Az Unión belüli szükséghelyzeti humanitárius támogatás

FŐBB PONTOK

• Az e rendelet szerint létrehozott Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz a szükségleteken alapul, célja pedig az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és az emberi méltóság fenntartása.
• A Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján határozatot hoz az e rendelet szerint nyújtandó szükséghelyzeti támogatás működésbe léptetéséről.
• A Bizottságnak a pénzügyi támogatásban részesülő intézkedéseket nyomon kell követnie, és átfogó értékelést kell benyújtania a Tanácsnak az adott működésbe léptetés alatt nyújtott támogatásról, és adott esetben javaslatot kell tennie a szükséghelyzeti támogatás megszüntetésére legkésőbb 12 hónappal azt követően, hogy a szükséghelyzeti támogatást működésbe léptették.
• A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a rendelet szerint alkalmazott alapokat ne terhelje csalás, korrupció vagy bármely egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.
• Ez a rendelet többek között a következő egyéb uniós finanszírozási eszközök kiegészítésére szolgál: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap.

Különleges COVID19-intézkedések

• A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz révén az Unió 2,7 milliárd eurót mozgósít. Ezt az összeget olyan szükséghelyzeti egészségügyi támogatás finanszírozására lehet használni, mint például a következők:
  • a szükséges erőforrásokkal kapcsolatos közös közbeszerzés, készletfelhalmozás és azok elosztása;
  • a gyógyszerelési és vizsgálati módszerek fejlesztésének elősegítése;
  • ideiglenes kórházak és ideiglenes karanténlétesítmények létrehozása; valamint
  • segítségnyújtás a határokon átnyúló, szabad kapacitással rendelkező kórházakba történő betegszállításban.
• Az uniós országok, a kórházak, az orvosok és a betegek változó igényeitől függően más tevékenységeket is lehet finanszírozni.
• A Bizottság olyan partnerszervezeteket is finanszírozhat, mint például a következők: nem kormányzati szervezetek, uniós országok szakszolgálatai, nemzeti hatóságok és egyéb közjogi szervek, nemzetközi szervezetek és azok hivatalai.
• A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből finanszírozott intézkedések végrehajtására nyújtott pénzügyi támogatás lehetséges kedvezményezettjeinek körét a Covid19-világjárvány miatt kibővítették. Ha egy intézkedés végrehajtásához helyénvaló és szükséges, a szükséges szakértelemmel rendelkező vagy a katasztrófaelhárítási ágazatban tevékenykedő szervezetek és jogalanyok is jogosultak lehetnek, mint például a következők:
  • magánszolgáltatók;
  • berendezésgyártók; és
  • tudósok és kutatási intézmények.
• A szükséghelyzeti támogatáshoz szükséges áruk és szolgáltatások közbeszerzésére rendelkezésre álló különféle lehetőségek a következők:
  • a Bizottság és az uniós országok általi közös közbeszerzés;
  • a Bizottság által az uniós országok nevében történő közbeszerzés;
  • a Bizottság általi közbeszerzés; és
  • a beszerzett áruk vagy szolgáltatások eladása, eladományozása vagy bérbeadása a Bizottság által kiválasztott uniós országok vagy partnerszervezetek részére.
• A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből történő finanszírozás a működésbe léptetési időszak végéig az abból finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségeknek akár 100 %-át is lefedheti. A közvetlen költségek többek között a következők:
  • áruk és szolgáltatások vásárlása, előkészítése, gyűjtése, szállítása, tárolása, valamint elosztása; és
  • az adott Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz működésbe léptetése céljainak eléréséhez közvetlen kapcsolódó intézkedések vagy projektek beruházási költségei.
• A közbeszerzési eljárásokból eredő szerződések odaítélésének és teljesítésének felgyorsítása érdekében a rendelet az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettől (az uniós költségvetési rendelettől) (lásd az összefoglalót) bizonyos eltéréseket engedélyez.