This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Az EU külső határai és a közös vízumpolitika pénzügyi támogatása: Belső Biztonsági Alap
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
MI A RENDELET CÉLJA?
Az ISF határrendeletként ismert rendelet egy pénzügyi eszközt hoz létre, és meghatározza annak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó célkitűzéseit, költségvetését, valamint a támogatható intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárásokat.
Az eszköz általános célkitűzése az, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság biztosításához az Unióban megkönnyítve a jogszerű utazást, a külső határok eredményes igazgatásán és a schengeni (22 uniós országot és négy társult országot – Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot magában foglaló határok nélküli térség) vízumok hatékony feldolgozásán keresztül.
FŐBB PONTOK
A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz célja a következők támogatása:
- közös vízumpolitika, amelynek célja a jogszerű utazás megkönnyítése a vízumkérelmezők számára nyújtott magas szintű szolgáltatás, valamint a schengeni térségen kívülről érkező állampolgárok számára biztosított egyenlő bánásmód révén, továbbá az illegális migráció kezelése;
- integrált határigazgatás, többek között a közös előírások alkalmazása és a schengeni országok közötti, valamint a schengeni országok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (EBCG ügynökség, közismert nevén Frontex) közötti információcsere;
- a külső határok magas szintű ellenőrzésének és védelmének;
- a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása; valamint
- a nemzetközi védelemhez való hozzáférésnek az arra rászorulók számára történő biztosítása céljából.
Az eszköz olyan intézkedésekhez nyújt finanszírozást, amelyek célja:
- a külső határellenőrzés megerősítése a külső határok átlépésének nyomon követése céljából;
- a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos létrehozása a szolidaritás és felelősségvállalás alapján, különösen például az alábbiak révén:
- külső határőrizeti rendszerek; valamint
- határőrizeti, vámügyi, migrációs, menekültügyi és bűnüldöző szervei közötti együttműködés (beleértve a tengeri határokat is);
- a közös vízumpolitika és a rövidtávú tartózkodásra jogosító engedélyek és a konzuli együttműködési mechanizmusok előmozdítása;
- a közös vízumpolitika és a határellenőrzések támogatására szolgáló IT rendszerek létrehozása és működtetése, valamint a külső határokon való helyzetfelismerés megerősítése;
- az illegális bevándorlás megakadályozása és kezelése az EU-n kívüli országokkal együttműködésben.
A támogatásra jogosult intézkedések többek között a következők:
- a határellenőrzést és a vízumkérelmek feldolgozását támogató infrastruktúra, informatikai rendszerek és működést támogató eszközök, ideértve a közlekedési eszközöket;
- az e téren alkalmazott műveleti előírásokkal és bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tanulmányok, képzések és kísérleti projektek;
- az uniós és az EU-n kívüli országok közötti operatív együttműködéssel kapcsolatos intézkedések, beleértve a közös műveleteket is.
Az alap végrehajtásával kiváltképp a 26 részt vevő uniós országot (valamennyi uniós ország, kivéve Írországot és az Egyesült Királyságot), valamint a négy társult országot (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) bízták meg. Az eszköz célkitűzéseinek kezelése révén a nemzeti programok határozzák meg a finanszírozási prioritásokat.
A források elosztása a külső határok típusával (tengeri, szárazföldi és nemzetközi repülőterek) összefüggő számos követelmény alapján – az utasforgalom, valamint a kockázatok és fenyegetések mértékének figyelembevételével – történik. A forrásokat a részt vevő uniós országok kihívásaival és igényeivel arányosan osztják el a nemzeti programok keretében meghatározott egyedi célkitűzések között.
A rendelet I. melléklete tartalmazza a részt vevő országok nemzeti programjainak alapját biztosító összegeket ismertető táblázatot. A végrehajtási időszakban ezek az összegek a 2018-ban folytatott félidős felülvizsgálat keretében a nemzeti programokhoz nyújtott kiegészítő támogatásokat követően emelkedtek, különösen informatikai rendszerfejlesztés és az egyedi intézkedések végrehajtására irányultak.
Az eszköz egy részét központilag a Bizottság kezeli uniós intézkedések formájában, amelyek többek között sürgős és egyedi szükségletekhez nyújtanak támogatást veszélyhelyzet esetén (sürgősségi segítségnyújtás).
A szóban forgó eszközt a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló, az 513/2014/EU rendelet (az ISF-Rendőrség rendelet) által létrehozott eszköz egészíti ki.
Költségvetés
A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz céljából elkülönített kezdeti teljes összeg a 2014–2020 közötti időszakra folyó áron 2,76 milliárd EUR volt.
Végrehajtás
Az úgynevezett „horizontális rendelet” (514/2014/EU rendelet – lásd a vonatkozó összefoglalót) tartalmazza az eszköz végrehajtására vonatkozó főszabályokat és eljárásokat.
Az eszköz schengeni társult országokra történő kiterjesztése
Az EU és a négy schengeni társult ország közötti megállapodások tárgyalását követően a társult országok csatlakoztak a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközhöz.
MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?
A rendelet -jétől hatályos.
HÁTTÉR
További információk:
- Belső Biztonsági Alap – határok és vízumügy (Európai Bizottság).
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és Tanács 515/2014/EU rendelete () a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., , 143–167. o.)
Az 515/2014/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
utolsó frissítés