22003A0403(01)

I. MELLÉKLET

Módosító jegyzőkönyv a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményhez

(Kelt Brüsszelben, 1999. június 26-án)

A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló (Kiotóban, 1973. május 18-án megkötött és 1974. szeptember 25-én hatályba lépett), a Vám-együttműködési Tanács (a továbbiakban: a Tanács) égisze alatt létrehozott nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) Szerződő Felei,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az alábbi célok elérése érdekében, vagyis:

- a vámeljárások és a gyakorlat tekintetében a Szerződő Felek között fennálló eltérések kiküszöbölése, melyek akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmet és a nemzetközi forgalmat egyéb területeken,

- a nemzetközi kereskedelem és a vámszervek részéről a vámeljárások és a gyakorlat könnyítése, egyszerűsítése és összehangolása iránti igény megvalósítása,

- a vámellenőrzésre vonatkozó megfelelő normák biztosítása, és

- a vámszervek alkalmassá tétele a kereskedelemben és az adminisztratív módszerekben, az eljárásokban bekövetkező jelentősebb változásokra történő válaszadásra,

az Egyezményt módosítani kell,

FIGYELEMBE VÉVE továbbá, hogy a módosított Egyezménynek

- biztosítania kell az egyszerűsítésre és összehangolásra vonatkozó alapelvek kötelező érvényét a módosított Egyezmény Szerződő Felei tekintetében,

- biztosítania szükséges a megfelelő és eredményes ellenőrzési módszerekkel támogatott hatékony eljárást a vámszervek részére,

- lehetővé kell tennie a vámeljárások és a gyakorlat magas fokú egyszerűsítését és összehangolását, amely a Tanács egyik legfontosabb célja, és amely jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi kereskedelem egyszerűsítéséhez,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Egyezmény preambuluma és cikkei módosításra kerülnek az e jegyzőkönyv I. függelékében rögzített szövegnek megfelelően.

2. cikk

Az Egyezmény mellékleteinek helyébe az e jegyzőkönyv II. függelékében található általános melléklet és a III. függelékében szereplő speciális mellékletek lépnek.

3. cikk

(1) Az Egyezmény mindegyik Szerződő Fele bejelentheti, hogy e jegyzőkönyvet – beleértve az I. és a II. függelékeket is – magára nézve kötelező érvényűnek elfogadja:

a) aláírással, a megerősítés fenntartása nélkül;

b) a megerősítés fenntartásával, az aláírást követően megerősítő okirat letétbe helyezésével; vagy

c) csatlakozással.

(2) E jegyzőkönyv a Tanács székhelyén, Brüsszelben az Egyezmény Szerződő Felei számára 2000. június 30-ig aláírásra nyitva áll. Ezen időpontot követően csatlakozásra áll nyitva.

(3) E jegyzőkönyv – az I. és a II. függeléket is beleértve – három hónappal azt követően lép hatályba, miután negyven Szerződő Fél az utólagos megerősítés fenntartása nélkül aláírta a jegyzőkönyvet, vagy a megerősítő, illetve a csatlakozási okiratot letétbe helyezte.

(4) Miután az (1) bekezdésnek megfelelően a negyven Szerződő Fél kifejezte egyetértését azzal, hogy e jegyzőkönyvet magára nézve kötelező érvényűnek elfogadja, az Egyezmény egyes Szerződő Felei már csak az e jegyzőkönyv részeseiként fogadhatják el az Egyezmény módosításait. E Szerződő Felek számára a jegyzőkönyv három hónappal azt követően lép hatályba, miután azt a megerősítés fenntartása nélkül aláírták, illetve a megerősítő vagy a csatlakozási okiratot letétbe helyezték.

4. cikk

Az Egyezmény bármelyik Szerződő Fele, ha magára nézve e jegyzőkönyvet kötelező érvényűnek elismeri, a III. függelék bármely speciális mellékletét, vagy bármelyik fejezetét is elfogadhatja, és a Tanács főtitkárát értesítenie kell az elfogadásról, a fenntartásairól az egyes eljárások tekintetében.

5. cikk

E jegyzőkönyv hatálybalépését követően a Tanács főtitkára nem fogad el semmilyen megerősítő vagy az Egyezményhez való csatlakozásról kiállított okiratot.

6. cikk

E jegyzőkönyv Szerződő Felei viszonylatában ez a jegyzőkönyv és függelékei az Egyezmény helyébe lépnek.

7. cikk

E jegyzőkönyv letéteményese a Tanács főtitkára, aki az e jegyzőkönyv I. függeléke 19. cikkének megfelelően teljesíti feladatát.

8. cikk

E jegyzőkönyv 1999. június 26-tól nyitva áll aláírásra az Egyezmény Szerződő Felei előtt a Tanács brüsszeli székhelyén.

9. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya 102. cikkének megfelelően a Tanács főtitkárának felkérésére e jegyzőkönyvet és függelékeit az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba kell venni.

Fentiek hiteléül az erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták az Egyezményt.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenkilencedik év június havának huszonhatodik napján, francia és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egy eredeti példányban, melyet a Tanács főtitkáránál letétbe helyeznek, aki e jegyzőkönyv I. függeléke 8. cikkének (1) bekezdése szerint valamennyi érintettnek hiteles másolatot küld.

--------------------------------------------------

I. függelék

nemzetközi egyezmény a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról

(módosított)

PREAMBULUM

A Vám-együttműködési Tanács égisze alatt létrehozott jelen Egyezmény Szerződő Felei,

TÖREKEDVE a Szerződő Felek vámeljárásai és gyakorlata között fennálló, a nemzetközi kereskedelmet és egyéb nemzetközi csereforgalmat akadályozó eltérések kiküszöbölésére,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZÉRELVE, hogy a vámeljárások és a gyakorlat egyszerűsítésével és összehangolásával, valamint a nemzetközi együttműködés elősegítésével hatékonyan hozzájáruljanak a kereskedelem és a kereskedelmi forgalom fejlődéséhez,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a nemzetközi kereskedelem egyszerűsítése révén jelentős előnyök érhetők el a vámellenőrzésre vonatkozó normák veszélyeztetése nélkül,

FELISMERVE, hogy ezen egyszerűsítés és összehangolás különösen az alábbi alapelvek alkalmazásával valósítható meg:

- a vámeljárások és a gyakorlat folyamatos korszerűsítését célzó programok megvalósítása és a hatékonyság, valamint a hatásfok növelése,

- a vámeljárások és a gyakorlat következetes és áttekinthető módon történő alkalmazása,

- az érdekelt feleknek minden – a vámot érintő törvényekre, rendeletekre, adminisztratív irányelvekre, vámeljárásokra és a gyakorlatra vonatkozó – szükséges információval való ellátása,

- a korszerű technikák, úgymint a kockázatelemzés és az auditált ellenőrzés, valamint az informatikai technológiák lehető legszélesebb körű alkalmazásának elfogadása,

- szükség szerint más nemzeti hatóságokkal, a vámigazgatással és a kereskedelmi szervezetekkel történő együttműködés,

- a megfelelő nemzetközi előírások alkalmazása,

- könnyen elérhető adminisztratív és jogi felülvizsgálati eljárások biztosítása az érintett felek részére,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a fenti célkitűzéseket és alapelveket magában foglaló nemzetközi okmány, amelynek alkalmazását a Szerződő Felek vállalják, a vámeljárások és a gyakorlat nagyfokú egyszerűsítéséhez és összehangolásához vezet, amely a Vám-együttműködési Tanács alapvető célja, nagymértékben hozzájárul ezzel a nemzetközi kereskedelem könnyítéséhez,

MEGÁLLAPODTAK AZ ALÁBBIAKBAN:

I. FEJEZET

Meghatározások

1. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

a) "kötelező rendelkezés": rendelkezés, amelynek a bevezetése elismerten szükséges a vámeljárások és a gyakorlat egyszerűsítésének és összehangolásának eléréséhez;

b) "átmeneti kötelező rendelkezés": rendelkezés az általános mellékletben, amelynek bevezetéséhez hosszabb idő engedélyezett;

c) "ajánlott gyakorlat": elismert rendelkezés a speciális mellékletek egyikében, és az a gyakorlat, amelynek a lehető legszélesebb körű alkalmazása kívánatos;

d) "nemzeti jogszabályok": a Szerződő Fél illetékes hatóságai által megállapított törvények, rendeletek és egyéb intézkedések, amelyeket az érintett Szerződő Fél egész területén alkalmazni kell vagy olyan hatályos szerződések, amelyek e Félre nézve kötelezőek;

e) "általános melléklet": jogi rendelkezések azon csoportja, amely jelen Egyezményben említett minden vámeljárásra és gyakorlatra alkalmazható;

f) "speciális melléklet": jogi rendelkezések azon csoportja, amely jelen Egyezményben említett egy vagy több vámeljárásra és gyakorlatra alkalmazható;

g) "iránymutatások": az általános mellékletben, a speciális mellékletekben és fejezeteiben szereplő rendelkezések magyarázatai, amelyek a kötelező rendelkezések, az átmeneti kötelező rendelkezések és az ajánlott gyakorlat alkalmazásánál követendő lehetséges irányokat tüntetnek fel, és amelyek különösen a javasolt gyakorlat leírását, illetve a jelentősebb egyszerűsítési példák ajánlását tartalmazzák;

h) "állandó technikai bizottság": a Tanács állandó technikai bizottsága;

i) "Tanács": az a szervezet, amelyet a Vám-együttműködési Tanácsot létrehozó, 1950. december 15-én, Brüsszelben kötött egyezmény hozott létre;

k) "vám- vagy gazdasági unió": államok által létrehozott és azokból álló unió, amely illetékes ezen államokra kötelező érvényű jogszabályt elfogadni az Egyezmény tárgyát képező ügyekben és illetékes ezen Egyezmény aláírásáról, megerősítéséről, illetve az ahhoz történő csatlakozásról belső eljárási szabályainak megfelelően dönteni.

II. FEJEZET

HATÁLY ÉS SZERKEZET

Az Egyezmény hatálya

2. cikk

A Szerződő Felek vállalják a vámeljárások egyszerűsítésének és összehangolásának előmozdítását, és ennek érdekében a jelen Egyezmény által előírt keretek között igazodnak az Egyezmény mellékleteiben szereplő kötelező rendelkezésekhez, átmeneti kötelező rendelkezésekhez és az ajánlott gyakorlathoz. Mindazonáltal semmi sem gátolja a Szerződő Feleket az Egyezményben előírtnál nagyobb kedvezmény nyújtásában; ajánlatos, hogy mindegyik Szerződő Fél a lehető legnagyobb mértékben nyújtson ilyen kedvezményeket.

3. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései nem zárják ki a nemzeti jogszabályok alkalmazását a vámellenőrzés tárgyát képező árukra vonatkozó tilalmak, korlátozások tekintetében.

Az Egyezmény szerkezete

4. cikk

(1) Az Egyezmény a törzsrészből, az általános mellékletből és a speciális mellékletekből áll.

(2) Jelen Egyezmény általános melléklete és minden egyes speciális melléklete főszabályként fejezetekből áll, amelyek mellékletekre tagolódnak és az alábbiakat tartalmazzák:

a) a fogalommeghatározásokat; és

b) a kötelező rendelkezéseket, amelyek közül néhány az általános mellékletben átmeneti kötelező rendelkezés.

(3) Valamennyi speciális melléklet az ajánlott gyakorlatot is tartalmazza.

(4) Valamennyi melléklethez iránymutatások tartoznak, amelyek szövege a Szerződő Felekre nézve nem kötelező.

5. cikk

Jelen Egyezmény alkalmazásában a Szerződő Fél által kötelezően elfogadott speciális mellékletek és azok fejezetei ezen Szerződő Fél tekintetében az Egyezmény szerves részét képezi, és a Szerződő Felet érintő, az Egyezményre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint egyúttal e mellékletekre és fejezetekre történő hivatkozást.

III. FEJEZET

AZ EGYEZMÉNY KEZELÉSE

Intézőbizottság

6. cikk

(1) Intézőbizottság alakul a jelen Egyezmény végrehajtásának vizsgálata és minden, az értelmezés és alkalmazás egységének biztosítása érdekében tett intézkedés, valamint minden javasolt módosítás tanulmányozása céljából.

(2) A Szerződő Felek tagjai az Intézőbizottságnak.

(3) A 8. cikknek megfelelően a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válás feltételeit teljesítő Fél részéről vagy a Kereskedelmi Világszervezet bármelyik tagja részéről az illetékes adminisztratív szervezet jogosult megfigyelői minőségben részt venni az Intézőbizottság ülésein. A megfigyelők státusát és jogait a Tanács határozatban állapítja meg. Ezek a jogok a határozat hatálybalépését megelőzően nem gyakorolhatók.

(4) Az Intézőbizottság felkérheti bármely nemzetközi, kormányzati és nem kormányzati szervezet képviselőjét az Intézőbizottság ülésein megfigyelő minőségben történő részvételre.

(5) Az Intézőbizottság:

a) a Szerződő Felek számára ajánlást fogalmaz meg

i. a jelen Egyezmény törzsrészének módosítására;

ii. az általános melléklet, a speciális mellékletek és azok fejezetei módosítására, az általános mellékletbe új fejezetek felvételére; és

iii. új speciális mellékletek csatolására, valamint új fejezetek felvételére a speciális mellékletekbe;

b) határozhat az ajánlott gyakorlat módosításáról vagy a 16. cikknek megfelelően új ajánlott gyakorlat felvételéről a speciális mellékletekbe vagy azok fejezeteibe;

c) figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását a 13. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

d) felülvizsgálja és korszerűsíti az iránymutatásokat;

e) figyelemmel kísér minden egyéb, az Egyezménnyel kapcsolatos és hatáskörébe tartozó kérdést;

f) határozatairól tájékoztatja az állandó technikai bizottságot és a Tanácsot.

(6) A Szerződő Felek illetékes adminisztratív szervei közlik a Tanács főtitkárával e cikk (5) a), b), c) vagy d) bekezdéseire vonatkozó javaslataikat és azok indokát, valamint az Intéző Bizottság üléseinek napirendi pontjai közé felvenni javasolt téma iránti kérést. A Tanács főtitkárának a módosító javaslatokat a Szerződő Felek illetékes szervei és e cikk (2), (3) és (4) bekezdéseiben említett megfigyelők tudomására kell hoznia.

(7) Az Intézőbizottság évente legalább egyszer ülésezik. Elnököt és elnökhelyettest a Szerződő Felek köréből választ. A Tanács főtitkára küldi el a meghívót, valamint a tervezett napirendi pontokat az Intézőbizottság ülése előtt legalább hat héttel a Szerződő Felek illetékes szerveihez és e cikk (2), (3) és (4) bekezdéseiben említett megfigyelőkhöz.

(8) Amennyiben a határozat megegyezéssel nem jön létre, az Intézőbizottság elé terjesztett ügyeket a jelen lévő Szerződő Felek szavazással döntik el. E cikk (5) bekezdés a), b) vagy c) pontjaira vonatkozó javaslatok esetében kétharmados szavazati többség szükséges. Minden egyéb ügyben az Intézőbizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9) A jelen Egyezmény 8. cikke (5) bekezdésének alkalmazása esetén az a vám- vagy gazdasági unió, mint Szerződő Fél, szavazás esetén csak annyi szavazattal rendelkezik, amennyi a Szerződő Félnek tekintendő tagjait megilleti.

(10) Az ülés lezárása előtt az Intézőbizottság beszámolót fogad el. Ezt a beszámolót el kell juttatni a Tanácshoz, a Szerződő Felekhez és a (2), (3) és (4) bekezdésekben említett megfigyelőkhöz.

(11) Az e cikkben nem szabályozott kérdésekben a Tanács eljárási szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az Intézőbizottság másképp határoz.

7. cikk

Az Intézőbizottságban a szavazás minden egyes speciális mellékletről és a speciális mellékletben szereplő minden egyes fejezetről külön-külön történik.

a) A Szerződő Felek jogosultak szavazni az Egyezmény törzsrészének és általános mellékletének értelmezését, alkalmazását vagy módosítását érintő kérdésekben.

b) A már hatályba lépett speciális melléklet vagy a speciális melléklet valamely fejezetét érintő ügyekben csak az adott speciális mellékletet vagy annak fejezetét már elfogadó Szerződő Felek jogosultak szavazni.

c) Valamennyi Szerződő Fél jogosult szavazni új speciális mellékletek vagy azok fejezeteinek tervezetéről.

IV. FEJEZET

SZERZŐDŐ FELEK

Az Egyezmény megerősítése

8. cikk

(1) A Tanács tagjai és az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy szakosított intézményeinek bármelyik tagja a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat:

a) aláírással, megerősítés fenntartása nélkül;

b) a megerősítés fenntartásával, az aláírást követően megerősítő okirat letétbe helyezésével; vagy

c) csatlakozással.

(2) Jelen Egyezmény 1974. június 30-ig nyitva áll aláírásra Brüsszelben, a Tanács székházában, az e cikk (1) bekezdésben említett tagok számára. Ezen időpontot követően pedig a tagok csatlakozására áll nyitva.

(3) A jelen Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy ahhoz történő csatlakozáskor valamennyi Szerződő Félnek meg kell jelölnie, mely speciális mellékleteket vagy fejezeteket fogadja el. Ezt követően bejelentheti a letéteményesnél további egy vagy több speciális melléklet vagy annak fejezetei elfogadását.

(4) E cikk (3) bekezdésének megfelelően minden új speciális melléklet vagy annak egy új fejezete elfogadása esetén a Szerződő Felek értesítik a letéteményest.

(5) a) Bármelyik vám- vagy gazdasági unió e cikk (1), (2) és (3) bekezdéseinek megfelelően a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat. A vám- vagy gazdasági uniók tájékoztatják a letéteményest a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó ügyekben rájuk ruházott hatáskörükről. Továbbá kötelesek a letéteményest tájékoztatni a hatáskörükben bekövetkező minden lényeges módosulásról.

b) Az a vám- vagy gazdasági unió, amely ezen Egyezménynek Szerződő Fele, a hatáskörébe tartozó ügyekben saját nevében gyakorolja azokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket az unió azon tagjaira ró, amelyek az Egyezmény Szerződő Felei. Ilyen esetben az unió tagjai nem jogosultak egyedileg gyakorolni e jogokat, ideértve a szavazati jogot is.

9. cikk

(1) Valamennyi Szerződő Félre, amely megerősíti az Egyezményt vagy csatlakozik hozzá, az Egyezmény – beleértve az általános mellékletet is – bármely módosítása, amely a megerősítő, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjáig hatályba lépett, kötelező hatállyal bír.

(2) Valamennyi Szerződő Félre, amely elfogad egy speciális mellékletet vagy annak fejezetét, kötelező érvényű minden, a speciális mellékletben vagy ennek fejezetében szereplő kötelező rendelkezésre vonatkozó módosítás, amely a melléklet vagy fejezet elfogadásáról a letéteményes értesítésének napjáig hatályba lépett. Valamennyi Szerződő Félre, amely elfogad egy speciális mellékletet vagy annak fejezetét, kötelező érvényű bármilyen ezekben szereplő ajánlott gyakorlat módosítása, amely a melléklet vagy fejezet elfogadásáról a letéteményesnek küldött értesítés napjáig lépett hatályba, amennyiben egy vagy több ajánlott gyakorlattal kapcsolatban ezen Egyezmény 12. cikkének megfelelően nem jelentett be fenntartást.

Az Egyezmény alkalmazása

10. cikk

(1) Bármelyik Szerződő Fél az Egyezmény megerősítés fenntartása nélküli aláírása, vagy a megerősítő, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezése időpontjában, vagy ezt követően bármikor a jelen Egyezmény letéteményesének bejelentheti, hogy az Egyezmény kiterjed mindazon területekre, vagy mindazon területek bármelyikére, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Az ilyen bejelentés három hónappal azt követően lép hatályba, hogy azt a letéteményes kézhez vette. Mindazonáltal az Egyezmény mindaddig nem hatályos a bejelentésben megjelölt területek vonatkozásában, amíg ezen Egyezmény a vonatkozó Szerződő Fél tekintetében hatályba nem lépett.

(2) Bármelyik Szerződő Fél, amely e cikk (1) bekezdése értelmében bejelentette az Egyezmény kiterjesztését valamely olyan területre, melynek nemzetközi kapcsolataiért felelős, értesítheti a letéteményest az Egyezmény 19. cikkében lefektetett eljárás szerint, hogy az érintett területre többé nem alkalmazza ezen Egyezményt.

11. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásában, a vám- vagy gazdasági unió tájékoztatni köteles a Tanács főtitkárát a vám- vagy gazdasági uniót alkotó területekről, és arról, hogy e területeket egységes területnek kell tekinteni.

A rendelkezések elfogadása és fenntartások

12. cikk

(1) Az általános melléklet kötelező valamennyi Szerződő Fél számára.

(2) Bármelyik Szerződő Fél elfogadhat egy vagy több speciális mellékletet, vagy azok egy vagy több fejezetét. Azon Szerződő Fél számára, amely elfogad egy speciális mellékletet, vagy annak egy fejezetét (fejezeteit), az abban foglalt valamennyi kötelező rendelkezés kötelezővé válik. Azon Szerződő Fél számára, amely elfogad egy speciális mellékletet, vagy annak egy fejezetét (fejezeteit), annak (azoknak) valamennyi ajánlott gyakorlata kötelezővé válik, kivéve, ha az elfogadás időpontjában, illetve azt követően bejelenti fenntartását az Egyezmény letéteményesénél az ajánlott gyakorlat tekintetében, amellyel szemben fenntartással kíván élni, bemutatva a nemzeti jogszabályainak rendelkezései és a szóban forgó ajánlott gyakorlat között fennálló különbséget. Bármelyik Szerződő Fél, amelyik fenntartást jelentett be a letéteményesnél, azokat értesítéssel bármikor visszavonhatja részben vagy egészben, a visszavonás hatálybalépése időpontjának megjelölésével.

(3) Valamennyi Szerződő Fél, amelyre valamely speciális melléklet, vagy annak fejezete(i) kötelező érvényű, köteles minden hároméves időszak végén – amelynek kezdete az Egyezménynek a Szerződő Fél részére történő hatálybalépése időpontja –, megvizsgálni a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban tett fenntartások visszavonásának lehetőségét, és értesíteni a Tanács főtitkárát a vizsgálat eredményéről, részletesen ismertetve a nemzeti jogszabályok rendelkezéseit, melyek alapján véleménye szerint a fenntartások visszavonása ellentmondáshoz vezetne.

A rendelkezések végrehajtása

13. cikk

(1) A Szerződő Feleknek alkalmazni kell az általános mellékletben és az általuk elfogadott speciális mellékletekben, és a fejezetekben szereplő kötelező rendelkezéseket, 36 hónapon keresztül az e melléklet(ek) vagy fejezet(ek) szóban forgó Szerződő Fél viszonylatában történő hatálybalépése időpontjától számítva.

(2) A Szerződő Feleknek alkalmazni kell az általános mellékletben szereplő átmeneti kötelező rendelkezéseket 60 hónapon keresztül az általános mellékleteknek a szóban forgó Szerződő Fél viszonylatában történő hatálybalépésének időpontjától számítva.

(3) A Szerződő Feleknek alkalmazni kell az általuk elfogadott speciális melléklet(ek)ben vagy fejezet(ek)ben szereplő ajánlott gyakorlatot 36 hónapon keresztül az e melléklet(ek) vagy fejezet(ek) szóban forgó Szerződő Fél viszonylatában történő hatálybalépését követően, kivéve, ha az érintett egy vagy több ilyen ajánlott gyakorlattal szemben fenntartást bejelentett.

(4) a) Amennyiben e cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott időszak valamelyik Szerződő Fél számára elégtelennek bizonyul a gyakorlatban az általános melléklet rendelkezéseinek alkalmazására, a Szerződő Fél e cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett időszak lejárta előtt kérheti meghosszabbítását az Intézőbizottságtól. A kérés előterjesztésekor a Szerződő Félnek fel kell tüntetnie az általános melléklet azon rendelkezését (rendelkezéseit), amely(ek)re vonatkozóan az időtartam meghosszabbítását kéri, valamint a kérés indokát.

b) Az Intézőbizottság kivételes esetben engedélyezhet ilyen hosszabbítást. Az Intézőbizottságnak minden ilyen hosszabbítást engedélyező határozatában fel kell tüntetnie a határozatot igazoló kivételes körülményt és a hosszabbítás semmilyen esetben sem lehet egy évnél hosszabb. A hosszabbítás lejárta után a Szerződő Félnek értesítenie kell a letéteményest azon rendelkezések végrehajtásáról, amelyekre a hosszabbítás vonatkozott.

Vitás kérdések rendezése

14. cikk

(1) Jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során két vagy több Szerződő Fél között felmerülő vitás kérdést, amennyiben lehetséges, tárgyalás útján kell rendezni.

(2) Minden vitás kérdést, amelyet tárgyalás útján nem sikerült rendezni, a vitában álló Szerződő Felek az Intéző Bizottság elé terjesztenek, amely megvizsgálja azt és javaslatot tesz a rendezésre.

(3) A vitában álló Szerződő Felek előre megegyezhetnek abban, hogy az Intézőbizottság javaslatait kötelező érvényűnek fogadják el.

Az Egyezmény módosításai

15. cikk

(1) A 6. cikk (5) bekezdése a) pontja i. és ii. alpontjának megfelelően az Intézőbizottság részéről a Szerződő Feleknek javasolt módosítások szövegét a Tanács főtitkára közli valamennyi Szerződő Féllel és a Tanács azon tagjaival, amelyek nem Szerződő Felek.

(2) Az Egyezmény törzsrészének módosításai tizenkét hónappal azután lépnek hatályba valamennyi Szerződő Fél tekintetében, miután az Intézőbizottság a módosításokat ajánló ülésén részt vett Szerződő Felek letétbe helyezték az elfogadásról szóló okirataikat, és ha a módosítások közlésének időpontját követő tizenkét hónapon belül egyik Szerződő Fél sem él fenntartással.

(3) Az általános mellékletre vagy a speciális mellékletekre vagy ez utóbbiak fejezeteire vonatkozó ajánlott módosításokat a Szerződő Felek számára a kihirdetést követő hat hónapon belül elfogadottnak kell tekinteni, kivéve:

a) ha az egyik Szerződő Fél fenntartással él, vagy ha speciális melléklet vagy fejezet esetében egy olyan Szerződő Fél, amely számára kötelező érvényű az adott speciális melléklet vagy fejezet, fenntartással él; vagy

b) ha egyik Szerződő Fél tájékoztatja a Tanács főtitkárát arról, hogy bár az ajánlott módosítást szándékában áll elfogadni, de az elfogadás szükséges feltételei még nem teljesültek.

(4) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél e cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelő értesítést küld a Tanács főtitkárának mindaddig, amíg nem közli az ajánlott módosítás elfogadását a Tanács főtitkárával, e cikk (3) bekezdésében említett hat hónapos időtartam lejárta után tizennyolc hónapon belül a módosítással szemben fenntartással élhet.

(5) A javasolt módosítással kapcsolatban az e cikk (3) bekezdése a) pontjának vagy (4) bekezdésének megfelelően közölt fenntartás esetén a módosítás el nem fogadottnak számít és semmilyen hatállyal nem bír.

(6) Amennyiben bármelyik Szerződő Fél e cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően értesítést küld, a módosítást az alábbi két időpont közül a korábbitól számítva elfogadottnak kell tekinteni:

a) az az időpont, amikor az értesítést küldő összes Szerződő Fél közölte a Tanács főtitkárával az ajánlott módosítások elfogadását, feltéve hogy ha valamennyi elfogadás az e cikk (3) bekezdésében említett hat hónapos időszak lejárta előtt történt, ez az időpont tekinthető az említett hat hónapos időszak lejárati időpontjának;

b) az e cikk (4) bekezdésében szereplő tizennyolc hónapos időszak lejárati időpontja.

(7) Az elfogadottnak tekintett, az általános mellékletre vagy a speciális mellékletekre vonatkozó valamennyi módosítás vagy hat hónappal az elfogadás időpontját követően lép hatályba, vagy, amennyiben az ajánlott módosításban eltérő időszak szerepel, ezen időszak lejártával, azon időponttól számítva, amikor a módosítást elfogadottnak tekintik.

(8) A Tanács főtitkára haladéktalanul közli az Egyezmény Szerződő Feleivel e cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően az ajánlott módosításra beérkezett fenntartást, és a (3) bekezdés b) pontja alapján kapott értesítést. A Tanács főtitkára ezt követően tájékoztatja a Szerződő Feleket arról, hogy az ilyen értesítést küldő Szerződő Fél vagy Felek fenntartással élt(ek), vagy elfogadta(elfogadták) az ajánlott módosítást.

16. cikk

(1) A jelen Egyezmény 15. cikkben meghatározott módosítási eljárástól függetlenül, az Intézőbizottság a 6. cikk értelmében határozhat bármelyik ajánlott gyakorlat módosításáról vagy új ajánlott gyakorlat beépítéséről bármelyik speciális mellékletbe vagy annak fejezetébe. A Tanács főtitkára mindegyik Szerződő Felet meghívja az Intézőbizottság tanácskozásaira. Az ilyen módon elhatározott módosítások vagy ajánlott gyakorlat szövegét a Tanács főtitkára közli a Szerződő Felekkel és a Tanács azon tagjaival, amelyek a jelen Egyezménynek nem Szerződő Felei.

(2) Azok az ajánlott gyakorlatra vonatkozó módosítások vagy kiegészítések, amelyek e cikk (1) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos határozat tárgyát képezik, hat hónappal a Tanács főtitkára közlését követően lépnek hatályba. Mindazok a Szerződő Felek, amelyekre nézve a módosítások vagy kiegészítések tárgyát képező speciális melléklet vagy a melléklet egyik fejezete kötelező érvényű, ezen módosítások vagy az új ajánlott gyakorlat elfogadottnak tekinthetők, kivéve, ha ezen Egyezmény 12. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően fenntartást jelentettek be.

A csatlakozás időtartama

17. cikk

(1) Ezen Egyezmény határozatlan időre szól, azonban bármelyik Szerződő Fél az Egyezmény hatálybalépése után bármikor felmondhatja a 18. cikk értelmében.

(2) Az Egyezmény felmondását írásban, okirat letétbe helyezésével kell bejelenteni a letéteményesnél.

(3) A felmondás hat hónappal a felmondási okirat letétbe helyezésének időpontját követően lép hatályba.

(4) E cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak a speciális mellékletekre, illetve azok fejezeteire is, amelyekre vonatkozóan a Szerződő Felek a hatálybalépést követő bármely időpontban az elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják.

(5) Ha bármelyik Szerződő Fél visszavonja egyetértését az általános melléklet elfogadásáról, úgy kell tekinteni, mintha az Egyezményt mondta volna fel. Ebben az esetben a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit is alkalmazni kell.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Egyezmény hatálybalépése

18. cikk

(1) A jelen Egyezmény három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a 8. cikk (1) és (5) bekezdésében említett államok közül öt aláírta az Egyezményt a megerősítés fenntartása nélkül, vagy a megerősítő, illetve a csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

(2) A jelen Egyezmény bármelyik Szerződő Fél tekintetében három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a 8. cikk értelmében Szerződő Féllé vált.

(3) A jelen Egyezmény bármely speciális melléklete vagy utóbbiak bármely fejezete három hónappal azt követően lép hatályba, hogy azt öt Szerződő Fél elfogadta.

(4) Amennyiben e cikk (3) bekezdésének megfelelően valamely speciális melléklet vagy annak fejezete hatályba lépett, e speciális melléklet vagy ennek fejezete további Szerződő Fél számára három hónappal azt követően lép hatályba, amint jelezte ezek elfogadását. Jelen Egyezménynek valamelyik Szerződő Fél számára történő hatálybalépését megelőzően azonban, egyetlen speciális melléklet vagy annak egyetlen fejezete sem léphet hatályba ugyanezen a Szerződő Fél vonatkozásában.

Az Egyezmény letétbe helyezése

19. cikk

(1) Jelen Egyezmény megerősítés fenntartásával vagy a nélküli aláírásáról szóló, valamint minden megerősítő, illetve csatlakozási okiratot a Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(2) A letéteményes

a) átveszi és megőrzi ezen Egyezmény eredeti szövegét;

b) elkészíti és eljuttatja ezen Egyezmény eredeti szövegének hitelesített másolatát a Szerződő Felekhez, a Tanács azon tagjaihoz, amelyek nem Szerződő Felek, valamint az Egyesült Nemzetek Főtitkárához;

c) átvesz minden megerősítés fenntartásával vagy anélkül tett aláírást, és minden megerősítő; illetve csatlakozási okiratot, valamint átvesz és megőriz valamennyi ezekkel kapcsolatos okiratot, bejelentést és közlést;

d) megvizsgálja, hogy az Egyezménnyel kapcsolatos okirat aláírása, a bejelentés vagy a közlés érvényes és helyes formában történt-e, és ha szükséges, az ügyet az adott Szerződő Fél tudomására hozza;

e) értesíti a Szerződő Feleket, a Tanács azon tagjait, amelyek nem Szerződő Felek, és az Egyesült Nemzetek Főtitkárát

- ezen Egyezmény 8. cikke értelmében történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról, illetve a mellékletek és a fejezetek elfogadásáról,

- az Intézőbizottság határozata szerint a jelen Egyezménybe beépíteni javasolt, az általános melléklet új fejezeteiről és új speciális mellékletekről vagy azok új fejezeteiről,

- az ezen Egyezmény 18. cikkében foglaltaknak megfelelően az Egyezmény, az általános melléklet és minden egyes speciális melléklet és az abban szereplő fejezetek hatálybalépésének napjáról,

- az ezen Egyezmény 8., 10., 11., 12. és 13. cikkében foglaltak értelmében kapott bejelentésekről,

- a Szerződő Felek mellékleteket/fejezeteket elfogadó nyilatkozatainak visszavonásáról,

- az ezen Egyezmény 17. cikkében foglaltaknak megfelelően tett felmondásokról, és

- minden, ezen Egyezmény 15. cikkének megfelelően elfogadottnak tekintendő módosításról, valamint a hatálybalépések időpontjáról.

(3) Amennyiben nézeteltérés merül fel valamelyik Szerződő Fél és a letéteményes között az utóbbi feladatainak végrehajtását illetően, a letéteményesnek, vagy a szóban forgó Szerződő Félnek a kérdést a többi Szerződő Fél és az aláírók, vagy ha szükséges, az Intézőbizottság és a Tanács tudomására kell hoznia.

Nyilvántartás és hiteles szövegek

20. cikk

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően a Tanács főtitkárának kérésére ezen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba veszik.

Ennek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak aláírták az Egyezményt.

Kelt Kiotóban, az ezerkilencszázhetvenharmadik év május havának tizennyolcadik napján angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egy eredeti példányban, mely a Tanács főtitkáránál kerül letétbe helyezésre, aki ezen Egyezmény 8. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi érintett részére hiteles másolatot küld.

--------------------------------------------------

II. függelék

ÁLTALÁNOS MELLÉKLET

TARTALOMJEGYZÉK

1. fejezet Általános alapelvek

2. fejezet Fogalommeghatározások

3. fejezet A vámkezelés és egyéb vámalakiságok

4. fejezet Vámok és adók

A. A. Vámok és adók kiszabása, beszedése és megfizetése

B. A vámok és adók halasztott megfizetése

C. A vámok és adók visszafizetése

5. fejezet Biztosíték

6. fejezet Vámellenőrzés

7. fejezet Az informatika alkalmazása

8. fejezet A vámhatóság és harmadik felek kapcsolata

9. fejezet A vámhatóság által nyújtott információk, valamint az általa hozott határozatok és rendelkezések

A. Általános felhasználói információk

B. Egyedi információk

C. Határozatok és rendelkezések

10. fejezet Jogorvoslat vámügyekben

A. Jogorvoslathoz való jog

B. A jogorvoslat formája és indokai

C. A jogorvoslat iránti kérelem vizsgálata

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1.1. Kötelező rendelkezés

Ezen melléklet meghatározásai, kötelező rendelkezései és átmeneti kötelező rendelkezései a mellékletben meghatározott vámeljárásokra és gyakorlati alkalmazásukra vonatkoznak, továbbá – amennyiben alkalmazhatóak – a speciális mellékletben szereplő eljárásokra és gyakorlati alkalmazásukra is.

1.2. Kötelező rendelkezés

E melléklet és a speciális mellékletek eljárásai és gyakorlati alkalmazása tekintetében teljesíteni szükséges feltételeket és vámalakiságokat a nemzeti jogszabályokban kell meghatározni, és ezeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük.

1.3. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság hivatalos párbeszédes kapcsolatot alakít ki és tart fenn a kereskedelem képviselőivel, az együttműködés megerősítése és a nemzeti rendelkezésekkel és a nemzetközi egyezményekkel összhangban lévő leghatékonyabb munkamódszerek kialakításában való részvétel elősegítése céljából.

2. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A jelen Egyezmény mellékleteinek alkalmazásában:

E1./F23. | "jogorvoslat": az a cselekmény, amellyel a közvetlenül érintett személy, aki a vámhatóság döntése vagy mulasztása által sértve érzi magát, az illetékes hatósághoz fordul; |

E2./F19. | "vámok és adók kiszabása": a megfizetendő vámok és adók összegének meghatározását jelenti; |

E3./F4. | "auditált ellenőrzés": azon intézkedés, amely alkalmazásával a vámhatóság meggyőződik a nyilatkozatok pontosságáról és hitelességéről az érintett személyek birtokában levő minden vonatkozó üzleti könyv, nyilvántartás, könyvelési rendszer és kereskedelmi adat vizsgálata révén; |

E4./F15. | "árunyilatkozat ellenőrzése": a vámhatóság intézkedése annak érdekében, hogy meggyőződjön az árunyilatkozat helyes kiállításáról, és arról, hogy a kívánt bizonylatok az előírt feltételeknek megfelelnek; |

E5./F9. | "vámkezelés": az áruk kiviteléhez, belföldi forgalomba bocsátásához vagy más vámeljárás alá vonásához szükséges vámalakiságok teljesítését jelenti; |

E6./F10. | "vámhatóság": állami szakszolgálat, amely felelős a vámjog végrehajtásáért, a vámok és adók beszedéséért, valamint az áruk behozatalára, kivitelére, átvitelére vagy raktározására vonatkozó egyéb törvények és rendeletek alkalmazásáért; |

E7./F3. | "vámellenőrzés": a vámhatóság azon intézkedései, amelyeket a vámjog betartásának biztosítása érdekében hajt végre; |

E8./F11. | "vámok": azok a Vámtarifában meghatározott tételek, amelyeket az áruk után – a vámterületre belépéskor vagy annak elhagyásakor – meg kell fizetni; |

E9./F16. | "vámalakiságok": az érintett személy és a vámhatóság részéről elvégezni szükséges műveletek összessége a vámjog betartása érdekében; |

E10./F18. | "vámjog": az áruk behozatalára, kivitelére, átvitelére vagy raktározására vonatkozó, törvényben és egyéb jogszabályokban rögzített rendelkezések összessége, amelyek végrehajtása és érvényre juttatása kifejezetten a vámhatóság feladata, továbbá minden olyan előírás, amelyet a vámhatóság törvényi felhatalmazásánál fogva kiad; |

E11./F2. | "vámhivatal": vámigazgatási egység, amely illetékes eljárni a vámalakiságok végrehajtásában, továbbá azok a helyiségek vagy területek, amelyeket e célra az arra illetékes hatóság jóváhagyott; |

E12./F25. | "vámterület": az a terület, melyen a Szerződő Fél vámjogát alkalmazzák; |

E13./F6. | "határozat": a vámhatóság döntése a vámjog alapján egy adott ügyben; |

E14./F7. | "nyilatkozattevő": személy, aki árunyilatkozatot tesz, vagy akinek a nevében azt megteszik; |

E15./F5. | "esedékesség": időpont, amelytől kezdve a vámok és adók megfizetésére vonatkozó kötelezettség életbe lép; |

E16/F12. | "vámok és adók": behozatali vámok és adók és/vagy kiviteli vámok és adók; |

E17./F27. | "áruvizsgálat": az áruk fizikai vizsgálata, amellyel a vámhatóság meggyőződik arról, hogy az áruk jellege, származása, állapota, mennyisége és értéke megegyezik az árunyilatkozaton feltüntetett adatokkal; |

E18./F13. | "kiviteli vámok és adók": vámok és minden más olyan adók, díjak és egyéb befizetési kötelezettségek, amelyeket az áru kivitelekor vagy azzal kapcsolatban szednek be, kivéve azokat a költségeket, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségére korlátozódik, vagy amelyeket a vámhatóság más nemzeti hatóság megbízásából szed be; |

E19./F8. | "árunyilatkozat": a vámhatóság által előírt módon tett nyilatkozat, amelyben az érintett személyek megjelölik az árukra alkalmazni kért vámeljárást, és amelyen megadják azokat az adatokat, amelyeket a vámhatóság ezen eljárás alkalmazásához előír; |

E20./F14. | "behozatali vámok és adók": azok a vámok és minden más olyan adók, és egyéb befizetési kötelezettségek, amelyeket a vámáru behozatalakor vagy azzal kapcsolatban szednek be, kivéve azokat a költségeket, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségére korlátozódik, vagy amelyeket a vámhatóság más nemzeti hatóság megbízásából szed be; |

E21./F1. | "kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás": a vámhatóságnak egy másik vámhatóság részére vagy azzal együttműködésben tett intézkedései a vámjog megfelelő alkalmazása, továbbá a vámjog megsértése, megelőzése, felderítése és visszaszorítása érdekében; |

E22./F21. | "mulasztás": a vámhatósághoz megfelelően előterjesztett ügyben az ésszerű időn belüli, a vám által előírt intézkedés vagy határozathozatal elmulasztását jelenti; |

E23./F22. | "személy": egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja; |

E24./F20. | "áru kiadása": az a művelet, amellyel a vámhatóság a vámkezelés tárgyát képező árukat az érintett rendelkezésére bocsátja; |

E25./F24. | "visszafizetés": az áru után fizetett vámok vagy adók részben vagy egészen történő visszatérítése, illetve, ha a fizetés még nem történt meg, a vám részben vagy egészen történő elengedése; |

E26./F17. | "biztosíték": biztosítja a vámhatóságot, hogy egy vele szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítve lesz. A biztosíték "általános", ha számos műveletből eredő kötelezettség teljesítését biztosítja; |

E27./F26. | "harmadik fél": valamennyi személy, aki az áruk behozatalára, kivitelére, átvitelére vagy raktározására vonatkozóan egy másik személy érdekében és nevében közvetlenül eljár a vámhatóságnál. |

3. FEJEZET

A VÁMKEZELÉS ÉS EGYÉB VÁMALAKISÁGOK

Illetékes vámhivatalok

3.1. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság kijelöli azokat a vámhivatalokat, ahol az áruk bemutathatók vagy vámkezelhetők. Meghatározza a vámhivatalok illetékességét és helyét, valamint a hivatalos nyitvatartási időt, a kereskedelem követelményeit figyelembe véve.

3.2. Kötelező rendelkezés

Az érintett személy kérelmére, a vámhatóság által elfogadható indokok esetén – amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak – a vámhatóság a megjelölt hivatalos nyitvatartási időn és a vámhivatali helyiségen kívül is elvégezheti a vámeljáráshoz kapcsolódó és a gyakorlati alkalmazás által megkövetelt feladatokat. A vámhatóság által felszámított minden költségnek a teljesített szolgáltatások megközelítő költségére kell korlátozódnia.

3.3. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhivatalok közös határátkelőhelyen helyezkednek el, az illetékes vámigazgatások összehangolják a hivatalos nyitvatartási időt, továbbá a hivatalok illetékességét.

3.4. Átmeneti kötelező rendelkezés

Közös határátkelőhelyeken az illetékes vámigazgatások, amikor csak lehetséges, közös vámellenőrzést tartanak.

3.5. Átmeneti kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság új vámhivatalt szándékozik létesíteni, vagy egy már működő vámhivatalt kíván átalakítani közös határátkelőhelyen, együttműködik, amennyire lehetséges, a szomszédos vámhatósággal a vámhivatalok egymás mellé helyezésében a közös vámvizsgálatok megkönnyítése érdekében.

A nyilatkozattevő

a) Nyilatkozattevőként eljárni jogosult személyek

3.6. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabálynak kell meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján egy személy nyilatkozattevőként jogosult eljárni.

3.7. Kötelező rendelkezés

Bármely személy, akinek az áru felett rendelkezési joga van, jogosult nyilatkozattevőként eljárni.

b) A nyilatkozattevő felelőssége

3.8. Kötelező rendelkezés

A nyilatkozattevő felelősséggel tartozik a vámhatósághoz benyújtott árunyilatkozaton feltüntetett adatok pontosságáért, valamint a vámok és adók megfizetéséért.

c) A nyilatkozattevő jogai

3.9. Kötelező rendelkezés

Az árunyilatkozat benyújtása előtt – a vámhatóság által megállapított feltételekkel – a nyilatkozattevő jogosult arra, hogy:

a) az árut megvizsgálja; és

b) mintát vegyen.

3.10. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság nem követelhet külön árunyilatkozatot a mintákról a felügyelete mellett történő mintavétel esetén, feltéve ha ezek a minták a megfelelő szállítmányra vonatkozó árunyilatkozatban benne foglaltatnak.

Az árunyilatkozat

a) Az árunyilatkozat formája és tartalma

3.11. Kötelező rendelkezés

Az árunyilatkozat tartalmát a vámhatóság írja elő. A papíron kiállított árunyilatkozatoknak az Egyesült Nemzetek formátumának kell megfelelnie.

A számítógépesített vámkezelési eljárások esetében az elektronikus úton benyújtott árunyilatkozat formátumának az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó nemzetközi szabványnak kell megfelelnie, amint azt a Vám-együttműködési Tanács informatikára vonatkozó ajánlásaiban leírja.

3.12. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságnak csak a legszükségesebbekre kell korlátoznia az árunyilatkozaton feltüntetni igényelt adatokat a vámok és adók kivetéséhez és beszedéséhez, a statisztikák összeállításához és a vámjog alkalmazásához.

3.13. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság által elismert okok miatt a nyilatkozattevőnek nem áll rendelkezésére az árunyilatkozat kiállításához megkívánt összes információ, akkor ideiglenes vagy hiányos árunyilatkozat benyújtása megengedhető, feltéve ha tartalmazza a vámhatóság által szükségesnek ítélt adatokat és a nyilatkozattevő vállalja, hogy meghatározott időn belül kiegészíti azt.

3.14. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság ideiglenes vagy hiányos árunyilatkozatot vesz nyilvántartásba, az árura megállapított tarifális elbánás nem különbözhet attól, ami a teljes és helyes árunyilatkozat alapján eredetileg került volna megállapításra.

Az áru kiadását nem lehet késleltetni, ha a szükséges biztosítékot az alkalmazandó vámok és adók beszedésének garantálására benyújtották.

3.15. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság az árunyilatkozat eredeti példányának és csak minimális számban szükséges másolati példányának benyújtását írhatja elő.

b) Árunyilatkozatot alátámasztó okmányok

3.16. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság az árunyilatkozat alátámasztására csak azokat az okmányokat követeli meg, amelyek lehetővé teszik az eljárás ellenőrzését, biztosítják a vámjog alkalmazásával kapcsolatos valamennyi előírás teljesülését.

3.17. Kötelező rendelkezés

Amennyiben bizonyos alátámasztó bizonylatok a vámhatóság által elfogadott okok miatt nem nyújthatók be az árunyilatkozattal együtt, a vámhatóság engedélyezi ezen okmányok meghatározott időn belül történő bemutatását.

3.18. Átmeneti kötelező rendelkezés

A vámhatóság engedélyezi a bizonylatok elektronikus úton történő benyújtását.

3.19. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság nem követelheti meg a bizonylatok adatainak lefordítását, kivéve, ha ezt az árunyilatkozat feldolgozása szükségessé teszi.

Az árunyilatkozat benyújtása, nyilvántartásba vétele és ellenőrzése

3.20. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság az árunyilatkozat benyújtását valamennyi kijelölt vámhivatalban engedélyezi.

3.21. Átmeneti kötelező rendelkezés

A vámhatóság engedélyezi az árunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtását.

3.22. Kötelező rendelkezés

Az árunyilatkozatot a vámhatóság által meghatározott nyitvatartási időben kell benyújtani.

3.23. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a nemzeti jogszabályok határidőt állapítanak meg az árunyilatkozat benyújtására, az engedélyezett időnek elegendőnek kell lennie a nyilatkozattevő számára az árunyilatkozat kitöltéséhez és az előírt bizonylatok beszerzéséhez.

3.24. Kötelező rendelkezés

A nyilatkozattevő kérelmére a vámhatóság az általa elfogadott okokból meghosszabbíthatja az árunyilatkozat benyújtására előírt határidőt.

3.25. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg az árunyilatkozatnak és bizonylatoknak az áru megérkezése előtti benyújtásának és nyilvántartásba vételének vagy ellenőrzésének feltételeit.

3.26. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság nem tudja az árunyilatkozatot nyilvántartásba venni, ennek okait a nyilatkozattevő tudomására hozza.

3.27. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság engedélyezi, hogy a nyilatkozattevő módosíthassa a már benyújtott árunyilatkozatot, feltéve hogy a kérelem beadásakor a vámhatóság még nem kezdte meg az árunyilatkozat ellenőrzését vagy az áru vizsgálatát.

3.28. Átmeneti kötelező rendelkezés

A vámhatóság engedélyezi a nyilatkozattevőnek az árunyilatkozat módosítását, még ha az erre irányuló kérelmet az árunyilatkozat ellenőrzésének megkezdését követően adták is be, amennyiben a nyilatkozattevő indokai a vámhatóság részéről elfogadhatók.

3.29. Átmeneti kötelező rendelkezés

A nyilatkozattevő jogosult az árunyilatkozat visszavonására és egy másik vámeljárás alkalmazását indítványozni, feltéve ha az erre irányuló kérelmet az áru kiadása előtt nyújtja be a vámhatósághoz és annak indokait a vámhatóság elfogadja.

3.30. Kötelező rendelkezés

Az árunyilatkozat ellenőrzését a nyilvántartásba vétellel egy időben, vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül kell végrehajtani.

3.31. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság az árunyilatkozat ellenőrzése céljából csak olyan tevékenységet végez, amely elengedhetetlen a vámjognak való megfelelés biztosításához.

Különleges eljárások meghatalmazott személyek számára

3.32. Átmeneti kötelező rendelkezés

Azon meghatalmazott személyeknek, akik/amelyek eleget tesznek a vámhatóság részéről meghatározott feltételeknek, többek között a vámjogi követelményeknek való megfelelés szempontjából megfelelő múlttal rendelkeznek és saját kereskedelmi könyvelésük vezetésére hatékony rendszert alkalmaznak, a vámhatóság biztosítja:

- az áru kiadását, az áru azonosításához és a végleges árunyilatkozat utólagos kiállításának lehetővé tételéhez szükséges minimális információ nyújtása alapján,

- az áru vámkezelését a nyilatkozattevő helyiségeiben vagy területén vagy a vámhatóság által jóváhagyott egyéb helyen,

- és ezen kívül más különleges eljárások nyújtását a lehetséges mértékig, mint például:

- egy meghatározott időszak összes behozatalára vagy kivitelére egyetlen árunyilatkozat benyújtásának engedélyezését, amennyiben az áruk kivitelét vagy behozatalát ugyanaz a személy gyakran végzi,

- a meghatalmazott személyek kereskedelmi könyveléseinek alkalmazását a vámok és adók önkivetéssel történő kiszabásához és adott esetben az egyéb vámelőírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében,

- lehetővé tenni az árunyilatkozat benyújtását a meghatalmazott személy könyvelésébe történő bejegyzés útján, amelyet később egy kiegészítő árunyilatkozattal kell kiegészíteni.

Az áru vizsgálata

a) Az áru vizsgálatához előírt idő

3.33. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság úgy dönt, hogy a bejelentett árut megvizsgálja, ezt a vizsgálatot az árunyilatkozat nyilvántartásba vétele után a lehető leghamarabb elvégzi.

3.34. Kötelező rendelkezés

Az áruvizsgálatok ütemezése során elsőbbséget kell adni az élő állatok, a romlandó áruk és egyéb olyan áruk ellenőrzésének, melyek sürgős elvégzését a vámhatóság indokoltnak elfogadja.

3.35. Átmeneti kötelező rendelkezés

Ha az árut más illetékes hatóságnak is meg kell vizsgálnia és a vámhatóság szintén vizsgálat lefolytatását irányozza elő, a vámhatóság biztosítja, hogy a vizsgálatokat egyeztessék, és ha lehetséges, azonos időben hajtsák végre.

b) A nyilatkozattevő jelenléte az áru vizsgálatánál

3.36. Kötelező rendelkezés

A vámhivatal figyelembe veszi a nyilatkozattevő kérelmét arra vonatkozóan, hogy részt vehessen, illetve képviseltethesse magát az áru vizsgálatánál. Az ilyen kérelmeket elfogadják, hacsak kivételes körülmények nem merülnek fel.

3.37. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság hasznosnak ítéli, előírja, hogy a nyilatkozattevő jelen legyen, vagy képviseltesse magát az áru vizsgálatánál annak érdekében, hogy a vizsgálat elősegítéséhez minden szükséges segítséget megadjon.

c) Mintavétel a vámhatóság által

3.38. Kötelező rendelkezés

Mintavételre csak akkor kerülhet sor, amikor arra a vámhatóság megítélése szerint az a bejelentett áru tarifális besorolása és/vagy a vámérték megállapításához, vagy a nemzeti jog más rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges. A mintavétel alkalmával a lehető legkisebb minta vételére kerülhet sor.

Hibák

3.39. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság nem szab ki jelentős bírságot a hibákért, ha meggyőződött arról, hogy a hibák figyelmetlenségből adódtak és nem csalás szándékával vagy súlyos gondatlanságból követték el. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen hibák ismétlődését szükséges megelőzni, bírságot szabhat ki, amely azonban nem lehet nagyobb, mint amekkora a cél érdekében szükséges.

Áru kiadása

3.40. Kötelező rendelkezés

A bejelentett árut kiadják, amint a vámhatóság megvizsgálta azt, vagy úgy döntött, hogy nem vizsgálja meg, feltéve hogy:

- semmilyen szabálysértést nem tapasztalt,

- a behozatali vagy kiviteli engedélyt, illetve bármilyen egyéb előírt okmányt bemutatták,

- az adott eljárással kapcsolatos minden engedélyt bemutattak, és

- minden vámot és adót megfizettek, vagy azok beszedésének biztosításához a megfelelő intézkedés megtörtént.

3.41. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság meggyőződött arról, hogy a nyilatkozattevő utólag a vámkezeléssel kapcsolatos minden alakiságnak eleget fog tenni, az árut kiadja, feltéve ha a nyilatkozattevő bemutat a vámhatóság számára elfogadható, az adott szállítmány lényeges adatait tartalmazó kereskedelmi vagy hivatalos okmányt, és feltéve hogy – adott esetben – biztosítékot nyújt, bármely alkalmazható vám és adó beszedésének biztosítása érdekében.

3.42. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság úgy dönt, hogy a minták laboratóriumi elemzését, részletes műszaki dokumentáció benyújtását, vagy szakértői vélemény bekérését írja elő, az árut még a vizsgálat eredményének megérkezése előtt kiadja, feltéve ha a megkövetelt biztosítékot benyújtották, és feltéve hogy meggyőződött arról, hogy az árura vonatkozóan nincs korlátozó vagy tiltó rendelkezés.

3.43. Kötelező rendelkezés

Szabálysértés észlelése esetén a vámhatóság nem vár a közigazgatási vagy jogi eljárás rendezéséig az áru kiadásával, feltéve ha az áru nem esik lefoglalás vagy elkobzás alá és nem várható azok tárgyi bizonyítékként való felhasználása, és feltéve hogy a nyilatkozattevő megfizeti a vámokat és adókat, valamint biztosítékot nyújt bármilyen további vám és adó, és esetleg pótlólagosan kiszabásra kerülő bírság beszedésének biztosítására.

Az áru felajánlása vagy megsemmisítése

3.44. Kötelező rendelkezés

Ha az árut még nem adták ki belföldi felhasználásra, vagy nem vonták más vámeljárás alá, és feltéve hogy semmilyen szabálysértést nem észleltek, az érintett személytől nem követelhető meg a vámok és adók megfizetése, illetve jogosult azok visszatérítésének igénybevételére:

- ha kérelmére és a vámhatóság döntése alapján, az árut felajánlották az államkincstár javára, vagy megsemmisítették, vagy kereskedelmi szempontból értéktelennek nyilvánították. Minden ezzel kapcsolatos költséget az érintett személynek kell viselnie,

- ha az áru baleset következtében, illetve vis maior folytán megsemmisült vagy visszavonhatatlanul elveszett, feltéve, hogy az ilyen megsemmisülés vagy elvesztés megállapításáról a vámhatóság megfelelően meggyőződött,

- ha az áru egy része a jellegénél fogva hiányzik, feltéve ha a hiányzó rész megállapításáról a vámhatóság megfelelően meggyőződött.

A megsemmisítés után maradt valamennyi hulladék vagy maradék, ha belföldi felhasználásra vagy kivitelre kerül, vám- és adóköteles, az ilyen állapotban behozott vagy kivitt maradékra vagy hulladékra alkalmazható vámoknak és adóknak megfelelően.

3.45. Átmeneti kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság értékesíti azokat az árukat, amelyeket az előírt határidőn belül nem jelentettek be, vagy amelyeket nem lehetett kiadni, bár szabálysértést nem észleltek, az értékesítés bevételét, minden vám, adó, valamint minden egyéb felmerült teher és költség levonása után az átvételre jogosult személy(ek)nek kell átadni, vagy ha ez nem lehetséges, meghatározott ideig rendelkezésükre kell tartani.

4. FEJEZET

VÁMOK ÉS ADÓK

A. A vámok és az adók kiszabása, beszedése és megfizetése

4.1. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg azokat a körülményeket, amelyek esetén vám- és adófizetési kötelezettség keletkezik.

4.2. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg azt az időtartamot, amelyen belül az esedékes vámokat és adókat ki kell szabni. A kiszabásnak az árunyilatkozat benyújtását, vagy a fizetési kötelezettség keletkezését követően minél hamarabb kell bekövetkeznie.

4.3. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok állapítják meg a vámok és adók kiszabásának alapjául szolgáló adatokat és azokat a körülményeket, ahogyan ezek meghatározásra kerülnek.

4.4. Kötelező rendelkezés

A vám- és adótételek mértékét hivatalosan közzé kell tenni.

4.5. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok rögzítik a vám- és adótételek meghatározásának figyelembevételéhez szükséges időpontot.

4.6. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg a vámok és adók megfizetésének módjait.

4.7. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azt a személyt (azokat a személyeket), aki(k) a vámok és adók megfizetéséért felelős(ek).

4.8. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg a fizetés esedékességének napját és helyét.

4.9. Kötelező rendelkezés

Ha a nemzeti jogszabályok szerint az esedékesség napja az áru kiadását követően is lehetséges, e napnak legalább tíz nappal az áru kiadása után kell lennie. A kiadás dátuma és az esedékesség napja között eltelt időszakra kamat nem felszámítható fel.

4.10. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azt az időszakot, amelyen belül a vámhatóság jogi lépéseket tehet az esedékesség napjáig meg nem fizetett vámok és adók beszedésére.

4.11. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg az esedékesség napjáig meg nem fizetett vámok és adók összege után kiszabható kamat mértékét, valamint a kamat alkalmazásának feltételeit.

4.12. Kötelező rendelkezés

A vámok és adók megfizetésekor a befizetésről igazolást kell kiállítani a befizető részére kivéve, ha más bizonyíték is van a befizetés igazolásáról.

4.13. Átmeneti kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azon minimális értéket és/vagy a vámok és adók azon minimális összegét, amely alatt azok beszedésére nem kerül sor.

4.14. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóság úgy találja, hogy az árunyilatkozaton vagy a vámok és adók kiszabásában a hibák a jogosan kiszabható vámok és adók összegénél kisebb összeg beszedését vagy behajtását okozzák vagy okozták, kijavítja ezeket a hibákat és beszedi a meg nem fizetett összeget. Ha azonban a kérdéses összeg kevesebb, mint a nemzeti jogszabályokban meghatározott minimális összeg, a vámhatóság nem szedi vagy hajtja be az összeget.

B. A vámok és az adók halasztott megfizetése

4.15. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a nemzeti jogszabályok megengedik a vámok és adók halasztott megfizetését, meghatározzák azokat a feltételeket is, amelyek mellett ilyen könnyítés megengedhető.

4.16. Kötelező rendelkezés

A halasztott fizetést a lehetséges mértékig kamatteher nélkül kell engedélyezni.

4.17. Kötelező rendelkezés

A vámok és adók megfizetésére adott halasztás időtartama legalább tizennégy nap.

C. A vámok és az adók visszafizetése

4.18. Kötelező rendelkezés

A vámot és az adót visszafizetik, ha megállapítást nyert, hogy hiba következtében nagyobb összeg került kiszabásra.

4.19. Kötelező rendelkezés

Az áruk kivitele vagy behozatala esetén visszafizetésre kerül sor, amennyiben az árukat a behozatal vagy kivitel időpontjában hibásnak találták, vagy más szempontból nem feleltek meg a megállapított jellemzőknek, és visszaküldik az eladó, vagy egy általa megjelölt más személy számára, feltéve, ha

- az áruk a behozatali országban még nem kerültek feldolgozásra, javításra vagy használatba és ésszerű időn belül újra kivitelre kerülnek,

- az áruk a kiviteli országban még nem kerültek feldolgozásra, javításra vagy használatba és ésszerű időszakon belül újra behozatalra kerülnek.

Az áruk használata azonban nem akadályozza meg a visszafizetést, ha a használat a hiba vagy az áru újrakivitelét, illetve újrabehozatalát eredményező egyéb körülmények kiderítéséhez elengedhetetlenül szükséges volt.

Az újrakivitel vagy újrabehozatal helyett, a vámhatóság döntésétől függően, lehetséges az áru államkincstár javára történő felajánlása, vagy az áru megsemmisítése, illetve kereskedelmileg értéktelenné nyilvánítása vámellenőrzés mellett. A felajánlás vagy megsemmisítés nem róhat semmilyen költséget az államkincstárra.

4.20. Átmeneti kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság engedélyezi valamely vám- és adófizetéssel járó vámeljárás alá eredetileg bejelentett áru más vámeljárás alá vonását, minden, az új eljárás után kiszabott összegnél magasabb, már befizetett vámot és adót vissza kell fizetni.

4.21. Kötelező rendelkezés

A visszafizetésre irányuló kérelemről a vámhatóság határozatot hoz és az érintett személyt késedelem nélkül írásban értesíti, és a túlfizetés összegét a kérelem jogosságának elfogadása után a lehető leghamarabb visszafizeti.

4.22. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy a túlfizetés a vámhatóságnak a vámok és adók kiszabásakor elkövetett hibájából származik, a visszafizetést soron kívül elvégzi.

4.23. Kötelező rendelkezés

Amennyiben határidőt állapítanak meg, amelyen túl a visszafizetés iránti kérelmek már nem fogadhatók el, az ilyen határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy számításba vegye azokat a különböző körülményeket, amelyek minden olyan esettípushoz tartoznak, amelyekben a visszafizetést engedélyezni lehet.

4.24. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság nem teljesíti a visszafizetést, ha annak összege kevesebb, mint a nemzeti jogszabályokban meghatározott legkisebb összeg.

5. FEJEZET

BIZTOSÍTÉK

5.1. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok felsorolják a biztosítéknyújtás megkövetelésének eseteit és határozzák meg annak formáit.

5.2. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság állapítja meg a biztosíték összegét.

5.3. Kötelező rendelkezés

Minden olyan személynek, akitől/amelytől biztosítékot követelnek meg, engedélyezni kell, hogy a vámhatóság által elfogadott biztosítékformák közül a számára legmegfelelőbbet válassza.

5.4. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a nemzeti jogszabályok megengedik, a vámhatóság nem írja elő biztosíték nyújtását, ha meggyőződött arról, hogy az érintett a vámhatóság felé fennálló kötelezettségét teljesítette.

5.5. Kötelező rendelkezés

Amennyiben vámeljárásból származó kötelezettségek teljesítésének garantálására biztosíték nyújtását írják elő, a vámhatóság elfogadja az általános biztosítékot, különösen azoktól a nyilatkozattevőktől, akik rendszeresen nyújtanak be árunyilatkozatot a vámterület különböző vámhivatalaiban.

5.6. Kötelező rendelkezés

Ha biztosíték nyújtását írják elő, a biztosíték összegének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie és – a vámok és adók megfizetése tekintetében – nem haladja meg a várhatóan kiszabásra kerülő összeget.

5.7. Kötelező rendelkezés

Ha biztosítékot nyújtottak és a vámhatóság meggyőződött arról, hogy megfelelően teljesítették azokat a kötelezettségeket, melyek a biztosítéknyújtást szükségessé tették, azt a lehető leghamarabb fel kell szabadítani.

6. FEJEZET

VÁMELLENŐRZÉS

6.1. Kötelező rendelkezés

Minden árut, ideértve a szállítóeszközöket is, amely a vámterületre belép vagy onnan kilép, vámellenőrzés alá kell vonni, tekintet nélkül arra, hogy keletkezik-e vám- vagy adófizetési kötelezettség.

6.2. Kötelező rendelkezés

A vámellenőrzést a legszükségesebbre kell korlátozni, úgy, hogy a vámjog teljesítésének biztosításához elégséges legyen.

6.3. Kötelező rendelkezés

A vámellenőrzés alkalmazásához a vámhatóság felhasználja a kockázatelemzést.

6.4. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság kockázatelemzést alkalmaz annak meghatározásához, hogy mely személyeket és árukat – ideértve a szállítóeszközöket is – vizsgálja meg, és milyen mértékben.

6.5. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság a kockázatelemzés alátámasztásához a vámjog teljesítése érdekében értékelési-mérési stratégiát fogad el.

6.6. Kötelező rendelkezés

A vámellenőrzési rendszernek tartalmaznia kell az auditált ellenőrzéseket is.

6.7. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság keresi az együttműködést más vámigazgatásokkal, és a vámellenőrzés elősegítése érdekében kölcsönös adminisztratív együttműködési megállapodások kötésére törekszik.

6.8. Kötelező rendelkezés

A vámellenőrzés elősegítése érdekében a vámhatóság törekszik a gazdálkodókkal való együttműködésre és együttműködési jegyzőkönyvek megkötésére.

6.9. Átmeneti kötelező rendelkezés

A vámhatóság a vámellenőrzés elősegítése érdekében az elérhető legnagyobb mértékben használja az informatikát és az elektronikus kereskedelmet.

6.10. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság elemzi a gazdálkodók kereskedelmi rendszereit – amennyiben ezek a rendszerek hatást gyakorolnak a vámhatóság eljárásaira – a vámjogban rögzített követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

7. FEJEZET

AZ INFORMATIKA ALKALMAZÁSA

7.1. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság a vámeljárások támogatására alkalmazza az informatikát, amennyiben az költséghatékony és eredményes mind a vámhatóság mind a kereskedelem számára. A vámhatóság állapítja meg az alkalmazás feltételeit.

7.2. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság számítógépes eljárás alkalmazását vezeti be, a vonatkozó nemzetközileg elfogadott szabványokat használja.

7.3. Kötelező rendelkezés

Az informatika bevezetésekor a lehető legnagyobb mértékben véleményt kell cserélni minden közvetlenül érintett féllel.

7.4. Kötelező rendelkezés

Új vagy felülvizsgált nemzeti jogszabályokban kell rendelkezni:

- a papír alapú okmányok helyett alkalmazható elektronikus kereskedelem módszereiről,

- az elektronikus, valamint a papír alapú hitelesítési módszerekről,

- a vámhatóság saját használatra történő információ visszatartási jogáról és amennyiben szükséges, ezen információk elektronikus kereskedelmi eszközök útján történő cseréjéről más vámhatóságokkal és minden más jogilag jóváhagyott féllel.

8. FEJEZET

A VÁMHATÓSÁG ÉS HARMADIK FELEK KAPCSOLATA

8.1. Kötelező rendelkezés

Az érintett személyeknek joguk van ügyeiket a vámhatósággal közvetlenül, vagy a nevükben eljáró harmadik fél közvetítésével intézni.

8.2. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek alapján valamely személy egy másik személy nevében és érdekében vámügyekben eljárhat, és határozza meg azt a felelősséget, amelyet a harmadik fél a vámhatóság felé a vám- és adófizetési kötelezettségeket illetően bármilyen szabálytalanság esetén visel.

8.3. Kötelező rendelkezés

Amennyiben az érintett személy úgy dönt, hogy vámügyeit saját nevében intézi, a vámügyeket nem lehet kevésbé kedvezően kezelni, vagy szigorúbb előírásoknak alávetni, mint azokat, amelyeket az érintett személy nevében harmadik fél intéz.

8.4. Kötelező rendelkezés

A harmadik félként megjelölt személy számára a vámügyek intézésében az őt felhatalmazó személlyel azonos jogokat kell biztosítani.

8.5. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság biztosítja a részvételt a harmadik felek számára a gazdálkodókkal folytatott hivatalos szakmai tanácskozásokon.

8.6. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság meghatározza azokat a körülményeket, amelyek esetén az ügyintézés harmadik fél igénybevételével nem megengedett.

8.7. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság írásban közli a harmadik féllel az ügyintézést elutasító határozatot.

9. FEJEZET

A VÁMHATÓSÁG ÁLTAL NYÚJTOTT INFORMÁCIÓK ÉS AZ ÁLTALA HOZOTT HATÁROZATOK ÉS RENDELKEZÉSEK

A. Általános információk

9.1. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság biztosítja, hogy a vámjog általános alkalmazására vonatkozó információk minden érintett személy számára könnyen hozzáférhetőek legyenek.

9.2. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámjogban vagy az adminisztratív intézkedésekben, illetve követelményekben történt változások következtében az információkat módosítani kell, a vámhatóság a módosított információkat a változtatások hatálybalépése előtt könnyen hozzáférhetővé teszi, elegendő időt hagyva, hogy az érintett személyek azokat tudomásul vehessék, kivéve, ha az előzetes értesítés lehetősége kizárt.

9.3. Átmeneti kötelező rendelkezés

A vámhatóság alkalmazza az informatikát az információ rendelkezésre bocsátásának elősegítése érdekében.

B. Egyedi információk

9.4. Kötelező rendelkezés

Az érintett személy kérelmére a vámhatóság, amilyen gyorsan és pontosan lehetséges, biztosítja az információt az érintett személy által felvetett és a vámjogszabályokkal kapcsolatos egyedi ügyekben.

9.5. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság nemcsak a kifejezetten kért információkat adja meg, hanem minden egyéb, az ügyhöz tartozó információt is – amelyet belátása szerint az érintett személy tudomására kell hozni – rendelkezésre bocsát.

9.6. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság információt ad, biztosítania kell, hogy ne tárjon fel a vámhatóságot vagy egy harmadik felet érintő magán vagy bizalmas természetű részletet, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalukat a nemzeti jogszabályok előírják vagy arra feljogosítják.

9.7. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság nem tud térítésmentesen információt nyújtani, minden költséget a teljesített szolgáltatások megközelítő költségeire kell korlátozni.

C. Határozatok és döntések

9.8. Kötelező rendelkezés

Az érintett személy írásbeli kérelmére a vámhatóság írásban tájékoztatást küld határozatáról a nemzeti jogszabályokban meghatározott határidőn belül. Amennyiben a vámhatóság határozata az érintett személyre nézve kedvezőtlen, az okokat fel kell tüntetni és a jogorvoslat iránti jogáról az érintett személyt tájékoztatni kell.

9.9. Kötelező rendelkezés

Az érintett személy kérelmére a vámhatóság kötelező érvényű rendelkezéseket bocsát ki, feltéve, hogy a vámhatóságnak az összes általa szükségesnek ítélt információ rendelkezésére áll.

10. FEJEZET

JOGORVOSLAT VÁMÜGYEKBEN

A. A jogorvoslathoz való jog

10.1. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg a jogorvoslathoz való jogot vámügyekben.

10.2. Kötelező rendelkezés

Minden személyt, akit/amelyet a vámhatóság határozata vagy mulasztása közvetlenül érint, megillet a jogorvoslat joga.

10.3. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság határozatával vagy mulasztásával közvetlenül érintett személynek, a vámhatósághoz intézett kérelmére – a nemzeti jogszabályokban meghatározott határidőn belül – meg kell küldeni a vonatkozó rendelkezést és a határozat alapjául szolgáló indokolást. Ez alapján dönthet, hogy kíván-e élni jogorvoslattal, vagy sem.

10.4. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok biztosítják a jogorvoslat iránti jogot a vámhatóságok intézkedéseivel szemben.

10.5. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatósághoz intézett jogorvoslati kérelem elutasításra kerül, a jogorvoslatot kérőnek jogot kell biztosítani arra, hogy a vámigazgatástól független hatósághoz újabb jogorvoslat iránti kérelmet terjesszen be.

10.6. Kötelező rendelkezés

Végső esetben a jogorvoslatot kérő félnek jogában áll igazságügyi hatósághoz fordulni jogorvoslatért.

B. A jogorvoslat formája és indokai

10.7. Kötelező rendelkezés

A jogorvoslat iránti kérelmet írásban kell benyújtani és fel kell tüntetni az indokokat.

10.8. Kötelező rendelkezés

A vámhatóság határozata elleni jogorvoslat benyújtására határidőt kell megszabni, és e határidőnek elegendő időt kell hagynia a jogorvoslatot kérő számára a vitatott határozat tanulmányozására a jelen fejezet 10.2. pontjával összhangban és a jogorvoslat iránti kérelem előkészítésére.

10.9. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a jogorvoslat iránti kérelmet a vámhatósághoz nyújtják be, a vámhatóság hivatalból nem követelheti meg az alátámasztó bizonyíték egyidejű benyújtását, hanem erre, megfelelő körülmények esetén, ésszerű időt engedélyez.

C. A JOGORVOSLATI KÉRELEM VIZSGÁLATA

10.10. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságnak a jogorvoslat iránti kérelemmel kapcsolatos döntését írásban a lehető legrövidebb időn belül kell eljuttatnia a kérelmet benyújtó személyhez.

10.11. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatósághoz intézett jogorvoslat iránti kérelem elutasításra kerül, a vámhatóság a döntésében feltünteti annak indokait és értesíti a jogorvoslatkérőt arról, hogy joga van közigazgatási vagy független hatósághoz további jogorvoslati kérelmet benyújtani, valamint közli a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidőt.

10.12. Kötelező rendelkezés

Amennyiben jogorvoslatnak helye van, a vámhatóság, amilyen hamar lehetséges, foganatosítja a független hatóság határozatát vagy az igazságügyi hatóság ítéletét, kivéve azokat az eseteket, ahol a vámhatóság fellebbez a döntés ellen.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÁS

A módosító jegyzőkönyv által módosított Egyezmény 8. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében az Európai Közösség tájékoztatja az Egyezmény letéteményesét arról, hogy az Európai Közösség az Egyezmény törzsrésze és az általános melléklet rendelkezései által megjelölt valamennyi témakörben illetékes, kivételt képeznek azok a témakörök, amelyek az Európai Közösség létrehozásáról szóló módosított Szerződés és az ahhoz kapcsolódó másodlagos közösségi joganyag alapján nem tartoznak kizárólagosan, kifejezetten vagy magától értetődően a hatáskörébe.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

A módosított Kiotói Egyezmény 11. cikkének végrehajtásaképpen az Európai Közösség értesíti a Vám-együttműködési Tanács főtitkárát, mint az Egyezmény letéteményesét, arról, hogy a Közösség vámterületét egy területként kell kezelni, amely magában foglalja:

- a Belga Királyság területét,

- a Dán Királyság területét a Feröer-szigetek és Grönland kivételével,

- a Németországi Szövetségi Köztársaság területét, Heligoland szigete és Büsingen területe kivételével (az 1964. november 23-án a Német Szövetségi Köztársaság és a Svájci Konföderáció között létrejött szerződés),

- a Spanyol Királyság területét Ceuta és Melilla kivételével,

- a Görög Köztársaság területét,

- a Francia Köztársaság területét a tengerentúli területek, Saint-Pierre et Miquelon és Mayotte kivételével,

- Írország területét,

- az Olasz Köztársaság területét, kivéve Livigno és Campione d'Italia területeit, valamint a Luganói-tó nemzeti vizeit a part és a Ponte Tresa és Porto Ceresio közötti terület politikai határa között,

- a Luxemburgi Nagyhercegség területét,

- a Holland Királyság európai területét,

- az Osztrák Köztársaság területét,

- a Portugál Köztársaság területét,

- a Finn Köztársaság területét,

- a Svéd Királyság területét,

- Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint a Csatorna-szigetek és a Man-sziget területét.

Annak ellenére, hogy a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területén kívül található, az 1963. május 18-án Párizsban aláírt vámegyezmény (1963. szeptember 27-i Journal Officiel de la République Française 8679. o.) szerint, a jelen Egyezmény tekintetében, a Közösség vámterületének részeként kell kezelni.

A Közösség vámterülete magában foglalja a felsorolt tagállamok és azok területi vizeit, belföldi tengervizeit és légterét, kivéve azoknak a területeknek területi vizeit, belföldi tengervizeit és légterét, amelyek a fentiek szerint nem képezik a Közösség vámterületének részét.

--------------------------------------------------