(1)

A 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) számos ponton módosítani kell. Az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

A 98/71/EK irányelv összehangolta a formatervezési mintára vonatkozó tagállami jogszabályok azon fő anyagi jogi rendelkezéseit, amelyekről az elfogadáskor úgy vélték, hogy a legközvetlenebbül érintik a belső piac működését azáltal, hogy akadályozzák az Unión belül az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

(3)

A tagállamok nemzeti jogában szereplő formatervezésiminta-oltalom együttesen létezik azzal az oltalommal, amelyet uniós szinten az európai uniós formatervezési minták biztosítanak, amelyek a 6/2002/EK tanácsi rendeletben (4) foglaltak szerint egységes jellegűek és Unió-szerte érvényesek. Az uniós és a nemzeti szintű formatervezésiminta-oltalmi rendszerek együttes létezése és egyensúlya a szellemitulajdon-jogok védelmére szolgáló uniós megközelítés sarokköve.

(4)

A Bizottság a „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program” című, 2015. május 19-i közleményével és az uniós szakpolitikák rendszeres felülvizsgálatára irányuló vállalásával összhangban – több tanulmánnyal alátámasztva – elvégezte az Unióban létező formatervezésiminta-oltalmi rendszerek kiterjedt értékelését, amely átfogó gazdasági és jogi értékelést is tartalmazott.

(5)

A Tanács a szellemi tulajdonra vonatkozó politikáról és az ipari minták uniós rendszerének felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 10-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 6/2002/EK rendelet és a 98/71/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. A felülvizsgálatot azért kérték, mert korszerűsíteni kell az ipari minták rendszereit, és vonzóbbá kell tenni a formatervezésiminta-oltalmat az egyéni tervezők és a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. A felülvizsgálatot különösen az uniós, a nemzeti és a regionális formatervezésiminta-oltalmi rendszerek közötti kiegészítő jellegű kapcsolat támogatását és megerősítését célzó módosítások kezelése és mérlegelése, valamint az Unióban létező formatervezésiminta-oltalmi rendszeren belüli eltérések további erőfeszítésekkel történő csökkentése érdekében kérték.

(6)

Az említett értékelés végeredményei alapján a Bizottság „Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című, 2020. november 25-i közleményében bejelentette, hogy a védjegyekről szóló uniós jogszabályok sikeres reformját követően felül fogja vizsgálni a formatervezési minták oltalmáról szóló uniós jogszabályokat a rendszer egyszerűsítése, valamint hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá tétele céljából, továbbá a szabályozási keretnek az új technológiákkal kapcsolatban bekövetkezett piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tétele céljával.

(7)

Az EU helyreállítását és rezilienciáját támogató, a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2021. november 11-i állásfoglalásában (5) az Európai Parlament üdvözölte, hogy a Bizottság kész korszerűsíteni a formatervezési minták oltalmáról szóló uniós jogszabályokat a digitális, fenntartható és zöld gazdaságra való átállás hathatósabb támogatása érdekében, és felszólította a Bizottságot, hogy folytassa a tagállamok bejelentési és megsemmisítési eljárásainak harmonizálását, és javasolta, hogy a nagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében mérlegelje a 98/71/EK irányelv és a 6/2002/EK rendelet összehangolását. Az Európai Parlament az említett állásfoglalásban azt is kijelentette, hogy az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszert össze kell hangolni az uniós védjegyrendszerrel annak érdekében, hogy a formatervezésiminta-jogosultak megakadályozhassák a védjegybitorlással érintett áruknak az Unió vámterületére való belépését, és felszólította a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a márkatulajdonosok számára, hogy gátat vessenek a hamisítványok Unión való áthaladásának. A Parlament azt is megjegyezte, hogy az összetett termékek javításához használt alkatrészek formatervezésiminta-oltalma csak részben került harmonizálásra, ami a belső piacon széttagoltságot és jogbizonytalanságot eredményezett.

(8)

A Bizottság által végzett konzultációk és értékelések során megállapítást nyert, hogy a nemzeti jogszabályok korábbi harmonizációja ellenére továbbra is vannak olyan területek, amelyeken a versenyképesség és a növekedés tekintetében, továbbá főként a kkv-k formatervezésiminta-oltalmi rendszerekhez való hozzáférésének javítása eredményeképpen pozitív hatást lehetne elérni a további harmonizációval.

(9)

A jól működő belső piac biztosítása, valamint az Unión belül adott esetben a formatervezésiminta-oltalom megszerzésének, igazgatásának és védelmének a vállalkozások – különösen a kkv-k – növekedése és versenyképessége érdekében történő megkönnyítése céljából, a fogyasztók érdekeinek kellő figyelembevétele mellett a 98/71/EK irányelv által elért jogharmonizációt ki kell terjeszteni a 6/2002/EK rendelet értelmében lajstromozott formatervezési mintákra irányadó anyagi jog egyéb szempontjaira is.

(10)

Ezen túlmenően a formatervezési minták Unión belüli megszerzésének, kezelésének és oltalmának megkönnyítése érdekében az eljárási szabályokat is közelíteni kell. Ezért össze kell hangolni a formatervezési minták lajstromozása területén a tagállamokban és az európai uniós formatervezésiminta-rendszerben alkalmazott főbb eljárási szabályokat. A nemzeti jog szerinti eljárások tekintetében elég az általános elveket megállapítani, és a tagállamokra hagyni a részletesebb szabályok megállapítását.

(11)

Ezen irányelv nem zárja ki olyan jognak a formatervezési mintákra történő alkalmazását, amely valamely formatervezési minta lajstromozásával vagy közzétételével biztosított védelemtől eltérő védelemről rendelkezik, úgy mint a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintákra vonatkozó uniós jog, vagy a védjegyekre, a szabadalmakra és a használati mintákra, a tisztességtelen versenyre vagy a polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós vagy nemzeti jog.

(12)

Fontos megállapítani a lajstromozott formatervezési minták oltalmára vonatkozó különös jog alapján és a szerzői jog alapján biztosított védelem halmozódásának elvét, amely szerint a formatervezésiminta-oltalom alatt álló formatervezési minták szerzői jogi védelem alatt álló művekként is élvezhetnek védelmet, feltéve, hogy teljesülnek a szerzői jog követelményei.

(13)

A belső piac célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, hogy a formatervezési minták lajstromozásának feltételei valamennyi tagállamban harmonizáltak legyenek. E célból a formatervezési minta és termék fogalmainak olyan egységes meghatározásait kell megállapítani, amelyek egyértelműek, átláthatóak és műszaki szempontból naprakészek, tekintettel az olyan új formatervezési minták megjelenésére is, amelyek nem fizikai termékekben testesülnek meg. Anélkül, hogy a releváns termékek listája kimerítő jellegre törekedne, helyénvaló megkülönböztetni a fizikai tárgyban megtestesülő termékeket, a grafikai ábrázolásként megjelenő termékeket, vagy a belső vagy külső környezet kialakítására szánt tárgyak térbeli elrendezésében megnyilvánuló termékeket. Ezzel összefüggésben el kell ismerni, hogy az animáció, így például egy termék külső jellegzetességeinek mozgatása vagy átmenete hozzájárulhat a formatervezési minták megjelenéséhez, különösen olyan formatervezési mintákéhoz, amelyek nem fizikai tárgyakban testesülnek meg. Továbbá egységes követelményeket kell meghatározni az újdonság és az egyéni jelleg tekintetében, amelyeknek a lajstromozott formatervezésiminta-oltalmi jogok meg kell, hogy feleljenek.

(14)

Az áruk szabad áramlásának megkönnyítése érdekében biztosítani kell, hogy a formatervezési minta lajstromozásával keletkező oltalom a jogosult számára elvileg valamennyi tagállamban azonos védelmet nyújtson.

(15)

A jogosult számára a formatervezési minta lajstromozásával biztosított oltalom valamely termék egészének vagy részének azon külső jellegzetességeire vonatkozik, amelyeket az ilyen formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésben láthatóan bemutatnak, és amelyek a bejelentéshez kapcsolódó releváns iratok közzététele vagy az azokba való betekintés útján jutnak nyilvánosságra.

(16)

Egy termék külső jellegzetességeinek – azon túlmenően, hogy a lajstromozásra irányuló bejelentésben azokat jól láthatóan fel kell tüntetni – nem szükséges bármely adott időpontban vagy bármely adott használati helyzetben láthatónak lenniük ahhoz, hogy formatervezésiminta-oltalomban részesüljenek. Ezen elv alóli kivételként az oltalom nem terjedhet ki azon alkotóelemekre, amelyek egy összetett termék rendeltetésszerű használata során nem láthatók, vagy az ilyen alkotóelem olyan külső jellegzetességeire, amelyek az alkotóelemnek a termékbe való beillesztését követően nem láthatók, vagy amelyek önmagukban nem felelnek meg az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek. Ezért egy összetett termék alkotóelemeinek említett külső jellegzetességei, amelyek az említett okokból nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak értékelése céljából, hogy egyéb formatervezésiminta-jellemzők teljesítik-e az oltalomra vonatkozó követelményeket.

(17)

Bár a termékek megjelölésének a formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés részét kell képeznie, önmagában nem befolyásolhatja a formatervezési minta oltalmának terjedelmét. A termék megjelölése ugyanakkor a termék ábrázolásával egyetemben azon termék jellegének meghatározására is szolgálhat, amelyben a formatervezési minta megtestesül, vagy amelyre azt alkalmazni kívánják. Továbbá a termékek megjelölései javítják a formatervezési minták kereshetőségét az adott iparjogvédelmi hivatal által vezetett formatervezésiminta-oltalmi lajstromban, valamint növelik a lajstrom átláthatóságát és hozzáférhetőségét. Ezért a lajstromozást megelőzően a termékek megjelölésének pontosnak kell lennie, a lajstromozott formatervezési minta bejelentőire nehezedő terhek indokolatlan növelése nélkül.

(18)

Annak értékelése, hogy a formatervezési mintának egyéni jellege van-e, azon kell, hogy alapuljon, hogy a minta a már meglévő formatervezésiminta-korpusz részét képező bármely egyéb mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz-e; ezen értékelésnek figyelembe kell vennie azon termék természetét, amelyre a mintát alkalmazzák, vagy amelyben a minta megtestesül, különös tekintettel a termék szerinti ipari ágazat sajátosságaira, valamint arra, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

(19)

A műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességeknek, vagy külső jellegzetességek olyan elrendezésének a formatervezésiminta-oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után. A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom megsemmisíthető, ha a megjelenési külsőjellegzetességek megválasztásában annak szükségességén kívül, hogy az említett termék betöltsön valamely műszaki funkciót, más megfontolások – különös tekintettel a vizuális szempontra – nem játszottak szerepet.

(20)

Hasonlóképpen, a különböző gyártmányú termékek interoperabilitása nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével.

(21)

A modulokból álló termékek szerkezetileg összekapcsolható elemei mindazonáltal a modulokból álló termékek újító jellegzetességeinek fontos elemét képezhetik, és jelentős reklámértéket képviselhetnek, így oltalomban részesülhetnek.

(22)

Nem részesülhet oltalomban a formatervezési minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. Ezen irányelv nem jelenti a közrend vagy a közerkölcs nemzeti fogalmainak harmonizációját.

(23)

A belső piac zavartalan működésének biztosításához alapvető fontosságú a lajstromozott formatervezési minták oltalmi idejének egységesítése.

(24)

Ezen irányelv nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkében foglalt versenyszabályok alkalmazását.

(25)

A jogbiztonság érdekében a bejelentés elutasításának érdemi okait, valamint a lajstromozott formatervezésiminta-oltalmi jogok tagállambeli megsemmisítésének érdemi okait kimerítő jelleggel fel kell sorolni ezen irányelvben.

(26)

Az ipari tulajdon oltalmára létesült, 1883. március 20-án Párizsban aláírt egyezmény (a továbbiakban: a Párizsi Egyezmény) 6b. cikkében felsoroltaktól eltérő, valamely tagállamban különösen fontos közérdeket képviselő jelképek jogosulatlan használatának megelőzése érdekében azonban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon meghatározhassák a bejelentés elutasításának konkrét okait. A nemzeti jelentőségű kulturális örökséghez tartozó elemek jogosulatlan lajstromozásának és az azokkal való visszaélésnek a megelőzése érdekében a tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy szabadon meghatározhassák a bejelentés elutasításának és a megsemmisítésnek a konkrét okait. A kulturális örökség ilyen elemei, amelyeket az UNESCO Általános Konferenciája által 1972. november 16-án elfogadott, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény értelmében, vagy – amennyiben azok a szellemi kulturális örökség kézzelfogható megnyilvánulásának minősülnek – az UNESCO Általános Konferenciája által a 2003. október 17-i 32. ülésszakán elfogadott, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény értelmében vesznek figyelembe, magukban foglalnak például műemlékeket vagy épületcsoportokat, műtárgyakat, kézműves termékeket vagy ruházatot.

(27)

Tekintettel arra, hogy a különböző ipari területeken egyre jobban terjednek a 3D nyomtatási technikák – a mesterséges intelligencia segítségével is –, valamint arra, hogy emiatt a formatervezésiminta-oltalom jogosultjai számára kihívást jelent hatékonyan megakadályozni az oltalom alatt álló formatervezési mintáik jogosulatlan lemásolását, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a formatervezési mintát rögzítő bármely adathordozónak vagy szoftvernek az oltalom alatt álló formatervezési minta bitorlásával érintett termék többszörözése céljából történő létrehozása, letöltése, lemásolása és hozzáférhetővé tétele a formatervezési minta felhasználásának minősül, amit a jogosult engedélyéhez kell kötni.

(28)

A formatervezési minták oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni hatékonyabb fellépés érdekében, valamint a tagállamok által a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében vállalt nemzetközi kötelezettségekkel – különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT 1947) az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkével, és a generikus gyógyszerek esetében a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló, 2001. november 14-én a WTO Miniszteri konferencia által elfogadott dohai nyilatkozattal – összhangban a lajstromozott formatervezési minta jogosultját fel kell jogosítani arra, hogy harmadik feleket megakadályozhasson abban, hogy harmadik országokból kereskedelmi forgalomban termékeket hozzon be a formatervezési minta lajstromozása szerinti tagállamba, anélkül, hogy azokat szabad forgalomba bocsátanák, amennyiben – az oltalom jogosultjának engedélye nélkül – a formatervezési minta az ilyen termékekben azonos módon testesül meg, vagy a formatervezési mintát azokra azonos módon alkalmazták, vagy a formatervezési mintát lényeges jellemzői tekintetében nem lehet megkülönböztetni az ilyen termékektől.

(29)

Ennek érdekében a lajstromozott formatervezési minta jogosultjai számára lehetővé kell tenni a formatervezésiminta-bitorlással érintett termékek belépésének és az ilyen termékek bármilyen vámjogi helyzetbe kerülésének a megakadályozását, ideértve különösen az árutovábbítást, az átrakodást, a raktározást, a vámszabad területre való beléptetést, az átmeneti megőrzést, az aktív feldolgozást vagy az ideiglenes behozatalt, abban az esetben is, ha az ilyen termékeket nem kívánják az érintett tagállamban forgalomba hozni. A vámhatóságoknak a vámellenőrzések végzésekor – adott esetben a jogosultak kérelmére is – fel kell használniuk a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) megállapított hatásköröket és eljárásokat. A vámhatóságoknak elsősorban kockázatelemzési kritériumok alapján kell elvégezniük az idevágó ellenőrzéseket.

(30)

Azon két cél összehangolása érdekében, hogy egyrészről gondoskodni kell a formatervezésiminta-oltalom hatékony érvényesítéséről, másrészről pedig kerülni kell a nem jogsértő termékek szabad kereskedelmi forgalmának akadályozását, a formatervezésiminta-oltalom jogosultját megillető jognak meg kell szűnnie, ha a lajstromozott formatervezési minta bitorlásának kérdésében érdemi határozat meghozatalára illetékes igazságügyi vagy egyéb hatóság előtt indított eljárás során a nyilatkozattevő vagy a termék birtokosa bizonyítani tudja, hogy a lajstromozott formatervezési minta jogosultjának nincs joga megtiltani a termékek forgalomba hozatalát a rendeltetési hely szerinti országban.

(31)

A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom által biztosított kizárólagos jogokra megfelelő korlátozások kell, hogy vonatkozzanak. A magáncélú és nem üzleti célból, valamint a kísérleti célból végzett cselekményeken kívül, ezen engedélyezett hasznosítás körébe kell tartoznia az idézés vagy oktatás céljából készített többszörözésnek, az összehasonlító reklám keretében történő hivatkozásnak, valamint a véleménynyilvánítás, kritika vagy paródia céljából történő hasznosításnak, feltéve, hogy ezen tevékenységek összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, és nem akadályozzák indokolatlanul a formatervezési minta rendeltetésszerű hasznosítását. A formatervezési minta harmadik felek által művészi kifejezés céljából való hasznosítása tisztességesnek tekintendő mindaddig, amíg összhangban van az ipari és kereskedelmi ügyekben követett tisztességes gyakorlattal. Továbbá ezen irányelvet oly módon kell alkalmazni, amely biztosítja az alapvető jogok és szabadságok – különösen a véleménynyilvánítás szabadságának – teljes mértékű tiszteletben tartását.

(32)

A formatervezésiminta-oltalom célja, hogy kizárólagos jogokat biztosítson a termék megjelenésére vonatkozóan, de nem biztosít monopóliumot maga a termék felett. Az olyan formatervezési minták oltalma, amelyekkel szemben nincs gyakorlati alternatíva, valójában termékmonopóliumhoz vezetne. Az ilyen oltalom közel állna a formatervezésiminta-oltalmi rendszerrel való visszaéléshez. Ha harmadik személyek gyárthatnak és forgalmazhatnak pótalkatrészeket, a verseny fennmarad. Ha a formatervezésiminta-oltalom kiterjed a pótalkatrészekre, az ilyen harmadik felek megsértik e jogokat, a verseny megszűnik és a formatervezésiminta-oltalom jogosultja de facto termékmonopóliumhoz jut.

(33)

A belső piac létrehozására és működésére közvetlenül kihat, hogy a tagállamok eltérő jogszabályokkal rendelkeznek az oltalomban részesülő formatervezési minták valamely összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítása céljából történő hasznosítására vonatkozóan olyan esetekben, amikor a termék, amelyben a formatervezési minta megtestesül, vagy amelyre a formatervezési mintát alkalmazzák, egy összetett termék formafüggő alkotóelemét képezi. Az ilyen különbségek torzítják a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon, és jogbizonytalanságot teremtenek. A termékek javíthatósága a fenntartható gazdaság központi eleme, amint azt az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény is kiemeli.

(34)

Ezért a belső piac zavartalan működése és a tisztességes verseny biztosítása érdekében közelíteni kell a tagállamok formatervezésiminta-oltalmi jogszabályait az oltalomban részesülő formatervezési minták valamely összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítása érdekében történő javításának lehetővé tétele céljából való hasznosítása tekintetében, mégpedig a 6/2002/EK rendeletben már szereplőhöz hasonló és az európai uniós formatervezési mintákra uniós szinten alkalmazandó, ám kifejezetten csak az összetett termékek formafüggő alkotóelemeire alkalmazandó „javítási záradék” beillesztésével. Mivel az említett javítási záradéknak az a célja, hogy érvényesíthetetlenné tegye a formatervezésiminta-oltalmi jogokat, amennyiben az összetett termék alkotóelemének formatervezési mintáját az összetett terméknek – az eredeti megjelenésének helyreállítását célzó – javítására használják, a javítási záradéknak a formatervezésimintaoltalom-bitorlással szemben ezen irányelv által előírt kifogások egyikének kell lennie. Ezen túlmenően, a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében és annak biztosítására, hogy megalapozott információk alapján választhassanak a javításhoz használható, versengő termékek között, kifejezetten elő kell írni, hogy az alkotóelem azon gyártója vagy eladója nem hivatkozhat a javítási záradékra, aki nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat az összetett termék javítása céljából felhasználni szánt termék kereskedelmi eredetéről és gyártójának kilétéről. Az említett részletes információt a terméken, vagy ha nem lehetséges, akkor a csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban egyértelműen és jól láthatóan meg kell adni, és annak tartalmaznia kell legalább azon védjegyet, amely alatt a terméket forgalmazzák, és a gyártó nevét.

(35)

Az alkatrész-utópiac liberalizációja ezen irányelvvel elérni kívánt hatékonyságának megőrzése céljából, és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával (7) összhangban, az összetett termék valamely alkotóeleme gyártójának vagy eladójának – annak érdekében, hogy részesülhessen a formatervezésiminta-oltalom alóli, a javítási záradékon alapuló mentességben – gondossági kötelezettségnek kell megfelelnie, hogy megfelelő eszközökkel – különösen szerződéses eszközökkel – biztosítsa, hogy a továbbfelhasználók a kérdéses alkotóelemeket ne kíséreljék meg más célokra felhasználni, mint az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítását szolgáló javítás. Egy összetett termék valamely alkotóelemének gyártójától vagy eladójától azonban nem követelhető meg, hogy objektíven és minden körülmények között garantálja, hogy az általa gyártott vagy értékesített alkotóelemeket a végső felhasználók végül valóban kizárólag az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítását szolgáló javításra használják fel.

(36)

Annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok előhasználattal kapcsolatban fennálló eltérő feltételei következtében ugyanazon formatervezési minta eltérő jogi erővel bírjon a különböző tagállamokban, helyénvaló biztosítani, hogy bármely harmadik személy, aki bizonyítani tudja, hogy a formatervezési minta bejelentésének napját megelőzően vagy – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően valamely tagállamban jóhiszeműen megkezdte a lajstromozott formatervezésiminta-oltalmi körébe tartozó formatervezési minta hasznosítását, vagy arra komoly és tényleges előkészületeket tett – feltéve, hogy az ilyen hasznosítás nem az oltalom alatt álló minta utánzásából ered –, jogosult legyen az említett formatervezési minta korlátozott hasznosítására.

(37)

(38)

A formatervezésiminta-oltalom hozzáférhetőségének javítása és megkönnyítése, valamint a jogbiztonság és kiszámíthatóság fokozása érdekében a formatervezési minták tagállamokban történő lajstromozására vonatkozó eljárásoknak hatékonynak és átláthatónak kell lenniük, valamint az európai uniós formatervezési mintákra alkalmazandókhoz hasonló szabályokat kell követniük.

(39)

Alapvető közös szabályokat kell megállapítani a lajstromozásra irányuló bejelentés benyújtásának szakaszában a formatervezési mintáknak a vizuális ábrázolás bármely formájában történő megjelenítésére vonatkozó követelmények és műszaki eszközök tekintetében, figyelembe véve a formatervezési minták megjelenítése tekintetében bekövetkezett technológiai fejlődést és az uniós iparnak az új digitális formatervezési mintákkal kapcsolatos igényeit. Emellett a tagállamoknak a gyakorlatok közelítése révén harmonizált szabványokat kell létrehozniuk.

(40)

A nagyobb hatékonyság érdekében helyénvaló továbbá lehetővé tenni a lajstromozott formatervezési minták bejelentői számára, hogy több formatervezési mintát foglaljanak egyetlen többes bejelentésbe, azon feltétel előírása nélkül, hogy mindazon termékek, amelyekben a szándék szerint a formatervezési minták megtestesülnének, vagy amelyekre azokat a szándék szerint alkalmaznák, az ipari mintáknak az 1968. évi Locarnói Megállapodással létrehozott nemzetközi osztályozása (a továbbiakban: a locarnói osztályozás) szerint ugyanazon osztályba tartozzanak.

(41)

A formatervezési minta lajstromozását követő szokásos közzététel egyes esetekben alááshatja vagy veszélyeztetheti az adott formatervezési mintát érintő kereskedelmi művelet sikerességét. A közzététel halasztásának lehetősége megoldást jelenthet ilyen esetekben. A koherencia és a nagyobb jogbiztonság érdekében, ezáltal segítve a vállalkozásokat a formatervezésiminta-portfóliók kezelésével kapcsolatos költségek csökkentésében, a közzététel elhalasztására Unió-szerte ugyanazon szabályoknak kell vonatkozniuk.

(42)

A vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint Unió-szerte a formatervezési minták oltalmához való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a bejelentőt terhelő lajstromozási és egyéb eljárási terhek minimálisra csökkentése révén a tagállamok valamennyi központi iparjogvédelmi hivatalának és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak a saját kezdeményezésükre végzett érdemi vizsgálatukat arra kell korlátozniuk – amint azt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) teszi uniós szinten –, hogy a bejelentés elutasításának ezen irányelvben kimerítően felsorolt okai nem állnak-e fenn.

(43)

A formatervezésiminta-oltalmak megsemmisítésére szolgáló alternatív eszköz biztosítása céljából a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a megsemmisítésre irányuló olyan közigazgatási eljárásról rendelkezzenek, amely kellő mértékben igazodik a lajstromozott európai uniós formatervezési mintákra alkalmazandó eljáráshoz.

(44)

A tagállami központi iparjogvédelmi hivataloknak és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak célszerű együttműködniük egymással és az EUIPO-val a formatervezési minták lajstromozásának és igazgatásának valamennyi területén, hogy előmozdítsák az olyan gyakorlatok és eszközök konvergenciáját, mint például a lekérdezési és keresési célokra szolgáló, közös vagy összekapcsolt adatbázisok és portálok létrehozása és naprakészen tartása. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy központi iparjogvédelmi hivatalaik és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal együttműködjenek egymással és az EUIPO-val tevékenységeik minden egyéb olyan területén, amely a formatervezési minták Unión belüli oltalma szempontjából releváns.

(45)

mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a jól működő belső piac előmozdítását és megteremtését, valamint adott esetben a növekedés és versenyképesség érdekében az Unióban a formatervezési minták lajstromozásának, igazgatásának és oltalmának a megkönnyítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

(47)

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a 98/71/EK irányelvhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség az említett korábbi irányelvből ered.

(48)

Ezen irányelv nem érinti az ezen irányelv I. mellékletében megjelölt irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,