A hajók kibocsátásának nyomon követése, jelentése és hitelesítése

FŐBB PONTOK

Hatály

• Ezt a rendeletet az 5 000 bruttó tonnatartalmú és afeletti valamennyi olyan teher- és személyszállító hajóra kell alkalmazni, amelyek uniós kikötőt használnak.
• Az európai zöld megállapodás értelmében (lásd az összefoglalót) és az (EU) 2023/957 rendelet általi módosítás nyomán – ez utóbbi a további üvegházhatású gázok és további hajótípusok kibocsátásának nyomon követéséről rendelkezik – a rendeletet 2025-től kezdődően az alábbiakra is alkalmazni kell:
  • az 5 000 bruttó tonnatartalom alatti, de 400 bruttó tonnatartalomnál nem kisebb általános teherhajók;
  • a 400 bruttó tonnatartalmú és annál nagyobb nyílt tengeri hajók.
• Az Európai Bizottság 2024. december 31. előtt értékeli, hogy az 5 000 bruttó tonnatartalom alatti, de 400 bruttó tonnatartalomnál nem kisebb további hajótípusokra ki kell-e terjeszteni a rendelet hatályát.
• A nyomon követésre, jelentésre és hitelesítésre vonatkozó szabályok hatálya a CO₂-re terjed ki, de 2024-től kezdődően egyéb kibocsátásokra is, nevezetesen a metánra és a dinitrogén-oxidra.
• A tengeren hajózó és a kikötőben horgonyzó hajókra egyaránt vonatkozik a rendszer.

Nyomon követés

• A hajózási társaságoknak minden évben nyomon kell követniük a kibocsátásokat és az egyéb releváns információkat a rendelet hatálya alá tartozó minden egyes hajójukra vonatkozóan.
• A nyomon követés következetességének és összehasonlíthatóságának a biztosítása érdekében a hajózási társaságoknak dokumentálniuk kell a nyomonkövetési tervben alkalmazandó módszerüket. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az egyéb vonatkozó információknak a nyomon követésére szolgáló módszereket az (EU) 2015/757 rendelet I. és II. melléklete tartalmazza.
• A nyomonkövetési tervnek teljes és átlátható dokumentációt kell tartalmaznia az egyes tételekről, így például a hajó különböző kibocsátási forrásairól, valamint a tevékenységre vonatkozó adatok utanként történő meghatározásának az eljárásairól (idetartozik a megtett távolság, az utasok száma, a szállított rakománnyal kapcsolatos adatok, a tengeren töltött idő stb.).
• A társaságoknak a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi hajójukra el kell készíteniük a nyomonkövetési tervet.

Jelentéstétel

• A társaságok kötelesek minden évben külsőleg hitelesített kibocsátási jelentést benyújtani a Bizottságnak és az érintett lobogó szerinti államok¹ hatóságainak.
• Azoknak a hajóknak, amelyek egy korábbi jelentési időszak alatt érintették valamely uniós kikötőt, érvényes dokumentumot kell magukkal vinniük annak bizonyítására, hogy a nyomonkövetési, jelentési és hitelesítési kötelezettségeiknek eleget tettek.
• A társaságok 2025-től kezdve minden év március 31-ig a felelősségi körükbe tartozó minden egyes hajó tekintetében kötelesek az előző év teljes jelentési időszakára vonatkozóan ellenőrzött jelentést benyújtani a következők részére:
  • a felelős igazgatási hatóság;
  • a valamely uniós tagállam lobogója alatt közlekedő hajók tekintetében az érintett, lobogó szerinti államok hatóságai;
  • a Bizottság.
• 2025-től kezdődően a társaságok kötelesek minden év március 31-ig benyújtani az illetékes igazgatási hatóságnak a társasági szintű összesített kibocsátási adatokat is. Ez utóbbinak tartalmaznia kell a felelősségi körükbe tartozó minden egyes hajónak az előző év teljes jelentési időszakára vonatkozó kibocsátását; az adatokat az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréről (ETS) szóló irányelv (2003/87/EK irányelv – lásd az összefoglalót) alapján a tengeri szállítási tevékenységekkel kapcsolatban kell jelenteni.

Az EU ETS hatályának kiterjesztése a tengeri szállításból származó kibocsátásokra

• Az európai zöld megállapodás keretében és az EU ETS-irányelvnek az (EU) 2023/959 irányelvvel történő módosítását követően a tengeri szállításból származó kibocsátások 2024-től az EU ETS hatálya alá fognak tartozni.
• Az EU ETS 2024-től kezdődően az 5 000 bruttó tonnatartalmú és annál nagyobb teher- és személyszállító hajókra, 2027-től kezdődően pedig az 5 000 bruttó tonnatartalmú és annál nagyobb nyílt tengeri hajókra is alkalmazni kell.
• Az EU ETS hatálya kezdetben a hajók CO₂-kibocsátására terjed majd ki. 2026-tól kezdődően a metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásukra is kiterjed majd.
• A zökkenőmentes átmenet érdekében lesz egy bevezetési időszak is. A hajózási társaságok a 2024-re jelentett kibocsátásuk 40 %-áért, a 2025-re jelentett kibocsátásuk 70 %-áért, majd a 2026-ra jelentett kibocsátásuk 100 %-áért kötelesek fizetni.
• A rendszer hatálya az Unión belüli szállításokból eredi kibocsátások, valamint az uniós kikötőkben történő kibocsátások teljes egészére, míg a nem uniós országba tartó vagy onnan induló utakból származó kibocsátásoknak csak a felére terjed ki.

Végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság számos végrehajtási jogi aktust és felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, amelyek az (EU) 2015/75 rendelet alkalmazására nézve állapít meg szabályokat többek között a hajózási társaságok a tagállamok általi igazgatására, a hajózási társaságok szintjén benyújtandó aggregált kibocsátási adatokra vagy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok tekintetében (lásd a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jegyzékét).

Értékelés és felülvizsgálat

• A Bizottság – a társaságok által jelentett összesített eredményeket is tartalmazó – éves jelentést tesz közzé a tengeri közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról és egyéb releváns információkról.
• A Bizottság kétévente értékeli a tengeri közlekedési ágazat globális éghajlatra gyakorolt teljes hatását, ideértve a CO₂-tól eltérő üvegházhatású gázok és a rendelet hatálya alá nem tartozó, globális felmelegedési potenciállal rendelkező szálló por kibocsátását vagy hatásait.
• A Bizottságnak 2024. december 31. előtt felül kell vizsgálnia a rendeletet.