójelentését a lehető legrövidebb időn belül az ajánlatkérő rendelkezésére bocsássák.

15.2. A szerződés időtartama alatt a nyertes ajánlattevő egészségügyi biztosítást köt saját maga és az általa foglalkoztatott más személyek részére. Amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik az ajánlatkérő nem felelős a nyertes ajánlattevő egészségügyi kiadásainak fedezéséért.

15.3. Az ajánlatkérő semmilyen felelősséget nem vállal a nyertes ajánlattevő személyzete vagy alvállalkozói vagy más, az egyes szolgáltatások teljesítése céljából bevont független szolgáltatók, illetve az ilyen személyek családtagjai által szükségesnek vagy kívánatosnak tartott élet-, betegség, baleset-, utazási és egyéb biztosításai tekintetében.

15.4. A szerződés odaítéléséről szóló értesítéstől számított 20 napon belül a nyertes ajánlattevő teljes körű kártérítési biztosítást köt és tart fenn a különleges feltételekben megállapított értékhatárig, amely a szerződés teljesítésének megkezdésétől annak teljes időtartamán keresztül a következő kockázatokra terjed ki:

a) a nyertes ajánlattevő felelőssége személyzete irányában betegségek vagy üzemi balesetek tekintetében, ideértve az egészségügyi okokból történt hazaszállítás költségét;

b) az ajánlatkérő szerződés teljesítéséhez használt berendezéseinek elvesztése vagy kára;

c) polgári jogi felelősség a harmadik feleknek vagy az ajánlatkérőnek és munkatársainak a szerződés teljesítésével összefüggésben okozott balesetek iránt;

d) a szerződés teljesítése során elszenvedett testi sérülés miatt bekövetkező baleseti halál vagy tartós keresőképtelenség; és

e) a különleges feltételekben megállapított bármely más biztosítás, amely az ajánlatkérő államának jogszabályai szerint kötelező.

15.5. A különleges feltételek azt is megszabhatják, hogy a nyertes ajánlattevő kössön biztosítást az ajánlatkérő államában tartózkodó alkalmazottai és azok családtagjai személyes ingóságaiban bekövetkező veszteségekre vagy kárra.

15.6. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő vagy a felügyelő kérésére késedelem nélkül bizonyítékot szolgáltat a biztosítás fennállásáról és arról, hogy a biztosítási díjat rendszeresen fizeti.

16. cikk

A jelentések és dokumentumok tulajdonjoga

16.1. A nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítése során megszerzett, összeállított vagy elkészített minden jelentés és adat, azaz térképek, ábrák, rajzok, leírások, tervek, statisztikák, számítások és egyéb feljegyzések vagy anyagok bizalmasak és kizárólag az ajánlatkérő tulajdonát képezik. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követően minden ilyen dokumentumot és adatot visszaszolgáltat az ajánlatkérő részére. A nyertes ajánlattevő az ilyen dokumentumokról és adatokról másolatokat tarthat magánál, de azokat az ajánlatkérő írásbeli jóváhagyása nélkül a szerződéséhez nem kapcsolódó célokra nem használhatja fel.

16.2. A nyertes ajánlattevő nem jelentethet meg az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos cikkeket vagy nem hivatkozhat azokra harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatások során, valamint az ajánlatkérő írásos beleegyezése nélkül nem szolgáltathat ki az ajánlatkérőtől származó információt.

A SZOLGÁLTATÁSOK JELLEGE

17. cikk

A szolgáltatások köre

17.1. A nyertes ajánlattevő a szerződésben megállapodott szolgáltatásokat a feladat-meghatározásnak megfelelően végzi el.

17.2. A szerződés az alábbi feladatok közül egyre vagy többre vonatkozik:

- projektazonosítási és -meghatározási tanulmány,

- gazdasági vagy piaci tanulmány,

- előzetes vizsgálat és/vagy megvalósíthatósági tanulmány,

- projekt-kivitelezési tanulmány (előzetes vagy részletes tervezés, és adott esetben végleges tervezés, a pályázati dokumentáció előkészítése),

- projekt-felügyelet,

- projekt kivitelezésének irányítása,

- személyzet rendelkezésre bocsátása,

- műszaki segítségnyújtás más formái.

17.3. A különleges feltételekben kell megadni a feladat-meghatározást, amely többek között az alábbiakat tartalmazza:

a) szerződés tárgya és hatálya;

b) elérendő pontosság foka és a szolgáltatások különböző szakaszai vagy részei; és

c) jelentések, állásfoglalások, tervek, számítások, mérések, leírások, becslések és bármely más dokumentum típusa és tartalma, amelyet a nyertes ajánlattevő köteles elkészíteni a tanulmány egyes szakaszainak vagy részeinek befejezésekor vagy magának a tanulmánynak a befejezésekor.

17.4. Amennyiben a szerződés az ajánlatkérő és/vagy a felügyelő részére nyújtandó műszaki segítségnyújtásra vonatkozik, a nyertes ajánlattevőt tanácsadói szereppel bízzák meg, aki tanácsokat ad az ajánlatkérőnek és/vagy a felügyelőnek a projekt végrehajtása során felmerülő műszaki kérdésekkel kapcsolatban. A nyertes ajánlattevő nem felelős a meghozott döntésekért.

17.5. Amennyiben a szerződés a projekt végrehajtásának általános irányítására vonatkozik, a nyertes ajánlattevő magára vállal a projekt végrehajtásának felügyeletével járó minden igazgatási feladatot az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően és a felügyelő döntési jogkörére is figyelemmel.

17.6. Ha a különleges feltételek a nyertes ajánlattevőt pályázati dokumentáció elkészítésére kötelezik, a dokumentációnak tartalmaznia kell minden olyan iratot, amely segítségével a megfelelő vállalkozókkal, gyártókkal és szállítókkal kapcsolatba lehet lépni, valamint amelyek segítségével az ajánlati felhívásban szereplő építési munkák, beszerzések, illetve szolgáltatások elvégzésére ajánlatot lehet tenni. Az ajánlatkérő ellátja a nyertes ajánlattevőt a pályázati dokumentáció adminisztrációs részének elkészítéséhez szükséges információval.

17.7. Amennyiben a szerződés a projekt felügyeletére vonatkozik, akkor a nyertes ajánlattevőt a kivitelezési szakasz irányításával bízzák meg.

17.8. A 12. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a projekt tanulmányi és/vagy tervezési szakaszáért felelős nyertes ajánlattevőt további szolgáltatásokkal bízhatják meg a projekt igazgatására és felügyeletére nézve, ideértve a műszaki segéderő rendelkezésre bocsátását.

18. cikk

Személyzet rendelkezésre bocsátása

18.1. Amennyiben a szerződés a projekt kivitelezése céljából személyzet rendelkezésre bocsátására vonatkozik, a nyertes ajánlattevő az ilyen személyzetet a projekt kivitelezésére vonatkozó különleges szakterületeken nyújtja, tanácsadói és/vagy irányítói szerepben nyújtott műszaki segítség formájában. Az ilyen személyzet a felügyelő közvetlen illetékessége alá tartozik.

18.2. A szolgáltatásokat a szerződésben meghatározott személyzet végzi az ott megállapított időtartamokban. Az ajánlatkérő előzetes jóváhagyása mellett a nyertes ajánlattevő kis mértékben módosíthatja az ilyen időszakokat, a szolgáltatások hatékony teljesítése érdekében, feltéve, hogy az ilyen kiigazítások hatására a szerződéses kifizetések nem haladják meg a szerződéses árat.

18.3. A nyertes ajánlattevő felelős azon személyzet képességéért, amelyet az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát.

18.4. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő előzetes jóváhagyása nélkül nem változtathat a személyzet összetételén. Azonban a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő által is elfogadott, legalább egyenértékű képesítéssel és tapasztalattal rendelkező helyettesítő személyről kell gondoskodnia, ha:

a) betegség vagy baleset miatt a személyzet valamely tagja nem képes a munkáját a továbbiakban ellátni;

b) az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott bármely személyt a szerződéses feladatainak teljesítésére képtelennek és alkalmatlannak talál;

c) a nyertes ajánlattevő hatáskörén kívül eső okokból a személyzet bármely tagjának cseréje szükségessé válik.

18.5. A helyettesítő személynek fizetendő juttatás nem haladhatja meg annak a juttatásnak az összegét, amelyet a helyettesített személynek fizettek volna.

18.6. Az elhalálozás miatti vagy az ajánlatkérő által a szerződésben nem meghatározott okból kért helyettesítés esetét kivéve a nyertes ajánlattevő visel az ilyen helyettesítésből következő vagy azzal kapcsolatban előre nem látható minden többletköltséget. Az ilyen költségek tartalmazzák a helyettesített személyek és családtagjaik hazautazásának költségeit és szükség esetén a helyettesítendő személyzet és a helyettesítő személyzet egyidejű helyszíni tartózkodásának költségét.

19. cikk

Személyzet és felszerelés

19.1. Az ajánlatkérő jóváhagyja a nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez alkalmazott személyzetet. A különleges feltételek meghatározzák a minimális képzési, képesítési és tapasztalati szintet, illetve adott esetben a szükséges különleges képesítéseket.

19.2. A nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítése során alkalmazandó személyzet minden egyes tagjának a referenciáit és/vagy szakmai önéletrajzát jóváhagyás céljából bemutatják az ajánlatkérőnek, pályázati eljárás esetében a nyertes ajánlattevő ajánlatával együtt vagy más esetekben a szerződés megkötése előtt.

19.3. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő kinevezésétől, illetve a 19. cikk (2) bekezdése szerinti beadástól számított 30 napon belül közli jóváhagyó vagy elutasító döntését a nyertes ajánlattevővel.

19.4. Az ajánlatkérő által jóváhagyott személyzet a feladatának elvégzését a különleges feltételekben meghatározott napon vagy időszakon belül, vagy – ennek hiányában – az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő tudomására hozott napon vagy időszakon belül kezdi meg.

19.5. A különleges feltételek eltérő rendelkezése hiányában a nyertes ajánlattevő személyzete a munkavégzés helyének közelében kerül elszállásolásra. Amennyiben szolgáltatások egy részét az ajánlatkérő államán kívül kell elvégezni, a nyertes ajánlattevő folyamatosan tájékoztatja a felügyelőt a szolgáltatások e részével megbízott személyzet névsoráról és képesítéséről, valamint az alkalmazott felszerelésről.

19.6. A nyertes ajánlattevő:

a) a szerződés odaítélésétől számított 15 napon belül elküldi a felügyelő részére a személyzet munkába állítását tartalmazó, általa javasolt időrendet, feladataik meghatározását és a szolgáltatások során felhasználni tervezett berendezések listáját;

b) időben tájékoztatja a felügyelőt a személyzet minden egyes tagja érkezésének és távozásának napjáról;

c) a felügyelőnek jóváhagyás céljából időben benyújtja a személyzet helyettesítésére és az eredeti időrend megváltoztatására vagy valamely berendezés cseréjére vonatkozó kérelmet.

19.7. A nyertes ajánlattevő megtesz minden intézkedést, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a személyzetét már kezdettől fogva olyan felszerelésekkel lássa el, amelyek lehetővé teszik, hogy a meghatározott feladatokat adott körülmények között a legnagyobb hatékonysággal végezzék el.

20. cikk

Gyakornokok

20.1. A nyertes ajánlattevő a szerződés szerint az ajánlatkérő által a személyére bízott gyakornokok részére képzést biztosít a szerződés időtartama alatt.

20.2. Az ilyen gyakornokok a nyertes ajánlattevő általi képzéssel nem válnak a nyertes ajánlattevő alkalmazottaivá. A gyakornokoknak azonban teljesíteniük kell a nyertes ajánlattevő által adott utasításokat, valamint a 11. cikk rendelkezéseit, úgy, mintha a nyertes ajánlattevő alkalmazottai lennének. A nyertes ajánlattevő indokolt írásbeli kérelem esetén helyettesíthet minden olyan gyakornokot, akinek a munkája vagy magatartása nem megfelelő.

20.3. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában a gyakornokok díjazását, utazási, szállási és minden egyéb költségét az ajánlatkérő viseli.

20.4. A nyertes ajánlattevő negyedévente jelent az ajánlatkérőnek a képzési megbízásról. Közvetlenül a szolgáltatások befejezése előtt a nyertes ajánlattevő jelentést készít a képzés eredményeiről és a gyakornokok által megszerzett képesítések értékeléséről a jövőbeli alkalmazásukra való tekintettel. Az ilyen jelentések formáját és azok bemutatásának eljárását a különleges feltételek határozzák meg.

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

21. cikk

A kezdéssel kapcsolatos utasítások

21.1. Az ajánlatkérő megállapítja azt az időpontot, amikor a szerződés teljesítését meg kell kezdeni, és arról a szerződés odaítéléséről szóló értesítésben, vagy a felügyelő által kiadott hatósági utasításban értesíti a nyertes ajánlattevőt.

21.2. A felek eltérő megállapodása hiányában a teljesítés legkésőbb 180 nappal a szerződés odaítéléséről szóló értesítést követően kezdődik.

21.3. Amennyiben valamely szolgáltatásokat az ajánlatkérő államán kívül kell teljesíteni, akkor a szerződés az érintett szolgáltatások tekintetében teljesítésük tényleges napján kezdődik, ami nem lehet korábban, mint az ajánlatkérő által megállapított dátum.

22. cikk

Teljesítési időszak

22.1. A teljesítési időszak a 21. cikk (1) bekezdése szerint megállapított időpontban kezdődik és annak időtartamát a szerződés határozza meg a 23. cikknek megfelelően nyújtható hosszabbítások sérelme nélkül.

22.2. Ha külön részekben elvégzendő tételekről van szó, amelyekre külön teljesítési időszakot határoznak meg, akkor az ilyen időszakok nem összesíthetők, amennyiben valamely nyertes ajánlattevőnek több tétel teljesítését ítélték oda.

22.3. A többéves műszaki együttműködési projektek esetében a különleges feltételek úgy rendelkeznek, hogy a szerződés több szakaszban kerül kivitelezésre, ekkor a teljesítési határidőt a 31. cikk rendelkezéseinek figyelembe vételével határozzák meg, és a felek szerződéses kötöttsége csak az első szakasz végéig áll fenn. Amennyiben a szakasz végén a felek egyike sem kívánja felmondani a szerződést, akkor a szerződés minden egyes szakasz végén meghosszabbítható olyan kiegészítő rendelkezések révén, amelyek magukba foglalják a nyertes ajánlattevő által elvégzendő intézkedéseket. Az új időszakra vonatkozó díjazást a szerződésben meghatározott alapelvek szerint állapítják meg.

22.4. Amennyiben valamely fél nem kívánja a szerződést további szerződéses időszakra meghosszabbítani, úgy az ebbéli szándékról tájékoztatja a másik felet, legkésőbb a folyamatban lévő szerződéses időszak végét megelőző 90 napon belül.

23. cikk

A teljesítési időszak meghosszabbítása

23.1. A nyertes ajánlattevő kérheti a teljesítési időszak meghosszabbítását, ha a szerződés teljesítésével az alábbi okok miatt késedelembe esik:

a) a felügyelő által megrendelt többlet- vagy további szolgáltatások;

b) a befejezés dátumát befolyásoló hatósági utasítások, a nyertes ajánlattevő mulasztásából következők kivételével;

c) az ajánlatkérő szerződéses kötelezettségeinek nemteljesítése;

d) a szolgáltatások teljesítésének bármilyen felfüggesztése, amit nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozott;

e) vis maior;

f) az általános feltételekben említett bármely más ok, amelyet nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozott.

23.2. A nyertes ajánlattevő a lehetséges késedelem tudomásra jutását követő 15 napon belül értesíti a felügyelőt arról, hogy a teljesítési időszak olyan meghosszabbításának kérelmezése áll szándékában, amelyre saját magát jogosultnak tartja, majd – 60 napon belül, amennyiben a nyertes ajánlattevő és a felügyelő másképp nem állapodtak meg – a felügyelő rendelkezésére bocsátja a kérelem egészét és annak részleteit, azért hogy a kérelmet az adott időben kivizsgálhassák.

23.3. A felügyelő az ajánlatkérővel és adott esetben a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően a nyertes ajánlattevő részére írásban engedélyezi a teljesítési időszak meghosszabbítását, akár a jövőre nézve, akár visszaható hatállyal, vagy arról tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt, hogy nem jogosult hosszabbításra.

24. cikk

Teljesítési késedelem

24.1. Ha a nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott időszak(ok)on belül nem teljesíti a szolgáltatásokat, az ajánlatkérő hivatalos felmondás és a szerződéses jogorvoslati eszközeinek sérelme nélkül a különleges feltételekben meghatározott mértékben és maximum összegben szerződéses kötbérre jogosult minden olyan nap vagy annak része után, amely a teljesítési időszak vége vagy a 23. cikk szerinti meghosszabbított teljesítési időszak vége és a befejezés tényleges napja között telik el.

21.2. Ha az ajánlatkérő a 24. cikk (1) bekezdése szerinti maximális kötbérre válik jogosulttá, a nyertes ajánlattevő értesítését követően:

a) felmondhatja a szerződést; és

b) a nyertes ajánlattevő költségén saját maga elvégzi a munkákat.

25. cikk

Felfüggesztés

25.1. A nyertes ajánlattevő a felügyelő utasítására felfüggeszti a szolgáltatások vagy azok bármely részének a teljesítését a felügyelő által szükségesnek tartott időtartamra vagy időtartamokra és módon.

25.2. A felügyelő az ajánlatkérővel és a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően megállapítja a teljesítési időszak olyan mértékű meghosszabbítását, amely véleménye szerint méltányosan és ésszerűen jár a nyertes ajánlattevőnek.

25.3. Ha a felfüggesztés időtartama meghaladja a 180 napot, és a felfüggesztést nem a nyertes ajánlattevő mulasztása okozta, a nyertes ajánlattevő a felügyelőnek küldött értesítéssel engedélyt kérhet a szolgáltatások teljesítésének 30 napon belüli folytatásra vagy felmondhatja a szerződést.

26. cikk

Módosítások

26.1. A felügyelőnek jogában áll a szerződés tárgyának vagy hatályának megváltoztatása nélkül a szolgáltatások megfelelő végrehajtásához szükséges bármilyen változtatást elrendelni a szolgáltatások bármely részén. Az ilyen módosítások tartalmazhatnak kiegészítéseket, kihagyásokat, pótlásokat, minőség-, mennyiségbeli változtatásokat, valamint módosításokat a szolgáltatások teljesítésének megadott sorrendjében, módszerében vagy időzítésében. Semmilyen módosításra vonatkozó utasítás nem érvénytelenítheti a szerződést, de minden ilyen módosítás pénzügyi hatását, ha van ilyen, a 26. cikk (5) és (7) bekezdésének megfelelően értékelik.

26.2. A módosítás kizárólag hatósági utasítással rendelhető el, feltéve, hogy:

a) ha a felügyelő bármely okból kifolyólag szükségesnek látja a szóbeli utasítást, azt a lehető legrövidebb időn belül hatósági utasítással erősíti meg;

b) ha a nyertes ajánlattevő a 26. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmében adott szóbeli utasítást írásban megerősíti, és a felügyelő a megerősítésnek nem mond ellent azonnal írásban, azt úgy tekintik, hogy hatósági utasítást adtak ki a módosításra.

26.3. A 26. cikk (2) bekezdésében meghatározottak kivételével bármilyen módosító hatósági utasítást megelőzően a felügyelő értesíti a nyertes ajánlattevőt az ilyen módosítás jellegéről és formájáról. A nyertes ajánlattevő az ilyen értesítés átvételétől számított lehető legrövidebb időn belül javaslatot nyújt be a felügyelőnek, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) teljesítendő szolgáltatások – ha vannak ilyenek – vagy a foganatosítandó intézkedések leírása és a végrehajtási program;

b) teljesítési program vagy a nyertes ajánlattevő szerződéses kötelezettségeinek bármilyen szükséges módosítása; és

c) a 26. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően a szerződéses ár bármilyen módosítása.

26.4. A nyertes ajánlattevő 26. cikk (3) bekezdésében említett javaslatának átvételét követően a felügyelő az ajánlatkérővel és adott esetben a nyertes ajánlattevővel történt megfelelő konzultációt követően a lehető legrövidebb időn belül dönt arról, hogy a módosítást végrehajtják-e vagy sem. Ha a felügyelő a módosítás végrehajtása mellett dönt, hatósági utasítást bocsát ki a módosítás végrehajtásáról a nyertes ajánlattevő által a 26. cikk (3) bekezdésében említett javaslatban megállapított árakon és az ott meghatározott feltételek vagy a felügyelő által a 26. cikk (5) bekezdése szerint megfelelőnek talált módosítások alapján.

26.5. A felügyelő által a 26. cikk (2) és (4) bekezdésének megfelelően elrendelt minden módosítás árát a felügyelő az alábbi alapelvek szerint állapítja meg:

a) amennyiben a feladat a mennyiség-kimutatásban vagy az árütemezésben beárazott tételekhez hasonló jellegű és hasonló feltételek szerint hajtják végre, azt az ott meghatározott díjakon és árakon értékeli;

b) amennyiben a feladat nem hasonló jellegű vagy nem hasonló feltételek szerint hajtják végre, a szerződés díjait és árait az értékelés alapjaként használják, amely hiányában a felügyelő megfelelő számítást készít;

c) ha a szerződés egészének vagy bármely részének jellegéhez vagy összegéhez mért módosítás jellege vagy mértéke olyan, hogy a felügyelő véleménye szerint a szerződésbe foglalt bármely tétel bármely díja vagy ára az ilyen módosítás miatt ésszerűtlenné válik, a felügyelő az ilyen díjat vagy árat az általa ésszerűnek és helyesnek tartott körülményeknek megfelelően állapítja meg;

d) amennyiben a módosítást a nyertes ajánlattevő mulasztása vagy szerződésszegése teszi szükségessé, a nyertes ajánlattevő viseli az ilyen módosításnak tulajdonítható bármely további költséget.

26.6. A módosítást kérő hatósági utasítás átvételekor a nyertes ajánlattevő lépéseket tesz a módosítás általános feltételeknek megfelelő végrehajtása érdekében úgy, mintha a módosítást a szerződés tartalmazta volna. A teljesítés nem késleltethető a teljesítési határidő meghosszabbításának vagy a szerződéses ár módosításának engedélyezése miatt. Amennyiben a módosító utasítás a szerződéses ár kiigazítása előtt történik, a nyertes ajánlattevő feljegyzi a módosítás végrehajtásával kapcsolatos költségeket és az arra fordított időt. E feljegyzések a felügyelő által minden ésszerű időpontban megvizsgálhatók.

26.7. Amennyiben a feltételes átvételekor hatósági utasítás vagy más, nem a nyertes ajánlattevő mulasztásából következő körülmény miatt a munkálatok összértékében a szerződéses ár 15 %-át meghaladó növekedés vagy csökkenés történik, a felügyelő az ajánlatkérővel és a nyertes ajánlattevővel történt konzultációt követően meghatározza a szerződéses ár növelését vagy csökkentését a 26. cikk (5) bekezdése alkalmazásának következményeként. Ezen összeg megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a munkálatok értékében történt növekedés vagy csökkenés milyen mértékben haladja meg a 15 %-ot. A felügyelő az összegről értesíti az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt és a szerződéses összeget aszerint kiigazítja.

27. cikk

Munkaórák

A nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő államában teljesített munkanapokat és munkaórákat az ajánlatkérő államának törvényei, rendeletei és szokásai, valamint a szolgáltatások követelményei alapján határozzák meg.

28. cikk

Szabadság

28.1. Amennyiben a szerződés éves szabadságról rendelkezik, a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítési időszaka során éves szabadságra jogosult az e cikkben megállapított feltételek szerint.

28.2. Az éves szabadság időtartamát a szerződés határozza meg. Szabadság vehető ki minden teljes hat hónapos időszakra és azt követően minden olyan hónap tetszőleges részére, amelyben a nyertes ajánlattevő a szolgáltatást végzi. Az éves szabadság a szerződés teljesítésének időszakában, a felügyelő által jóváhagyott időben áll rendelkezésre.

28.3. Az éves szabadságra való jogosultság nem váltható pénzre, kivéve, ha a felügyelő véleménye szerint a szolgáltatás követelményei olyanok, hogy az éves szabadság a szerződés teljesítési időszakában nem vehető ki.

28.4. A nyertes ajánlattevő nem jogosult betegség miatti vagy szabadnapos eltávozásra, de a felügyelő saját döntése szerint, személyes vagy egyéb okokból engedélyezheti a nyertes ajánlattevőnek, hogy a szerződés teljesítése alatt fizetés nélküli szabadságra menjen.

29. cikk

Tájékoztatás

A nyertes ajánlattevő a felügyelő kérésére bármikor rendelkezésre bocsátja a szolgáltatásokra és a projektre vonatkozó, kért információkat. E célból a nyertes ajánlattevő időszakos jelentéseket készít, amelyek tartalmát és gyakoriságát a különleges feltételekben határozzák meg. A végrehajtás során felmerülő nehézségek, valamint a feladat-meghatározásban szereplő műszaki problémák külön jelentés tárgyát képezik.

30. cikk

Nyilvántartások

30.1. A nyertes ajánlattevő a szolgáltatásokról pontos és rendszerezett nyilvántartásokat és kimutatásokat vezet olyan formában és részletességgel, ami a szakmában szokványos, és ami elégséges annak pontos megállapítására, hogy a 35. cikkben említett költségeket és kiadásokat a szolgáltatások teljesítéséhez megfelelően fedezték-e.

30.2. A nyertes ajánlattevő engedélyezi a felügyelőnek, hogy minden ésszerű időpontban megvizsgálja a szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartásokat és kimutatásokat és azokról másolatokat készítsen, valamint engedélyezi a felügyelő vagy a felügyelő által felhatalmazott bármely személy részére, hogy az ilyen nyilvántartásokat és kimutatásokat minden ésszerű időpontban ellenőrizze a szolgáltatások nyújtása során és azt követően egyaránt.

31. cikk

Jelentések benyújtása

31.1. A nyertes ajánlattevő közvetlenül a szolgáltatások befejezése előtt bizalmas, általános jelentést készít, adott esetben a projekt pénzügyi elemzésével és a projekt teljesítése során esetlegesen felmerülő bármely jelentős probléma kritikus vizsgálatával együtt.

31.2. A 31. cikk (1) bekezdésében említett jelentést a különleges feltételekben megállapított példányszámban küldik el a felügyelőnek, a szolgáltatások nyertes ajánlattevő általi befejezését követő 60 napon belül. Az ilyen jelentés nem kötelező érvényű az ajánlatkérőre nézve.

31.3. Amennyiben a szerződést szakaszonként teljesítik, minden egyes szakasz teljesítését követően a nyertes ajánlattevő jelentést készít, kivéve, ha a különleges feltételek ettől eltérően rendelkeznek.

31.4. A különleges feltételek határozzák meg azon, a felügyelőtől eltérő személyeket, akiknek a 29. és a 31. cikkben említett jelentések és dokumentumok másolatait el kell juttatni, és azon határidőket, amelyeken belül a nyertes ajánlattevőnek e kötelezettségét teljesíteni kell. Az ilyen határidők meghatározásánál figyelembe veszik a különleges feltételekben az ajánlatkérő által a jelentések és dokumentumok vizsgálatára és jóváhagyására megállapított időszakokat.

32. cikk

Jelentések és dokumentumok jóváhagyása

32.1. A nyertes ajánlattevő által elkészített és elküldött jelentések és dokumentumok ajánlatkérő általi jóváhagyásának igazolnia kell azt, hogy azok eleget tesznek a szerződés feltételeinek.

32.2. Az ajánlatkérő a különleges feltételekben megállapított határidőn belül értesíti a nyertes ajánlattevőt a részére elküldött dokumentumokkal és jelentésekkel kapcsolatos döntéséről, megindokolva a jelentések vagy dokumentumok elutasítását, vagy módosításokat kérve.

32.3. Amennyiben az ajánlatkérő jóváhagy valamely jelentést vagy dokumentumot a nyertes ajánlattevő által elvégzendő módosításokra is figyelemmel, az ajánlatkérő a kért módosítások elvégzésére határidőt ad meg.

32.4. Amennyiben a szerződést szakaszonként teljesítik, az egyes szakaszok teljesítéséhez a megelőző szakasz ajánlatkérő általi jóváhagyása szükséges, kivéve, ha a szakaszokat egyidejűleg hajtják végre.

KIFIZETÉSEK

33. cikk

Általános rendelkezések

33.1. A kifizetéseket a szerződésben meghatározott pénznemben teljesítik.

33.2. A 34–39. cikkeknek megfelelően végzett előleg-, időközi és/vagy zárókifizetésekre vonatkozó igazgatási vagy műszaki feltételek azonosak a különleges feltételekben meghatározott feltételekkel.

34. cikk

Előlegek

34.1. Ha a különleges feltételek úgy rendelkeznek, a nyertes ajánlattevő kérésére előleg adható átalányelőleg formájában a szolgáltatások végrehajtásához kapcsolódó műveletekre, azért hogy a nyertes ajánlattevő fedezni tudja a szerződés teljesítésének megkezdéséből következő kiadásokat.

34.2. A különleges feltételek rendelkezéseire is figyelemmel az előlegek teljes összege nem haladhatja meg a szerződéses ár 20 %-át.

34.3. Nem adható előleg:

a) a szerződés megkötése előtt;

b) mielőtt a nyertes ajánlattevő külön közvetlen biztosítékot nyújt az ajánlatkérő részére az előleg teljes összegére, amelyet bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk, biztosító vagy óvadékbiztosító társaság által vállalt kezesség, visszavonhatatlan akkreditív vagy az ajánlatkérőnél letétbe helyezett készpénz formájában nyújtanak. Ha a biztosítékot bankgarancia, bankváltó, igazolt csekk vagy kezesség formájában nyújtják, azt az ajánlatkérő által a szerződés odaítélésre vonatkozó jogosultsági szempontoknak megfelelően jóváhagyott banknak, óvadékbiztosító társaságnak vagy biztosítónak kell rendelkezésre bocsátania. A biztosítéknak minden esetben érvényesnek kell lennie és annak érvényben kell maradnia legalább a végső jelentés elfogadását követő 60 napig.

34.4. A nyertes ajánlattevő az előleget kizárólag a szolgáltatások teljesítésével kapcsolatosan használhatja fel. Ha a nyertes ajánlattevő az előleg bármely részével visszaél, az előleg visszafizetése haladéktalanul esedékessé válik, és a nyertes ajánlattevőnek nem teljesítenek további előlegfizetést.

34.5. Ha az előleg biztosítéka érvénytelenné válik, és azt a nyertes ajánlattevő nem érvényesíti újra, az ajánlatkérő levonhatja az előleg összegét a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó jövőbeli kifizetésekből, vagy amennyiben ez az ajánlatkérő véleménye szerint kivitelezhetetlen, akkor felmondhatja a szerződést.

34.6. Ha a szerződést bármilyen okból felbontják, az előlegek biztosítékait azonnal lehívhatják, azért hogy a nyertes ajánlattevő előlegtartozását rendezzék, a kezes nem késleltetheti a kifizetést és semmilyen kifogást sem emelhet.

34.7. A 34. cikkben megállapított előlegbiztosítékot az előlegek visszafizetésének ütemében fizetik vissza.

34.8. Az előlegek jóváhagyására és visszafizetésére vonatkozó további feltételeket és eljárásokat a különleges feltételek határozzák meg.

35. cikk

Kifizetési eljárás

35.1. A nyertes ajánlattevő időközi kifizetésekre vagy zárókifizetésére jogosult a szerződésben megállapított eljárásoknak, ütemezésnek és határidőknek megfelelően, ahogyan és amikor a szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátották és elfogadták.

35.2. A hónaprészek díjazása a megfelelő havi egységár egyharmincadával megegyező napidíjon alapul. A szolgáltatások hiányos elvégzése miatti csökkentések azon árakon alapulnak, amelyeket a szerződésben a szolgáltatások hiányzó részére állapítottak meg.

35.3. A szerződés azon részére nézve, amely rögzített-, darab vagy egységáron alapul, időközi kifizetésről csak a már teljesített szolgáltatások tekintetében, a költségtérítésen alapuló szerződéses rész esetében pedig a megfelelő bizonyító dokumentumok benyújtásakor rendelkezhetnek.

35.4. Az egyes időközi kifizetések összege nem haladhatja meg az alapul szolgáló szolgáltatás értékének 90 %-át; a visszatartott 10 %-ot zárókifizetés formájában rendezik.

35.5. Az időközi kifizetések gyakoriságát a különleges feltételek határozzák meg. Általános szabályként azokat vagy havonta, vagy akkor fizetik, ha a szolgáltatások bizonyos szakaszait vagy részeit teljesítették.

35.6. A nyertes ajánlattevőre bízott más szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések feltételeit a különleges feltételek határozzák meg.

35.7. A nyertes ajánlattevő minden egyes kifizetés esetében az írásbeli fizetési kérelmet négy példányban küldi az ajánlatkérőnek, minden egyes hónapra vagy időszakra, a kifizetendő összeg tételes kimutatásaival és az azokhoz csatolt átvételi elismervényekkel, számlákkal, bizonylatokkal és egyéb megfelelő bizonyító dokumentumokkal együtt.

35.8. Az időközi kifizetés iránti kérelmet az átvételtől számított 30 napon belül jóváhagyják vagy olyan módon módosítják, hogy az a felügyelő véleménye szerint tükrözze a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó összeget. Amennyiben nézetkülönbség alakul ki valamely tétel értékével kapcsolatban, a felügyelő véleménye a döntő. A nyertes ajánlattevőnek járó összeg megállapításakor a felügyelő az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő részére a nyertes ajánlattevőnek járó összegről időközi kifizetési igazolást állít ki, és értesíti a nyertes ajánlattevőt arról, hogy mely szolgáltatásokra teljesítik a kifizetést.

35.9. A felügyelő az időközi kifizetési igazolással bármilyen javítást vagy módosítást elvégezhet az általa korábban kiadott igazoláson, és jogában áll bármilyen időközi kifizetés értékét módosítani vagy az időközi kifizetési igazolás kibocsátását visszatartani, ha a szolgáltatásokat vagy azok bármely részét nem végezték el a megelégedésére.

35.10. A zárókifizetés függ a nyertes ajánlattevő által a szolgáltatások minden szakaszának vagy részének végrehajtására vonatkozó minden kötelezettségétől és a szolgáltatások végső szakaszának vagy részeinek ajánlatkérő általi jóváhagyásától. A zárókifizetést csak azt követően teljesítik, ha a zárójelentésként és zárókimutatásként azonosított dokumentumokat a nyertes ajánlattevő benyújtotta, és azokat az ajánlatkérő kielégítőnek találta és jóváhagyta. Minden olyan összeget, amelyet az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek, az őt illető szerződéses juttatásokon túl a 35. cikknek megfelelően kifizetett vagy kifizettetett, a nyertes ajánlattevő visszafizet az ajánlatkérőnek a fizetési felszólítás átvételétől számított 30 napon belül.

35.11. Az alábbi esetek bármelyikének bekövetkezése vagy fennállása esetén az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek küldött írásbeli értesítéssel felfüggesztheti a nyertes ajánlattevőnek a szerződés szerint járó kifizetések egészét vagy részét, amennyiben:

a) a nyertes ajánlattevő elmulasztja szerződéses kötelezettségeinek teljesítését;

b) egyéb olyan körülmény áll fenn, amiért a szerződés szerint a nyertes ajánlattevő felelős, és ami az ajánlatkérő véleménye szerint akadályozza vagy akadályozhatja a projekt vagy a szerződés eredményes végrehajtását.

36. cikk

Utazás és szállítás

36.1. Ha a különleges feltételek arról másként nem rendelkeznek, a nyertes ajánlattevő arra jogosult személyzetének, azok házastársainak és kiskorú gyermekeinek utazási költségét az ajánlatkérő viseli a nyertes ajánlattevő bejegyzett székhelye szerinti ország jogszabályai értelmében. E költségeket a szokványos tartózkodási hely és a szerződés teljesítésének helye közötti legközvetlenebb útvonal költségeire korlátozzák.

36.2. A légi szállítás turistaosztályon történik. A tengeri, vasúti vagy folyami közlekedést igénylő utak első osztályon történnek. A jogosult személyzet poggyásza – a szokványos tartózkodási hely és a szerződés teljesítésének helye közötti – szállításának költségét az ajánlatkérő viseli, a különleges feltételekben megállapított súlyhatárokig.

36.3. Azon feltételeket, amelyek értelmében a dokumentumok, felszerelések és anyagok szállítási költségeit az ajánlatkérő viselheti, a különleges feltételek szabályozzák.

36.4. A költségtérítés minden esetben az igazoló dokumentumok benyújtásának függvénye.

37. cikk

Az árak módosítása

37.1. A különleges feltételek eltérő rendelkezése és a 37. cikk (4) bekezdésében megállapítottak kivételével a szerződések szabott árakat tartalmaznak, amelyek nem módosíthatók.

37.2. Amennyiben az árak módosítása a szerződés szerint engedélyezett, az ilyen módosításnak figyelembe kell vennie az ajánlati ár kiszámításának alapjául szolgáló lényeges helyi vagy külső tényezők árainak változását, azaz a munkaerő, a szolgáltatások árát, valamint a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által megállapított díjakat. A módosítás részletes szabályait a különleges feltételek határozzák meg.

37.3. A nyertes ajánlattevő ajánlatában megállapított árakat úgy tekintik, hogy:

a) azok az ajánlat benyújtására meghatározott határidő legutolsó napját 30 nappal megelőző vagy szabadkézi vétel esetén a szerződés napján fennálló állapotokon alapulnak;

b) azok figyelembe vették a 37. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott napon hatályos jogszabályokat és a vonatkozó adó-megállapodásokat.

37.4. Bármely nemzeti vagy tagállami szinten megalkotott jogszabály, rendelet vagy más jogszabály, vagy bármilyen önkormányzat vagy hatóság helyi rendeletének vagy előírásának a 37. cikk (3) bekezdésében megállapított napot követő hatálybalépése vagy olyan módosítása esetén, amely változást eredményez a szerződő felek szerződéses kapcsolatában, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő tanácskoznak arról, hogy mi a lehető leghelyesebb módja a szerződés folytatásának, és az ilyen tanácskozás eredményeként döntést hozhatnak:

a) a szerződés módosításáról; vagy

b) a bekövetkező egyensúlyvesztés miatt pénzügyi ellentételezésről az egyik fél által a másik félnek; vagy

c) közös megállapodással megszüntethetik a szerződést.

37.5. A szolgáltatások teljesítésében történt olyan késedelem esetén, amiért a nyertes ajánlattevő felelős, illetve a szerződésnek megfelelően szükségszerűen módosított teljesítési időszak végén nem lehetséges az árak további módosítása a szolgáltatások teljesítésének befejezését megelőző 30 napon belül az új ár indexálása alkalmazásának kivételével, amennyiben az az ajánlatkérő érdekét szolgálja.

38. cikk

Késedelmes kifizetések

38.1. Az egyes időközi kifizetési igazolások és felügyelő által kibocsátott zárókifizetési kimutatás alapján a nyertes ajánlattevőnek járó összegeket az ajánlatkérő az ilyen igazolás vagy kimutatás átvételétől számított 90 napon belül teljesíti. A kifizetésre megállapított időszak túllépése esetén a nyertes ajánlattevő késedelmi kamat felszámítására jogosult a késedelmes napok után, a különleges feltételekben megállapított kamatláb alkalmazásával, azonban az ott meghatározott maximális időtartamot nem lehet túllépni. A nyertes ajánlattevő az ilyen kifizetésre más szerződéses jogok vagy jogorvoslatok sérelme nélkül jogosult. A végleges elszámolási kimutatás esetében a késedelmes kifizetések kamatát naponként, a különleges feltételekben meghatározott kamatlábbal számítják ki.

38.2. A 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott esedékességi határidő végétől számított 120 napot meghaladó fizetési késedelem esetében a nyertes ajánlattevő elállhat a szerződés teljesítésétől vagy felmondhatja azt.

39. cikk

Kifizetések harmadik felek részére

39.1. A harmadik felek fizetési igényei csak a 6. cikknek megfelelő átruházást követően teljesíthetők. Az átruházásról értesíteni kell az ajánlatkérőt.

39.2. Az engedményes értesítése kizárólag a nyertes ajánlattevő feladata.

39.3. A nyertes ajánlattevő tulajdonának olyan jogerős lefoglalása esetén, amely a szerződés szerint neki járó kifizetéseket befolyásolja, az ajánlatkérőnek a 38. cikkben megállapított határidő sérelme nélkül 30 nap áll rendelkezésére a nyertes ajánlattevő felé irányuló kifizetések újraindítására attól a naptól kezdődően, amikor a fizetési akadály végleges feloldásáról szóló értesítést átveszi.

SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS FELMONDÁS

40. cikk

Szerződésszegés

40.1. A felek bármelyike szerződésszegést követ el, amennyiben bármely szerződéses kötelezettségét nem teljesíti.

40.2. A szerződésszegés esetén a károsult fél az alábbi jogorvoslatokra jogosult:

a) kártérítés; és/vagy

b) a szerződés felmondása.

40.3. A kártérítés lehet:

a) általános kártérítés; vagy

b) kötbér.

40.4. Az ajánlatkérő minden olyan esetben, amikor kártérítésre jogosult, az ilyen kártérítést levonhatja a nyertes ajánlattevőnek járó összegekből vagy a megfelelő biztosítékból.

40.5. Az ajánlatkérő államának jogszabályaira is figyelemmel a az ajánlatkérő kártérítésre jogosult az olyan károk esetében is, amelyek a szerződés teljesítését követően kerülnek megállapításra.

41. cikk

Ajánlatkérő általi felmondás

41.1. Az ajánlatkérő bármikor és azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak kivételével.

41.2. Ha az általános feltételek másképp nem rendelkeznek, az ajánlatkérő hétnapos határidővel felmondhatja a szerződést, ha:

a) a nyertes ajánlattevő a szolgáltatásokat lényegében nem a szerződésnek megfelelően teljesíti;

b) a nyertes ajánlattevő a mulasztást nem szünteti meg 14 napon belül azt követően, hogy az ajánlatkérő a 35. cikk (11) bekezdése szerint a kifizetések felfüggesztéséről értesítette;

c) a nyertes ajánlattevő ésszerű időn belül nem teljesíti a felügyelő írásos utasítását, amely arra kötelezi, hogy szerződéses kötelezettségeinek teljesítésében minden olyan mulasztást és nemteljesítést felszámoljon, amely a szerződés megfelelő és határidőben történő teljesítését súlyosan befolyásolja;

d) a nyertes ajánlattevő megtagadja vagy elmulasztja a felügyelő által kiadott hatósági utasítások végrehajtását;

e) a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő jóváhagyása nélkül átruházza a szerződést vagy alvállalkozást létesít;

f) a nyertes ajánlattevő ellen csődeljárás folyik vagy fizetésképtelenné válik, vagy egyezséget köt a hitelezőivel, illetve üzleti tevékenységét a hitelezői javára rendelt csődgondnok, vagyonkezelő vagy ügyvivő tartja fenn, vagy felszámolás alatt áll;

g) a nyertes ajánlattevő szakmai magatartásával kapcsolatos büntetendő cselekmény miatt kedvezőtlen jogerős döntést hoznak;

h) a szerződés teljesítését megakadályozó bármilyen más jogi akadály következik be;

i) a nyertes ajánlattevő jogi személyét, jellegét vagy irányítását érintő szervezeti változás történik, kivéve, ha az ilyen változást egy kiegészítő szerződéssel jegyzőkönyvbe veszik;

j) a nyertes ajánlattevő nem őrzi meg a 12. cikk (1) bekezdése szerinti függetlenségét;

k) a nyertes ajánlattevő nem nyújtja a szükséges biztosítékot, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő biztosítási szerződés, vagy az a személy aki korábban a biztosítékot vagy biztosítást nyújtotta nincs olyan helyzetben, hogy a kötelezettségeinek eleget tegyen.

41.3. A szerződés felmondása nem érinti az ajánlatkérő vagy a nyertes ajánlattevő bármely más szerződéses jogát vagy hatáskörét. Az ajánlatkérő a felmondást követően a szolgáltatások kivitelezését maga is befejezheti, vagy új szerződést köthet harmadik féllel a nyertes ajánlattevő költségére. A nyertes ajánlattevőnek a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos felelőssége megszűnik a felmondás időpontjában; a korábbi késedelem miatt felmerült felelősséget ez azonban nem érinti.

41.4. A nyertes ajánlattevő a szerződés felmondását vagy az arról szóló értesítés átvételét követően haladéktalanul lépéseket tesz a szolgáltatások kellő időben és megfelelő módon történő lezárása, és a kiadások minimalizálása érdekében.

41.5. A felügyelő a felmondást követően lehető legrövidebb időn belül igazolja a teljesített szolgáltatások értékét és a felmondás napján a nyertes ajánlattevőnek járó minden összeget.

41.6. Az ajánlatkérő nem köteles további kifizetéseket teljesíteni a nyertes ajánlattevőnek a szolgáltatások teljesítésének befejezéséig; ezt követően az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevőtől – ha van ilyen – a szolgáltatások befejezésének többletköltségét követelni, vagy az ajánlatkérő arra kötelezett, hogy a szerződés felmondását megelőzően kifizesse a nyertes ajánlattevőnek még járó összegeket.

41.7. A szerződés ajánlatkérő általi felmondása esetén az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevőtől követelni minden általa elszenvedett veszteséget a szerződésben meghatározott maximális összegig. Maximális összeg meghatározásának hiányában az ajánlatkérő más szerződéses jogorvoslati eszközeinek sérelme nélkül jogosult a szerződéses ár azon részére, amely a szolgáltatások azon része értékének felel meg, amelyet a nyertes ajánlattevő hibája miatt nem kielégítően fejeztek be.

41.8. Amennyiben a felmondás nem a nyertes ajánlattevő cselekedetének vagy mulasztásának a következménye, a nyertes ajánlattevő jogosult a már teljesített szolgáltatásokért járó összegek mellett a felmerült veszteségekért kártérítést követelni.

42. cikk

A nyertes ajánlattevő általi felmondás

42.1. A nyertes ajánlattevő 14 napos határidővel felmondhatja a szerződést, ha az ajánlatkérő:

a) elmulasztja a nyertes ajánlattevőnek kifizetni a felügyelő által kibocsátott bármely igazolás szerint járó összeget az 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőig; vagy

b) következetesen elmulasztja kötelezettségeit teljesíteni a megismételt értesítések ellenére; vagy

c) a szolgáltatások teljesítésének folyamatát több mint 180 napra felfüggeszti olyan okokra hivatkozva, amelyek nincsenek a szerződésben meghatározva, és a nyertes ajánlattevő mulasztására sem vezethetők vissza.

42.2. A szerződés felmondása nem érinti az ajánlatkérő vagy a nyertes ajánlattevő bármely más szerződéses jogát vagy hatáskörét.

42.3. Az ilyen felmondás esetén az ajánlatkérő kártalanítja a nyertes ajánlattevőt a felmerült minden veszteségért vagy kárért. Az ilyen kiegészítő kifizetés nem haladhatja meg a szerződésben meghatározandó összeghatárt.

43. cikk

Vis maior

43.1. Sem nemteljesítés sem a szerződéses kötelezettségek felek általi megsértésének esete nem következik be, ha a kötelezettségek teljesítését olyan vis maior esemény akadályozza meg, amely a szerződés odaítélésének napját követően – vagy ha ez az időpont korábban van – a szerződés hatálybalépését követően következik be.

43.2. A vis maior kifejezés jelen esetben az elháríthatatlan eseményeket például sztrájkot, kizárást vagy egyéb üzemi zavargást, az állam ellenségeinek cselekedeteit, háborút hadüzenettel vagy anélkül, blokádokat, felkelést, zavargásokat, járványokat, földcsuszamlásokat, földrengéseket, viharokat, villámcsapást, árvizeket, vízmosást, polgári zavargásokat, robbantásokat és más hasonló, előre nem látható eseményeket jelent, amelyek mindkét fél hatáskörén kívül állnak és amelyeket – megfelelő gondossággal eljárva – a felek egyike sem képes leküzdeni.

43.3. A 24. és a 41. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül megszűnik a nemteljesítés miatti kötbér követelésének vagy a felmondási jog gyakorlásának lehetősége, amennyiben a teljesítési késedelmet vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére való képtelenséget valamilyen vis maior körülmény okozta. Az ajánlatkérő ugyancsak nem köteles – a 38. és 42. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – fizetési késedelem esetén kamatokat fizetni, illetve a nyertes ajánlattevő irányában nem felelős a nemteljesítésért vagy a nemteljesítés miatti felmondásért, amennyiben a teljesítési késedelmet vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére való képtelenséget valamilyen vis maior körülmény okozta.

43.4. Ha a felek bármelyike úgy véli, hogy olyan vis maior esemény következett be, amely kötelezettségeinek teljesítését befolyásolhatja, akkor haladéktalanul értesíti a másik felet és a felügyelőt a vis maior esemény fajtájáról, annak valószínű időtartamáról és várható hatásairól. A felügyelő más írásbeli utasításai hiányában a nyertes ajánlattevő folytatja szerződéses kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg az az ésszerűség határain belül folytatható, és keresi a kötelezettségei teljesítésének minden olyan ésszerű alternatív módját, amelyre a vis maior körülmény nincs hatással. A nyertes ajánlattevő az ilyen alternatív módozatokat csak a felügyelő utasítására alkalmazza.

43.5. Ha a nyertes ajánlattevőnél többletköltségek merülnek fel a felügyelő utasításainak teljesítése vagy a 43. cikk (4) bekezdésében említett alternatív módszerek alkalmazása során, azok összegét a felügyelő igazolja.

43.6. Amennyiben a vis maior esemény 180 napig fennáll, a nyertes ajánlattevőnek ezen okból kifolyólag a szerződéses kötelezettségek teljesítésére nyújtott bármilyen teljesítési időtartam-meghosszabbítás ellenére a felek bármelyike írásban, harminc napos határidővel felmondhatja a szerződést. Ha a 30 napos időszak végén a vis maior esemény változatlanul fennáll, a szerződéses jogviszony megszűnik, és ennek következtében a szerződés irányadó joga szerint a felek mentesülnek a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól.

44. cikk

Elhalálozás

44.1. Amennyiben a nyertes ajánlattevő természetes személy, a szerződés automatikusan megszűnik a személy halálával. Azonban az ajánlatkérő megvizsgálja az örökösök vagy jogosultak minden javaslatát, ha azok a szerződés folytatására tettek ajánlatot. Az ajánlatkérő döntését az érintett felekkel az ilyen javaslat átvételétől számított 30 napon belül közlik.

44.2. Amennyiben a nyertes ajánlattevő több természetes személy és azok közül egy vagy több elhalálozik, a felek a munkálatok állapotát egymással egyetértésben jelentésben rögzítik, és az ajánlatkérő döntést hoz, hogy felmondja-e vagy folytatja a szerződést a túlélők, illetve az esettől függően az örökösök vagy jogosultak által nyújtott kötelezettségvállalásnak megfelelően.

44.3. A 44. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a szerződés folytatását felajánló személyek ajánlatukról az elhalálozás napját követő 15 napon belül értesítik az ajánlatkérőt.

44.4. A különleges feltételekben megállapított egyéb rendelkezéseket fenntartva az ilyen személyek egyetemlegesen felelősek a szerződés teljesítéséért az elhalálozott nyertes ajánlattevővel megegyező mértékben. A szerződés további teljesítésére érvényesek az általános feltételekben lévő, a biztosítékot szabályozó rendelkezések.

A VITÁK RENDEZÉSE

45. cikk

A viták rendezése

45.1. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy közös megegyezéssel rendezzék az egymás között vagy a felügyelő és a nyertes ajánlattevő között felmerülő, a szerződéssel kapcsolatos vitákat.

45.2. A különleges feltételekben elő kell írni a következőket:

a) a viták peren kívüli egyezségre irányuló rendezésének eljárása;

b) az időtartam, amelyen belül a peren kívüli egyezségre irányuló eljárás igénybe vehető, attól az időponttól számítva, amikor a másik fél értesült a vitáról, valamint az a maximális időtartam, amelyen belül megállapodást kell elérniük, és amely nem haladhatja meg az eljárás megkezdésétől számított 120 napot;

c) a peren kívüli egyezségre vonatkozó kérelemre vagy az ilyen eljárás folyamán megengedett egyéb kérelmekre történő írásos válaszra rendelkezésre álló idő és az ilyen határidők elmulasztásának következményei.

45.3. Ha a peren kívüli egyezségre irányuló eljárás nem vezetett sikerre, a felek beleegyezhetnek a vita harmadik fél általi békéltetés útján történő rendezésébe egy bizonyos időtartamon belül.

45.4. A peren kívüli egyezségnek vagy békéltetési eljárásnak minden esetben része egy olyan eljárás, amelyben a felek panaszaikról és válaszaikról értesítik egymást.

45.5. Amennyiben a rendelkezésre álló időn belül nem jön létre peren kívüli egyezség vagy békéltetés útján megállapodás, akkor a vitát:

a) belföldi szerződés esetében az ajánlatkérő állama jogszabályainak megfelelően rendezik; és

b) nemzetközi szerződés esetében az EGK Tanácsa által elfogadott eljárási szabályoknak megfelelően választottbírósági eljárás útján rendezik.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPBÓL (EFA) A TOT-ON FINANSZÍROZOTT SZERZŐDÉSEK BÉKÉLTETÉSI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSAIRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS

1. cikk – Hatály

2. cikk – Fogalommeghatározások

3. cikk – Értesítés és az idő számítása

4. cikk – A belföldi közigazgatási eljárási fórumok igénybevételének kimerítése

5. cikk – Békéltetés

II. – A BÍRÓSÁG

6. cikk – A választottbírák állampolgársága

7. cikk – A választottbírák száma

8. cikk – Egyedüli választottbíró kinevezése

9. cikk – Három választottbíró kinevezése

10. cikk – Kinevező hatóság általi kinevezések

11. cikk – A választottbírák kizárása

12. cikk – A választottbíró helyettesítése

III. – A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

13. cikk – Általános rendelkezések

14. cikk – Alkalmazandó jog és eljárási szabályok

15. cikk – Az eljárás nyelve

16. cikk – Az eljárás lefolytatásának helye

17. cikk – Képviselet és tanácsadás

18. cikk – A választottbírósági eljárás kezdete

19. cikk – Keresetlevél

20. cikk – Ellenkérelem

21. cikk – A keresetlevél vagy az ellenkérelem módosítása

22. cikk – Kifogások a választottbíróság hatáskörének hiánya miatt

23. cikk – További írásbeli nyilatkozatok

24. cikk – Határidők

25. cikk – Bizonyíték

26. cikk – Az eljárás szóbeli szakasza

27. cikk – Ideiglenes jogvédelmi intézkedések

28. cikk – Szakértők

29. cikk – Mulasztás

30. cikk – A tárgyalás lezárása

31. cikk – Jogról való lemondás

IV. – A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÍTÉLET

32. cikk – Határozatok

33. cikk – Az ítélethozatal ideje, hatálya, formája és hatása

34. cikk – Az ítélet végrehajtása

35. cikk – Egyezség vagy az eljárás megszűntetésének egyéb okai

36. cikk – Az ítélet értelmezése

37. cikk – Az ítélet helyesbítése

38. cikk – Kiegészítő ítélet

39. cikk – Díjak

40. cikk – Költségek

41. cikk – Költségek letétbe helyezése

I. BEVEZETÉS

1. cikk

Hatály

Az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott szerződésekhez kapcsolódó vitákat, amelyek az általános feltételek rendelkezéseinek és a szerződést szabályozó különleges feltételeknek megfelelően békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján rendezhetők, ezen eljárási szabályok alapján kell rendezni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen eljárási rend keretében az alábbi szavak és kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak, amennyiben a szövegkörnyezet eltérő jelentést nem követel:

TOT: a Tanács határozata értelmében az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) társult országok és területek,

Tanács határozata: a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Gazdasági Közösséggel való társulásáról szóló, 1991. július 25-i 91/482/EGK tanácsi határozat,

tagállam: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagállama,

közigazgatási hatóság: az érintett TOT hivatala, amely feladata közigazgatási eszközökkel rendezni az olyan szerződések keretében vagy azokkal kapcsolatban felmerülő vitákat, amelyekben az ajánlatkérő mint fél vesz részt,

bíróság: az eljáró választottbíróság,

kinevező hatóság: a felek által a választottbíráskodásra elfogadott hatóság, vagy megállapodás hiányában az e szabályok szerint a választottbíró kijelölésére feljogosított hatóság,

ajánlatkérő: az állam, a közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amely a szerződést megköti vagy amely nevében a szerződést megkötik,

szerződés: az EFA-ból finanszírozott építési beruházásra, árubeszerzésre illetve szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés,

felperes: az a fél, amely a másik félnek küldött értesítéssel a választottbíráskodást igényli és a keresetet benyújtva a választottbírósági eljárást kezdeményezi,

alperes: a választottbírósági eljárásban az a fél, aki ellen a keresetet benyújtják,

fél: a választottbírósági eljárásban a mindenkori felperes vagy alperes.

3. cikk

Értesítés és az idő számítása

3.1. Ezen eljárási rend szerint bármilyen értesítést ajánlott levélben vagy személyesen kézbesítenek, mindkét esetben dátumozott átvételi elismervényt igényelve. Az értesítést a kézbesítés napján tekintik átvettnek.

3.2. Az ezen eljárási rendben meghatározott határidőket úgy számítják ki, hogy a határidő az értesítés, közlés vagy javaslat átvételét követő napon kezdődik. Ha az értesítésben, közlésben vagy javaslatban meghatározott határidő utolsó napja a címzésben megjelölt helyen nemzeti ünnep vagy szabadnap, akkor a határidőt meghosszabbítják a soron következő első munkanapig. Azonban azon nemzeti ünnepnapok vagy szabadnapok, amelyek az adott határidő időtartamába esnek, beleszámítanak a határidő napjainak kiszámításába.

4. cikk

A belföldi közigazgatási eljárási fórumok igénybevételének kimerítése

4.1. A vitát csak akkor lehet az alábbiakban szabályozott választottbírósági eljárás tárgyává tenni, ha az ilyen viták lezárására az érintett TOT minden lehetséges belső közigazgatási eljárását igénybe vették vagy azok igénybe vettnek tekinthetők. A közigazgatási eljárások adta lehetőségek akkor tekinthetők kimerítettnek, ha a közigazgatási hatóság a vita rendezésére vonatkozó kérelem átvételétől számított 120 napon belül nem hoz végleges döntést.

4.2. Amennyiben a kérelmező azért nem folyamodik közigazgatási eljáráshoz, mert ilyen eljárások nem állnak rendelkezésre az adott TOT-on, akkor a vitát e szabályok szerint csak akkor vihetik választottbíróság elé, ha a kérelmező értesítette panaszáról a másik felet, és a másik fél semmilyen értékelhető lépést nem tett a panasz okának jóvátételére vagy orvoslására az értesítés átvételétől számított 120 napon belül.

5. cikk

Békéltetés

5.1. A választottbíráskodásra vonatkozó kérelmet megelőzően a választottbíráskodás kérelmezésére jogosult személy bármikor kérheti a szerződést finanszírozó hatóság békéltetési közbeavatkozását vagy a vita békéltetés útján történő rendezését ezen eljárási rendnek megfelelően.

5.2. A vitás felek beleegyezése esetén a békéltetést egyedüli békéltető, egyéb esetekben három békéltetőből álló bizottság végzi.

5.3. Békéltetőnek az a személy nevezhető ki, aki a TOT vagy valamely tagállam állampolgára.

5.4. Amennyiben a békéltetést egyedüli békéltető végzi, a vitás feleknek meg kell egyezniük a békéltető személyéről. Amennyiben a békéltetést békéltetőbizottság végzi, a vitás felek mindegyike kijelöl egy tagot a békéltetőbizottságba. A bizottság harmadik tagját, aki a bizottság elnöke és aki a részvevő felektől eltérő állampolgárságú, a bizottság másik két tagja választja.

5.5. A békéltetést kérő fél értesíti a másik felet az ilyen kérelemről.

A kérelem tartalmazza a eset kérelmező általi leírását, és csatolják hozzá a vonatkozó anyagok és dokumentumok másolatait. A kérelem ugyancsak tartalmazza a békéltetőnek javasolt vagy kinevezett személy nevét vagy címét.

5.6. A kérelem közlésének átvételétől számított 60 napon belül a másik fél értesíti a kérelmezőt arról, hogy készen áll-e a békéltetést megkísérelni, és ha készen áll, a kérelmező keresetére ellenkérelmet nyújt be a kérelmezőnek. Az ellenkérelem ugyancsak tartalmazza a másik fél által békéltetőnek javasolt vagy kinevezett személy nevét és címét.

5.7. Az ellenkérelem átvételétől számított 30 napon belül a felek által kiválasztott békéltetőbizottság tagjai kinevezik az elnököt.

5.8. A békéltető vagy a békéltetőbizottság eljárása olyan mértékig kötetlen és gördülékeny, amennyiben az összhangban áll a vita igazságos és objektív rendezésével, és az a felek mindegyikének megfelelő meghallgatásán alapul.

A felek megjelenhetnek személyesen, vagy képviselheti őket az általuk választott meghatalmazott személy is.

5.9. Az eset kivizsgálását követően a békéltető vagy a békéltetőbizottság megállapodás tervezetet ad a feleknek.

5.10. Megállapodás esetén a békéltető vagy a békéltetőbizottság elkészítik és aláírják a megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet a felek elfogadásuk jeléül aláírják. A felek által aláírt megállapodást tartalmazó jegyzőkönyv a felek számára kötelező érvényű.

5.11. Az így aláírt megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvből mindegyik fél kap másolatot.

5.12. Ha nem jutnak megállapodásra a felek, a vitás ügyet e szabályok szerint választottbíróság elé vihetik, amely esetben a békéltetőbíró vagy a békéltetőbizottság előtti eljárás során kifejtett álláspontjuk semmilyen részlete nem befolyásolja a felek törvényes jogait a választottbírósági eljárás során.

5.13. A vita rendezése során békéltetőbíróként vagy a békéltetőbizottság tagjaként szereplő egyetlen személy sem nevezhető ki választottbírónak ugyanazon ügyben.

II. – A BÍRÓSÁG

6. cikk

A választottbírák állampolgársága

Választottbírónak az a személy nevezhető ki, aki a TOT vagy valamely tagállam állampolgára.

7. cikk

A választottbírák száma

A felek egyetértésével a választottbíróság egyetlen személyből áll. A felek erről a 18. cikkben szabályozott, a választottbírósági eljárás megkezdéséről szóló értesítés alperes általi átvételétől számított 15 napon belül kötelesek megállapodni. Ha a felek a megadott időn belül nem tudnak megállapodni az egyetlen választottbíró általi választottbíráskodásban vagy ha másképpen állapodnak meg, a választottbíróság három választottbíróból áll.

8. cikk

Egyedüli választottbíró kinevezése

8.1. Egyedüli választottbíró kinevezése esetében a felek megállapodnak az egyedüli választottbíró személyéről vagy a kinevező hatóságról a választottbírósági eljárás 18. cikkben megállapított kezdetét követő 60 napon belül.

8.2. Ha:

a) a felek a megjelölt 60 napon belül nem tudnak megállapodni a választottbíró személyéről vagy a kinevező hatóságról; vagy

b) a felek által megállapított kinevező hatóság megtagadja a cselekvést vagy elmulasztja a választottbíró kinevezését a felek arra vonatkozó kérésétől számított 60 napon belül,

akkor a felek bármelyike a hágai Nemzetközi Bíróság TOT- vagy tagállami állampolgársággal rendelkező bírái közül a rangidőset kérheti fel arra, hogy gyakorolja a kinevező hatóság jogkörét.

9. cikk

Három választottbíró kinevezése

9.1. Három választottbíró kinevezése esetén a felek mindegyike egy választottbírót nevez ki. Az így kinevezett két választottbíró harmadik választottbírót választ, aki a választottbíróság elnöke lesz.

9.2. A felek az általuk választott bírót azon megállapodásukat követő 60 napon belül nevezik ki, amelynek értelmében eldöntötték, hogy a választottbíróság három tagból álljon, vagy amikor kizárták annak a lehetőségét, hogy a 7. cikk (1) bekezdése szerint a választottbíróság egyetlen választottbíróból álljon.

9.3. Ha:

a) az egyes felek választottbírájának kinevezését követő 30 napon belül a két kinevezett választottbíró nem választott harmadik választottbírót; vagy

b) az egyik fél, a másik fél által választott bíró kinevezéséről szóló értesítés átvételét követő 30 napon belül a másik féllel nem közli az általa kinevezett választottbíró személyét,

a szükséges választottbírót a felek bármelyikének kérésére a kinevező hatóság nevezi ki.

9.4. A kinevező hatóságról a felek legkésőbb az ilyen hatóság felhívását szükségessé tevő eseményt követő 60 napon belül állapodnak meg. Ha e határidő lejártát követően a felek nem állapodtak meg a kinevező hatóságról, akkor a felek bármelyike a hágai Nemzetközi Bíróság TOT- vagy tagállami állampolgársággal rendelkező bírái közül a rangidőset kérheti fel arra, hogy gyakorolja a kinevező hatóság jogkörét.

10. cikk

Kinevező hatóság általi kinevezések

10.1. Ha a kinevező hatóságot kérik fel a választottbíró kinevezésére, a kérelmet benyújtó fél a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított választottbíráskodási értesítés egy példányát és a vitára okot adó szerződés egy példányát elküldi a kinevező hatóság részére. A kinevező hatóság a felek bármelyikétől kérheti a feladatának elvégzéséhez szükségesnek tartott információ rendelkezdésre bocsátását.

10.2. A felek bármelyike javasolhat a választottbíróvá való kinevezésre alkalmas személyeket a kinevező hatóságnak. Ilyen javaslat esetén meg kell adni a javasolt személyek teljes nevét, címét és állampolgárságát, valamint a képesítésük leírását.

10.3. A kinevező hatóság a lehető legrövidebb időn belül kinevezi a választottbírót vagy választottbírákat. A kinevezés során a kinevező hatóság:

a) tekintetbe veszi azon szempontokat, amelyek minden valószínűség szerint biztosítják egy független és pártatlan, a felektől eltérő állampolgárságú, kiváló erkölcsi tekintélynek tartott választottbíró kinevezését, akinek szakértelme elismert a jog, műszaki ismeretek vagy pénzügyek területén a vitatott ügyekkel kapcsolatban; és

b) amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy ha a kinevező hatóság saját maga úgy dönt, hogy ezen eljárás nem helyénvaló a kérdéses ügyben, a következőkben felsorolt eljárásokat alkalmazza:

i. a kinevező hatóság mindkét fél részére ugyanazon listát juttatja el, amely a 6. cikk és a 10. cikk (3) bekezdése a) pontjának értelmében a kinevezésre feljogosított legalább három személy nevét tartalmazza;

ii. e lista átvételétől számított 30 napon belül a felek mindegyike visszajuttathatja e listát a kinevező hatóság részére, miután arról kihúzta azt a nevet vagy azon neveket, amellyel vagy amelyekkel nem ért egyet, és a listán hagyott neveket az általa preferentált sorrendben beszámozza. Ha a listát nem küldik vissza vagy a nevek eredeti sorrendjét nem változtatták meg, akkor a listán szereplő neveket említésük sorrendjében az érintett fél által jóváhagyottnak tekintik;

iii. a felek által visszajuttatott lista átvétele vagy a visszajuttatásra megszabott határidő lejártát követően, attól függően melyik következik be korábban, a kinevező hatóság 30 napon belül kinevezi a választottbírót a listán szereplő jóváhagyott vagy jóváhagyottnak tekintett nevek közül, a felek által megjelölt sorrendnek megfelelően;

iv. ha bármilyen okból kifolyólag a kinevezés nem teljesíthető ezen eljárás szerint, a kinevező hatóság – a felek érdekét, a vita jellegét és az esettől függően azt a tényt megfelelően figyelembe véve, hogy a felek egyike állam – kinevez egy alkalmas választottbírót.

11. cikk

A választottbírák kizárása

11.1. A leendő választottbíró az őt esetleges kinevezésével kapcsolatban megkeresőkkel minden tényt vagy körülményt közöl, amely valószínűsíthetően a pártatlanságára vagy függetlenségére vonatkozó, megalapozott kétségekre vagy gyanúra adhat okot. A választottbírónak kinevezett személy az ilyen tényeket és körülményeket a felek rendelkezésére bocsátja, kivéve, ha őket az ilyen körülményekről már tájékoztatták.

11.2. A felek bármely választottbíró ellen kifogást emelhetnek, ha a pártatlanságára vagy szakértelmére vonatkozó kétséget vagy gyanút megalapozó tények vagy körülmények merülnek fel. Azonban a fél az általa kinevezett választottbírót vagy az olyan választottbírót, akinek a kinevezésében részt vett, csak olyan okokból kifogásolhat, amelyekről a kinevezést követően szerez tudomást.

11.3. A választottbírót kizárni szándékozó fél a kifogást indoklással együtt írásban közli a választottbírósággal, a kifogásolt választottbíróval és a másik féllel. Az értesítést a választottbíróság felállítása vagy a kifogásolt bíró kinevezését követő 15 napon belül, attól függően melyik következik be előbb, vagy a kifogást megalapozó körülményeknek a kifogást emelő fél tudomására jutását követő 15 napon belül nyújtják be.

11.4. Amennyiben az egyik fél által emelt kifogással a másik fél egyetért, vagy ha a kifogásolt választottbíró lemond hivataláról, az ilyen választottbíró illetékessége az adott választottbírósági eljárásban azonnal megszűnik. Azonban sem a felek közötti egyetértés, sem a kifogásolt választottbíró hivataláról való lemondása nem jelenti a kifogásolás alapjainak elfogadását.

11.5. Ha a másik fél a kifogással nem ért egyet, vagy ha a kifogásolt választottbíró nem lép vissza, a kifogásról az alábbiak szerint döntenek:

a) amennyiben a választottbírót kinevező hatóság nevezte ki, az a hatóság;

b) amennyiben a választottbírót nem kinevező hatóság nevezte ki, a választottbíróság más tagjai, ha vannak ilyen más tagok;

c) minden egyéb esetben vagy a választottbíróság más tagjainak véleménykülönbsége esetén a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően kijelölt vagy kijelölendő kinevező hatóság által.

Az itt megjelölt hatóság döntése végleges.

12. cikk

A választottbíró helyettesítése

12.1. Az alábbi esetekben helyettesítő választottbírót neveznek ki a 8., 9. és 10. cikkben, a helyettesítendő választottbíró kinevezésére megállapított eljárásnak megfelelően, ha:

a) a másik fél beleegyezését adta a választottbíró kizárásához; vagy

b) a kifogásolt választottbíró lemondott hivataláról; vagy

c) figyelmen kívül hagyva azt, hogy a másik fél nem egyezett bele a választottbíró kizárásába vagy a kifogásolt választottbíró megtagadja a lemondást, vagy az adott fél a kizárásra irányuló javaslatát; vagy

d) a választottbírósági eljárás során a választottbíró elhalálozik; vagy

e) a választottbíró bármilyen okból kifolyólag elmulaszt cselekedni vagy személyében de jure vagy de facto nem képes ellátni a feladatát.

12.2. A választottbíró helyettesítése esetén a választottbíróság döntése alapján a korábbiakban megtartott minden meghallgatást megismételhető, és az eljárás során hozott bármilyen döntést vagy utasítást a választottbíróság saját belátása szerint hatályon kívül helyezhet.

III. – A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

13. cikk

Általános rendelkezések

13.1. E szabályokra is figyelemmel a választottbíróság az általa megfelelőnek tartott módon folytathatja le a választottbírósági eljárást.

13.2. A választottbíróság a választottbírósági eljárást a lehető leggyorsabban, a felek esélyegyenlőségének biztosítása mellett a lehető leginkább költségtakarékosan hajtja végre. A feleket egyenrangú módon kell kezelni, és az eljárás minden szakaszában mindegyiküknek elegendő lehetőséget kell adni arra, hogy érvényesíthessék jogaikat.

13.3. A felek bármelyikének az eljárás bármelyik szakaszában történt kérésére a választottbíróság szóbeli tárgyalás tart bizonyítás céljából, amelyen meghallgatja a tanúkat és a szakértőket, valamint lehetőséget ad a feleknek arra, hogy álláspontjukat szóban kifejthessék. Ilyen kérelem hiányában a választottbíróság eldönti, hogy tart-e szóbeli tárgyalásokat, vagy az eljárást a dokumentumok és egyéb anyagok alapján folytatja le írásban.

13.4. A felek egyike által a választottbíróság rendelkezésére bocsátott minden dokumentumot vagy információt egyidejűleg a másik fél részére is rendelkezésre kell bocsátani. Az ilyen dokumentum vagy információ csak akkor használható fel az egyik fél jogi igényének alátámasztására, ha azokat bizonyítottan közölték a másik féllel is.

14. cikk

Alkalmazandó jog és eljárási szabályok

14.1. A választottbíróság a kérdéses ügyben az ajánlatkérő államának jogát alkalmazza, kivéve, ha erről a szerződésben másképp rendelkeztek; ebben az esetben a választottbíróság a szerződésben meghatározott jogot alkalmazza. A választottbíróság minden esetben a szerződés rendelkezéseinek megfelelően határoz, valamint figyelembe veheti az ügyletre vonatkozó kereskedelmi szokásokat.

14.2. Amennyiben az alkalmazandó jog egy adott kérdésről nem rendelkezik, a választottbíróság a szerződésre alkalmazandó jogszabályokból adódó kollíziós normákat alkalmazza. A választottbíróság nem utasíthatja el az ítélethozatalt azon az alapon, hogy az alkalmazandó jog nem vagy nem egyértelműen rendelkezett arra a pontra nézve.

14.3. Az 5. cikk (1) bekezdésének és a 14. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, a választottbíróság csak akkor jár el békéltetőbíróságként vagy dönt ex aequo et bono-ként, ha a felek arra kifejezetten felhatalmazzák.

14.4. A teljes választottbíráskodási eljárást e szabályoknak megfelelően folytatják le. Amennyiben a felek között nem jön létre egyetértés, akkor minden olyan eljárási kérdésben, amelyet a választottbírósági eljárásban nem szabályoznak, a bíróság dönt, különösen gondot fordítva arra, hogy a feleket egyenlő módon kezelje.

15. cikk

Az eljárás nyelve

15.1. A választottbírósági eljárás során és az ítélet meghozatalakor azon szerződés nyelvét kell alkalmazni, amely kikötései vagy végrehajtása a vitát okozták.

15.2. A választottbíróság utasíthat arra, hogy a keresetlevélhez és az ellenkérelemhez csatolt bármilyen dokumentumot, valamint az eljárás során benyújtott bármilyen más dokumentumhoz vagy bizonyítékhoz, amely nem az eljárás nyelvén készült, az eljárások nyelvére történt hiteles fordítást csatolják.

16. cikk

Az eljárás lefolytatásának helye

16.1. A választottbírósági eljárást azon a TOT-on folytatják le, amelyben a szerződést odaítélték vagy teljesítették. A választottbíróság azonban a felek egyetértésével nyomós indokból dönthet a választottbírósági eljárás más helyen történő lefolytatásáról. Az ilyen más hely meghatározásakor a választottbíróság figyelembe veszi az ügy körülményeit, a költségeket, azt, hogy az adott hely mennyire megfelelő a felek számára, valamint az alternatív helyszín eljárási szabályainak az esetleges hátrányos hatását a felekre és az eljárásokra.

16.2. A 16. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel a választottbíróság meghallgatásokat és tárgyalásokat tarthat az általa megfelelőnek talált helyen, amennyiben az ügy körülményeit tekintetbe véve az alkalmasnak tűnik.

16.3. A választottbíróság az építmények, áruk, egyéb dolgok vagy dokumentumok vizsgálata céljából az általa megfelelőnek talált helyen ülésezhet. A feleket megfelelő időben kell értesíteni, hogy az ilyen eseményeken részt tudjanak venni.

17. cikk

Képviselet és tanácsadás

A feleket az általuk választott személyek képviselhetik és/vagy adhatnak nekik tanácsokat. Az ilyen személyek nevét és címét írásban közlik a másik féllel és a választottbírósággal. Az ilyen közlés meghatározza, hogy a megnevezett személy képviselőként vagy tanácsadóként jár-e el.

18. cikk

A választottbírósági eljárás kezdete

18.1. A választottbírósági eljárás felperese választottbíráskodási értesítést küld az alperes részére. Az ilyen értesítés határidőt tartalmaz, kivéve, ha azt az érintett TOT-on lefolytatott közigazgatási eljárásban hozott végső döntés átvételétől számított 90 napon belül vagy ilyen közigazgatási eljárások hiányában, a 4. cikk (2) bekezdése szerint a másik fél tudomására hozott panasz orvoslására rendelkezésre álló 120 napos határidő lejártát követő 90 napon belül nyújtják be.

18.2. A választottbíráskodási eljárást azon a napon tekintik megkezdettnek, amelyen az alperes a választottbíráskodási értesítést kézhez kapja.

18.3. A választottbíráskodási értesítés az alábbiakat tartalmazza:

a) kérelem, hogy a vitát választottbíróság elé vigyék;

b) a felek neve és címe és állampolgárságuk az értesítés időpontjában;

c) hivatkozás arra a szerződésre, amelyből adódóan vagy amellyel kapcsolatban a vita kialakult, valamint a szerződés egyes klauzulái, amelyekhez folyamodnak vagy amelyeket támadnak;

d) vitatott jogviszony fajtája és a kérdéses összeg, ha van ilyen;

e) kereseti kérelem;

f) dátumokat tartalmazó az esetleges közigazgatási eljárásokat röviden ismertető irat vagy az esetleges panaszokról történt értesítések, valamint az ilyen lépések kimenetele;

g) a választottbírák létszámára vonatkozó javaslat (azaz egy vagy három).

18.4. A választottbíráskodási értesítés ugyancsak tartalmazhatja:

a) a 8. cikk (1) bekezdésben említett egyedüli választottbírónak és/vagy kinevező hatóságnak javasolt személy és/vagy hatóság neve;

b) a felperes által a 9. cikk (1) bekezdésében említett választottbíró kinevezéséről szóló értesítés;

c) a 19. cikkben említett keresetlevél.

19. cikk

Keresetlevél

19.1. Amennyiben a keresetlevelet nem csatolták a választottbíráskodási értesítéshez, a felperes a választottbíróság által meghatározott határidőn belül írásban közli azt az alperessel és a választottbírák mindegyikével. A szerződés egy példányát is mellékelni kell.

19.2. A felperes és/vagy a megfelelően meghatalmazott képviselője által aláírt és dátumozott keresetlevél az alábbi adatokat tartalmazza:

a) felek neve és címe;

b) kereset alapjául szolgáló tényállás leírása;

c) vitatott pontok;

d) kereseti kérelem.

A felperes vagy a keresetlevélhez csatol minden irányadónak tekintett dokumentumot vagy hivatkozik a benyújtásra kerülő dokumentumokra, illetve más bizonyítékra.

20. cikk

Ellenkérelem

20.1. Az alperes a választottbíróság által megállapított határidőn belül közli ellenkérelmét a felperessel és a választottbírók mindegyikével.

20.2. Az ellenkérelemben a keresetlevélnek a 19. cikk (2) bekezdése b), c) és d) pontjában foglalt adataira lehet reagálni. Az alperes vagy az ellenkérelemhez csatolja azon dokumentumokat, amelyekre a védekezését alapítja, vagy hivatkozik a benyújtásra kerülő dokumentumokra vagy más bizonyítékra.

20.3. Az ellenkérelemben vagy a választottbírósági eljárás későbbi szakaszában, ha a választottbíróság úgy dönt, hogy adott körülmények között a késedelem indokolt volt, az alperes viszontkeresetet nyújthat be ugyanarra a szerződésre nézve vagy ugyanazon szerződésből adódó követeléssel élhet beszámítás céljából.

20.4. A 19. cikk (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók a viszontkeresetre és a beszámítási célú követelésekre.

21. cikk

A keresetlevél és az ellenkérelem módosítása

A választottbírósági eljárás során a felek bármelyike módosíthatja vagy kiegészítheti a keresetét vagy ellenkérelmét, kivéve, ha a választottbíróság az ilyen módosítás engedélyezését nem tartja helyénvalónak az ilyen módosítással okozott késedelem vagy indokolatlan hátrányok miatt, amit az a másik félnek okozna.

22. cikk

Kifogások a választottbíróság hatáskörének hiánya miatt

22.1. A választottbíróságnak jogában áll a hatáskörével kapcsolatos kifogásokról dönteni.

22.2. A választottbíróságnak jogában áll megállapítani a szerződés meglétét vagy érvényességét. A választottbíróság döntése arról, hogy a szerződés semmis, nem befolyásolja a szerződés választottbíráskodási klauzulájának érvényességét vagy a vita választottbíróság elé viteléről történt megállapodást és ezáltal nem befolyásolja e szabályok alkalmazását.

22.3. A választottbíróság hatáskörének hiányára irányuló kifogást legkésőbb az ellenkérelemben vagy viszontkereset esetén a viszontkeresetre adott ellenkérelemben kell emelni. E rendelkezés vonatkozik az eljárás során benyújtott kiegészítő keresetekre és ellenkérelmekre is.

22.4. Általában a választottbíróság a hatáskörének hiányára irányuló kifogást előzetes kérdésként vizsgálja meg. A választottbíróság azonban lefolytathatja az eljárást és a végső döntésében határozhat az ilyen kifogásról.

23. cikk

További írásbeli nyilatkozatok

A választottbíróság meghatározza, hogy a keresetlevélen és az ellenkérelmen kívül a felek milyen további írásbeli nyilatkozatokat kötelesek benyújtani és nyújthatnak be, és milyen módon, valamint meghatározza az ilyen nyilatkozatok közlésére vonatkozó határidőket.

24. cikk

Határidők

A választottbíróság által az egyes írásbeli nyilatkozatok (ideértve a keresetlevelet és az ellenkérelmet is) közlésére megállapított határidők az egyes esetekben nem haladhatják meg a 45 napot. Azonban a választottbíróság meghosszabbíthatja a határidőket, ha úgy véli, hogy az ilyen meghosszabbítás indokolt.

25. cikk

Bizonyíték

25.1. Mindig az a fél viseli a bizonyítási terhet, aki az adott tényre alapozza a keresetét vagy ellenkérelmét.

25.2. Ha a választottbíróság azt szükségesnek ítéli, kérheti a feleket, hogy a választottbíróság által megállapított határidőn belül bocsássák a választottbíróság és a másik fél rendelkezésére azon dokumentumokat és más bizonyítékokat, amelyekre az érintett fél ilyen fél a vitatott tények bizonyítása érdekében a keresetlevelében vagy az ellenkérelmében hivatkozik.

25.3. A választottbíróság az eljárás során bármikor kérheti a feleket, hogy az általa megállapított határidőn belül bocsássanak rendelkezésre dokumentumokat, adatokat vagy más bizonyítási eszközöket.

26. cikk

Az eljárás szóbeli szakasza

26.1. Szóbeli tárgyalás esetében a választottbíróság kellő időben értesíti a feleket annak napjáról, időpontjáról és helyéről.

26.2. Tanúk meghallgatása esetén az egyes felek a meghallgatás előtt legalább 15 nappal értesítik a választottbíróságot és a másik felet a tanúk nevéről és címéről, valamint a tanúvallomás tárgyáról és nyelvéről.

26.3. A választottbíróság felkészül a tárgyaláson tett szóbeli vallomások fordítására és azok jegyzőkönyvbe vételére, ha azt szükségesnek tartja az ügy körülményei miatt vagy ha a felek arról megállapodtak, és az ilyen megállapodásukat legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően közölték a választottbírósággal.

26.4. A felek eltérő megállapodása hiányában a tárgyalásokat zárt ajtók mögött tartják. A választottbíróság elrendelheti a tanúk visszavonulását más tanúk vallomástétele alatt. A választottbíróság szabadon dönthet a tanúk kihallgatásának módjáról, ez nem érinti a felek azon jogát, hogy a másik fél tanújának kérdéseket tegyenek fel, ha ezt kívánják.

26.5. Tanúbizonyítás eskü alatt tett, aláírt, írásbeli nyilatkozat formájában is történhet. A felek bármelyikének kérelme esetén a választottbíróság jóváhagyásával azonban az ilyen tanúk meghallgathatók olyan tárgyaláson, ahol a felek jelen vannak és kérdéseket tehetnek fel.

26.6. A választottbíróság határoz a benyújtott bizonyítékok megengedhetőségéről, relevanciájáról, lényegességéről és súlyáról.

27. cikk

Ideiglenes jogvédelmi intézkedések

27.1. A felek bármelyikének kérésére a választottbíróság minden olyan ideiglenes intézkedést foganatosíthat, amelyet szükségesnek tart a vita tárgyára tekintettel, ideértve a vita tárgyat képező áruk megőrzését, állagmegóvását vagy biztonságos tárolását, például harmadik félnél történő letétbe helyezésének vagy a romlandó áruk értékesítésének elrendelését. A választottbíróság ugyancsak elrendelheti a vitás összeg egészére vagy részére pénzösszeg letétbe helyezését vagy arra biztosíték nyújtását. Nemteljesítés esetén a választottbíróságnak jogában áll az ilyen nemteljesítésekből a véleménye szerint logikusan adódó következtetéseket levonni.

27.2. Az ilyen ideiglenes intézkedésről a választottbíróság végzésben határoz. A választottbíróságnak jogában áll az ilyen intézkedések költségeire biztosítékot igényelni.

28. cikk

Szakértők

28.1. A választottbíróság egy vagy több független szakértőt nevezhet ki, hogy vizsgálatokat végezzenek és írásban jelentést tegyenek a választottbíróság által meghatározott kérdésekben. A félnek jogában áll kifogást emelni a szakértő személye ellen szakértelemre és elfogultságra hivatkozva, ha a bíróság csatlakozik ehhez az állásponthoz, akkor a szakértő lemond a mandátumáról. A feleknek eljuttatják a szakértő választottbíróság által megállapított feladat-meghatározásának egy példányát.

28.2. A felek minden vonatkozó információt a szakértő rendelkezésére bocsátanak és az általa végzett vizsgálat céljából bemutatják a szakértő által igényelt dokumentumokat és tárgyakat. A felek és a szakértő közötti minden olyan vitában a választottbírósághoz kell fordulni, amely a kért információ jelentőségével vagy annak bemutatásával kapcsolatos.

28.3. A szakértő jelentésének átvételekor a választottbíróság a jelentés másolati példányát elküldi a feleknek, akik lehetőséget kapnak arra, hogy a jelentésről alkotott véleményüket írásban fejezzék ki. A felek jogosultak megvizsgálni minden olyan dokumentumot, amelyen a szakértő jelentése alapul.

28.4. A felek bármelyikének kérésére a szakértő a jelentés eljuttatását követően meghallgatható szóbeli tárgyaláson, ahol a felek jelen lehetnek és a szakértőnek kérdéseket tehetnek fel. Erre a tárgyalásra a felek bérmelyike szakértő tanúkat idézhet, hogy a kérdéses ügyben tanúvallomást tegyenek. Az ilyen eljárásra a 26. cikk rendelkezései alkalmazandók.

29. cikk

Mulasztás

29.1. Ha a választottbíróság által meghatározott határidő lejártáig a felperes nem nyújtja be a keresetlevelét anélkül, hogy ezt kielégítően megindokolná, a választottbíróság határozatot hoz az eljárás megszüntetéséről. Ha a választottbíróság által meghatározott határidőig az alperes nem nyújtja be az ellenkérelmét anélkül, hogy ezt kielégítően megindokolná, a választottbíróság a felperesre vonatkozó különleges megszorításokat is figyelembe véve elrendelheti az eljárás folytatását és határozatot hozhat akkor is, ha addig az időpontig nem nyújtottak be ellenkérelmet.

29.2. A választottbíróság folytathatja az eljárást, ha a felek egyike a szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson és az ilyen mulasztást nem indokolja meg kielégítően.

29.3. Ha az írott bizonyítékok bemutatására megfelelően felszólított felek egyike a rendelkezésre álló határidőn belül nem teljesíti a kötelezettségét anélkül, hogy az ilyen mulasztását kielégítően megindokolná, a választottbíróság meghozhatja az ítéletet az előtte lévő bizonyítékok alapján, kellőképpen figyelembe véve a mulasztást és annak az ügyre gyakorolt hatását.

30. cikk

A tárgyalás lezárása

30.1. A választottbíróság megkérdezi a feleket, hogy kívánnak-e további bizonyítékot előterjeszteni vagy van-e még meghallgatásra szánt tanújuk vagy benyújtandó beadványuk, és ha ilyen nincs, a tárgyalást lezártnak nyilváníthatja.

30.2. Ha kivételes körülmények miatt azt szükségesnek tartja, a választottbíróság saját kezdeményezésére vagy valamely fél indítványára az ítélet kihirdetését megelőzően bármikor a tárgyalás újbóli megnyitása mellett dönthet.

31. cikk

Jogról való lemondás

Ha valamely fél ezen eljárási rend rendelkezéseinek vagy követelményeinek be nem tartása esetén haladéktalanul nem nyújt be ellentmondást, akkor abból kell kiindulni, hogy lemondott az ellentmondási jogáról.

IV. – A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

32. cikk

Határozatok

32.1. Három választottbíró esetében a választottbíróság ítéletét vagy más határozatát a választottbírák többségi döntésével hozza. Többség hiányában az elnöklő választottbíró szavazata a döntő, de döntését indokolnia kell.

32.2. Az eljárási kérdések tekintetében, többségi döntés hiányában vagy a választottbíróság felhatalmazásával az elnöklő választottbíró saját maga dönthet, a választottbíróság esetleges felülvizsgálata mellett.

33. cikk

Az ítélethozatal ideje, hatálya, az ítélet formája és hatása

33.1. A választottbírósági ítéletet a lehető legsürgősebben, azt követően hozzák meg, hogy a felek, azon bizonyítékokat és iratokat eljuttatták a bírósághoz, amiket be szerettek volna mutatni.

33.2. A végleges ítélet meghozatala mellett a választottbíróságnak jogában áll nem végleges, közbenső vagy részítéletet hozni.

33.3. Az ítéletet írásban hozzák, és az végleges és kötelező a felekre nézve. A felek az ítéletet késedelem nélkül végrehajtják. Minden egyes TOT vagy tagállam kötelező érvényűnek ismer el minden olyan ítéletet, amelyet e szabályok szerint hoztak, és biztosítja azok végrehajtását a saját területén oly módon, mintha az a saját bíróságának vagy választottbíróságának ítélete volna.

33.4. A választottbíróság megindokolja az ítéletet, kivéve, ha a felek az indoklást nem igényelték.

33.5. Az ítéletet a választottbírók aláírják és megfelelően hitelesítik, és az tartalmazza az ítélet meghozatalának napját és helyét. Amennyiben három választottbíró van és közülük az egyik elmulasztja az aláírást, az ítélet indoklást ad az aláírás hiányára.

33.6. Az ítéletet csak mindkét fél jóváhagyásával hozzák nyilvánosságra.

33.7. A választottbírók által aláírt és hitelesített ítélet másolatait a választottbíróság eljuttatja a feleknek.

34. cikk

Az ítélet végrehajtása

34.1. Az ítélet elismerése és végrehajtása érdekében a TOT területén vagy tagállamban az érintett fél az ítélet másolati példányát benyújtja azon hatóságnak, amelyet az állam ebből a célból kijelölt. A végrehajtási klauzulát csatolják az átnyújtott példányhoz anélkül, hogy a példány hitelességén kívül valamit is vizsgálni kellene.

34.2. Ezen eljárási rend hatálybalépésétől számított 180 napon belül minden egyes aláíró állam tájékoztatja a Miniszterek Tanácsának elnökét arról a hatóságról, amelyet ebből a célból kijelölt és ugyancsak tájékoztatják minden változásról. A Miniszterek Tanácsának elnöke az ilyen információt késedelem nélkül továbbítja a Bizottság elnökének.

34.3. Az ítéletet azon állam végrehajtási jogszabályainak megfelelően kell végrehajtani, amely felségterületén a végrehajtás helye van.

35. cikk

Egyezség vagy az eljárás megszüntetésének egyéb okai

35.1. Ha az ítélet meghozatala előtt a felek a vita más módon, egyezséggel történő lezárásában állapodnak meg, a választottbíróság vagy határozatot hoz az eljárás megszüntetéséről, vagy, ha azt mindkét fél kéri és a választottbíróság is egyetért, a felek egyezségét a megállapodott feltételeken alapuló ítéletben rögzítheti. A választottbíróság nem köteles az ilyen ítéletet megindokolni.

35.2. Ha az ítélet meghozatala előtt az eljárás folytatása szükségtelenné vagy lehetetlenné válik a 35. cikk (1) bekezdésében említett okoktól eltérő okból, a választottbíróság értesíti a feleket, hogy az eljárást megszüntető határozatot hoz, ha egyik fél sem nyújt be kifogást 30 napon belül. Ha a felek bármelyike az említett 30 napon belül kifogást nyújt be, akkor a választottbíróság az ilyen határozatot nem hozza meg mindaddig, amíg a feleket nem hallgatta meg és határozott arról, hogy a kifogásnak nincs igazolt jogalapja.

35.3. Az eljárást megszüntető határozat vagy az egyezségen alapuló ítélet választottbírók által aláírt másolati példányait a választottbíróság eljuttatja a feleknek. Egyezségen alapuló ítélet esetében a 33. cikk (3) és (5)–(7) bekezdése alkalmazandó.

36. cikk

Az ítélet értelmezése

36.1. Az ítélet átvételétől számított 60 napon belül bármelyik fél a másik félnek küldött értesítést követően kérheti, hogy a választottbíróság az ítéletet értelmezze. Amennyiben új vitás kérdés merül fel, a 60 napos határidőt az új vitás kérdés felmerülésének napjától számítják, feltéve, hogy az új vitás kérdés felmerülésén alapuló kérelem maximális határideje nem haladhatja meg az ítélet napjától számított 120 napot.

36.2. Az értelmezés a kérelem átvétele után a lehető legrövidebb időn belül, írásban történik. Az értelmezés az ítélet részét képezi, és a 33. cikk (2)–(6) bekezdése alkalmazandó.

37. cikk

Az ítélet helyesbítése

37.1. Az ítélet átvételétől számított 60 napon belül bármelyik fél a másik félnek küldött értesítést követően kérheti a választottbíróságtól az ítéletben található számítási hibák, elírások vagy nyomdai hibák vagy hasonló jellegű hibák kijavítását. A választottbíróság az ítélet kihirdetését követő 30 napon belül az ilyen helyesbítéseket saját kezdeményezésére is elvégzheti.

37.2. Az ilyen helyesbítések írásban történnek, és a 33. cikk (2)–(6) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

38. cikk

Kiegészítő ítélet

38.1. Az ítélet átvételétől számított 60 napon belül a felek bármelyike a másik félnek küldött értesítést követően kérheti a választottbíróságot, hogy kiegészítő ítéletben döntsön az eljárás során érvényesített, de az ítéletben nem szabályozott követelésekkel kapcsolatban.

38.2. Ha a választottbíróság a kiegészítő ítéletre vonatkozó kérelmet indokoltnak tartja és úgy véli, hogy az ítélet további tárgyalás vagy bizonyítás nélkül is kiegészíthető, akkor a kérelem átvételétől számított 60 napon belül kiegészíti az ítéletet.

38.3. A kiegészítő ítéletre a 33. cikk (2)–(6) bekezdése alkalmazandó.

39. cikk

Díjak

39.1. A választottbíróság díjait az ügy összetettségére, a választottbírók által arra fordított idő mennyiségére és az ügy minden egyéb kapcsolódó körülményére tekintettel kell megállapítani.

39.2. Ha a felek döntése vagy e szabályok szerint van kinevező hatóság, és ha az ilyen hatóság az általa igazgatott nemzetközi vitákra nézve megállapította a választottbírák díjszabását, a választottbíróság a díjak megállapítása során e díjszabást figyelembe veszi abban a mértékben, amit az ügy körülményei között megfelelőnek tart.

39.3. Ha a kinevező hatóság a nemzetközi vitákban eljáró választottbírák díjszabását nem állapította meg, akkor az ítélet meghozatala előtt bármikor, bármely fél kérheti a kinevező hatóságot, hogy adjon ki egy összefoglalót, amelyben meghatározza a díjak kialakításának alapelveit, amelyeket a hatóság által kinevezett választottbírák által lefolytatott nemzetközi vitákban szoktak alkalmazni. Ha a kinevező hatóság hajlandó ilyen összefoglaló kiadására, akkor a választottbíróság díjainak megállapítása során az ilyen információkat az ügy körülményeinek megfelelő mértékben figyelembe veszi.

39.4. A 39. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben, ha a fél azt kéri és a kinevező hatóság hozzájárul a díjak ajánlatának elkészítéséhez, a választottbíróság a díjait csak azt követően állapítja meg, hogy tanácskozott a kinevező hatósággal, amely a díjakkal kapcsolatban a választottbíróság felé a saját belátása szerint véleményt nyilváníthat.

40. cikk

Költségek

40.1. A választottbíróság a választottbírósági eljárás díjait az ítéletében állapítja meg. A "költségek" kifejezés kizárólag az alábbiakat tartalmazza:

a) választottbíróság díja, az egyes választottbírákra külön megállapítva, amit maga a választottbíróság határoz meg;

b) a választottbíróknál felmerült utazási és egyéb kiadások;

c) a választottbíróság által igényelt szakértői tanácsadás és egyéb segítségnyújtás költsége;

d) a tanúk utazási és egyéb kiadásai a választottbíróság által jóváhagyott mértékben;

e) a nyertes fél jogi képviselettel és tanácsadással kapcsolatos költségei, ha az ilyen költségekre az eljárás során igényt nyújtottak be, kizárólag abban a mértékben, ami a választottbíróság megállapítása szerint ésszerű;

f) a kinevező hatóság minden díja és kiadása.

40.2. A 40. cikk (3) bekezdésben foglaltak kivételével a választottbíráskodás költségét alapvetően a vesztes fél fedezi. A választottbíróság azonban a felek között feloszthatja a költségeket, ha úgy dönt, hogy az ilyen felosztás ésszerű az ügy körülményeinek figyelembe vétele alapján.

40.3. A 40. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett jogi képviselet és tanácsadás költségeire nézve a választottbíróság az ügy körülményeire való tekintettel szabadon megállapíthatja, hogy melyik fél viselje az ilyen költségeket, illetve a költségeket a felek között feloszthatja, ha úgy véli, hogy az ilyen felosztás helyénvaló.

40.4. Ha a választottbíróság határozatával megszűnteti az eljárást, vagy a felek egyezségét foglalja ítéletbe, akkor a 40. cikk (1) bekezdésében említett választottbíráskodási költségekről e dokumentumokban rendelkezik.

40.5. A választottbíróság a 36–38. cikk szerinti értelmezés, helyesbítés vagy kiegészítés esetén további költségeket nem számolhat fel.

41. cikk

Költségek letétbe helyezése

41.1. A választottbíróság létrehozásakor kérheti mindkét felet, hogy a 40. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett költségek előlegeként egyenlő nagyságú összeget helyezzen letétbe.

41.2. A választottbírósági eljárás során a választottbíróság indokolt esetekben kiegészítő letétet kérhet a felektől, amennyiben erre megfelelő okot lát.

41.3. Ha a felek megállapodnak a kinevező hatóságban vagy azt e szabályok szerint jelölik ki, és ha a felek egyike azt kéri és a kinevező hatóság hozzájárul az ilyen feladatkör ellátásához, a választottbíróság a letétek vagy kiegészítő letétek összegét csak a kinevező hatósággal történt tanácskozást követően határozza meg, amely olyan javaslatot tesz a választottbíróságnak, amelyet az ilyen letétek és kiegészítő letétek összegére nézve helyénvalónak tart.

41.4. Ha a kért letét teljes összegét a kérelemtől számított 30 napon belül nem bocsátják rendelkezésre, a választottbíróság értesíti a feleket, hogy teljesítsék az igényelt befizetést. Ha a befizetést nem teljesítik, a választottbíróság dönthet mégis az eljárás folytatása mellett, illetve annak felfüggesztését vagy megszüntetését rendeli el.

41.5. Az ítélet meghozatala után a választottbíróság a kapott letéteket elszámolja a felekkel, és a fennmaradt összeget visszajuttatja a feleknek.

--------------------------------------------------