31999R1257

A Tanács 1257/1999/EK rendelete

(1999. május 17.)

az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [4],

tekintettel a Számvevőszék véleményére [5],

(1) mivel közös vidékfejlesztési politikának kell kapcsolódnia a közös agrárpolitika egyéb eszközeihez, azokat kiegészítve, és ily módon hozzá kell járulnia a közös agrárpolitikának a Szerződés 33. cikke (1) bekezdésében megállapított célkitűzéseihez;

(2) mivel a Szerződés 33. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a közös agrárpolitikának és alkalmazása különleges módszereinek kidolgozásakor figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenységek sajátos jellegét, amely a mezőgazdaság társadalmi szerkezetének és a különféle mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségeknek az eredménye;

(3) mivel a Szerződés 159. cikke szerint a közös politikák megvalósítása során figyelembe kell venni a Szerződés 158. és 160. cikkében a gazdasági és társadalmi kohézióra vonatkozó közös politika vonatkozásában megfogalmazott célkitűzéseket és hozzá kell járulni ezek eléréséhez; mivel a vidékfejlesztési intézkedéseknek ezért hozzá kell járulniuk az említett politika megvalósításához a strukturális alapokra vonatkozó általánosrendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendeletben [6] meghatározott, fejlődésben lemaradt régiókban (1. célkitűzés) és strukturális nehézségekkel küzdő régiókban (2. célkitűzés);

(4) mivel a mezőgazdasági struktúrák javításának támogatását célzó intézkedéseket már 1972-ben a közös agrárpolitika részévé tették; mivel közel két évtizede megvan a törekvés az agrárstrukturális politikának a vidéki térségek szélesebb gazdasági és társadalmi aspektusaiba történő beépítésére; mivel az 1992. évi reform a mezőgazdaságnak mint legnagyobb földhasználó ágazatnak a környezetvédelmi dimenzióját hangsúlyozta;

(5) mivel a vidékpolitika megvalósítása jelenleg számos összetett eszköz felhasználásával történik;

(6) mivel az elkövetkező évek folyamán a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, valamint a piacfejlődés, a piacpolitika, a kereskedelmi szabályok, a fogyasztói kereslet és ízlés terén, továbbá a Közösség soron következő bővítése kapcsán bekövetkező további változásokhoz; mivel ezek a változások nemcsak az agrárpiacokra lesznek hatással, hanem általánosságban a vidéki térségek helyi gazdaságaira is; mivel a vidékfejlesztési politikának célul kell kitűznie a vidéki térségek versenyképességének helyreállítását és javítását, ezért pedig hozzá kell járulnia e térségekben a foglalkoztatottság szintjének megőrzéséhez és a munkahelyteremtéshez;

(7) mivel ezeket a fejleményeket a meglévő vidékfejlesztési eszközök átszervezésével és egyszerűsítésével kell ösztönözni és támogatni;

(8) mivel az ilyen átszervezés során figyelembe kell venni a meglévő eszközök alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, és ily módon az átszervezésnek az említett eszközökön kell alapulnia, amelyek a következők: egyrészt azok a jelenlegi kiemelt célkitűzések, amelyek a közös agrárpolitika reformjának keretében az agrárstruktúrák alkalmazkodásának felgyorsítása révén mozdítják elő a vidékfejlesztést, továbbá megkönnyítik a vidéki térségek fejlődését és strukturális alkalmazkodását (5a és 5b célkitűzés), a strukturális alapok feladatairól és eredményességéről, továbbá tevékenységüknek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról szóló, 1988. június 24-i 2052/88/EGK tanácsi rendeletben [7] megállapítottak szerint, valamint a 2052/88/EGK rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlege tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 1988. december 19-i 4256/88EGK tanácsi rendeletben [8] megállapítottak szerint, másrészt pedig azok az eszközök, amelyeket a közös agrárpolitika 1992. évi reformjának kísérő intézkedéseiként vezetett be a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről szóló, 1992. június 30-i 2078/92/EGK tanácsi rendelet [9], a gazdálkodásból történő korengedményes nyugdíjazás közösségi támogatási rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. június 30-i 2079/92/EGK tanácsi rendelet [10], valamint a mezőgazdaságbeli erdészeti intézkedésekre irányuló közösségi támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1992. június 30-i 2080/92/EGK tanácsi rendelet [11];

(9) mivel egy átalakított vidékfejlesztési politikának a Közösségen belül az összes vidéki térséget le kell fednie;

(10) mivel a közös agrárpolitika 1992. évi reformja által bevezetett három kísérő intézkedést (agrárkörnyezet, korengedményes nyugdíjazás, erdősítés), ki kell egészíteni a kedvezőtlen helyzetű térségekre és a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségekre vonatkozó intézkedések rendszerével;

(11) mivel az egyéb vidékfejlesztési intézkedéseknek az 1. célkitűzés régióira vonatkozó integrált fejlesztési programok részét kell képezniük, és részét képezhetik a 2. célkitűzés régióira vonatkozó programoknak;

(12) mivel a vidéki térségekben a vidékfejlesztési programoknak a piacpolitikákhoz kell kapcsolódniuk, és azokat ki kell egészíteniük;

(13) mivel az EMOGA-ból származó vidékfejlesztési támogatás alapját olyan egységes jogi keretnek kell alkotnia, amely meghatározza a támogatható intézkedéseket, azok céljait és a támogathatóság feltételeit;

(14) mivel a Közösség vidéki térségeinek változatossága miatt a vidékfejlesztési politikának a szubszidiaritás elvét kell követnie; mivel a vidékfejlesztési politikának ezért a lehető legnagyobb mértékben decentralizáltnak kell lennie, a hangsúlyt pedig a részvételre és az "alulról jövő" kezdeményezésekre kell helyezni; mivel ezért a vidékfejlesztési támogatás keretében a támogathatósági feltételek nem léphetik túl a vidékfejlesztési politikában megfogalmazott célok eléréséhez szükséges kereteket;

(15) mivel azonban a közös agrárpolitika egyéb eszközeivel és az egyéb közös politikákkal való összhang fenntartása megkívánja a támogathatóság alapvető kritériumainak közösségi szintű meghatározását; mivel különösen el kell kerülni, hogy a vidékfejlesztési intézkedések eredményeként a piaci versenyben indokolatlan torzulások következzenek be;

(16) mivel a rugalmasság biztosítása és a jogi szabályozás egyszerűsítése céljából a Tanácsnak a Szerződés 202. cikkének harmadik francia bekezdésével összhangban minden szükséges végrehajtási hatáskört át kell ruháznia a Bizottságra;

(17) mivel a Közösség mezőgazdaságának struktúráját az jellemzi, hogy sok az olyan mezőgazdasági üzem, amelynek tekintetében hiányoznak a gazdálkodók és családjaik számára tisztességes jövedelmet és életkörülményeket biztosító strukturális feltételek;

(18) mivel a beruházások közösségi támogatásának célja a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése és életképességük javítása;

(19) mivel a beruházási támogatásra való jogosultság közösségi feltételeit az agrárstruktúrák hatékonyságának javításáról szóló, 1997. május 20-i 950/97/EK tanácsi rendeletben [12] megállapított jelenlegi feltételekhez képest egyszerűsíteni kell;

(20) mivel a fiatal gazdálkodók számára nyújtott sajátos juttatások nemcsak vállalkozásuk megalapítását könnyíthetik meg, hanem vállalkozásuk beindítása után mezőgazdasági üzemük strukturális alkalmazkodását is;

(21) mivel a mezőgazdaság fejlődése és szakosodása megkívánja, hogy megfelelő szintű legyen a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket végző személyek általános, szakmai és közgazdasági képzettsége, különösen az ügyvezetés, a termelés és a forgalmazás esetében alkalmazott új megközelítések tekintetében;

(22) mivel különös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a gazdálkodók oktatásban és tájékoztatásban részesüljenek a környezettel összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek területén;

(23) mivel a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása érdekében ösztönözni kell a gazdálkodók korengedménnyel történő nyugdíjazását, figyelembe véve a 2079/92/EGK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokat;

(24) mivel a kedvezőtlen helyzetű térségek számára nyújtandó támogatásnak hozzá kell járulnia a mezőgazdasági területek folyamatos használatához, a természeti környezet megőrzéséhez, valamint a fenntartható gazdálkodási rendszerek fenntartásához és fejlesztéséhez;

(25) mivel a kedvezőtlen helyzetű térségeket közös kritériumok alapján kell osztályozni;

(26) mivel a kedvezőtlen helyzetű térségek további osztályokba sorolása közösségi szinten nem szükséges;

(27) mivel meg kell állapítani, melyek a támogathatóság feltételei a kompenzációs támogatásra vonatkozóan, annak érdekében, hogy ez a támogatási program hatékonyan működjön és a kitűzött célokat elérje;

(28) mivel a mezőgazdasági hasznosításnak a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségekben fennálló korlátjai szükségessé tehetik, hogy a gazdálkodók az ilyen korlátokból adódó egyedi problémáik megoldásához támogatást kapjanak;

(29) mivel az elkövetkező években kiemelkedő szerepet kell biztosítani a vidéki térségek fenntartható fejlődésének támogatására irányuló, valamint a társadalom környezetvédelmi szolgáltatások iránti növekvő igényének kielégítésére irányuló agrár-környezetvédelmi eszközöknek;

(30) mivel a 2078/92/EGK rendelet szerinti jelenlegi agrár-környezetvédelmi támogatást egyes kiválasztott környezetvédelmi intézkedések vonatkozásában továbbra is folytatni kell, figyelembe véve a rendszer alkalmazása során szerzett, a Bizottság által a 2078/92/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerint előterjesztett jelentésben részletesen ismertetett tapasztalatokat;

(31) mivel az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszernek továbbra is ösztönöznie kell a gazdálkodókat, hogy a környezet, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelme és minőségének javítása, valamint a táj és a természeti környezet megőrzése iránti folyamatosan növekvő igénnyel összeegyeztethető gazdálkodási módszerek alkalmazásának bevezetésével, illetve folytatásával a társadalom egészét szolgálják;

(32) mivel a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztését az e területeken történő beruházások támogatásával ösztönözni kell;

(33) mivel az ilyen támogatást nagyrészt a mezőgazdasági termékek feldolgozási és forgalmazási feltételeinek javításáról szóló, 1997. május 20-i 951/97/EK tanácsi rendeletben [13] megállapított jelenleg hatályos feltételekre lehet alapozni;

(34) mivel gondoskodni kell arról, hogy az ilyen beruházások életképesek legyenek, és a gazdálkodók részesüljenek a megtett intézkedés gazdasági hasznából;

(35) mivel az erdészet a vidékfejlesztés szerves része, és ezért az erdészettel kapcsolatos intézkedéseket be kell építeni a vidékfejlesztési támogatási rendszerbe; mivel az erdészet támogatásának el kell kerülnie a verseny torzítását és a piactól semlegesnek kell lennie;

(36) mivel az erdészettel kapcsolatos intézkedéseket a Közösség és a tagállamok nemzetközi szintű kötelezettségvállalásainak a tükrében kell elfogadni, és azoknak a tagállamok erdészeti tervein kell alapulniuk; mivel az ilyen intézkedések során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás által előidézett sajátos problémákat;

(37) mivel az erdészeti intézkedéseket a 4256/88/EGK rendeletnek a Közösség vidéki térségeiben fekvő erdők fejlesztésére és optimális hasznosítására irányuló program tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1610/89/EGK tanácsi rendeletben [14], valamint az erdészeti termékek feldolgozási és forgalmazási feltételeinek javításáról szóló, 1990. március 29-i 867/90/EGK tanácsi rendeletben [15] megállapított jelenlegi programok szerint meghozott intézkedésekre kell alapozni;

(38) mivel a mezőgazdasági területek erdősítése különösen fontos egyrészt a talajhasznosítás és a környezetvédelem szempontjából, másrészt egyes erdészeti termékek kínálatának növekedéséhez való hozzájárulásként, mivel a 2080/92/EGK rendelet szerinti jelenlegi erdősítési támogatást ezért folytatni kell, figyelembe véve az említett rendszer alkalmazása során szerzett, a 2080/90/EGK rendelet alapján a Bizottság által készített jelentésben részletesen ismertetett tapasztalatokat;

(39) mivel egyes térségek erdeinek ökológiai stabilitása fenntartására és javítására irányuló tevékenységekre kifizetéseket kell teljesíteni;

(40) mivel támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági tevékenységekkel és szerkezetváltásukkal kapcsolatos egyéb intézkedések céljaira; mivel az intézkedések jegyzékét tapasztalati alapon kell összeállítani, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a vidékfejlesztési intézkedéseket részben nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekre és szolgáltatásokra alapozzák olyan módon, hogy visszafordítsák a vidék gazdasági és társadalmi hanyatlásának és elnéptelenedésének a folyamatát; mivel az egyenlőtlenségek megszüntetését, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségét biztosító intézkedéseket támogatni kell;

(41) mivel növekszik a fogyasztói kereslet a biogazdálkodás útján előállított mezőgazdasági termékek és élelmiszerek iránt; mivel ennek következtében a mezőgazdasági termékek új piaca van kialakulóban; mivel a biogazdálkodás javítja a mezőgazdasági tevékenységek fenntarthatóságát, és ezáltal hozzájárul e rendelet általános céljaihoz; mivel a konkrét vidékfejlesztési támogatási intézkedések vonatkozhatnak a biogazdálkodás útján előállított mezőgazdasági termékek termelésére, feldolgozására és forgalmazására;

(42) mivel azoknak a vidékfejlesztési intézkedéseknek, amelyekre közösségi támogatás adható, meg kell felelniük a Közösség jogszabályainak, továbbá összhangban kell lenniük a Közösség más politikáival és a közös agrárpolitika egyéb eszközeivel;

(43) mivel e rendelet keretében ki kell zárni a közös agrárpolitika egyéb eszközei alapján támogatható egyes intézkedések, különösen a közös piacszervezés támogatási rendszereihez tartozó intézkedések támogatását, kivéve az objektív kritériumok alapján indokolt eseteket;

(44) mivel a termelői csoportok és társulásaik jelenleg több közös piacszervezés keretében részesülnek támogatásban, a vidékfejlesztési politika keretében a termelői csoportok számára nyújtott külön támogatás a továbbiakban már nem tűnik szükségesnek; mivel ezért a termelői csoportokról és társulásaikról szóló, 1997. május 20-i 952/97/EK tanácsi rendelet [16] szerinti jelenlegi támogatási rendszert meg kell szüntetni;

(45) mivel az 1. célkitűzés alá nem tartozó térségekben a kísérő intézkedések és az egyéb vidékfejlesztési intézkedések közösségi támogatását az EMOGA Garanciarészlege által kell finanszírozni; mivel az 1260/1999/EK rendeletben megállapított pénzügyi alapszabályokat ennek megfelelően kiigazították;

(46) mivel az 1. célkitűzés alá tartozó térségekben a vidékfejlesztési intézkedések közösségi támogatását — a három kiegészítő intézkedés, valamint a kedvezőtlen helyzetű térségeknek és a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségeknek nyújtott támogatás kivételével — az EMOGA Orientációs Részlegének kell finanszíroznia;

(47) mivel az 1. és a 2. célkitűzés programozása keretébe tartozó vidékfejlesztési intézkedések támogatása tekintetében az 1260/1999/EK rendeletet kell alkalmazni, különösen az ilyen intézkedések integrált programozása tekintetében; mivel azonban a finanszírozási szabályokban figyelembe kell venni a 2. célkitűzésbe tartozó régiókat érintő intézkedéseknek a Garanciarészleg által történő finanszírozását;

(48) mivel az 1., illetve a 2. célkitűzés programozásán kívül eső vidékfejlesztési intézkedéseknek egyedi szabályok szerinti vidékfejlesztési programozás tárgyát kell képezniük; mivel az ilyen intézkedések támogatásának mértékében — kellőképpen figyelembe véve a gazdasági és társadalmi kohézió követelményét — az 1260/1999/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében megállapított általános elvek szerint kell különbséget tenni; mivel ebből kifolyólag az említett támogatás mértékében elvben az 1. célkitűzés térségei, a 2. célkitűzés térségei és az egyéb térségek szerint kell különbséget tenni; mivel az e rendeletben megállapított támogatási mértékek a közösségi támogatás legmagasabb mértékét jelentik;

(49) mivel a vidékfejlesztési programok mellett a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az 1260/1999/EK rendelet 19. és 20. cikke szerinti vidékfejlesztési kezdeményezéstől függetlenül, saját kezdeményezésére vidékfejlesztési tanulmányokról rendelkezzen;

(50) mivel a vidékfejlesztési támogatás felügyeletére és értékelésére vonatkozóan megfelelő szabályokat kell kidolgozni olyan, pontosan meghatározott mutatók felhasználásával, amelyekről a program végrehajtását megelőzően kell megállapodni;

(51) mivel a vidékfejlesztési intézkedéseknek tagállami támogatás által támogathatónak kell lenniük közösségi társfinanszírozás nélkül is; mivel, az ilyen támogatás jelentős gazdasági hatását figyelembe véve, a közösségi támogatás által támogatható intézkedésekkel való összhang biztosítása és az eljárások egyszerűsítése érdekében, az állami támogatásokra vonatkozóan külön szabályokat kell megállapítani;

(52) mivel a meglévő támogatási rendszerekről az új vidékfejlesztési támogatási rendszerre való áttérés megkönnyítése céljából lehetővé kell tenni átmeneti szabályok elfogadását;

(53) mivel az e rendeletben előírt új támogatási rendszer a meglévő támogatási rendszerek helyébe lép, amelyeket ezért hatályon kívül kell helyezni; mivel következésképpen a jelenlegi rendszerekben a legkülső régiókra és az égei-tengeri szigetvilágra vonatkozó eltéréseket ugyancsak hatályon kívül kell helyezni; mivel az említett régiók egyedi igényeinek kielégítése érdekében, a vidékfejlesztési intézkedések programozásakor a rugalmasságot, a kiigazításokat és az eltéréseket biztosító új szabályok megállapítására kerül sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

A RENDELET HATÁLYA ÉS CÉLKITŰZÉSEI

1. cikk

(1) Ez a rendelet létrehozza a fenntartható vidékfejlesztés közösségi támogatásának keretét.

(2) A vidékfejlesztési intézkedések kapcsolódnak a közös agrárpolitika egyéb eszközeihez és kiegészítik azokat, és ezáltal hozzájárulnak a Szerződés 33. cikkében megállapított célkitűzések eléréséhez.

(3) A vidékfejlesztési intézkedések

- beépülnek a fejlődésben lemaradt régiók fejlődését és strukturális alkalmazkodását elősegítő intézkedésekbe (1. célkitűzés), valamint

- kapcsolódnak a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltását támogató intézkedésekhez (2. célkitűzés)

az érintett régiókban, figyelembe véve a közösségi támogatásnak a Szerződés 158. és 160. cikkében megállapított és az 1260/1999/EK rendeletben megállapított egyedi célkitűzéseit, összhangban az e rendeletben megállapított feltételekkel.

2. cikk

A mezőgazdasági tevékenységekre és azok szerkezetváltására vonatkozó vidékfejlesztési támogatás kiterjedhet:

- a mezőgazdasági üzemek struktúrájának, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására szolgáló struktúráknak javítására,

- a mezőgazdasági termelési potenciál átalakítására és új irányban történő hasznosítására, új technológiák bevezetésére és a termékminőség javítására,

- a nem élelmiszer termékek előállításának ösztönzésére,

- a fenntartható erdőfejlesztésre,

- a kiegészítő, illetve alternatív tevékenységek előmozdítása érdekében a tevékenységek diverzifikációjára,

- az életképes társadalmi szerkezet megőrzésére és megerősítésére a vidéki térségekben,

- a gazdasági tevékenységek fejlesztésére, a foglalkoztatottság megőrzésére és új munkahelyek teremtésére a meglévő belső potenciál jobb kihasználása céljából,

- a munka- és életkörülmények javítására,

- a kis ráfordítást igénylő gazdálkodási rendszerek megőrzésére és támogatására,

- a környezetvédelmi elvárásokat tiszteletben tartó, nagy természeti értéket képviselő, fenntartható mezőgazdaság megőrzésére és támogatására,

- az egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elősegítésére, különösen a nők által kezdeményezett és végrehajtott projektek támogatása révén.

3. cikk

Támogatásban részesülnek a II. címben meghatározott vidékfejlesztési intézkedések, az ott meghatározott feltételek szerint.

II. CÍM

VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBE TÖRTÉNŐ BERUHÁZÁS

4. cikk

A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások támogatása hozzájárul a mezőgazdasági jövedelmek, valamint az életkörülmények, a munkakörülmények és a termelési feltételek javulásához.

Az ilyen beruházás a következő célkitűzések egyikére vagy közülük többre irányul:

- termelési költségek csökkentése,

- a termelés fejlesztése, új irányának kijelölése,

- a minőség javítása,

- a természeti környezet, a higiéniai feltételek és az állatok kíméletére vonatkozó előírások fenntartása és továbbfejlesztése,

- a gazdálkodási tevékenységek diverzifikációjának előmozdítása.

5. cikk

Beruházási támogatásban olyan mezőgazdasági üzemek részesülnek:

- amelyek gazdasági életképessége bizonyítható,

- amelyekben betartják a környezetvédelemre, a higiéniára és az állatok kíméletére vonatkozó minimum-előírásokat, és

- amelyekben a gazdálkodó megfelelő szakismeretekkel és szakmai alkalmassággal rendelkezik.

6. cikk

Nem adható támogatás olyan beruházásra, amelynek célja a hagyományos értékesítési lehetőségekkel nem rendelkező termelés fokozása.

7. cikk

A tagállamok meghatározzák, hogy mekkora a támogatható beruházások támogatásának összértéke.

A támogatás teljes összege, a támogatható beruházás volumenének százalékában kifejezve, maximálisan 40 %, a kedvezőtlen helyzetű térségekben 50 %. Amennyiben a beruházást a II. fejezetben említett fiatal gazdálkodók hajtják végre, ez az arány elérheti a maximum 45 %-ot, kedvezőtlen helyzetű térségekben az 55 %-ot.

II. FEJEZET

FIATAL GAZDÁLKODÓK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGKEZDÉSE

8. cikk

(1) A fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdését megkönnyítő támogatás a következő feltételek teljesülése esetén adható:

- a gazdálkodó 40 évesnél fiatalabb,

- a gazdálkodó megfelelő szakismeretekkel és szakmai alkalmassággal rendelkezik,

- a gazdálkodó első alkalommal indít be mezőgazdasági üzemet,

- a mezőgazdasági üzem tekintetében:

i. a gazdasági életképesség kimutatható; és

ii. teljesülnek a környezetvédelemre, a higiéniára és az állatok kíméletére vonatkozó alapvető előírások, és

- a gazdálkodó a mezőgazdasági üzem vezetője.

Különleges feltételek alkalmazhatók akkor, ha a fiatal gazdálkodó nem kizárólagos vezetője a mezőgazdasági üzemnek. Ezeknek a feltételeknek egyenértékűeknek kell lenniük a mezőgazdasági üzemet egyedül vezető fiatal gazdálkodó esetében megkívánt feltételekkel.

(2) Az induló támogatás a következőket tartalmazhatja:

- egyszeri támogatás, amelynek maximális támogatható összegét a melléklet határozza meg,

- a gazdálkodói tevékenység megkezdésével járó költségek fedezésére felvett hitelekre adott kamattámogatás; a kamattámogatás tőkésített értéke nem haladhatja meg az egyszeri támogatás összegét.

III. FEJEZET

KÉPZÉS

9. cikk

A szakképzés támogatása hozzájárul a gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket végző egyéb személyek szakismereteinek és szakmai alkalmasságának fejlesztéséhez, valamint átképzésükhöz.

A képzés céljai különösen a következők:

- felkészíteni a gazdálkodókat a termelés minőségi irányváltására, olyan termelési módszerek alkalmazására, amelyek összeegyeztethetők a tájkép megőrzésével és gazdagításával, a környezet védelmével, a higiéniai és az állatok kíméletére vonatkozó előírásokkal, valamint egy gazdaságilag életképes mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükséges szakismeretek megszerzésére, továbbá

- felkészíteni az erdőtulajdonosokat és az erdészeti tevékenységeket végző más személyeket az erdők gazdasági, ökológiai, illetve társadalmi funkcióit továbbfejlesztő erdőgazdálkodási gyakorlat alkalmazására.

IV. FEJEZET

KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAZÁS

10. cikk

(1) A mezőgazdasági tevékenységet végzők korengedményes nyugdíjazásának támogatása a következő célkitűzésekhez járul hozzá:

- jövedelem biztosítása azoknak az idősebb gazdálkodóknak, akik úgy határoznak, hogy beszüntetik gazdálkodási tevékenységüket,

- annak ösztönzése, hogy az említett idősebb gazdálkodók helyébe olyan gazdálkodók lépjenek, akik képesek szükség esetén javítani a fennmaradó mezőgazdasági üzem gazdasági életképességét,

- mezőgazdasági földterület átminősítése nem mezőgazdasági hasznosítású területté olyan esetben, amikor a gazdálkodás nem folytatható a gazdasági életképesség szempontjából kielégítő feltételek mellett.

(2) A korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás tartalmazhat a mezőgazdasági munkavállalók számára jövedelmet biztosító intézkedéseket.

11. cikk

(1) A mezőgazdasági üzemet átruházó személynek:

- véglegesen fel kell hagynia minden kereskedelmi célú gazdálkodási tevékenységgel; azonban nem kereskedelmi jelleggel folytathatja a gazdálkodást és megtarthatja az épületek használati jogát,

- az átruházás időpontjában legalább 55 évesnek kell lennie, de még a rendes nyugdíjkorhatár alatt, és

- feltétel, hogy az átruházást megelőző 10 éven keresztül gazdálkodási tevékenységet végzett.

(2) A mezőgazdasági üzem átvevőjének:

- az átruházótól át kell vennie a mezőgazdasági üzem vezetését, vagy át kell vennie a felszabaduló földterület egészét, vagy egy részét. Az átruházott mezőgazdasági üzem gazdasági életképességének meghatározott időn belül javulnia kell, az átvevő szakismeretei és szakmai alkalmassága, a területnagyság, a munkamennyiség vagy a jövedelem alapján meghatározandó feltételek mellett, a régió és a termelési ág szerint,

- megfelelő szakismeretekkel és szakmai alkalmassággal kell rendelkeznie,

- vállalnia kell, hogy legalább öt évig a mezőgazdasági üzemben mezőgazdasági tevékenységet végez.

(3) A mezőgazdasági dolgozónak:

- véglegesen fel kell hagynia minden mezőgazdasági munkavégzéssel,

- legalább 55 évesnek kell lennie, de még a rendes nyugdíjkorhatár alatt,

- az előző öt évben munkaidejének legalább felét a munkában közreműködő családtagként vagy mezőgazdasági dolgozóként mezőgazdasági munkavégzéssel kellett töltenie,

- az átruházó mezőgazdasági üzemében az átruházó korengedményes nyugdíjazását megelőző négy év folyamán legalább egy teljes munkaidőben ledolgozott kétéves időtartamnak megfelelő munkát kell végeznie,

- társadalombiztosítással kell rendelkeznie.

(4) Nem gazdálkodó átvevő bármely olyan személy, illetve testület lehet, aki, illetve amely a felszabaduló földterületet nem mezőgazdasági célra veszi át, mint például a környezet és a vidéki táj minőségének védelmével és javításával összeegyeztethető módon folytatott erdészeti tevékenység vagy ökológiai rezervátum létesítése.

(5) Az e cikkben megállapított feltételeket azon időszak egészére alkalmazni kell, amelynek folyamán az átadó korengedményes nyugdíjazási támogatásban részesül.

12. cikk

(1) A közösségi támogatás által támogatható maximális összegeket a melléklet tartalmazza.

(2) A korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás időtartama a mezőgazdasági üzem átruházója esetében a 15 évet, a mezőgazdasági dolgozó esetében a 10 évet nem haladhatja meg. A támogatás az átruházó 75. születésnapját követően, illetve ha a mezőgazdasági dolgozó a rá vonatkozó rendes nyugdíjkorhatárt elérte, nem folytatható.

Amennyiben az átruházó a tagállam által fizetett rendes nyugellátásban részesül, a korengedményes nyugdíjazási támogatást a tagállam által fizetett nyugdíj összegének figyelembevételével kiegészítésként kell odaítélni.

V. FEJEZET

KEDVEZŐTLEN HELYZETŰ TÉRSÉGEK ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KORLÁTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT TÉRSÉGEK

13. cikk

A kedvezőtlen helyzetű, illetőleg a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségek támogatása a következő célkitűzések eléréséhez járul hozzá:

a) Kompenzáció a kedvezőtlen természeti adottságú térségek részére:

- a termőföldek folyamatos hasznosításának biztosítása és ezáltal hozzájárulás az életképes vidéki közösségek megőrzéséhez,

- a természeti környezet megőrzése,

- olyan fenntartható gazdálkodási rendszerek fenntartása és előmozdítása, amelyek figyelembe veszik különösen a környezetvédelmi követelményeket;

b) Kompenzáció a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségek részére:

- a környezetvédelmi követelmények betartásának biztosítása és a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségekben folytatott gazdálkodás védelme.

14. cikk

(1) A kedvezőtlen helyzetű térségekben a gazdálkodók számára kompenzációs támogatás adható.

(2) A termőföld-hektáronként kiszámított kompenzációs támogatásban olyan gazdálkodókat kell részesíteni, akik:

- egy későbbiekben meghatározandó minimális nagyságú földterületen gazdálkodnak,

- vállalják, hogy a kompenzációs támogatás első kifizetésétől számított legalább öt éven keresztül kedvezőtlen helyzetű térségben gazdálkodnak, és

- a környezetvédelmi igényekkel és a természeti környezet megőrzésére vonatkozó igényekkel összeegyeztethető, helyes gazdálkodási gyakorlatot, különösen fenntartható gazdálkodást folytatnak.

(3) Ha egy gazdálkodó szarvasmarha-állományához tartozó állatban a 96/22/EK irányelv [17] által tiltott, vagy az irányelv által engedélyezett, de illegálisan felhasznált anyagok maradványait mutatják ki a 96/23/EK irányelv [18] megfelelő rendelkezései szerint, illetve ha a gazdálkodó mezőgazdasági üzemében nem engedélyezett anyagot vagy terméket, vagy a 96/22/EK irányelv által engedélyezett, de illegálisan tartott anyagot vagy terméket találnak bármilyen formában, a gazdálkodót a folyó naptári évre ki kell zárni a kompenzációs támogatásból.

Ismételt jogsértés esetén a kizárás időtartamát — a jogsértés súlyától függően — az újabb jogsértés feltárásának évétől számított öt évre meg lehet hosszabbítani.

Amennyiben az állatok tulajdonosa vagy tartója a nemzeti szermaradvány-vizsgálati programok keretében végzett vizsgálatok és szükséges mintavételek végrehajtását, illetve a 96/23/EK irányelv alapján végzett kivizsgálást és ellenőrzést akadályozza, az első albekezdésben előírt szankciókat kell alkalmazni.

15. cikk

(1) A kompenzációs támogatást olyan szinten kell meghatározni:

- amely elegendő a meglévő hátrányok hatékony kompenzációjához való hozzájáruláshoz, és

- amelynek révén elkerülhető a túlkompenzáció.

(2) A kompenzációs támogatásokat kellően differenciálni kell, figyelembe véve:

- a régiót jellemző helyzetet és fejlesztési célkitűzéseket,

- a gazdálkodási tevékenységet befolyásoló állandó jellegű természeti hátrányok súlyosságát,

- az adott esetben megoldandó sajátos környezetvédelmi problémákat,

- a termelési ágat és szükség esetén a mezőgazdasági üzem gazdasági struktúráját.

(3) A kompenzációs támogatás mértékét a mellékletben meghatározott minimális és maximális összeg között kell megállapítani.

A meghatározott maximális összegnél magasabb összegű kompenzációs támogatás is adható, feltéve, hogy az érintett programozás szintjén az összes kompenzációs támogatás átlagos összege nem haladja meg ezt a maximális összeget. Ha azonban az objektív körülmények indokolják, a tagállamok az átlagos összeg kiszámításához több regionális program kombinációját is alkalmazhatják.

16. cikk

(1) A felmerült költségekért és az elmaradt bevételért kompenzáció fizethető azon gazdálkodók számára, akik a Közösség környezetvédelmi rendelkezései következtében mezőgazdasági hasznosítás szempontjából korlátozások alá tartozó térségekben folytatnak gazdálkodási tevékenységet, ha és amilyen mértékig az ilyen kifizetések az említett rendelkezések által előidézett sajátos nehézségek megoldásához szükségesek.

(2) A kifizetéseket a túlkompenzációt elkerülő szinten határozzák meg; ez különösen a kedvezőtlen helyzetű térségekben teljesítendő kifizetések esetében szükséges.

(3) A közösségi támogatásra való jogosultság maximális összegeit a melléklet írja elő.

17. cikk

Kedvezőtlen helyzetű térségek a következők:

- hegyvidéki térségek (18. cikk),

- egyéb kedvezőtlen helyzetű térségek (19. cikk), és

- egyedi hátrányok által érintett térségek (20. cikk).

18. cikk

(1) A hegyvidéki térségeket a földhasznosítás jelentős mértékben korlátozott lehetőségei és kimutathatóan magasabb költségek jellemzik a következők miatt:

- a magasságból eredő nagyon kedvezőtlen éghajlati viszonyok, amelyek miatt a növénytermesztésre alkalmas időszak jelentős mértékben lerövidül,

- alacsonyabb területeken az érintett terület nagyobb része túl meredek fekvésű a gépek használatához, vagy drága, különleges berendezések alkalmazását igényli, vagy

- a fenti két tényező együttes megléte, amelyek külön-külön kevésbé súlyosan jelentkeznek, azonban kombinációjuk a fentiekkel egyenértékű hátrányt okoz.

(2) A 62. szélességi foktól északra fekvő térségek és bizonyos, azokkal szomszédos területek a hegyvidéki térségekkel megegyező elbírálás alá esnek.

19. cikk

A kedvezőtlen helyzetű térségek, amelyekben fennáll a földhasznosítás megszüntetésének veszélye, és ahol a természeti környezet megőrzése szükséges, magukban foglalják a természetes termelési feltételek szempontjából homogén, és az összes alábbi jellegzetességet mutató gazdálkodási térségeket:

- kevéssé termékeny, nehezen művelhető föld olyan korlátozott potenciállal, amely csak jelentős többletköltséggel javítható, és amely földterület elsősorban külterjes állattartási célokra hasznosítható,

- a természeti környezet alacsony termőképessége következtében, a mezőgazdaságban alkalmazott gazdasági teljesítménymutatók szerint az átlagosnál kimutathatóan rosszabb termelési eredmények,

- főként mezőgazdasági tevékenységből élő, kis számú vagy fogyatkozó lakosság, amelynek felgyorsuló csökkenése veszélyeztetheti az érintett térség életképességét és folyamatos lakottságát.

20. cikk

A kedvezőtlen helyzetű térségek közé tartozhatnak egyéb, egyedi hátrányok által érintett térségek, amelyekben szükség esetén bizonyos feltételek mellett gazdálkodási tevékenységet kell folytatni a környezet védelme vagy javítása, a természeti környezet megőrzése és a térség idegenforgalmi potenciáljának fenntartása vagy a partvidék védelme céljából.

21. cikk

A 16. és a 20. cikkben említett térségek területe összesen nem haladhatja meg az érintett tagállam területének 10 %-át.

VI. FEJEZET

AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM

22. cikk

A környezet védelmét és a természeti környezet megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerekhez (agrár-környezetvédelem) nyújtott támogatás hozzájárul a Közösség mezőgazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez.

Az ilyen támogatás elősegíti:

- a környezet védelmével és minőségének javításával, a táj és annak jellegzetességei, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével és minőségének javításával összeegyeztethető, a mezőgazdasági földterületek hasznosítására irányuló módszerek alkalmazását,

- a gazdálkodás környezetbarát módon történő külterjessé tételét és az alacsony intenzitású legeltetési rendszerek keretében történő gazdálkodást,

- a veszélyeztetett, nagy természeti értéket képviselő, művelés alatt álló területek megóvását,

- a mezőgazdasági földterület tájképének és történelmi jellegzetességeinek fenntartását,

- a környezettervezés alkalmazását a gazdálkodási gyakorlatban.

23. cikk

(1) Támogatásban részesülnek azok a gazdálkodók, akik legalább ötéves időtartamra agrár-környezetvédelmi kötelezettséget vállalnak. Amennyiben szükséges, bizonyos kötelezettségfajtákra vonatkozóan — környezeti hatásukra tekintettel — hosszabb időtartamot kell meghatározni.

(2) Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásnak többet kell jelentenie a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazásánál.

E kötelezettségvállalás keretében olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyeket más támogatási intézkedések, például a piactámogatás vagy a kompenzációs támogatás, nem tudnak nyújtani.

24. cikk

(1) Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállaláshoz a támogatást évente kell adni, és kiszámítása a következők alapján történik:

- elmaradt bevétel,

- az adott kötelezettségvállalásból származó többletköltségek, és

- pénzügyi ösztönző nyújtásának szükségessége.

A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, nem jövedelemtermelő beruházásokat szintén figyelembe lehet venni az éves támogatás szintjének kiszámításánál.

(2) A közösségi támogatás által támogatható éves maximális összegeket a melléklet tartalmazza. Ezen összegek alapja a mezőgazdasági üzemnek az a része, amelyre agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalás vonatkozik.

VII. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁNAK ÉS FORGALMAZÁSÁNAK JAVÍTÁSA

25. cikk

(1) A beruházási támogatás megkönnyíti a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának javítását és ésszerűsítését, és ezáltal hozzájárul e termékek versenyképességének és hozzáadott értékének növeléséhez.

(2) Az ilyen támogatás a következők közül egy vagy több célkitűzés elérését segíti elő:

- a termelésnek az előrelátható piaci trendekhez történő igazítása, illetve a mezőgazdasági termékek számára új értékesítési csatornák kialakításának ösztönzése,

- az értékesítési csatornák vagy a feldolgozási eljárások javítása, illetve ésszerűsítése,

- a termékek külső megjelenésének és csomagolásának javítása, illetve a melléktermékek vagy hulladékok jobb hasznosításának vagy megsemmisítésének ösztönzése,

- új technológiák alkalmazása,

- innovatív beruházások előnyben részesítése,

- a minőség javítása és felügyelete,

- az egészségügyi feltételek javítása és felügyelete,

- a környezet védelme.

26. cikk

(1) Támogatásban részesülnek azok a személyek, akik olyan vállalkozásokba történő beruházások finanszírozásának végső felelősei;

- amelyek gazdasági életképessége kimutatható, és

- amelyek betartják a környezetvédelemre, a higiéniára és az állatok kíméletére vonatkozó minimum-előírásokat.

(2) A beruházásnak hozzá kell járulnia a kérdéses alapvető mezőgazdasági termelési ágazat helyzetének javításához. Biztosítania kell az alaptermékek termelői számára a gazdasági haszonból való megfelelő részesedést.

(3) Kielégítő bizonyítékot kell szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy az érintett termékek tekintetében megvannak a hagyományos értékesítési lehetőségek.

27. cikk

(1) A beruházásnak a halászati termékek kivételével a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek feldolgozására és forgalmazására kell vonatkoznia.

(2) A beruházásnak meg kell felelnie azoknak a kiválasztási kritériumoknak, amelyek meghatározzák a prioritásokat és megjelölik a támogatásban nem részesíthető beruházástípusokat.

28. cikk

(1) A következő beruházástípusok nem támogathatók:

- kiskereskedelmi szintű beruházások,

- harmadik országokból származó termékek feldolgozását vagy forgalmazását elősegítő beruházások.

(2) A támogatás teljes összegének a támogatható beruházás volumenének százalékában kifejezett maximális mértéke:

a) 50 % az 1. célkitűzés alá tartozó régiókban;

b) 40 % a többi régióban.

VIII. FEJEZET

ERDŐGAZDÁLKODÁS

29. cikk

(1) Az erdőgazdálkodás támogatása hozzájárul a vidéki térségekben található erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi szerepének a fenntartásához és továbbfejlesztéséhez.

(2) Az ilyen támogatás a következők közül különösen egy vagy több célkitűzést mozdít elő:

- a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészet fejlesztése,

- az erdészeti erőforrások megóvása és minőségének javítása,

- az erdősített térségek növelése.

(3) Ilyen támogatás csak magánszemélyek, azok társaságai, vagy önkormányzatok, illetve azok társulásai tulajdonában levő erdők és területek vonatkozásában adható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 30. cikk (1) bekezdésének hatodik francia bekezdésében előírt intézkedésekre.

(4) Az ilyen támogatásnak hozzá kell járulnia a Közösség és a tagállamok által nemzetközi szinten vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Nemzeti vagy alacsonyabb szintű erdészeti programokon, vagy azokkal egyenértékű olyan intézkedéseken kell alapulnia, amelyek figyelembe veszik az európai erdők védelméről szóló miniszteri konferenciák által kidolgozott kötelezettségvállalásokat.

(5) A közösségi erdők tűz elleni védelméről szóló, 1992. július 23-i 2158/92/EGK tanácsi rendelet [19] alapján az erdőtüzek szempontjából súlyosan, illetve közepesen veszélyeztetettnek minősülő térségekre vonatkozóan e rendelet alapján javasolt intézkedéseknek meg kell felelniük a tagállamok által a 2158/92/EGK rendelet szerint előterjesztett erdővédelmi terveknek.

30. cikk

(1) Az erdőgazdálkodási támogatás a következők közül egy vagy több intézkedésre vonatkozik:

- a 31. cikk szerint nem támogatható földterület erdősítése, feltéve, hogy a telepítés a helyi körülményekhez alkalmazkodik és összeegyeztethető a környezettel,

- olyan erdőgazdálkodási beruházás, amelynek célja az erdők gazdasági, ökológiai vagy társadalmi értékének jelentős növelése,

- az erdészeti termékek betakarításának, feldolgozásának és forgalmazásának javítását és ésszerűsítését szolgáló beruházás; a fa nyersanyagként történő hasznosításához kapcsolódó beruházások csak az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre korlátozódhatnak,

- az erdészeti termékek hasznosítása és forgalmazása tekintetében új lehetőségek kialakításának előmozdítása,

- erdőbirtokossági társulatok létrehozása, amelyek célja a tagok számára történő segítségnyújtás a fenntartható és hatékony erdőgazdálkodás fejlesztésében,

- a természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdészeti termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző eszközök bevezetése.

(2) A 7. cikk második albekezdése kivételével az I. és a VII. fejezetben megállapított szabályokat a beruházásokra megfelelően alkalmazni kell.

31. cikk

(1) Támogatásban részesül a mezőgazdasági földterületek erdősítése, amennyiben a telepítés alkalmazkodik a helyi körülményekhez és összeegyeztethető a környezettel.

Az ilyen támogatás a telepítési költségeken kívül a következőket tartalmazhatja:

- erdősített területek után a gondozás költségeinek fedezésére ötéves időszakra járó hektáronkénti éves támogatás,

- az erdősítésből eredő bevételkiesés fedezésére az erdősített területek után legfeljebb húsz évig járó, hektáronkénti éves támogatás olyan gazdálkodók, illetve azok társulásai számára, akik az erdősítést megelőzően az érintett földterületen gazdálkodtak, vagy bármely más magánjogi személy számára.

(2) Mezőgazdasági földterületek állami szervek által vállalt erdősítése esetében a támogatás csak a telepítés költségeit fedezi.

(3) Mezőgazdasági területek erdősítésére nem adható támogatás

- korengedményes nyugdíjazási támogatásban részesülő gazdálkodóknak,

- karácsonyfa-nevelő telepek létesítésére.

Gyors növésű, rövidtávon művelt fajok esetében erdősítési támogatás csak a telepítés költségeinek fedezésére adható.

(4) A bevételkiesés fedezését szolgáló éves támogatásnak a közösségi támogatásban részesíthető maximális összegeit a melléklet tartalmazza.

32. cikk

(1) A következő tevékenységek céljából az azokhoz kapcsolódó intézkedésekre a kedvezményezettek kifizetésben részesülnek, amennyiben az intézkedések az adott erdők védelmi és ökológiai értékeit fenntartható módon biztosítják, és a végrehajtandó intézkedéseket, illetve azok költségeit szerződésben rögzítették:

közérdekű védelmi és ökológiai szerepet betöltő erdők ökológiai stabilitásának megőrzése és javítása, amennyiben az ilyen erdők fenntartására és minőségének javítására vonatkozó intézkedések költségei meghaladják az erdészetből származó bevételt,

tűzvédelmi pászták mezőgazdasági intézkedések révén történő fenntartása.

(2) A kifizetendő összegeket a mellékletben rögzített minimális és maximális értékek között kell meghatározni, a végrehajtott intézkedéseknek a szerződésben korábban kikötött tényleges költségei alapján.

IX. FEJEZET

A VIDÉKI TÉRSÉGEK ALKALMAZKODÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

33. cikk

Támogatásban részesülnek a gazdálkodási tevékenységek végzésével és szerkezetváltásával, valamint a vidéki tevékenységekkel kapcsolatos olyan intézkedések, amelyek az e címben említett semmilyen egyéb intézkedés hatálya alá nem tartoznak.

Az ilyen intézkedések a következőkre vonatkoznak:

- talajjavítás,

- tagosítás,

- gazdaságok tehermentesítésére és ügyvezetésére irányuló szolgáltatások bevezetése,

- minőségi mezőgazdasági termékek forgalmazása,

- a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások,

- falumegújítás és -fejlesztés, valamint a vidéki kulturális örökség védelme és megőrzése,

- a mezőgazdasági és a mezőgazdasághoz közel álló tevékenységek diverzifikációja sokféle tevékenység lehetővé tétele érdekében, illetve alternatív bevételi források létesítése érdekében,

- mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás,

- a mezőgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése és bővítése,

- idegenforgalmi és kézműipari tevékenységek ösztönzése,

- a mezőgazdasággal, erdészettel és tájrendezéssel, valamint az állatok kíméletének fokozásával kapcsolatos környezetvédelem,

- a természeti katasztrófák által sújtott mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása, valamint megfelelő megelőző eszközök bevezetése,

- pénzügyi tervezés.

X. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

34. cikk

Az e cím végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat az 1260/1999/EK rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint kell elfogadni.

Az említett szabályok különösen a következőket határozhatják meg:

- a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházás támogatásának feltételei (4-7. cikk), beleértve a 6. cikk alkalmazásából eredő szükségszerű korlátozásokat is,

- a mezőgazdasági üzem életképessége javításának időtartama és feltételei, valamint a korengedményes nyugdíjazás esetében felszabaduló föld használatának feltételei (11. cikk (2) bekezdése).

- a kompenzációs támogatás odaítélésének és kiszámításának feltételei a kedvezőtlen helyzetű térségekben, beleértve a mezőgazdasági földterületek közös használatának esetét (14. és 15. cikk), valamint a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségekre vonatkozó kompenzációs támogatást (16. cikk),

- az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat szabályozó feltételek (23. és 24. cikk),

- a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának javítását célzó beruházásokra vonatkozó kiválasztási kritériumok (27. cikk (2) bekezdése),

- az erdészeti intézkedéseket meghatározó feltételek (VIII. fejezet).

Ugyanazon eljárás szerint a Bizottság eltérhet a 28. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdésétől a legkülső régiók vonatkozásában, abban az esetben, ha a feldolgozott termékeket a kérdéses régió piacára szánják.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK, ADMINISZTRATÍV ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. alfejezet

Támogatás az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból

35. cikk

(1) A korengedményes nyugdíjazásra (10-12. cikk), a kedvezőtlen helyzetű, illetve a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségek (13-21. cikk) részére, az agrár-környezetvédelemre (22-24. cikk) és az erdősítésre (31. cikk) nyújtott közösségi támogatást a Közösség egészében az EMOGA Garanciarészlege finanszírozza.

(2) Az egyéb vidékfejlesztési intézkedésekhez nyújtott közösségi támogatást az EMOGA következő részlegei finanszírozzák:

- az 1. célkitűzés alá tartozó térségekben az Orientációs Részleg,

- az 1. célkitűzés alá nem tartozó térségekben a Garanciarészleg.

(3) A 33. cikk hatodik, hetedik és kilencedik francia bekezdésében említett intézkedések támogatását az EMOGA finanszírozza az 1. és a 2. célkitűzés alá tartozó, valamint az átalakulóban lévő térségekben, amennyiben azokat nem az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozza.

36. cikk

(1) A 35. cikk (2) bekezdésében említett vidékfejlesztési intézkedések tekintetében

- az 1. célkitűzés alá tartozó térségekre — az e rendeletben szereplő egyedi szabályokkal kiegészítve — az 1260/1999/EK rendeletet kell alkalmazni,

- a 2. célkitűzés alá tartozó térségekre — az e rendeletben szereplő egyedi szabályokkal kiegészítve, és amennyiben ez a rendelet másként nem rendelkezik — az 1260/1999/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) Az EMOGA Garanciarészlege által finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések támogatása tekintetében, amennyiben ez a rendelet másként nem rendelkezik, az 1260/1999/EK rendeletben [20] megállapított egyedi szabályokat és a rendelet végrehajtására elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. alfejezet

Összeegyeztethetőség és összhang

37. cikk

(1) Vidékfejlesztési támogatásban csak a közösségi joggal összeegyeztethető intézkedések részesülhetnek.

(2) Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az egyéb közösségi politikákkal és az azok keretében végrehajtott intézkedésekkel.

Az e rendelet hatálya alá tartozó olyan intézkedések, amelyek nem egyeztethetők össze az e rendeletben megállapított bármely egyedi feltétellel, nem részesülhetnek támogatásban más közösségi támogatási rendszer keretében.

(3) Biztosítani kell az összhangot a közös agrárpolitika egyéb eszközei alapján végrehajtott intézkedésekkel is, különösen egyrészt a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó intézkedések, másrészt a közös piaci szervezetek keretében végrehajtott intézkedések, illetve a mezőgazdasági minőségügyi és az egészségügyi intézkedések között, valamint a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó különféle intézkedések között is.

Ennek megfelelően e rendelet alapján nem nyújtható támogatás:

- olyan intézkedésekhez, amelyek a közös piaci szervezetek támogatási rendszereinek hatálya alá tartoznak, kivéve az objektív ismérvekkel indokolt, az 50. cikkel összhangban meghatározható eseteket,

- kutatási projekteket támogató, mezőgazdasági termékeket reklámozó, illetve állatbetegségek felszámolására irányuló intézkedésekre.

(4) A tagállamok a közösségi vidékfejlesztési támogatások megadását további vagy szigorúbb feltételekhez köthetik, azzal a feltétellel, hogy az ilyen feltételek összhangban vannak az e rendeletben megállapított célkitűzésekkel és követelményekkel.

38. cikk

(1) Ugyanazon intézkedés tekintetében nem teljesíthető kifizetés egyszerre e rendelet és egy másik közösségi támogatási rendszer alapján.

(2) Az e rendelet szerinti többféle intézkedéshez nyújtandó támogatás csak abban az esetben kombinálható, ha az ilyen intézkedések egymással összhangban vannak és egymással összeegyeztethetők. Szükség esetén a támogatás mértékét ki kell igazítani.

39. cikk

(1) A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák az e fejezetben megállapított rendelkezéseknek megfelelően a vidékfejlesztés támogatására vonatkozó intézkedések közötti összhangot és összeegyeztethetőséget.

(2) A tagállamok által benyújtott vidékfejlesztési terveknek tartalmazniuk kell a tervezett támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének és összhangjának felmérését, valamint hivatkozást az összhang és az összeegyeztethetőség érdekében hozott intézkedésekre.

(3) A támogatási intézkedéseket szükség esetén a későbbiekben az összhang és az összeegyeztethetőség biztosítása érdekében felül kell vizsgálni.

II. FEJEZET

PROGRAMOZÁS

40. cikk

(1) Az EMOGA Orientációs Részlege által finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések az 1. célkitűzés alá tartozó régiókra vonatkozó programozásnak az 1260/1999/EK rendelet szerint képezik részét.

(2) A 35. cikk (1) bekezdésében nem említett vidékfejlesztési intézkedések a 2. célkitűzés alá tartozó régiókra vonatkozó programozásnak részét képezhetik az 1260/1999/EK rendelettel összhangban.

(3) Az olyan egyéb vidékfejlesztési intézkedések, amelyek az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban nem képezik részét a programozásnak, a 41-44. cikkek szerinti vidékfejlesztési programozás keretébe tartoznak.

(4) A megfelelő vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatban a tagállamok az (1)–(3) bekezdéssel összhangban a programozás részét képező általános keretrendeleteket is előterjeszthetnek jóváhagyásra, amennyiben ez lehetővé teszi az egységes feltételek fenntartását.

41. cikk

(1) A vidékfejlesztési tervet a legmegfelelőbbnek tekintett területi szinten kell elkészíteni. A tervet a tagállam által kijelölt illetékes hatóságok készítik el, és az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a megfelelő területi szinten folytatott konzultációkat követően a tagállam nyújtja be a Bizottságnak.

(2) Az ugyanazon térségre vonatkozó vidékfejlesztési támogatási intézkedéseket lehetőség szerint egyetlen tervben kell összevonni. Amennyiben mégis több terv készítése szükséges, az e tervekben előterjesztett intézkedések közötti kapcsolatot fel kell tüntetni, és az ilyen intézkedések közötti összeegyeztethetőséget és összhangot biztosítani kell.

42. cikk

A vidékfejlesztési tervek 2000. január 1-jével kezdődő hétéves időtartamra szólnak.

43. cikk

(1) A vidékfejlesztési tervek tartalmazzák a következőket:

- a jelenlegi helyzet számszerűsített leírása, amely bemutatja az egyenlőtlenségeket, a hiányosságokat és a fejlődési potenciált, a felhasznált pénzügyi erőforrásokat és az előző programozási időszakban vállalt tevékenységek főbb eredményeit, figyelembe véve a rendelkezésre álló értékelési eredményeket.

- a javasolt stratégia leírása, a stratégia számszerűsített célkitűzései, a kiválasztott vidékfejlesztési prioritások és az érintett földrajzi térség,

- a várt gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi — többek között a foglalkoztatottságra gyakorolt — hatásokat bemutató felmérés,

- indikatív átfogó pénzügyi táblázat, amely összefoglalja a tervben előirányzott minden egyes vidékfejlesztési prioritás tekintetében az ahhoz rendelkezésre bocsátott és annak megfelelő nemzeti és közösségi pénzügyi forrásokat, és — amennyiben a terv a 2. célkitűzés alá tartozó térségeket érinti — meghatározza a 33. cikk alapján az e térségekben hozott vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó indikatív összegeket,

- a tervek végrehajtásához előirányzott intézkedések és különösen a támogatási rendszerek ismertetése, beleértve a versenyszabályok értékeléséhez szükséges szempontokat is,

- szükség szerint tájékoztatás az érintett intézkedések előkészítéséhez, végrehajtásához, illetve kiigazításához kapcsolódó, tanulmányokra, bemutató projektekre, képzésre, illetve technikai segítségnyújtásra vonatkozó igényekről,

- az illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése,

- a tervek hatékony és szabályszerű végrehajtását biztosító rendelkezések, beleértve a felügyeletre és az értékelésre vonatkozókat, az értékelés mennyiségi mutatóinak meghatározása, az ellenőrzésre, a szankciókra és a megfelelő nyilvánosságot biztosító intézkedésekre vonatkozó feltételek,

- a konzultációk eredményei, valamint a közreműködő hatóságok és szervek, továbbá gazdasági és szociális partnerek megfelelő szinten történő kijelölése.

(2) Vidékfejlesztési terveikben a tagállamok

- egész területükre vonatkozóan és egyedi igényeiknek megfelelően rendelkeznek agrár-környezetvédelmi intézkedésekről,

- gondoskodnak a különféle támogatási intézkedések közötti szükséges egyensúly fenntartásáról.

44. cikk

(1) A vidékfejlesztési terveket legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani.

(2) A Bizottság az e rendelettel való összhang szempontjából értékeli a benyújtott terveket. A tervek alapján a Bizottság az 1260/1999/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a tervek benyújtásától számított hat hónapon belül jóváhagyja a vidékfejlesztés programozási dokumentumokat.

III. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK

45. cikk

(1) Az 1260/1999/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság, az említett rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében megállapítottak szerint eljárva, a vidékfejlesztési közösségi kezdeményezés valamennyi intézkedésének végrehajtása céljából, az EMOGA Orientációs Részlege által nyújtott támogatás alkalmazási körét az e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében foglaltakon túl is kiterjesztheti, valamint kiterjesztheti az 1262/1999/EK [21], az 1261/1999/EK [22] és az 1263/1999/EK [23] tanácsi rendeletei alapján támogatható intézkedések finanszírozását.

(2) Az EMOGA Garanciarészlege a Bizottság kezdeményezésére finanszírozhat a vidékfejlesztési programozáshoz kapcsolódó tanulmányokat.

IV. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

46. cikk

(1) Az EMOGA Garanciarészlege által a vidékfejlesztéshez nyújtott közösségi támogatásról pénzügyi tervet kell készíteni, és éves könyvelést kell vezetni. A pénzügyi tervezés a vidékfejlesztési programozás (40. cikk (3) bekezdése) vagy a 2. célkitűzéshez kapcsolódó programozás részét képezi.

(2) A Bizottság a tagállamok részére a kezdeti keretösszegeket éves bontásban állapítja meg, olyan objektív kritériumok alapján, amelyek figyelembe veszik a konkrét helyzetet és igényeket, csakúgy, mint különösen a környezetvédelem, a munkahely-teremtés és a táj megőrzése érdekében vállalt erőfeszítéseket.

(3) A kezdeti keretösszegeket a tényleges kiadások alapján, valamint a tagállamok által benyújtott, felülvizsgált kiadási előrejelzések alapján, a program célkitűzéseinek figyelembevételével, a rendelkezésre álló pénzeszközök függvényében ki kell igazítani, és ezeknek főszabály szerint a 2. célkitűzés alá tartozó térségekre vonatkozó támogatás intenzitásával összhangban kell lenniük.

47. cikk

(1) A 2. célkitűzés alá tartozó régiókra vonatkozó vidékfejlesztési intézkedések támogatására nem alkalmazható az 1260/1999/EK rendelet 31., 32. (az (1) bekezdés ötödik albekezdésének kivételével), 34., 38. és 39. cikke.

A Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket az említett intézkedések hatékony és koherens végrehajtása érdekében, amelyeknek legalább azokat az előírásokat ki kell elégíteniük, amelyek egyenértékűek az első albekezdésben említett rendelkezésekben foglaltakkal, beleértve az egyetlen irányító hatóság alkalmazásának elvét is.

(2) A vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedések finanszírozásához a Közösség az 1260/1999/EK rendelet 29. és 30. cikkében megállapított elvek szerint járul hozzá.

E tekintetben:

- a Közösség hozzájárulása nem haladhatja meg az összes támogatható költség 50 %-át, és főszabály szerint az 1. és a 2. célkitűzés alá nem tartozó térségekben a támogatható közkiadásoknak legalább 25 %-át kell kitennie,

- a bevételt eredményező beruházásokra az 1260/1999/EK rendelet 29. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjában megállapított, valamint b) pontjának ii. és iii. alpontjában megállapított arányokat kell alkalmazni. A mezőgazdasági és erdészeti üzemek, valamint a mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozását és forgalmazását végző vállalkozások ebben a tekintetben az említett rendelet 29. cikke (4) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti vállalkozásnak tekintendők.

- az e rendelet 22-24. cikkében megállapított intézkedések programozásához nyújtott közösségi hozzájárulás az 1. célkitűzés alá tartozó térségek esetében 75 %, az egyéb térségekben 50 %.

Ezekre a kifizetésekre az 1260/1999/EK rendelet 32. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdését kell alkalmazni.

(3) Az EMOGA Garanciarészlege által nyújtott pénzügyi támogatás kifizetése történhet a program végrehajtásához nyújtott előleg formájában, és a felmerült kiadások alapján teljesített kifizetésként.

V. FEJEZET

FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

48. cikk

(1) A Bizottság és a tagállamok biztosítják a vidékfejlesztési programozás végrehajtásának hatékony felügyeletét.

(2) A felügyeletet közös megegyezéssel elfogadott eljárások szerint végzik.

A felügyeletet előre meghatározott és elfogadott konkrét fizikai és pénzügyi mutatók segítségével végzik.

A tagállamok a megvalósulásról szóló éves beszámolót nyújtanak be a Bizottsághoz.

(3) Szükség esetén támogatásfelügyeleti bizottságot kell létrehozni.

49. cikk

(1) A vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedéseket az 1260/1999/EK rendelet 40-43. cikkében megállapított elvek alapján kell értékelni.

(2) Az EMOGA Garanciarészlege a programokhoz rendelt pénzügyi források keretein belül részt vehet a tagállamokban a vidékfejlesztés értékelésének finanszírozásában. Az EMOGA Garanciarészlege a Bizottság kezdeményezésére a Közösség szintjén végrehajtott értékeléseket is finanszírozhat.

VI. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

50. cikk

Az e cím alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az 1260/1999/EK rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint kell elfogadni.

Ezek a szabályok részletesen meghatározhatják különösen a következőket:

- a vidékfejlesztési tervek bemutatása (41-44. cikk),

- a vidékfejlesztési programozási dokumentumok felülvizsgálata,

- pénzügyi tervezés, különösen a költségvetési fegyelem (46. cikk) és a finanszírozásban való részvétel (47. cikk (2) bekezdése) biztosítása érdekében,

- felügyelet és értékelés (48. és 49. cikk),

- a vidékfejlesztési intézkedések és a piaci szervezetek által bevezetett támogatási intézkedések közötti összhang biztosításának módja (37. cikk).

IV. CÍM

ÁLLAMI TÁMOGATÁS

51. cikk

(1) Ha ez a cím másként nem rendelkezik, a Szerződés 87-89. cikkét kell alkalmazni a tagállamok által a vidékfejlesztési intézkedésekhez nyújtott támogatásokra.

Nem alkalmazható azonban a Szerződés 87-89. cikke a tagállamok által a Szerződés 36. cikke szerint, e rendelet rendelkezéseivel összhangban közösségi támogatásban részesített intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra.

(2) Tilos a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásnak a 7. cikkben említett arányokat meghaladó mértékű támogatása.

Ez a tilalom nem vonatkozik a következő beruházások támogatására:

- olyan, főként közérdekű beruházások, amelyek a mezőgazdasági, illetve erdészeti tevékenységek révén kialakított hagyományos táj megóvására vagy gazdasági épületek áthelyezésére irányul,

- a környezet védelme és minőségének javítása,

- az állattartó telepek higiéniai körülményeinek javítása és az állatok kíméletének fokozása.

(3) Tilos a gazdálkodók részére a kedvezőtlen helyzetű térségekben tapasztalható természeti hátrányok ellensúlyozására olyan állami támogatást nyújtani, amely nem felel meg a 14. és a 15. cikkben megállapított feltételeknek.

(4) Tilos állami támogatásban részesíteni az olyan agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállaló gazdálkodókat, akik nem felelnek meg a 22-24. cikkekben megállapított feltételeknek. Azonban a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban rögzített maximális összegeket meghaladó kiegészítő támogatás nyújtható, ha a 24. cikk (1) bekezdése szerint indokolt. Kellően indokolt kivételes esetben a 23. cikk (1) bekezdésében megállapítottak szerint eltérés engedélyezhető az ilyen kötelezettségvállalások minimális időtartama alól.

52. cikk

A Szerződés 36. cikkének hatálya alá tartozó esetekben, az olyan állami támogatást, amelynek célja közösségi támogatásban részesülő vidékfejlesztési intézkedések kiegészítő finanszírozása, a tagállamok bejelentik, a Bizottság pedig e rendelet rendelkezéseivel összhangban, a 40. cikkben említett programozás részeként jóváhagyja. A Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének első mondata nem alkalmazható az ily módon bejelentett támogatásokra.

V. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

(1) Amennyiben külön intézkedések válnak szükségessé a hatályos rendszerből az e rendelet által létrehozott rendszerre való átmenet megkönnyítéséhez, az ilyen intézkedéseket a Bizottság az 1260/1999/EK rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el.

(2) Ilyen intézkedéseket kell elfogadni különösen a Bizottság által 2000. január 1. után véget érő időtartamra vagy határozatlan időre jóváhagyott, jelenlegi támogatási intézkedéseknek az e rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatási rendszerbe történő beépítése céljából.

54. cikk

(1) A komlópiac közös szervezéséről szóló, 1971. július 26-i 1696/71/EGK tanácsi rendelet 17. Cikkének [24] helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékek piacára az itt megállapított rendelkezések végrehajtásának időpontjától a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló rendeleteket kell alkalmazni.

(2) A 8. cikkben említett támogatás közösségi társfinanszírozás tárgyát képezi.

(3) A tagállamok a 12. cikkben említett támogatást a termelők részére annak a gazdasági évnek az október 16-a és december 31-e közötti időszaka alatt fizetik ki, amelyik évre a támogatást igényelték.

(4) A Bizottság a 20. cikkben megállapított eljárás szerint elfogadja az e cikk alkalmazására vonatkozó szabályokat."

(2) A banánpiac közös szervezéséről szóló, 1993. február 13-i 404/93/EGK tanácsi rendelet 6. Cikkének [25] helyébe a következő szöveg lép:

"6. cikk

(1) Az elismerés időpontjától számított ötéves időtartamra a tagállamok támogatást adnak az elismert termelői szervezetek számára abból a célból, hogy ösztönözzék azok létrehozását és segítséget nyújtsanak számukra az adminisztratív feladatok ellátásában.

(2) Az ilyen támogatás

- összege az első, második, harmadik, negyedik, illetőleg ötödik évben a termelői szervezet keretében értékesített termelési érték 5 %-a, 5 %-a, 4 %-a, 3 %-a, illetőleg 2 %-a,

- összege nem haladhatja meg az érintett szervezet létrehozásának és adminisztratív működésének tényleges költségét,

- összegét éves részletekben az elismerést követő maximum hétéves időszak folyamán fizetik ki.

Az egyes évek termelési értékét a következők alapján kell kiszámítani:

- ténylegesen értékesített éves volumen,

- elért termelői átlagárak.

(3) Az e rendelet feltételeit már nagyrészt kielégítő szervezetekből létrejövő termelői szervezetek e cikk alapján támogatásra csak akkor jogosultak, ha olyan egyesülés révén jöttek létre, amely az 5. cikkben megállapított célkitűzések hatékonyabb elérését teszi lehetővé. Ugyanakkor ilyen esetben a támogatás csak a szervezet létrehozásának költségeire jár (az előkészítő munkákkal, valamint az alapító okirat és az alapszabály elkészítésével kapcsolatban felmerült költség).

(4) Az e cikkben említett támogatásról a tagállamok minden egyes pénzügyi év zárásakor beszámolóban értesítik a Bizottságot."

(3) A zöldség- és gyümölcspiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet [26] a következőképpen módosul:

a) A 15. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Közösség olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a tagállamok számára, kellően indokolt kérésre, engedélyezhető, hogy a termelői szervezetek számára legfeljebb a termelők által fizetett hozzájárulás mértékének a felét kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

Olyan tagállamok számára, amelyekben a termelői szervezetek a zöldség- és gyümölcstermelés kevesebb, mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az első albekezdésben említett támogatás egy részét a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti.";

a) Az 52. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. cikk

(1) A kivonás után járó közösségi kompenzáció kifizetésével és a működési alap közösségi finanszírozásával kapcsolatos kiadások, a 17. cikkben, valamint az 53., az 54. és az 55. cikkben említett egyedi intézkedések, továbbá a 40. cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátott tagállami szakértők által végzett ellenőrzések az 1257/1999/EK [27] rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, az agrárpiacok stabilizálását szolgáló beavatkozásként értelmezendők.

(2) A tagállamok által a 14. cikkel és a 15. cikk (6) bekezdésének második albekezdésével összhangban nyújtott támogatáshoz kapcsolódó kiadások az 1257/1999/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, az agrárpiacok stabilizálását szolgáló beavatkozásként értelmezendők. Ezek közösségi társfinanszírozás tárgyát képezik.

(3) A Bizottság a 46. cikkben megállapított eljárás szerint elfogadja az e cikk (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó szabályokat.

(4) A VI. cím rendelkezéseit az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1989. december 21-i 4045/89/EGK tanácsi rendelet [28] sérelme nélkül kell alkalmazni."

55. cikk

(1) A következő rendeletek hatályukat vesztik:

- 4256/88/EGK rendelet,

- 950/97/EK, 951/97/EK, 952/97/EK és 867/90EGK rendelet,

- 2078/92/EGK, 2079/92/EGK és 2080/92/EGK rendelet,

- 1610/89/EGK rendelet.

(2) A következő rendelkezéseket el kell hagyni:

- 3763/91/EGK rendelet 21. cikke [29],

- 1600/92/EGK rendelet 32. cikke [30],

- 1601/92/EGK rendelet 27. cikke [31],

- 2019/93/EGK rendelet 13. cikke [32].

(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján hatályon kívül helyezett rendeleteket, illetőleg elhagyott rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell azokra a fellépésekre, amelyeket a Bizottság az említett rendeletek alapján 2000. január 1-je előtt hagy jóvá.

(4) A kedvezőtlen helyzetű térségek jegyzékeiről, illetve azok módosításairól a Tanács és a Bizottság által a 950/97/EK rendelet 21. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban elfogadott irányelvek a programok keretében történő újabb módosításig hatályban maradnak.

56. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a közösségi támogatások vonatkozásában 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. május 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

K.-H. Funke

[1] HL C 170., 1998.6.4., 7. o.

[2] 1999. május 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL C 407., 1998.12.28., 210. o.

[4] HL C 93., 1999.4.6., 1. o.

[5] HL C 401., 1998.12.22., 3. o.

[6] HL L 161., 1999.6.26., 1. o.

[7] HL L 185., 1988.7.15., 9. o. A legutóbb a 3193/94/EGK rendelettel (HL L 337., 1994.12.24., 11. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 374., 1988.12.31., 25. o. A legutóbb a 2085/93/EGK rendelettel (HL L 193., 1993.7.31., 44. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 215., 1992.7.30., 85. o. A legutóbb a 2272/95/EK bizottsági rendelettel (HL L 288., 1995.12.1., 35. o.) módosított rendelet. A Bizottság 1962/96/EK rendeletével (HL L 259., 1996.10.12., 7. o.) javított rendelet.

[10] HL L 215., 1992.7.30., 91. o. A legutóbb a 2273/95/EK bizottsági rendelettel (HL L 288., 1995.12.1., 37. o.) módosított rendelet.

[11] HL L 215., 1992.7.30., 96. o. A legutóbb a 231/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 30., 1996.2.8., 33. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 142., 1997.6.2., 1. o. A 2331/98/EK rendelettel (HL L 291., 1998.10.30., 10. o.) módosított rendelet.

[13] HL L 142., 1997.6.2., 22. o.

[14] HL L 165., 1989.6.15., 3. o.

[15] HL L 91., 1990.4.6., 7. o.

[16] HL L 142., 1997.6.2., 30. o.

[17] HL L 125., 1996.5.23., 3. o.

[18] HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

[19] HL L 217., 1992.7.31., 3. o. A 308/97/EK rendelettel (HL L 51., 1997.2.21., 2. o.) módosított rendelet.

[20] HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

[21] HL L 161., 1999.6.26., 48. o.

[22] HL L 161., 1999.6.26., 43. o.

[23] HL L 161., 1999.6.26., 54. o.

[24] HL L 175., 1971.8.4., 1. o. A legutóbb az 1554/97/EK rendelettel (HL L 208., 1997.8.2., 1. o.) módosított rendelet

[25] HL L 47., 1993.2.25., 1. o. A legutóbb az 1637/98/EK rendelettel (HL L 210., 1998.7.28., 28. o.) módosított rendelet

[26] HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 857/1999/EK rendelettel (HL L 108., 1999.4.27., 7. o). módosított rendelet

[27] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[28] HL L 388., 1989.12.30., 17. o. A legutóbb a 3235/94/EK rendelettel (HL L 338., 1994.12.28., 16. o.) módosított rendelet

[29] HL L 356., 1991.12.24., 1. o.

[30] HL L 173., 1992.6.27., 1. o.

[31] HL L 173., 1992.6.27., 13. o.

[32] HL L 184., 1993.7.27., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK TÁBLÁZATA

Cikk | Tárgy | Euró | |

8 (2) | Tevékenység megkezdésére nyújtott támogatás | 25000 | |

12 (1) | Korengedményes nyugdíjazás | 15000 | átruházónként és évente |

150000 | teljes összeg átruházónként |

3500 | dolgozónként és évente |

35000 | teljes összeg dolgozónként |

15 (3) | Minimális kompenzációs támogatás | 25 | termőföld-hektáronként |

Maximális kompenzációs támogatás | 200 | termőföld-hektáronként |

16 | Maximális kifizetés | 200 | hektáronként |

24 (2) | Egynyári növények | 600 | hektáronként |

Évelő növények (szakosított) | 900 | hektáronként |

Egyéb célú földhasznosítás | 450 | hektáronként |

31 (4) | Maximális éves támogatás az erdősítés miatt kiesett bevétel pótlására | | |

—gazdálkodók vagy azok társulásai számára | 725 | hektáronként |

—minden egyéb magánjogi személy számára | 185 | hektáronként |

32 (2) | Minimális összegű kifizetés | 40 | hektáronként |

Maximális összegű kifizetés | 120 | hektáronként |

--------------------------------------------------