(1)

Egy vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a Tanács az 1174/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára. Az eredeti vizsgálati időszak a 2003. április 1-jétől2004. március 31-ig tartó időszakra terjedt ki.

(2)

A Tanács 684/2008/EK rendeletével (3) pontosította az eredeti vizsgálat hatályát.

(3)

A részleges időközi felülvizsgálatot egy kínai exportáló gyártó, Yale (Hangzhou) Industrial Products Co. Ltd. (a továbbiakban: Yale) által benyújtott kérelem és információ alapján indították. Az információ arra mutatott, hogy a Yale-re vonatkozó intézkedések alapját képező körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósak. A Yale többek között első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy eleget tesz a piacgazdasági elbánás követelményeinek, és hogy a saját költségein alapuló rendes értéknek és a Közösségbe irányuló exportárainak összehasonlítása az intézkedések jelenlegi szintjénél jóval alacsonyabb dömpinget eredményezne. Következésképpen a korábban megállapított dömping szintjén alapuló intézkedések jelenlegi szinten való fenntartása már nem tűnik szükségesnek a dömping ellensúlyozására.

(4)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő nyilvánvaló (prima facie) bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent értesítéssel (4) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a Yale-t érintő dömping vizsgálatára korlátozódik.

(5)

A dömping vizsgálata a 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott.

(6)

A Bizottság hivatalosan értesítette a Yale-t, valamint Kína (a továbbiakban: érintett ország) és a közösségi ágazat képviselőit – az eredeti vizsgálat meghatározása szerint – a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek. A meghallgatásra lehetőséget kapott minden érdekelt fél, aki azt kérte, és bizonyította, hogy a meghallgatáshoz különös érdeke fűződik.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött a Yale-nek, az érintettként ismert közösségi gyártóknak, a kézi emelőkocsik ismert kanadai gyártóinak – Kanada lévén az eredeti vizsgálathoz kiválasztott analóg ország –, valamint a kézi emelőkocsik ismert indiai és malajziai gyártóinak, mivel ezeket az országokat az eredeti vizsgálat során mint lehetséges alternatív analóg országokat tartották számon. A Bizottság a Yale-nek piacgazdasági elbánás iránti kérelmet tartalmazó nyomtatványt is küldött.

(8)

A Yale-től és egy közösségi gyártótól érkezett a kérdőívekre válasz, valamint egyéb észrevételek és információk.

(9)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a piacgazdasági elbánás és a dömping megállapításához szükségesnek tartott, elemezte a kapott információkat, és ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyein:

(10)

Az érintett termék meghatározása megegyezik az eredeti vizsgálat során használt meghatározással, a 684/2008/EK rendelet pontosítása szerint. Az érintett termék az ex 8427 90 00 , illetve az ex 8431 20 00 KN-kód alá besorolt, Kínából származó, rendszerint raklapokra helyezett anyagok mozgatására használt, nem önjáró kézi emelőkocsi, valamint annak alapvető részegységei, azaz alváz és hidraulika. Az (1) preambulumbekezdésben említett, a végleges dömpingellenes vámot elrendelő rendelet alkalmazásában kézi emelőkocsinak az olyan kocsi minősül, amely görgőkkel ellátott, raklapok mozgatására szolgáló emelővillákkal rendelkezik, és amelyet a gyalogos gépkezelő sima, egyenletes kemény felületen, csuklós kar segítségével, kézi erővel tol, von és kormányoz. A kézi emelőkocsikat kizárólag arra tervezték, hogy az emelőkar pumpálásával olyan magas szintre lehessen velük emelni a rakományt, hogy az elszállítható legyen, és nincs más kiegészítő funkciójuk vagy felhasználásuk, mint például i. a rakományok mozgatása és emelése magasabbra helyezésük vagy raktározásuk segítése céljából (magasemelők); ii. raklapok egymásra helyezése (rakodógépek); iii. a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelése (ollós emelők); vagy iv. a rakomány felemelése és mérése (mérleges raklapemelők).

(11)

A jelenlegi felülvizsgálat rámutatott, hogy a Kínában a Yale által gyártott és a kínai piacon értékesített kézi emelőkocsi ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanaz a rendeltetésük, mint a Közösségbe exportált kézi emelőkocsiknak. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(12)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó behozatalt érintő dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban kell meghatározni azon exportáló gyártók számára, amelyek esetében megállapítást nyert, hogy eleget tesznek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek, vagyis abban az esetben, amikor ezen exportáló gyártók igazolják, hogy a hasonló termék gyártására és értékesítésére piacgazdasági feltételek érvényesülése mellett kerül sor. Az egyszerűbb hivatkozás érdekében ezeknek a kritériumoknak a meghatározása röviden összefoglalva az alábbiakban található:

(13)

A Yale piacgazdasági elbírálást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, és a megadott határidőn belül kitöltötte az exportáló gyártók piacgazdasági elbírálás iránti kérelmét tartalmazó nyomtatványt.

(14)

A Bizottság felkutatott minden szükségesnek tartott információt, és az érintett vállalat telephelyén ellenőrzött minden információt, amelyet a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben benyújtottak.

(15)

A Yale nem bizonyította be, hogy megfelel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott valamennyi feltételeknek. A vállalat az 1. és a 2. feltételnek nem felelt meg.

(16)

Az 1. feltételre vonatkozóan a helyszínen megállapították, hogy a vállalat alapszabályai kifejezetten tartalmaznak belföldi értékesítési korlátozásokat; nevezetesen a vállalat termékei 100 %-át tengerentúli piacokon köteles értékesíteni. A Yale azzal érvelt, hogy ezek a megszorítások soha nem játszottak lényegi szerepet, mivel a felülvizsgálati időszak alatt voltak kisebb belföldi eladásai. A vállalat ennek ellenére nem tudta konkrétan bebizonyítani, hogy sem de facto, sem de iure nincs alávetve az alapszabályaiban lefektetett, fent említett megszorításoknak. Emellett a helyszínen az is bebizonyosodott, hogy a vállalat exportértékesítéssel kapcsolatos döntéseit az állam nyilvánvalóan befolyásolta. Kiderült, hogy a Yale 2002 óta 50 %-os társasági jövedelemadókulcs-kedvezményben részesül. Ez az adócsökkentés a részben külföldi tőkével működő, valamint a külföldi vállalkozásokra vonatkozó társasági jövedelemadótörvény megfelelő végrehajtási szabályaiból ered. A szabályok előírják, hogy az olyan exportorientált, részben külföldi tőkével működő vállalatok, mint a Yale, amelyeknek exporteladásai az éves forgalma 70 %-át vagy annál is többet tesznek ki, 50 %-os adócsökkentésre jogosultak, miután lejárt a társasági jövedelemadókedvezmény időszaka. A fentiekből kiviláglik, hogy a Yale exporteladásaira vonatkozó üzleti döntéseit nem kizárólag a kínálatot és a keresletet tükröző piaci jelzések függvényében hozza meg. A vállalat tehát jelentős állami befolyás alatt áll, amelynek keretében adókedvezményekben részesül azzal az explicit feltétellel, hogy meghozzon bizonyos üzleti döntéseket belföldi és exportértékesítésére vonatkozóan. A fentiek figyelembevételével azt a következtetést lehetett levonni, hogy a vállalat nem bizonyította, hogy eleget tesz az 1. követelménynek.

(17)

A 2. követelményt illetően a helyszínen végzett vizsgálat megállapította, hogy az alapvető nemzetközi számviteli standardok alapelveit mind az elszámolásokban, mind pedig azok felülvizsgálatakor figyelmen kívül hagyták (pl. a költség-haszon összevetés elve, valutaátváltási politikák, a pénzügyi helyzet hitelt érdemlő ismertetésének hiánya és a kizárólag a vizsgálat céljaira készített elszámolások), ami megkérdőjelezi a vállalat könyvelésének hitelességét. Ezért azt a következtetést lehetett levonni, hogy a vállalat nem bizonyította, hogy eleget tesz a 2. követelménynek.

(18)

A Yale és a közösségi gazdasági ágazat lehetőséget kapott, hogy a fenti megállapításokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen. A Yale nem tett erre vonatkozó külön észrevételeket, míg egy közösségi gyártó általános megállapításokat terjesztett be.

(19)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Yale nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeket, és ezért nem részesülhet piacgazdasági elbánásban.

(20)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vám megállapítása esetén az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában országos vámot állapítanak meg, kivéve akkor, ha a vállalatok képesek bizonyítani, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek, és ezért egyéni elbánásban részesülhetnek.

(21)

A Yale kérelmezte, hogy amennyiben piacgazdasági elbánás iránti kérelmét elutasítják, úgy egyéni elbánásban részesüljön.

(22)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megállapította, hogy a vállalat nem teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelményeket. Közelebbről, amint ezt a (16) preambulumbekezdés részletesen ismerteti, a helyszíni vizsgálat alkalmával kiderült, hogy a vállalat nincs olyan helyzetben, hogy szabadon határozhassa meg, mennyit exportál és az értékesítései milyen feltételek mellett mennek végbe. Mint a fentiekből kiviláglik, a vállalat belföldi és exportértékesítésekre vonatkozó döntései az állam által kirótt, értékesítésbeli korlátozásokhoz kötődtek, amelyeket a vállalat alapszabályai tartalmaznak. Ezért az a döntés született, hogy a vállalat nem részesülhet egyéni elbánásban.

(23)

Amint azt a (18) és (22) preambulumbekezdés fentebb ismerteti, a Yale sem piacgazdasági, sem egyéni elbánásban nem részesült. A Yale helyzete tehát az eredeti vizsgálathoz képest nem változott. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a (4) preambulumbekezdésben áll – e felülvizsgálat a Yale-t érintő dömping vizsgálatára korlátozódik. Mivel nem ítéltek meg sem piacgazdasági, sem pedig egyéni elbánást, nem lehet új – a meglévőnél magasabb vagy alacsonyabb – dömpingkülönbözetet megállapítani a Yale esetében e felülvizsgálat során. Végezetül meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat idején a Yale ismert kínai exportáló gyártó volt, amelyet akkor a Bizottság hivatalosan értesített az eredeti vizsgálat megindításáról, a Yale azonban nem működött együtt. Az eredeti vizsgálatban öt exportáló gyártó működött együtt, közülük egy piacgazdasági elbánásban, négy pedig egyéni elbánásban részesült. A Yale-re alkalmazott dömpingkülönbözet az országos dömpingkülönbözet volt, amelyet mindazokra az exportőrökre alkalmaztak, amelyek nem működtek együtt az eredeti vizsgálat során.

(24)

A vizsgálat eredményeinek figyelembevételével a felülvizsgálatot meg kell szüntetni a Yale-re alkalmazandó vám szintjének módosítása nélkül, amelyet az eredeti vizsgálatban megállapított végleges dömpingellenes vám szintjén, azaz 46,7 %-on kell fenntartani.

(25)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a jelenlegi felülvizsgálatot meg kívánják szüntetni, és a Yale által gyártott kézi emelőkocsik behozatalára kivetett, meglévő dömpingellenes vámot fenn kívánják tartani.

(26)

Minden félnek lehetősége nyílt észrevételeket tenni. A beérkezett vélemények nem voltak olyan természetűek, hogy változtattak volna a Bizottság következtetésén.

(27)

A közzétételt követően a Yale egyéni elbánás megítélését igényelte. A benyújtott érvek azonban nem voltak megfelelően alátámasztva, és nem voltak arra alkalmasak, hogy megkérdőjelezzék a vizsgálatnak a (16) és (22) preambulumbekezdésben szereplő eredményeit. Emellett 2009. január 22-én kelt, a Bizottságnak címzett levelében a Yale vissza is vonta részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmét.

(28)

Ezt a felülvizsgálatot ezért az 1174/2005/EK rendelet módosítása nélkül meg kell szüntetni,