Európa digitális évtizede

Európa digitális évtizede az Európai Unió (EU) 2020–2030 közötti időszaka során végbemenő digitális átállására utal. Az Európai Bizottság „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai program keretében a digitális átállásra vonatkozó konkrét és mérhető célokat tűz ki. A célok alapját a polgárok szerepvállalásának és a technológia vezető szerepének növelése képezi, ami ellenállóbb és virágzóbb társadalmat eredményezhet.

A digitális évtized 2030-ra kitűzött céljai négy fő területet érintenek:

• digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek;
• biztonságos és hatékonyan fenntartható digitális infrastruktúrák;
• a vállalkozások digitális átalakulása; és
• a közszolgáltatások digitalizálása.

A szakpolitikai program célja, hogy a 2030-ra kitűzött célok elérését elősegítő irányítási keretet hozzon létre. A keret tervezett végrehajtási pályákra, valamint a Bizottság és az (uniós) tagállamok közötti éves együttműködésre épül, biztosítva ily módon az eredeti tervek szerinti haladást és az előrehaladásról történő jelentéstételt.

Az EU kritikus kapacitásait érintő hiányosságok kezelése céljából több országra kiterjedő projektek indulnak. Ezek az uniós költségvetésből, a tagállamoktól és az ágazatból származó beruházásokat kombinálják majd, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre, valamint egyéb uniós forrásokra épülnek. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben elkötelezték magukat amellett, hogy legalább 20%-os arányt a digitális prioritásnak szentelnek. A több országra kiterjedő projektek például a következőket érintik: uniós szintű összekapcsolt adatkezelési infrastruktúra; alacsony energiafelhasználású, megbízható processzorok következő generációjának tervezése és üzembe helyezése; vagy a digitálisan összekapcsolt közigazgatások.

A Bizottság ezen túlmenően ajánlást tesz a digitális elvek keretrendszerének kidolgozására. Digitális elvek például a jó minőségű hálózati kapcsolathoz, a megfelelő digitális készségekhez, a közszolgáltatásokhoz, valamint a méltányos és megkülönböztetésmentes online szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Általánosabban véve, ezek az elvek biztosítanák, hogy az offline jogokkal azonos jogok online is teljeskörűen gyakorolhatók legyenek, és a szociális jogok európai pillérére épülnének, illetve kiegészítenék azt.